Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-30 / 305. szám

, r V/LÁÚ PfíOL ETÁRJA / EGYESÜl 1BTEK: DUNÁNTÚLI NAPLÓ AZ M P P B ARANYAM ECYEI PA'RTBI ZOTTJÁCÁNAK LAPJA. IX. ÉVFOLYAM, «05. SZÁM __________________________________________ ARA 50 FILI.ÉR KEDD, IftBÍ DECEMBER 30 A MÁJ SZAMBÁN: J. V. Satálln nyilatkozatának németországi sajtóvlME. hangja (2. o.) — Harminc érft* a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége (2. o.l — A komlói propagan­dista értekezlet tapasztalataiból (S. o.) — .Jogtalanul felvett bér, a nnmkaldő poesékolása, laza muttkafegye- le» a poreclángyári építkezésen (3. o.) — Kitüntették a munkában, fegyelemben példamutató traktorosokat (•3. o.) — Táncol, dalol, művelődik a falu (4. o.) v------ -----v A gépállomásöli, állami gazdaságok, tcrmclöszOvetkczotck soronlévo feladatairól fíARCBAN A VETÉSI TERV TELJESÍTÉSÉÉRT A kapitalista országokban évröl- évre kibírkaitatlanabbá válik a dol­gozó parasztok helyzete. A mezőgaz- da-oági dolgozók zömének nincs föld" je és a földdel rendelkezőik is száz­ezer számra mennek tönkre, válnak nincste'.enmé. Törökországban egyet­len év alaiüt — 1949-ben —. több, mint félmillió paraszt ment tönkre, Franciaországban 1929*161 1946-ig 879,000 parasztgazdaság semmi sült meg. A felszabadulás előtt nálunk Is a bank, a kuiák. a földesúr tette tönk­re a dolgozó parasztokat, az árverés, a nyomor, a betegség tizedelte a dolgozó parasztok sorait. Ma azonban egészen mádképpen van bár az ,iö i kedvezőtlen időjárás komoly gon­dokat okoz mezőgazdaságunk dolgo­zói számára. — főlcq azok számára, akik nem használták ki kellcképpoíi azokat a lehetőségeket, amellyel je­lentősen emelni tudták volna n me" zógazdasáq hozamát. Ott, ahol al­kalmazták az új módszereket, ke- rcsztsorosan vetett.k. elvégezték a pó‘ibeporzá->t, annyiszor kapáltak, ahányszor a növény megkívánta, ott jelentiIs eredményeket értek eh — Ilyen a magyartelek! Gerő Ernő tsz, ahol a keresztsorú vetés eredménye­képpen 30 hold földről 18 és fél má­zsás átlagtermést takarítottak be zabból De sok ilyen példát lehetne még felsorolni. Az idei kedvezőtlen esztendő eile* nére jelentősen megnövekedő'! <jzö- vetkezeteink közös vagyona 1«. A csnnyoszrói terme’.öszövetkez rínék például 1951-ben egymí'lió 150 ezer forint volt a kö/ösvagvon értéke. — J9ií-t>en kfrmWíffv.. -<,*s.rre •meikp dett a felncmosejtha'ó szövetkezeti vagyon értéke. De a csAnvotzrótsk példája nem egyedüli. Nincs ntc- gyénkbn olyan tsz vagy tszcs, ahol ne emelkedett volna a szövetkezeti vagyon, de szép szémnuil vannak olyan szövetkezetek is. ahol duplá­jára emelkedett a felnemi' / 'nró va­gyon a tavalyi évhez viszonyítva. De ..hiba volna az/ gondolni, hogy a kedvezőtlen időjárás s az ennek következményeként jelentkező ter- inéshozdincsökkeoés egyáltalán nem befolyásol la icll6dé*UnkH” — mon­dotta Clerő e’v'árs a KV ülésén De a nehézségeket nem azzal rtvömrCik le. ha .várjuk a sü’.tqalambot". vagy st rá «korunk a nehézségeken, hanem ha minden eréímkat összpontosítjuk árok leküzdésire. Az aszálv okozta kiesést nótolnl kell tokozott termi" lésr.el takarékos gazdá'.'kodáaeal. Le kell vonni a tanulságot az ide; 0IZ. téridőről, szélesebb körben kell ni. kalmami a mezőgazdaságban „ fej', lett termelési módszereket, időben kell elvégezni az alapvető mezőgaz­dasági munkákat. De nem eleg csak korán vetni ft» ugyanakkor e’ie'ed" kezünk az új módszerről, vagy nem helyes atz sem. ha keres»'.sorosan ve­tünk ugyan, de későn', n határidő le­járiával. Az új módszerek csak ak­kor érnek igazán valamit, ha azok­ból valamennyit szem előli tartjuk, ha nem mulasztjuk el egyiket sem. A líppól Bék» Ore tsz tavaazi búzából 11 és fél mázsa átlagtermést ért el nzon a területen, amelyet idejében, kereszt sorosan vetettek De van egy máisik tábla, amelyiket ugyaneswk határidőre ve'ellek el. de nem négy* 7e‘e«en. Errő' a területről cwa,k hat és fél mázsa á'Hí termés! tudtak he- takarítónk De áll ez •> kanásnövé- nyekre is. Nem elég. csak négyzete, sen vetni a kukoricát, és várni a magas termóet. mert magas termés- eredményt akkor lehet biztosítani, ha elvégezzük a nótbeporzást, h„ any" nylazor' kapáljuk meg azt n területet ahányszor a talaj megkívánta. ES lermés/et-ve'i neon szabad m”C|f'' et^- kenni z trágyázásról asm. ,.A német elvtársik véleménye szerint egye. dűl a helyes trágyázás következté­ben — melynek végrehajtása úgy­szólván. ’• * ír mi befektetést vagy munlxitöbbletct nem igényei, — 25— 30 százalékkal meg tudnék emelni terméshozamunké.1“ — mondotta Rá- kost elviére az országgyűlési beszá. mohójában Ozon a területen pedig sok tennivaló van még megyénkben Sok termelőífflövetkezetben előfordul. 1 ogy helytelenül kezelik a tiágy1*, csak kidobálják aa istáitó e’é és ott hagyják, hogy az eső és a hóié ki­moss,, a tápértékét, kiszárítja a tű­ző nap. Nyilvánvaló, mikor a fil’d* be kerül, már nem nagv a tápérlékg. „Az állattenyésztésnél a hozam nő velé.fénvk lőhérdése a helyes takar­mánygazdálkodás és takarmánykeze. lés szervezése, valamint a tenyész­tői munka megjavítása ... mindenek, előtt az állami gazdaságokban és a tszesk-'ren komoly eröíeszílcscket kell tenni a napi háromszori íejés és a mesterséges borjúnevelés elterjesz­tésére ’• (Gerő elvtárs) Ezekkel a módszerekkel már je- >»‘6s eredményeket ért el megyénk jónéhány állami gnzde^Age és ter- melősz 6 vöt kőzete, azonban ezek csak kezdeti er'-dménvek. amely:! az ed­digieknél sokka’ komolyabb mérték" ben kel) kiterjeszteni. Különösen vo­natkozik éz a termelőszövetkezetek­re. IdR tartozik a helye- íakarmányo zás is, n takarmánygazdálkodás, ta­karók o*s ág. anp igen gvonge lábon áH különösen M -termel öosoportoli* nál. Az ági termelőcsoportban például a tagok Csáki szalmájaként hordták széjjel a szövetkezet szénáját. a cső" oort iVlatai pedig ru aápot otték fel, ruhyuK a.ol. Az idei c viendő külö­nösen megköveteli a takarékosságot nemcsak a takarmányozás terén. ha. nem minden területen. Minél széke­sebb körben kell alka mazn-i a s«s'- mnfe'tárást. fokozni ke 1 p. sllózás ütemét, hogv á'Vainkat zavartalanul udjuk átte’.e.letnj. Most az a Hadat. hoov a leírt alaposan használlak ki a tavaszi mun kólára való felkészülésre Gerő a.v* 'árs ezt így határozza meg: ,.mind- ebiről az a tanulság, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkákat elöretálób. bum. tervszerűbben kell megszervez­ni. a vetőmagot elő k^ll teremt nh ■« hogv az ellenséget ideiében le kell leplezni, el kell szigetelni.” A tava- -7| munkákra való fe’készüléeb"n különösen nagy szerep hárul me­gyénk gépállomásaira is. Nemcsak o tavaszi munka •ikera dő! el most. ii gépál'otná-ok műhely elb ru hanem i't dől o] a jövő esztendei magasabb terméshozamért való küzdelem is. Ha a génállom-Asok dolgozói bizto­sítani tudják, hogv idejében és jól kijavított génekkel kezdjék meg a tn- v;>«z.l munkákat, akkor megteremtet­tek azt. amit országunk népi' e vár ‘ő'ük, Jó munkál csak jó gépekké1 lehet végezni. A rossz géppel folv- ‘a'ott ros^z' munkának az el ínség örül, mert nz ft malmára hajtm a vl* z.ot. De c fe'ndatcm ítlvül már most hr: megkapják terveiket, hangolják, azt össze a tcnnolftszövcikezetek nő- vénvtermelési brigádjának terveivel és áílanftsAik meg a munka megkez­désének és befejezésének időnontfát. figyelem hevébe - minlsrle’-'anács ha­tározatát Az állan> a gépállomásokra nemcsak mint technikai központok- ra támaszkodik, hanem a termelőszö­vetkezetek. politikai, szervezeti, gaz. dasági megszilárdítására ij felhasz­nálja őkpi. Segítsék gépátlomásnitxk a termelőszövetkezeteket a munka megszervezésében, a munkafegyelem meoszüárdításában, segítsék a tér melő*zövetkezetek az esti Isko’ák, a szaktantól vamok, sikerét, tervezges­senek közösen arrót, hogyan te. reratsék meg a bővebb termés elő­feltételeit. Pénzju'aiommal tüntették ki a termelőszövetkezetek leg óbb agronomusait föl (bnflvclé* ügyi minisztérium uként 8fl(V—2ü(»o‘forint pénzjntn- ibC tüntette ki n tenne.ftizővet­tek élenjáró agrofió«mnait, nk'» •ton haroóHiik n nagy towiiés- mnknt és « tennPléken.vségrt híz- é új szovjet terme’ésl módszerek n tévéért, termeUÖJZÖvelketetttk növénytermelésében és állattenyész­tésében. A kitüntetett több, mint 10<) lerinelőszflve'kezetl agronónfusivnk az év utolsó napjaiban a megyeszék­helyekén ünnepélyesen adják, I lletve adták át a jutalmakat a ni PC vei ta­nácsok mezőgazdasági osztályainak vezetői. Megyénk termelőszövetkezetei, dolgozó parasztjai kövessék az élenjárók példáját Gerő elvtárs, a Központi Vezetőség ülésén, mint legfontosabb feladatot jelölte meg a mezőgazdaságban még hátralévő őszi munkák befejezését. Megyénkben is sok tennivaló van ezen a területen, fel kell számolni az op­portunizmust, hogy a föld kemény­sége miatt nem tehet vetni. K-z a han­gulat elterjedi a sásdi járásban Szombaton a magyarszéki tanácselnök telefonált be a sásdi járási tanácsra- hogy „nem lehet vetni, annyira meg van fagyva a föld.“ Ekkor Várhegyi elvtárs, a járási tanács elnökhelyettese kiment Magyar­székre és bebizonyította, hogy Ic. hét vetni, csak keményen ké-zben kell tartani a tanácsnak a veié-t. harcot kelt fo'y- tatni az ellenség hírverése ellen, hogy nem lehet vélné. Most már megy a vetés Magyarszéken is. még vasár­nap is vetettek a község dolgozói, hogy behozzák lemaradásukat, GödreSzentmártunhun ugyanez volt a helyzet. De a járási tanács kiküldötte és a községi tanács elnöke itt is bebizonyította, ho,gv le­het vélni és in°glndu t a vetés. Még vasárnap is vétették Hsrnnva«zent- györgiy, Szügy és Gerénycs községek­ben. Azonban ahnfl a tanácsok nemtörő­döm módra dolgoznak, nem éreznek f,üetös‘:?get a párt- és kormányhatá­rozat betartása iránt, nem törődnek a vetés liefejczé-ével, ott a közsév dolgozó parasztjai nem Is igyekeznek be’1 ózni lem aradé «lityit. VaaúruMSoM’1'"• Uöz.*é* tanács» azonkívül, hogy lazán kezeli e vetést, még valótlarv jelentést is küldött a járási tanácsra. Néhány Héttel ezelőtt jelentették, hogy 1-00 százalékban tel­jesítették veléstervüket és még min­dig 81 hold hiányzik a vetésterv 100 százalékos teljesítéséből. Súlyosbítja tettüket, hegy a lemaradás ellenére a községi tanács még mindig nem igyekszik meggyorsítani a vetést. De súlyos lemaradás van Kis- vaszar és lleg.vtiátmaréie kör.sé. . gekben is a vetésterv tejesítéséiben, mert maga a tanács akadá'vozzn a vetést oppor­tun ivtn rmsnyugváfial. Követendő a sikhVsn,agyfalusi ter- meíftstövelkerct dolgozóinak példája, ők már teljesítették vetéstervüket 100 százalékra és most a szövetkezőt «k>l- gozéii a munkaegységre kapott búzá- bft! adnak össze vetőmagot és ha! holddal túlteljesítik búzavetési ter­vüket. A 'szövetkezet do'gozói tudják azt. hogy az a gabona, amit most közösen összeadnak, és földbe!esznek, a jövő évben hőven gyümölcsözik, kamatostul visszakapják. De szépen halad a vetés Reremendcn és Nagy- harsányban is. Nagy-harsányban va- sárnap hat pár fogat nyolc hold ga­bonát vetett eC, De nem tudni, hogy mire várnak a kásúdi I. típusú terinélöcsoport tagjai, akik három hél óla egy szem gabonát sem vetettek, annak ellenére, hogv sú’vosnn e'marad'ak a vetésien- tel- .jpsítész-v-"’l. l e lik közvetlen hntflro' » Beremend község és Kásádon sem volt n,a'gyabb fagy, mint Beremenden. Tehát az nem'Iahet mentség, hogv ke­mény a föld, vetni é.pjven úgy lehet, mint Beremeadén. iíelyeseliben ten­nék a kásádi I. típusú tszcs tagjai is, ha igyekeznének behozni Cesnara- dfisukat, mielőbb teljesítenék vetés­tervüket. Ez pedig a vezetőségtől és a községi tanácstól függ. Gibánfa és Zaláta község ter- mclücsoporljánuk tagsága felaján­lották, hogy közösen 23 mázsa gabonát ad­nak a rárad-új,pusztai csoportnak, hogy ők is mielőbb teljesíthessék ve­téstervüket. Ma reggel már vetnek ia Váradéijpurzlán. A szövetkezet tagjai közösen indultak harcba a vetésterv teljesítéséőrt, hogy jövőre ne tegyen gondjuk a galiouára. Megyénk terme’ő csoportjai kövessék © három tsz‘.a példáját, segítsék ki egymást vető­maggal, hogy minden csoport teljesí­teni tudja őszi vetési tervét. ItoHnl községben »z elmúlt napok­ban 20 hold gabonát vetrttek el az OF A területeiben. Szop er. az ered­mény, azonban nem ki elégi tő. llobnl községben még 200 hold gabonát k«*'t elvetni és ezért sokkal nagyobb ered­ményt kell elérni a hoboli dolgozók­nak. A szentdenesl tszcs tagjai 27 hold gabonát vetettek el u napokban és ezzel tc'jesf'ették vetéstervüket. Megyénk mbióvn esoporlja kövesse a szenldé-nesick példáját. tgveke»zenelí minább te jestten: ve' - ivüket. Az <)szi mélyszántás hírei .d nOvé'vterme’és hozamának ne­velése, mint alapvető és íőieladat me’lett a ienkőrelebbi évekre, nem szabad megíeledkiZniink a még m/n- iHn folyó őrzi mezőgazdasági mun. '■■á.kró'. Az őszi mezögazda'Ságl műn- káik vontatottan haladnak" — mon* dot'.-v Gerő e’vtárs a Köznonti Vezc- ‘6-ég november 29-1 ü'ésőo. Me- gvénl, néhány köz*óqében h fojeztói; novait a vetést és ftsvi mévszántást, ja jrrr-,n sok ktivségiben méo mind'q húrzék'höfoq^tjáíc a mélvsz-átvás be­fejezésé;. Bnkm község dogozó narnszllat ió! haiodnalC a nváJvszán'A«'«*!. Az egész köz.-énben már esnie nvo'c hold szÄnttt-i'ü’' toifl-et van visata. de ért is a naookbtsn felszámtjáik A baik»ai do'gozó parasrtolc és terme­lőszövetkezeti tagok látják, hogy jö­vő évi bő ‘érmésük jórészt a‘*ól füqe- hogyan végzik most el a mélyszán­tást. Dinnyeberki községben a heh-bell terme'őszóvetke^e' marad! cl 11 hold mélyezdntással. Már ezzel is véqciz- hottek volna, de nem fordítoi-lnk eie- gen.dö gondot n mélvszAntás beteje* zésére Pod'g a ‘erntelőszövctkezet- nhk ebben ts példát kellere mutatni. Gondoljanak arra, hogy a környék. b:!l közsógokbon még vannak egyé* ni’eg do’gozó parasztok, akik Égve* lik a Cioport munkáját. A máriagvűdi dolgozó paraszt ok 90 százaléknál tarianak mélvszántáci tervük telje-Ildiével. A közséqberr jó mimikát végez a mezőgazdasági á'- landóbizxiltság. A népnevelők, fe1 vi­lágosító mimikává! megértették a dol­gozó parasztokkal a mélyszántás le* b'rjtőséoéf. Előseoitetto a terv i ven- mértékü toljcMté-sót az is. hogy a község dolgozó paracztjai vertenv- vájúalást íett’k a harmadik békekon- gresszus tisz'e’eféré és mindeakt igyekezet; válla«ásót becsülettel te * Jesítvoi. Mo.-t az a fo’adat^ Mária- gyűdön., hogy az őszi mélyszántás, ban vls5*zolóvő 10 «ettea'íkos hátra­lékot mie’őbb toljosfvék A dohánygyári kommunistáW készülnek az új párttagsági könyvek kiosztására A pécsi Dohánygyár pártszervezete t!étfőn t#ríotta n pórtvezstöíé«! ülést, tigv napirendi pontot tárgyalt a ve­zetőség: az új tagsági könyvek kiosz táaárn vnhí fv’készü'évt. Marton Ft* ren." e'vláis. n lielveDos pánltilkár is­mertette a tuilnJvalók-Bt. „Az új párttagsági könyvek kiosz­tása jelentős esemény pártunk életé­ben. Az új párttagsági könyvek ki­osztása január másodikén kezdődik és január 3t*!g lie kell fejezni. A mi tíz emit r.ikben január 13-án tartjuk az ünnepélyes taggyűlést, ahol kiosztjuk r lap szervezet (ink ín t nz új párltagséigi könyveket. Ezt n napol olyan ünne­pélyessé krttl tenriiünk. hogy minden párttag érezze, ünnep számára a? a pilonul, amikor kétliezkapja lcgfél- tettehb kincsét. az új párttagsági könvvet. A helyiségeket, ahol a tag­gyűléseket tarifáik, széppé, ünnepé­lyessé kel. tenni. Szávaiatok, rövid jelenetek is lesznek, amit a kuétűr- c.soportunk ad majd élő. Az alajuzervezctok vezetőinek, n pártblzalmi és népnevelő elvtársaknak tmiatoiitani kell, hogv csak azok a párltugdk kapják kézhez az. új tag­sági könyvet, nkik befizették a tag­járulékot. Nálunk minden párttag be­fizette a párltngvági diját, de azért felül kell vizsgálni pártcsöpörtveze- tó ink Pels, hogy azok. akik betegek voltak, vagy távol voltuk a* üzemtől, bofizeblé‘k-o a tagjáru'ékot. Meg kell mégegysrer vizsgáin.' azt is, tiojrv minden rendbe« vdn e (úljtlentée, jtbj I ami gátolná nz új párttagsági könyv kézheskspását. Nagy gondot kelj for­dítani arra, liegy egyeznek-c a régi és ú j tagvici kön writ adatni. Erre nzér! van saükvév, noliogy e!>n«ég férkőz- tiCssen a párttagság sorai közé. Min­ién egyes könw adatait egyeztetni kell mielőtt átadnánk az elvtársik­nak. Tudatosítani kell azt i«, hogy no felejtsék otthon a régi tagsági könyvet, meri kii'önhen nem kaphat­ják meg nz újat-* — mondotta töb­bek között Marton clvtirs. A Dohánygyár párHl*i*a’mijal. nép- nevelói azt is elmondják n párttagok­nak, hogy három forintot kell fizetni nz új tagsági könyv átvételekor. He­lyes, hu a több! pártszervezetek is hasonló módon járnak el a politikai f«'világosító inunkéiban. A vezetőségi ülésen az elvtársik behatóan tanul­mányozták az üzem helyzetét és meg­állapították. hogv két műszakban fo­lyik n munka és nHiézvégek lesznek abban, hogy egy nap bonyolítsák le * tagkönyvese rét. Ádám Jánosné elv társnő javaslatára elhatározta a párlvezetősép, hogy amíg n pártta§fok ünnepélyes taggvű- lésen lesznek, addig o péirtonkívü l dolgozók látják el n munkát. A gépek mellé olyan dolgoz.ókat állítanak, akik már értik a gépek kezelését. Erálin! elérik azt, hogy nevű lesz kiesés a munkából, A vezetőségi ülésen nem voM egy olvno kommunista sem, «ki nem szó­lalt fel, aki nem Mondott voítva véle­ményt. Látszott, hogy nagy fe'elősaé- get őréinek, hogy zavartalanul végez, zék el az új párttagsági könyvek ki- osz'flsát. A (ekfafnfusi dolgozók panasza Mi, tekia/ahisi dolgozták már több, al'kalotnmal kértük a íüWimflvesozővet­kezet vezotőségéti hogy jobban ellen­őrizzék a boltvezetőét. Már több íz­ben* előtörd ült, hogy a boltot nem nyitották a meghatározott Időben és a dolgozók kénytelenek voltak sok­szor lioaszú Időn út áesorogui. Ba­logh Ferenc. lioltkezeM pzzot initsem törődik. Sűrűn előfordult az is, hogy nem rendel elegendő mennyiséget vn- 'amelyik fontos közszükségleti cikk­ből. Lcuipol I'ulöp Og) vezető elv társ sokkal nagyobb gonddal fdg:«!Vozzon a dolgozók ehhez hasonló térelmné- vel. Sok d'égoziVtirsani ncvÄien kérem az illetékes «zerveket, segítaonek ne­künk abban, hogy n© kelljen drága perceket hasztalan vámkozás-al el- lyltenünk. Balogh Ferenc liottVtíeM pc-dig vegye figyelomb© a dolgozók jogos kérését a bolt nyitvatartási ide­jével kapcsolatban. Szép Irén TokUfalu.

Next

/
Thumbnails
Contents