Dunántúli Napló, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-02 / 258. szám

* NAPLÓ 1952 NOVEMBER * 1917 NOVEMBER 7: A SZOVJET BÉKEPOUTIKA SZÜLETÉSNAPJA A Szovjetek 11. összoroszországi ' *■ Kongresszusa a .szocialista for­radalom győzelmének napján. 1017 november 7-én este 9 órakor nyílI meg. Az ülés történelmi jelentőségű határozatokat hozott... A halálbün­tetés eltiltása a ' frontokon .. . Ke- renszkij letartóztatása és Péter vár­ra szállítása... A hálálom átvétele a vidéki szovjetek által... E határozatok elfogadása után a kongresszus áttért az alapvető kér­dések tárgyalására. A béke és a föld kérdésének előadója maga Lenin elv- társ volt. Lenin elvtárs vsak ekkor tépett az illés terembe. Mindeddig a Szmolnijbtw dolgozott, a forradalmi csapatok had­műveletei1 irányította. Auditor a kongresszus elnöke kiejtette nevét, elemi erővel mennydörgőtt fel „ tap.s- vlhar. Mintha orkán söpört volna végig a fnl.n-k közölt. A klildö'Jek felugrottak helyükről. A i egész kon­gresszus talpon volt. Száz és száz szempár lelkesdésc és sreretete sugár­zott az ülne song termetű, nyílt h hin­tő ku férfi felé. aki az emelvényre lépett. Lenin e’vtár.s várt, amíg elül a tapsvihar. Aztán megkezdte jelenté­sét. Felolvasta a ,.Felhívás“-t, amely azonnal; békekötést javasok. A pro­letár állam békeprogramja világos és elejétől végéig határozott volt. Le­ninnek minden egyes szava úgy ha­tott. mint hits eső, amely feléleszti a kiszáradt földet. A Szmolnij termé­ben minden küldött feszült figyelem­mel hallgatta a nagy vezér és tanító szavait. Lenin kifejezést adott a nép- milliók remén y etilek. cm lehet leinti azt a képet, ami­lyet a lelkesedés festett a Szov je­tek II. összoroszországi Kongresszusa illésiem ében Lenin szarainak elhang­zása után. A küldöttek valósággal tomboltak, sapkák repültek a levegő­be, az öröm könnyeket csalt ki az emberek szeméből, sokan némán me­redtek maguk elé egy pillanatra, hogy visszaemlékezzenek a háború borzalmaira és lioi/y egy fél perccel később írdpraszökkenjenek és a kon­gresszusi emelvény felé fordulva fala­kat remegtető hurrát kiáltsanak. A kongresszus emelvényén fízer- zsinszkij magas, karcsú alakja je­lent meg. Arca diadalmasan rnm/o- gott. — Tudjuk, hogy az egyetlen erő. amely a világnak békét adhat ,°s azt biztosítani is képes, a szocializ­musért harcoló munkásosztály. Ezután áttértek a második napi­rendi pont, a földkérdés tárgyalásá­ra. Isméi Lenin szólt: olvasta a föld­ről szóló dekrétum évszázados vágya­kat kifejező, megrázó szavait: ,.A földnek földesúri tulajdona azonnal, megváltás nélkül eltöröltetik..." S az arcok újból kipirultak, a. szemek igtek. A sokszáz pamsztkiUdöit már nyugtalanul fészkelődön a helyén. Legszívesebben pillanatnyi késedelem nélkül azonnal útnak indullak volna, ki-ki a maga fultijába, érvényt sze­rezni az áj törvénynek, a bolsevik törvénynek. A Szovjetek II. összoroszországi ** Kongresszusa október 27-én (régi időszámítás szerint) reggel 5 ára lő perckor befejeződött. Uj kor­szak kezdődött az emberiság történe­tében. Ezt az új korszakot köszön­tötték a kongresszusi küldöttek, akik a hatalmat a munkásosztály kezébe, a munkásosztály pártja kezébe, Lenin és Sztálin kezébe helyezték. Kiemelkedő munkasikerekl'el köszöntik november7-ét a szovjet dolgozók mezőgaz­dasági srépsryár műhelyeiben minden egyes villára- olyan, mint egv-cgy érde­kes. színe* lap egy lenyűgözd, nngv könyvből. Minden Ilyen lapon sok újdonságot olvadhatunk a gyár éle­téből. Az egyik elvtár» előbbrejutott a versenyben. A másikat jelentő- sikeréért üdvözli k. Megint mások mindjárt követik is a példáját és versenyre hívják. A számok, hírek, események íné­vá; tokozásában a gyár életének sod­ró. lüktető ritmusát érezzük. A leg­egyszerűbb számok is lelkesítenek- magukkal ragadnak. A gyár dolgozói jól emlékeznek még szeptendttr Jft-re, amikorra u XIX. pártkongresszus tiszteletére tel leshették kilenchóuapos tervüket. Az üzem terven fe'lll 28öl gépet gyártott és ÍKK1.000 kilowattóra villa­mosenergiát takarított meg. Azután megkezdődött az új ver- fényszakasz, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom .7.5. évfordulója­A gyárban mindig van újdonság. Nemrégen kezdték meg a lenkcmibáj- nok gyártását. A lenterniesztök hálát szívvel, meleg szavakkal mondtak köszönetét a gyár munkásainak és mérnökeinek a nagyszerű gépekért amelyek feleslegessé teszik a nehéz kétkez,; munkát, Most kend er félék aratásához, fognak újfajta gépeket gyártani. gyártása közben egyre több munkásból lesz. újító, feltaláló, a mérnökök tanácsadója. V. Andre- jev, a kováesmühely sztahanovistá­ja nem hiába mondta; — Annyi tapasztalatot szereztem, hogy most sok segédeszközt magam i- meg tudok már tervezni. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom ünnepének közeledtével a Ijuberei gyár faliújságjain egyre so­kasodnak a termelés emelkedését hírül adó számok. A minap az. esti mii-szak előtt a következő hír jelent meg: .,.V. Lavrentyev rekordja. N. Lavrentyev, a 4-es műhely kom­munista sztahanovistája rekord ered- méuyt ért el a lenkombájnok alkat­részeinek gyártásánál. A november 7. tiszteletére tartott műszakban egy műszakra eső tervfeladatát 580 szá­zalékra teljesítette.“ A hír alatt pedig ez állt vörös be­lükkel: i,Üdvözöljük a november 7-i mun­ka verseny élharcosát!“ A kapunál összetalálkozunk magá val Lavrentyevvel. — Jól esik-e olvasni az ilyesmit? — kérdezzük. Lavrentyev elmosolyodik és némi oüszkeeéggel válaszol. Igyek­szünk bi­zony, a többi elv társsa! együtt! Búcsú záskor őszünkbe jut egy má­sik faliújság-felirat: „Ha emeljük a munka termelékeny­ségét, gyorsabban haladunl: a kotn- munizmus felé!" fl l utol ..Ulroinszmi“ A lokéleiesüeii gépezetek-Nem először fordul elő. Gvors ütemben folyik a gyapotszedés A Szovjetunióban nagymértékben t*é pesátették a gyapot betakarítását. Kvröl-évre több gyapotbetakarítő gép végzi el a „fehér arany“ begyűjtését. Képünk a sztálinubátll gép- és truktorálíomás 2. szánni telepén az öl #va- potbetakaritó gépeket mutatja be. Gépesített mocsárlecsapolás Az ötödik ötéves terv nagyszabású mocsárlecsapolási munkát ir etó Bje- loriLSsziábaii. A mocsarak lecsapolása által termékennyé tett terület az öt­éves terv folyamán 40—45 százalékkal növekszik meg. Képünk a sPono- marcnko“-kolhoz gépi erővel készülő lecsapoló csatornáját mutatja be. Volzsszkij — a sztálingrádi vizierőmtí építőinek nj városa A Volga bal partján — írja az „Izvesztyiját' — ahol tavaly még sztyeppe volt, most. gyárkémények füstö­lögnek. Messziről lát­hatók az új város ház­tetői, a központi mecha nikai javítóüzem magas pavilion fai, az épülő kultúrpalota oszlopai. A sztálingrádi vizierő­mú építőinek városa több négyzetkilométer területű. A városban már tíz utca épült fel és 13 hektáros park létesült. A házakban sokezer dolgozó lakik. Az új város főutcá­ján áruházak, kulturá­lis intézmények van­nak. Itt emelkedik a kétemeletes középiskn. la, amelyben 650 diák tanul. Esténként ugyan­itt a munkások szá­mára tartanak tanfolya­mokat- Az iskoláiéi nem messze van a poli- klinika. A sztálingrádi vízi- erőműnél épülő új vá­ros, a Szovjetunió egyik legfiatalabb váro- sa, gyorsan fejlődik. nak tiszteletére. Ez a verseny olva-n lendülettel folyt, hogy a gyár dol­gozói október 15-re teljesítették a tizhónapos tervet. PKTRIJ DUMHR1U: Az élet 1917 októberében kezdődött A gépgyártók szeretik és sokra be­csülik munkájukat. A pártkongresz- szus határozatainak fényében mun­kájuk újabb, ragyogó távlatai nyíltak meg. Nyikolaj Cigipov öntő még verset is írt a faliújságra a kon­gresszusról: ,.A munka új, győzelme,s hírei Száguld jók nagy hazánkat át meg át, — Így üdvözlik a szovjet emberek Pártunk dicső kongresszusát“. Ez a néhány sor kifejezi a dolgo­zók érzéseit és hangulatát. — Nagyszerű hangulat, remek len­dület. van a ini kollektívánkban. — meséli Jakov Andrejevics Jermakov szerelő-lakatos. Egész.en új színben láttuk meg üzemünket, amikor tanul­mányozni kezdtük a kongresszus ha­tározatait az ötödik ötéves tervről. Gyárunk szemünk előtt változott, fejlődött. Története nem más, mint az, ötéves tervek története. Ma az. öntőműhelyektöl kezdve mindenütt futószalagok kígyóznak. A munkából ma már nem testi erő, hanem művelt­ség kell. szoros kapcsolat­ban vannak szá­mos vidék mező­gazdasági dolgozóival. Figyelemmel kísérik a gépek útját. A tervezők és kísérletezők meglátogatják Ukrajna és Esz.ak-Kaukázus szántóföldjeit, meg a lentermesztő vidékeket Lát ják; hogyan könnyítik meg gépeik sokszáz.ezer kolhoz.para»zt munkáját, hogyan javítják meg a fö’dtnűvelés technikáját, hogyan segítik elő a ma­gas terméseredményeket. A gyár dflfgozói Négy esánxár coll Enrópnhan : a Kaiser, az osztrák-magyar császár, a cár és a szultán. Királyok is voltak: számszerint tizennégyen Mon tenegro királyával együll. Köztük egy Anglia ki­rálya. India császára is volt. Bulgária királya pe­dig — egy német herceg — a cár és a2 autokrata címmel büszkélkedett. Mindenütt koronás tők, akik megtöltötték az újságokat látogatásaikkal, ünnepi fogadásaikkal, háborús beszédeikkel, ame­lyekben ..kardról“, „istenről“ és ,,az Én népem­ről” beszéltek. — A nép mindig kisbetűvel, az En, Enyém nagy betűvel. Ugyanígy cselekedtek a kü. löníéle ázsiai bálványok, a mikádók, a perzsa sah az algán király és Kína császárai. Mindez a század elejét idézi. A csillogó, ko­ronás bábuk körül bohócok, automaták merev mozdulataival keringett az udvaroncok és a nagy- birtokos arisztokrácia világa. Olykor a kamarás úr apósa illetlenül viselkedett az asztalnál, de mindenki megoocsálott neki: Tudjátok, tara gatlan. de rendes ember: no meg aztán — olyan gazdag!" A faiagatí-an. ember pedig továbbra is zavartalanul mutogatta gyenge oldatát: nyerésé geket vágott zsebre egy egy üzletkötéssel vagy nagy börzelogással, az üzérkedésben valamelyik kohóipari vagy bányavállalatnál, És rángatta azo­kat a szálakat, amelyek mozgásba hozták a ne­mes/ bábukat A kapitalisták mint egyes a ten­ger lenekén lakó állatok, amelyek más. elhalt ál­latok héjjáhan üres kagylójában keresnek mene­dék"f, az üresen maradi hűbéri címerek mögé rejtőztek. Gyakran azonban nem is nagyon /áradoztok, hogv elrejtőzzenek Nyíltan uralkodtak. A köztár sasági Franciaországban Schneider volt a király, a creusoti acélművek ura. Az Egyesült Államok ban Theodore Roosevelt elnök egy újságíró-tót ezt kérdezte: .,— Az Egyesült Államok melyik kor­mányáról beszél On? Van belőle több.” És valóban élt és virult John O. Rockefeller úr, akinek címe. re egy petróleumot kanna volt és John Pierponl Morgan úr. akit sohasem lehetett lefényképezni és Ford úr, aki azt akarta, hogy csak őura&ágának gyárai gyártsanak automobilokat, mégpedig az egész földgolyó számára. Élt és virult Sir Basil Zahar olt. aki adott és vett ős megint eladott put. káaénlenyvereket és ágyukat. Anglia királya tlrré, lovaggá, báróvá avatta. És Deterding úr, aki Jáva, Szumatra, Venezuela és Románia és más gyarmatok vagy íélgyarmatok kőolaját „birtokol. la”. Mennyi mindentéle király a szegény emberi­ség nyakán! « A lüligérő keményített galléros urak kora volt ez, a hosszú ruhák, az ernyők és a strucctol- las kalapú úrhölgyek korszaka: az acetilinlámpás gépkocsik, az ötíelvonásos*’ Hímek, a hanyatló költők és a „mályvaszín“ fcora; a nyomor, a tizen- kétórás munkanap, a puskalussai szétvert sztráj kok, a parasztfelkelések korszaka Az utolsó kom münárdok a gyarmatok sóbányáiban senyvedtek, amikor Verlaine utódai abszintot ittak a Café de la RotondeJzan. A századéi éji ledér világ, amely örült fegyverkezési versenybe kezdett, amelyet felkavart a nacionalizmus, a gyarmatok és befo­lyási övezetek utáni étvágy, forrt, mint a mocsár egy júliusi napon. Fent egykedvű részvétlenség, idegesség és ki nem mondott rettegés a jövőtől. Lent pedig ,,az ismeretlen" mélységekben, amiről legszívesebben nem igen beszéltek, túlfűtött ka­zánként forrt a tömegek haragja és reménye. Ta­lán a termelés gépezetéi hajtó kazánok készültek levegőbe repülni és a nép haragja készült izzó vassal felperzselni és eltakarítani a burzsoázia tertőjét, a rothadást? Előbb ax egyik, nxu'nn a mamik kftr*'- kexeti be. 1914 nyarának derekán nekibőszül- tek a császárok, királyok, tőhercegek, hercegek. Az egész aranypaszományos, csecsebecsékkel tel- díszített világ kiáltozni kezdett: kivonták a be rozsdásodott kardokat, s harciason hadonásztak angolkóros végtagjaikkal. John D. Rockeleller, John Pierpont Morgan, Sir Basil Zaharofí és a többi mocxárkirály elővette jegyzettömbjét és lá­zasan kezdte számolgatni a nyereségeket, jutalé­kokat, tőkebefektetéseket. Megkezdődött a nagy üzlet. Az egész töldgömböt elárasztotta a sár, a könny és a vér , .. Javában tombolt a mészárlás, amikor kitört a Forradalom, a népek hőn várt Forradalma, mely tői annyira féltek a kizsákmány ölök. Az oroszok és a cári birodalom többi nemzetiségének soha el nem múló dicsősége, hogy az emberiség történel­mében elsőnek emelték a magasba a szocialista forradalom zászlaját, a népek nagy mozgalmának lobogóját. Ez a legyőzhetetlen mozgalom Petrográdból indult kt, a régi naptár szerint 1917 október 25-én, Vlagyimir llfics Lenin vezetése alatt. Az „Aurora” ágyúlövései lerántották, porba döntötték az öreg Európa mind a négy császári koronáját, amelye­ket a királyi és hercegi koronák lavinája köve­tett. Az eltelt 35 év alatt alig maradt meg egy- egy keserves kis korona Európa szélein; a brit korona pedig elveszti legnagyobb gyémántját, az indiait; rövidesen árverésen adják el Chicagóban. Hát a többi király? Az acél, az olaj, a töke királyai? Ok a dzsungel törvényét követve tovdbb_ ra is falják egymást. Az arany az Egyesült Álla­mokban zsúfolódott össze, ahová időmként, mint a mohamedánok Mekkába, el-elzarándokolnak a tőkenélkül-C kapitalista államok fejei és áldással térnek vissza: egy-egy kölcsönnel, amely nem segítséget, hanem kiszolgáltatottságot és romlást jelent országukra. Az Egyesült Államok gazdasági élete Chaplint juttatja eszünkbe abban a filmjé­ben, amikor bekötött szemmel görkorcsolyázik egy korlátnélküli terraszon az ötvenedik eme/e- ten és egyik lába időnként az űrbe lentiül. A különbség csak annyi, hogy az amerikai gazda­sági életben nem tetőterrasz hanem igen csú­szós lejtő a színhely.. p"'7, iP ‘ Vf>'rw! n?- emberiség történelme — az Októberi Forradalom nélkül. Elmebajban szenve- uo «irályok es császárok, diktátorok, gyüjtőtábo- rok demokraták munkások és értelmiségiek szá- mara kemencék, amelyekben embereket égetnek el hoher bárd/a, gengszterek, ifjúkori bűnözés és olykor olykor, egy egy világmészárlás. Valami azokból a lázálom szülte képekből, amelyeket Salvador Dali úr, Franco kedvence lest: rózsaszí­nű hústomeggé vált, darabokra tépett emberiség. Szadlzmus és dühödt delirium keveréke. 1917 októbere megakadályoxta, hogy ez a mt alomnál is nyomasztóbb é* borzalmasabb valosag átfogja az egész világot. A lázálom azonm ban továbbra is kísért. De most erős lény őrkö­dik bo,ygónk fölött: a KrenU vörös csillaga_ Ez a csillag ..megálljt” parancsol a kizsákmányolók- nak és gyilkos lakájaiknak. Fennen hirdeti, hogy 1917 októberében az emberiség történelmének új korszakába leptünk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents