Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-26 / 252. szám

4 NAPLÓ 1952 OKTÓBER 2« Színes mozaikképek Gárdonyi Géza életéből Az író halálának 30. évfordulójára IJarminc évvel ezelőtt. 1922 jú lius havában, egy száznegyven tagú baranyai tanulmányi kiránduló- csoport járt Egerben A csoport tag jai megtekintették a város nevezetes ségeit s egyetlen vágyuk már csak az volt. hogy személyesen ismerjék meg a Mecseken induló „Egri csilla­gok” című történelmi regény szer­zőjét: Gárdonyi Gézát. A városban akkor már mindenki tudta, hogy s Mester, az ,.egri reme. te" teljes visszavonult ságban él, há­lából hónapokig ki sem mozdul. me:t mcgundorodott. a magyar politikai élettől, egy év óta ..Bibi’1 című regé­nyén dolgozik és állandóan beteges kedik. A száznegyven tagú baranyai cso_ port felvonult a Gárdonyi-ház elé. Egy fehérruhás nő nyitotta ki az ut­cai vaskaput, — A *Mester nagybeteg — mon­dotta, — semmiesetre sem fogadhat ja valamennyieket, bármennyire Is szerelné. Néhányan jöjjenek csak. mórt hiszen be sem férnének... A csoport százharmincnyolc tagja megállt a Gárdonyi-ház. virágos ud varán, ketten pedig küldöttként be­kopogtattak a be’eg íróhoz. ~ Mester. — mondotta egyikök — engedje meg. hogv a keresztül utazó baranyaiak üdvözletét és tiszteletét tolmácsoljam .. Mi. akik gyönyörű munkáit olvastuk nem mulaszthattuk el ez alkalomból ... A csoport képviselőjének szava ek kor a meghatódoltságtó; elakadt. A nagybeteg Gárdonyi Géza segítette ki válaszával: — Nagyon jól esik a baranyaiak üdvözlete — mondotta. — Én is du nántúli vagyok. Egyszer, — mint azt nz ,,Egri csillagok"-ban megírtam, — tártam Pécsett. Szép város. Adja át meleg üdvözletemet. Sajnálom, hogy nem mehetek ki. Nagyon beteg va gyök Gárdonyi Géza ezután megtömte hosszú tajtékpipáját, rágyújtott, füst karikákat eregetett a levegőbe és beszélgetett. Pécs városa után érdek­lődött. örömmé; hallgatta a. hírt, hogv Pécs újra egyetemet kap és di­csérte Pécs város fejlődését. Aztán két vendégét kikísérte az ajtóig és elbúcsúzott tőlük ,.. Három hónap múlva, 1922 október 30 án pediu Eger városában már gyász lobogók hirdették, hogy az „egri re mete” örökre elbúcsúzott mindenki­től. örökre lezárta jóságos tekintetű szelíd szóméit. A házak falain meg­jelentek a város gyászkeretes pla­kátjai: Gárdonyi Géza meghalt. A nagynevű írót városunk halottjá­nak tekinti! Tűzzétek ki a gyászlobogót! Szerdán délelőtt jöjjetek temetésére' A városi tanács. jVagyaplaf Ziegler Kristóf laka. 1 tosmester. apja: Ziegler Sán dór Mihály pedig gépész volt. Tizen hatéves korában már felszabadult és mint vándorlegény az osztrák fővá­rosba, Bécsbe került Ott nappa] mű helyben dolgozott, este pedig iskolába járt, magusabbfokú gépésztanulmányo kát folytatott Találmányai voltak, amelyekkel vagyont szerzett. Kilenc évi bécsi tartózkodása után már 200 munkást íoglalkoztató vasgyár tulaj­donosa lelt. Az ő gyára, a bécsi Zíeq ler-gyár — gyártotta először az acél fésűt és az acélból készült ekevasat. Bár némethangzású neve volt, — egyike volt a legnagyobb magyar ha. zafiaknak. Joggal írta róla Gárdonyi Géza „Fiamnak” című hátrahagyott Írásaiban, hogy: ,,... az én apám ma gyarabb volt, mint azok a Zrínyimen lében kevélykedő címeres löurak. akik magyarul nem is tudtak, a szabadság- harc elől küllőidre tiltottak." Gárdonyi Géza apja a magyar sza badságharcban fontos szerepei töltőt: be. A magyar nép szabadságharcának kezdetén vasgyárát eladta és min den pénzéi, minden vagyonát Kossuth Lajos magyar kormányának ajánlotta lel. Kossuth Lajos kormánya megbízta a szabadságharc fegyvergyárának ve zenésével A gyár kezdetben Pesten később Nagyváradon, majd Aradon működött. A világosi fegyverle'.éle; után a »za. badságharc fegyvergyárosa kényU-en volt az aradi várba menekü'ni, mer' élete veszélyben forgott, az osztrákok díjat tűztek ki fejéréi ha elfogták vol na, talán ő lett volna a 14 ik aradi vértanú ... Az utolsó percben azonban lóháton kitört az aradi várból, román paraszt­ruhába öltözött. Bukarestbe szökött. onnan Bécsen át Budára, majd szülő földjére ment. Nemeskérre. Itt saját keresztapja: Erdélyszky Mihály, lute ránus prédikátor volt az., aki feljiVn tette a hatóságnál. Meglánco'va vit­ték Sopronba, ahol haditörvényszék elé állították. A haditörvényszék íté­lete e-ől hamis igazolványokkal és fi­zetett tanukkal az a bécsi gyáros mentette meg, akinek 1848-ban. a ma. gyár szabadságharc kezdetén gyárát eladta. Házasságából 7 gyermeke született. Ezek közül Géza fia lett a leghíre. sebb. A magyar szabadságharc fegy­vergyárosának fia. Eger vár szabad­ságszerelő, hős védőinek híres re gényírója lett. Ziegler Sándor Mihály, az apa. soha sem hitte volna, hogy fiából, a kisdiák Ziegler Gézából valamikor hí rés ember lesz: Gárdonyi Géza. az or. szágosnevű magyar író, Fia iskolai bizonyítványai legalábbis nem enged­tek erre következtetni, sőt... • /''árdonyl Géz- a U — bár szor- gal-mas és csendes, jó magavi­seletű volt, — mint diáknak nem volt szerencséje az iskolapadban. Pedagó. gusai benne sem fedezték fel a te hetséget. Sárospatakon az 1874—75 ös isko­lai évben a 11 éves Ziegler (Gárdo­nyi) Géza félévi bizonyítványa: ..gyenge közepes” volt, „utóvizsgára utasított”, szépiiása pedig „olvasha­tatlan.” Huszonöt évvel később 1898 feb­ruár 17-én Radócsi Györgyhöz, a fő­iskola akkori közigazgatójához írott levelében a 35 éves Gárdonyi Géza visszaemlékezve diákkorára, saját maga írta: „februárban kimaradtam az iskolából, mert mindenből sze-kun. dám volt.” Tanulókorában azonban a legna­gyobb szégyen az egri tanítóképző intézetben érte. Az 1881—82-es tan évben, III. éves tanítóképzős korá­ban a 18 éves Gárdonyi Gézát Ré pássy János nevű. magyar-szakos ta­nára. az első félévben magyarból meg buktatta. — Ziegler, nz csak Ziegler marad! — mondotta Répá/ssv tanár és bizo­nyítványába a következő osztályzatot írta be: magyar: olvasás: elégtelen, nyelvtan: elégtelen; helyesírás: elég­telen: írásbeli dolgozat: elégtelen Pedig magyar tantárgyból az egész osztály írásbeli házifelada-tát ő írta meg egy hatos lefizetése ellenében. Nem volt könnyű feladata, mert úgy kellett osztálytársai házifeladatát megírnia, hogy Répássy tanár ne is­merjen rá az ő stílusára. Répá-ssy János volt olyan rövidlátó pedagó­gus, hogy soha nein vette észre nem ismerte meg Ziegler Géza stílusát, viszont Gárdonyi Géza stílusa éppen a házifeladatöknak többféle formában való megírása állal csiszolódott. Diák­korában ez volt Gárdonyi stílus- iskolája. Miután Répássy János magyarból megbuktatta, Gárdonvj Géza kényte­len volt javítóvizsgát lenni. Azon­ban az is csak „elégségre“ sikerült. Répássy beírta bizonyítványába: „elégségesre javított" és az egész osz­tály előtt kijelentene: — Fiúm! Tebelelőltd sohse lesz míg 1/ ember, de a kenyeredet meg tudod keresni. A sors iróniája, hogy Iß év múlva, amikor Gárdonyi Gézának már fölfelé ívelt írói pályája, amikor már meg­jelent A lámpás” cfrnii regénye, „Az én falum" című elbeszélésgyiijte. menye és több más novolláskötete. l'SW november 24-én. ugyanez a Ré- pássv János felkereste Gárdonyi Gé­zát, akit arra kért. hogy „Hárfa­hangok" című novelláskötete kiadásá­hoz kertesen neki kiadót. Ekkor írta Gárdonyi Géza a nap­lójába, hogy: „A sors nekem elégté­telt iuI minden szenvedésemért, min­den megaláztatásért.“ A későbbi évek folyamán is levele­zd t ííépá'Wyval. Az Égerből 1920 Ja nuár 31 -én kelt levele nemcsak a volt tanítvány és volt tanár közötti kap­csolatot tükrözi \ :>--/a. hanem egyben a két évvel halála előtt lévő Gárdo­nyi Géza szociális helyzetét is. „Néni is merem kérdezni: hogy és mint él Pesten az időknek ebben a keserves-kínos kavarodásában. Csak érmen a megemlékezésem kártyáját !őszem tisztelettel az asztalára. ,,Az itteni állapotok jellemzésére csupán annyit írok. hogy „ kiadóm Pestről küldött ide fát, hogy meg ne fagyjak és gyertyát, hogy legyen világosságom” — írja levelében Gár­donyi. Megjelent könyveit, regényeit is megküldte tanárának, Répássv János­nak, akitől bírálatot kért. Egerből 1908 április 21-én kelt levelében Írja: „Tisztelt és kedvelt Jani bátyám! Megint könyve-t küldök (Isten rab­jai). E levéllel egyidejűén megyen. Szives véleménye mindenkor érde­kelt és hálára kötelezett. Erről a könyvről meg éppenséggel nagy véle­ményt kérek ... Örülök, ha kedves és tisztelt Jani bátyám úgy ítélne erről a könyvről, hogv mikor másnak is odaadja olvas­ni azt mondaná: — Az én tanítványom írta!“ • ‘ 1 893-ban a budapesti „Magyar ■*- Hírlap” politikai riportere volt. A mindenható gróf Tisza Istvánnak szüksége volt jótollu újságíróra, „akit az obstrukeió leverésére irányuló politikájának vitorlájába foghatott volna be. Tisza Gárdonyi Gézára is gondolt: Mézesmadzagul képviselőséget aján­lott fel neki. Gárdonyi azonban nem fogadta el. de véleményét a legnvil- t abban megírta: ,.Ha nagym élt óságod az országban mindenkit megvásárolt — írta levelében —- a világosi fegy­vergyáros fia becsülete akkor sem eladó." • Gárdonyi Géza diákkora óta naplót vezetett, amelybe pontosan be­jegyzett mindent, ami vele kapcsolat­ban történt. Naplójának lapjai hűen visszatükrözik a különböző kulturális és politikai eseményekkel kapcsola tos érzelmeit. bBSÍ) május 2-án, Magyarorwzág ezer é\06 fennállásakor a fényes millé- jiiumi ünnepségekkor a következőket írta naplójába: ,.A milléniumi kiállítás megnyitása. Én bizony nem húztam frakkot. Utálattal néztem végig a német fa­mília mint fogadja „Magyarországom'' hódolatát. A király — kopasz sas- keselyű — vörös kucsmában és fehér ködmenben. A királyné feketében. Ár­pád ivadékai részint téliprémes ma­gyarban, részint nyáriban. Keverve cilinder és frakk. Főképpen a keres­kedők voltak diszmagyurban, meg a grófok, mágnások. A király beszédétől meg a Götter- haltétól az ezredik ünnepen rosszul lettem. Ebéd után betegen feküdtem le . . .“ Anyját és gyermekeit vonatra ül­tette és a Balaton mellé küldte Sző- lösgyörökre, hogy ne is lássák a hamis milléniumi fényt, amely mö­gött Habsburg elnyomatás árnyéka húzódott meg. Megundorodott a ki­rály előtt hajbókoló hazafiatlan gró­foktól, uraktól, papoktól, mindazok­tól. akik elfelejtették már az osztrák elnyomatást, a Habsburgok népelnyo- rnó politikáját, 1848-at... / október 30-án les/. annak, Géza meghalt. A 80 esztendeje hogy Gárdonyi magyar nép szere­tettel emlékezik meg róla, mert — amint Eukácsy .Sándor írja — „Gát- donyi, legjobb müveivel, a mi írónk, a nép írója. Azzá teszi társadalom­kritikája, hazafias nevelőereje, egész­séges realizmusa és nem utolsósor­ban gyönyörű, népi gazdagságú nyel­ve.” Pusztai József A Magyar Tudományos Akadémia nyelv- és irodalomtudományok osztálya október 27-en hétfőn délután öt órakor az Akadémia dísztermében (V. kér. Akadémia u. 2.) felolvasó Illés keretében emlékezik meg Arany Jánosról, halálának 70- évfordulója alkalmából, A felolvasó ülésen: Kodály hol­tán akadémikus Arany János dal- lamgyüjlcményo" eiintnel tart elő­adást. Voinovich Géza akadémikus hagyatékban maradt, „Arany János, mint főtitkár” eimti dolgozatát pedig Tolnai Gábor levelező tag mutatja be. A KOMMUNIZMUS ÚTJA A Szovjetunióban a bányamunkák tgy re fokozódó gépesítése Is hatalmas mértékűm hozzájárul a széntermelés állandó fokozódásához. Az öttödlk öt­éves terv végére az 1913, évi termelésnek több, mint tizenkétszeresét érik majd el a szovjet bányászok. A kombájngyártás fejlődésének felfelé Ívelő grafikonja Ls beszédesen bizo­nyítja, hogy a Szovjetunió mezőgazdasága milyen hatalmas ütemben fejlő­dik. A kombájnok gyártása 1947 óta közei tlzenkiieneszeresére emelkedett A SZOVJET HATALOM FELVIRÁGOZTATJA A NÉPEK ÉLETÉT „A t^ni ni-sztálini nemzetiségi politika következetes megvalósításit ered­ményeképpen országunkban megszűnt a cárizmustól örököli egyenlőtlenség a gazdasági és kulturális fejlődésben Közép-Oroszország előrehaladott né­pei és a határvidékeknek a múltban tőlük elmaradott népei között. Töb­bé nincsenek nálunk elmaradott népek." (L. P. Borijának a XIX. pártkongresszuson elmondott beszédéből.) Szovjet-Észf ország a mait és a jelen tükrében A XIX. pártkongresszuson elhartg zott beszédében Berija elvtárs foglal­kozott a balti szovjet köztársaságok gyorsütemű gazdasági fejlődésével. Ezek a köztársaságok rendkívüli fej­lődésen mentek keresztül amióta szov­jet rendszerben élnek. Ha összehasonlítjuk a litván, lett és észt szövetségi köztársaságokat Norvégiával, Hollandiával és Belgium­mal, kitűnik, hogy a szovjet köztár­saságokban mennyivel gyorsabb az ipar fejlődésének üteme, mint az em­lített ikapiUdista államokban. Amíg 1952 elejére Norvégia, Hollandia és Belgium csupán jelentéktelen mérték­ben lépte túl az ipari termelés há­borúelőtti színvonalét, addig a litván, lett és az észt köztársaság a stílyos háborús károk ellenére is már több­szörösen túlhaladta ezt a színvonalat. Különösen szembetűnő az Észt Sz- SzK iparának nagyarányú fejlődése. Az Észt SzSzK 1952 elején több mint négyszeresére emelte a háborúelőlti ipari termelést. A következő adatok, amelyek egymás mellé állítják a ka­pitalista és a szovjet szocialista Észt­ország ipari termelésének és kultúr­intézményeinek állapotát, kifejező számokat — fényesen bizonyítják ezt a fejlődést és a szocialista rendszer fölényét a kapitalizmussal szemben. ÍGY VOL1: (Idézetek az egykori burzsod sajtó cikkeiből) „Két nappal ezelőtt még este tíz óráig zúgtak a gépek. Ma a gyár­épületben már fél négykor elcsende­sül minden. A második mű-szakot meg szüntették. Az embereket elbocsátot­ták. Sírás, kétségbeesés, szitkozódás hallatszik.” „Vuba Maja”, 1930. július 2. „A tallini -központi börtönben jelen­leg az épület belső átépítésének mun­kája folyik. Uj zárkák készülnek 60 fogoly számára.” ,,Vesti Duja” újság 1936. márc. 9. „Viidnkylében az elemi iskola bor­zalmas állapotban van. A második osztályt az épülettől egy kilométerre helyezők cl egy parasztkunyhóban. Kevés a taneszköz. Az osztályokban nincsenek padok és táblák, a tanulók kénytelenek a falra írni. „Vaba Maja“, 1987. nov. 4. „A tallinj városi tanácsnak a csa­ládos városi alkalmazottak elbocsá­tására vonatkozó óhajára a városi orvosok egész sorát elbocsátották a szolgálatból. „Veri Duja” újság 190C. február 12. „A tallini városi tanács ülésén el­határozták a kocsmák hálózatának kibővítését. A svéd király Tallinba érkezett. A városi tanács, hogy megfelelő lak­osztályt bocsáthasson rendelkezésére, a Kadrioru kastélyban elhelyezett képzőművészeti múzeumot kilakoltat­ta. „Kaja” újság, 1930. november 17. ÍGY VAN: 1951-ben a „Kreenholmi Manufak­túra' kombinát 23-szor annyi szöve­tet és 10-szcr annyi fonalért adott az országnak, mint 1946-ban. A szövő- munkások keresete 1946-hoz képest majdnem kétszeresére emelkedett. Az Észt SzSzK-ban a háború utáni években helyreállítottak és újra fel­építettek több mint 1 millió négyzet- méter lakóterületet. 1952 év végén az Észt SzSzK-ban 1152 iskola működik majdnem 146 ezer tanulóval. A szovjet hatalom éveiben Észtországban Tudományos Akadémiát és Mezőgazdasági Akadé­miát létesítettek. A köztársaság fő­iskoláin kétszerannyi hallgató tanul, mint a burzsod Észtországban. 1951-ben Szovjct-Észtországban a szociális-kulturális kiadásokra körül­belül 550 millió rubelt fordítottak. 1952-ben a népművelésre, egészségvé­delemre és lársailalombiztosítsdra for­dított kiadások az előző évhez képest 25 millió rubellel emelkedtek. Az Észt SzSzK-ban gyorsan nő a kulturális felvilágosító intézmények hálózata. Jelenleg a köztársaságban több, mint 1600 könyvtár, körülbelül 900 klub és kultúrház, több, mint 1500 Vörös Sarok. 0 aiuMs és több múzeum van. ♦ t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents