Dunántúli Napló, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-02 / 258. szám

m2 NOVEMBER 2 NAPLÓ 5 BECSÜLETES EMBERRÉ AKAROK VÁLNI — l/gye magának négy gyermeke ran? — kérdezte pénteken Pusztási János elvtárs, a Széchenyi aknai UB TT felelőse Kozma Mihály bumlizó vájártól — Igen, négy van — feleli Kozma Mihály szégyenkezve amiatt, hogy megcsalja a családját, megcsalja négy kis gyermekét, s a műszaíkmulasztá- sokkal megcsalja az ötödik csöppsé­get, amelyik majd a hónap végén lát « Koznia családban napvilágot. Pnsztási elvtárs beszél és a bum- lizó teljesen magábaroskad. Szégyenli már, nagyon szégyenli. hogy így esett * dolog és 17 műszakot mulasztott. Ezzel nemcsak a fizetése lett keve­sebb, de nem kapott hűségjutalmat sem, levontak a szénjárandóságából, ki kell neki fizetnie a munkaruhát, a bakancsot, s a fizetéses szabadságát sem kapja meg hiánytalanul Most szégyenkezik, de az előbb még kiabált nem ismerte el, amit most bevallott. Most tehetetlenül néz ma. ga elé és azt kérdezi: — Mit tegyek kát? Hogy tehetem jóvá a mulasztásaimat? Pusztási elvtárs gondolkodni hagy ja. Nem szól. Átmegy a másik szo­bába. Kozma Mihály lehajtja a fejét. — A bumlit nem lehet „eltemetni“, azt csak jóvá lehet tenni — motyogja maga elé és nagyokat sóhajtozik. Amikor Pusztási elvtárs visszatér, ezzel fogadja: — Megfogadom, hogy életemnek ezt a szakaszát, amely szégyen a gyermekeimre, — lezárom. Megfoga­dom, hogy bumlim többé nem lesz és legjobb tudásom szerint dolgozom ez­után. De még valamit. Hogy ezt be is bizonyítsam, kihívom versenyre az j akna legjobb vájárát és november hetedikéig teljesítményben messze magam mögött hagyom, Pusztási elvtárs tudja, hogy Kozma Mihály kiváló szakember, tervét majdnem mindig száz százalékon fe- j lül teljesíti és a versenyfelhívást is ' állni fogja, ha... ha szilárd lesz és a bor nem téríti le megint a becsület útjáról, s rendszeresen eljár munká­ra. Ehhez segítség kell Kozma Mi­hálynak, s Pusztási elvtárs ezt érzi. Ezért mondja neki: — Miska, én minden héten szeret­nék magával beszélni, szeretném, ha felkeresne legalább egy héten egy- I szer, s beszámolna arról, hogy telje- , siti a fogadalmát. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának ás a Szakszervezetek Országos Tanácsának határozata a tálára, valamint a heti (ienönagon ás a munkaszüneti napon végezhető munka szabályozásait — Szívesen bejövök és elmondom majd — hangzik egyszerűen a felelet. ' — flát akkor fogadtunk? Elbúcsúz­hatunk? — kérdezi Pusztási János Kozma Mihályiól. — Igen fogadtunk — mondja bú-! csúzóul Kozma Mihály, a javulás út ’ jára lépett bumlizó vájár. — A becsü­letre fogadtunk és én becsületes em- . bérré akarok válni ezután! Elhanyagolták a versenyt, senki nem ismeri az elért eredményeket — ezért maradt le Petőfi-akna a vállalás teljesítésével A vasast Petőfi-akn« bányászai — bár a múlt hónnapban állandóan elsők *ottak a® aknák közötti versenyben — mégsem teljesítették vállalásukat. Ha valaki aziránt érdeklődik, hogy mi • lemaradás oka. egész sor „ob­jektív nehézséget“ sorodnak fel válla­séul. Azt, hogy nagy a munkaerő­hiány, *ok az igazolatlan mulasztás, hogy szakadások, stb. voltak. Pedig a lemaradás okát nem abbén kell ke­resni. Hatirem abban, hogy az október 18-án reggel elindult lelki® munkaversenymozgalmat magára hagyták, nem segítette sem a pártszervezet, sem a szak- szervezet, sem a műszaki vezetft- ség. Ebbe természetesen nem nyugod­hatnak beCe a vasasi bányászok sem. Nem, annál is imkähb, mert csak mindössze négy nap választ cd ben­nünket november hetedikétől, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 3ő. évfordulójától. Elsősorban Is a versenyagltáelót kell megjavítani Petőfi-aknán. Weg keld szüntetni az olyan közömbös megnyilvánulásokat a munkaverseny. *z adott szó teljesítése iránt, mint •milyeneket tegnap délelőtt lehetett hallani a Vili. szinti új, kettes telepi fejtésben Németh János 10-ik csapat- vezető vájártól!. •— Minek vállaljak0 örülök, ha száz ««Két adunk ki műsizakorakmtl — mondta. Ezen eí lehet gondolkodni. Ha a csapatvezető így beszél, hogyan be­szélhetnek akkor a beosztottjai? Ép­pen úgy, minit a csapatvezető elvtárs. Hedig a fejtésük szép, végig két mé­ter negyvenes fával ácsolnak, a telep, ben semmi kőbeágyazás nincs. Az ilyen fejtésben nem egy „kapni“ el­végzésére képes egy jó vájár, hanem ha jól „megfogja“, még kettőt is el tud végezni, s egész műszakon át onthatja a szenet. Ennek elvégzésével nem SS forint lenne egy vájár nyerskeresete, hanem ennek a duplája és ami a legfontosabb; mégegyszer annyit fehetne az adott szó teljesítéséért. T)e hogy is lehetne versenyt elkép­zelni anélkül, hogy arról senki se tudjon? Mert Petőfi-aknán az aknák közti verseuyálláson kívül más ver­senyeredményeket nem tartamiak sehol som nyilván. Ott van például Beukő Béla vájár, — aki a Szabadságharcos brigádban dolgozik, — aki már a verseny meg­írni utósá na k napján versenyre hívta Pécs VI. kerület összes szíahámczvista vájárját, de az eredmény sehol sem látható. És itt fel kell vetni a szak­szervezet felelősségét. Az, hogy a ver­seny nyilvántartása ilyen kezdetleges fokon á'ffl Petőfi-aknáin, art is el­árulja, hogy a vállalások ellenőrzése terén is hibák vannak. Ez a hiba el­sősorban a pártbizottság munkájában található meg. Még egyetlen pártvezetőségi tagot, vagy népnevelőt, vagy kommunista műszaki veztőt sem tettek felelős­sé azért, mert a fogadalmát nem teljesítette. Az idő sürget. Alig néhány naip vá­laszt el bennünket november hetedi­kétől» És ezért döntő fordulatot kell teremteni Petőfi-aknán a versenyszer.- lem kialakításában. Mik tehát a fel­adatok? A következő hét első napjaiban ter­melési értekezletet tartanak minden termelési egység résziére. Ezeket a termelési értekezleteket ne úgy tart­sák meg, mint eddig, hogy egyszerűen felsorolják az előző havi termelési számokat és ezzel! mindent elintéztek, hamem az értekezletek előadói érté­keljék a lemaradás okát, bátran ves­sék feil a termelést gátló körülménye­ket, mutassanak rá a hibák kijavítá­sának módjára. Ehhez természetesen kérjék ki a dolgozók véleményét, tudatosítsák az adott szó teljesí­tésének hatalmas jelentőségét é» közös erővel lássanak hozzá Pe­tőfi-aknán Rákosi elvtársinak tett fo­gadalmuk valóra válttá sóhoz. November 10-ig jelentkezhetnek a fíalalok vájáripari tanulónak Szerte az országban folyik a 15—I 16 éves fiúk jelentkezése vájáripari tanulónak. ltjaink megértették, hogy milyen nagy kitüntetés a bányászok j nagy családjához tartozni. Pártunk, kormányzatunk szerető i gondoskodással törődik a bányász-' pályára lépő fiatalokkal: kiváló ta- . nárok, oktatók tanítják, nevelik őket, | munkaruhát, szén egyenruhát, fizetést i és csekély térítésért ellátást kapnak, j kulturális és sportlehetőségeket biz­tosítanak számukra, szabadságuk Ide­jén az ország legszebb helyein üdül­hetnek. A 15—16 éves fiúk november hó 10-ig még írásban kérhetik felvételü­ket a lakóhelyükhöz legközelebbi vá. jártanuló intézet felvételi bizottságé tói. Ha a közelben nincs vájártanuló intézet, akkor a megyei tanács XII. osztályához küldhetik a felvételi kér vényt. A Magyar Népköztársaság Minisz- ( tertanácsa és a SZOT határozatot ho zott a túlóra, valamint a heti pihenő, napon és a munkaszüneti napon vé- [ gezhető munka szabályozásáról. A ; határozat a többi között ezeket tar- ; talmazza: £gy személy egy hónap alatt leg- í feljebb nyolc órát dolgozhat túlórá­ban. Az illetékes miniszter a megen­gedett túlórák számát kivételes eset ben és személy szerinti indokolás alapján 12 órára felemelheti. A fel­emelés legfeljebb egy negyedévig tart- hat. A havi nyolc, illetőleg — félémé, lé® esetében — 12 órás kereten belül a vállalat igazgatója túlórát csak In­dokolt esetekben rendelhet el, A Minisztertanács túlóra elrendelé­sére a határozatban megállapított korlátozásokra tekintet nélkül is ad. hat engedélyt Túlórát csak túlórabi­zonylattal lehet elrendelni A túlóráért túlóradíj vagy rendíti, vüli pihenőidő jár. A túlóra fejében pihenőidőt csak olyan dolgozók ré­szére lehet engedélyezni, akiknek munkakörében rendszeresen megismét­lődő időszakos túlórázás fordul elő. A vezető állású alkalmazottak mel­lett dolgozók részére a végzett túl­órákért túlóradíj helvett pótszabadsá. got kell adni. A pótszabadság taria. ma egységesen hat munkanap. A heti pihenőnapon és a munka­szüneti napon végezhető munkával kapcsolatban a határozat a többi kö­zött kimondja: A heti pihenőnapokon és a munka­szüneti napokon — az ilyenkor is működő üzemek kivételével — mun­kát végeztetni általában nem szabad. A heti pihenőnapokon é« a munka­szüneti napokon egész iparágakra vagy egy iparágon belül több válla­latra a Minisztertanács, egyes válla­latokra az illetékes szakszervezet el. nökségével egyetértésben az illetékes miniszter, egyes dolgozókra pedig a vállalati szakszervezeti szerv hozzá­járulásával a vállalat igazgatója ren­delhet el munkát. Igen sürgős esetektől eltekintve a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon végzendő munkára vonatkozó utasítást legalább három nappal meg­előzőleg kell az érdekelt dolgozókkal közölni. A munkára igénybevett heti pihe­nőnap helyett a dolgozó részére két héten belüli időpontra másik pihenő­napot kell kijelölni. Ha az Igénybe­vett heti pihenőnap helyett más na. pót elháríthatatlan okból nem lehet kijelölni, a dolgozó részére az ilyen napon végzett munkáért felemelt (két­szeres) munkabér jár. A heti pihenő­napon, illetőién a munkaszüneti na­pon és másik pihenőnappá! megvál­tott munka nem számít bele a havi nyo;c, illetőleg 12 órás túlórakeretbe. A határozat ezután megállapít ta, hogy a korlátozásokról szóló rendel, kezések nem vonatkoznak azokra a dolgozókra, akitk az érvényes rendel kezes szerint túlóra díjra nem jogo­sultak. a pedagógusokra a gépkocsi vezetőkre, vontatóvezetőkre, kocsi­sokra és kocsikísérőkre, a mentöko» csíkra beosztott ápolókra és azokra, akiikre nézve ezt a minisztertanács kü­lön kimondja. A határozat az 1951 évi január hó 1. napján lép hatályba. November 7. minden iskolában tanítási sziinnap November 7. mindéin iskoláiban ta nítási szünnap. Ezen a napon a párt­szervezetek és a DISZ szervezetek közösen rendezőik iskolai ünnepségü­kéit. Az általános iskolákban ünne­pélyes úttörő csapatgyűléseket tarta­nak és ezen részt vesz az iskola min­den tanulója. Az ünnepi beszédet az iskola igazgatója tartja. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulóján ötszáz és há­romszáz forintos pénzjutalmat kap­nak azok a nevelők, akik az 1952-es év folyamán a pedagógiai főiskolán kitűnő vagy jéles eredménnyel tették fe szaktanári képesítő vizsgájukat. Jutalomban részesítik továbbá azokat az ovodai, általános- és középiskolai, valamint dúátkotthonl dolgozókat, akik a folyó tanév előkészítésében és ed­digi feladataik ellátásában kiváló munkát végezitek. A MÁV KÖZLI, Nálunk vidáman és énekelve — Jugoszláviában fegyveres katonák hajszolásával veinek a dolgozó parasztok hogy a dolgozók, és a tamiíóV, to­vábbá a mezőgazdaságii éa a kisipari tenmélőszüvetkezetek tagjainak októ­ber hónapra megváltott havi, illető­leg október hónap második felére megváltott félhavi jegyei november hó 5-én 24 óráig ráfizetés nélkül ér­vényesek. November hónaptól kerdvs pedig a hónap első felére szóló félhavi je­gyeik 6-án 0 órától 20-án 24 óráig, a hónap második félére szóló félhavi jegyek 21-én 0 órát.'l a következő hó­nap ötödik ének 24 órájáig és végül a havi jegyek 6-án 0 órátóí a követ­kező hónap 5-ének TA. órájáig érvé­nyesek. A munka» és a tanulmányi vOezony folytatólagos fennállásának igazolási időpontja, illetőleg az igazolvány érvényessége váltónál ián marad. Bár a havi és a félhavi jegyek to­vábbra is már a használatba vételt megelőző 3. napon megválthatók, uta­zásra legkorábban 6-án, illetőleg 21- ón 0 órától érvényesek. A* fizietek november 7-i nyiívatarlása A Minisztertanácsnak * november 7 ét követő munkanap áthelyezéséről szóló határozata alapján a belkeres­kedelmi miniszter szabályozta a buda­pesti üzleteik záróráját. Vidéken az üzletek nyitvatartását a megyei ta­nács VB kereskedelmi osztálya álla­pítja meg. Megyénk több dolgozója kap Ju. goszláviából levelet hozzátartozójától. Valamennyi levél a jugoszláv dotgo. zók mérhetetlen szenvedéséről, nyo- morúságáos életéről beszél. Elmondják ezek a levelek, hogy a „termelőszö­vetkezeti csoportnak‘ csúfolt zadru- gákban, hogyan csapják be a dolgo­zókat a kulákvezetök, hogyan zsák- mányoljáfc ki őket. Ilyen levelet ka_ Pott Pál József, a püspökbólyi állami gazdaság tehenésze Jugoszláviában élő rokonától, amelyben többek kö­zött ez olvasható: — ..S'ierene^srft mvrlol' hogy ti Magyarországon éltek, örülhettek neki" — kezdődött a rövid kis le­vélke, majd így folytatódott: „Ne­kem csak egy kis malacom van, két tyúkom és hidd el, ebben lelem min­den örömöm. Nincs, minek örüljek, minden méregdrága, sokszor nem is tudom, mit csináljak. Szomorúság az élet nálunk." De nemcsak ez a levél bizonyít ja, hogy Titóék hazaáruló politikája kő vetkeztében egyre súlyosabbá válik a dolgozók helyzete, a püspökbólyi j állami gazdaság dolgozói saját sze- j műkkel is meggyőződnek erről. Mun. fco közben át áttekintgetnek a jugo.; szláv földre s látják, hogy ott nem ^ Igyekeznek az őszt vetéssel, mint ná­lunk. nem énekszó mellett dolgoz­nak, mint a püspökbólyi állami gaz­daság dolgozói, hanem fegyveres ka_ fonák őrizetével. Botond-telepnél hat traktorral ve­tettek, hat traktor könnyítette meg ( a pűsnökbőlvi dolgozók munkáiét A traktorosok kilenc rongyosan öltözött jugoszláv parasztot láttak dolgozni ' határon túl. De milyen szomorú lát­vány volt az! A kilenc munkásra négy állig tellegyverzett őr „vigyá­zott", egyik a kukoricaszárból össze rakott kupac tetejéről kiabált a doí- qozókra, hajszolták őket a robot gyor sabb elvégzésére, öle még csak ekkor kezdték a szárvágást Püspökbólyon viszont már a vetés belejtéséhez közeledtek és keresztsorosan vetették a búza 83 százalékát, az árpa 93 és a rozs 77 százalékát. Hogy több ga­bona teremjen a jövő évben, a szov­jet agrotechnika alkalmazásával is harcolnak “ magasabb termésered­mények eléréséért. Azonban a jugoszláv dolgozó pa­rasztoknak nem érdekük a többter- I melés, a minőségi munka Azért, hogy Tito még többet elrabolhasson tőlük, hogy még többet tudjon „adni“ dol­lárokért az imperialista háborús uszt lóknak, azért nem termelnek többet és jobbat. Jövőjük egyre bizonytala. nabhá válik, aki ma dolgozik, retteg ve gondol a holnapra. A „termelő mun­kát” végző dolaozók napi tíz. tizen­kettő, sőt 14 és 16 órát dolgoznak. A jugoszláv dolgozók szenvedései- | hez. hozzájárul még az is. hogy a la- i k.Asviszonyok tűrhetetlenné válnak. Az egyik vajdasági városban három kis szobában hetven munkás lakik, s ez a „munkásszálló” a fertőzés fész ke lett. ir.„P»’»a mén n pűsnökbőlvi dol_ gőzök élete A munkanélküliséget már csak hírből ismerik. Az álln mi gazdaság káderhiányokkal küzd. szakemberekre van szükség. akik méa többet, jobbat termelnek. A dal gőzök elvégzen munkáhikéri kapják j a fizetést s keresetük meghaladja azí | unn -1500 forintot is A munícás- 1 szállások valóban munkásszállások, I tiszta, egészséges épületben van kü­lön a nőknek, külön a férfiaknak, az üzemi konyhán étkeznek olcsón és jól. Nálunk a munlca becsület és dicsőség dolga lett. Ezt bizonyítja Ta­kács Borbála, Krémer Józsefné pél­dája, esélyesek a „gyapotszedő mes tér” megtisztelő cím elnyerésére, mert jóval több gyapotot szedtek, mint tíz mázsa Juhász Ferenc trakto. ros őszi tervét 189 százalékra, Hengli József traktoros 177 százalékra telje sítette őszi tervét és 131 kilogramm üzemanyagot takarított meg. A Nn-’v O’-eph-r Szocialista For­radalom 35. év forduló iának tiszteleté­re indított versenyben a gazdaság minden dolgozója rész tvett és fel­ajánlásukat becsülttel teljesítették. Pál Józsefné élete is hatalmasat változott, össze sem lehe-' hasemke tani Jugoszláviában élő rokonának életével. Munkáját megbecsülik s ennek egyik jele az is. hogy kor- mánykitiintetésre javasolták Pál Jó_ zseí és húga, Pál Anna azért is dol_ goznak jól, mert tudják, hogy azzal | rokonukat is segítik, támogatják a jugoszláv dolgozók szabadságharcát. Pál Józsefnek öröme telik a ház kö­rül szaladgáló baromfiakban, a ser­tésólban -hízó ,.malackában" és nem. j gond már a jövő. A munkája után iáró becsületes bér bőségesen elég. hiszen a havi 1400—-1500 forint mel­lett nem kell szűkölködni Pál József felszabadult, boldoq élete jellemző valamennyit dolgozón^ éleiére is Ezért a püspökbólvi álla­mi gazdasner munkásai mé1 ioht\ mun kát rtégeznek. hogy segítsék, támo­gassák a jugoszláv dolgozók harcát, erősítsék a békét, ».» v „Fehérvári Imre építésvezető is harcoljon velőnk együtt a munkafegyelem megszilárdításáért“ J952 június 10-e óta dolgozom a komlói Anna-aknán a gépház épí­tésénél. Brigádom állandó verseny­ben áll a mellettünk dolgozó Vá_ zsonyi kubikos-brigád tagjaival és elég szép eredményt értünk, el. Alkotmányunk ünnepére tett vál_ tatásunkat túlteljesítettük, június­ban, júliusban és augusztusban tel­jesítményünk elérte átlagosan a 204 százalékot. Munkánk jutalmául Benyó László és fiam, ifjú Nusszer Péter díszoklevelet kaptak, engem másodszor is kitüntettek a -sztahá- novista jelvénnyel Brigádom minden tagja sztaháno- vista és ez minket még jobb mun­kára kötelez. Éppen ezért a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójá­nak megünneplésére uiabb vállalást tettünk. Megfogadtuk, hogy az eiót tünk álló leiadatokat nem az elő­irányzott 1682 óra alatt, hanem 860 óra alatt végezzük el és így tervünket 180 százalékra teljesítjük. Brigádom valamennyi tagja — miután megtettük vállalásunkat — még jobban dolgozik, hogy adott szavunkat teljesíthessük is. Az Építési Vállalatnál azonban nem minden brigád harcol így a terv és adott szó teljesítéséért, — Több brigádnál hibák vannak a dolgozók munkafegyelme terén. — Például október 15-én volt bérfi­zetés, ami énnen szerdai napra esett. A fizetés utáni napcm egy­két munkatársam — megfeledkezvt kötelességéről — műszakot mulasz, tott. Gáspár Imre kubikos brigád­vezető is beállt a bumlizók sorába. Az 5 „példáját“ követték a brigád tagjai is, névszerint Bácker János, Kiss János és Lukács József. Gás­pár Imre pedig 16 ár. és 17-én is bumllzott. Október 16-án szakszervezeti tag, gyűlésünk volt. Ezen a taggyűlésen én is felszólaltam és elmondtam a véleményemet a müszakmulasztás- ról, névszerint lelsorolva a fentem- litett munlcatársakat. A bírálatra Lukács József té­ny eg előleg így felelt: „Nusszer elv­társ, mi még találkozunk/” Ezt a kijelentést hallotta Fehérvári Imre építésvezető is, aki ahelyett, hogy teljesítette volna feladatát, és ő is kiállt volna a helyes bírálat mel­lett, hozzátette: „Hát bizony, ha a Lukács helyzetében volnék, letol­nám magát a sárga földig/” Ezzel a kijelentésével pedig azok mellé állt, akik igazolatlanul mulasztó, nak, akik nem harcolnak egy sor­ban velünk azért, hogy Komlót mi­nél előbb tel építhessük. Vélemé­nyem szerint Fehérvári Imre építés- vezetőnek nem az a feladata, hogy a dolgozók helyes bírálatát elnyom­ja. hanem éppen az, hogy a maga területén keményen harcoljon a munkaíegyelem megszilárdításáért. NUSSZER PÉTER sztahdnovista kubikos brlgádvezetO.

Next

/
Thumbnails
Contents