Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-06 / 286. szám

Í9S2 DECEMBER 6 a NAPLÓ A pees várad i járás pártbizottsága segíti «2 népművelési — kulturális munkát A' Járási pártbizottság a járás éle­tének, mindennapi munkájának irá­nyítója, vezetője, A járási pártbi- lottság tagjai időről-időre összeül­nek és megbeszélik a legidőszerűbb kérdéseket, a megoldásra váró prob­lémákat. a soron-köveikezö feladató kát. Az ilyen megbeszélések után az érintett területen jobban megy a munka, gyorsabban születnek az eredmények eltűnnek a hiányossá gok. A dolgozók pedig csak annyit mondanak: a párt segített A pécsváradi járási pártbizottság c heti ülésén többek között a járás kul túrmunkójának msgvitatását tűzte napirendre. A vitára meghívták járási tanács oktatási-népművelési csoportvezetőjét: Gábriel elvtársit és népművelési előadóját: Kozmán Terézt. Az ülésen a népművelési munka három fontos ágát: a Szabad fold Téli Esték-et, a kultúrverseny- re való készülődést és a könyvtárak helyzetét beszélték meg. Milyen a helyzet ezeken a terüle­teken a pécsváradi járásban? Mint kiderült, nem túlságosan rózsás. A népművelési csoport beterjesztett je lentése és a feltett kérdések meg­válaszolása megmutatta, hogy még Sok-sok hiba szorul kijavításra a kultúrmunkában, A Szabad Föld Téli Estéket például 25 községre tervezték, A népművelési ügyvezetőket és tanács, elnököket erről körlevélben és egy járási ügyvezetői értekezleten érte sítették. Ennek egriére, hét köz­ségben még ma sem indult meg az SZFTtl előadássorozata, a legtöbb előadás történelmi tárgyú, nem áll kapcsolatban a legidőszerűbb mun­kákkal. Az előzetes propaganda sem tnegtelelö, a nagy vonzerőt gyakorló kultúrműsor pedig legtöbb helyen elmarad. így természetes, hogy a hallgatók létszáma a Szabad Föld Téli Estéken meglepően alacsony. van olyan község is, ahol mindössze a lakosság két-hárora százaléka. A kul túr versenyt készülés sem megfelelő a járásban. 14 köz­ségből mindössze 25 csoport neve­tett be. Ezek közül legtöbb iskolai, * benevezett dolgozók száma igen alacsony. Különösen kevés a szocia. lista, vagy szocialista Jellegű szek­torokból — gépállomás, állami gaz­daság, termelőcsoport, s‘.b. — neve­tettek száma. A jelentkezett csopor. tok sem kaptak megjelelő segítsé­get A megalakult versenybizottság bem kezdte még merj a patronáló m> flitó. tanácsadó munkát. A ku1 túrót t- honok nem munkaterv szerint dol­goznak, több községi tanács n^m biz­tosított kulturális célokra költségve tést, a járás számos hultúrotthonát, kitltúrhelylségét pedig a tanács mag­tárnak rendezte be, mint llosszúhc- 1 ényben, vagy Pécsváradon. A népművelési ügyvezető elmon­dotta hogy a rigmusbrigádok való- *«tnüi«g azért nőm jelentkeztek a leiltürversinyre nagyobb számmal — Oiindös-sze egyetlen egy rigmusbri- 9ád nevezett be, — mert a faluból ttás csoportok is indultak. Ez a rig- touséneklés a termolést közvetlenül támogató kulitúrmunka kézzelfogható lebecsülése és ez ellen sem tett sem útit a népművelési csoport Pedig Hl’-enden, Lovászhetényben, Bcrkos- den Jól dolgoztak u csa-<ztuskabr:gá. dók Rozinán elviársnő beszámolt ar fó|, hogy egv berkesül csoporttag ep. ten a rigmusbrigád köszöntőjének hatására 200 forintról 500 forintra f'melje békekölcsönjegyzósét. Igen '»így hiba tehát, hogy ezeknek az riodményosen dolgozó, lelkes cso­portoknak nem adhatunk a kultúr- '’vrseny során újabb támogatást, biz tatást. •1 könvvtú ra k nt u nká jú hun t* van javítanivaló, mint az az érte- tazloien kiderült. A könyvtárak ol- 'asóhvak nagyrésze iskolás. £> leg­több falusi könyvtárat nem huszuál- Ük fel megfelelően. Októberben a Mcsváradi könyvlát I/O kötete kö- *01 egyetlen darabot sem kölcsönöz uk ki, hasonló a helyzet Gerezd, Lo- '’észhetény és Vámén a községekben ** Ugyanakkor teljesen ismeietlcn a Járás könyvtárosai előtt az olyan jó! Működő könyvtár munkamódszere. '“HU a hosszúhctényl Pedig Szabó J'**réna könyvtáron én Czimber t-ásalp kullúrntthontgazgaló sok jó ’Punkomódszart ^tadha'na könyvtá- *°«tár-*airvttk. Hoss*uhetényben 1535 "tyvböl október hónapban 1428 Jőnyvur i. i’esönötl*k ki is hasonló- Appen jo as arány Mec*< knddnsdim, •hol 217 könyvből Ikb darabot vrt rk ki két hónapin at olvadók, é pécsváradi jiráaj pár*b'70tt»úq ' Ősén azonban now csak a hibákra, hanem azok okaira is világos-ág de rülí. Rozinán elvtársnő elmondotta, hogy elhanyagolta az ellenőrzést Nem vett részt még eddig egyetlen Szabad föld TéH Estén sem, nem látott egyetlen egy helyi bemutatót, nem ioglalkozott eleget a népkönyv­tárak vezetőivel' Az ellenőrzés hiá­nyát, j, gyengekezűséget mutatja az a tény is, hogy a járáshoz egyet­len je.entés sem érkezett be még a kultúrcsoportok helyi bemutatóiról, a ku:túrotthonok, népművelési ügyve­zetők sem küldik be munkatervüket. Az elmúlt hónapban is csak két mun katerv. a meceoknádasdi és hosszú­hetényi érkezet: meg a népművelési csoporthoz. A hanyag, kötelességü­ket nem teljesítő ügyvezetőket sen­ki sem vonta felelősségre és senki sem vonta felelősségre azokat a ta nácselnököket sem, akik — mini a szebényí, — még a kultúrotthon fű léséhez szükséges fa összegét sem volt hajlandó bevenni a község költ. ségvetésébe. A járási pártbizottság ülésén Rozinán elv-társnő elmondotta, hogy nem épített ki jó kapcsola­tot a községi pártszervezetekkel, a járási DISZ-bizottsággol, a MOKÉP- pel és a többi kulturális szervvel. A népművelési előadó egy egy község be kimen ve csak a tanácselnökkel titkárral, népművelési ügyvezetővel óm kuUÚTOtthonigazgiatóval biszélt, de nem ment el a párttitkárhoz, a DISZ’titkárhoz, többnyire a kultúr- csoport tagjaival sem beszélt. A do1 gőzöktől, a párt és tömeg szervezi' te írtől való elszakadás nyomán természetesen munkája bürokratikus sá, nehézkessé vált. Különösen nehézzé vált R-ozman elvtársnő munkája azért, mert el­hanyagolta a tanulást, A háromhó napos kultúrUtkoiáró! visszatérve, valahogy úgy gondolta, hogy már nőin kell tovább képeznie magát szak mallag. Még n-apilapcikban meg­jelenő kulturális cikkekei is csak „átolvasta”, de nem tanulmányozta A szakfolyóiratokat talán m-ég any- nyira srm nézte át, így nem volt, tisztában teendőivel, feladataival sem. A járási pártbizottság azonban megállapította, hogy nem csupán Rozman elvtársnő a hibás a kultúr- rnunka jelenlegi állapotáért. Szie berth elviárs, a pécsváradi járási la. nács végrehajtó bizottságának élné- ke önkritikát gyakorolt: — A hiányosság a VB-töt indult ki. Elsősorban tőlem. Rozman elvtársnői egyetlen esetben sem számoltaitam be, nein ellenőriztem munkáját. Azt sem ellenőriztem, hogy a csoport- vezető vagy a helyettes elnök fog- lalkoziik-e vele. Még magában Pécs­váradon sem ellenőriztem a u-u'túr- munikát. így nincs is kénem róla. — Ezután természetesen ellenőrizni és segítem lógjuk Rozmctix elvtársnőt. A VB tárgyalja majd a népművelési munkát. a tanács negyedévi munka tervében pedig felhasználja az itt tapasztaltakat... — A felelősség kérdését valóban fel kell vélnünk a járást tanács ve­zetőinek. de a járási pártbizottság­nak is mondotta Szabó József elv társ, a pécsváradi járás pártbizott­ság titkára — Különösen a kommu­nisták felé kel; a felelősséget felvet, niink. A járási pártbizottság felelős a hiányosságokért, mert nem ellen­őrzött., nem érdeklődött a kullúrmun ka után, talán egyetlen funkcioná­riusunk sem látott helyi bemutatót. Ez a kultúrforradalom lebecsülését jelenti.., A járási pártbizottság ezután meg. állapította a megyei tanács népmű­velési osztályának hibáját is. Ki­derült, hogy Martonossy elvtársnöt kivéve egyetlen előadó sem töltött Rozman elv társnő mellett hosszabb időt. senki el nem kísérte a terület­re, hogy ott a gyakorlatban mutas­sa mer; az elvégzendő munkát. A pártbizottság a hiba okainak fel. tárásán túl a követendő utat is megmutatta. Szabó elviárs összeíoglalójában leg­fontosabb feladatként a szocialista szektorokról való kulturális gon­doskodást tűzte ki. Felhívta a járási tanács figyelmét: vettesse be a köz ségi tanácsok költségvetésébe a kul. túrotthon fenntartásához szükséges összegeket, de ne hanyagolják cl továbbra sem a társadalmi erőket. — Rozman elvtársnöt igényességre, több önbizalomra szólította fel és kije­lentette: nyugod'nn jöjjön segítsé­gért a járási pártbizottságra is. A kuHúrmitnka megjavításának ér d. kében határozatokat is hozott a oécsváradi járás irányító, vezető szervo „A Jtí tagjai foglalkozzanak a kul. túrmunkával, maguk is olvassanak, fúrjanak moziba." „December végén tűzzék a községi alapszervezctek pártvezetőségi ülé­seik napirendjére a kultúrmunka megvitatását. Ugyanígy a tömegszer. vezetek is vitassák meg saját terüie tűkön a kultúr munkát." ,,A járási pártbizottság tűzze ne­gyedévenként napirendre 0 járás népművelési munkú/át és legköze­lebb értékelje az elért eredménye­ket. a hibák kijavítását, a ha-lároza tok végrehajtását." Imik‘1 a sáros burgonyáról A Dunántúli Nuplő december !l-l számában megbírálta, a MEZÓKEK Vállalatot, meri sáros burgonyát b<> zntt forgalomba. A bírálat jogos volt. A burgonyát felsőbb szervek uta­sításáén hoztuk forgalomba azzal, bogy o boltosok u hozzájuk érkezett tárolt burgonyát megtisztítva adják tovább.A bolt részére ■ sárra súly- le vonási engedély ezt link. I*ées város dolgozói és a Dunán­túli Napló jogosan veti fel, hogy megelőző Intézkedést kell tenni és a burgonyát a sártól meg kell tisz­títani. Ml, a MEZOK Hit Vállalat dolgozót úgy látjuk, hogy megvan a lehetőség ahhoz, hogy a húr on»., ne sárosán kerüljön a bolthálózat ha. A MEZOK EK Vállalat a burgonyát az állami gfl/dusá"uktól, ts/.es-ktől és főidőit.vessző»étkezi lektől veszt át. A burgonya az. utóbbi tietekben igen sárosán érkezett. Az állami gazdaságok és földmű» esszüvetke/e- tek arra hi» atkoznak, hogy „másfél hónap ótu esik az eső, a föld sáros és nines lehetőség arra. hogy sár- nientesen érkezzen a burgonya”. Es az álláspont helytelen, sót nép­gazdasági szempontból káros, mert sáros burgonya többletkiadást jelent. A többletkiadást Dúl mázsán keres* tül akarjuk bemutatni. A lovász- hrlényl állami gazdaságtól beérke­zett égy vagon hurgnuyu. amely, nek 40 százaléka sár »olt» A 4(1 máz«» sárt az állami gazdaság a vasútra szállította. A *a«úl a 40 mázsa sári H4 forintért szállította l'érsre. A sárt a vagonból kirakjuk, majd on­nan a boltba szállítjuk, rz újabb kültséget jelent. Továbbá a burán nyál a Sártól meg kell tisztítani, ez munkaerőt köt le é» a költséget növeli. Együttvéve ez 100 mázsa szállít máynál a 40 mázsa sár 2fik forint­ba került. De nemesek a lo» ászheté- II» I állami gazdaság küldte be sáro sin a burgonyát, hanem a boly!, kárnlymujnrl álla ni gazdaság is. A f öle'mii vés« zö vetkezetek közül pedig a göresOliyl. berk esdi, maroki. szent lá.szlói küldött sáros burgonyát. VII íven lehetőség vau arra, hogy a bur­gonya sármentesen érkezzen a ME­ZŐK EK Vállalathoz? A kiszedett burgonyát száraz, fagymentes helyre kell szállítani és ott néhány nation kérésziül a burrnnya megszlkkad. ezután kell zsékbainernl. A felszedés közben a föld lepotyog a burgonyá­ról. A fbldinűvesszüvetkezetck megyei vezetőit és az állami gazdaságok trösztiéinek Igazgatóit több ízben kértük arra: biztosítsák, hogy sem az állami gazdaságok, sem a föld niíivesszövetkezetek ne szall’tsauak sáros burgonyát. ígéretet kaptunk, azonban a helyzet nem javult. Ezúton liivjuk fel l«niételteu a szövetkezetek és az állami gazda­ságok trösztiéinek vezetőit. hogy vonják felelősségre azokat az állami gazdasági igazgatókat és földmű- ve-sszövetkezett iig> »e/etnket. akik n többszöri figyelmeztetés ellenére Is «áros burgonyát szállítanak. Értsék meg végre, hogy l*ée» vám« dolgozói nem sárt akarnak fogyasz­tani. liánéin burgonyát. EOl.DV ÍRI I ANOS kirendeltség» ezetö QétfTÁVLATÁBÓL „K ARÁCSON Y V ARÁS“ ,'Az ágon kialudt a kései ősz kék- s-éges derűje. A hegyoldalakban elsik­kadt a veröfény. A levegő hidegen tapad gonidráncoUa arcodra. Fenn és lenn ködbe burkolózik begy és város. Az utcáikon didergő emberek bandu­kolnak hajlott háttal, gondütötte szív­vel és szomorú szemmel. Tói van? Uóp'.hék nem siállijragóznaik még, csak a rozsdás avar zörög lábaink alatt. Csak lccs-pocs van, hidegség, fáradság, unalom, tesipeslő letargia, a szívekben elih-crvadt vágy, a lélek­ben halódó gondolat, az akaratban stag.n.á ás. Mintha halót Iáik sétánya volna a város, az ország . . . Még vannak nyomorgók, éhezők, még a szenvedők kórusa zeng. Még tá­vol van a csillag. Még kevesen látják. égi fénye csak a kiválasztottak sze­mében tükröződik vissza. De minden percben köze ebi, van., hogy tiszta é» áldott melege felolvassza a szíveink!»* fagyott jég vastag kérgét. Mert egyet­len törvény van. egyetlen kikerülhe­tetlen parancsa életünknek: a szeretet Az a szeretet, amely a másokért való aggódást. (VnifeláWiozás-t parancsolja, amely a mások boldogságáért való életet követeli. Amely azt mondja, bocsáss meg az ellened vétkezőknek, amely arra tanít, hogy 6imogató kéz­zel és szelíd szóval közeledj ember társadhoz, aki minden örömödben és bánatodban sorstársad itt a siralom völgyében." (Dunántúl, 1932. decem­ber 4.1 Húsz évvel ezelőtt irta ezeket a sajnálkozástól, áhítattól, szeretet- hirdetéstől esepegő sorokat a „Dana,» tűt” című Pécsett megjelenő kleri­kális napilap. Kénytelen volt beismerni, hogy a hideg, nyirkon utcákon, az északi szél szántotta Pécs városában didergő, gondiitötte szívű. sr.omo rúszemü vigasztalan emberek bandukoltak. „Még vannak nyomorgók, éhe­zők .,— írja a lap, amit mindenki úgyis nagyon jól tudott, amit el sein lehetett tagadni. ..Még távol van a csillag. Még kevesen látják, égi fénye csak a kiválasztottak szemében tükröződik vissza...*’ Vájjon kik voltak a „Dunántúl*’ szerint ezek a klválasztnt lak? Minden bizonnyal nem a szegé nyék, a (,•Dunántúl** szerint) kialudt szivű nincstelenek, mnnkanélkitKck. hanem a bankót bankóra halmozó tőkések, kiknek szemében nemcsak a mesebeli csillag, hanem az úri világban annyi szerepet játszott arany visszfénye csillogott. De a „Dunántúl** nem csak megállapított, hanem tanársokat Is adott. Mi a megoldási szeresd felebarátodat — tehát a tőkést, a gyárost, a föld­birtokost, n bán»al:árót. az uzsorást — mint temagadat! Áldozd fel magad — biztatott a klérus lapja — inasok — azaz az urak. a papok, a rselédtartók. a gyárosok, — boldogságáért. Bocsáss meg az ellened vét- kezűnek — idézte a cikkíró a bibliái — nehogy eszedbe jusson kezet emelni arra, ki szijjal hasit hátadból, nehogy eszedbe jusson elvenni jo­gos béredet ettől, aki lassú éhhalálra ítélt, nehogy eszedbe jusson — még kimondani is féltek a szót — sztrájkolni... Hiábavaló volt azonban n „Dunántúl” intő, óvó szózata. I gvlátszlk a szívekben — legalább is a munkás, bányász szivekben — nem hervadt el a vágy, nem halódott a dolgozók lelkében a gondolat és az akarat sem stagnált. Erre mutat, hogy a cikket követő másnapon megkezdődött a nagy 1932-e« bánvászsztrájk, A pérsvidéki bányászok nem vett ék be az úri maszlagot, a papi áf lomot. ,.A pécsi kösz ércbányákban ma reg­gel ,váratlanul l«ányá*zsztrá}k tört ki. A vasas: bányatelepeken már a kora reggeli óráikban csak nagyon gyér számban jelent meg munkahelyein a mmnlkússáe, a szabolcsi bányate’epen pedig a (Kfutáni műszaknál senki sem szállt le az aknákba. Az cisli óráikban a pécsi kőszáobá- nyá.k valamennyi bányatelepén szü­netel a munka, egyedül a péctibámya- telep: András-akna van változatlanul üzemben, ahol a keresztény szocialis­ta bányamunkások te'jes szóimban doi'goznoik. A sztrájk oka felől a késő esti órákban kérdést intéztünk a pécsi bányakapitánysághoz, ahol Sasi N’agy Imre hánvafótanácsos, a hányakapi* támvsá-g vezetője a következő felvJó- gosí’ást adta: — Tény az. hogy a munkásság erő sen sércLmrzi. hogy a hónap elején esedékes munkabérének csupán har­minc száza’ékát kapta meg.’’ (Dunán­túli, 1932. december 6.) A „Dunántúl’* két cikke .szépen megmutatja, milyen volt a karácsony- varas, a Miknlás-várás 20 évvel ezelőtt. De hogyan Is öltözködhettek volna melegen, hoeyau Is vásárolhattak volna a munkanélküliek, a fize­tésük 30 százalékát kapó bányászok, a nyomorgó parasztok!? Ma már — le sem kell írni, úgyis mindenki látja — nem találni az utrán rongynsruliájú embert, remény t vesztetten bandukálő munkást. A Tél apó-várás. fenyőünnept készülődés Is inennyire más, mint ezelőtt 20 év- vei! Nézzünk csak néhány példát; Az. Állami Áruházban alig lehet mozogni Télapó napja táján. A7*- rosiak. falusiak szoronaunak a pultok előtt és válogatnak, turkálnak a szövetek, selymek, játékok, illatszerek között. Nagy a forgalom, szinte elképzelhetetlen, hogyan .szolgálnák ki a rengeteg vevőt, ha időközben nem nvilott volna meg az. áruház külön játékboltja, rukorka pavlllonja. Másodikétól negyedikéig, tehát bárom nap alatt 27.704 forint értékű cukorkát vásároltak az. Állami Áruházban dolgozóink. December ugyan­ezen Időszakában 27.323 forint értékű játékára fogyott, csütörtökön, tehát egyetlen nap alatt 14.9.50 forintért adtak el az. Állami Áruház dolgozói Illatszereket, az ajándéknak alkalmas háztartási cikkekből, (rádió, üvegáru stb.) pedig ugyanezen a napon 14.011 forint értékű fogyott. Érdemes összehasonlítást tenni az előző év hasonló időszakának áru­forgalmával. A december elsejei párt- és kormányhatározat után már az elmúlt évben is felszökött a vásárlók száma. Azonban az életszínvonal folytonos emelkedésére ielleniző, ho"v ezidén még a tavalyinál l.s többe* és többet vásárolnak dolgozóink lél apóra és fenyőünnepre. így például harmadikon 30 százalékkal több cukorka fogyott 1952-ben. mint I9.»l-bci». A negyediket játékforgalmat összevetve az előző évivel, ugyancsak 40— 45 százalékos emelkedést láthatunk. Az Állami Áruházban három nap alatt megfordult vevők számát nézve is érdekes számot kapunk. Három nap alatt ugyanis Pécs teljes lakossá­gúnak mirtegy 10 százaléka, közel nyolcezer dolgozó vásárolt Pées leg­nagyobb kereskedelmi vállalatánál. Természetesen a vevőfnrgalom növekedése nemcsak az Állami Áruház­ban tapasztalható. Hol ven már a munkanélküliség, a 30 százalékos bé­rek Ideje! Bányászaink hazánk lcone gbeesültebb dolgozói lettek és ez * megbecsülés az anyagiakban I« nic'in iitatkozlk. Müller Vilmos Eerene- aknai elővájár októberben 0500 forintot keresett, novemberi fizetése is elérte a 3000—3500 forintot. Kirill l-a jos keresete meghaladja a havi 4.200 forintot és nincs olyan s/nr*'al inas. becsületes bányász, Ipart mun­kás, dolgozó paraszt vagy értelmiségi, akit ne becsülne meg eléggé népi demokráciánk. Ezért más nálunk már a karáesonyvárás. mint ezelőtt húsz évvel. Segítsük a posta téli csúcsforgalmát postára. A csomagok a gyorsabb to­vábbítás szempontjából előnyösebb, ha azokat a kora délelőtti óráikban adják fe! A csomagokat úgy kefl hurko nl hogy burkolatuk a tartal­mat szállítás közben érhető ku.sö káros behrVás (nyomás, rázás. ülés. időjárási ellen védje és hogy a W* >a'om más kü.<k»ménvbon s/áiiitás közben kárt ne tegyen A szá.Utó'e- vólan a csomagok turtaana: vesz t- tosen tűntessék lel. A posta téli csúcsforgalmát de­cember hónapban bonyolítja le. A éli csúcsforgalmat n pos-ta zökke­nőmentesen tudja lebonyolítani, ha a dolgozók soqi t-ég ér«» s if’nek a po?­‘ának és bet; rf )<í v azt kat a «zabé lyokut, m e’.ye < a po *t íl kill demon yeV gyorsat)!) forg a m< i? e.<? segítik. A posta ezé rt f* ’.»kéri a közön«»; el hogy a n ini rom! «ndó tartalmú eső. magokat ,p k >7/ve t’.entt a karácsony; ünnepek •lőtt. hanem korábban, leg később th cf m bér hó 15-ig adják

Next

/
Thumbnails
Contents