Dunántúli Napló, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-02 / 258. szám
m2 NOVEMBER 2 NAPLÓ 5 BECSÜLETES EMBERRÉ AKAROK VÁLNI — l/gye magának négy gyermeke ran? — kérdezte pénteken Pusztási János elvtárs, a Széchenyi aknai UB TT felelőse Kozma Mihály bumlizó vájártól — Igen, négy van — feleli Kozma Mihály szégyenkezve amiatt, hogy megcsalja a családját, megcsalja négy kis gyermekét, s a műszaíkmulasztá- sokkal megcsalja az ötödik csöppséget, amelyik majd a hónap végén lát « Koznia családban napvilágot. Pnsztási elvtárs beszél és a bum- lizó teljesen magábaroskad. Szégyenli már, nagyon szégyenli. hogy így esett * dolog és 17 műszakot mulasztott. Ezzel nemcsak a fizetése lett kevesebb, de nem kapott hűségjutalmat sem, levontak a szénjárandóságából, ki kell neki fizetnie a munkaruhát, a bakancsot, s a fizetéses szabadságát sem kapja meg hiánytalanul Most szégyenkezik, de az előbb még kiabált nem ismerte el, amit most bevallott. Most tehetetlenül néz ma. ga elé és azt kérdezi: — Mit tegyek kát? Hogy tehetem jóvá a mulasztásaimat? Pusztási elvtárs gondolkodni hagy ja. Nem szól. Átmegy a másik szobába. Kozma Mihály lehajtja a fejét. — A bumlit nem lehet „eltemetni“, azt csak jóvá lehet tenni — motyogja maga elé és nagyokat sóhajtozik. Amikor Pusztási elvtárs visszatér, ezzel fogadja: — Megfogadom, hogy életemnek ezt a szakaszát, amely szégyen a gyermekeimre, — lezárom. Megfogadom, hogy bumlim többé nem lesz és legjobb tudásom szerint dolgozom ezután. De még valamit. Hogy ezt be is bizonyítsam, kihívom versenyre az j akna legjobb vájárát és november hetedikéig teljesítményben messze magam mögött hagyom, Pusztási elvtárs tudja, hogy Kozma Mihály kiváló szakember, tervét majdnem mindig száz százalékon fe- j lül teljesíti és a versenyfelhívást is ' állni fogja, ha... ha szilárd lesz és a bor nem téríti le megint a becsület útjáról, s rendszeresen eljár munkára. Ehhez segítség kell Kozma Mihálynak, s Pusztási elvtárs ezt érzi. Ezért mondja neki: — Miska, én minden héten szeretnék magával beszélni, szeretném, ha felkeresne legalább egy héten egy- I szer, s beszámolna arról, hogy telje- , siti a fogadalmát. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának ás a Szakszervezetek Országos Tanácsának határozata a tálára, valamint a heti (ienönagon ás a munkaszüneti napon végezhető munka szabályozásait — Szívesen bejövök és elmondom majd — hangzik egyszerűen a felelet. ' — flát akkor fogadtunk? Elbúcsúzhatunk? — kérdezi Pusztási János Kozma Mihályiól. — Igen fogadtunk — mondja bú-! csúzóul Kozma Mihály, a javulás út ’ jára lépett bumlizó vájár. — A becsületre fogadtunk és én becsületes em- . bérré akarok válni ezután! Elhanyagolták a versenyt, senki nem ismeri az elért eredményeket — ezért maradt le Petőfi-akna a vállalás teljesítésével A vasast Petőfi-akn« bányászai — bár a múlt hónnapban állandóan elsők *ottak a® aknák közötti versenyben — mégsem teljesítették vállalásukat. Ha valaki aziránt érdeklődik, hogy mi • lemaradás oka. egész sor „objektív nehézséget“ sorodnak fel vállaséul. Azt, hogy nagy a munkaerőhiány, *ok az igazolatlan mulasztás, hogy szakadások, stb. voltak. Pedig a lemaradás okát nem abbén kell keresni. Hatirem abban, hogy az október 18-án reggel elindult lelki® munkaversenymozgalmat magára hagyták, nem segítette sem a pártszervezet, sem a szak- szervezet, sem a műszaki vezetft- ség. Ebbe természetesen nem nyugodhatnak beCe a vasasi bányászok sem. Nem, annál is imkähb, mert csak mindössze négy nap választ cd bennünket november hetedikétől, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 3ő. évfordulójától. Elsősorban Is a versenyagltáelót kell megjavítani Petőfi-aknán. Weg keld szüntetni az olyan közömbös megnyilvánulásokat a munkaverseny. *z adott szó teljesítése iránt, mint •milyeneket tegnap délelőtt lehetett hallani a Vili. szinti új, kettes telepi fejtésben Németh János 10-ik csapat- vezető vájártól!. •— Minek vállaljak0 örülök, ha száz ««Két adunk ki műsizakorakmtl — mondta. Ezen eí lehet gondolkodni. Ha a csapatvezető így beszél, hogyan beszélhetnek akkor a beosztottjai? Éppen úgy, minit a csapatvezető elvtárs. Hedig a fejtésük szép, végig két méter negyvenes fával ácsolnak, a telep, ben semmi kőbeágyazás nincs. Az ilyen fejtésben nem egy „kapni“ elvégzésére képes egy jó vájár, hanem ha jól „megfogja“, még kettőt is el tud végezni, s egész műszakon át onthatja a szenet. Ennek elvégzésével nem SS forint lenne egy vájár nyerskeresete, hanem ennek a duplája és ami a legfontosabb; mégegyszer annyit fehetne az adott szó teljesítéséért. T)e hogy is lehetne versenyt elképzelni anélkül, hogy arról senki se tudjon? Mert Petőfi-aknán az aknák közti verseuyálláson kívül más versenyeredményeket nem tartamiak sehol som nyilván. Ott van például Beukő Béla vájár, — aki a Szabadságharcos brigádban dolgozik, — aki már a verseny megírni utósá na k napján versenyre hívta Pécs VI. kerület összes szíahámczvista vájárját, de az eredmény sehol sem látható. És itt fel kell vetni a szakszervezet felelősségét. Az, hogy a verseny nyilvántartása ilyen kezdetleges fokon á'ffl Petőfi-aknáin, art is elárulja, hogy a vállalások ellenőrzése terén is hibák vannak. Ez a hiba elsősorban a pártbizottság munkájában található meg. Még egyetlen pártvezetőségi tagot, vagy népnevelőt, vagy kommunista műszaki veztőt sem tettek felelőssé azért, mert a fogadalmát nem teljesítette. Az idő sürget. Alig néhány naip választ el bennünket november hetedikétől» És ezért döntő fordulatot kell teremteni Petőfi-aknán a versenyszer.- lem kialakításában. Mik tehát a feladatok? A következő hét első napjaiban termelési értekezletet tartanak minden termelési egység résziére. Ezeket a termelési értekezleteket ne úgy tartsák meg, mint eddig, hogy egyszerűen felsorolják az előző havi termelési számokat és ezzel! mindent elintéztek, hamem az értekezletek előadói értékeljék a lemaradás okát, bátran vessék feil a termelést gátló körülményeket, mutassanak rá a hibák kijavításának módjára. Ehhez természetesen kérjék ki a dolgozók véleményét, tudatosítsák az adott szó teljesítésének hatalmas jelentőségét é» közös erővel lássanak hozzá Petőfi-aknán Rákosi elvtársinak tett fogadalmuk valóra válttá sóhoz. November 10-ig jelentkezhetnek a fíalalok vájáripari tanulónak Szerte az országban folyik a 15—I 16 éves fiúk jelentkezése vájáripari tanulónak. ltjaink megértették, hogy milyen nagy kitüntetés a bányászok j nagy családjához tartozni. Pártunk, kormányzatunk szerető i gondoskodással törődik a bányász-' pályára lépő fiatalokkal: kiváló ta- . nárok, oktatók tanítják, nevelik őket, | munkaruhát, szén egyenruhát, fizetést i és csekély térítésért ellátást kapnak, j kulturális és sportlehetőségeket biztosítanak számukra, szabadságuk Idején az ország legszebb helyein üdülhetnek. A 15—16 éves fiúk november hó 10-ig még írásban kérhetik felvételüket a lakóhelyükhöz legközelebbi vá. jártanuló intézet felvételi bizottságé tói. Ha a közelben nincs vájártanuló intézet, akkor a megyei tanács XII. osztályához küldhetik a felvételi kér vényt. A Magyar Népköztársaság Minisz- ( tertanácsa és a SZOT határozatot ho zott a túlóra, valamint a heti pihenő, napon és a munkaszüneti napon vé- [ gezhető munka szabályozásáról. A ; határozat a többi között ezeket tar- ; talmazza: £gy személy egy hónap alatt leg- í feljebb nyolc órát dolgozhat túlórában. Az illetékes miniszter a megengedett túlórák számát kivételes eset ben és személy szerinti indokolás alapján 12 órára felemelheti. A felemelés legfeljebb egy negyedévig tart- hat. A havi nyolc, illetőleg — félémé, lé® esetében — 12 órás kereten belül a vállalat igazgatója túlórát csak Indokolt esetekben rendelhet el, A Minisztertanács túlóra elrendelésére a határozatban megállapított korlátozásokra tekintet nélkül is ad. hat engedélyt Túlórát csak túlórabizonylattal lehet elrendelni A túlóráért túlóradíj vagy rendíti, vüli pihenőidő jár. A túlóra fejében pihenőidőt csak olyan dolgozók részére lehet engedélyezni, akiknek munkakörében rendszeresen megismétlődő időszakos túlórázás fordul elő. A vezető állású alkalmazottak mellett dolgozók részére a végzett túlórákért túlóradíj helvett pótszabadsá. got kell adni. A pótszabadság taria. ma egységesen hat munkanap. A heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végezhető munkával kapcsolatban a határozat a többi között kimondja: A heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon — az ilyenkor is működő üzemek kivételével — munkát végeztetni általában nem szabad. A heti pihenőnapokon é« a munkaszüneti napokon egész iparágakra vagy egy iparágon belül több vállalatra a Minisztertanács, egyes vállalatokra az illetékes szakszervezet el. nökségével egyetértésben az illetékes miniszter, egyes dolgozókra pedig a vállalati szakszervezeti szerv hozzájárulásával a vállalat igazgatója rendelhet el munkát. Igen sürgős esetektől eltekintve a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon végzendő munkára vonatkozó utasítást legalább három nappal megelőzőleg kell az érdekelt dolgozókkal közölni. A munkára igénybevett heti pihenőnap helyett a dolgozó részére két héten belüli időpontra másik pihenőnapot kell kijelölni. Ha az Igénybevett heti pihenőnap helyett más na. pót elháríthatatlan okból nem lehet kijelölni, a dolgozó részére az ilyen napon végzett munkáért felemelt (kétszeres) munkabér jár. A heti pihenőnapon, illetőién a munkaszüneti napon és másik pihenőnappá! megváltott munka nem számít bele a havi nyo;c, illetőleg 12 órás túlórakeretbe. A határozat ezután megállapít ta, hogy a korlátozásokról szóló rendel, kezések nem vonatkoznak azokra a dolgozókra, akitk az érvényes rendel kezes szerint túlóra díjra nem jogosultak. a pedagógusokra a gépkocsi vezetőkre, vontatóvezetőkre, kocsisokra és kocsikísérőkre, a mentöko» csíkra beosztott ápolókra és azokra, akiikre nézve ezt a minisztertanács külön kimondja. A határozat az 1951 évi január hó 1. napján lép hatályba. November 7. minden iskolában tanítási sziinnap November 7. mindéin iskoláiban ta nítási szünnap. Ezen a napon a pártszervezetek és a DISZ szervezetek közösen rendezőik iskolai ünnepségükéit. Az általános iskolákban ünnepélyes úttörő csapatgyűléseket tartanak és ezen részt vesz az iskola minden tanulója. Az ünnepi beszédet az iskola igazgatója tartja. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján ötszáz és háromszáz forintos pénzjutalmat kapnak azok a nevelők, akik az 1952-es év folyamán a pedagógiai főiskolán kitűnő vagy jéles eredménnyel tették fe szaktanári képesítő vizsgájukat. Jutalomban részesítik továbbá azokat az ovodai, általános- és középiskolai, valamint dúátkotthonl dolgozókat, akik a folyó tanév előkészítésében és eddigi feladataik ellátásában kiváló munkát végezitek. A MÁV KÖZLI, Nálunk vidáman és énekelve — Jugoszláviában fegyveres katonák hajszolásával veinek a dolgozó parasztok hogy a dolgozók, és a tamiíóV, továbbá a mezőgazdaságii éa a kisipari tenmélőszüvetkezetek tagjainak október hónapra megváltott havi, illetőleg október hónap második felére megváltott félhavi jegyei november hó 5-én 24 óráig ráfizetés nélkül érvényesek. November hónaptól kerdvs pedig a hónap első felére szóló félhavi jegyeik 6-án 0 órától 20-án 24 óráig, a hónap második félére szóló félhavi jegyek 21-én 0 órát.'l a következő hónap ötödik ének 24 órájáig és végül a havi jegyek 6-án 0 órátóí a következő hónap 5-ének TA. órájáig érvényesek. A munka» és a tanulmányi vOezony folytatólagos fennállásának igazolási időpontja, illetőleg az igazolvány érvényessége váltónál ián marad. Bár a havi és a félhavi jegyek továbbra is már a használatba vételt megelőző 3. napon megválthatók, utazásra legkorábban 6-án, illetőleg 21- ón 0 órától érvényesek. A* fizietek november 7-i nyiívatarlása A Minisztertanácsnak * november 7 ét követő munkanap áthelyezéséről szóló határozata alapján a belkereskedelmi miniszter szabályozta a budapesti üzleteik záróráját. Vidéken az üzletek nyitvatartását a megyei tanács VB kereskedelmi osztálya állapítja meg. Megyénk több dolgozója kap Ju. goszláviából levelet hozzátartozójától. Valamennyi levél a jugoszláv dotgo. zók mérhetetlen szenvedéséről, nyo- morúságáos életéről beszél. Elmondják ezek a levelek, hogy a „termelőszövetkezeti csoportnak‘ csúfolt zadru- gákban, hogyan csapják be a dolgozókat a kulákvezetök, hogyan zsák- mányoljáfc ki őket. Ilyen levelet ka_ Pott Pál József, a püspökbólyi állami gazdaság tehenésze Jugoszláviában élő rokonától, amelyben többek között ez olvasható: — ..S'ierene^srft mvrlol' hogy ti Magyarországon éltek, örülhettek neki" — kezdődött a rövid kis levélke, majd így folytatódott: „Nekem csak egy kis malacom van, két tyúkom és hidd el, ebben lelem minden örömöm. Nincs, minek örüljek, minden méregdrága, sokszor nem is tudom, mit csináljak. Szomorúság az élet nálunk." De nemcsak ez a levél bizonyít ja, hogy Titóék hazaáruló politikája kő vetkeztében egyre súlyosabbá válik a dolgozók helyzete, a püspökbólyi j állami gazdaság dolgozói saját sze- j műkkel is meggyőződnek erről. Mun. fco közben át áttekintgetnek a jugo.; szláv földre s látják, hogy ott nem ^ Igyekeznek az őszt vetéssel, mint nálunk. nem énekszó mellett dolgoznak, mint a püspökbólyi állami gazdaság dolgozói, hanem fegyveres ka_ fonák őrizetével. Botond-telepnél hat traktorral vetettek, hat traktor könnyítette meg ( a pűsnökbőlvi dolgozók munkáiét A traktorosok kilenc rongyosan öltözött jugoszláv parasztot láttak dolgozni ' határon túl. De milyen szomorú látvány volt az! A kilenc munkásra négy állig tellegyverzett őr „vigyázott", egyik a kukoricaszárból össze rakott kupac tetejéről kiabált a doí- qozókra, hajszolták őket a robot gyor sabb elvégzésére, öle még csak ekkor kezdték a szárvágást Püspökbólyon viszont már a vetés belejtéséhez közeledtek és keresztsorosan vetették a búza 83 százalékát, az árpa 93 és a rozs 77 százalékát. Hogy több gabona teremjen a jövő évben, a szovjet agrotechnika alkalmazásával is harcolnak “ magasabb terméseredmények eléréséért. Azonban a jugoszláv dolgozó parasztoknak nem érdekük a többter- I melés, a minőségi munka Azért, hogy Tito még többet elrabolhasson tőlük, hogy még többet tudjon „adni“ dollárokért az imperialista háborús uszt lóknak, azért nem termelnek többet és jobbat. Jövőjük egyre bizonytala. nabhá válik, aki ma dolgozik, retteg ve gondol a holnapra. A „termelő munkát” végző dolaozók napi tíz. tizenkettő, sőt 14 és 16 órát dolgoznak. A jugoszláv dolgozók szenvedései- | hez. hozzájárul még az is. hogy a la- i k.Asviszonyok tűrhetetlenné válnak. Az egyik vajdasági városban három kis szobában hetven munkás lakik, s ez a „munkásszálló” a fertőzés fész ke lett. ir.„P»’»a mén n pűsnökbőlvi dol_ gőzök élete A munkanélküliséget már csak hírből ismerik. Az álln mi gazdaság káderhiányokkal küzd. szakemberekre van szükség. akik méa többet, jobbat termelnek. A dal gőzök elvégzen munkáhikéri kapják j a fizetést s keresetük meghaladja azí | unn -1500 forintot is A munícás- 1 szállások valóban munkásszállások, I tiszta, egészséges épületben van külön a nőknek, külön a férfiaknak, az üzemi konyhán étkeznek olcsón és jól. Nálunk a munlca becsület és dicsőség dolga lett. Ezt bizonyítja Takács Borbála, Krémer Józsefné példája, esélyesek a „gyapotszedő mes tér” megtisztelő cím elnyerésére, mert jóval több gyapotot szedtek, mint tíz mázsa Juhász Ferenc trakto. ros őszi tervét 189 százalékra, Hengli József traktoros 177 százalékra telje sítette őszi tervét és 131 kilogramm üzemanyagot takarított meg. A Nn-’v O’-eph-r Szocialista Forradalom 35. év forduló iának tiszteletére indított versenyben a gazdaság minden dolgozója rész tvett és felajánlásukat becsülttel teljesítették. Pál Józsefné élete is hatalmasat változott, össze sem lehe-' hasemke tani Jugoszláviában élő rokonának életével. Munkáját megbecsülik s ennek egyik jele az is. hogy kor- mánykitiintetésre javasolták Pál Jó_ zseí és húga, Pál Anna azért is dol_ goznak jól, mert tudják, hogy azzal | rokonukat is segítik, támogatják a jugoszláv dolgozók szabadságharcát. Pál Józsefnek öröme telik a ház körül szaladgáló baromfiakban, a sertésólban -hízó ,.malackában" és nem. j gond már a jövő. A munkája után iáró becsületes bér bőségesen elég. hiszen a havi 1400—-1500 forint mellett nem kell szűkölködni Pál József felszabadult, boldoq élete jellemző valamennyit dolgozón^ éleiére is Ezért a püspökbólvi állami gazdasner munkásai mé1 ioht\ mun kát rtégeznek. hogy segítsék, támogassák a jugoszláv dolgozók harcát, erősítsék a békét, ».» v „Fehérvári Imre építésvezető is harcoljon velőnk együtt a munkafegyelem megszilárdításáért“ J952 június 10-e óta dolgozom a komlói Anna-aknán a gépház építésénél. Brigádom állandó versenyben áll a mellettünk dolgozó Vá_ zsonyi kubikos-brigád tagjaival és elég szép eredményt értünk, el. Alkotmányunk ünnepére tett vál_ tatásunkat túlteljesítettük, júniusban, júliusban és augusztusban teljesítményünk elérte átlagosan a 204 százalékot. Munkánk jutalmául Benyó László és fiam, ifjú Nusszer Péter díszoklevelet kaptak, engem másodszor is kitüntettek a -sztahá- novista jelvénnyel Brigádom minden tagja sztaháno- vista és ez minket még jobb munkára kötelez. Éppen ezért a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának megünneplésére uiabb vállalást tettünk. Megfogadtuk, hogy az eiót tünk álló leiadatokat nem az előirányzott 1682 óra alatt, hanem 860 óra alatt végezzük el és így tervünket 180 százalékra teljesítjük. Brigádom valamennyi tagja — miután megtettük vállalásunkat — még jobban dolgozik, hogy adott szavunkat teljesíthessük is. Az Építési Vállalatnál azonban nem minden brigád harcol így a terv és adott szó teljesítéséért, — Több brigádnál hibák vannak a dolgozók munkafegyelme terén. — Például október 15-én volt bérfizetés, ami énnen szerdai napra esett. A fizetés utáni napcm egykét munkatársam — megfeledkezvt kötelességéről — műszakot mulasz, tott. Gáspár Imre kubikos brigádvezető is beállt a bumlizók sorába. Az 5 „példáját“ követték a brigád tagjai is, névszerint Bácker János, Kiss János és Lukács József. Gáspár Imre pedig 16 ár. és 17-én is bumllzott. Október 16-án szakszervezeti tag, gyűlésünk volt. Ezen a taggyűlésen én is felszólaltam és elmondtam a véleményemet a müszakmulasztás- ról, névszerint lelsorolva a fentem- litett munlcatársakat. A bírálatra Lukács József tény eg előleg így felelt: „Nusszer elvtárs, mi még találkozunk/” Ezt a kijelentést hallotta Fehérvári Imre építésvezető is, aki ahelyett, hogy teljesítette volna feladatát, és ő is kiállt volna a helyes bírálat mellett, hozzátette: „Hát bizony, ha a Lukács helyzetében volnék, letolnám magát a sárga földig/” Ezzel a kijelentésével pedig azok mellé állt, akik igazolatlanul mulasztó, nak, akik nem harcolnak egy sorban velünk azért, hogy Komlót minél előbb tel építhessük. Véleményem szerint Fehérvári Imre építés- vezetőnek nem az a feladata, hogy a dolgozók helyes bírálatát elnyomja. hanem éppen az, hogy a maga területén keményen harcoljon a munkaíegyelem megszilárdításáért. NUSSZER PÉTER sztahdnovista kubikos brlgádvezetO.
