Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-30 / 305. szám

2 m2 DECEMBER 3# »unó J. V. Szfál ín nyilatkozatának németországi sajtóvisszhangja Berlin (MTI) A Német Demokrati­kus Köztársaság és Nvugatnémetor- ízág sajtója vezető helyeb közli és kommentálja .1. V. Sztálin válaszát a ,,Ne"’-York Times1* diplomáciai mun­katársának kérdéseire. A rNeues DevUchlan<i“, a Német Szocialista Egységpárt központi lapja vezércikkében felteszi a kérdést: Hogy akarják az agresszorok Sztá­lin szavai után fenntartani azt. az állításukat, hogy a Szovjetunióval „nem lehet megegyezni“ Hogy akar­ják fenntartani azt az állításukat, hogy kénytelenek" fegyverkezési ver­senyt és a hidegháború politikáját folytatni, mivel a Szovjetunió „nem mutat érdeklődést“ a nemzetközi fe-1 szailtség enyhítését célzó követe’és iránt. Világos, hogy Sztálin nyilatko­zatának óriási gyakorlati jelentősége van a jövő év egész külpolitikája szempontjából. A pártonkivüli -Berliner Zeitung" 8 többi között ezeket írja: Sztálin nyilatkozata út a nemzet­köz.! feszültség envhítésa felé. Ha Ebe nhower valóban békeelnök akar! lenni,— amit a választási kampány alatt oly gyakran hangoztatott. — most mindkét kezével meg kellene ra­gadnia a lehetőséget és elő kellene mozdítania, hogy az emberiség köny- nyehbiilt szívvel lépje ál az újé' küszöbéi. A uyugatnénjetországi sajtó nagy- része arra az álláspontra helyezkedik, hogy Kisen,hnwernek mielőbb ta'á'l- koznia kell Sztálinnal. A „Neue Zeitung", az an,erika megszálló hatóságok nyugat németor­szági lapja a Sz'.á in-nvilatkozal ha­talmas visszhangjára célozva kényle- len beismerni, lusgv „Sztálin, minden nyilatkozását feszült figyelemmel fo­gadja az egész világ.1* A lap hozzá­fűzi: E'semhosvernek és l>ul!e«n''k szá­molnia kell ezzel a helyzettel. A „Frankfurter Neue Pressg'* című polgári lap -szerint a világ békevá^va olyan erős. hogy az amerikai poli­tikusok „aligha férhetnek ki“ a Sztá­linnal folytatandó komoly megbeszé­lések elől. A Wall-Street mindinkább vezetöszereoet iátszik a francia gyarmatosítók indokínai agressziós háborújában Peking (Uj Kína): Pekingi megfi­gyelők a vietnami helyzettel fog­lalkozva megállapítják: az utóbbi he­tekben sok jel mutat arra, hogy 1953-bon fokozódik a szennyes há­ború Vietnamban. Az agresszív északatlanti tömb tanácsának nemrég Parisban tartott ülésén a francia gyarmati háború kérdésében hozott határozat és ame. rikaJ hivatalos körökből ismételten elhangzott nyilatkozatok egyaránt arra mutatnak, hogy nz indokínai francba agresszió mindinkább „nem­zetközi" jelleget ö't magára és ezen belül vezetőszerepet játszik az ame. rikal beavatkozás. Az a tény hogy a franciáit meg­nyitják a vietnami háborút imperia­lista partnereik számára, nagyon jól beleillik a Wall Street-nek az Ázsiá­ban folyó agresszió kiterj.sztésére irányuló terveibe A ..United Press" hírügynökség jelentése szerint ma- gasrangú amerikai katonai szemé" Ívűének teljes mértékben támogatják F.isenhowernek azt a tervét. lio-v „meg kell ragadni a kezdeményezést a Távoikelctcn folyó meleghóborúk- ban.” Az amerikai sajtó a francia gyar­matosítók elnyomó háborúiát Ame­rika távolike'éti „új és dinamikus s'ratégiája“ fontos ré-zének 'ekinti. Pekingi megfigyelők a továbbiak­ban emlékeztetnek árra a nemrégen elhangzott bejelentésre, amely sze­rint a francia gyarmatosítok szen- teraber közén: óta újabb rendkívüli - "élvben részesülnek. . Az az új. nagvobhméretű segítség, amelyet a Wall Street a francia gyár. matosilóknak gyújt — al aoítják meg vágni a pekingi megfigyelő^ —. nem menti meg a francia gvarmntosítókal a végső vereségtől, mint ahogy az eddig nyújtott 2.200 millió dollár ér­tékű amerikai segítség sem mentette m.g őket az I950..brn és legutóbb Nghla Lc-\ál elszenvedett megsem­misítő vereségtől. V népellones >VÍ\ jelentkeztek a lengyel i Varsó (TASZSZ): A lapok közöl­tek a Lengyel Távirati Iroda közle­ményét. amely e‘ mondja, hogy .1. Kowa'ski és S Siencko. az amerikai és angol hírszerző szolgálat által fínritartott népellenes WIN („Szabad­ság és legyőzhetetlenség1’) vezetői jelentkeztek az államvédelmi szervek nél. Kowa’ski és Siencko elmondta, hogy a WIN-szervezet maradványai ú. n külföldi „képviselettel” érlT'ak összeköttetésben és 1949 kezdetéig az angol hírszerző szolgál«.! felada­tait teljesítették. 1949. februárjában a ..képvlégiét'1 kapcsolatot teremtett az, amerikai hírszerző szo'gálattal és a következő évben egyezményt kö­tött vele. Az egyezmény szerint a WIN-nek fe’forgató- és kémtevé­■szervezet vezetői illantvódolmi szerveknél benységet kellett klfej'eníe Lengyel- ország terű’étén A WIN pénzbeli és egyéb segítsége' kapott az amerikai .hírszerző szo'qálattól. Kowalski és Siencko dokumentu­mokat. valamint rádiók észii’éket. f qyvert és több. mint. egy mibió/lol- lár összeget ad'ak át az • államvé­delmi szerveknek. Kowalski és Siencko kijelentette hogy neggvőződtek a népi hatalom és a lengyel nén elleni harc ki'Atós- lalanságáról. felismerték a \VIN és a külföldi „kéovlselef“ népellones lényegét és elhatárolták. hogy le- lep'ezik a világ kőivév.menye előtt az amerikai és angol hírszerző szol­gálni lengyelországi mesterkedéseik Az Országos Béketanács nagygyűlése a Sfjortcsarnokban Az Országos Béketanács december 30-áu, kedden délután hat órakor nagygyűlést rendez a budapesli Sport- csarnokban. A népek bécsi békékén- gres'zusáról beszámolót mond Audios IIrz- bet Kossuth-díjas akadémikus, a Béke Világtanács tagja, az Orszá gos Béketauáes elnöke. A népek bé­csi békekongresszusán résztvett ma­gyar küldöttség lagjai közül hozzá szónak Uérav Tibor újságíró, a Sga- bad Nép munkatársa. Puskás Ferenc, a Bp Honvéd válogatott labdarúgója, Szádoc/.k v-Kardoss Elemér kétszeres KossuUi-dijns akadémikus. Mattié .lá- nos veszprémi róni. kai. püspöki hely- nök és Tollas Sándorné debreceni tszcs-tag. Ha’áiraíWék a császárién!#' vasúti szerencsétlenség okozóját 19511 december hó 26"án Budapest Császáifürdö megó óiíáil va-úti sz.e- renosétteu.ség törlónt, am.ly több halálos áldozatot követelt. A vizs­gálat megállapította, hogy a szeren­csétlenséget több vasúti alkalmazott, elsősorban Mo’nár Imre hanyagsága idézte elő. A felelősöket letartóztat­ták. Molnár Tmre MÁV alkalmazottat, akittök vétkes gondatlansága és ha­nyagsága volt a szerencsétlenség közvetlen okozója, a budapestj me. gyei bíróság, mint rögtönítéVő bíró­ság e'é állították. A megyei bíróság Molnár Imrét halálra ■ ítélte. Az. íté­letet végrehajtották, fl 'obboldaü szociáldemokraták belép em Hormann saarv deki bábkormányába Berlin (MTB Hoffmann- „saarv (féki minisztere nők'' » napákban álnlaki- totta szeparál ista bábkormányát. A kormányban mos! a saarv'.dáki sző­rié (Irmokrnta párt két jobboldali ve­zetője: Richard Kirn és Heinz Braun is helyet foglal. Az üzletek »zilveszteri ős újévi nyitvatartásii A beL'keresdelini minisztérium köz­li: December 31-én az iparcikkiizletek, áruházak, a fűszen- és escniegeüzletek­valamint a fodrásriiz,,e1ek a gzssmlia- *on szokásos időben, a húriizlelek 7— 19 óráig, a tejből*ok IS óráig tartanak nyitva. Azok az iparefkközietek és áruházak, a fuel vek egyébként este 8 óra irtán zárnak, este 8 óráig árusfla- nak„ A vendéglátóipar üzletei és a szóra­kozóhelyek meghosszabbított nyitva­tartási időben, illetőleg reggelig lesz­nek nyitva. A fel nőm sorolt üzletek nvMvatar- tása változatlan. Január 1-én az üzletek — beleértve a vasárnap nviiva tartó é'efoniszer- iiz’cteket is —- Zárva lesznek. A virág­üzletek délután egy órái#, a cukorka- iiz'etek pedig a vasárnapi nyitvatartá­si időben árusítanak.' Az. éjjel-ma pipaf nyit ve tartó élelmi -zer áruház változattamil árusít. A csarnokok és piacok nvitvatar- tása a fentieknek megfele lten alakul. A Román Népköztársaság kikiáltásának ötödik évfordulója A Kőmáli Népköztársaság dol­gozó "népe 1952 december 30*án a Monarchia megdöntésének és a Ro­mán Népköztársaság kikiáltásának ötödik évfordulóját ünnepli. Miután a dicsőséges Szovjet Had­sereg 1944 augusztus 23-án fe'-vza- baejitotta Romániát, a monarchia meg elöntése és a Román Népköztársaság kikiáltása megkoszorúzta azt a har­cot. amelyet a román nép folytatott élén a munkásosztállyal s a Román Munkáspárt vezetésével az ország demokratizálásáért. Romániában a monarchia fennál­lásának egész idején a reakció bás­tyája, a nép elnyomásának eszköze volt. j A román nép a monarchic, megdön tósev'sl és a Népköztársaság kilíiái- tásáva!. — melynev politikai a apja a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztság szövetsége. — teljesen ké­kébe vette saját sorsának irányítását. A román nép a Román Munkáspárt­tal az élén egy boldog étet kialakí­tásinak. a szocializmus épi ésének útjára lépett. A Román Népköztár- saság kikialtá-a a román nép szá­mára a legmesszebbmenő szabadság­jogok, a nemzeti íügqeilCn.séq szen- tesíté-ét jelenti, továbbá azt a jo- qot. hogy a nén szabad lehet sail* országában, -áfát maga v.zett az or­szágot a többség érdekeinek megfe* I élőén. v önmaga rendelkezik az or­szág kincseivel, munkájának eredmé uvcivel. A Román Népköztársaság új alko'mánya. ame’yet a Nagy Nem- zetgytólés ez év szeptemberében sza vazott meg. visszatükrözi a román népnek ezeket q vívmányait. A román nép hűségét és mély ragaszkodása; fejezi ki a néoi demo­kratikus rendszer iránt, mini aho­gyan ezt kifejezésre juttatta n? 1952 november 30-i választások a lka iná­ból. amikoris 10.233.369 állampolgár, azaz a tzavaza.tok 9S.84 -zázaléka ad­ta 1P -;zavaza:át ^ Népi Demokrácia Frontjának jelöltjeire. A Román Népköztársa-áq kiklá’tá* sátói eltelt öt év Lforgúsa alatt a román nép nagyszerű sikereket ví­vott ki a" Román Munkáspárt he­lyes lenini-sztálini politikája a Szov­jetunió sokoldalú és fe’bec.-tó betét­ien segítsége eredményeként. A Román Népköztáa-aságban ma olyan építkezések válnak valóra, amilyenekről a román néo a múltban még csak nem is álmodhatott. Ilyen például a Duna—Fekete-tenger Csa. torna. 0 „V. T. Lenin" vlllamo» vl- zierömű. a „Scanteia Háza*’ nyom­da ipdri kombinát és a sok más ha­sonló méretű épi kozés. A román nép merészen új és hatalmas arányú müveket valósít meg. mint például „ főváros és az ország városainak s/o etatista újjáépítése, a buko.res'i föld­alatti vasút mráépítése a fővárosnak tengeri kikötővé való átalakítása, a Bukarest—Duna Csatorna megépíté­sévé á Szovjetunió fclbeczülhetetleo se gil^égével’ Románia egy e^neradott mezőgazdasági országból egy fej.(ízlé­sének' teljében lévő ipari áKanwná nIa- kult ál. melyben az ipar sajátos só va döntővé váll az ország gazda­sági c délien, melyben n terme és két­szerié nagyobb a régi rendszerek le.inugasabb termelési színvonalánál. Míg Románia inezögazd isága el múltban rendkívül elmaradott voll, addig ma már a mezőgazdaság a trak­torok és egyéb gazdasági gépek liz- ezreivel rendelkezik, ami lehetővé teszi, hogy a dolgozó [»árasztok ni!,ind nagyobl, számban lérjenek rá szabad akaratukból a modern, nagyüzemi gazdáik, dás.' a szocialista mezőgaz­daság útjára. Az ország tervgazdálkodásinak fej­lődése, az ötéves terv és n villamosi tini terv nagyi-zeni távlatokat nyit meg a román nép előtt. Az ötéy e. tors végén a Romáit Népköztársaság ipari ország lesz, melynek mezőgazda­sága legnagyobbrészt gépesítve lesz. Ellenfélben a letűnt rendszerek Romániájává1!, melyben nz írástudatla­nok száma majdnem 4 millió voll, a Román Népküztárwvég olyan ország­gá vált. amelyben a nép legszélesebb tömegei teljes mértékben részesülnek a tudomány,'a kultúra és a művészet fényéből, melyben n megújult erőn' klbuntakozi’, tudomány, művészet és irminloni szorosan hozzákapcsolódik a dolgozó nép életéhez, törekvéseihez. A román nép élele ni'ml ragyogóbbá mind gazdagabbá válik. HARM NC ÉVES A SZOCIAL'STA SZOVJET KÖZTÁRSASÁGOK SZÖVETSÉGE .,1022 decemberében gyűlt össze a Szovjetek I. (Kszsziívcfcjég! Kon- crcsszusa. Ezen a kongresszusmi Lenin é.s Sztálin javaslatára megala­pították a szovjet népek önkéntes állami egyesülését — a S/nelaUsla Szovjet Köztársaságok Szövetségét,,. A Szocialista Szovjet Köztársa­ságok Szövetségének megteremtése a szov ji lliataloui megerősödését és a Bolsevik I’árt lenini-sztálini nemzetiségi politikájának nagy gy Ö-, zeiniét jelentette". (A S/K(h)P Története: Rövid tanfolyam.) 1922 december 30-án mondotta ki a Szovjetek I. Osszszüvefségi Kon­gresszusa a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövet« 'gémek megalakulá­sát. Azóta három évtized telt e'!. Harminc év, több mint egv negyed század tapasztalatai bizonyították be. Iiogy a szovjet népek egysége meg! bonthatatlan. A Szovjetunió népéinek barátsága az egymásnak nyújtott önzetlen s gít-égen alapul. A cári Oroszországban gyarmati iga alatt tartott népek a legidősebb testvér, a nagy orosz nép segítségével a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségében v'-ígzó szoclnBsta nemzetekké fejődtek. Az S/.KP Xl\. kongresszusán Borija elv társ a következükben foglalta össze a Szovjetunió népe n‘k 30 éves fejlődését: „A lenini-sztálini nemzetiségi politika következetes megvalósításának eredményeként országunkban megszűnt az a eárizmustól örökölt tényleges egyenlőtlenség, ame y a gazdasági és Un'turális fej ődés terén Közép Orosz ország előrehaladolf népei és a batári :dékek nek a múltban tö ük e'mg^a d ’tt népei között tapasztatható volt. Most már n.ne-venek többé nálunk el­maradott népek. Országunk új. szocialista nemzeteinek arculata a szo­cialista építés évei folyamán gyökeresen megváltozott és élenjáró, modem nemzetekké fejlődtek.11 Az első az egyenlők között A Hzuvjet nép jogg-aj mondja, hogy az Oroszországi SzövetóégcR Fzocia- !»ta Szovjet Köztársaság az első a Szovjetunió lő egyenlő szövetségo^ köztársasága között. Az OSzSzSzK területe a Szovjet­unió egész területének több. mint há­romnegyed résszé. De nemcsak terüle­tére. hanem gazdasági, politikai és állatni jelentőségére nézve is kima­gasló szerepet tölt be. Vezető erő n Szovjetunió népei között A fiiövjeUVnió életében kiemclikedö szerepet játszik az orosz nép. „Aj arasz nemzőt — mondotta S'/.'.á'iii elv-társ — Pleluinor és Lenin, fíjilinszkij és Csernis er szidj. Puskin és Tolsztoj. fíHnhtt és Csajkorstkij. Gorkij és Csrhm\ Szeéseno-e és Par­lor. Repin és Szárikor, Szaróro-n és Kntnzor nemzete." Az oroLn nép adta a világkultúrá­nak és a nemzetközi forradalmi moz­galomnak V. 1. Lenin hatalmas láng­elméjéé. Oroszország volt a leninrz- mus hazája. A leniniomus lobogója alatt, Lenin és Sztálin pártjának ve­zetésével az unsz nép vitte győzelem­re Nagy Októberi Szocia'ista For- rada'tmat. Az orosz nép testvén segítségéve, emelkedtfk a Szovjetunió népei ma­gas színvonalra a gazdaság és n kul­túra terén. Erős InarI köztársaság Az Ot-z.Sz.ivzK hatalmas szerepet játszik a .Szovjetunió gazdasági éle­tében. Az ötödik ötéves terv kezde­tón a Szovjetunió egész szénlermelé- sónek több mint felét, kőolajtermelé­sének 40 százalékát, aoélterme’ésének ft3 százalékát, áramtermelésének 70 százalékát az OSzSzSzK adta. A/, orosz köztársasiíglmn van a Szovjetunió második kohászati házi­ak. az ural-kuznyecki kombinát. Az Ural fis a Volga között új o!ajvidei két tárnak fel. Hate’,más gépipari. vLlamosipari, gépkocsi- és reptl’öffép- ipari üzemek ontják a termékeket a központi vidékeken. « Volga mentén, az kralban óe Szibériában. A legkor­szerűbb technika alapján szerelték fel a nKignyitogorH/.ki és a kuznyecki kohászati kombinátot, a novo-tulai és még sok más kohászati üzemet. lí)i>0-ben az Ural, Szibéria, és a Volga-vidék ipara 2.8-szer többet ter­melt, mint a háború előtt. ^ A Szovjetunió minden részének bá­nyáiba. kolhozaiba és építkezéseihez eljutnak'a moszkvai, leningrádi, gor- kiji, szvcrdlovszki gépek, a magnvi- togorszk; és kuznyeri acél, a sztálin­grádi és escljabinszki traktorok, az Ivanovói textiláruk. Hatalmas erőmüvek működnek az O.SzSzSzK-ban. Itt épül a kujbisevi és a sztálingrádi vizierömii ás az észak-krimi csatorna. A kommuniz­mus építésének elsösztlIŐtte, a V’o’ga- Don csatorna is az OízSzSzK terii- letén hirdeti a sztálini korszak nagy­ságát. A vil»« Ichalaluin-Mbb. eépesileíf ,>,e»<>.<»»<lHsép,inHk Idbtinointa Hatalmas jelentőséigü az OSzíz^zK mezőgazdasága. A Szovjetunió búza- termésének háromnegyed részét a Kubán, a Volga-vidék év Szjl^rin adja. A háborúutánn éveikben továbbfejlő­dött a mezőgazdaság technikai bázisa, megnőtt a. gépállomások szerepe. 19öO-ben az OSzSzSzK kolhozaiban a tavaszi szántást 80 százalékban gépek végezték. Azóta a gépesítés még fo­kozódott. fivről-évre emelkedik a veyjsterü’et. A gabona vetésterülete az első l)á ború utáni ötéves terv alatt 38 száza­lékkal emelkedett. Nyugat- és Kelet- Szibéria sok részében honosították meg a gabonatermesztést. Uj gyapot­vidékek jöttek létre Észak-Kaukázus­ion, Érzak-Krímben, cukorrépát kezd tek termeszteni a Volga-vidék déli részén, Baskiriában, Észak-Kaukázu-- bnn, az .Altáj-i idéken. Gyors illőmben va’ósul meg a tér mészetitoiakítás sztálini terve. 104?- 10ő0-ben 860 ezer hektár lerülrten ültettek védőerdőövezeteket. az .OSzSzSzK európai részében. Folyik az öntözőrendszerek építése is. A néptöiueeok ni Kóló U c/vtriur n y e/é-et Az Oé-ztízSzK dolgozói egyre újabb utakat keresnek a munka termeié kenységénck omelése, a minőség ja­vítás;!., az önköltség csökkentése ér­dekében. A len ingmái dolgozók kéz. d ómé® y ezt ók az országos szorialista versenyt az ipar és a közlekedés to- vábbi technikai haladásáért. A Szov- jo*unióban és n népi demokratikus országokban sokszúzezer ember isme­ri a kiváló orosz sztahánovieták é< .újítók nevét, akik között ott van Ko- valjov, Csutkin. Korahelnyikova, Mii hanov, Lcvosenko, Zsandarova, stb. Virágzó kultúra Az olmúlt évben az OSzSzSzK-ban 10.20!’, hétoszlálvos iskola és 1W8 középiskola nyilt meg. 1050 végén millió tanuló látogatta a hét ősz- lályos és középiskolákat. A főisko­lákon és egyetemeken a negyedik ötéves terv végén 800 ezer hallgató tanult. Az idén 14í ezer fiatal «.zak- emtier végezte el a felsftiskolál. Egye­dül Moszkvában H)3 föitko'n van “270 ezer hallgwtóvaT. 1951-ben a népművelési sz.ervek több, mint 2 millió előadást rendez­tek 120 millió hallgató clőtL UliáazOletrtt nének Az 0Sz»5zSzK-ban számos nemzeti­ség él. A köztársaság 12 autonom köztársaságot, 6 autonom területet és 10 nemzetiségi körzetet foglal tnagá ha. / Az orosz nép önzetlen segítségével minden autonom köztársaságban és területen korszerű ipar. gépesített kolhozmezögazdaság iöt* télre, felvi­rágzott a népek kultúrája. A messze Észak kis népcsoportjai, amelyek a cári uralom idején kihaló­ban voltak, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom után virágzásnak indultak. A Janal-Nyenveo nemzeti­ségi körzet területén ' faipar, halipar és építőipar alakult ki. Jakutin is virágzó szocialista köz­társasággá változott. Ipari termelés* tavalv 1917 hez kópes* 130-szorosra emelkedett. Hatalmas fejlődésen ment kereszt ül a Baskír. Dagesztin, Ud murt. Mart. Észak -Őszét és a többi autonom köztársaság is. A Koniiíii Núpliöztiírsasiíir Akadémiája iliiiicpi ülést tartott Bukarest (TASZSZ): December 27- én a Román Népköztársaság A' l'(té­rni új* ünnepi ülés*. Urio't a Román Népköztársaság klkláltás«'in»tk 5. év­fordulója alkalmából. A Romén Népköztár-»a'ég kikiél- tóséuak S. évfordulójáról és az aka­démia felddutairó! Tiaign Sűvulesm. az akadémia elnöke mondott btvsxé- nvolót ^ A gyűlés részvevői.hnta'nniis le'ke- -nuléoacl üdvözlő tivlrato“ Intéztek J. V. SríállnhOT és üdvözlő levelet (ih. Ghsortiblu-Dcjhez.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents