Dunántúli Napló, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-23 / 275. szám

I* jß p 1. n

1»5S NOVEMBER 2S

Oktatási segédanyag:

A kag>ilali%nius áhaláiiOK vstlislgiiról

Az alábbi cikket azoknak propagandistáknak szánjuk akiknél bizonyiisfokú tájékozatlan ság mutatkozott meg a propa gamlista szi-niináriiimokon — i szocialista piac kiszélesedése és a kapitalista piac összeszűkülése kér désélien. Propagandistáink egyre szr nem látta világosan. hogy a világpiac szétesése, a kapitalista hatalmak egymáskiiztl és belső rllentélrl, valamint a gyarmati .‘s tiiggöorszagok népeinek foko ródó szabadságharca következte ben hogyan mélyül a kapitalista rendszer általános válsága.

Sztálin olvtár*. „A szocializmus köz gazdasági problémái a Szovjetunióban“ einiü történelmi jelentőségű mii vében azt tanítja: ..A második világ háború és gazdasági következményei legfontosabb gazdasági eredményének az egységes, mindent fe'öle^'i világ piac széfoséaét kell tekinteni. A.':- <• körülmény megszabta „ kapitalista rUágrendszer álhitéin as válságának további elmélyülését." Ha figveiemhi v orűziik. hogy az általános v álság az imoeria'izmu-s történelmi szakasza akkor láthatjuk, hogy az álta'ános \ :í ság nemcsak gazdasági, vagy politikai válság, hanem mint Sztálin e'viárs tanítja: ..Ez a kapitalista világrendszer általános, vagyis minden. ’Mata válsága, amely felöleli mind a gazdaságot, mind pedig a politikái."

A második \ i'ághábotai. amelynek során létrejöttek a népi demokruii kus államok, majd á Kínai Népköz társaság és a Német Demokratikus Köztársaság, nem «szüntette meg. hanem kiélezte « kapitalizmus gazdasági és politikai ellentmondásait. Elmélyítette a kapitalista rendszer általános válságát, annak ellenére, hogy ez. Egyesült Államok tökösei — mint annak «záruo* tőkés kézben lévő lap ja, így a New York Times is hangot adott — abban reménykedtek, hogy a vriág újrafelosztásával, a felvevő piacok kiszélesítésével, új nyersanyag források megkaparintátsával, ipari tér melésfiket legalább négy-ötszörik-é re emelhetik. Ez a cél lebegett az ’ I’SA-n kívül Anglia. Franciaország tőkései előtt is. Ez a számitáisuk azon ban nem vált be — mint Malenkov elvtárs az SZKP XIX. kongresszusán mondott beszédében megállapította-. ..... reményeikben nagyol csalódtak."

A csalódássá! együtt szétesett a mindent átfogó imperialista világpiac, amely Ausztráliától Orönl.indig, Amerikától Európán át Ázsiáig — 1917

októberétől a Szovjetunió» kivé Ve - a tőkések számára a korlátlan nyerészkedés és kizsákmányolás területe vo't.

A széthullott piaccal szemben kia'a hurt a demokratikus békelábor országainak piaca és ez. a két piac mint Malenkov elvtárs megállapította — egymással „ellentétes irányban

fejlődik. Az áj demokratikus világpiac nem ismer elhelyezési nehézsége- két" — mivel ezeknek az országok nak vá'ságmente« termelése állandóan növekszik és a nép jobblétét szn'zé ja. ami .egyre jobban növeli a demokratikus piac felvevőképességét''. Ez zei szemben az imperialista vi ágptac amely nincs kapcsolatban az új demokratikus világpiaccá ennek következtében üs*zeszükü.t, gazdasági életét munkán«'.kUli-w-í. :» divigozók elnyomorodása jellemzi. <• helyezési nehézségektől szenved amelv egyre rosszabbodik.

1 demokratikus országok piaca a:

állnn

imperialista piaccal szemben állandóan növekszik, lla yégigiekintün» azon az úton, anie’yet 194 > l>eu Szovjetunióból iparunk számára kii d'ltl nveroanyag nyitott meg. ha le kintetbevesszük, hogy megyénkben 1- meglalálhat juk a szovjet ipar terme 1^s,t e'ős égi tő gépeit, ipari termékeit amikor a Budapest- pécsi betonút? építő szov jet géporiásokal ivoil« juk amikor a kirakatokban láthatjuK. .< »ehszlovák szocialista ipar termékeit úgv gépben, bútorban, mint másban, ak kiír azt látjuk, hogy Magyarországié Kínáig. Albániát«»! Lengyelországig élen a Szovjetunióval. * demokratikus országok piaca erősödik, azé.esc. rlik. Bizonyítják ezt. az országok kö. xütti kereskedelem forgalmi számain bi'lü! olyan tények, bogy a November 7 Erőm it áramfejlesztő gépeit < seb •llovákiában gyártották, hogy a Föld alatti Dyopsvasút alftgútfúró pajzsa, a Szovjetnnióból kerültek hozzánk h«»gy az utcákon futó személygépkor- parkunk nagy töhWge a Szovjetun'«« Ivói, Ósehszlovákiábó! és a Német De »ukratlkus Köztársaságból került iu«z iánk. a kereskedelmi szerződéseken ksrnazlül. A hozzánk került termelést # őscgitt’i gépek és közszükségleti «»is bek ellenében népköztársaságunk tér- ■elvényéi ipari. kö/. eked és vilin mmtipari gépek, textil és e el mi szeg- ipari cikkei p kerülnek valamennyi népi demokratikus országba, a Szov jetuaióba. Kínába és a Német Demo kraűkus köztársaságba w. A Lengyel

Népköztársaság újjáépülő fővárosa nak. Varsónak útjait a. magyar gyári ntányú IKARUSZ társavgépkocsik járják, a magyar acélt a diósgyőri óriáskohóban Lengyelországból idekc- gült koksszal is olvasztják és így sorolhatjuk tovább mindennapi életünk ezernyi tényét, amelyek azt bizonyítják. hogy a demokratikus országok piaca egyre szélesedik, fejlődik. Ennek a kapcsolatnak következtében válnak a szocialista tábor országai iTÍLsé és ütőképessé.

Hatalmas erőt jelent a szocialista tábor országainak egysége, az a tény. hogy e/.eknek az országoknak do'yo- zói szilárdan és következetesen harcolnak a szocializmus győzelméért

— a békéért.

Hazánk dolgozói is mindjobban érzik a szocialista tábor mérhetetlen segítségét és dolgoznak a kapcsolatok megerősítésén. Minden dolgozó kötelessége és feladata, hogy saját munkaterületén telje« erővel harcoljon azért, hogy a tervek teljesítésével a kapcsolatok szélesedjenek. Az aszály és ., szárazság következtében mezőgazda-ági termésünk a a csúnyább 'ett a tervezettnél, ami átmenetileg nehezíti k ö t e > ze Itségeink teljedtéséi

— a mezőgazdasági termékekből. Min den öntudatos dolgozónak hazafias kötelissége éppen ezért, hogy og\ • részt sikeresen elvégezzük az őszi tiiezögazilasági munkálatokat. más részt pedig ipari tervünket 100 száza l«'»kon felül te! jeaíHük.

Ez a fejlődés nemcsak a demokratikus béketábor országainak egymás közötti kereskedelmi kapcsolataiban hetséqes. hanem a tőkés országok kai is. Sztálin elvtárs ,.A szocializmus közqazda-ági prob'émái a Szovjetunióban” című müvében aláhúzza, hogy ezeknek az országoknak nem- sak hogv .nem lesz szükségük áruimportra - kapitalista országokból, hanem mc.guk érzik maid szükségét hogy külföldön helyezzék el terme- ésíik árufrleslegeit.’1 Bizonyítják Sztálin e'vtárs megállapítását a mos/ kvai gazdasági értekede'cn elhang zott beszédek, a kii önbözö országok küldötteinek egvaiá-iözt lezajlott lár g valásab hegy a Szovje.unió és a népi demokratikus országok minden eddiginél nagyobb arányokban képesek ke reskeclsrni kapcsolatba lépni a tőkés országokkal. A moszkvai gazdasági értekez em népköztársa~águ‘'»k kül üöttei a többi népi demokratikus ország küldötteivel egyetemben — vi- «ágosan menmondták lioay hazánk is készen á l különböző gépek, közlekedési eszkö’ök. villamosinari béren dezések és több más árucikk exportálására, amelyekkel elöseqíti többek között olyan országok, mint pé.dáiu Irán ipari f j ődését. Ez az export- lehetőség. fokozottan érvényesül a Szovjetunió fe é. Ezek a tények mil- ■atják, hooy a demokratikus béke tábor országainak piaca eSyre nagyobb mennyiségben képps «»xpoitál- n-; a szocialista ipar kiváló minőségű .pari és mezőgazdaság! árui;

Malenkov etvtár- az. SüKP XIX. kongrzjszusán többek között kijeién tette: ..a kapitalista világpiac egyre jobban szűkül. az áruk (.helyezésé ■vek fellé.elei pedig p/on a piacon rosszabbodtak és továbbra is rosszab- bodnak" Az imperialist? világpiac diktatórikus uralkodója az USA. moly a világ kapitalista t»rme*ésén*% 00 száz titkát a kezében tartja és ebbó kifolyólag exporttermelése ;s a legnagyobb a tókés országok között Mi vei azonban az USA nem tart fenn kereskedelmi kapcsolatokat a d;mo kritikus béketábor országaival és a öbbi kapi al.sta ország keresi:edelm: kapcsolatát megti’tja, vagy akadá- vozz.a. saját áru nak e.helye»ó-c i,; mind nagyobb nehézség e»kbe ü köz’k Ezen úgv oróbá!•»ak s»»git»ni a Wall Street.urai, bony egvrá-z.t csökkenik.?. kö baszná .«ti cikkek gyártását ís fokozzák - h'adi»»nyagtfsm»e»!és‘. másrészt rákénvsz."ritii, fele- eqes áruikat a fölük fűngö-éoben lévő ki piialista országokra. Többek közöd ez.f a cé l szolgába a Marsba, terv. amelynek ..-eiltségodási” proqramm- jában meqtii álhatók g franciaországi. nyuqatnémetországi. dániai és más kapitalista országok piacán, üzletei- ben az ».meriksi sátorlapok, tejpor konzervek. légliaztitó patz:««'lak. kii- iönbö/5 konzervek, piperecikkek és más áruk. Lim«» yekböl nem kevés akad c'.kbn a» orszaqukban is. Az USA. hogy gazdasági' életét vala- mennv .re is — mint a -zé ben a qrót köté táncos — ..egyensúlyozza'', el- árasztja a legkülönfélébb árukkai ..szövetségeseit” akücni'k ipara viszont puyra jobban fúldoklik, csödöi mond. Olaszor.'Zágba, a makaróni hazájába a * USA makarónit szállít. Dá niába a tejlcrmékeiről hires or-zíut ba konzerv vajat, tejport és mást exportá’ a nagvmernviséqü katona« leszerelés«-.« kivül Err: azért kényszerül az USA. mert az olyan nagv felvevő piacai, mint Kína. Lengy«»'.- nrs/.ig és a többi népi demokráciák

már nem vadászterületei többé az USA-nak é.s más kapitalista országok nak. becsületes kereskedelmi szerződéseket pedig nem akarnak kötni sem a Szovjetunióval, sem a népi demokratikus országokkal. Az USA ..hadiszompontból fontos” és expor- tálhatatlan árucikkek tömegéi jelölte ki ..szövetségeseinek”, amit nem szál üthatnak a demokratikus béketábor országaiba.

Megtiltja az USA a szerszámgépek exportálását, különböző saját szükségleteiket felülmú’ó nyersanyagok eladását és más félkész, vagy kész árucikkeknek a demokratikus országokba és a Szovjetunióba való küidé sét.

A kapitalista világpiac széteséssé, gc, szűkülése az ebből fakadó tokozott termelési zavarok, az ÜSA dik táioroskodás-a az egyenlőtlen fejlődés mellett eoyre inkább élezi az ellenié «-két a kapitalista országok között. Világos bizonyítéka volt ennek a moszkvai Gazdasági értekezlet is, .».hova az USA m-uden fenyegetése ellenére elmentek a különböző kapila- 1 ista országok qváéninak és keresko ■leírni cégein.k megbízottai és annak « vé eménvüknek adtak kifejezést, hogv szeretnélc lclszélesHeni kapcso- 'alaikat a demokratikus országokkal, mert ez fellendítené gyáruk termelését, magyarul megmondva: kihúzná őket a csávából, amibe az USA taszította őket. Ennek a kereskerT-lmi kap csolatnak hívei is a demokratikus országok, amit bizonyít többek között az is. hogy a Szovjetunió olyan mennyiségű'textiláru rendelésére tett ajánlatot Anglia felé, amely megoldaná'a raktáron lévő készlete^ és a : oxtilipar munkanélküliéinek kérdését.

Az USA imperialistái azonban féltékenyen vigyáznak, hogy veiélvtár sntk továbbra is gyengüljenek és még többet elhódíthassanak a kapitalista világpiacból a maguk számára, hogy továbbra is fokozhassák kivitelüket, amivé! szétrombolják a kapitalista áitárnok történelem során kialakult sokoldalú gazdasági kapcsolatait és ?zt ön-kényesen, egyoldalú kapcsolattal cserélik fel Igv gvengül. egyre iqbban a kapitálist:! világpiac. így váTl-k egvre szélesebbé rfcz áruk e’.tie- iyezé-e és csökken ezúttal termeié «ük, amelynek pvomóban munkanél küliség (USA több. mint 3 milliój. drágaság, nyomor burjánzik.

A kapitalista vUdnnlac nesgyarányú szeszüküiése természeteset í n‘" csak gazdasági, hanem politikai kérdés is. Az egyes kapitalista on.zágok- ban vz. úgy válik politikai kárdéssé hogv mivel :i termelt áruk e hetyezé -<- egyre neb-zebbé vélik. fe!esáoqe»k maradnak, emiatt a tőkések csekken tik a termelést. n«»m használják ki a gépeket (például Olaszország st/er- -/úmgépiparán?«- mindössze 65 azá- ■ilékát használják ki) amelynek során nz országban a krónikussá xsáL munkanélküliség tovább növeksrlk,. az árak emelkednek, amely elten dz adott országok dolgozói e'.s/ánt hat' cot folyta'nak. Mivel ez a harc nem szűkül a drágaság elleni harcra, hamm a Icnnálló tártadediiti rend, a- kapitalizmus ellen lolylk. egyre inkább csődöt mond belpolilik-iilag i- a kapitálisgazdálkodasmód. egyre sűrűbben kerülnek cserére a kormányok (lásd Franciaország), amelyek nép bel- és külpolitikája egyre több kudarcot szenved. Hasonló módon hat a kapitalista világpiac összeszü- kü'é-iénsik következményé a külpolitikában is. amelyet élesen mutatnak az olyan tények, hogv a régi gyárin »»ok felei; nem tudnak rég« módon ura kodni az anvaors/ég tőkései. Sony a világot átfogó béketábor kéjes meghiúsítani újabb háborút,

amelyet a tőkések gazdasági és poli- fkai válságuk ..meqszántolisére” szánnak.

Az amerikai imperiu is'.aknak ön- kértycski-Jő. ^szöveloégeseit" '«»igázó gazdaságpolitikája törvénysz. rüen

xióiezte ».• USA és a többi kapitalste ország elenlétéi, amelyek között a eg főbb az USA és Anglia közötti e. ént él. Az angol sajtóban szinte naponta jelennek mt-g cikkek, amelyek keserűen kifakadva kérdezik, hogy vájjon mégis ki az úr Angliában, az angolok, vagy uz nmerlkaiak-e és meddig tűri még uz angol hidegvér, hogy az egykor b-isrk. oro /!<•:» nyakán az amerikai Rockefel cr. Dupont és a többi mi homos nyurga jón. De hasonló ellentét van az USA és Japán. az USA és O'as/ország, az USA és Franciaország, valamin! Nyugat Németország közölt, ,,Naivitás volna azt gondolni — mondolt.i Malenkov elvtérs, hogy ezek a legyőzött or. szágok hajlamlók testnek végnélkül az Egyesült Államok járma alatt élni Ostobaság volna azt gondolni, hogy nem próbálnak majd valamiképpen kiszabadulni az amerikai iga alól, hogy szabad, ónálló életet illenek,"

Emlékwnnepely Ady Endre születésének 75, évfordn ója alkalmából

Ady Endre s-iiietésének ?á. évfordulója alkalmiból a Magyar írók ^zöldsége és a Magyar IrodolomiörIncéti. Társaság pénteken este etillék- ilcinepé-lyt rendezett Undo pesten, a \é plinds reg Szfpházdban. Az emlék- i’n.’i-pc: yen Hérái Jó:séf elrhlrx. m'-pműi—lesi miniszi- </ Magyar Ont. gr.r.ni; pártja Politikai Pizottsngának hígja elnökölt. Megjelent ut ünnep- sAjpii Dobi István, a Sépközteirsaság Elnöki Tanácsának elnöke, továbbá Kiss Károly, a nönis-lertanács elnök helyettese. Horváth Márton, Szabó Isbnin nhábornagy, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Hízottságdnak tagjai és n magyar kulturális élet számos más vezető személyisége.

Bt'-szíveltek rr ünnepségen n Szovjetunió és a többi barmi iHlamok bihAvnesti diplomáciai képviselői.

Révai József e'viárs népmih" lesi miniszter mondóit elnöki mer/nyiRpvai .József elvtárs beszéde

R(V/.i''d'ftek elején Révai ri vt.ire rámutiú'oU arra. lu-gv Petőfi mellett I’etöfivj-l együtt Ady Emire a magyar k-l te-/.el vuhkságos titánja, for- radalmiú-k'HiűszikiWia. A magyar fejlődés' e.irv «torsd-öntő évtir.odééren. líK)ű-től tlf»llf-ig: Ady Emire költészete forradalit i fegyver volt. «melynek döntő r«'t ze vo't népünk, értelm'sé- •riink. if.jij cSírunk érzelmeinek és ffon dolkodáMának a'akifé'ábsn, az akkor napirendéi« lévé demdkratlkn-s magyar népf o rrada'om e'ökészih'sében Adv Emliv. költésze-te .a rothadt úri világgal va'ó leszámolásnak, a magyar ugar. Hunnia úri trácvadombja ■sxittya-oivz ág (Mszciörés-ének. eluusz- tító*inak k’'■!t*’*'Zete volt. js félfeildá li« maradványok tryökere« forrada'- inj felszámol áfának köllészete.

Adv Endrénél senki jobban nem gyűlölte és ostorozta az. urak, bankárok és püspökök régi Magyarországát. fl« senki nála jobban nem szerette a magyar mépet, senki sem intette, nógatta, buzdította, lelkesítette úgy. mint ő. forradHlmi csolekvó*re.

Mint Petőfi Sn'ndor — folytatta Révai elvtárs — Adv Endie is magas- fokú politikai 1 tndatoasiggal ítélte meg Magyarország helyzetét «’•= népének tennivalóit. A maga korában a magyar társadalom és a napirendre került átalakulás mozgató erői. feladatai és eél iái ílolgáhan tisztábban látott mindenki atásná’. Ady Endre tudta, hogy Magyarországon polgári demokratikus átalwkulás van napiren den, ludta. hogy ennek az átalaktiiás nak főkérdése a Wdkórdés megoldása é>s a magyar fUgi'elloneég kivívása de tudta azt is. hj'gv ebben a Polgári fórradalombae » magvar polgárság a barikád másik oldalára k«»rii't és hogy a parasztság» forradalmi erővé csak a magyar muuikásság vezetésével lehet. Ady; polgári demokratikus forrtffláhuár, akf a munkásság ngigvarországi és európai osrtilybflt- caiool megértette és megtanulta luxrv a polgári demokratikns szabadság program végrehajtása dolgában igazán hinni, igazán bízni exak a forradalmi munkásosztályban lebet Es éhből a felismerésből koráiban- Magyar- országon egvmaga -- levonta azt a következtetést. > amit a marxizmust 'rázd.'"-"-1!» a és továbbfejlosztve a nemzetközi munkásmozgalomban i* csak az orosz marxisták — éltiikün Leninbe! és Sztálinnal — vontak !«» és for nulláztak meg tudományoson: azt t. i,. hogy a polgári demokratikus fnr- rada'om nem állhat meg saját határainál, saját keret«»! közt. hanem — a miMikásoszlálv vezetésévé! — szocialista forradalommá kell továbbfejlődnie. IWJ-ban mondta ki Adv Endre. a költő n tudományos kommunista igazságot; ..Nekünk elöl kell kezdeni a dolgot az eiső rendnél, .izém a misodikai.il, s a harmadiknál végre. A rangokkal, kiváltságokkal. osdurvaságokkaJ, arisztokráciával ós kleru.-sal s a kiszipolyozó tökével egyszerre kell végezni.‘‘

Csak most gyűjtjük össze lassanként, — mondotta ezután Révai elv- lárs. — Adv Cilikéit az 1005-ös orosz forradalomról. Csak most viliik igazéin ismeretessé, müven hatást gyakorolt a forradalmár-költőre az 1905-ös oro z forradalom, amely az ő 1!>03-as álmát az első renddel való kezdésről és a harmadik renddel való végzésről, m:l‘-szóval: a polgári-demokratikus forradalom ítónövóséről a szocialista forradalomba — kezdte megvalósítani.

1905 október 31-ón írja Adv: „Az orosz forradalmat többé nem lehet le- 'írni... Mintha az új w.ázad nrm- r-ak naptári fogalom volna, hanem valóságos iij epocha kezdetét jelentené.''

Kelbe bizonygatni, hogy Ady Endre. a magyar polgári demokratiku« forradalom viharmadara, a»z új Mn- gyarország, a népi Miagvarorszúg, az e'so. a második és végül a harmadik renddel végző, a ixit’gári-demokrati- kns forradalom feladatainak megoldásáról a ezoeia’ista feladatok meg- o’dá.sára áttérő, ezociaJizmust építő Magyarország sz/'llemi előkészítői közé tartozik.

A mi fzorializmust éjiftő népünk

azért szereti ós tisztelj Ady Endrét, azért vallja toatestőj-lelkostöl a magi nak. mert teljosítette Ady Endre hagyatékát: igazságot te«/. :i magyar történelem minden igazságtalanságáért, megfizet minden eisnenvedett véré- égert, nemcsak 1514-éfft, nemcsak 1 'Műért, hanem l!>lí)-ért is 1

Nem vagyunk már Huttnia trágyadombja, «--Z.itlya-ország. Nópiink meg- Tnutatta, megmutatja és meg fogja mulatni, hogv nem ..a hökölés népe“, hogy „nem hull ki az idő rostáján“. Nine«- mén- okunk hu-mlva, rlkosered- '«» szeretni a hazát, nincs már okunk sírni, azon, hogy „elveszünk, mert elves/,‘ettük magunkat’1 Nem vesztettük el, ellenkezőleg: a munkásinb'r* nacionalizmust hordozó szovjet fegyverek önnön tetteink segítségével megmentettük magunkat. Ezért változott ma Ady költészetének akusztikája. Nem bús magyarságra, hanem magunkban bizakodó nia'gyawágra, alkotó és optimista nemzeti öntudatra van szükségünk. Köszvénvországhój a nemzetközi haladás rohambrigádjává lett link.

De abban, hogy azzá lettünk: része van Ady Endre ostorozó, nevelő, elkeseredetten bíráló, forradalmi köt* tészetének ts. Ebben áll költészetének di"disége (« ha'hiíallansága.

Ezután Bölöni (íyörgy író mondott ünnepi beszédet.

Ilit lőni György beszéde

l'.ö'öni (Íyörgy beszéde elején azzal fo£alke/ott. mit jelentett a forradalmi megújhodásért küzdő esztendőkben , a XX. század elején Adv, majd rámutatott arra, hogy az nri Magyar- ország nelr fellépésének kezdetén támad Vi Advt for rada1 ni'-ágiért é« ha zafiiVan költőnek kiáltotta ki.

Kö lni (Íyörgy ezután arról beazélt. miré limit Ady költészete,

Tanifott elő »ör !s iga* h.izaszere- leire, .l.dy vádollft. ostorozta tiem- zetéf, (\«riolani átkokat szórt rá, de éppen (ízért volt hazafi, igaz hazafi, mert egy ország megváltoztatásáért, *gy új hazáért kiáltott. Ady igaz magyarsága mit sem gyűlölt jobban, mim az '.uralkodó osztályod hazug,

clonavadállati magyarkodását, a nat*1 lizmuftt. ,

A továbbiakban hangsúlyozta, hogy Ady példát mutat forradalmi következetességben, a meg nem alkuvá f orrad.il mi-sag bun, a forradalmi éber- ségJu-n. Megvetetto a meghunyász- kodé fé!«*iubérekét, akik vissz.ariadlak a harcok neliezétől, akikből hiányzott a nagy dolgokra késztető bátorig. az áldozatvállalás hősiessége.

Legyünk népünk mai harcainak olyan becsületes, bátor, szenvedélyen, messzirelátó, a nép érzéseit mélyen «'-s művészien feltáró, meg ' nrin alkuvó Író katonái, amilyen a sajá' koráiéin Adv Endre volt — fejezte he beszédét Bölöni György.

A Szov jmuinió. Kinn ós a népi demokratikus országok 'e szabadiilúss. iazakadása. az imperializmus láncébó

luüa'ma» ösziön/ő erő a gyarmati fe -zabadhó moroftlmskra. A H. világháború után megnőttek a gyár. ma ti szabadi \tghatcok. Ma már nem csak Azaiábnat, han«»ra Afrikában is fellángoltak -> harcok és a legutóbbi hetekben Itrza \ ott kenyai eseményei, azt mutatják, '«hogy Afrikában sem minden csend»v a tőkések számára Az» e. ténv. ho»*v az eddigi gyarmati orsraqtik tgvie pil.ább független álla- in okká igyrketr.% k alakulni és ezt a áorrot legfőbb /l"fym a kommunista ’’ártok vezetésesx I. é'gyveresen vív- /óJc. Vk'.adtn, Ma.U jtold, FuiöpsZigeiek

függetlenségi szabadságharca mód jobban megrendíti és aláás»« az USA és általában az imperialista államok napjainkban távolról sem szilárd <^Bp tát. Ezek a harcok — valamint a ténv, hogy eleknek a gyarmati b*" szagoknak ipara kllejlődOtt és v«r- »cny(dr»dvd vdft az anyoorjzdp • Prt* rúnák — c’órrvetftik azt, hogv vább mélyül az ImperhiiIrmus éltftlH' nos válsága, n b#n ö«s*o«zókü! az imperialista piac. de előrevetítik űzi h hogy n világ népfbmr- fli'l euvre jobbon lit'ák annak ah:»' n«k frladutait, amcEyal a szahftd*'' górt a» lmperiuliT.mil-« ellen a dem1]' krúdáért éa a szocia'úunusört '