Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-08 / 236. szám

2 H IP L 6 1952 OKTÓBER 9 Az SZK(b)P Központi Bizottságának beszámolója a párt XIX. kongresszusa előtt (Fotytatá$ az 1- oldalró!) tömb, amelyet a Szovjetunió tudta nélkül, háta mögött kovácsoltak ösz- sze. Es hogy a nép elől eltitkolják en. r. k a tömbnek agresszív céljait és be­csapják a népet. ..védelmi“ tömbnek nevezték el a „kommunizmus''. a Szovjetunió eilen, amely — mint mon­dották — támadásra készül az Egye­süli Államok, Angiin, Franciaország és a tömb többi tagja eilen. Ugyanezen bűnös célból szerveznek amerikai katonai támaszpontokat a szovjet határok közelében fekvő kü­lönböző országokban. Ugyanezen bűnös célból az Egyé­niét A tárnok uralkodó körei remilila- múlják Nyugat-Németországot és Ja­pánt. Az Egyesült Államok uralkodó kö­rei és híveik Nvugat-Németország és Japán rémilitarizáSásával az egész világ szem elállóra újjáteremtik a má­sod k világháborúnak azt a két góc­pontját, amelynek megszüntetéséért a népek ebben a háborúban vérüket on­tották. Ki. Egyesült Államoknak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elleni támadása azt jelentette, hogy az ame- rikai-sngol tömb az agresszív háború előkészítéséről áttért a közvetlen ag­resszió cselekményére. A koreai nép, a bátor k'nai önkéntesekkel szoros együttműködésben, hősiesen védelmezi hazájának szabadságát és független­ségét, visszaveri a hékebontókat, ki­vívja az egész demokratikus és béke­szerető emberiség lelkes rokonszenvét. (Leckes taps.) A mostani nemzetközi helyzetnek a maga egészében több sajátszerű vos- nása és sajátossága van. Ezek közűi a következőket kell megemlíteni. A fő agresszív hatalo-m. az Ameri­kai Egyesült Államok, fokozott erő- ved hajszolja háborúba a többi kapi­talista országot, mindenekelőtt az északatlanti tömb tagjait, valamint a második világháborúban legyőzött or­szágokat — Nvugal-Németországot, Olaszországot, Japánt. Az amerikai főkolomposok a tömb valamennyi résztvevője részére megszabják a há­ború céljait, menetrendjét, a háborús részvételre számbajöhető erőket és el­döntik a háború előkészületeinek egyéb kérdéseit is, diktálják a ma­guk akaratát. Malenkov elvtárs leleplezi az impe­rialisták hazug propagandáját, mely szerint ők a ..Szabad országokat vé­dik“ a Szovjetunió részéről fenyegető háborúval szemben. Rámutat arra, hogy az Atlanti Szövetség országainak uralkodó körei eladták hazájuk füg­getlenségét az amerikai milliárdosok­nak. Az USA stratégiáját a beszámoló a következőkben jellemzi: Az amerikai imperializmus straté­giájának sajátossága, hogy az ameri­kai imperializmus főkolomposai kato­nai terveiket idegen területek és ide­gen hadseregek, elsősorban nyugatné­met és japán, valamint angol, francia és otesz területek és hadseregek fel­használására, vailamint más népek fel- használására építik, amelyeknek az amerikai stratégiák elgondolása sze­rint vak eszközül és ágyútöltelékül kell azolgálniok annak érdekében, hogy az amerikai monopolisták kivív­hassák a világuraimat. A józanabb és haladó politikusok, akiket nem vakított el a szovjetelle­nes ellenségeskedés, az európai és egyéb kapitalista országokban máris világosan látják, miilven feneketlen mélységbe rántják őket a megvadult amerikai kalandorok. Ezek a politiku. »ok már kezdenek szól emelni a há­ború ellen. Fel keil tételezni, hogy az amerikai diktátorok engedelmes bábjainak sorsára ítélt országokban akadnak valóban hékeszerető, demo­kratikus erők, amelyek a maguk ön­álló, békés politikáját fogják folytat­ni és megtalálják a kiutat abból a zsákutcától, amelybe amerikai diktá­toraik hajszolják őket. Az európai és egyéb országok erre az új útra lépve, teljés megértésre találnak valamennyi békeszerető nép részéről. (Viharos taps.) Az F.gyesült Államok uralkodó kö­rei álcázni igyekeznek hódító politi­kájukat, megpróbálják a demokra­tikus tábor elten folyó úgynevezett ^hidegháhonít" békés védelmi politi­kának feltüntetni és saját népeiket a Szovjetunió részérő megindila.ndó tá­madás nemlétező veszélyével rémítget- ni. Az atlanti tömb főkolomposai de­magóg, békeszerető frazeológiával lep­lezik agresszív terveiket és a már folyó hadműveleteket. Ez az á’cázás j ellemző vonása politikájuknak. A do. og lényege az. hogy mostanában nem olvan könnyű új háborúba, a béke- »zrrető népek ellen indítandó háború­ba hajszolni n népeket, amelyek csak nemrégiben ismerték meg a vérontó hadműveletek égés? súlyát. Ezért igyekszik az agresszív atlanti farkas bá rá ny hőrt ölteni. Ilyen körit ’ménvek közö’t vo*zé v«*» volna icb.csiitni a mai igrcnzorok farizeus békekomédiájának ártalmas- ságát. Malenkov elvtárs rámutat a fasizá­lás gyorsuló folyamatára az USA ál­tal leigazolt országokban, Beszél a hé. kemozgaiom kifejlődéséről, azután át­tér a szovjet békepolitika elemzésére. A párt legfőbb irány vonala a kül­politika területén a népek közötti bé­ke és szocialista hazánk biztonsága biztosításának politikája volt és ma. .rád. Helytelen volna azt gondolni, hogy a háború csakis a szovjet állam ellen irányulhat. Mint ismeretes, az impe­rialisták az első világháborút jóvá, a Szovje'unió megalakulása e'őtt rob bántották ki. A második világháború kapitalista államok közötti háború ként kezdődj^ s a háborútól maguk a tőkés ország j< is erősen szenvedtek. Azok az eil“stmondások. amelyek je. leni,eg marcangolják az imperialista tábort, egyik kapitalista államnak a másik elleni háborújára vezethetnek. Mindezeket a körülményeket iigye- íembevéve a Szovjetunió arra törek­szik, hogv az egyes államok közti bárminemű háborút megakadályozza, s a nemzetközi konfliktusok és nézet eltérések békés szabályozósa meilett foglal állást. Malenkov etvtárs felsorolja a szov­jet békedipJomácia legfontosabb lépé. seit, és rámutat arra. hogy a szocia­lista nagyhatalom mindent piegtesz a háború megakadályozására. A Szovjetunió — folytatja Malen­kov elvtárs — tettes eervségben fo’.y i at ja békepoütQcáját más demokra kus, békeszerető államokkal, — a Ki. nai Népköztársasággal, Lengyelor- szaggal, Romániával, Csehszlovákká va.I, Magyarországgal, Bulgáriával, Al­bániával, a Német Demokratikus Köz­társasággal. a Koreai Népi Demokra tikus Köztársasággal és a Mongol Népköztársasággal. A Szovjetunió kapcsolata az emlitett országokkal azoknak a teljesen új államközi kap­csolatoknak példája, amelyekhez ha­sonlót azelőtt nem ismert a történe lem. Ezek a kapcsolatok az egyenjo­gúság. a gazdasági együttműködés és a nemzeti függetlenség tiszteletben, tartásának elvein alapulnak. A Szov. jetunió kölcsönös segélynyújtási szer­ződéseihez híven segíti és támogatja s a jövőben is segíteni és támogatni fogja ezeket az országokat további megerősödésükben. (Viharos taps.) Meggyőződésünk, hogy a szociális ta gazdasági rendszer a kapitalizmus, sai folytatott békés versenyében év- ról-évre szemlélte'.bSbben megmutatja folsőbbségét a kapitalista gazdasági rendszerrel szunben. De mi senkire sem akarjuk erőszakkal rákényszeríte­ni ideológiánkat, vagy gazdasági rend szerünket. „A forradalom exportja — o'U< baság. Minden oiszág, ba akarja, naga hajtja vécé forradalmát, ha pedig nem ekarja. nem iegg forrada Lom1' — mondja Sítá ,n elvlárs, A Szovjetunió rendületlenül folytat­ja a minden országgal való békés együttműködésre törekvő politikáját, de ugyanakkor számol a fékevesztett háborús gyújtogatok részéről fenye- oető új agresszió veszélyével is. Ezért erősíti most és a jövőben is védelmi készségét. (Taps.) A Szovjetunió nem ijpd meg a há­borús gyújtogatok fenyega'éseitő'. Népünknek vannak tapasztalatai az agresszorok elleni harcban, s rég megtanulta, hogyan ke'I ütni őket. Már a polgárháború idején megverte az agresszorokat. — amikor pedig a szovjet állam még fiatal és viszony lag gyenge volt, megverte ókét a második világháborúban: s a jövőben is megveri őket, ha hazánkra meré szelnek támadni A párt külpolitikai feladatai.- 1 To vábbi harc az új háború elöké-zíté se és kirobbantása ellen, a hatalmas háborúéi'»? nes demokratikus front föl­zárkóztatása a béke megszilárdításé ra. a barátság és szolidaritás szálai nak erősítése a béke híveivel világ, szerte, az összes új háborús élőké- * szüléteknek, a háborús gyujtoga’ós mindcn mesterkedésének és cselszövé­sének állhatatos le'ep'.ezése-, 2. a nemzetközi együttműködés és a min den országgal való kereskedem: kap csolatok fejlesztésére törekvő politi­ka továbbfolytatása; 3 a megbontha­tatlan barátság kapcsolatainak erősí­tése és fejlesztés:» a Kínai Népköztár­sasággal. az európai népi demokrati­kus országokkal — Lengyelországgal, Csehszlovákiával. Romániával, Ma gyarországgal, Bulgáriával. Albániá­val — a Német Demokratikus Köz­társasággal, a Koreai Népi Demokra tikus Köztársasággá!, a Mongol Nép köztársasággal; 4, a szovjet állam vé de'mi erejének lankadatlan növelése s ama képességünk fokozása hogy j bárme.y aare-szort megsemmisítőén visszaverjünk (Viharos, hosszantartó taps.) j IL A Szovjetunió belső helyzete Malenkov etvtárs megemlékezik a szovjet nép óriási teljesítményeiről a nagy honvédő háborúban, majd meg­állapítja: Népünket az az eltökélt szándék hatja át, hogy továbbra is önísláldo zóa-n dolgozzék szocialista hazája ja vára, s becsülettel teljesíteni fogta történelmi feladatát a kommunista tár- sadalom felépítés»ét. (Hosszantartó, vi. haros taps ) A háború előtti ötéves tervek évei­ben megvalósult az ország szocialista iparosítása. A hatalmas ipar alap ián országunk kifejlesztette egész nép­gazdaságát és felkészült az aktív ön védelemre. A háború évei rendkívüli erővel igazolták, hogy helves volt pártunk vezérfonala: az ország iparo­sítása. A Szovíetunió iparosítására irányuló politika megvalósításának döntő jelentősége volt a szovjet nép sorsának alakulása szempontjából. Ez mentette meg hazánkat attól, hogy rabszo Iga sorsra jusson. Ahhoz, hogy népgazdaságunk új­ból elérte a háború előtti sztnrvonaíat. bizonyos időre volt szükség. Az évi ipari össztermelés terén 1948 ban, a széntermelés torén 1947 ben, az acél- és cementgyártás terén 1948-ban, a nversvasgyártáa és olajtermelés te­rén 1949 ben, a lóbbeltgyá-rtás terén 1950 ben, a gyapotáruk gyártás® te rén 1951-ben értük e»I. Iliiéivé halad tűk túl a háború előtti 1949 es év színvonalát. Ez azt jelenti, hogy a há ború nyolc kilenc évvel, vagyis körül belül két ötéves tervvel vetette visz. -za iparunk fejlődését. fnnrunik háború utáni sikeres újjá­építésének és fejlesztésének eredmé nyeképpen ipari termelésünk színvo naőa jelenleg jelentékenyen meghalad ja a háború előttit Az ipar háború utáni sikeres újjá építésg és fejtesztéJe eredménvekép- peri a Szovjetunióban az egy lélekre eső ioari termeié* jelenleg felülmúlja a háború előtti színvonalat. így az egy jokosra jutó vilitamosenergia tor. me’és 1951 hon több, mint kétszerese volt az 1940. évi színvonalnak, a nyersvasöntés 50 százalékkal, az acél öntés 70 százalékkal, a széntermelés 60 százalékkal, a cementgyártás több, mint kétszeresen, a gyapotszövet-ter- melés 20 százalékkal, a gyapjúszövet- termelés (óbb, mint 60 százalékkai a papírtermelés 70 százalékkal, stb. múlta felül az 1940, évi, egy létekre jutó termelés színvonalát. A beszámolóban ismereteit Időszak­ban — különösen a háború utáni években — jelentősen kibővült és megerősödött iparunk termelési tech nikai alapja, mind új vállalatok épí. tése, mind a meglévő vállalatok új­jáalakítása révén. A háború utáni években az ipar minden ágát új gépekkel és gépeze­tekkel látták el. tökéletesebb techno­lógiai folyamatokat vezettek be, meg­valósították a termelés észszerűbb szervezetét. Ebben az időszakban a szerszámgépállomány — új, termelé­kenyebb szerszámgépekkel való ki­egészítés útján 2.2 szeresére nőtt! A hazai gépgyártás csupán a legutóbbi három év alatt körülbelül 1600 új­típusú gépet és gépezetet alkotott. A további technikai haladásért ví­vott harcban nagy szerepe van tudo­mányunknak, amely találmányaival segíti a szovjet népet a természet kincseinek és erejének teljesebb fel. tárásában és jobb kihasználásában. A háború utáni időszakban tudósaink sikeresen oldottak meg sok hatal más. népgazdasági jelentőségű tudo­mányos problémát. Abban az időszak, ban igen fontos eredménye volt a ezovjet tudománynak az atomenergia termelés módszereinek felfedezése Ezzel tudományunk és technikánk megszüntette az Egyesült Államok inonopolisztikus helyzetét ezen a té­ren és komoly csapást mért a hábo­rús gvújfogatokra, akik más népek megfélemlítésének és zsarolásának eszközeként próbálták felhasználni azt, hogv birtokában vannak az atom- energlaterinslés titkának és az atom­fegyvernek. A szovjetállamnak — miután rendelkezik az atomenergiater­melés reális lehel ős egeivel — nagy érdeke, hogy ezt az új energiafajtát békés cé’okra. a nép javára használ jak fel, mert az atomenergia ílyenirá. nyű (elhasználása határtalanul kiszé . les!ti az ember hatalmát a természet elemi erői felett, a termelőerők nö­vekedésének, a technikai és kulturá­lis haladásnak, a társadalmi gazda­ság növekedésének óriási lehetőségeit tárja az emberiség elé. A szovjet tu­domány és technika nagv sikereiről tanúskodik a Sztálin-dijak évenkénti odaítélése kiváló tudományos inun kükért, találmányokért és termelő munkamódszerek tökéletesítéséért. A tudomány, az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság 8470 dolgozóját tüntet ték ki a Sztálin díjas megtisztelő cí­mével. Ezek a Szovjetunió ipari fejlődésé­nek alap velő eredményei a beszámo lóban ismertetett időszak alatt. A legközelebbi évek feladatait iparunk fejlesztése terén a Szovjetunió fej­lesztésére irányuló őtödíjc ötéves terv­re vonatkozó előirányzatok terveve. te fejti ki. amelyet a kongresszus elé terjesztenek. Ezek a feladatok abból állnak, hogy az ipari termelés szín» vonalát 1955 ben — 1950 hez képest — körülbelül 70 százalékkal emeljük úgy, hogy a termelési eszközök ter­melésének körülbelül 80 százalékkal, a fogyasztási cikkek termelésének körűSbelitt 65 százalékkal kell emel teednie. Ez a feladat *z Ipari termelés növelésének terén azt jelenti, hogy 1955 ben — 1940 hez képest há- romszorsára emelkedik az ipar teljes termelése. Az ötödik ötéves twrr új, nagy lé­pést jelent előre országunknak a szó. cializimiusböi a kommunizmusba való fejlődése útján. (Viharos taps.) Malenkov elvtárs birál'ja az ipar­ban mutatkozó hiányosságokat és ki­emeli a munka termelékenysége eme­lésének feladatát. Pártunk a szocialista építés minden szakaszában lankadatlanul harcolt a munka termelékenységének rendszeres emeléséért, mert ez a legfontosabb feltétele a szocialista termelés növe­kedésének és tökéletesedésének. Fő­ként ezzel magyarázhatók azok az óriási sikerek, amelyeket a Szovjet­unió termelésének fejlesztésében elér. tünk. i940től 1951-ig a munka ter­melékenysége az iparban 50 százalék kai növekedett. Az ipari termelés nö­vekedésének 70 százaléka ebben az időszakban a munka t érme ték enysé- géneik növekedéséből származott. ■— Ugyanezen időszakban az építkezésnél 36 százalékkal növekedett a munka termelékenysége. A heszAmoMba,, fernere tett Időszak kezdetéig — vagyis a párt XVTII. kongresszusáig — a kolhozrendszer véglegesen megszilárdult országunk­ban, a kolhozok megerősödtek és meg­ingathatatlan a szocialista gazdaság rendszere, mint a földművelés egyet­len formája. A háború ideiglenesen feClartóztatta a mezőgazdaság fejlődését a nagy kárt okozott neki, különösen a volt meg­szállott területeken, ahol a hitlerista hódilók tönkretették és kirabolták * kolhozokat, gép- és iraktorállomásokat és a szovhozokat. De a háborús idők óriási nehézségei ellenére a keleti te­rületek kolhozai és szovhoza) fenn­akadás nélkül ellátták a hadsereget és a lakosságot élelmiszerrel, a könv- nyűipart pedig nyersanyaggal, A kol­hozrendszer nélkül, a koihozparasz- tok és kolhozparasztnők önfeláldozó munkája nélkül, magasfokú politikai öntudat és szervezettség nélkül nem tudtuk volna megoldani ezt a fölötte nehéz feladatot, A békés építésre való átmenettel kapcsolatban az a feladat állt a párt előtt, hogy megvalósítsa a mezőgaz­daság minél gyorsabb helyreállítását és továbbfejlesztését. A párt a háború után) időszakban különleges gondot ft rditott a kolhozok szervezeti — gazdasági megerősítésére, arra, hogy segítséget nyújtson nekik a közösségi gazdálkodás helyreállítására és tovább­fejlesztésére s ezen az alapon növel­je a kolhozparasztság anyagi jólétét. A mezőgazdasági termelőerők további fellendítése szempontjából nagy je­lentősége volt a kis kolhozok egyesí­tésének, mert a nagy kolhozok sokkal sikeresebben hővílhelik ki és tökélete­síthetik a közösségi gazdálkodást. Je­lenleg 97.000 megnagyobbodott kol­hoz van, az 1950. január elsejei 254.000 kis kolhoz helyett. A mezőgazdaságban tett párt- és kormányintézkedések megvalósításá­nak eredményeképpen sikeresen leküz­döttük azokat a nehézségeket, ame­lyeket a háború és azt követőié# az 1940. évi erős aszály okozott, s rö­vid idő alatt helyreállítottuk és túl­szárnyaltuk a mezőgazdasági termelés háború előtti színvonalát. Földművelésünk mind szakszerűbbé, mind termelékenyebbé válik, » minél több és több áruterméket termel. Fon­toljuk meg földművelésünk fejlődésé­nek ezl a fontos sajátosságát. Most, amikor a gabonaproblémát sikeresen megoldottuk, a földművelés eredmé­nyeit már néni ítélhetjük meg a régi módon, csupán a termelt gabona mennyisége alapján. Mint az idézett adatokból látható a gabonatermelés sikerei mellett a gyapot, cukorrépa, az olajosnövények, a takarmányfélék és más mezőgazdasági növények ter­melésének fejlesztésében is nagy si­kert értünk el. Korszerű földművelésünk minőségi­leg megváltozott, gyökeresen különbö­zik a régi, kistermelékenységű. külter­jes földműveléstől. Míg a Szovjetunió­ban valamennyi mezőgazdasági nö­vény 1050, évi vetésterülete 1.4-szere- se volt az 1913. évinek, s emellett a gabonanövények vetésterülete öt szá­zalékkal emelkedett, addig az ipari növények, valamint zöldségfélék cs kobakosok vetésterülete több, mint 2.4-szeresre, a takarmánynövényeké pedig több, mint U-szeresre szökött fel. A növénytermelés érutermékének Összértékéből jetenűeg több, mini 40 százalék a* ipari növényekre esik. Durva hiba lenne tehát* ba a föld­művelés sikereit csak a gabonafélék termelési színvonala alapján ítélnénk meg. A háború utáni években nagy fi­gyelmet fordítottunk a mezőgazdaság­nak új technikával való felszerelésé­re, Enélkül nem oldhattuk voln* meg oly rövid idő alatt a mezőgazdaság helyreállításának és további fejleszté­sének feladatát. Malenkov elvtár* beszél a szovjet mezőgazdaság gépesítéséről és az ötö­dik ötéves tervbe® előirányzott fejlő­désről. Behatóan foglalkozik azokkal a feladatokkal, melyeknek megoldá­sa a terméshozam további emelését, az állattenyésztés hatalmas fejlődését fogja biztosítani, majd Így folytatja: Párt-, szovjet- és mezőgazdasági szerveink a mezőgazdaság háború utáni újjáépítése és fejlesztése során megjavították a kolhozok, a gép. és traktorállomások és a szovbozok ve­zetését. Ezen a téren azonban még mindig akadnak hibák és hiányossá­gok. Melyek a hibák és a hiányosságok a mezőgazdaság vezetése terén, s mik itt a Madatok? Elsősorban rá kell mutatni arra, hogy egyes verető funkcionáriusok----­kü lönösen a kis kolhozaik egyesítésé­vel kapcsolatban, helytelenül, fogyasz­tói szemszögből kezelték a kolhoz­építés kérdéseit Olyan Javasltatokkal álltak elő, hogy fokozott ütembe® valósítsák meg a kolhozok lakosságá­nak egyesítését nagy kolhozfalvakban* hagyják tönkremenni az összes régi kolhozépületeket és lakóházakat • emeljenek új helyen nagy „lathoz- lakótelepeket“ és „koOhozvárosokat“, „mezőgazdasági városokat.“ Ok ebben látták a kolhozok szervezett és gazda­sági megszilárdflásána»k legfontosabb feladatát Ezeknek az elvtársaknak tévedése abban van, hogy megfeled­keztek a kolhozok főtermelési felada­tairól, a másodlagos fogyasztói felada­tokat helyeztek előtérbe: a kolhozok mindennapi élete berendezésének fel­adatait, A beszámoló még rámutat néhány hiányosságra és leszögezi« A kolhozokban be kell vezetni a jö­vedelemelosztás haladóbb rendszerét A kolhoz tagjai között az artyel Jöve­delmét a javukra írt munkaegységek, valamint a brigádjuk, munkacsapatuk, vagy a saját maguk által elért tény­leges terméseremények arányában kell elosztani. Ez módot nyújt majd a munkatermelékenység jelentékeny emelésére az egyenilősdi végleges meg­szüntetésére és elő fogja segíteni a munkaegység, értékének további emelkedését. ElvtársakI Mindannyian örvendünk szocialista mezőgazdaságunk óriási fejlődésének. Földművelésünk és állat- tenyésztésünk ma újabb hatalmas fel­lendülésben van. Nem kétséges, hogy a közeli években gazdag technikával felszerelt kolhozaink, gép- és trak­torállomásaink és szovhozaink még sokkal jelentősebb sikereket aratnak majd a mezőgazdaság fejlesztésében: élelmiszerbőség lesz az országban a nép számára és teljesen elegendő nyersanyag gyorsan fejlődő könnyű­iparunk számára. (Hosszantartó taps.) (G. M. Malenkov elvtárs előadói beszédének tovább] részét lapunk holnapi számában közöljük,)

Next

/
Thumbnails
Contents