Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-07 / 287. szám

6 S5ÄP10 ftW2 DECEMBER 1 Ahol már új módszerrel nevelik a jövő pedagógusait... A Geisler Eta-utcai iskolatömb va. Weágos ^kádergyájr.” A hatalmas, emeletes épülettömbben négy iskola van. A Lcöw-ey Klára ieónygtamári- úm, az óvónőképző, a tamtónöképző és végű; ennek gyakorló ábálános iskolája. A tanítónőképző talán az iskolatömb legszebb része, új szerve, zésű. szovjet módszer sz.erint szer­vezett, szovjet módszer szerint dolgozó iskola. A szovjet módszer már a vezetés­ijén is megmutatkozik. Az igazgató, Komlóéi elvtárs mellett neon admi­nisztratív mimikát végző igazgató he­lyettes áll. hanem tanulmányi vezető, aki az oktató nevelő munkát irányít­ja és ellenőrzi. Ispántky Emilia ta­nulmányi vezető állandóan látogatja a különböző osztályok óráit, hospital és tapasztalatait elmondja tanártár- aarkiak. Az oktatási órák megtervezésénél é* összeállttásánáI is figyelembe vet. ték és alkalmazták a taniíónőképző pedagógusai a szovjet tapasztalato­kat. „A nevelő-oktatás elvc art kí­vánta. hogy mindert óra nevetői és egyben oktatói célt tűzzön lei. Az ok tatás eIkren folyamatában ezt a ket­tőt nem tehet egymástól elválasztani Egységet alkotnak .. . Természetesen a tanító és nevelő céloknak egyidő- hen kell megvatősulniok, a tanítási munka egységes folyamatában." (Je. srtpov-Goncsarov: Pedagógia). Ezen útmutatás alapján — az oktató-ne- velőmunka együttes végzéséhez — első feladatként állították a tanító- nőképzö pedagógusai elé az alapos felkészülést, és bevezették a külön­féle óra típusokat. —A régi pedagógiánál — mondja Komlósd Sándor igazgató — az órák sablonosak, nemegyszer unalmasak voltaik. Az új, szovjet pedagógia sz.e rimt szervezett órák viszont változa­tosak, érdekesek. Rw.n vegyestípusú óráink voltak csak. Átnéztük a házi. feladatot, szá monk ért ük -a feladott ’.«■okét és leadtuk az új anyagot. Is­métlés osraik elvétve volt. Most azon­ban megkezdtük az órafípusok ajkai, mazását és ezeknek változatossága felkelt) a tanulók érdeklödóeét. Mik is a<zok az ónatípusok? Gon- tsarov pedagógiája így határozza meg céljukat: „Egyik órában az a célunk, hogy a tanulóknak új ismereteket nyújtsunk, egy új kérdést vessünk lel. egy új szabályt vagy új munkamódot ma­gyarázzunk meg. Egy másik órában azt vizsgáljuk, hogyan sajátították el a tanulók az újonnan tanult anyagot. Egy harmadik órában az a célunk, hogy példák sorával tökéletesítsük a tanulók bizonyos készségét. Általá­ban természetesen egy órában több cél jön tekintetbe, de valamelyik túl­súlyban van. E szerint adódnak a különféle tanóra-típusok.” A tanítónőképző pedagógusainak Sztálin elvtárs születésnapjára tett felajánlásában szerepel, hogy meg­keresik a jól hasznosítható, ebben az iskolatípusban legjobban bevált óratípusokat. Mit valósítottak meg eddig a felajánlásból? Elsősorban minden összefüggő tó­in« befejezésekor ismétlő-órákat tar .iának, az áj anyagok, új tárgykörök' megkezdésekor pedig bevezetőórákat .ari-anak. A második év elején pél­dául egy-kót órán át nagy vonalak­ban ismertetik a pedagógia célját, érteimét és csak azután kezdik meg a pedagógiai anyag átadását, a ren­des tanítási órákat. A természetiül.!. Tnányes tárgvak oktatását laboratóriumi órákkal teszik éimónyszerűyé. Ezek a labora. tórium, óiáir nemcsak a tanítóképző sök tanulását könnyítik meg, hanem az általános iskolai tanításhoz is bőséges tapasztalatokat adnak a jő. vendő tanítóknak.-—Az óratipusok változatossága íflkeki a tanulók érdeklődését szűri le az eddig alkalmazott óra tipr. sok tapasztalatait Ispánky Emília ta­nulmányi veíeíő. — A tanulók önma­goktól kénytelenek összefüggéseket keresni az órák között. Igen jól hasznosítják a tanítónő­képző szaktanárai a szovjet módszer tani könyveket, leveleket. Verhcvsz. kij ,A. kémia («nitása a középiskolá­ban1’ osmü műve a legegyszerűbb ki. .«érietektől a legbonyoluitabbakíg el vezeti nz o'vasó: és segítségéve, bár­ki könnyűszerre, hozzáfoghat a ké-, miai kísérletekhez. Legnagyobb segí;. séget nyújtja „ könyv éppen a ta nítóképzöben A képzősöknek egy­aránt ismerniük keit az egyszerű és. kojnpl.iká.it eszközökkel elvégezhető kísérleteket. A végzettek egyréwze ugyanis jó) felszerelt város; iskolák­ba, míg másrészük esetleg kezdetle­ges kísérleti eszközökkel ellátott fa tusi iskolákba kerül. Szikodkin ..A természetrajz-tan HA-, módszertana” című munkája is igen nagy' segítséget adott az iskolának. A biológiai szakkör már tavaly ív- használta könyvet és tanácsai alapján a tanulók szenti éltető képe­ket. oktató táblákat készítettek. A gyakorló iskolában például a könyv tanácsai szerint alkottak „természeti naptár’1-;-, ugyanott megcsinálták az „újdonságok polcá“-t, melyen a hó­nap jellemző növényeit sorakoztat­ják fel, így könnyén megértik a gyermekek a hónapok, az időjárás és növé­nyek megjelenése, fejlődése közötti összefüggést. Az erkölcsi, hazafias nevelés terén érezhető az elmúlt évhez képest ha­ladás, bár a fejlődés még neon ki­elégítő. Szovjet módszer szerint az iskola, u szőkébb környezet megsze rét tetősével kezdték a taniíónőképző nevelői a haza megszerettetését. Át_ rendez;ók az épületet, kibővítették a könyvtárat, kémiai szertárt, készítet­tek. Az elmúl; tanév végén iemerke. dési estet rendeztek, melyre meg­hívták főiskolás és gyakorlóé vüket töltő volt növendékeiket, akik be- számo-’-tak a tanárok és diákok előtt munkájuk ró', tapasztalataikról. Nép­szerűsítették a nyári gyakorlati mun­kát jó! végző ,-tiá'kokat. Különböző alkalmakkor kiállításokat rendezték, melyek a haladó hagyományok meg becsülésérr, hazánk nagyjainak ttez,, teleiére növelték a fiatalokat, így. Móricz Zságimomd. Kossuth Lajos, Ady Endre, Aranv János életét, munkás­ságát mutatták be ebben az évben, A? iskola szerzett néhány Arany Já. nos által javított dolgozatot, számos fényképet Adv Endre eredeti kézára. Iáiról és ezzel a kiállításoknak ere­detiségei, érdekességet kölcsönzött. Mindez azonban csak kezdet, mint ahogyan kiforratlan még a DISZ- szervezet munkája is. Nagy szüksége lenne az iskolának a KOMSZOMOL iskolqi munkájáról szóló könyvekre, útmutatásokra. A szovjet tapasztálé, tok minden bizonnyal ezen a térül« ton is nagy segítséget nyúl tanának. Nemi kétséges, hogy a .Magyar-Szov­jet . Társaság sokat segíthetne a Komszomol tapasztalatainak átadásé, vai u taníló-nöképző DISZ szervezeté­nek és pedagógusainak. A szovjet módszerek alkalmazása inenlí'-zjk az iskola eredményein. Az e!«5 negyedévi általános osztályzat nem esek az elmúlt év vécén elért általános eredmény alá. a 201 tanuló, hói mindössze egy maradt ki eddig az iskolából. A képzősök nemcsak azt tanulják, hcgyan kell osataniok. szo- rozaiolc, milyen hazánk felszíne és vízrajza, hanem azt is, hogy hogyan tanítsák ezeket a tárgyakat. Kömy- nyebben tanít amak pedagógusaink, könnyebben é-; többet tanulnak a képzősök és majd könnyebben tanul, inak azok a gyerekek. akiket a taní- íónökép'/öbő'. kiöcerü'ő nevelőik tazv. tagak, így él egy pécsi diái< egy szovjet kollégiumban A Szovjetunióból kapott szer kész tőségünk a napokban levelet. Ács Károly szovjetösztöndíjas, a klincovi textiltechníkum kollégiumi diákbi­zottságának titkára írt a szovjet is kólák, diákok életéről, a kollégiumi’ életről. Minden bizonnyal e szovjet tapasztalatokat jól hasznosíthatják majd megyénk iskolai és egyetemi DISZ-szervezetei, valamint kollégiumi ' nevelőink. „Én a Szovjetunióban tanulok és e Levelemben szeretném meginni, ho­gyan dolgoznak a diákbizottságok a szovjet kollégiumokban. A diákbL zotbságolv megválasztásánál kezdem. Ezeket a bizottságokat úgy válasz;- ják, hogy minden emeleten lakjék ogy-két diákbizottsági fag. A hízott, sag élén a titkár áll. A bizottsági ta. gok szektorok szerint osztják szét -a feladatokat. Például a kulltúnszektor ügyel az olvasótermek rendjére és a tisztaságra, az emeleti vörös sar­kokat kultúrám y aggal (újsággal, ké peSlapp&lj látja el és p különböző szórakozóeszközlöket (sakk. dominó) adja ki. Természetesen a kulitúmek. tor számos aktivistára támaszkodik. A jóléti szektor feladata n !egko_ molyabb. Ebben a szektorban do .goz­nak ugyanis a® egészségügyiek. Az egészségügyi bizottságok három tag. bői állanak. Feladatuk, hogy min­den nap reggel fél 8-ig és este 9 órá­ig körüljárják az összes — rájuk bí­zott — szobákat. A szobavizsga ide. je alatt az egészségügyi bizottság köteles megnézni, hogy nem-e pjto. sak a bútorok, hogyan vétettük az ágyakat, rend van-e az éj jeiisze-klé­nyekben. tiszta-e a szobák padlója, stb. Minden emeleten van egy egész ségügyi táblázat. ahova a bizottság tagjai a szobákban észlelt rend és tisztaság alapján beírják osztályza­taikat. A hibátlan, tiszta szoba ötös osztályzatot nyer. Poros, kisöpretlen szoba kettes. É táblázat alapján a kollégiumi faliújság szerkesztője a a heti faliújságban már jelzi, hogy a -zobák lakói hogyan gondoskod­nak a rendről és tisztaságról. A jó­léti szektor minden héiten megbeszé lést tart az egészs-égügyi bizottságok tagjaival. E megbeszélésekről a di­ákbizottság titkárának jelentést tesz Ugyanakkor a diákbizottság titkára napodként végigjárja a kollégiumot az ügyeletes intézeti tanárral és el­lenőrzi a szektorok munkáját. A kollégium-bam a diákbizottság által meghatározott napirend sze­rint folyik az élet. Minden két. hét­ben diákbizottsága ülés van. ámikor a diákbizottság hígjai az olyan la­kokkal beszélgetnek, akiknél a fe­gyelem. vagy tisztaság terén hibák mutatikoztak. Az ilyen figyelmeztető besaélgstések után a kővetkező két hét munkájá,; tárgyalják meg. A fel­adatokat a bizottság -titkára már jó előre etikés-z'íti és az intézeti párt- ée A fák megtépázott ágik arjai lombtalanul meredeknek a köd-be. Búsak lettek, iniót-a az ő®*i «zeletk elhajtották róluk a leveleket. A folyton osicsengő madárhad messze szállt, wok néhány cinege szorgoskodik az ágúikon tv a var­jak fekete serege gubbaszt az erdőszéli vetéseken. A rét felett tw-t-es egerészölyv úszik a levegőben, éles szeme meg-meg villan, ahogy kénile'i a já­rataiban kúszó mezei pockot. A Dráva szőke hul- láspai kedvesen psobognak, felettük vadiudak gá­zoknak, keresik a vire-n az enyh-helyt, ahová le- teléjjedhétnek. A víz mellett kétoldalt fiatul cser- jós. alján a letaposott sáé kecses őz’kék Iáira nyo­mát őrzi. — Olyan szép ez az őszi táj — szól Csóka határőr az oldalán haladó Zsiga határőrhöz, mi­közben köpenye aljáról tisztogatja a ráragadt boi- torjánt. — Hogy szép-e* Azt meghiszem. Kekem már olyan ez a vidék, mintha, itt születtem volna. Is­merem az erdei ösvényeket, a mezői, a falu lakóit, « tavat. Két éve őrzöm itt a határt — mondja büszkén Zsiga és nagy fekete szeme melegen, «ofcatmondóan tekint Csókára. Amaz várja, hogy folytassa, ö még fiatal é* «sereti * tapasztaltabbakat hallgatni. Zsiga é«r.re is vette a tekintetéből, hogy várja — hát be­szélni kezdőit. — Tudod te komám, mi voltam én a mattban? — Csóka kérdően tekintett rá. — Az apám el. nyomorodon az első világháborúban, anyám«! meg még előtte elvitte a tüdöbai. öten voltunk gyerekek, árvát:. Úgy jártunk, mint a megtépá­zott madár , csüngött a folt u fenekünkről. Egyi­künk penészesebb volt, minta másik, (hegapárűe. Aki egészséges korúban pásztor volt az wraságnáJ, ki sem tudott mozdulni liprkas tetejű kunyhónk­ból. Kosarat kötött vesszőkből, meg seprőt, yztan gyékényből szakajtót, lábtörlőt. Ezeket mi gyere­kek hordtuk eladni a faluba. 7cnyárért, meg liszt­ért. Aztán apuink is meghalt, Iskola helyett dol­gozni jártunk a ruigygazdákmk, hogy legyen be­tevő falatunk. A beiül nem ismerte'egyikünk se, talán én egy kicsit konvHotteah hozzá, mert az Hsö oszbüyt kijártam félig. Csóka elosudálkozva néz rá és megkérdezi: ~ Hiszen te tudsz írni! hátiam már többször m jegyzetfüzetedet. Meg n parancsnok tivtárs is megdicsért érte, azt mondta, hogy rendes. Zsiga mosolyogva válaszolt: — Az most van! Ez amit neked beszéltem, meg ükkor volt, amikor meg koUhdm jártam a lábtörlőkkel, a seprőkkel. Azóta már sok minden történt az ételemmel. Es mind jó, ami történt. — Hát mond. már el, hogy ki tanítóit meg Wnt! — Érdeklődött Csóka. — Az elvtársak! Már otthon a gépállomáson e»H iskolára jártain, ott is sok betűt megtanul­tam, Ut az őrsön aztán teljesen belejöttem. Min­Kultúra a határszélen den nap foglalkozott velvth, hol a hadnagy efv. társ. hol a HÍSZ-lUkár és most már jól megy. — Altf'Oj -örülsz is ugye, hogy ide kerültélf — kérdezte Csóka, miközben titko'hn.'ta.tlanul ör­vendezett a lelke. Én meg az olvasással írottam ágy. mint te az írással, fizótagoltam, de nem akar­tain. könyvet a kezembe venni. ..Parasztnak minek ns“ — gondoltam magamban. Hiába, mondta ott­hon a DISZ-tiikifr, hogy miért nem olvasom el ezt. vagy azt a könyvet, nem hallgattam rá. Zsisra figyeltiMwem hallgatta, hisz neki i* még (víek egv éve barátja a könyv. — Egyszer az újságban olvastam — folytatta kis szünet »tán Csóka. — hogy aki ttom olvas, az csali az orráig lát. Nem tudja, milyen mások­nak az élete, elszóltad mindattól, amiben ő köz­vetlenül nines benne. He mióta olvasok, mindéin misképpen Iátok. Most olvasom az ..Ifjú gárda"4. Még ilyen szép könyvet sosem olvastam. Igazi hő­sök a szovjet fiatalok. — Én meg tavaly fűmen láttam az „Ifjú gárdái" — mondja Zsiga csillogó szemmel. Míg beszéltettek. Vértek az erdei gyalogúira. Előttük, a határ mellett az öreg erdőben megp'zzont az ava!*. /.n'mbes mátyá-núnlir krákogott felettük. A sötét galagonyabokor mellől átugrott a kis á* on két ijedt őzgida. A határőrök egy pilla notig utánuk néztek, aztán óvatosan továbbindultak. Most már műn - beszélgettek, kérlek oda, ahol «zoigálatnkíU kel! ellátni, Z.-iícm -•/.‘■mének egy pilki,nt;i<;ávaí megértette 'békával. hogy majd későid) folytatják. Távolabb maradtak egymástól és óboréi) fiirkés7,lék az egyre szürksbbé váló erdei utat. este csendje leszállt a Drávára. A víz felett szakaszostul ködfüggönyök tehettek. A túlei'i oldali füzekben görnyedt mvúnv ember hasogatta !•« a pirosló ágakat. A hajlékony vesszők zii.jnéikii! peregtek 'e az ázott lotnhia- karóra. Zsiga ■ határőr csak figyelte a túloklali embori. Ibeiieh a bokrok közölt a köd mögül két apró gyerek alakja tiint ki. amint egymásra rakosgatták a levágott vesszőket. Az egyik fiúcs­ka felfigyelt, az ember mellé szaladt és valamit súgott, a fülébe. Az ember bédongatott ős a fűzfa­vesszőket hón,,-] alá kapva sietősen eltűnt. A két gyerek szaporán szedte lábacskáit az öreg nyomá­ban. Zsiga a két gyerek combjához tapadt nad­rágjáról ráo.mlékezott saját gyermekkorára, eső­től nedves, piros meztelen térdére, amint rokkant apjának a vesszőt szedte a kosárfonáshoz. Míg ezen gondolkodott, teljesen sötét lőtt, csak a túloldali füzesben hallott idegen hangokat, majd olyan zöngést, mintha szaladna valaki. Egy­ezerre rájött, hogy miért ménitek cl a vesszősze- dők: jugoszláv katonák jöttek ée azok elől fu­tottaik cl. Most újra eszébe jutott a múlt öt is hányszor elzavarták és pofonnal fenyegették a nagy-gazdák, mikor gyümölcsösük végében reez- szőt szedett! Egyfidoig még figyelték, aztán neszre!«nil! tovább indultak mindketten. Kiértek az erdőből és az első nyiladék mellett újra megálltaik. Csóka közelebb jött Zsigához és odasugta: — Csendben vannak a jugök! — Azért éberen kell figyelnünk, mert az ilyen csendben öt lapulhat az ellenség a köze­lünkben. Én sohasem gondolok arra a határon, hogy most nem lesz provokáció. Mindig arra sutínHok, hogy éppen most lesz — mondta Zsiga és újra elindultak. Előttük, a fekete szántás tetején, parányi fény sziporkáit a ködben, majd az is eltűnt és utána erőteljes pöfögéssel megindult egy traktor. Mély hangja rátelepedett az egész tájra és mint ütemes nőim harsogott a határőrök fülébe. Nem messze tökük a szántás szélén, a traktoros brigád háló­tanyájának a kocsijai álltak. Arra tartottak. Köz­ben* Zsiga arra gondolt, hogy öccse, a Sanyi is igv «szánthat valahol Fehér megyében, máni ezek, meg ő is szántott vagy két évvel ezelőtt. Igyekeztek az őrs felé. Miár távoltói meghal­ló: rák a pattogó zenét. — Itt van a kvUúrkocsi, — örvendeztek mind á ketten. — Most meglamdom azt a szép indulót, amit a rádióban hallottam! — szól Csóka határőr. — Melyik az?- Úgy kezdődik — dúdolta Csóka, — hogy „Nézd, gyárainkban munka pezsdiU"... — Aha. Hallottam mér én is, majd feltétet- jüfc az elvtárssal... Látod milyen jó nekünk! Hazaérünk és vár bennünket a kultúra. A „fugák“ mii biztosan ■nincs ilyen. Berúgott jugoszláv ka­tonát már hallottam óbégatni, de misképpen még elvétve se nótáénak. — Nem is törődnek azokkal ’Így, mint mi- vcli'mk! — teszi hozzá Csóka. IVem hát! —erősíti meg Zsiga! — OH olyan sora van a katonának, mint a múltban' nálunk a bakának volt. Az a szóralio- zása. hogy berúg, mind a disznó. Én meg a betűt tanultam meg itt, kalo-nácknál, az ohmsást, az írást. — Én a könyveket szerettem meg — teszi hozzá Csóka. Közben beérnek az őrsre. A többi határőr már ott gyülekezik a kultúrkoosi előtt, Zsigáét azonban nem oda mennek, hanem a pa­rancsnok elvtárshoz. Kihúzzák magukat a had- nag^ előtt és Zsiga keményen jelenti: — Hadnagy elvtárs, Zsiga Péter határőr, jár­őr parancsnok jelentem, a Magyar Népköztársa­ság áUamhaláránali őrzéséből, járőr szolgálatból bevonultunk! Kozma Isijéé KOMSZOMOL-bizoétságofk összevont ülésén bírálatra és meg-tárgya-lésna felterjeszti. Miután a párt- és KOM­SZOMOL-bizottság a mumkatervet e- fogadta, az életbe is lép. Az egyes szektorok ezzel egyidejűleg kidol­gozzák saját tervüket, melyeket a bizottság ülésén megtárgyalnak. -* A kollégium kultúrtermében minden hét szombatján, vagy vasét.' napján este tudományos, vagy. fcnk tnnáúls előadások, politikai beszámo­lók varrnak. Havonta egyszer a kol, lógiumi diákbizottság beszámol .mun kajáról a kollégiumi gyűlésen. Ezer- kivül a bizottság titkára havonta egy szer zárt párigvülésen is tfeszámol munkájáról, A diákbizottság tagjai megosztják magu& között a munkát. Minden' emeleten a szo-bafetelősök grafikon alapján ügyeletét tartanak a saját emeletükön, A bizottsági tagok ugyancsak grafikon alapján az egész kollégiumira felügyelnek. A bizottsá­gi tag malié minden nap az intézett névelői testület is ad egy ügyeletest, Az intézett pártbizottság titkára sű­rűn eljár a kollégiumba. Az intézeti párt-, KOMSZOMOL- és szak-szerve­zeti bizottság állandóan segíti a kol­légiumot. Ügyanakko-r a kollégiumi diákbizottság is segíti a pártot, KOMSZOMOL-t a különböző meg­mozdulások megszerv ezésénél így például az Októberi Nagy Szoóa- lista Forradalom évfordulóján a koh lóghimá bizottság közös gyülekezői rendezett és fegyelmezett, zárt so­rokban vezette a diákokat az ünnep­ség színhelyére. Az ünnepség előtti napokban az egyes 6Z2iktorok veze­tésével dekorációkat készítettünk —' természetesen a párt-, és KOMSZO- MOL-bízottság terveivel egyetértés­ben. E közös munka gyümölcse, hogYl initézetüník az üiwnop-tegen úgv fe gyeimét, mint a dekorációt tektntv« első lett az összes iskolai és üzemi szervezet között. A kollégiumiért a kollégium ígaag* tója a felelős, aki a diákbizottság tit­kárával együtt dolgozik, A diákbi­zottság titkára felelős az Intézet te. nulmányi osztály^ előtt a kollégium lakóániak tanu'luiiáinyi eredményéért. E munka megkönnyítésére a tanul­mányi színvonal emelésére külön szektor létesült, mely aktivistáinak ét a szobaié! é ősöknek segítségével vág zi. munkáját. Azokat a diákokat, aki v kettes, vagy hármas osztályzatra fe­lelteik, saját szobájukban felelősség­re vonják. Az elvtársi bíróságiban részdvesE a kollégiumi igazgató, *• diákbizottság titkár, és tanulmányi, szektora. R«átvesznek rajta tenné-' sizetesen a szobában lakó komszo- molisták is. A tanulmányi bizottság, jó munkájának köszönhető, hogy * Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 35. évfordulójának előestéjén büszkén jelenthettük a váróéi párt- bizottsv'nak; intézetünk 4.2-ee átlag- eredménnyel fejezi fcá háláját a Szov jetumió Kommunista Pártjának és kormányának, szeretett Sztálin elv- társunknak a boldog és gondtalan if­júságiért és azért az atyai gondos­kodásért, m-elvet a szovjet kormány és maga Sztálin elv társ nyújt szá­munkra. A reud és tisztaság, valamint « fegyelem megőrzésében nugy szerepet játsizik az, hogy a kollégium legtisz­tább, iegfegyélmeraettebb és legjob­ban tanuló három szobáját havonta egysaer lefényképezik és a képeket a kollégium bejárati csarnokában ki­függesztik a következő felírással: „A mi büszkeségeioíc!'’ E képekkel egy sorban függ a három legrosszabb szoba fényképe, a következő f elírás- sál: ..Kollégiumunk szégyene.” A legjobb szobák lakóit jutalomban is részesítik a hó végén. A bizottságok jó munkájának köszönhető, hogy koll-égiumunilc ,a Brjansziki tartomány kollégiumai kő- zöt-t. az. első helyen éű. Diákbizottsá­gunk vezetői jó munkájukért novem bor 7-én elismerő oklevelet is kaptak a város-i pártbizottságitől. E jó mun­ka természetesen az intézeti pártbi­zottságnak és p pártbizottsáo titká­rának köszönhető. A diákbizottság munkáját megkönnyíti a diákok magas öntudat®. IJnnek k.ézzelfogha. tó bizonyítéka, hogy a 720 kollégista köziü? eddig csak nyolcat vont fele" iősségire diákbizottság fegyelmi bí­rósága. E nyolc diák közölt azonban egyetlen ^omszomolista sem volt. Szeretném, ha c szovjet tapasztal*, tokát felhasználva a pécsi diákott­honok is megszerveznék munkájukat és tovább fejlesztenék eddigi ered­ményeiket. Ács Károly a klincovl textiltechnikum kollégiumi diákbizottságának titkára.”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents