Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-26 / 252. szám

2 KAPLO m2 OKTÓBER 2« A üzociáldeinokratizmus elleni harc feladatai üzemeinkben Az alábbi cikk egy elöadá* része, «inelvet Vértes Ferenc elvtárs, az MPP Központi Vezetőségének mm- kntársa tartott a megyei I’ártokta- tás Házában. A Központi Vezetőség ülése óta el­telt negyedév tapasztalatai azt mutat­ják. hogy bizonyos részleges javulás ellenére üzemeink többségében to­vábbra is lebecsülik, opportunista módon kezelik a ezociAldemokratiz- niu-N elleni harcot, ezt az igen fontos harci feladatot, — nem értik, nem hajtják végre megfelelően pártunk Központi Vezetőségének Idevonatko­zó útmutatásait. A leggyakoribb hiba. hogy csak az üzemekben még megbúvó jobboldali szociáldemokrata elemek tudatos kár­tevő munkájában, politikai bomlasz­tó tevékenységében keresik a szociál- demokratizmus megnyilvánulásait. Ez a hibás nézet azt a benyomást kelti, hogy például valamely üzem­ben, ha időnként lelepleznek és el­távolítanak néhány jobboldali szo­ciáldemokratát, akkor lényegében ez­zel eleget is tetteik a szociáldemokra- tizmus elleni harc követelményeinek. Az előbbinél Is siflyosabb politikai hibát követnek el azok. akik a szo- ciáldemokratizmus leküzdését a volt szociáldemokrata párttagok elleni általános harcként fogják fel. Ez a nézet az ellenség munkáját segíti elő. Nyilvánvaló, hogy éppen a jobbol­dali szociáldemokraták és a többi ellenséges elem minden törekvése irányul most arra, hogy harcunknak ilyen színezetet adjon. így szeretnék lazítani, megbontani rendszerünk vi­rágzásának legfőbb biztosítékát: a munkásosztály egységét. TrlTéÁee/'f/ BCKEMOZG Ai. MUMK fflOd : németi békebizottság békevédelmi szerződések kötésével kapcsoljon be minél több dolgozó parasztot a békeharcba 1. A szociáldemokratizmus lényege, tartalma A ezociáldesnokratizmns olyan ellen. 9égés ideológia, amelynek tudatos ke »viselői, terjesztői,' nálunk a jobb oldali szociáldemokraták, a tök,ás országokban a szervezetszerűen ancglévő szociáldemokrácia, a szociál­demokrata pártok. Az imperializmus kialakulásának a munkásmozgalom erőteljes fejlő ö -sénck már kezdeti szakaszán, a múlt század utolsó éveiben a bur­zsoázia irányt vett arra, hogy belül TŐI is bomlassza a proletáriátus for radahnj harcát. Elsősorban az extra■ profit morzsáin felnevelt munkás arisztokrácia volt hivatva ezt a fel­adatot betölteni. Ez a viszonylag jó! k°reső szűk munkásréteg egyre in­kább tért nyert a munkáspártok, a szakszervezetek vezetésében és vele együk terjedt az opportunizmus, iimely az első világháború küszöbén eluralkodott a II. Inlernacionálé pártjainak vezetésében. A II. Inter- narionálé pártjai ellen forradalmi pár tokká, a burzsoázia ügynökségévé váltak. Ezek a pártok az imperialis­ták úgyiltöltelék szállítóivá váltak ebben a mindkét részről igazságtalan háborúban. Csak a bolsevikok tartot­ták magasra a forradalom zászlaját, csak a bolsevikok hirdették, hogy ezt a háborút polgárháborúvá kell vá! toztatni és az imperialisták háborúját a népek békéjével kel! befejezni. A TT. Inlernacionálé pártjainak tör­ténete az első világháború után is a munkásosztály sorozatos elárulásó nak s. története. Bábáskodtak a fa­sizmus megszületésénél!, segítettek fi'Idajlcáláfiában. élenjártak a Szov­jetunió rágalmazásában, a kommunis­ták üldözésében. Résztvettek a má­sodik világháború előkészítésében. — híve« kiszolgálva saját országuk burzsoáziáját. A második világháború után magatartásukban mindössze az a változás következett be, hogy nem egyszerűen saját burzsoáziájuk, ha­nem a vüágreakció vezetőjének, az USA imperialistáinak ügynökségévé, k-émközpontjaivá váltak. Ma ők az új világháború kirobbantására törek­vő Imperialisták elsőszámú segéd csa­patai a Tito-handóval együtt. Ma a nyugati szociáldemokrata pártok — .amerikai pártok". Eladták, áruba bocsátották országaik függetlenségét az Egyesült Államok imperialistáinak. Az országon belül végzett tevékeny­ségük eVősorban a munkásosztály egységének megbontásóra irányul, híven kiszolgálva megbízóikat. Természetesen szigorúan meg kell különböztetnünk a pártok áruló veze­tőit az egyszerű tagoktól, azoktól a megtévesztett, félrevezetett munká- soklól, akik a vezetők demagógiájá­nak, szocialista frázisainak hatására beléptek a szociáldemokrata pártba. A nyugati ezociá'demokrata pórtok vezetői azt hirdetik a munkásoknak hogy nincs szükség proletárdiktatú rára, mert a jelenlegi tőkés rend át fejlődik, vagy már kifejlődőiben is ven — lásd Anglia — a szocializ­mushoz. És ha a szép szó nem használ, mert a munkások ennek az „át fej lő désnek“ táitását, életszínvonaluk hal­latlan mérvű esésében, legelemibb politikai jogaik elvesztésében, a nö vekvő munkanélküliségben érzik, a szociáldemokrata vezetők — ahol kormányon vannak — habozás nél­kül nyúlnak a békeharcosok bebör­tönzésétől, a sztrájkoló munkások Itt- retóséig a legelvetemültebb eszközök­höz. Ez az angol, francia, nyugatné­met országi stb. szociáldemokrácia Igazj arculata. Ez a vázlatos történelmi áttekin­tés teljes egészében áll a magyar szociáldemokrata pártra is. A magyar szociáldemokrata pórt mindig n nyu­gat-európai jobboldali szociáldemo­kraták politikáját követte. A század- forduló elején a magyar szociáldemo­krata pártban is úrrá lett az oppor­tunizmus. Talaja a felszabadulás előtt nálunk it a munkásarisztokrácia és a munkásmozgalmi bürokrácia volt. Nálunk ugyan szűk volt ev. a réteg:, de a magyarországi szociáldemokra- tizrnoe azért nem maradt el a mun­kásosztály ügyének elórulósában a nyugateurópai társai mögött. Rákosi elvtárs így foglalta össze az ellen­forradalmi korszak alatti működésü­ket: „... Horthy nak és reakciójának vol­tak helytartói a munkásság között. Ok voltak azok, akik taftékazva szór ták a rágalmat, a mocskot a Szovjet­unióra, akik a dolgozók között a mun. kásszervezetekbtn felkutatták a kom. munistákat és kiszolgáltatták őket Horthy véres pribékleinek. Ok vol­tak a második világháborúban min­den felszabadító mozgalom kerékkötői, ők gondoskodtak arról, hogy a ma­gyar gyárak teljes gőzzel dolgozza nak a német fasiszták háborújára, hogy ne legyen szabotázs, hogy ne legyen selejt, az ő besugásukra vit­ték kinzókamrákba, vagy a büntető­századok mozgóvesztőhelyére a for­radalmi munkásokat.” A jobboldali szociáldemokraták a félszabadulás után is arra törekedtek, hogy fenntartsák, majd a fordulat évét követőé«, hogy visszaállítsák a kapitalizmust Magyarországon. Veze­tőik zöme ebben az időben az angol és az amerikai imperialisták ügynö ke. fizetett kéme lett. Az egyesüléssel a szociáldemokrata párt szervezetileg megszűnt ugyan, de a Jobboldali szociáldemokraták nem tűntek el. nem tűnt tf a szociál demokrácia Ideológiája: a szociálde- mokralizmus. Ennek az Ideológiának mint minden más ellensége* ideológiá­nak célja: J, A tőkés országokban a fennálló kizsákmányoló rend védelme, — a dolgozók forradalmi harcának el- gáncsolása, elárulása 2. A népi demokráciánkban a szó­éi] munkással gyarapszik, akiknek jelentős része a faluról, az egyénileg gazdálkodó parasztok fiaiból, leányai, ból kerül ki. Ezek gondolkodásában különösen erősek a kapitalista marad­ványok, a „kaparj kurta, neked is juta „ki ki magáért, isten mind annyiunkért” kispolgári elve. Ehhez járul hogy a zömmel faluról, a ház­tartásból jött áj munkások a jobbol­dali szociáldemokraták gyalázatos, Áruló tevékenységét sem nemzetközt, sem hazai, vagy kiváltkép üzemi vo­natkozásokban r.om ismerik. Tisztein,, ezek szakmai tudását és könnyen ke. rülnek demagógiájuk befolyása alá. Ezek a faluról jött új munkások gyak­ran a nálunk még létező utolsó bur- zsoá osztály, a kulákság és a kleri­kális reakció befolyását 1» magukkal hozzák. A buTzsoá gondolkodás maradvá nyai természetesen a régi munkások­nál is többé-kevésbbé megvannak. Ezért a szociáldemokratizmus meg­nyilvánulásaival olyan dolgozóknál is találkozunk, akik soha nem voltak a szociáldemokrata párt tagjai, sőt találkozunk a srociáldcmokratlzmus megnyilvánulásaival még volt MKP- tagoknál is. 3, A jobboldali szociáldemokraták közvetett, vagy közvetlen módon, min dig a ,,terepnek” legjobba^ megfelelő formában és a lehető legbiztosabb fe- dezék mögül szüntelenül iparkodnak az elégedetlenség, a dobogás széllé mét terjeszteni az elmaradottabb mun­kások között Ok a rémhíreknek fő for­rásai, az „amerikai életforma” dicsői, tői. Rendszerint nem beszélnek nyíl­tan a rendszerünk ellen ott, ahol tar­tanak a leleplezéstől, hanem burkol tan, célzásokkal utalnak és annál ak tívabban cselekednek pártunk politi­kája, a dolgozó nép érdekei ellen. Mindebben jó szövetségesekre ta­lálnak- az üzemekbe besodródó külön., bözó deklasszáH, levitértett, jobboldali elemek, a felszámolt kizsákmányoló osztályok maradványai résziről. 4. A szociáldemokratizmus térnye­rését segiíti elő üzemi pártszervezete ink, pártbizottságaink egv részénél, a Németiben három héttel ezelőtt mindössze 10 százalékra állottak az őszi vetések. Horváth András és Sie futics István kulákok azt terjesztet­ték a laluban: „Adjon az állam vető­magot.” A dolgozó parasztok egy részét sikerült megtéveszteniük. Fel­szántották, szépen előkészítették a földet a vetésnek, de nem vetettek, hanem vártak. Dór« Ferenc párttttkár elvtárs látta: ez nem mehet így to­vább, vetnünk kell, hogy jövőre ke nyerünk legyen, összehívta a népne velőket, a tanács vezetőit, a béke bizottság tagjait. Megmagyarázta a népnevelőknek: ne váriunk állami se­gítségre. Az. hogy „adjon az állam”, — az ellenség hangja. Ezután így szólt a népnevelőkhöz: — Nekem nincs fogatom, de én el­vetek! — F.n is — mondta Sárkány Emil, és a többi párttagok és a népnevelők sorban. A dolgozó parasztok másnap már látták: a falu kommunistái nép nevelői vetnek. Ez megtörte a jeget. A dolgozó parasztok egy része el­kezdett vetni. A másik résznek, akik nek nem volt vetőmag luk, a népne­velők felolvasták a tanácsirodán lel írt neveket, ennek is von fölös vető­magja, érmék Is — vásárolhatsz tőle. Ugyanakkor népnevelőket küldtek azokhoz a dolgozó parasztokhoz Is. akiknek lölös vetőmagjuk volt. A népnevelők megmagyarázták nekik, hogy a fölös vetőmag eladás azok­nak, akiknek nine* vetőmagjuk, haza. fias kötelesség. A személyi példamutatás és a jó népnevelőmunka következtében Né. tnetiben hamarosan meqfordult a hely zct: • október 22 re 100 százalékra el végezték a vetést. A népnevelőgárdának a békabizott­ság is tagja volt. Az eredményben tehát részese van a békebizottságnak, is. A begyűjtésben már lemaradás van Németiben. Kukoricabegyüjlésben 59 százalékra, napralorgóban 49, burgo. nyabegyüjtésben 28 százalékra álla­nak, le vannak maradva az élőállat­éi a tejbegyüjtésse! is. A lemaradásban éppúgy része von a békebizottságnak is, mint ahogy ré jze van a vetési győzelemben. Németiben 80—90 házszám van, a laluban négy békebizottságot is le­hetne alakítani. A négy békebizott ság helyett egv van, ami nem hely­telen, csak dolgozna jól a békebizott­ság. A békebizottság azonban nem dolgozik úgy, ahogy kellene. Mlnd_ össze öt tagja van. Krizsics János, a békeblzottság elnöke, aki VB-tag Is egyben, a békebizottság munkájára azonban nem fordított kellő gondot. Nem tagja a békebizottságnak otynn élenjáró dolgozó paraszt, mint Vuko- vies György, akt a pártszervezet leg­jobb pártonkívüli népnevelője, aki például a békekölcsönIegyzés idején elsőnek jegyzett 250 forintot és mtn^ a pártszervezet pártonkívüli népne­velője a legtöbbet jegyeztetett. A békebbroH«Asr eddig keveset tett a békekongresszusért. Ez­után akarja megtartani küldöttválasz­tó békekisgyülését. A küldöttválasztó békekisgyűlésen Is beszéljenek a dol­gozó parasztoknak a békebegyüjtés jelentőségéről Kössenek békevédelml szerződéseket velük. Ezeket a szer­ződéseket pedig tegyék abba a dí­szes, délszláv népi motívumokkal ki. varrt béketartsznyába. amelyet a né metiek és szalántaiak együtt készí­tenek és küldjék lel a békekongresz- szusra. Gyorsítsák raes tanácsaink a naprafor^óbeoyíijtést cializmus építésének akadályozása. ^zd^. mü3ve^őkné, meg­régi kizsákmányoló rendszer visz. szaálMására irányuló minden ellen séges törekvés segítsége. A szociál demokratizmus veszélyessége főként j abban reilik, hogy a proletárdiktatú ra vezető osztálvának a hatalmon lé­vő munkásosztálynak soraiban .fer­tőz és elsősorban a termelés, a terme_ lékenvség növelése, a munkaverseny kibontakozása ellen irányul. Fékezi a dolgozók politikai öntudatának fejlő­dését; el homály őrt i a előttük az ál lomhoz, a termeléshez való úi, m*g változott viszonyukat, elíeledi fejlő désük távlatait és ezz:í kapcsolatban az áldozatkészség, helytállás szüksé­gességét. Nyomában elburjánzlk az elégedetlenség, a norma és a bér kérdésében, a norma- és bércsalás, az anvagiasság. Lazul a munkafegyelem. Jelentkezik a női munkások, liatalok. átképzősök háltérbeszorítása és el. nyomása. Ennek az ellenséges ideológiának hordozói, tudatos terjesztői. ennek az ideológiának szellemében tudatos terjesztői, ennek az ideológiának szel­lemében tudatos kártevő munkát végzők: a jobboldali szociáldemokra­ták-. Ez azonban koránt sem jelenti, hogy a szociáldemokratizmus elvi és gya korlati jelentkezése csak ezeknél az ellenséges elemeknél tapasztalható, akiknek jelentős része a régi rend szerben beszervezett rendőrspicli, az igazgató úr bizalmi embere, a lecácü- lönhö-’öbb joook'ka’ rendelkező műn. kásarisz'okrata volt. Ha csak ezekre korlátozódnék a szociáldemokratiz- mus. akkor jobbára adminisztratív in­tézkedések is sikerre vezetnének A valóság azonban nem ez. 1 Á volt szociáldemokraták közül sokan anélkül, hogy ezt tudnák, táo talajt jelentenek a szociáldemokratlz mus számára, elősegítik a jobboldali szociáldemokraták aknamunkáiénak kibontakozását. A Szociáldemokrata Pártban kanott sokéves ..neve’és“ ha tására elsősorban a viszonylag job­ba-, kereső szakmunkásoknál tapasz­talható szakmai sovinizmus, amely a segédmunkások lebecsülésében, nap. mint nap ma is megmutatkozik. X Iparún^ érvem te mintegy 100 ezer mutatkozó politikai vakság, szájtáti ság, megalkuvás, az ellenség lebecsü­lést. Az a kommunista párttltkár. ve_ ze‘őségi tag. szakszervezeti funkcio­nárius. kommunista vállalatvezető, mester, stb. akt ,,elnéző magatartásá­vallényegében támogatja a bé-rcsa íást, a normalazítást. aki a munkás osztály általános érdekeivel szembe helyezi saját műhelyének, csoportjá­nak látszólagos ,,külön” érdekeit, aki lebecsüli az új munkásokat, opportu. p.ista módon igyekszik kitérni a fele lösség alól, — a szociáldemokratizmus szellemében gondolkodik és dolgozik. A szocl ál demokr a ti zznus elvi és gya. korlati megnyilvánulásai nem korié tozódnak a jobboldali szociá'.demokia táJcra. Hiba volna azonban, ha tőlük e;ezaikftva vizsgálnánk a szociáldomo kratizmus je'entkezéseit és leküzdésé vei kapcsolatos feladatainkat. Rákosi elvtárs így figye'meztut be« nünket: ,,A mi békés fejlődésünk kö­zepette, ha nem vagyunk éberek, ha nem harcolunk a szociáldemokratiz­mus legkisebb megnyilvánulásai ellen is, akkor gyorsan nagyra nőhet.” Arra kell nevelnünk párttagságun kát, az üzemi funkcionáriusokat, min den becsületes dolgozót, hogy figyelő szemmel különbséget tegyenek a jobb oldali szociáldemokraták és az Aló­luk megtévesztett, becsapott, a szo­ciáldemokratizmus befolyása alá ke­rült munkások között, Míg az előbbinél a kíméletlen po­litikai leleplezés, elszigetelés és az ad minisztrációs eszközök igénybevétele jelenti a legjobb fegyvert, addig az utóbbinál a szívós politikai felvilágo sító munkát, a meggyőzés eszközét leéli előtérbe állítanunk (Folytatását a keddi számunkban közöljük.) Megrénfcfcen a napraforgó törése már csaknem befejeződött és mégis igen le vagyunk maradva a napra­forgó beadási terv teljesítésével Ez elsősorban onnan ered, hogy járási és községi tanácsaink lebecsülik « fontos népgazdasági cikk begyűjtésit és a megyei tanács begyűjtési osz­tálya sem szorgalmazza elég erőtel­jesen a napraforgó tervek teljesítését. Az egyes járások tervteljesftésc kö­zött is jelentős eltérések mutatkpz nak. Míg a mohácsi járás 61 száza­lékra teljesítette ezévi tervét, addig az utolsó helyen lévő pécsváradi járás mindössze 42.5 százalékra. De a mo­hácsi járásban is eltűrik, hogy a tszcs-k 72 százalékos és egyénileg dolgozó párasatok 65.6 százalékos teljesítésével szemben a kulákok a beadási kötelezettségüket mindössze 38.6 százalékra teljesítették. Egyes járásainkban nemosak az egyénileg dolgozó parasztok és kulá­kok beadását hanyagolják el, hanem elfeledkeznek arról is, hogy a megfe­lelő ellenőrzéssel biztosítsák a ter­melőszövetkezeti csoportok példamu­tatását, különösen feltűnő ez a sásdi járásban. Községi tanácsaink a napraforgó- begyűjtés kérdését igen erősen lebe­csülik. Mi sem bizonyítja ezt. jobban, mint, hogy számtalan figyelmeztetés ellenére sem világosítják fel arról a dolgozó parasztokat, hogy a pénzbeli ellenértéken kívül állatnunk jelentős kedvezményeket biztosít étolaj, nap­raforgódara, szappan, vagy egyenesen étkezési zsír formájában a beadásu­kat teljesítőknek. Nem egy községi tanácsunk hanyagolja el a naprafor- góbeadást nem teljesítőkkel szemben az állami rendszabályok alkalmazá­sát, — sem a felipótlékolást, sem a helyszíni elszámoltatást, nem pedig — ha ténylegesen kevós volt a ter­més — a beadási kötelezettség tel­jesítéséhez — nem ütemezi át más beadásra alkalmas terményre a köte­lezettséget Számos községi taotáesunk eltűri, hogy jelentős mennyiségű naprafor­gó érett állapoiban még kint legyen a mezön. így a piskói tszcs mé ^ ma sem szedte le teljesen beérett napra­forgóját és azt a madarak fogyaszt­ják. A községi tanács elnöke sem intézkedett, Eltűri, hogy népgazda­ságunkat, a tiuos-t és « tagokat Ilyen sűlyosan megkárosítsák. Kor ármis ­lenyben is kint van még a tszos naj>- raforgója. De a mohács-, járás számos községében: Himesházán, Babarcon, Kölkeden is találunk kint naprafor­gót. Pedig megyénkben számos község van, mint Nagynyárád. Oyód, Zsib- rik, Vejti, Gyflrűfü és Bezedek, ame­lyek jóved 100 százalék felett telje­sítették napraforgó tervüket és szá­mos olyan termelőszövetkezetünk van, mint a borjádi Béke tsz, vagy a nagyárpádi Ui Alkotmány tsz, ame­lyek 100 százalékon felül teljesítet­ték napraforgó beadásukat. Az egyé­ni dolgozó parasztok közül Kóla Lajos, szavai dolgozó paraszt 16S százalékra, Uancz Lajos szajkj dol­gozó paraszt 2Ű2 százalékra teljesí-' tette beadását, de százával vannak olyanok, akik még ennél is magasabb teljesítéssel harcolnak a békéért és látják maguk is előnyét a naprafor­gó kötelezettségük teljesítésében. Községi tanácsaink elsőrendű fel­adata. — és ebben a megyei és já­rási tanácsoknak minden támogatást meg kell adniok — hogy nagrraforgó- terrrilket is maradéktalanul teljesítsék. Meg kell magyarázni minden egves dolgozó parasztnak, hogy önmagának okoz kárt. ha a teljps nanraforgó- termését be nem adja és tudatosítani kell természetesen a beadással járó kedvezményeket is. A begvflitésí ál­landóbizottságok egyik föfeladatát kell. hogy képezze a napraforgóter­vek teljesítése, a hátralékosok elszá­moltatása, de a községi tanácsoknak gondjuk tegyen arra i«. hogy minden napraforgót most -már betakarítsanak, kiesépcljcnek és megfelelő száraz­sággal szolgáltassák be a gyűjtő­helyre. Községi tanácsaink, funkcio­náriusaink ne engedjék, hogy egyet­len egy szem napraforgó Is kárba vesszen. A járások versenyében: 1. Villány, 2. Mohács. 3. Pécsvárad. 4. Pécs, 5. Sásd. 6. Szigetvár, 7. Siklós. 8. Sely- lve. Burgonyából: 1. Sásd. 2. Mohács, 3. Villány. 4. Sellye, 5. Szigetvár, 6. Pécsvárad, 7. Pécs, 8, Siklós. Kukoricából; 1. Villány. 2. T’éosvá- rad, 3. Mohács, 4. Sásd. 5. Pécs, fi. Szigetvár, 7. Siklós, 8. Sellye. Napraforgó: 1. Mohács, 2. Villány, 3 Pécs, 4. Szigetvár. 5. Siklós, fi. S*llyA 7. Pécsvárad, 8. Sásd

Next

/
Thumbnails
Contents