Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-03 / 232. szám

NAPLÓ J952 OKTOBER * A SZK(b)P módosítói! szervezeti szabályzata tervczeféröl Részletek Kovács István elvtárs előadásából Az előadás első részét október M, csütörtöki számunkban közöl­ük. II. Végül, de nem utolsósorban a foko. yótt követelmények állítását pártunk felszabadulás utáni fejlődése és je­lenlegi helyzete leszi rendkívül szük­ségessé. A mi pártunk a felszabadu lás után a szociáldemokrata és többi pártokkal a tömegekért vívott harc­ban szélesebbre tárta kapuit és ko moly könnyítéseket tett a pártba való felvételnél. Sok pártszervezet, komoly, hibákat követett el a tagfelvétel te rén. Számos helyen nem válogatták ki gondosan a tagokat, tagtoborzások, sót kollektív tagfelvételek voltak. Tagjaink közül sokan még politikai­lag nem elcg fejlettek, nincsenek eléggé kipróbálva és nem szoktak még hozzá a szigorú párífegyelem betar­tásához, a párt iránti kötelességtelje­sítéshez, a helytálláshoz. Egyes párt. tag-ok magatartásában, egyes pártszer­vezetek munkamódszerében sok még a szociáldemokrata maradvány Párt­tagjainknak még nem vált húsává vé­révé a bolsevik munkastílus, a párt ügyéért való bátor helytállás. Foko. rőt követelményeket állítani a párt­tagság elé. egyben harcot jelent a szociá'demokratizmus eKen, a szoc- de.ro maradványoknak sorainkból va ló kiirtásáért. * Pártunkban napról napra nő azok­nak » párttagoknak és tagjelölteknek azoknak az aktivistáknak a száma, akik megértve Rákosi elvtárs útmu­tatását, a II. kongresszus és a Politikai Bizottság határozatát, a párt ügye iránti felelősségérzsttö; áthatva, ak­tívan kiveszik részüké a pártmunká- bóls a párt. és kormányhatározatok végrehajtásé ból. Ugyanakkor rá kell mutatni arra is hogy a pártmunka legfőbb gyen géje. hogy párttagjainknak még je lentékeny része nem értette meg a párthatározat lényegét és a II. kon­gresszus, valamint a Politikai Bízott ság határozatának végrehajtása nem folyik kielégítően « a javulás mész. sze elmarad a követelmények mögött, párttagjaink egyrészénél még bajok vannak; a kötelességteljesítés, a párt legye'cm. a párt ügye iránti felelős­ségérzet körül. Amíg a ni nagyszerű pártakti vitá­ink idejüket és erejüket nem kímél vp. fegyelmezetten. áldozatkészen, példásan teljesítik a párt iránti köte. 1 ességüket, addig számos párttag nem terz eleget a szervezeti szabályzatban előírt, a párt iránti kötelességének, fegyelmezetlen, politikailag nem ké pezi magát, nem veszi ki részét a pártmunkából és formálisan, passzí­van viszonyük a párt- és a kormány határozatokhoz és nem hajtja végre azokat Nemcsak a párttagok, hanem a párt-, állami és fömegsrervezeti funk­cionáriusok között is vannak olya­nok. akik nem hajtják végre a párt és r kormány igen fontos határozatait, utasításait Az utóbbi időben különö sert gyakran fordul elő komoly op­portunista elhajlás az üzemekben, hogv nem hajtják végre a termelés megszervezésére, a munkafegyelem megszilárdítására, a normalazilás, a bércsalás, a béralaptúllépés elleni és a tervidőpontok betariására vonatko zó határozatokat. Falun pedig a be­gyűjtés, az. adófizetés, az állampolgári fegyelem, a kulákok visszaszorításá­ra vonatkozó fontosabb határozatokat. Váro»ban és falun is elhanyagolják a pártépítésre vonatkozó fontos határo zatok végrehajtását . Formálisan viszonylanak a határo­zatokhoz, a szót nem követi eléggé a tett, nem szervezik meg a határo rátok, a vállalások végrehajtását és a végrehajtás rendszeres eüenórzé séf, Gvorsan fel kell számolni ezt a munkastílust. Meg kelt javítani a ha­tárosa tok végrehajtásának ellenőrié l*t s mindenütt, biztosítani kell a bot »évii- munkastílust, hogy a szól a telt. a határozatot, a vállalást a végrehaj tás kövesse, A, pártmunka elmulasztása, a hatá. roZajíok. útmutatások végre nem -haj- tééá’ a párt- és állami fegyelem gya­kori be nem tartásához vezet. Egyes állami, gazdasági és tömeg- szervezeti vonalon dolgozó kommu­nista vezetőknek különös elképzeld. *eik vannak a pártfegyelemről Azt hiszik, hogy rájuk nem kötelezőek a párttagok számára előirt szabályok. Art hiszik, hogy nekik nem kell meg­jelenni a párttaggyü'.ésen. aktívaérte­kezleten. hogy számukra nem kötele zó a pártmunka és elfoglaltságukra hivatkozva kivonhatják magukat a pá rtoktatásból. Azt hiszik, hogy a párffcgyelem csak az egyszerű párt. tagok számára kötelező. Ezt a súlyos tévedést gyorsan fel kell számolni egész pártunkban Mtnden párttag vésse jól agvába az SZKfb)P szervezeti szabályzat 3 pont­jának fi alpontját: *A párttag kötelessége, hogy tart sa be a párt és állami fegyelmet, amely egyaránt kötelező mind'n Párt tagra, A pártban nem lehet kétféle fegyelem: egyik a vezetők és másik az egyszerű párttagok számára. A pártban egy a fegyelem, egy a tör. vény minden kommunistára nézve. ér. ürmeitől é; tisztségétől függetlenül A párt■ és állami fegyelem megszeqé se nagy bűn, amely kárt okoz a párt nők s ezért összeegyeztethetetlen a párttagsággal.’1 Párttagjaink között mind nagyobb számban vannak o!yan elvtársak, akik egvre jobban összeforrnak a párttal, akik számára a legszentebb, a legfon. tosabb ügv a párt ügye. Olyan elv­társak, akik készek minden helyzet­ben és minden körülmények között öntudatosan, áldozatkészen, kommu­nistához méltóan helytállni a terme lésben, az ellenség elleni harcban. Nem lenne azonba„ helyes elhall­gatni. hogy párttagjaink és tagjelölt- jeink egy részénél még komoly és sok hiba van a kommunista példa- mutatás és helytállás, az éberség, az el'enség elleni harc körül. Vannak párttagjaink, akik rendszeresen nem teljesítik a tervüket, sok selejtet qvártanak. elnézik, tűrik a normala- zilást. a bércsalást, a munkafegve lem megsértését, sőt mi több, ma­guk is résztvesznek ebben Számos esetben előfordul, hogv n^w mutatnak példát és nem járnak élen a munka versenyben, nem teljesítik vállalt kötelezettségüket. Előfordul több falusi párttagunknál, sőt párttitkárnál és tanácselnöknél, hogy nem teljesítik beadási és adó­fizetési kötelességükét. Az utóbbi időben gyakran tapasz­talható városban, üzemekben és fa- Up egyaránt komoly jobboldali oppor­tunista e'hajlás. a kommunista éber. -ég eltompulása, a szájtátás, a helyt­állás hiánya az ellenség elleni harc­ban Komoly opportunista elhajlás, hogv üzemekben, vagy falvakban a kommu­nisták gyakran tűrik a jobboldali szoc demek a klerikális reakció, az üze trteUbe beéoült oszlálvid'tgen ügynö­kök. a kulákok. néoellenes uszítok, suttogó propagandáját é= szabotáló munkáját és p.em lépnek fel harcosan ellene. A falvakban, a tanácsokban gyakori a liberalizmus a ku'ákokka! szemben. A kulákok ..eltűnnek'' a kuléklistáról. Engedik, hogv ne te­gyenek eleget bradási köte’.eze'tsé- gük’nek stb., s nem verik energiku­san vissza a kulákok ellenséges agitá cióiát Ezt a komoly jobboldali od. portunizmust pártszervezeteinknek meg kell szüntetni Az SZK(b)P szervezeti szabályzata kimondja, a párttag kötelessége, hogy ..legyen politikailag éber. s vésse em. lékezeiébe, hogv a kommunisták éber séqe mindé" területen és minden kö­rülmények között szükséges." Kommunista párttagnak lenni azt jelenti. hogv éberen mindenben a párt és az állam érdekei! kell szem elölt tartani és védelmezni E; kell érnünk, hogv minden egyes nártta gunk jó! ismerve a párt politikáját- ne várjon külön utasüásra, hanem bárhol és bármii! ven előre nem Iá'oft helyzetben he'yf áll jón. olyan kérdé. sekben is. amelyekben nincs kidőlne, zott. határozat, vagy külön utasítás, védve meg a párt politikáját és kö -etkeze'esen vérié vissza az ellenséq aljas támadását és harcoljon az op­portunizmus mindenfajta megnyilvá nu’.ása ellen. A Magyar Dolgozók Pártja további erősítésének, harckészsége fokozásá­nak és az elölte álló hatalmas fel­adatok sikere^ meooldásának egvik legfon‘o«abb e’őfe!‘éfelp hogy a mi pártunkban is még magasabbra emel ink a párttaa meatiszlelö címét Tao jóinkat és taqielö'tieinkel a párt ég a nép iiayéért való Inkorott felelős séqre ke’l nevelnünk. Ha megvalósítjuk. hoo-v minden pár'tao aktívan kiveqve részét a pán politikájának r. gvakdrlati életbe va'ó átültetéséből és kommunistához mél. tóan példát mutasson » he’ytáVásban, a nehézségik leküzdésében, az "fen­ség e”enj harcban akkor pár'unk má-odik konrrres'zusának. a Politikai Bizottság április 10 i ha'ározatának és a Szovjetunió Kommunista Pártja mó dosított szervezeti szabályzatának szellemében járunk el A szervezeti szabálvzat-tervezetben vörös fonalként húzódik végig a párt legfontosabb szervezeti elvének, a de­mokratikus centralizmusnak a megsn lárdítása és továbbfejlesztése. A párt­tagok kötelességének és felelősségé­nek fokozása a centralizmus, a köz­ponti vezetés jelentős megszüárdítá sát eredményezi Ezzel párhuzamosán jelentőse,, kiszélesedik a párton be lült demokrácia, a tagság jogainak biztosítása A bírálat és önbírálat elmélyítése, a hibákkal szembeni engesztelhetet­lenség a szervezeti szabályzat terve zetérék egyik leglényegesebb ré-zei alkotja. Á szervezeti szabályzat 3. pontjának g) alpontja minden párt­tag kötelességévé teszi, hogy ..tej tessze az önbirálatot. és az alulról jö vő bírálatot, tárja tel és igyekezzék kiküszöbölni a munkában mutatkozó hiány osságokat, harcol ion a munká­ban a látszatsiker, az önteltség és az önelégültség ellen. A bírálat ellojtása súlyos bűn. Aki elfojtja a bírálatot és hivalkodással, magasztalással helyet, tesíti. az nem maradhat meg a párt soraiban A pártbizottságoknak és az alap- szervezeteknek eddig is fontos fel. adatuk volt a bírálat és az önbírálat következetes alkalmazása. De mrvst a szervezeti szabályzat-tervezet min­den pártszervnek, minden egye« alap. szervezetnek és párttagnak köteles­ségévé teszi, hogy „fejlessze a bírá­latot és önbirálatot, nevelje a kom­munistákat a hibák elleni engesztel­hetetlenség szellemében." A bírálat és önhírálat a pártkáde­rek. a párttagok és az egész dolgozó nép forradalmi szellemben való ne­velésének bolsevik módszere. Az a cél,ja. hogy feltárja és felszámolja a hibákat, gyengéinket és egyre jobban tökéletesítse, magasabb színvonalra emelje munkánkat! „Azt hiszem elvtársak — mondot. ta Sztálin elvtárs — hogy az önbírá­latra éppoly szükség van, mint le­vegőre. mint vízre.“ Az ötéves terv irányelveit és a szervezeiti szabályzat-lervezetet még a kongresszus előtt megvitatják az SZK(b)P minden párlszervében és alapszervezetében, ahol széles lehető, séget adnak a tervezet bírálatára és kiegészítésére. A sajtóban megjelent közlemények az eddig lezajlott viták­ról, a levelek, cikkék, javaslatok mutatják, hogy milyen mély a pár­ton belüli demokrácia és milyen messzemenőek a párttagok jogai és hogyan bírálják a különböző hibákat és azok- elkövetőit. A most érvényes szervezet; szabály zat biztosítja a párttagoknak azt a jogát, hogy beadvánnyal fordulja­nak valamely vezető pártszervhez és felhívják a figyelmet a különféle rendellenségekre és hibákra. Az élet azonban bebizonyította, hogy ez nem „Gyakran előfordul — mondja Hruscsov elvtárs — hogy felelős funkcionáriusok akadályozzák a kom­munistákat abban, hogy a vezető pártszervek, a központi bizottság e'őff feltárják az ügyek kodvezőt'en állását... Sok kárl okoznak a párt­nak azok a kommunisták, akik — bár végnélkül hangoztatják a párt iránti odaadásukat — valójában azon­ban nem tűrik meg. e'nyomiák az alulról jövő kritikát.“ Ezért az S/.KfbiP szervezeti szabályzat-terve, zetének egyik legnagyobb jelentősé, gü kiegészítése, hogv kimondj»: „A párttagnak nemesak joga. de köteles­sége is. hogy személyekre való tekin. tét nélkül, közölje n párt vezető szer. veivel, egészen a központi bizottságig — n munkában észlelt hiányossáqo. kát. Azt, aki akadályozza a párttagot e kötelessége teljesítésében, mint a párt akaratának megszegőjét, szigo­rú büntetéssel kell sújtani." „Nincs jog kötelesség nélkül, és nincs kötelesség jog nélkül" — ír­ta, Marx az I. Internacionálé első szer vezeti szabályzatában. A szervezeti szabályzat pontosan mégha*ározza a párttagok jogait és kötelességeit és ezek a jogok és kö'elességek az PZKP szervezeti szabályzat.tervezeté. ben dialektikus egységgé olvadnak össze, a jog kö*e’ességgé és a köle Iesség joggá válik. Pl. a párttagok kötelessége a hibák feltárása és az ellenük va’ó engesztelhetetlen hare. De ez. a kötelesség egyben biztosítja a párttagok számára az alulról jövő ellenőrzésnek, a bírálatnak és a sza­bad véleménynyilvánításnak, a hibák feltárásának a jogát. Rákosi elvtárs, az 1350 február 10-i KV-iilésen éles bírálattal (ária fel a párton belüli demokrácia, a bí­rálat és önbirálat terén elkövetett súlyos hibákat és a párt valameny- nyi szerve és szervezete elé fontos feladatként, állította a hibák gyors kiküszöbölését, a bírálat és önbirálat a párton belüli demokrácia kifejlesz. tését és következetes alkalmazását. A II. kongresszuson Rákosi elvtárs idézte Sztálin elvtársat: „Nekünk nem akármiféle önbírálatra van szük­ségünk. nekünk olyan önbirálatra van szükségünk, amely növelj a mun­kásosztály műveltségét, fejleszti har­ci szellemét, megerősíti a győzelembe vetett hitét, megsokszorozza erőit és segít abban, hogy az ország igazi gazdájává váljék“. „Nekünk, akik új. nehéz feladatok előtt állunk, — mon- dotta Rákosi elvtárs — ugyancsak ilyen önbirálatra 'art szükségünk Ezért vettük fel legfontosabb teen­dőink közé a kritika, önkritika helyes és fokozott alkalmazását és ezért irány ttjuk rá e kongresszuson l'er ész­tül pártunk figyelmét." (Folytatjuk) Beszélő számok az ötödik ötéves terv irányelveiről 40—50 százalékkal növekszik a gabona össztermés eredménye a* ötödik öt­éves tervben. Ezt az eredményt az agrotechnikai eljárások fejlesztésével érik majd el. Nagymértékben növekszik még n szovhozok és kolhozok gépparkja is. Az ötéves terv végére a gabonafélék, ipari növények és lakar. inánynövények szántását és vetését 00—05 százalékban gépesítik. 70 százalékkal növekszik az ötödik ötéves tervben a városi és falusi Is* kólák építése. Öt év alatt 30—35 százalékkal növekszik a főiskolákról és szakiskolákról kikerülő szakemberek szánta. Az ipar. az építkezés és a me­zőgazdaság legfontosabb ágai számára 1055-ben 1050-hez viszonyítva két­szer annyi főiskolai végzettségű szakember kerül ki. LeSkes munkával készülnek a pártkongresszusra a bányászok Óriási munkalendület napjait éli a szovjet ország. A sokmilliós .szov­jet nép mérhetetlen lelkesedéssel készül szeretett pártjának XIX. kong­resszusára. A kongresszusi verseny szárnyakat adott a szovjet bányászoknak ét olaj munkásoknak is. „ , A „Gundorovugolj’Hröszt „Szevero-IzbarinszkafaH bAnyájának dolgozói sikeresen teljesítik gz SZK(b)P XIX. kongresszusának tiszteletére tett vál­lalásaikat: a sztahánovista műszak során naponta 100—120 tonna szenet termelnek ki terven leiül. A verseny élén jár a harmadik részleg kollektí­vája. amelynek vezetője, Szolovjov elftárs. A sztahánovista műszoíc első dekádja alatt a részleg tél szerelvényre való kiváló minőségű szenet bá­nyászott terven télül A bányában jelenleg olyan szervezési-műszaki intézkedések kidolgozá­sa folyik, amelyeknek segítségéve; tovább fokozhatják a szénkitermelést. A többi között tervbe vették, hogy október 5 re az aknánál gépesített csille- tolót állítanak be. IJjabb nagyszerű munkasikerek a Szov/etunióban a XIX. pártkongresszus tiszteletére A Szovjetunióban egyre nagyobb lendülő, tét vesz a XIX. part­kongresszus tiszteletére indított szocialista ver- seny. A kuznyecki meden­ce bányászai sikeresen teljesítik a teljesítmény és a termelékenység növelésére, valamint az önköltség csökkentésé­re tett felajánlásaikat. A kuznyecki medence több mint 25 bányája, köztük s ..Leninugolj" és a . Molotovugol f tröszt, határidő előtt tel jesitette a kilenchavi termelési tervet. A voronyezsi ekszka válorgyár dolgozói nagy igyekezettel dol­goznak. hogy teljesít­sék vállalásukat: a munka termelékenysé­gének öt százalékos nö­velését. A gyár sok munkása rendszeresen két-háromszoros normát teljesít. Az omszki vasútvo. rial petropavlovszki szakaszának vasutasai napról-napra túlteljesí. tik a rakodási tervet- A mozdonyvezetők az év eleje óla 12.000 tonna szenet takarítot­tak meg. A Cskalov területi Cselkar fűtőhöz moz­donyvezető brigádjai sztahánovista műszakot tartanak a pártkon­gresszus tiszteletére. T öbb mozdonyvezető augusztusban 80—90 kilométerrel nagyobb utat tett meg naponta a normánál. Szeptem­ber második dekád jó­ban a fütőhdzhoz tar. tozó mozdonyok átla­gos teljesítménye őf* százalékkal haladta meg az előirányzatot ■ A laskenti „Sztálin“ textilkombinát dolgo­zói sok észszerűsí.tési javaslatot valósítanak meg. Ilyen módon nyolc hónap alatt há­rom és félmillió rubelt takarítónak meg. A kombinát dolgozói vál­lalták, hogy a XIX. pártkongresszus meg­nyitásáig tízmillió rubel értékű textil-anyagot és fonalat állítanak elő terven felül, nagy. mennyiségű pamutot, nyersanyagot, villamos, energiát takarítanak meg és az előirányza­ton felül hatmillió ru­bellel csökkentik az ön­költséget. A gyár dol­gozói sikeresen teljesí­tik Vállalásaikat. APandóan emelkednek az árak Jugosz'áviában A pénz leértékelése következtében többszörösükre emelkedtek az árak Ma egy kilogramm hús ára 300 dí nár, egv kilogramm kenyéré 40 di­nár. egv tojásé 25 dinár, egy férfi ingé 3000 dinár, ezzel szemben 1947 ben egy kilogramm hús ára 30 dinár voR. egy kilogramm kenyér 5 di­nárba, egy tojás 0.5 dinárba, egy férfi­ing pedig 150 dinárba került. Az utóbbi időben a vendéglőkben és az üzemi étkezdékben is gyorsan emelkednek az árak Vendég'őben egy munkás havi étkezése 6000 di­nárba kerülne, ezzel szemben fizetése nem több, három négyezer dinárnál. A vendéglői árak néhány nap alatt 10—25 százalékkal emelkedtek, egyes ételek ára pedig 60 százalékkal szö­kött fel. , Mint a „Nova Makedonia" című !ap írja. a jugoszláv parasztság is borzalmas körülmények között 41. A titóista, kulákvezetés alatt álló szö­vetkezetekben a legmagasabb nap­szám 25“30 dinár, ezzel szemben egy eke ára 9700 dinár, megvásárlásához majdnem egy évig keilen^ dolgozni.

Next

/
Thumbnails
Contents