Dunántúli Napló, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-02 / 258. szám
n R P l O 1952 NOVEMBER * LEVELEZŐINK K UL TÚRFORR A DA LM UNKRÓL ERZSIKÉ ELSŐ KÖNYVE Amíg nem fúrt iskolába, minden 0»te odabúft édesanyjához Vörös Er. telke. — Édesanyám, meséljen. Azután addig hízelgett édesanyjának, míg az nem mesélte el a Hó fehérke, a Hamupipőke, vagy a Pi racka és a farkas történetét. Mull évben íratták be Erzsikét az Iskolába. Egymásután tanulta meg a betűket és az első év vége télé már szépen tagolva olvasta a mesésköny- velcef, melyeket az iskola kis könyv. \ tárából hozott haza. Már nem kell - néki mesélni, ő olvassa fel esténként a szebbnél, szebb meséket. És bizony | édesrmyjának be kel] vallania; ezek j még szebb, érdekesebb mesék, mént t Hamupipőke volt. Most is összeül de esténként Erzsiké édesanyjával, most már ő mondja: — Erzsiké, mesélj! Az Ünnepi Könyvhéten a kisdob- szai szövetkezet boltjában is szépen feldíszítette a könyvespolcot Horváth Istvánná, a kis bolt egyetlen dolgozója, Vörös Erzsiké sokszor megtör, dúlt a boltban és mindig elálldogált a könyvállvány előtt Kezébe vett egy- egy meséskönyvet, simogatta, becézhette. — Te ts veszel könyvet, Erzsiké? — kérdezte Horváthné. A kislány elpirult a kérdésre. — Hát, szeretnékPár nap múlva úgy szaladt be Erzsiké a boltba, hogy majd felborította Tarján Jánosnét, aki az éppen megvásárolt könyvvel Igyekezett haza. — Horváth.néni, kérem az Arany, tojás-t — mondta, lihegve és meg sem várta, hogy a boltos adja, izgatottan emelte le az állványról a meséskönyvet. I ü forr KD JÜK MEG A VALÓIÁGOT Ij A KURUZSLÁSRÓL — Kitói kaptad a pénzt a könyvre? — kérdeztem a kislányt. •— Makkot szedtem az erdőn, és az ért kaptam — mondta büszkén Erzsi ke és élete első könyvét magához szó rítva elszaladt. Bevallom őszintén, kicsit irigyeltem Vörös Erzsikéi. Én már elmúltam SO éves, mikor az első könyvemet meg. vásárolhattam. BOGNÁR józsefne levelező. Vándorzászlóf nyert az Építőipari Technikum A szigetvári dolgozók megbírálták csoportjukat a falusi bemutatón A napokban nagy megtiszteltetés érte iskolánkat. Az ország minder' résiéből valamennyi Magasépítőipari technikum! Igazgató, három napra iskolánkba jött tapasztalatcserére. Iakolénk meleg szeretettel fogadta a vi_ dékl vendégeket, ünnepi műsort adtunk, amelyen szerepelt iskolánk énekkara és népi táncosoportja. A vendégigazgaték a három nap alatt alaposan meg- Tfzsgélt&k iskolánk éleiét. Órákat látogattak, megnéz fék rajzainkat, figyelték műhelymunkánkat. A látogatás «tán a vendégek összeültek és megbeszélték a tapasz taltalteat. Ezután értékelték az 1951—52-es tanév munkáját. Az értékelés alapján az ország valamennyi ina- gasépftőipari technikuma közül a pécsi 8-a$ számú tech nikuim lett az első. Második helyre a budapesti, harmadik helyre a debreceni Építőipari Technikum küzdött» fel magát. A ttz építőipari technikum munkájának értékelése pontozás szerint történt. A mi technikumunk 99 ponttal lett az első. ezt követi a budapesti 83, majd a debreceni 63 ponttal. Hámori elvtársnőnek, az építésügyi miniszté rfum kiküldöttjének értékelése után a jelenlévő igaz getők. nevelőtestületi tagok és DISZ-vezetök előtt De- Mlrikv elvtárs, a technikum igazgatója átvette az Építés, ügyi Minisztérium nagy vándorzászlaját. A zászi’óátadás után a nevelőtestület 3000. a DISZ pedig 2000 forint pénzjutalmat kapott. Ez az elsőség még nagyobb feladatokat tűz ki elénk. Mi az elsőséget nem csak ebben a tanévben, hantem ezután ts meg akarjuk és meg is tudjuk tartani. Nem pihenünk meg habárainkon, hanem további jó munkával, fokozott tanulással törünk előre a cél felé Igyekszünk a szovjet technikumok pé’dája riyomán haladni és azon az úton járni, arni még jobbé teszi iskolánk munkáját, UDVARÄCZ MÁRK levelező. Ha valaki elmegy a szigetvári járási kultúrház ab laka alatt, minden este ott, láthatja a kultúrház színpadán színjátszó csoportunkat. Mire készülnek ilyen nagyon színjátszóink? .. . Versenyre, kul túrversenyre. Valamennyit az a gondolat fűti, hogy ..csak a megyei bemutatóig tudnánk eljutni!“’ Valójában a budapesti országos bemutatóig szeretnének azonban jutni, de éri még hangosan ki sem merik mondani. A osoporttagok pontosan, fáradhatatlanul megje lennek minden próbán, pedig vannak köztük 50 évor felüliek is. Kisfaludy „Kérők“ című háromíelvonásos színművével készülünk. E'öször ugyan Móricz Zsigmond ..Tej“’ című egyfclvonásosát. osztottuk ki, de meghallottuk. hogy Mohács is ezzel készül, így ezt a darabot elejtettük. 25—20 án megtartottuk a községi bemutatót, tölt ház mellett Az előadás előtt felolvastuk a darab fontosabb mondanivalóját, ismertettük a fontosabb figu rák jellemvonásait Mindkét előadás után kritikát kértünk a dolgozóktól. Sokan hozzá is szóltak és bátran mondhatjuk: jó hozzáértéssel, örülünk, hogy a sok dicséret mellett a hibákra is rámutattak. A kritika hatása m:g is lá'szott harmadik e’őadá sunkon. melyet Szent’á-szló községben tartottunk. Szűk. ségeanek látjuk és szeretnénk még több községbe kimenni. hogy minél többen jelentkezzenek járásunk területéről a kultúrversenyre. Csak a jelmezekkel vannak még problémáink. A járás: kultúrotthon azonban nemcsak színjátszás sál, hanem tánccal, bábozással és rigmusokkal is ké szül a kultú'versenyre, hogy azon méltó helyezést érhessen el és segítsen a szocialista kultúra terjesztésében. PAPP JANOSNÉ 1 járási ku’túrotthon igazgatója. Megindultak a Szabad Föld Téli Esték Németiben Németi községben megindultak a Szabad Föld Téli Esték előadásai. Szerelném leírni, hogyan bonyolítjuk le az idei előadássorozatot, hogy az tanulságos, kellemes legyen és hogy dolgozó parasztjaink napi munkájuk után estéjüket kellemesen töltsék az iskola padjai között. Minden két egyik napján, amikor a Szabad Föld Téli Estét megtartjuk, kidoboltatjuk ennek hírét. Tanulóink között verseny folyik, ki tud több szülőt, rokont, ismerőst meggyőzni: jöjjön el az esti előadásra. Igaz, nem is kell a gyermekeknek sokat lára- dozniok, hiszen dolgozóink örömmel jönnek. Az előadásokat 15 perces egyíel- vonásos színdarab előadásával kezd. lük, majd délszláv anyanyelvűnkön kezdődik maga az előadás, utána vagy félóráig az előadáson elhangzott új szavakat ismertetjük a dolgozókkal, hogy azok még jobban megismerjék anyanyelvűket és elbeszélgetűn]; ren deletekről, minden olyan kérdésről, amely a dolgozó parasztok mindenna. pi életét érinti. „Tanulni akarok, és ha felnövök, katonatiszt leszek" Versenyben a szojti fcüífiirosok A műsort az egyik héten az iskolás úttörők, másik héten a DISZ fiatalok adják, minden harmadik héten pedig dialilmet vetítünk. így senki sincs megterhelve, az előadások pedig szí nesek, érdekesek, vonzzák a dolgozókat — egyúttal pedig tanítanak, nevelnek. Remélem, lgv biztosítva tesz, hogy n község lakosságának 20—30 százaléka résztvegyen a Szabad Föld Téli Estéken Ezúton szeretném telhívni a többi község nevelőinek ügyeimét, hogy támogassák a Szabad Föld Téli Estéket, mert ettől igen sok függ. JAKOBOVICS BÉLA levelező. Nagyon őrültem, amikor a Dunántúl! Naplóban olvastam ar, én soraimat. Tntlom, hogy valamikor az úri rendszerben arra nem volt soha példa, hogy egy ,.sokáé“ gyerek sorait az újságban lehetett volna találni. Én és isknlatársalm, úgy köszönjük meg pártunknak azt a sok-sok dolgot amit kaptunk, hogy jó! tanulunk. Azon leszünk, hogy egy pajtás se bukjon meg. Akik jobban tudunk, segíteni fogunk a gyengéknek, bár ez nehéz munka lesz, mert van három olyan pajtásunk, aki igen gyengén tanul. A Szabad Föld Téli Estékre és Szülők Iskolájára rövid, 15 perees egyfelvo- ná.sns színdarabunkkal készülünk. Nekem nincs édesapám, meghalt a fronton, édesanyám és öregsrülclm tartanak el. Édesanyám a Sertéstermelő Vállalathoz jár dolgozni. Beadásunkat teljesítettük, adónkból még 550 forint van hátra. Ezt is hamar lefizetjük. Én niagaisi sokszor mondom öregapámnak, hogy siessünk mindennek eleget tenni, hiszen én óbból vissza akarok kapni. Ilyenkor öregapám veszekszik velem és kérdezi; hogyan akarok én ahhól visszakapni, amit beadunk? Én elmondom, hogy jövőre be akarok menni Pécsre, a körzeti délszláv tanítási nyelvű iskolába és ott sokszorosan visszakapom, amit nagysziljeim az államnak adnak. Éltben az évben még nem engedtek el, de jövőre nagyon el szeretnék menni, mert tanulni akarok és ha felnövök, katonatiszt leszek, hogy hazánkat megvédjem és öreg szüléimét, édesanyámat eltartsam. Még meg akarom írni, hogy a vetést már egy hete befejeztük és végrehajtottuk az úttörő csapat tervét, tizenhatan 430 kilógramm makkot szedtünk. Sokát,z mark V. oszt. tan. Németi [ A mohácsi járás kultúrcsoportjai- ró; közölt 26-i cikk nagy örömet okozott lcultúrmunikásaink között. A mohácsi járás kuitúrosai biztatást és erőt merítettek a cikkből, mert érez. tele jobbár:, mint eddig, hogy a kut- túrmunkával ts a békét, a szocializmus építését segítik. 28 án bent járt osztályunkon Kaszás Éva, a nagynyárádi általános iskola igazgatónője, aki e’jnondta: megkérdezte az iskola tanulóitól, helyt tudnak-e állni az újságban ró luk leírtaknak. A gyerekek a legnagyobb lelkesedéssel fogadták meg, hogy jó tanulásukkal, gondos próbájukkal biztosítják az eredményt. A szajkt MNDSZ kultúrcsoport tagja! is összelőttek kedden este és elhatároz, ták. hogy az ..Eilencsoport” című da rabbal indulnak, mely terme’-őcsoport alakítási kérdésekkel, a nők helytállá savai foglalkozik. A szajkiak még rigmus brigáddal i, beneveztek, a fa. lusi DISZ-szervezet pedig elfogadta az MNDSZ színjátszók versenykihívását. Szántó Lajasné népművelési osztályvezető. Szabó .ló»sefné népművelési előadó. Sokan emlékszünk még a nemrégiben bemutatott „Semmelweis“’ című filmre. Láthattuk, milyen nehéz volt elérnie, hogy felfedezését elismerjék és eljárását alkalmazzák. Láttuk, mi lyen órási ellenállásba ütközött azok részéről, akik orvos létükre sem tudták magukévá t-enni a természettudo. miányos gondolkodásmódot, és földön, túli erőkben, „járványszellem“’-ben, genius epidemicusban keresték a be legs égek okait - és elvakuits-águk- ban ragaszkodtak felfogásukhoz akkor is, amikor a gyakorlat világosan megcáfolta őket, és amikor kiderült, hogy magatartásukkal az emberek ez_ reinek az életét veszik el, Semmel- weis esete csak egy a sok közül. Na. gyón hosszú időre volt szükség, hogy a tudomány területéről száműzzük a babonákat és még több időre lesz szükség ahhoz, hogy az emberekbe beceneveit és mesterségesen rájuk, kényszerített babonáktól és kuruzs- lástól megszabaduljunk. A tudomány nem ismer el fétise két — mondotta Sztálin elvtárs. A mai haladó tudomány csakugyan nem. De hosszy időn keresztül a tudomány álarca mögé bújva, hihetetlen mértékű károkat okozott a babona és a kuruzslás. Köteteket írtak a középkorban és az újkor elején hosszú ideig divatos, elképesztő gyógymódokról. Hogy ezek sokkaj többet ártottak, mint használtak, az azonnal nyilván, valóvá válik, ha megnézünk néhány ilyen „gyógyszert.“’ Legnagyobb divatja kétségtelenül az állati ürülékekkel történő „gyógyításnak’“ volt. Külön gyógyszertárak vol. tak berendezve, amelyek kizárólag ilyen jellegű árut árultak. Kedvelt szer volt az akasztott ember koponyáján nőtt moha — ez azonban csak abban az esetben, ha holdtöltekor és lehetőleg pont éjfélkor szedik. A véget nem érő háborúk idején nagy szükség volt különböző sebgyógyító kenőcsökre. Ezekbe a fentieken kívül szívesen tettek gyíktojást, különböző állati csontokból készült lisztéit, állati zsírokat. Könnyű elképzelni, hogy mi tör!ént. amikor egy ilyen ..speciali tűst“ rátettek egy nyílt sérülésre! Azonban ne higyjük. hogy a gyógyszert mindig a sebre alkalmazták! Egé- sz:-n meglepő elképzeléseik alapján ké szültek olyan gyógyszerek, amelyeket nem a sebre, hanem a sebesülést okozó fegyverre kelllett rákenni — félté, ve, hogy szerencséje volt az illetőnek és a kérdéses fegyver hozzáférhető volt. És ami a legmeglepőbb: az így “kezelt betegek tekintélyes része meg. gyógyult, míg más módszernél ilyesmi alig-alig fordult elő. Ennek a magyarázata egyszerűen az, hogy amikor a fegyverre kenték fel ezeket a kotyva- lékok^t, akkor a sebet nem „kezelték”, arra nem raktak semmit —' vagyis tisztán hagyták. A természet aztán elvégezte a maga dolgát, a szer. vezet megbirkózott a sebbel, a sebesült meggyógyult. De ne higyjük, hogy csak párszál évvel ezelőtt volt ez így! Ma is még lépten nyomon találkozunk babonák, kai, kuruzslással. Tudjuk, hogy a mesterségesen sötétben tartott, főleg falusi lakosság még a Horthy fasizmus idején is nem egyszer használt seb- kezelésre pókhálót és trágyát; s mint. hogy ezen utóbbi a tetanus-bacilus leggyakoribb előfordulási helye, elgondolhatjuk, milyen tragédiák tá. madhatnak, egy egy ilyen ostoba babonából. Ugyancsak szokás volt, hogy Újév hajnalán a vendégek leköpdös- ték a ház legfiatalabb tagját — szem- nielverés ellen. Gondoljunk a tuber- culözisra és rögtön meglátjuk, mit jelent ez. Vagy vizelettel bekenni az újszülött szemét — ugyancsak szem- melverés ellen! Nem egy helyen azt tartja a néphit, hogy a vajúdó asz- szonyon az segít legjobban, ha a férje kétszer átlép rajta — feltéve, ha ezt balról-jobbra teszi, egyébként semmit nem ér. Ma is még elterjedt szokás, hogy a nyűgös kisgyermeknek mákfejből készült teát adnak, aztán megnyugszik és elalszik — és sokszor fel sem ébred már, mert a csecsemő szervezetére a mákfejben lévő ópium, illetve morphin igen erős méreg. É* sorolni lehetne még száz és száz hasonló ..eljárást“’, melyekkel az emba rek — tudatlanságukban — sokkal többet ártanak egymásnak, semmin! gondolnánk. A kapitalista társadalmi rendszer ezekkel a kérdésekkel nem törődött és nem törődik ma sem Ott nem fon. tos, hányán halnak meg — megfelelő orvosi kezeléshez nem tudva hozzájutni — kuruzslók kezétől. Nálunk azonban, ahol az ember a legfőbb érték, minden erőnkkel küzdenünk kell a maradiság, a babonák és a kuruzs- lás ellen, és nem a javasasszonyok gyanús teájával, hanem az orvos által rendelt, valóban gyógyító szerekkel kell küzdenünk a betegségek ellen. Dersl László Természettudományi Társuló! Gazdaságosan felhasználható előregyártóit épületelemek készítésére a pécsújhegyi salakhegy anyaga A Pécsi Tervező Iroda ár elemző és organizációs osztályának már évek óta egyik legfontosabb célkitűzése a helyi építőanyagok fokozottabb tel használásának megoldása. sát, mellyel reméljük az építkezésbe* szükséges homoknak cs alzalbetonok. hoz szükséges kavicsnak előteremtését. Vendégszereplés Pihvöti hó lyon üzemünk kultúrgárdája tizenegyediken ci pnS'pökbo.yi a.,ami qazda.-ág pártvezetőségének és dolgozóinak meghívására kultúrműsort adott Püspökbólyon. Szépen berendezett kultúrterem, barátságos elvtársak vár, tak bennünket Pallós és Németh elvtársakkal folytatott beszélgetésünk alkalmával az elvtársak ismertették terveiket és el mondták, hogy milyen szép ruhákat vásároltak a kultúrgárda részére. Mi. városi dolgozók is örülünk a püspök, bólyi kuitúrosok sikereinek és annak, hogy népi demokráciánk egyaránt tá mogatja a kultúrát városban és falun. De nemcsak a kultúra épül Püs- pökbólybon, A napköziotthonon, gyermekjátszóparkon kívül kétbá rom év alatt munkásházalv népbolt, istállók és egyéb létesítmények épül. tok ebben a nemrég még elhanyagolt faluban. Mikor megköszönjük a püspökbólyi állam; gazdaság vezetőinek és dolgozóinak a szíves fogadtatást, ígérjük, hogy fáradságot nein ismerve, fo’v- latjuk kultúrmunkánkat és a bó'.yi elvtársaknak is jó munkát kívánunk. Kovács József a Kokszmüvek kultúrfelelőse. Kétné/gtelin, hogy ezen a vonalon határozott fejlődés mutatkozik- Ma már ritkán fordulnak elő olyan kirívó esetek, mint például, hogy egy vajszlóf nagyobbszabású építkezés hez a téglát Paksról szállították Pusz. taszabolcson és Szentlőrincen kérész, tül. Másik eset: a villányi építkezésnél balatonalmádi követ használtak, a beívelielyi építkezéshez pedig, ahol üzembenlévő nagykapacitású kőbánya van, Pécsről szállították a követ teherautóval. A meszest építkezéseknél is csarnótai követ használtak fel Tervező Irodánk ezen jelenségeket állandóan közölte az ÉM VII. főosztályával és amint az eredményekből látható, e téren jelentős javulás észlelhető. Mi sem természetesebb annál, hogy a kivitelező vállalatnak elsőrangú fe/_ adata az építkezés közelében lévő építőanyagok lelőhelyeinek feltárása, mert c nélkül gazdaságos építkezés el sem képzelhető. Pécsett és annak környékén kiváló építőkövek, mész. égetésre alkalmas kövek, falazó és vakolóhomok kellő mennyiségben található. csak ezeket fel kell tárni és hozzáférhetővé keli tenni. Fenti megállapításunk vonatkozik a komlói építkezésre is és jelenleg is jelentős munkát végez osztályunk a fontosabb építőanyagoknak a környéken való feltárására Az Építéstudományi Intézet here lében megalakult, úgynevezett ,.Kö- bizotlság” javaslata, új építőkövek használatának bevezetésére a komlói építkezésnél. a komlói Tröszt igaz gatósáaán elbírál árra vár. A pécsi Porcelángyár építkezésével kapcsolatban leitártuk az úgynevezett terv bányát és a tervezett nyers. anyagraktár már'ebből a kőből épül fel. amelv 300 méter távolsánra fekszik az építkezés színhelyétől Javasoltuk a kőbányában egy kavics zú. zónák és homokrnstának ........ Fe lmerült a pécsi salakhegy fel- használásának lehetősége is. Tudva, lévő, hogy a pécsújhegyi szénmosó. telep 1.5 millió köbméter kazánsalakot tárol, amely a város keleti irá. nyú terjeszkedését gátolja és a közegészséget igen kedvezőtlenül befolyásolja, Különösen, ha tekintetbe vesszük a meszesi bányászlákótelep építkezését Az 1,5 millió köbméter kazánsalaknak, mintegy 20 százaléka még éghető anyagot tartalmaz, mely- lyel kitűnő meszet égethetünk pécsi mészkővel és fgy jelentős txénmegta- karttást érhetünk »1. A mészég été* után lennmaradó, minden szervte anyagtól mentes, úgynevezett meddő salaknak megőrlése után er. a kitűnő anyag a. már befejezett kísérletek ki. mutatása szerint rendkívül sokoldalúan lelhasználható. réires'elí ezzel 0* anyaggal betongerendák készítésére, cementcsövek, vasbetongerendák kö. zötti födém béléstestek, kutgyürük, kéményajtók, vasbeton ablakok gyártására. Egyszóval mindazon előregyártott betonkészítmények, — amelyekhez eddig csak folyamkavicsot használtunk, — készíthetők ebből at őrölt, meddő salakból, a kísérletek szerint körülbelül 20~30 százalék ce. ment megtakarítással. Rá kívánunk mutatni még arra, hogy a homokfínomságúra megőrölt meddő salak igen kevés cement adagolás mellett olyan vakolatért ad, amely felhordás után 10 perc múlva már csak úgynevezett citttingeléssel törhető .meg. Tehát pécsi vonatkozásban, a .he- lyi kő, mész és homok felhasználása mellett, a pécsi salaklel használása a Magasépítési TF. pécsi csoportjának egyik legíontosabb feladata BEOK JÓZSEF osztályvezető.
