Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-26 / 252. szám

I Í9S5 OKTÓBER n 3 üä pi. © j * i A kongresszusi határozatok szellemében tij munkasikerekkel készülnek november 7-re a szovjet dolgozók Moszkva: A Szovjetorszá^ minden részéből1 a Szovjetunió dolgozóinak újabb munkasikereiról érkeznek hí- nek. Leikas a munka ezekben a napok­ban az ural1 gépgyár valamennyi fizom részéiben. Keményem harcolnak a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 35. évfordulója tiszteletére tett ezodaiJsta vállalások teljesítéséért A vállalat tizenhárom nappal a ha. téridő «lőtt teljesítette tízhónapos ter­melési tervét és «ok gépet és gépi berendezést adott a hazának, A Jajait BZSZK-bau a szovjet em­berek mindenfitt forró szeretetettel •dvöaTBc a párt XIX, kongresszusá­nak határozatait és J. V. Sztálin zse­niális műveit, amelyek a kommundz- mns felé vezető utat mutatják. A szovjet hatalom az északi vidé­keken gyökeresen megváltoztatta az életet- A Kommunista Párt vezetésé­vel Jakotok, Evenk ek és Csukcsok a Snovjetnnló valamennyi népével agyOt* * kommseásta társadalmat épi. fik. A Jakut ASZSZK mezőgazdaságát új technikával látják el. Az „örök fagy’' vidékén már a kolhozok szá­zai termelnek gabonát és zöldséget. A leningrádi Kirov gyár vaia meny­nyi üzemében megszervezték a kon­gresszus anyagának tanulmányozását. Bajkov elvtárs, kongresszusi küldött is beszámol a dolgozóknak a kon­gresszusról. Ezévben a Krasznodar határterületi mezőgazdasági dolgozók túlszárnyal­ták az 1940. évi háború előtti színvo_ nrdat a vetésterület nagysága, a ter­melés és terméshozama terén. A határvidék kolhozainak hetven százaléka milliomos kolhoz, A krasznodar! határvidék kolhozis- tál áttanulmányozták a XIX. párt­kongresszus anyagát és Sztálin elv­társ beszédét. Elhatározták, hogy erejükéit nem kímélve, túlteljesítik az állami tervet, hogy a Szovjietország- ban még nagyobb élelmiszer bőség le­gyen. r Az amerilra! választék kezdenek undorodni a köztársasági és a demokrata párt választási kampánycél Newyork (TASZSZ): Amint a New York World Telegram and Sun szem leírója megállapítja, „Az amerikai választóik kezdenek undorodni mind- két párt választási hadjáratától.1’ — Egyesek annyira „torkig vannak a kölcsönös becsmérléssel“, hogv egy­általán nem akarnak szavazni, Má sok azt mondják, hogy már nem is kisérik figyelemmel a választási har­cot. Október 22-én az Eiseohowert tá­mogató Dewey kormányzó Troy váró. sában (New York állam) azzal vá­dolta a demokratákat, hogy „bécsié ten, szennyes és visszatasztitó kam­pányt folytatnak és Stevenson „Tru­man szennyes nyomain akar behatol­ni a fehér házba.” Truman október 17-i thompsonvilleű (Connecticut) beszédében kijelentette, hogy a „köztársasági párt korrupt alakok gyülekezete.” Nixon, a köztársasági párt alelnök Jelöltje Sefcemridgeben (Minnesota) október 22-én kijelentette, hogy Tru­man. „úgy vezeti Stevensont, mint egy bikát, az orrába akasztott, karikánál fogva.“ A* ENSZ közgyűlés október 24.-S teljes ülése Ifewyorfc (TASZSZ): Az ENSZJcőz, gyűMa október 24-1 délelőtti teljes «Msén tanáét megvizsgálták Trygve Ütnek „rendsaabályofc a közgyűlés modem ülésed Időtartamának csökken­tésére” című jelentését A' jelentés javaslatokat tartalmaz a közgyűlés ülésein foCyó viták korlátozására és nás rendszabályok bevezetésére, ame­lyeknek állítólag ez a céljuk, hogy időt takaraltsanak meg és megjavít­sák a közgyűlés munkáját Elsőnek Robert*, a déüafrikai unió képviselője száláét fel, aki óvatosan megjegyezte, hogy a jelentésben foglalt Javaslatok fenyegetik a vita szabadságát, Guatemala képviselője figyelmez­tetett arra, hogy a Jelentés egye« ja. vaslatal korlátozzák a tagállamok gon­dolat- és szólásszabadságát és azt javasolta, hogy a Jogi bizottság gon­dosan tanulmányozza a jelentésnek ezeket a részelt, Milan Bartoa, Jugoszlávia képvise­lője Is azt Javasolta, hogy a Jogi bi- snttaág tanulmányozna ezt a kérdést. Nősek, Csehszlovákia képviselője ki. Jelentette, a közgyűlés igen »ok Időt megtakaríthatna olyan kérdések megvltatásátóL amelyek nem tartoz­nék hatáskörébe, mint például az osztrák államszerződés kérdése, ama­t tyet beiktattak az idei közgyűlés ülés­szakának napirendjébe. Ezután Zorin, a Szovjetunió képvi­selője szólalt fel és megjegyezte, hogy a Jelentés és a benne foglalt külön­böző Javaslatok megszegik az Egye­sült Nemzetek Szervezete alapokmá­nyának betűit és szellemét és a tag­államoknak az alapokmányban biz­tosított Jogait A Jelentés — mondta Zorin — elfogadhatatlan és ezért a szovjet küldöttség ellenzi, hogy a közgyűlés bármelyik bizottsága elé terjesszék átvizsgálás végett. Laohs, Lengyelország képviselője, és Baranovszkij, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság képviselő je tá- mogatta a Szovjetunió álláspontját, A közgyűlés végű] negyvenkét sza­vazattal elhatározta, hogy a jelentést elkükid a jogi bizottságnak. A Szov­jetunió és négy más küldöttség a ha. tározat eöen szavazott, egiy küldött, jég tartózkodott a szavazástól. A teljes ülés ezzel véget ért. A Minisztertanács határozata a november 7.-ét követő munkaszüneti nap áthelyezéséről Hovembcr 7-*, » Nagy Októberi SzocifCUta Porr»dalom évfordulója ebben »a évben péntekre esik, utána szombatom munkanap van. majd no­vember 9-én újból munkaszüneti nap. A minisztertanács annak érdekéiben, hogy a dolgozók, réazéra egyhuzamban hosszabb pihenőt biztosítson, továbbá a termelőmunka helyesebb beosztása érdekében a következőket rendeli: L November 8-a, (szombat) ebben u évben munkaszüneti nap, novem­ber 9-e (vasárnap) pedig rendes mun­kanap. 2. Azoknak a dolgozóknak a munka­idejét akiknek heti munkaszüneti napjuk november 9-re esnék, ezen a napon a rendes hétköznapokra, no­vember ö-án (csütörtökön) pedig a szombati napokra szokásos mértékben kell megállapítani. 8. A nyfltárusftásl fizietek nyitva tartásának rendjét a belkereskedelmi miniszter ennek megfelelően szabá­lyozza. Pleven beszámolt a francia nemzetgyűlés előtt a francia expedíciós hadsereg vietnami vereségéről Pária (TASZSZ): A francia nem­zetgyűlés október 24-én meghallgatta René Pleven hadügyminiszter jelen, fásét a francia expedíciós hadsereg Észak-Vietnamban szenvedett veresé­géről. Pleven beszámolt a nemzet- gyűlés előtt arról, hogy a francia csapatok kiürítették egyik támaszpont jukat — Nghia-Lot. Ezt a vereséget „az expedíciós hadsereg szamára ked­vezőtlen éghajlati viszonyokkal” pró. hálta magyarázni és ugyanaltkor be­ismerte a vietnami néphadsereg szám. beli fölényét is. Utána Giovanni kommunista képvi­selő szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy a francia expedíciós hadsereg vere­ségét nem lehet „éghajlati viszonyok­kal” magyarázni. Giovanni a továbbiakban rámuta­tott arra, hogy a Vietnami Demokra_ tikus Köztársaság kormánya Indo­kína lakosságának 90 százalékát kép. viseli. Giovanni valamennyi kommunista képviselő tapsa közepette jelentette ki: haladéktalanul békét kelt kö’ni a Vietnami Demokratikus Köztársa­sággal A vietnami néphadsereg újabb sikerei Sangháj (TASZSZ): A Vietnami Tá- jékozta tó Iroda közli, hogy a vietna­mi néphadsereg főparancsnokságának október 23 i jelentése szerint a viet­nami néphadsereg október 14-e és 2űa között teljesen megsemmisítette a Nghia Lo és Fü-En körzetekben (Eszaknyugtt Vietnam) állomásozó el­lenséges csapatokat, szétzúzott tizen­két ellenséges századot és sok fegy­vert zsákmányolt. h külföldi országokban Sevő amerikai liivatainokok száma Newyork (TASZSZ): A News Week című reakciós amerikai lap a napok­ban cikket közölt, amelyből kitűnik, hogy a külföldön lévő amerikai hi­vatalnokok száma állandóan emel­kedik. Még a lap szépített adataiból is kiderül, hogy a különböző orszá­gokban lévő amerikai hivatalnokok száma 1940 és 1951 között tizenhá­romszorosára növekedett és csaknem elérte a százezer főt. Az Egyesült Ál­lamok londoni diplomáciai képvisele­tének személyzete például az 1939 es 147 emberről 1952-re 600 lőre, Fran. ciaországban 126 emberről 1049-re, Nyugat-Németországban 142 emberről 5283 lőre emelkedett. Tito-Jiijoszláviáten rögzít a mk&räet és kétszeresükre emeiik a lakbérekéi (MTI) Tfltoék népel- lenös gazdaságpolitiká­ja a tönk szélére jut­tatta a jugoszláv gaz­dasági életet A Tito- klikk —, hogy saját fe­lelősségét leplezze — minden nehézséget az ez évi szárazsággal igyekezik magyarázni és ezzel Indokolja azo­kat az intézkedésekéit is, amelyeket az élet­színvonal további csök­kentésére vezetnek be. Ezt bizonyítja a tito- ista „Tanjug” hirü.'y- nökség egyik jelentése, amely az aszálykárok részletezése ntán a szi­gorú „•takarékosságról” prédikál. A jelenté« azt w hangsúlyozza, hogy a takarékossági intéz­kedések mellett sem lehet teljesen egyen­súlyban tartani az áru- és pénzügy; mérleget, ami: azt jelenti, hogy nyomásit kell gyakorol­ni az éleljniicikkok fo­gyasztására. Ugyanerről a kérdés­ről adott nyilatxozatot csütörtökön Kidrics, Tito-Jugoszlávia gazda­sági diktátora a „Tan- jug“-nak. Bejelentette, hogy a vásárlóerő osök- keaíóse érdekében száz százalékkal emelik a lakbéreket és '„takaré­kosabban bánnak,“ a bérekkel, valamint a különböző juttatások­kal. Kidrios hosszan panaazikodik az aszály­károk miatt, utána azonban kijelenti, hogy Jugoszlávia még így I« tíz milliárd dinár érté­kű mezőgazdasági ter­méket exportál, főkép­pen állatokat és húst. Kidrios azt is beis­meri, hogy mindezek­nek a következtében .......igen nehezen le­het majd a mai árakat fenntartani..végül pedig hangsúlyozza ,.. .. számolni kell az életszínvonal csökkené­sével és el kell halasz­tani a kevésbbá fontos gazdasági feladatokat*?. A jugoszláv lakbér- emelésről hírt ad a lon­doni rádió is és meg­állapítja, hogy Titoék ugyanakkor rögzítik \ munkások béléit. i Az imperializmus gyarmati válságának elmélyülése a II. világháború után A Nagy Októberi Szocialista For­radalom új korszakot nyitott , a gyarmati népek történelmében is. Á Nagy Októberi Szocialista For­radalom hatásúra ébredezni kezd­tek a gyarmati népek. A z erőviszonyok döntő megváL _ tozása azonban a II. világhá­ború ntán következett be. A Szovjetunió győzelme a német és japán fasizmus felett mérhetet­lenül megnövelte a Szovjetunió te­kintélyét a jn'armati népek előtt. A Szovjetunió megszabadította a gyarmati népeket legveszedelme­sebb elenségfiktől; a német és ja­pán fasizmustól. Hitler arról ábrán­dozott, hogy „Sztálingrád után In­dia jön“. német tankok taposták Észak-Afrika földjét, német fasiszta diplomaták sáskahada lepte el a gyarmati országokat. A német fa­siszták uralkodni akartak a gyar­matok felett is. A japán fasiszták több évtized óta megszállva tartották Koreát. 1931-ben megtámadták Kínát, elfog­lalták Mandzsúriát és_ Kína legérté­kesebb területeit. A japánok meg­szállták Indokínai, pusztították Bur­mát, megszállták a Csendes-Óceáni szigeteket, japán repülők bombáz­ták Ausztráliát. Az uralmuk alá kerüli gyarmati népek élete még rosszabb lett. A japánok elrabolták a lakosság élel­mét, lerombolták és felégették a városokat és falvakat, megkínozták és gvilkolták a lakosságot,^ bakté- rimnfegyvert „próbáltak ki“ a kí­naiakon. A Szovjetunió a német és japán fasizmus leverésével a legveszettebb ellenségüktől szabadította .meg a gyarmati népeket. A gyarmati né­pek a Nagy Októberi Forradalom óta és a II. világháborúban meg­győződtek arról, hogy a Szovjet­unió nem gyarmatosít, a Szovjet- nnió a ncpek barátja, hogy a Szov­jetunió egyenlőnek tekinti az em­bereket fajra való tekintet nélkül. A japán megszállás forradalmast­4 tóttá a gyarmati népeket. A gyar­mati népek még jobban meggyűlöl­ték a gyarmattartó imperialista ál­lamokat. Az imperialista gyarmaté», sítók nem a japánok ellen harcol­tak, hanem egyenesen összejátszot­tak a japánokkal. Indokínában (Vietnamban) például a japán meg­szállás után is helyén maradt a francia elnyomó gyarmati appará­tus és a japánoknak dolgozott, sőt később közös partizánvadászatokat rendeztek. A gyarmati népeknek önállóan kellett megszerveznek védelmüket Fegyvereket zsákmányoltak a japá­noktól, s megtanultak ezekkel a fegyverekkel bánni. A TI. világhá­ború végén a japánok ellen harcoló népek nemcsak öntudatosak lettek, hanem fegyverük is volt. Az imperialista gyarmatosítók a II. világháború után is a régi gyar­mati uralmat akarták folytatni. De. hogy a gyarmati népek szemét be­kössék, látszat-függetlenséget aján­dékoztak nekik — mint például Bur­mának, Malájföldnek, Fülöp-szige- teknek. A gyarmati népek azonban nem látszat-, hanem valóságos füg getlenséget akartak, a gyarmati né­pek nem hajlandók már a régi mó­don élni. J?*t bi-*onyifotta Kína példája is. A japánokat nem az ameri­kai imperialisták és a csangkaisek. isták, hanem a Szovjetunió, a kínai néphadsereg, a kínai nép győzte le elsősorban. A győzelem gyümölcsét azonban az amerikai imperialisták és a csangkaisekisták akarták ma­gukhoz ragadni a nép elől. a kínai néphadsereget meg akarták semmi­síteni. a felszabadított területeket le akarták igázni. A csangkaisekis- ta-amerikai támadás azonban ku­darcba fulladt, a kínai nép kiverte a csangkaisekistákat az országból, felszabadította hazáját. A kínai nép győzelme világtörté­nelmi jelentőségű. Molotov elvtárs szerint a legerősebb csapás, ami az imperializmus rendszerét az Ok­tóberi Forradalom óta érte. A világ legnépesebb országa kiszakadt az imperializmus rendszeréből. Kína bebizonyította a gyarmati népek­nek, hogy fel tudják magukat sza­badítani, a kínai nép győzelme ha­talmas lökést adott a gyarmati sza­badságharcoknak. Lenin elvtárs 1923-ban ezt írta: „A harc kimenetelét végeredmény­ben az határozza meg, hogy Orosz­ország, India, Kína stb. — a világ lakosságának óriási többsége ...“ A Szovjetunió ma már a kommuniz­must építi, Kína is szabad, s meg­indult a felszabadulás felé India is. Indiában a II. világháború alatt a burzsoázia kihasználta Anglia gyengeségét, önálló monopóliumo­kat hozott létre, úgyhogy Indiában aránylag rendkívül erős burzsoázia alakult ki. De, ami a legfontosabb, megnövekedett a proletariátus lét­száma, melv most Indiában körül­belül 5 milliót tesz ki. 1947-ben, az indiai nép követelé­sére az angolok kénytelenek voltak kivonulni Indiából. India látszatfüg­getlenséget kapott. (A hadsereg ve­zetése az angolok kezében maradt, a gyarmati rendszer, az indiai bur­zsoázia segítségével, továbbra is fennmaradt). Nehru, a burzsoá^a képviselője lett a miniszterelnök. A burzsoázia pártja, az Indiai Nem­zeti Kongresszus Párt ekkor még bírta a tömegek bizalmát.» De az 1931. évi választásokon a Kommunista Párt vezette Egyesült Baloldali Front leit már India má­sodik legnagyobb pártja a képvise­lőtestületekben. A tömegek bizalma tehát megrendült az indiai burzso. áziában, a forradalmi nemzeti fel­szabadító mozgalom vezetését egyre inkább a proletariátus veszi áí. Vietnam népi defiiokmtikus köz. ' társaság. A vietnami nép hnr. cát a proletariátus vezeti. Az or­szágban földet osztottak, megszün­tették az éhínséget, bevezettek a nyolcórás munkaidőt és egyéb szo­ciális inlézkedéseket, gyárakat lé­tesítettek az őserdőkben. A vietna­mi népet a Vietnami Munkapárt. IIo Si Minit elvtárs vezeti. Vietnam területének 90 százaléka szabad. A francia imperialisták már több, mint százezer katonát vesztettek Vietnamban és vereséget vereség után szenvednek. Felszabadító háború folyik Bur­mában. Maláj földön, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken. Az, angol, holland és amerikai imperialisták látszatfüggetlenséget adtak ezeknek az országoknak. Az áruló burzsoá kormányok inkább beleegyeztek ebbe, mint abba. hogy a nép, ha ki­vívja szabadságát, a hatalmat is ke­zébe vegye. Ezeknek az országok­nak népei felkeltek a külföldi im­perialisták és gyarmati csatlósaik ellen. A harcot mindenütt a kom­munista pártok vezetik. Burmában az országnak körülbelül felét fel­szabadították, Malayában egész já­rások vannak a partizánok ellenőr­zése alatt és élnek sz.abad életet. Hasonló a helyzet Indonéziában és a Fülöp-szigeteken. De nemcsak Délkglet-Ázsiában fo­lyik a szabadságharc. Iránban a nép kiharcolta az olajipar államosítását, Tunisz népe függetlenséget követel. Egyiptomból elmenekült Faruk ki­rály. Forrong Dél-Afrika és a La­tin-Amerikai országok, recseg-ropog az egész imperialista gyarmati rend­szer. iz imperialist"U kétségbe­esetten próbálják továbbra is fenntartani gyarmati uralmukat. Ugyanakkor egymás ellen is harcol­nak, különösen Anglia és Amerika. Az amerikai imperialisták rávetet­ték magukat szövetségeseik gyar­mataira és egymásután hódítják el tőlük azokat így áll elő az a hely­zet, ami például Dél-Afrikában van. Dél-Afrika hivatalosan angol „társ­ország“. a valóságban pedig az ame­rikai behozatal részesedése sokkal nagyobb az angolénál. Az amerikai imperialisták felhasználják terjesz­kedő céljaikra a markukban tar­tott nyugatnémet és japán mono­póliumokat is." Japán iparcikkekkel árasztották cl egész Délkelet-Ázsiát sőt még Norvégiába is eljutnak a japán áruk, a nyugatnémet készít­mények kiszorítják az angol áru­kat Dél-Atuerikából, Afrikából. „A tények arról beszélnek, hogy Angliára egyetlen ellensége sem mért olyan súlyos csapásokat, egyik sem ragadta el tőle birodalmának egyik, roszet a másik után, mint ahogyan amerikai „barátja teszi” — mondotta Malenkov elvtáre, a SZKP NIX. kongresszusán. De, — mint Malenkov elvtáns, mondotta: „Hely­telen volna, ha úgy gondolnánk, .a legyőzött országok az idők. végtelen­ségéig eltűrik majd, hogy az ameri­kai megszállók rajtuk tapossanak. Ostobaság volna, ha úgy gondolnánk, ezek az országok nem próbálnak egy vagy más módon kiszabadulni ai Egyesült Államok járma alól, hogy szabad önálló életet éljenek. A milyen mértékben az ame­**• rika; kapitalizmus „segély” ör- ve alatt, hitelnyújtás révén befészkeli magát Anglia, Franciaország, Olasz­ország gazdasági életébe, elhódítja az angol francia gyarmatok nyersanya­gát és elhe-lyezőpiacait, olyan mér­tékben éleződnek most és a jövőben is az Egyesült Államok és Anglia, az Egyesült Államok és Franciaország ellentétei, Anglia, majd utána Fran­ciaország és. a többi kapitalista or­szág, végül is igyekszik majd kisza­kadni az Egyesült Államok karmai­ból, hogy biztosítsa önálló helyzetét és magas profitját Az angol kapita­listák már most keményen harcolnak a nemzetközi kereskedelemben meg­mutatkozó amerikai túlsúly ellen.” Az amerikai imperialisták, az an­gol gyarmatbirodalom országaiban vad demagógiával akarják megtévesz­teni, a maguk oldalára állítani a gyarmati népeket. A gyarmati népek azonban nem akarnak csöbörból vö- jdörbe esni. A gyarmati népek nera- I csak az angol, vagy francia impería- ilizmus, hanem mindenfajta imperia- ; (izmus, mindenfajta rabság ellen hat. I colnak. Iránban például, az olajálló- i mosítások, illetve Kávám esz Szalta- I ne véreskezű miniszter elnök elzava- | rása után nemcsak azt kiáltotta az iráni nép Teherán utcáin, hogy ,.Le ■ Angliával”, hanem azt is. hogy „Le Amerikával” A gyarmati uralmak kora lejárt, a végső győzelem a né­peké lesz. M L /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents