Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-11 / 290. szám

*#«> nFCFMFER 11 MRPlí a PAP 7 papi épu és *---------------- -.... - t la pa^ztatafok a na^ypeíepdi politikai iskoláról Helyesen állapi tóttá meg Bürge János elvtárs, a nagvpeterdi politikai iskola hallgatója: „Érdemes tanulni, különösen most nem szabad sajnálni # táradságot, hogy minden héten el­jöjjünk oktatásra, mert a XIX kon­gresszus nekünk is Igen sokat mond. nekünk megjelöli leladataínhat.” iÉrdemes tanulni“ — ezt mondják Weininger Ferenc, Péter János, Ku- nicz és a többi elvtársiak akik hét­fán este hét órára összegyűltek a ta­nácsirodán hogy még egyszer elol­vassák Malenkov plvtárs kangresszp *1 beszámolóját és elbeszélgessenek az egyes kérdésekről és arról, ho­gyan harcol a Szovjetunió a bóké­ért. JNincs lemorzsolódás A politikai iskola Nagypeterden is ! október 15-én kezdődött 16 hallga- ' tóval Ezek közül 9 tanácstag, 10 tszcs-tag, résztvesz az oktatás­ban a tanító, postamester, boltkezelő, a tszcs elnöke és könyvelője és a brigádvezetők. Egyszóval azok a dől gozók. akik » legtöbbet érintkeznek « község lakosaival, ami azt jelenti, bogy a foglalkozásban tanult anya­got megismerheti a dolgozó parasz­tok ép tszcs-tagok igen nagy része a hallgatóik jó népnevelömimkáján keresztül. Hiányosság azonban ez. hogy egyetlen asszony vesz csak részt a politikai oktatáson, pedig a most alakult tszcs megszilárdításá ban (a tszcs-bcm dolgozik a falu la­kosainak 77 százaléka) igen nagy feladatok hárulnak a nőkre. Lemorzsolódás eddig nem volt a politikai iskolán, ami elsősorban a Propagandista Periskits Miklós elv­társ jó módszereinek tulajdonítható A politikai oktatás sikere már jó túszt attól függ, hogyan kezdődik a fog'alkozás. Kezdetben nem eSYSzer előfordult a 20—30 perces késés is Poriskits elvtárs azonban keményen megbírálta a későn jövőket és így »lérte egyrészt azt. hogy most már oemcaak ó követeli n pontos megje­lenést, hanem mngnk a hallgatók is. másrészt megszűntek a késések Ku- hicz elvtárs például már fé; hóikor ott volt, háromnegyedkor már 5—G »Ivtárs beszélgetett a teremben. Előfordult természeteden a hiány­zás is. December elsején például csak légyen 'jelentek meg és ennek kö­vetkeztében a kongresszus anyagá­nak tanulását csak 8-án kezdhették »V a hiányzók arra hivatkoztak, bogy esett az eső és nagy volt a sár, Periskits clvtársnak nem szabad belenyugodnia abba. hogy ilyen éánylag kis nehézségek miatt a hallgatók túlnyomó többsége nem jelenik meg a politikai iskolán. Mu­tasson rá arra. ha Kurucz elvtár« i* a többi három elvtárs el tudott lénni az csó és sár ellenére, meg kellett volna próbálniok „ többiek­nek ,1». Kommunisták ilyen kis ne­hézségek elöl nem hátrálhatnak meg Szükség van erre annál is inkább, mert ha kezdetben kis terét is ha­gyunk az „objektív nehézségekre” való hivatkozásnak, tavasszal az ilyen álnehézségek szétrombolhatják a tél folyamán elért szép eredmé­nyek?!. Periskits clvlárs ügyesen tudja lekötni a hallgatók figyelmét azzal, hogy a fontosabb részek előtt még- áil az előadásban és megmondja a következő rész címét, sőt még a szék lényre is felírja. Sokkal szebb ered­ményeket érhetnének azonban el,, ha Periskits elvtárs nem a szekrényre írná föl a főbb mondanivalókat, ha. nem áthozná az iskolából a táblát (így az úttörőket is bekapcsolhatnák a politikai iskola feltételeinek biz- toldásába) és arra írnának Egyrészt áttekinthetőbb és olvashatóbb lesz, több fér rá. másrészt a hallgatók miközben elmondják tanultakat, egyes kérdések szemlé.tetősére ma­guk is felhasználhatják. A jegyzetelésnél van javítani való A hallgatók többsége helyesen lát­ja az anyag lényegét annak ellené­re, hogy most a politikai isko’a má. sodik évfolyamán tanulnak pedig az első évfolyamon tavaly nem vet. ttk részt. Tudásuk azonban nem elég mély és nem elég tartós, amit többek között az is bizonyít, hogy egymás feleleteit nem tudják kijaví­tani. Ezen csak úgy lehet segíteni, ha minden elvtárs jegyzeteket készít. Ehhez pedig nem elég a papírdarab. Majdnem minden hallgató azt mon­dotta, hogy van jegyzetfüzeié, de egyet'en egy elvtárs sem hozta azt magával. Jegyzetfüzet, papír és ce­ruza nélkül jött a foglalkozásra Niedermayer elvtárs. a párttitkár, Péter János elvtárs traktoros, Wei­ninger eivtárs boitkezelő, de nem volt jegyeztfüzete a többi elvtársnak sem. Kurucz eivtárs egy kis no tesz t hozott magával, és nem azt a füze­tet, amelyikbe jegyzetelni szokott, mert „A szabadlet vásárlás körzeti megbízottja vagyok és abba írtam néhány adatot.“ Periskits elvtárs sze­rint Nagypeterden nem lehet erre a célra füzetet kapni Az lehet, hogy Nagypeterden nincs füzet, de Sziget­váron már van, éppen ezért fontgp volna, hogy közösen vásárolják rcég a füzeteket, amelyeket csak a poli­tikai iskola anyagának legvzetelésé. re használnának fel. Nincs igaza Bürge clvtársnak. aki Ezi mondotta: „Nem volt szükségünk füzetre, mert megvolt a brosúránk és ebből kiol­vashattuk.” Hogy Ismereteik tartó­sak legyenek, különösen az első idő­ben többször kell ismételni, ezt könnyíti meg a jegyzetelés. De a fü­zet az előadás vázlatának rögzíté­sére is jó, ami ugyancsak könnyeb­bé teszi a tanulást. Kövessék a hall­gatók Perislci‘s elvtárs munkamód­szerét. ö nemcsak kijegyzeteli bro surát, hamm a saját véleményét is mindjárt melléje írja. feljegyzi, ami‘ nem ért világosan, lejegyzi a saját tapasztalatait, amelyekkel alátámaszt ia a leírt anyagot, de olvasmányai­ból is feljegyzi a megfelelő vonat­kozású részt. Ha a hallgatók jegy­zetet készítenének, sokkal könnyeb­ben tudnák összekapcsolni a tamil* anyagot a falu életével és saját ta­pasztalataikkal. Igen sok pozitívu­mot hozhattak volna íe| például ar­ra a kérdésre, mivel erősítik ők a bé két. hn már a tanuláskor feliegyez- *ék volna füzetükben, azt, hogy a község burgonyabegyüjtését 115. ku- kor:cabogyüj.lését 115. vágómarha- begyűjtését 110 és hlzottscrtósbe- ayüjté«ét 105 százalékra teljesítették Niedermayer elvtárs fel jegyezhette volna, hogy 230 munkaegysége van, feleségének pedig 108 de a többi eivtárs is találna bőven pé'dát a , saját életéből is. ős nem kellene tisz­tára a propagandista elvtárs munká_ jéna támaszküdniok. A pártszervezet biztosítsa az oktatás teltételeit Periskits eivtárs már hónapok óta napról-napra elteszi „ „Szabad Nt\p”. et és a párt egyéb propaganda kiad­ványait. így nem okoz gondot, hon­nan vegye elő, honnan tanulja meg az anyagot, ha nem érkezik meg idő ben a brosúra, mint az elmúlt hé­ten. Több leleményességgel azon­ban most hétfőn is meg lehetett vol­na oldani a brosúra-kérdést, ugyan­is a pártszervezet kapott hatot, de Niedermayer elvtárs a helyett, hogy elhozta vgbia őket, üresen állított be a politikai iskolára. így a hétfői po­litikai iskola eredményessége jelen­tősen kisebb voK. mintha az elv­társak Prj-'skits elvtárssal együtt o!_ várhatták volna Malenkov elvtárs beszédének egyes részleteit. Nincs biztosítva az. sem, hogy ezen a hé­ten megkapják a brosúrát és mivel füzetük sem volt hétfőn, a hallgatók nagy része a jövő hétfőn minden bi­zonnyal igen gyengén tud csak hoz­zászólni, Az elvtársak látják a tanulás ós különösen a XIX. kongresszus anya­ga tartuiimányozásának jelentőségét szívesen tanulnak, de ehhez az s?.ük_ séges, hogy a tanulás helyes mórtsze reife fokozatosan rászoktassa őket Periskits elvtáis. a pártszervezet pe. dig az eddiginél, sokkal következe­tesebben biztosítsa az oktatás sike­rének feltételeit. A pártszervezet azonban „emesak azért fekalőw, hogy a párttagok ta­nulhassanak felelős a DISZ oktatá­sáért is. Októberben 12 fiatal jelent, kőzett politikai oktatásra, előadót azonban csak egyszer kaptak, Így a politikai oktatás megszűnt. Ahogy hétfőn néhány perc alatt a pártszer­vezet talált megoldást erre nézve is. úgy már régebben is meg lehetett volna old mii, ha Niedermayer elv- társ valóban szivén viselné a fiata­lok nevelésének ügyét. Növeljük állatállományunkat, az állattenyésztés hozamát Gorő elvfiiH, a Központi Vezető- november ííkén tartóit lilikén beszámolójában foglalkozott azzal, begy A! lat ál lom in vünk az elmúlt egy év alatt jelent (Vem növekedett, kft l&n^Von a juhtenyésztés és a sorté*, úHivérztótt. „Atkútenyésztesiln-k fejlő, ’tiniének a tehéndttomdny lassú fej­lődése mellett, fő fdányossiiga — s *» a döntő kérdés — az dUattenyész- lis ho:<unúnak iléytt Unisóga" — Mondotta Elérő eivtárs beszámolója AU*tá#lo*n4nyunÍt fejlődését ói bo- t'unnövtáéttét ' legjobban gátolja a 'nNldöttég. A tehenük meddőségévé járó legszembetűnőbb kár a tej hozam "sók kon éne. Vein csekély az a kár sem. ®nv> v*-t h meddő telnetek a sza.poru.ftt ve»atoség róván okozatiak. Az ilyen tehenek ocy-két, esetleg tül»b borja vi| Ut adósaik maradnak, ami nem re»*Ji azért kár. meri a Ixirjak értéket ^épvittfánek, Iwwnom asért i«, mórt a Wjakr» u* állomány növelótto érdé *•'ken igtvi nagy «zlik-ég von. IV kft "etn harcolunk a meddőség éli on, Vm tudjuk kcWn növelni állat El lom ány un kát és állutáUoinányunk ^lr>zsmáL A meddíWv elírni vélek» ’é*. lehetflttégr ji állami g.azdfttt-igok íl'rme!A*>zöv<i;ket*«tck étt og\ úo'gotó parasztok kezéls-n van. Krisl- akkor érnek el, ha az Allut- f*rvoMwl közösnn megálkpitott Wjbá- Tok hí á) /(tolóéin pontosan és síig0; vlao végrehajtják. Meg kell értőn' hogy a csuk ogyoiV.n cgyM«r ‘követést imiV***1étt r<eui eldönt lict. ** (Vw/>* elölő védoke/étti nutnkát nyomában n fertőz ,<lI fellángol. Gen<S<x*o<ln« ketl i tehenek terv 4» oéeeertt tekenuányoii* *ról. V f<V w ft vitamin- ós mcVzszükW-gat pótlá- sáról. De vigyázni kell, hogy ne ad junk «ok fehér jót az árutoknak Egy ív. túlbuzgó tehenészek nél előfor­dulhat, liogy a tejtermelés fokozása érdekében a megengedett fehórjedútt takarmányból többot ad az állatok n.ik. Ez lielyrc'en és oda vezet, hogy •öbh lesz a meddő tehén. Igen fontos hogy az éllé* előtt álló teheneinknek sz-áruzónái]ás idejében rnözgiW lohe tiWyci biztosítMuik, hogy az eMétt idejére izomerőben legyenek. Hoiye- ttt*n teszik ezt a piSctg állami gazda -vígban, ahol naponta egy -két órára kihajtják iu állatokat a szabadba. Ügyelni kell arra, hogy a közös istállóban ollós, korae’.'létt vagy elve. té'u’tt ne történjék, mert tt/Jjaisemi lehet előre tudni, hogy melyik állat betog, melyik van fertőző betegség ben és megfertőzheti a többi áiluto- kat is- A vomho* teheneket móg az e!ii»tt ollőtt ogy-kót hón-appal holyez- z/tk ol az ellető istáikéban, amolyik egyesien pedig az o’Iés jelel koráb­ban mutatkoznak, mint várjuk, a be. fegíelál lólxi helyezzék át a fertőzés *■ kertihtte vV-giMt. Igen fontos, hogy xi elkülönített állatokat külön ápoló gondozza és ez az ápoló kerülje a takarmány olőkiWüő kamrát. Minden olvetéW*s vagy koraeüás f*-rtöző eredelttneCt Tekinthető. Azo kát n lejM-noket, amelyek rends»- Idő ré ellettek ugyan, de 12 órán l«>lti' nein vetették ’ el nragzotburktaíkuf. s-airv jutxdyvktKik Ixsrjoi h:usm*-né.<r«n, Ukkilnket u*r-»t kÖ/öljUk le, bog kezdekok é» egyénileg dolgozó ptteiisr kint t«*vcll'CO közöljék »/.erkeszU.-tg he,lést«’ nyomt*a, hogy **z eddigi lilbií rdé*é«d fttSÖBt Indjitk éllwtAHinnH köldök, — Ízület — vagy tíldögyu'.u- dátt.ham nwigbete^edfw.sk,' fortőzÖ be- tqgvégrc lobot következtetni, étt eze­ket az egyedoket azonnal át kedl he- lyozni a beteg ietállólna. A vetélt te­heneket mindaddig. amíg teljesen meg nsím gyógyulnák, közös legelőre som szabad engedni. A fertőző elwtóliósok mogakidályo /■sä érdekében igen nagy gondot kell fordítani az állatok és az tetál- lók tittrtáivtairt.'ittáru. Az ellető1 istál­lóit ntiiudon ollós után és ezen fedü hot Miként kówzor-hároflwzor hamu tVggui, vagy nem régi alnott móvz bői készült ’ insVztcj.iel fertőt lop üsilk A közös to)*énivtáUétel>án pedig leg a'dbb negyedévi-nkónt végez.z(ik el a fertötlenitettt. Ügyelni kell arva. hogv olló«* előtt tiszta bgyon * lehcmek á!látta, fr!*s (n. cg-lwvigt* szalpváva! ahtrozza.na.k fel. A fciceróit rendszabályok betartá­sa türelmet és ki*<wíá(sl kíván. De ha’boly oson aükalnwzzuät vnlumonnyil az oredmóny nem marad el, habá.r nem jön egyik napról, a másikra. Süikszór féi-cgy év is keli, mig a omliftéay nyilvánvalóvá válik, azért mert a fertőző elvet élés lappangó«! aleje hottttzú «is a nagyon focNkotjv egvedvk, más klsfokú fortözósr« ké (*őbb ismegbidegedlxitnck. Entwk elír. nón: a fertőző betegségek végű! még- itt reljoseu még»zilnuck, viigy Ing­ái át*b •« olyan «zők krtvitek közó sző­ni Inuk. hogy olvcttítik kártevő .jc^en. t ottégúkic f, y “limai cii/<l.isaga uk, t«rinttlö«zilvH- Ijulidi j“va»!iiUi'.nt ét t»|un/Uli>t»i- UnlLkel. iniht-uimk vitái l.erő ah társ 1**1 klfttvitv«, a tw|*ii.s/talut<>k kie.se- "J unkái tm «* sMnrtmvás/tá« lioza­A 73/1. Epífoipari Viílluíufníí! i'í érvénvt kell sz< rezui a minisztertanács határozatának „Következetesen meg kell valósita. ni a minisztertanács határozatát a úlóráztalás korlátozásáról és a dől. jozók pihenőnapjának biztosításáról'' — mondotta beszédében Gerö eivtárs, í Központi Vezetőség ülésén. Nézzük meg ezen a területen mi­yen eredmények, vagy hiányottsá- gok vannak n pmcsi 73/1 számú Épí­tőipari Vállalatnál. A bérelszámoló osztályon 1952 januárban a túlórák száma 654 volt, A bérosztályon ab­ban az időben 14 dolgozó dolgozott. Bérces Rezső és Gyenge Antal azt mondták, hogy a bérelszámolási mun. kákát „lehetetlenség” 600—700 túl­óra nélkül elkészíteni. Vájjon ez a 600—700 túlóra miből adódott a bér els7ámolóknál? Erre világosan meg­adja a vá'iaszt Pecsnig Jenő elvtárs, a bérelszámolási csoport vezetője, — A túlórák abból adódtak, hogy a 480 percnek még a leiét sem hasz­nálták ki az osztályon dolgozók. Ál­landó „lógás”, beszélgetés, társalgás volt a rendes munka helyett. Ezen a területen már van javulás, mert ma már csökkentett létszámmal dol­gozunk és előreláthatólag ebben a hónapban „csuk” 240 téllóra lesz. Ha ezt nézzük, valóban van javu­lás a bérelszámolóban a túlórák csők kentóf-énél mert a 654 túlórát már 240-re csökken tették Azonban ez mégsem jelenti azt hogy minden -oívlben van már a bérelszámolóban. Van még éppen elég javítani való különösen a munkaidő kihasználásá­nál. Még éppen elég idő vész kárba azzal hogy sokat beszélgetnek, jár­kálnak, összesítéseknél pedig roham munkál végeznek, éjszakáznak, túl­óráznak. Van javítani való a normaosztá­lyon is. Itt is s°k a túlóra. Itt beve­zették a Lozútezky-mozgalmat. A mozgalomnak célja, hogy a határidő két lerövidítsék és folyamatosan fel- üntessék a külső munkahelyekről is a brigádteljcsítményeket. Azonban ez i mozgalom sem szüntette meg telje sen a túlórázást (ez nem a mozga- 'om hibája, hanem a következetlen V.ka'mazáisából fakad), mert decem­berben 3-tól 6-ig a legtöbb munká­nál előadódik Az elmúlt hónapban is voltak egyes dolgozók, akik aka­ratukon kiivül túlóráztak. Éppen vért a novemberi hónapban hatvan —hetven forintot beszéltek meg, hogv .Jutalomként” adnak azoknak akik túlóráztak. Az nőm hiba. hogv ki­fizetik a túlórát amit a keret meg­enged, csak az a hiba. hogy az nem jutalom”, hanem a dolgozóknak jo­gosan megjáró bére. Az ilyen túlóra „jutalomként” való fizetése kiját­szását jelent; a minisztertanács ha- ározatáivik, de egyben a dolgozók becsapását is jelenti. Éppen itt ktTül előtérbe Szegedi elv'.ársnak 2 vállalat igazgatójának relelössége. Szegedi elvtárs is be'e- nyugodott a „jutalom” kifizetésébe, sőt engedélyezte azt. Ehhez csatla­kozott Sándor Alajos, a könyvelési .söpört vezetője, aki saját elgondo- ása szerint épnen azoknak adta a „jutalmat”, akik azt kevésbbé érde­melték meg. Hogv milyen jogon osr_ otta Sándor A'ajos könyvelési cso­portvezető szét a .,ja álmát”, a nor­mások csoportvezetőének beleegye­zése nélkül, az „titok.” A túlórázásokban „élen halad” a könyve'őség. Novemberben például 222 túlórájuk volt. A könyvelőség- ben heten dolgoznak. Az érthető, hogy az összesítéseknél, vagy ’k> végénél több a munka, csak éppen azt nem lőhet megérteni, hogy mit is lolgoznak a hónap többi napjaiban? A munkaidő 100 százalékos kihasz­nálásánál van itt hiba. A túlórázásokért — amit nem­csak a könyvelőségen, bérc.sztályor, vagy a normásoknál lehet megtalálj hanem a többi osztályokon iá, — felelősség elsősorban a vállalat igaz­gatóját terheli. Felelősség terhit Szegedi elytársat. mmt a túlórázá­sokból adódnak a béralap túllépések, melyek népgazdaságunk Számára Je­lentős károkat okoznak. Amellett sem ’ehet szó nélkül elmenni, hogy elren delik ugyan a túlóra t, de a túlóráért járó szabadnapot, nem egy dolgo­zónak csak hosszú utánjárásra enge­délyezték. A túlórázások és a dolgozók ■izabadnapjának nem biztosítása gá­tolja a go’gozók művelődését, tanu­lását. Például Gál Irma és Nagy Irén elvtársnőv éppen a túlórázások miatt maradtak ]*' a dolgozók gimnáziu­mából. Az ilyen é« ehhez hasonló hibák gátolják a munka menetét. Javítson ezeken a hiányosságo­kon minél előbb a 73/1 számú Épí­tőipari Vállalat vezetősége, elsősor­ban is Szegedi elvtárs. Szolosi Mátyásné Jugoszláviáról beszól Egyháztu-Jiara-szti köz sóg'be, ebbe a ki® Int ár­az éli faluba m megérke­zett a ték Fehér sző­nyeg. puha hétákaró lepi a fölszántott földe­ket, óvja a fagytól az öizii vet/« zsengeszálait. A falu népe nftgyken- dőbe, télik a bii ba. búr kolla magát. Xcin mint h« nagy hideg iennu, i kibb azért, inert hó- ottttkor tiagj-keudő meg ttlikftbát dukál. Még Szőlőst Miityáwüé sem favwlk, pedig 62 év szállt ol már fő,ötté. 1^;«, »z ő hátát is o'.lybott r,.agy kendő bo­ri: ja, fejét kittkendő védi és a sok ktsulő kt'üi vidáman, fiats'*- *an cttiilog az egyik ibv.. j.r igalmaeabb otto Ivrt.iig szeme Szölősi Mátyásáé fia- ta (hsán, jól do gozott. 141 munkaegységet szerzőit Büszke v.s rá nagyon Mikor a köny­ve. ő meg a pénztár0« valami Liba miatt 2ö műnk a egyoéggol kévé- «ebbet akart e.Vzámol- m neki, bizouy az aoz tatra eviapott. .-Nem anáj/irc a pénz, meg a termény végett, bár az se kutya... Hanem a becsület... — mond­ta. — Nem mindegy az, hogy 147 vagy csali l-o tnunkaey/rségcs nsz mony vagyok!“ Milyen «zépi-n, mi­lyen emberiem mondta el ozze! Szőlős! clv- tá.pwiő, hogy nálunk n Htnrtui IxHvüh" é.s (|: <Wíttskg d o 1 ga I K i 1 ön ö - ♦«‘Ti azért értékes er ójijien az ő urájáliól. mert nővére al>ÍK»n az <*t>i«jig|ion él, ahol a műnk» két»ysz.e:übb ro­bot mint vi’tth». Szflfftsi olvtágsoő nő­vére Jugoszláv iában. Szarajevó vároxában lakik. Erről a szomozé- dott ortszágró!, erről a tivoli városról igazán rétt.7.1 ötösen (vak két év­vel ezelőtt hallottíKk Egrliázattharittztiho n. Akkor járt itt iáíoga- tőbftin Szőlőst Mátyásáé nővére. Amit moséll azt buga most, két év inu'va ttzinte «zóról- szóra meg tudja isirv'- telni. Ütt miközben nő­vére ttorttáról mesél — fázik. Az imént künn, A haváé utcán “em fá­zott. rnottt pedig a szobában is fázóeen húzza be matrát ken- dő.jébo. — Két éve, hogy itt járt a 'nővérem. Annyi keserű, szomorú törté­netet mondott, húg ná­lunk -volt, hogy még most is fáj lője n szí­vem ... Elmondta, hogy csak keserű, dohos ku- korüalisztet, zsizsiket: borsót kap azért a vé­kony pénzért, emit öre­gen, betegen Ht-ott megkeres. Elmondta, hogy már rég éhe ríhat­na, lm nem segítené mg fiatat jugoszláv fiú, egy gydfimunkiis, oki túlin laki};. Az vién mos. takarít. Ennek a munkásnak is nehéz a sora. Neki is csak te h'rtekmi/ér és leves a bére, mégis, amije *wi, meaoszt ja az öreg­asszonnyá. .. — Aztshrn mit is me­sélt még* Azt. hogy egyszer kihajtói ftik Sza rajévá egész laknsságflt a halárba — akasztást némi... A já kommu­nistákat ol; osztott dk, mty a c sálért tagjaikat— Egymás nudlett lógóit ' a mimkils meg a fate- sége, meg a gyerekei};.. Az egész nép túrt. Mikor eljött a bnotá zátt napja, SzőlöMné ru­hával. fehérneművé! Iá.: ta ni nővérét. Az a de­reka köré kötötte a ho'sriiit, nehogy a Ju- gottzláv határőrök vagy csendőrök (az udháflO- kat neverzi így) kifos­szák a tetttvért. A btj- (vsúnAI a nővére fii'élv* súgta: „Xe írj, mert bajunk lesz belőle ... ITa magyarországi ro­konainkkal levelezünk, kivégezhetnek bennün­ket is!1’ Azóta nem jiin levél Stöőttiékhez nyomor- országból, Jugoszláviá­ból. Osak iiírckot hsl- tának ímnen-onnan: „Pn'/rányi Púiné öresél a ju'1 monostori cukor­gyárból el vitték, mert kommnnii'a mit... 1;* óta semmi hír réJa..." „ffást már senki sem lep odaá*. a terhes nőf; is csak keveset, egy­szer egy héten .. Tízért mondja Szőlőéi Má.tyásné Ka Jugott-’A viára fordul a szó: — Szörnyű egy világ van ott! És azért (k>go*Ik olyan tt«orgv*imo*H»n, idős kora éltemére pé'dát mutatva. Hadd er-Vödiék ez az ország! Hadd teremjan nikvé' több bÚM, Arpal Hadd legeljen min('4 több ók­at a határban! 113(3'* ••'bi! ojfjoTi nu^.­«•//»'Áthatóan a gsapot fehér«! tudja: b" erő« ez az or*r\S. az i szörnyű vi'ág soha som kúszlmt út de m.1 hozzánk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents