Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-11 / 290. szám

VUÁO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAI SZAMBÁN: A népek békekongrestzusa elölt. (2. o.) — Növekazik a gyermekhalandóság Jugoszláviában. (2. o.) — A burzsoá sajtó, rádió és film. (2. o.) — Tapasztalatok a nagypeter- di politikai iskoláról. (3. o.) — A 73/1 Építőipari Vállalat­nál is érvényt kell szerezni a minisztertanács határozatá­nak. (3. o.) — Szőlős! Mátyásné Jugoszláviáról beszél. (3. o.) — Ml újság Baranyában? (4. oldal.) AZ MDP BARANYAMECYEI PA'RTBIZOTTJÁCÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 29». SZÁM AHA 50 FILI.EK CSÜTÖRTÖK» 1952 DECEMBER ll Az amerikai imperializmus a világzsandár szerepében A tótied imperialisták a máso ídik világháborúra készülve, saját országukban fasizmust hoztak lét­re, az amerikai imperialisták ma nemcsak az Egyesült Államokban vezetnek be fasiszta rendszert, ha­nem más országokban is. „Az ame rikai imperializmus — mondotta Malenkov elvtárs a XIX. pártkon gresszuson tartott előadói beszé­dében, — ma már nemcsak agresz- szór, hanem a világ zsandára is, aki mindenüft, ahol csak lehetsé­ges, arra törekszik, hogy elfojtsa a szabadságot és meghonosítsa a fasizmust." Az Egyesült Államok határain kívül elhelyezkedő ame­rikai fegyveres erők, amelyek az amerikai monopoltöke diktatúrájá­nak engedelmes eszközei, a zsan- dári büntetöcsapatok szerepét töl­tik be. Ma az Amerikai Egyesült Álla­mok a nérvek békéié és tvrior><te<Ja elleni aéresszfv összeesküvés köz­ponti». Az amerikai saitó a kül- föM’’ t-xtonaii támaszpontok és a külfö'dőn állomásozó amerikai fegyveres erők rendeltetéséről szó'va nv'ltan kijelenti, hody cz^k hadműveleti célt szolgálnak. Az American Magazin etmfi reakciós amerikai folyóirat. nyilán llgv reklámozza »r Rrtypsülf Álla­mokat, mint a „földkerekség rend­őrét." Az amerikai imoerialízmijs hi- v»t«lr>c.«n is rendőri büntető funk­ciókat hárít hadseregére. Az ame­rik»' katonai veretősérf edvik hi, vatelos képviselőié kijelentette, hogy az Egyesült Ál'smok feévve. rés prőipek olyan áH«notban ke’l gonyt az olasz kikötőkben. Az olasz városok utcáin amerikai ten- gerészgyalogság menetelt, a leve­gőben a lakosság megfélemlítésé­re nagy repülőegységek dörögtek Redford altengemagy, az Egyesült Államok tengerészeti vezérkari fő­nökének akkori helyettese úgy magyarázta ezeknek az intézkedé­seknek az értelmét, hogy az ame­rikai cirkálók nehéztüzérsége és a tengerészgyalogság képes „fel­számolni a kisebb incidenseket", „kellő benyomást gyakorol az ola­szokra." Az amerikai katonaság ilyesféle „kísérleteket" más orszá­gokban is végzett. Olyan esetekben, amikor a de­monstratív katonai megmozdulá­sok nem segítenek, az amerikai katonai vezetőség nem hátrál meg a közvetlen fegyveres beavatkozás elöl sem. Az amerikai csapatok résztvettek Japánban a Kinuta filmgyár dolgozói sztrájkjának el­fojtásban. Jokohamáhan az ame­rikai katonák kíméletlenül leszá­moltak a japán rakodómunkások­kal és tengerészekkel, akik nem voltak hajlandók hajóra rakni a koreai rendeltetésű fegyvereket. Amerikai tisztek vezették az 1948- as franca bányászsztrájk elfojtá­sát. 1952 márciusában az ameri­kai katonaság a francia burzsoázíá val teljes egyetértésben résztvett a meluni francia fémipari munká­sok feloszlatásában. Az amerikai imperialisták telje­sen ellenőrzésük alá akarják von­ni a leigázott államok hadseregeit. Az amerikai tábornokok rendőr- felügyelőkként utazgatnak ezek­ben az országokban, megszemlélik a fegyveres erőket, vezénylik a ÜZEMEINK DECEMBER 21 TISZTELETÉRE A baranyamsgyel téglagyárak csak részban teljesítették eddig vállalásu­kat. A pécsi Téglagyári Egyesülés dől. gozói december 21-re vállalták: nycrst-égidból a hátralévő 702 ezret, égetett téglából pedig 3 millió 385 ezret fognak gyártani. Eddig nyers­téglából ennek a mennyiségnek 33.3 százalékát, égetettböl pedig a vállalt mennyiség 57.2 százalékát gyártot­ták le. A téglagyárak közül legszebb ered ményt a pécsi I. számú téglagyár ér­te el. December nyolcadikéig évi tervét nyerstéglából 104.2 százalék­ra teijepltette. A pécsi III. számú téglagyár nyers tégla termelését 112.4 százalékra, égp tett tég le tervét pedig 124.3 száza­lékra te’.'jeeítette. Az eredmények mellett vannak olyan téglagyárak is. ahol évi terv- te’jo.sítésben lemaradás mutatkozik. Például Sásdon, Dunaszekcsön és a mohácsi I. számú téglagyárnál. A mohácsi I. számú téglagyár eddig 88.2 százalékra teljesítette nyers­tégla term ölési tervét, égetett téglá­ból pedig csak 90.6 százaléknál tar­tanak, Ez a lemaradás annál is in­kább súlyos, mert a gyár Sztálinvá- ros számára száHít anyagot. Azoknál a téglagyáraknál, ahol le­maradások mutatkoznak, nemcsak saját üzemük évi tervének teljesíté­sét veszélyeztetik, hanem a Tégla­gyári Egyesülését is. A mohácsi, sás di és dun«székeséi téglagyárak ve­zetői tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy teljesítsék évi ter­vüket, s tartozó* nélkül kezdjék meg az 1953-«s évet. A Bőrgyár dolgozói teljesítik adott szavukat. A Bőrgyár dolgozói Sztálin elvtárs 73, születésnapjára megfogadták, hogy befejezik évi tervüket. A vál­lalás óta szebbnél-szebb eredménye­ket értek el. Egyes cikkekből mái november 30-ra vagy még november 15-re teljesítették évi tervüket. December 10-én pedig évi teljes termelési és összes termelési 'érvü­ket formier téliben kifejezve 100 szá zalókban teljesítették. Az üzem dolgozói lelkesen tovább. harcolnak azért hogy az év végéig árutermelési tervüket 107.5 százaiéit ru, teljes tfrme!é.ü tervüket pedig 100 7 százalékra teljesítsék. A hlrdi Kenderfonó vállalását határidő előtt teljesíti A hlrdi Kenderfonó dolgozói vál­lalták, hogy évi tervüket december 21-re befejezik. Az üzem ennek az évnek minden hónapja,ban egyen­letes termeléssel túlteljesítette ter­vét. Különö-en lelkes v-rsenymoz. galom bontakozott ki a békekongresz szus tiszteletére. Ebben a verseny­ben a szövődő 145 százalékkal első lett Részben ez teszi lehetővé, hogy a vállalt december 21 helyett, de­cember 15-re teljesítsék évi tervü­ket. Az 1952-os év végére pedig 104 százalékos teljesítményt érjenek el. Ebben a versen vszaka-zben szép eredményt ért el Pintér Károlyné fo- nónö 115 százalékos teljesítményével. Molnár Margit 118 százalékot teije- sitett. Felső Mária 110. Jógi Margit 117 százalékos teljesítményével segíti gyárat abban, hogy az eddiginél sokkal több kendert dolgozzon fel fejlődő iparunk számára. Több gondot állami gazdaságainkban, termelöesoportjainkban a trágya kezelésére! „NápgazdítMpmklban rendkívül nagy veszteségeket okoz, hogy ná­lunk elhanyagolják a helyes trágya- kpze.léat, mindenek előtt az iptái'ló- t rág vázáét'1 — mondotta Goró elvűire a Központi Vezetőség november 29-j Ulá*én. Gerö elvtá.nsn«.k ez a megál­lapítása nagymértékben vonatkozik megyénkre te. Csányotzrón nem szántották te ■ trágyát. A oá .Íny osztói termeMaző vetkezői­ben például megtrágyáztak 50 hold ffV'det, de még moot le ott van a trá­gya tetóántaítamul, nioessa a hóié, az eső, nap mint nap veszít t.ápértéká­lló Miért nőm állítottak mindjárt traktort a letrágyázott területre, mi­ért nem forgatták le azonnal? Na­gyon helyes, hogy az Istái lónál nin­csen trágyájuk, mert minden nap kihordják a tábla széliére és trágyá­zás idején már onnan hordják szót. K.zzel rövid idő alatt elvégezhetik a Wniők. horfv ..el tudták n^holni hadgyakorlatokat, oktatják a füg- oz eaésr „Hatot" A csapotok ka- gő országok katonai vezetőit, tens’ k'kőnzési nrotfraoimiánrk le- I . . Tenfős része is ári » célt .*M.<Ali«. A világzsandár diktatórikus m- hndv ar »merikai katonákból zsan fé*kedései távolról sem jelentik dárok váljanak. ?zt- h°*V az iniperializmus taborá­. , ban nincs harc. Ellenkezőleg, a A különleges kiképzésben része- Wall Street d ktátuma szülcség- sltett és hazug propagandával fél- I SZeiüen komoly összetűzésekhez revezetett amerikai katonák min- vezct a kapitalista államok. de den teketóriázés nélkül beleavat- I különösen az Egyesült Államok és koznak más országok belügycibc, tőle országok között, ki­megszervezik és irányit,ák „ he- élezi a i,arcot a kapitalista cso- lyi reakció fegyveres erőinek har- portosulások között. A tények a főáguk is *ö‘z- I amellett szólnak, hogy az imperia vétlenül resztvesznek a büntető- I lizmus táborában civakodás fo- expedtetókhan. I jyjjj, hogy ezt a tábort ellentétek Az amerikai csapatok páratla- marcangolják. Nem ok nélkül ís- nul arcátlan beavatkozása egy I meri be az Egyesült Államok ve- idegen ország ügyeibe az Egyesült zető lapja, a New York Times, Államok koreai intervenciója. Meg bogy még az amerikabarát nyu- Icell jegyezni, hogy a Dél-Koreá- gateurópai politikusok közül is ban állomásozó amerikai csapatok I "gyre többen elégedetlenséggel már jóval az agresszió kirobbantá- I nyilatkoznak „z Egyesült Államok «a előtt 1945 óla résztvettek a de- polit kájáról. mokratikus mozgalom elnyomása- Az ang0) News chronicle fel- han, a koreai hazafiak véres irta- I háborodással ír arról a „pofon"- Mban. I ról. amelyet a brit birodalom a Az Egvcsűlf Államok imperia- Wall Strect-től kapott és kijelenti, listái gyakran katonai misszióik hogy ,,Anglia haragszik" A fran- "egltjétfével hajtják végre a zsan- cia Combat „kelepcének és zsaro dárfeladatokat. Jól illusztrálja ezt ásnak nevezve az Atlanti Töm- » görögországi amerikai katonai hót megállapította, hogy „az Egye misszió „tevékenysége". Van Fleet «ult Államok es Franciaország ka- láhomok, a koreai nép hóhéra, ah zott kis háború érlelődik. ban az időben, amikor a görögor-1 Milliós néptömegek gyűlölete *Mgi amerikai katonai misszió ve- j £s ellenállása száll szembe a világ- zctője volt. valóiáhan föparancs- I zsandárral. Bátran küzdenek sza- noki szerepet töltött be a görög I badságukért a koreai, francia, "»onorehofasiazta hadseregben. 0]asz, japán és nyugatnémet ha- Van Fleet kezén görög hazafiak Zafiak. Az egész kapitalista vilá-, , , , „ , , •beinek vére szárad. E hóhér pa- eíyre hatalmasabb sztrájkhul t^ol’r ** r»nc»ára próbálták ki a görög de- ‘ “7, •»okr.tiku, hadsereg harcosain elő l*mok hömpölyögnek végig. Iz-Ör a napalm-bombát, amelyet az I Világszerte kibontakozik a bé­kénkéi agresszorok mos» Koreá- |<em(,zgalom. A kapitalista orszá- ?»n alkalmaznak Van Fleet tá- I ^ „ munkásosztály homok 1949-ben szeméhesen ve- U(,kha" mCÄnMt “ m«nkjsosztf|V a Grammosé körződében a szervezettsége, erős, demokratikus JJ’ookat. Vagy lássunk egy másik I szervezetek jöttök létre. Megnől- f?*ldát. 1948 áprilisában, amikor |tck és megizmosodtak a kominu­»TS!ti5isrírteJ5 p ELü? ^■•mok haditengerészeti flottáilt. vívnak országuk szabadságáért éa mor k»l hacEhajók vetettok hor- függetlenaégéért, a békéért. trágyáadot, de gondolni kell arm le, hogy a trágya ne maradjon a föld felszínén, mert így kárimész. Kovácska József segédagronómus nőm olvasta Gcrő elvtárt beszédét A püpp<"»kf)ólyl állami giazdaeág se péda^ronóinuda —• KoviceSwv József elvtárs még nőm i6 olvasta Gerii ri.iv- táim Izoszédél. Ez az.t jolonti, hogy november 30 óta Koráoeíka ch-társ be le «min nézett az újeágtav Az a kér­dés, hogyan tud jó munkát végezaű KovAouka elvtár^ mun/kaícrOilétén.. hogyan látja a fcladatofoat, hn he­tekig nincs tudomása a logfoníosabb feJadafokróL Gorő elvtám l^'ou #uk hUmyoaságot mondott, arm-'víflc mec- taJ4.1'Wélk az állatni {razd.uelTok mim kájál>am is, amelyen javítani k<ól, de ha Kovóceka elvtárs így ..tájókozó- diik“ a napi eoomónvokrő', nem tudja helyein ellátni feladatát, n«m tud- naik javítani a trágyázáson, fölog a trágya kezoiil-síx'n. Babarcon „nőm érnak rá" a trágya- kezelésre Elhanyagol jóik a trágyákéi«’,/**, a baharci Béke tr*rmf>! üezö veikezothen. Még annyi fáradságot in oajnAlirwtk a faővelkezet tehonéizei, hogy a trá­gyái cgyen'iietewn mikják el a* istálló előtt. Csak Ioborltják ós otthagyják. Pedig náluk io megoldható, hogy h naponta ósfizegyülő trágyát azonnal a fői'dne vágyók. Erre azonban nem gondoltak.. Az áÜabtemyészf ári brigád vezetője többször eizó'it már a tohen,'ezeknők, bogy nagyobb gondot fordítsanak a trágya kozeléeóre, de azok azt vá- laszoItták: erre nine* időnk. A tsz vezetőséginek figyelmét no kerít! jók el az ilyen rmiiüsztáisok. Vonja feJeiőe&ógrc azokat, akik a fi- gyO’imoziletÓH ellenére eo«n hajlandók jav kend munkájukon, mert ezzel megkároeitják a szövetkezet minden becsületes dolgozóját. Pelőri-akna 8):inrá^ai a «zen tiszfántermelé§ében is leljcsítsék fogadalmukat A vasavi Petőfi-akna dolgoz/g tná.r hosszabb idő óta élenjárnak a MESZ- HABT aknák között folyó munkavor. eenybon. Ktl'önöacn azóta folyik itt nagy lolkoeed'ówe! a munka, mióta az akna dolgozói ünnepélyesen meg fogadták, heigy Sztálin olvtáns «szil 'atóanápfáit töl»b, jolvb szón terme 'óstWel kjöszöntik. A fogadalom valóraváKásáf'rt első sorban a párt aéajiozervezeteik párt eeo,|)ortok ó* a konuntmústálk indul tok 1 kardia. Megnőtt azóta a kom mum'Aták fole'ő»»oégérzeiis js Petőfi aknán. Nctnosak saját magukért, so ját munkájukért éreznek ntár felelő« ■t, hanem több sogitaógot nyújta mik imHikoUlcwiiknak la. A Szóui-brigá/l tagjai prótsul azt állították hugy a« ő fejtósüklxui — rnhro! pulid telepben van — tent le hri Rufli móiszerrel dolgozni. * nein atka'maahaáIák a nagytóljesftményü szovjet fej*őkd'aiwioaoaat. Ennek az ellenk'-tőjóröl Boros János elvtárs t'«prittivoz*li jiárttltkár és Kengyel vtár*s vezetőségi rag t meg őket. amikor munkalieivü kön bemutatták lliifll 1 ajos elvtárs ni link »módszerét. Azóta a es-aiwt mímlioii tagja átvette a módszert, t> mimikájukhoz .% iiagyteljesjtmónytí szovjet fej'ökftlapAeeokat liaeejiálják \z eredmény abban mutatkozik meg, hogy az azolőlti átlagos fejenkénti ryy m^er, egy méter Intvén centi riórehaladi* helyett ma már «okán k^tezeroeen tol josít.fk az elííírányza lot. Gernor Ju,n,*s áMnldlmn 1.3 *<l vegfn hosszan fejti te » pAeztát. Jung Bálint pártookivü.'l dolgozó pe. dig inár öt métert is haladt előre egy-egy inttezakoci, A népnevelők igen fontos fóladar tukmak tartják a munkafegyelem megaii'• árdítását. Megtnagyarázzák dolgozóknak, milyen kart okoznak elsősorban raját maguknak, ha nem járnak rendszeresen műszakra: nam kapnak hiVAgjutalm.lt, meg kril fi zotniök a munkaruli.e ba,kanca, vagy i«izma árát — tus még ogósz sor más ledvewnényt vonnak meg maguktó w oea’iádjuiktól. EmeWett pedig gátol ják munkaiárwaíkat 1« n terv toUe- oíitósóben, zavart okoznak a munka­erők eloiatáeámál, ook csille Kzónnel károsítják inog néjigazdaságunkat A jó felvilágosító munkán keresztül olyan hangulatot te rem UM tok a bánva tüídi csapatánál, hogy a bCK’aülete« dolgozók nem tűrik meg maguk kö­zött a lógósokat, a műszak mulasztó kát. A Perene-oeapat dolgozói pél­dául elzavarták munkahelyükről Ná­dori Bélát, aki a sorozatos figyeltnoz- tetósok ellenére is akadályozta uiu liviz'áeaival a coa.pat munikáját. A isajntokon Imiül a pártc.soport vezetők ás a *zaki-.Ziervezoti bizalmiak te kérdőre vonják a mulatótokat <V inogni: igya rázzák hokik helytelen vi- wlkrlóiftket. Így or lók el, hogy Va­sason ax ebniiVt év aliatt komoly ja- vu'tbi tapatsztalhaté a nmnkafegyoWn terén. 'INivmly novemberben fim) |ga- zoIotlon mtiúoitó volt, ezév nov,*n borótxm 4CKI. A javulás tormívzoteeen nőm jelciídl azt, hogy most már nem kell tovább harcolni, a jol>h eredmé nynkórt. Ei,poq ól vökétől cg! I KflxoWw Sztálin olvtárs mQletéa. napja. I’otöfi-oiküán ni Hídon bányáéi becsületbeli ügyénók érzi a focadalom teljcsftését> a*t, hogy docembor 21-r* az évi terven felül 4/Xri tonna foke- te-tóonet termelnek. A \ álkVóísbót ed­dig 417t> tonnát te!jorit«Wok. Vállal­ták azt te. hogy a szónfalon dolgozók számát emelik. Ezen a tőrön már túl- toljoftrtottúk fogadalnuikat, mert je- teniVg il ezűzaV'ikka! több bányász dolgozik ez/m falon, mint 1052 első három ncgyolébon... Villaláaitkhan azt írták, ieigy a eikitisos diagram szerint dolgozó fejtósok számát növe­lik, 91 százalék liolyott 'Mi százalék­ban dolgoznak majd ciklus szerint. Novemiberlrra a fejtések 1*7 százalé­kának munkáját szervezték olklusos grafikon szerint. A zárt ajtók mögötti provokációs rejioszteusol és a telepeken történő beirop*eztés«el a vállalás ellenére sem kísérleteztek Pétöfi-aknán. (Sie- pashegyi elvtárs szerint azért n<*m, mert munkaerőhiány miatt nem épí­tettek ajtókat, % a repeeztörwl fob-, tat ott egy kteórlot nőm vozoteU ered. ményre.) A tisztán termelés terén som érték el a vállalt eredményt A megenge­dett 3.2 százalék helyett 3.3 száza­lék a szénben lévő pala. A hibák javítása komoly feladato­kat ró a pártesoponokra. A párt cso­port oknak az a feladata, hogy ve­gyék fel a harcot Gcrő etvtár* W- «zédc nyomán a minőségi s*ónte«h,- Vvért, « szívós, felvilágoaitó munká­val el kell ómi, hogy Sztálin elvtár« szllk'áésnapjáig a terv leljositéae m«L tett esen a térett is komoly oreduate nyak szülessenek!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents