Dunántúli Napló, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-07 / 262. szám

Picsffség » Nagy Októberi Szocialista Forradalom hőseinek, altik győzelemre vitték a forradalom líiryét! AZ „AURORA" S O R T 0 Z E OKTÓBERI VERS ,fúróra — mitológiai istennő. A hátnál istennője, Fiatalon, tündökletesen emelkedik ki minden reggel lehér lovak vonhatta szekerén az óceán habjai­ból, .» hirdeti a világnak, hogy lelkeit a zurp. A City urai azelőtt sohasem haragudtak a hajnal istennőjére, de aztán egyszerre máskép vélekedtek róla: — Antikor az Aurrrra nevet hallom, önkéntelenül fegyver után nyúlok... Ez: a City egyik hangadó személyisége mondta. Két évvel ezelőtt De erre gondol már harmincöt éve. Es amint tudjuk, nemcsak gondol. Van mire gondolniok az imperialistáknak, — az amerikaiaknak, angoloknak, meg a többieknek „Az ,Aurora4 cirkáló november 7 én a Téli Palotára irányított ágyúinak dörgésével hirdette a világnak, hogy' fi/ korszak kezdődött: a Nagy Szocialista Forradalom korszaka" — olvassuk az SZKfblP történetében. és ez nem mitológia. Ez az életből vett igazság, ez a történelem. Ismeretes, hogy ez „Aurora“ vaktölténnyel tüzelt Mégis azt kiabálták: — A Téli Palotát rommá lőtték! A lázadók az ,,Aura ráről“ elpusztították- az orosz kuhúrát! a bolsevik bar­bárok tönkretették Pelrográdot, Oroszország szivét! így ordított a lehér arisztokrácia. így jajgatott a burzsoá sajtó, így kiabáltak a City és a \Vall Street urai. amikor az „Aurora” sortiizét meghallották. A Téti Palota ép és érintetten maradt, az orosz kul­túra pedig a szovjet hatalom év»/ alatt olyan mérték­ben gazdagodott, amilyenre a világ egyetlen más kultú tájánál sem volt példa. Oroszország szíve — Leningrád, hősi várossá vált. És mi történi azokkal, akik ordítottak? Akik légy < Irta: SZ4MUIL MARSAK Tenger felől fúj > szellő: h'éva vize halkan ver. Az „Auróra“ irbőeára lészlócrdfi szalad fel. Tisztjelt és matrőzatt szólítja a paraneaaok: hallgassák meg as ünnepi, a sztálini parancsot .., Tenger felől így fajt a szél a így fntott a vízen át, mikor a zsibongó Szmotntj • hallgatta l/Cnln szavát. vert csörtettek és hadjáratot vezetlek a „barbár bolse­vikok” ellent Akik ISIS márciusában pokolgéppel akar. ták felrobbantani az .,Aurorá" t? Rég benőtte már a dudva és gyom a sok ordító, legyvercsörtetö sírját. Az ,,Aurora” sortüze este dördült ei De ez az új, szocialista korszak hajnalát jelezte és ezért nem tudtok aludni a City és Wall Street lakói, az „Aurora” sortü- zének visszhangja elkíséri őket a sírig. Az ..Aurora" sortüze azt hirdette: — Békét — a kimyhóknak! Háborút — a paloták­nak. Le a háborúval.' Éljen a vllágbéke! Ezért kapkod a háborús gyujtogaták keze „titokban és gonoszul fegyver után", amikor az „Aurora“ szót hallja. Sok történetíró azt írja, hogy az „Aurora“ sortüze jeladás volt a Teli Palota ostromához. Ez nem egészen így van. Az Aurora” sortüze a világkapitalizmus elleni ostromra szóló jeladás volt. és ez az ostrom egyrs nö­vekvő erővel folytatódik. Az ..Aurora” sorfüze vaktöltény volt csupán. De mégis hány koronás fő, hány átmeneti kormány és kor­mányzó repült dördülése nyomán. És hányán repülnek még ezután ebből a fajtából! A kercnszkielt és gucsko vök történelmileg elkerülhetetlen sorsa előbb-utóbb utol, éri a City t és a Wall Street-et Is. Jön a nép és „erős basszus hang on dőrgT a City és u Wall Street kiköt fülébe: „Akik nem idevalók, pusztuljanak/ Lejárt már az idő nektek “ OKTÓBER ZÁSZLAJA írta i V. Vasziljev a Téli Palota ostromának résztvevő)# A februári forra­dalom napjaiban a Pu- tvilov gyári munkásain, kulat gépfegyveres egy­ségéhez oszlottak be. Mi fegyvereztük le a ko­zákokat és a cseiwlőrsé- get. A cár uralmát a mun­kások döntötték meg, de a hatalmat a tőké­sek és a födewirak ra­gadták kezükbe. A há­ború tovább folyt. A nép nem kapotl se bé­két, se kenyeret, se föl­det. A l’utyi'.ov-gyárhan a munkás-'k keserűén álj'.apitotlák merg, hogy a helyzet az Ideiglenes Komvánv uralma idején nem változott. 1917 április 3-án meg­tudtuk, hogy Pelrográd. ra érkezik Lenin, Ro­hantunk a pályaudvar előtti térre, ahol már aunvi volt a nép, hogy se vége, se hosszal Az «lesz forrada mi Petro- grád ki-meot, hogy fo­gadja vezérét. Vlagyimir Iljics beszédében haroha hívta a munkásokat a szocialista forradalom győzőiméért. Május 2.')-én a Pulyi- Iov-gyárban láttuk ven­dégül drága vezérünket. Vlagyimir Ilji« a napi helyzetről, az időszerű politikai kérdésekről be­szélt. 1017 Júliusában és aO- gu*ztuvá-han a pntyilov- gyári gépfegyvere* ala­kulatot érte a nagy megtisztelteié», hogy a párt VI. kongresszusán őrséget álljon. A kon gressziust illegális körül ménvek között hívták össze, üléseié a narvai kapu mellett, egv iskola épületében tartották, — ott, ahol most a kultúr­palotánk «01. Akkor egy magas ház emelkedett szemben. Ennek a ház­nak az erkélyén helyez­kednünk el, erről az er­kélyről láttáin először Sztálin elvtársat, ami­kor a kongresszus ülé­sére érkezeit. Örömmel vettük tudo­másár:, hogv a kongresz- szus a fegyveres felke­lés, a szocialista forra­dalom kivívásának fel■ adatát lűz'o a párt elé. Október 24-én az egész Pulyilov-gyáron átfutott a hír: Holnap me­gyű nk!. ..“ Mámap resiee! hosszú sorokban indultak meg a putvilovi munkások harci alakulatai a Téli Padot» felé. A Teni’er- nagyi Hivatal épülete előtt állítottuk fel a gépfegyvereket. Ott ha­saltunk mögöttük és ar­ra gondoltunk, milyen má" miiven szép lesz az élet. ha kénünkbe v at tűik a hatalmat, EVTőrdliii lek az „Au rór»“ ágyúi és mi ro­hamra indultunk. Elsö­pörtük a junkereket és behatoltunk a Téli Palo­tába. Éjszaka érkezett csapatunk a Smiolnij elé. Az épület körivl tá­bortüzek égtek. Munká­sok, katnevák é.s matnó- rok sziiről-szájra adták a győzelmi hírt: a szov- jetak kongrewnis.« elfo­gadta a békéről és fil'd, röl szóló dekrétumot és megalakította a szovjet kormányt. A Putvilov-gvári mun. kő «ok fegyverrel a ke­zükben védlék Október vlvm ári vast. Vörössrár­dista alakulatunk főj. tóttá el az «szerek pet- rográdi felkelését, az. tán a Don vidékén har­coltunk, amelyet fels/a- had"ottunk « fehérgár- (lisl. k ura>'siia alól! Ott voltunk Rosztov és Har. kov bevételénél! Alaku­latunkat aztán északra irányították, hogv a* angol és amerikai iivter. vcnriös csapatokat ver­jük szét. De szembe kc- rilliünk a pick óvói ma­gaslaton .Tugveniccsal is és ott voltunk Perckop ostrománál. 1922-ben aztán vissza­tértem a Putyilov-gyár­ba és itt dolgozom ma is. Szelnem elől nőtt. erősödőtt gyárunk ha­zánkkal együtt. Boldog és gyönyörű lett az élet a szovjet fődön. Ej gyárak és üzenték létesülnek, kol­hozaink gazdagodnak. A sztálini terv alapján megkezdődött a kom- muniznvus hatalmas al­kotásainak építése. Ezt a na.gv erőt és tehetsé­get mind az Októberi Szocialista Forradalom és nagy vezérei, Lenin és Sztálin hívták élet­re! Nemcsak nekünk, hanem az egévr emberi­ségnek megmutatták a boldogság útját. Bulgá­ria, Csethsr ovákia, Al­bánia. Románia, Is*n- gvefország. Magyaror­szág. a hala’ma« Jslrvs és a Német Demokrati­kus Köztársaság mun­kássága é* parasztsága a mi példánkat követ­ve örömteli, boldog éle­tet épít hazája földjén. Október zászlaja erő­sen és vidáman leng. mutatja az i*tat. Leoio A közelmúltban helyszíni tár- ** gyalázt tartottak Péc*bányán, Hazamenet Móricz Zaigmond. a járá_ ai tanács személyzeti előadója az ügyvéddel betért egy pohár sörre. Nőm Ittak többet, de mégis három és fél óra hosszat maradlak a tarka ab rósz mellett, mert a vallásról vitat koztak. Az ügyvéd megszokta a ciúrés-csa varáét, a rossz ügy védelmét, poha rét féléméivé körbe körbe löttyintet- te a sörét ée» így mosogatta le a szé lekre csapódott fehér habot, közben rendületlenül tagadott. A vádak alól kibújt, mind a le.ketlen emberekre szórta. Móricz olvtárs az asztalon nyug tat‘a csontos kezét, arca is csontos, barázdás, napszítta, szája mellett két mély vonal, a tapasztalat, a keserű «ég barázdálta oda. Jöhet már bár miiyen jó viiég, az nem tűnik el, ar. ca sem lesz tellebb. Csendesen bő­sz ál — A'vollás mindig a kizsákmányo- lókat, ingyenélöket szolgálta. Az cm berek elbutltúsa volt a cél. hogv könnyebb legyen a kizsákmányolá­suk. igy az A FELISMERÉS ÚTJA Ez bemagolt Irázisl Og yvéd — Hát akkor hallgasson ide >igy véd úr ,.. Az életemből mondok el egyet és mást Fiatal volt még a század. Budapest ten a régi ferencvárod Kőris utcában megszületett u Móricz család harma­dik gyereke, egy .szobafestő árván maradt fia. mert az anyja a szulé-b. rog'ön az ap/a a munkába nemsoká m belehalt. A roenheiy Tápiószciére adta. Du­dás Mihályhoz, akt Beiedeczky bá rónát cse édedeedett. 3 gyerekük volt, ha azo'* koplal'ak. köp a t ő ís ba ettek, evett. .Az »kólában nem akadt holy a merülelyiekji.'k. Egy fiatal (a«ító ma ga vállalta, hogy II tői 1 i<, tanltja ok<*4. S* füzs-‘úk sp könyvük. A katolikus pap CStl k a polgár. x a qyerekek e ki torn íjával :óró dött. a merrf»eiy élt nem hiányozlak neki. Mondta is az egy/ k gyerek. Praci fcy Sándor: ,.Nr klek. jó. benne. tehet n^m hív ei az öreg hordó mi­t'1 ’ríé b'lyett min Isiről ni.“ Azért a nr tihelylek is eljártak a temp'omba. ,-s,-raki se h.vía őket, de ilyesmiről nem akartak lemaradni. — Egyszer is odabent a papunk ar ról beszélt, gc ló hangosan, hogy va, sárnap nem szabad dolgozni, isién el len való vétek az. Végezetül jövünk ám ki, a plébános összekulcsolt kéz zel megáll a templomajtóban és ál latosan égre mereszti a szemét. Én láttam. hogv abban c pillanatban megelevenedett. Felkapta - szoknyá­ját és leugrált a lépcsőn. Odafönt jókora, csúnya lelhö közeledett. — Eredj Ionos — szaladt a kocsi sa után. vidd az asszonyodat is és gyiijtsétek hamar össze a szénát De plébános tir, n: imént mond ta. hogy vasárnap nem szabad dó gozni. — Menj csak . Menj csak... — Majd én leimádkozom Ezt mondta a szakácsnőjének. An nu'fia^ is. amikor az nem akart pén teken sonkát főzni. A qverekeket pc liq megverte, ha pénteken húst látót ■iáiul:. A kis 7.-Iga gver. k esténként vackán szorc-an összetetté kértjesedö kezeit és a maga szavaival kérte az stent, hogy csak igyszer is meg 'áthassa a -z ülőit. Irr no egy jó ru haja s va ahogyan másként !PnnP ez r világ. „A fene tudja hogyan. Ámen" — fejez'e be. Dr. Ditrirli Gyula földbirtokos ügy vódhez került. — N°m azért mondom, inert maga is ebben a szakmában tevékenykedik de álszent, rossz ember vo./ a„ Enni •r nagyon adott, bért se <7u l.-ármi is kértem, azt Ini'-It: MoH én ki- taníttattak gazdatisztnek. Tudod mennyit ehet ihat az olyan’’' ,\Ud‘g meg kibírod.” A -zobáju te'c volt szentfcépekkel. feszületre; a ker.sztút ná; ts feszületet állíttatott, öreg est­édéivé: pedig úgy beszél*, iii'nt ,i kutyákkal. Okiratot hamis! >■*, /y pappa; nagy tválzatokv- 'ondezek, na meg tp-ony ■ -a lium',ck iz*»k linkaszaga volt. lent pe-.ig Va.ga Já_ nos, — később kiment Ameri.xáoa, az mondta néki: „Az i-mheteknek to- guk is van ” Erre nagyon dühbe gu ruft, ordított. Azt kiabálta: „Dientem lenek! Pogányokl Rablók!" Én érez tem, hogy ha ezek istentelenek, ak kor én is az vagyok, mert nékem is volna bérkövetelésem. Ditrich beug­rott a hornoklutó/ába és csendőrén hajtott, ez alatt Varga meglépett, mondom ki ij bujkált Amerikába. — Este én követeltem a pénzem, nékem is szöknöm kellett. Ezután Felvinczre rakott a menhely. Takács lános szabóhoz. Ez volt még csak az ájtatos! OtötLvi-rt, hajszolt, az a*z- talon adott lekhrlyet. de ünnepnapon ként a rotösrúddal zavart a templor bu. Éjszakánként tökrészegen lőtt hu ta, a családját kizavarta a hideg! ahol érte, ott ütötte őket. Amikor cl aludt, mint a disznó, altkor lopóttunk vissza. Ilyenkor az asszony JmádnOt látott meg bennünket. „Adjatok há át az úrnak a megmenekülésünkért’' — mondta a mcst.erné. — Az ütés-verés elöl a koloz*vá’i menhelyre szöktem, ahol már a lép csöhazban akkora polonnal logutloll Nagy Guszióv igazgató, hogy a fal­nak estem Különben ki kellett jár ttunk a temetőbe, ahol lc*iülete. kriptája volt, akörül gyomláltunk Mikor innét megszökött Móri'/ Z-ng.v már az állomásról viMz-av'.t'ék rendőrök, azok is megverték, az igu/qató is. Ettől kezdve, akár a többi „rossz fiú", -zoknyában Kellett járnia. Rövidesen Kolozakaróra küldték vjv román pa’aszthoz. Puliszkán ó- hagymán élt ő is, akár a fa.u. Oak i görögke éti pópa vitte már helyhij an a szomszédba a füstolntvalo:. A falu meg visszhangzóit a „Tulaj Donsnu" tói. ..Ja) istenem!" — jaj gattak a népek és tömtek a papot ^Alá kezdett lelnvilnl ősze * ’ mein, Egyszer a kubikosok határárkot ástak néki. Nem akurta érte megadni az ígéri öl korongi, hu, nem csak hármat. Fönt állt az árok partján, csizmásán, btmdasan, jó pá azt hitte. hog,y évi egy böjtölésével az égi nagy könyvben rögtön a ja vána írj Ak minden bűnét. Móricz Zslgmorsd a t/inácskormánv. tót kapta első űj ruháját. 1919 ben « tanács kötelezte Preisz Miksát, hogy az inasát soronkívül szabadítsa föl neki egy rend fekete ruhát vegyen. Egyben olőkapartúk raktárából a liisz tét. melyet eldugott a prolotárhaza elől. Móricz 7íigmond egv napig sem hordta a fekete ruhát, százszor szeb. be. a vörös katonák mundérjába öl­tözött és társaival Eperjesig verte az intervenciós cseheket. Az elindulás­kor iátita a fegyveres Peetet, a ren geteg embert, puskával Csepelt. Uj pestet. Kőbányát és megérezte, hogy a hatalom mm odafent", hanem ide ént van a felfogyverzett proletariá tus az. amelyik, akár Oroszországban, itt is paláston billentette az isten után elsőnek emlegetett uralkodót. Z-sigmorvd. akkor, 1926-ban volt utol­jára templomban, bár az asszony is ceak a falu nyelve miatt ment oda. mert az 6 szülei vánkosát, malacét is el vitette a pap egyházi adóba. Móriczot később a vasútnál la­komén un 1st átfák, azért, mert nem ugrott fel a sínről evés köziben, mi­kor jött a főnóAhelyettee. Kidobták, az ertcólosi bizonyítványában bűn­ként állott, hogy vőröe katona voit. Pécsett a mükőüzemben. kőműve­seknél, a bőrgyárban 1« dojgozott. itt sztrájkot «tervezett, eaént büntető századba vitték. A felszabadulás után ismét visszakerült a gyárba é« érez­ni kezdte ar. 1919-ben, a kassai ál­lomáson tett Ígéret megvalósulását Rövidesen a toakazervezetjiez, majd a megyei é« most * járási tanácshoz került. Pi« szintén párttag, ar. új ka­posvári kombinátban müszövö. Gyermekkorában író, vagy költő akart lenni. Nem hallott ő még akkor Arirlás és ármány támadta hátba a I arról, hogy ezzej a névvel már har­1 tábora volt usér, katonavonoto kon Pritre laokött, Pos'.é-t ko is. majd pékinas lett. Mayer An. Jor pékmesternél jó sora voit, d** ■cisz Mi-sánál i-mé; a régi Ez sem adott fizefést, ruhát, csak pofont E«- nyo.-ctól múanap háromig ke-iett Preivz Miksa különhan szorgu ni.i- Iú'.ok*'.oi* volt • zsidót«mplomnak és hazát védc'mező vöröj hadsereget, ök Kassáig vonultak vissza. Napsüté ses reggelen találkoztak a kassai ál_ omái-on Rákosi elvtárssal. A román kapitalisták zsoldosai már Pestnél Jár tak. A 32 ss tüzérek, ar. 1 -es honvédek löl az öregek, gyűrűbe álltak a fia tál Rákosi Málvus körül. Kérdezget ték. hogy lesz, mint !«»*. ö felelt ée végezetül ázz mondta: ..Akárhova ke rüök. mind!« gondoskodni fogok ró átok." Móricz Zs:q«nond háliétdi állt, de •rre mognyújtotla a nyakát ée (él odanézett. N>ki még senki te Ígérte, hogy gondja lesz véé pedig llyremlt <á>t gyerekkori imáiban is. B'aony az elkövetkező acömyú időkben a botozás, tizedolc» közben, a darutollasok börtönében mcqrfeled. kezeit Prró! az ígéretről Móricz. ,4 községi Uenytrgvárból «jy Mayer József nevű keresztény szocialista belógására kidobták a szervezett dolgozókat. Nyakába vette u világot ét véletlenül Bustúben ál­lott meg. Hé*, évre egy hatvanho'daa, termée/e'.fvM'n vallásos kuliknál, aki -szokás »centit Inptu el a bérét. A köa-égi csősz iányél vett« ai Monti col valaki Szerette a természetet la. de csak a foieNbaduián után tanul­hatott, mogamerte a csrllagáenatot, biológiát és amit csak ösztönösen sej ■ tett, azt moaj már tudta la. így figyelheti éberen, hogy dol­gozik napjainkban a vallás álarcá­ban jelentkező reakció. Találkozott már a civilmhás. házaknál mieéző egerágl pappal, ktmert a gőrcsönyi pap kivetkőzött, gyerekeket behálózó apácáját. Tudja, hol miséznek, ha rangomat: állandóan munkaidőben ée hol áll U a pap a temploma (tóba. hogy Jóleső érzéssel flgyrtjs a köze­ledő Jágíobőt • I Igryvédnrf Ne vitatkozzon Mő. rlcz elvtárssal, 6 már lelsz« bőd ült ember, nem ak ázathatják ké­mét a nyakéba a kalodát, ügyvéd úr, vegye a hóna alá a könyvét (mvllesloq a könyvnyomtatás fsitolá- óját vaiázzlatta! vádolták a papok) és éljen a tudomány adta minden lehefA-éggei utazzon repülőn. h«K- gaseon rádiót, de t«*gyen lé arrők így bá.*klt Iz. aki megszabadult a béklyótól, visstzcípehet a közép korba. A karaván ha’ad. On hiába — hogy ügy mondjam... magyaráz. V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents