Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-08 / 236. szám

2

H IP L 6

1952 OKTÓBER 9

Az SZK(b)P Központi Bizottságának beszámolója a párt XIX. kongresszusa előtt

(Fotytatá$ az 1- oldalró!)

tömb, amelyet a Szovjetunió tudta nélkül, háta mögött kovácsoltak ösz- sze. Es hogy a nép elől eltitkolják en. r. k a tömbnek agresszív céljait és becsapják a népet. ..védelmi“ tömbnek nevezték el a „kommunizmus''. a

Szovjetunió eilen, amely — mint mondották — támadásra készül az Egyesüli Államok, Angiin, Franciaország és a tömb többi tagja eilen.

Ugyanezen bűnös célból szerveznek amerikai katonai támaszpontokat a

szovjet határok közelében fekvő különböző országokban.

Ugyanezen bűnös célból az Egyéniét A tárnok uralkodó körei remilila- múlják Nyugat-Németországot és Japánt.

Az Egyesült Államok uralkodó körei és híveik Nvugat-Németország és Japán rémilitarizáSásával az egész világ szem elállóra újjáteremtik a másod k világháborúnak azt a két gócpontját, amelynek megszüntetéséért a népek ebben a háborúban vérüket ontották.

Ki. Egyesült Államoknak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elleni támadása azt jelentette, hogy az ame- rikai-sngol tömb az agresszív háború előkészítéséről áttért a közvetlen agresszió cselekményére. A koreai nép, a bátor k'nai önkéntesekkel szoros együttműködésben, hősiesen védelmezi hazájának szabadságát és függetlenségét, visszaveri a hékebontókat, kivívja az egész demokratikus és békeszerető emberiség lelkes rokonszenvét. (Leckes taps.)

A mostani nemzetközi helyzetnek a maga egészében több sajátszerű vos- nása és sajátossága van. Ezek közűi a következőket kell megemlíteni.

A fő agresszív hatalo-m. az Amerikai Egyesült Államok, fokozott erő- ved hajszolja háborúba a többi kapitalista országot, mindenekelőtt az északatlanti tömb tagjait, valamint a második világháborúban legyőzött országokat — Nvugal-Németországot, Olaszországot, Japánt. Az amerikai főkolomposok a tömb valamennyi résztvevője részére megszabják a háború céljait, menetrendjét, a háborús részvételre számbajöhető erőket és eldöntik a háború előkészületeinek egyéb kérdéseit is, diktálják a maguk akaratát.

Malenkov elvtárs leleplezi az imperialisták hazug propagandáját, mely szerint ők a ..Szabad országokat védik“ a Szovjetunió részéről fenyegető háborúval szemben. Rámutat arra, hogy az Atlanti Szövetség országainak uralkodó körei eladták hazájuk függetlenségét az amerikai milliárdosoknak. Az USA stratégiáját a beszámoló a következőkben jellemzi:

Az amerikai imperializmus stratégiájának sajátossága, hogy az amerikai imperializmus főkolomposai katonai terveiket idegen területek és idegen hadseregek, elsősorban nyugatnémet és japán, valamint angol, francia és otesz területek és hadseregek felhasználására, vailamint más népek fel- használására építik, amelyeknek az amerikai stratégiák elgondolása szerint vak eszközül és ágyútöltelékül kell azolgálniok annak érdekében, hogy az amerikai monopolisták kivívhassák a világuraimat.

A józanabb és haladó politikusok, akiket nem vakított el a szovjetellenes ellenségeskedés, az európai és egyéb kapitalista országokban máris világosan látják, miilven feneketlen mélységbe rántják őket a megvadult amerikai kalandorok. Ezek a politiku. »ok már kezdenek szól emelni a háború ellen. Fel keil tételezni, hogy az amerikai diktátorok engedelmes bábjainak sorsára ítélt országokban akadnak valóban hékeszerető, demokratikus erők, amelyek a maguk önálló, békés politikáját fogják folytatni és megtalálják a kiutat abból a zsákutcától, amelybe amerikai diktátoraik hajszolják őket. Az európai és egyéb országok erre az új útra lépve, teljés megértésre találnak valamennyi békeszerető nép részéről. (Viharos taps.)

Az F.gyesült Államok uralkodó körei álcázni igyekeznek hódító politikájukat, megpróbálják a demokratikus tábor elten folyó úgynevezett ^hidegháhonít" békés védelmi politikának feltüntetni és saját népeiket a Szovjetunió részérő megindila.ndó támadás nemlétező veszélyével rémítget- ni. Az atlanti tömb főkolomposai demagóg, békeszerető frazeológiával leplezik agresszív terveiket és a már folyó hadműveleteket. Ez az á’cázás

j

ellemző vonása politikájuknak. A do. og lényege az. hogy mostanában nem olvan könnyű új háborúba, a béke- »zrrető népek ellen indítandó háborúba hajszolni n népeket, amelyek csak nemrégiben ismerték meg a vérontó hadműveletek égés? súlyát. Ezért igyekszik az agresszív atlanti farkas bá rá ny hőrt ölteni.

Ilyen körit ’ménvek közö’t vo*zé v«*» volna icb.csiitni a mai igrcnzorok

farizeus békekomédiájának ártalmas- ságát.

Malenkov elvtárs rámutat a fasizálás gyorsuló folyamatára az USA által leigazolt országokban, Beszél a hé. kemozgaiom kifejlődéséről, azután áttér a szovjet békepolitika elemzésére.

A párt legfőbb irány vonala a külpolitika területén a népek közötti béke és szocialista hazánk biztonsága biztosításának politikája volt és ma. .rád.

Helytelen volna azt gondolni, hogy a háború csakis a szovjet állam ellen irányulhat. Mint ismeretes, az imperialisták az első világháborút jóvá, a Szovje'unió megalakulása e'őtt rob bántották ki. A második világháború kapitalista államok közötti háború ként kezdődj^ s a háborútól maguk a tőkés ország j< is erősen szenvedtek. Azok az eil“stmondások. amelyek je. leni,eg marcangolják az imperialista tábort, egyik kapitalista államnak a másik elleni háborújára vezethetnek. Mindezeket a körülményeket iigye- íembevéve a Szovjetunió arra törekszik, hogv az egyes államok közti bárminemű háborút megakadályozza, s a nemzetközi konfliktusok és nézet eltérések békés szabályozósa meilett foglal állást.

Malenkov etvtárs felsorolja a szovjet békedipJomácia legfontosabb lépé. seit, és rámutat arra. hogy a szocialista nagyhatalom mindent piegtesz a háború megakadályozására.

A Szovjetunió — folytatja Malenkov elvtárs — tettes eervségben fo’.y i at ja békepoütQcáját más demokra kus, békeszerető államokkal, — a Ki. nai Népköztársasággal, Lengyelor- szaggal, Romániával, Csehszlovákká va.I, Magyarországgal, Bulgáriával, Albániával, a Német Demokratikus Köztársasággal. a Koreai Népi Demokra tikus Köztársasággal és a Mongol Népköztársasággal. A Szovjetunió kapcsolata az emlitett országokkal azoknak a teljesen új államközi kapcsolatoknak példája, amelyekhez hasonlót azelőtt nem ismert a történe lem. Ezek a kapcsolatok az egyenjogúság. a gazdasági együttműködés és a nemzeti függetlenség tiszteletben, tartásának elvein alapulnak. A Szov. jetunió kölcsönös segélynyújtási szerződéseihez híven segíti és támogatja s a jövőben is segíteni és támogatni fogja ezeket az országokat további megerősödésükben. (Viharos taps.)

Meggyőződésünk, hogy a szociális ta gazdasági rendszer a kapitalizmus, sai folytatott békés versenyében év- ról-évre szemlélte'.bSbben megmutatja folsőbbségét a kapitalista gazdasági rendszerrel szunben. De mi senkire sem akarjuk erőszakkal rákényszeríteni ideológiánkat, vagy gazdasági rend szerünket. „A forradalom exportja — o'U< baság. Minden oiszág, ba akarja, naga hajtja vécé forradalmát, ha pedig nem ekarja. nem iegg forrada Lom1' — mondja Sítá ,n elvlárs,

A Szovjetunió rendületlenül folytatja a minden országgal való békés együttműködésre törekvő politikáját, de ugyanakkor számol a fékevesztett háborús gyújtogatok részéről fenye- oető új agresszió veszélyével is. Ezért erősíti most és a jövőben is védelmi készségét. (Taps.)

A Szovjetunió nem ijpd meg a háborús gyújtogatok fenyega'éseitő'. Népünknek vannak tapasztalatai az agresszorok elleni harcban, s rég megtanulta, hogyan ke'I ütni őket. Már a polgárháború idején megverte az agresszorokat. — amikor pedig a szovjet állam még fiatal és viszony lag gyenge volt, megverte ókét a második világháborúban: s a jövőben is megveri őket, ha hazánkra meré szelnek támadni

A párt külpolitikai feladatai.- 1 To vábbi harc az új háború elöké-zíté se és kirobbantása ellen, a hatalmas háborúéi'»? nes demokratikus front fölzárkóztatása a béke megszilárdításé ra. a barátság és szolidaritás szálai nak erősítése a béke híveivel világ, szerte, az összes új háborús élőké- * szüléteknek, a háborús gyujtoga’ós mindcn mesterkedésének és cselszövésének állhatatos le'ep'.ezése-, 2. a nemzetközi együttműködés és a min den országgal való kereskedem: kap csolatok fejlesztésére törekvő politika továbbfolytatása; 3 a megbonthatatlan barátság kapcsolatainak erősítése és fejlesztés:» a Kínai Népköztársasággal. az európai népi demokratikus országokkal — Lengyelországgal, Csehszlovákiával. Romániával, Ma gyarországgal, Bulgáriával. Albániával — a Német Demokratikus Köztársasággal, a Koreai Népi Demokra tikus Köztársasággá!, a Mongol Nép köztársasággal; 4, a szovjet állam vé de'mi erejének lankadatlan növelése s ama képességünk fokozása hogy j bárme.y aare-szort megsemmisítőén visszaverjünk (Viharos, hosszantartó taps.) j

IL

A Szovjetunió

belső helyzete

Malenkov etvtárs megemlékezik a szovjet nép óriási teljesítményeiről a nagy honvédő háborúban, majd megállapítja:

Népünket az az eltökélt szándék hatja át, hogy továbbra is önísláldo zóa-n dolgozzék szocialista hazája ja vára, s becsülettel teljesíteni fogta történelmi feladatát a kommunista tár- sadalom felépítés»ét. (Hosszantartó, vi. haros taps )

A háború előtti ötéves tervek éveiben megvalósult az ország szocialista iparosítása. A hatalmas ipar alap ián országunk kifejlesztette egész népgazdaságát és felkészült az aktív ön védelemre. A háború évei rendkívüli erővel igazolták, hogy helves volt pártunk vezérfonala: az ország iparosítása. A Szovíetunió iparosítására irányuló politika megvalósításának döntő jelentősége volt a szovjet nép sorsának alakulása szempontjából. Ez mentette meg hazánkat attól, hogy rabszo Iga sorsra jusson.

Ahhoz, hogy népgazdaságunk újból elérte a háború előtti sztnrvonaíat. bizonyos időre volt szükség. Az évi ipari össztermelés terén 1948 ban, a széntermelés torén 1947 ben, az acél- és cementgyártás terén 1948-ban, a nversvasgyártáa és olajtermelés terén 1949 ben, a lóbbeltgyá-rtás terén 1950 ben, a gyapotáruk gyártás® te rén 1951-ben értük e»I. Iliiéivé halad tűk túl a háború előtti 1949 es év színvonalát. Ez azt jelenti, hogy a há ború nyolc kilenc évvel, vagyis körül belül két ötéves tervvel vetette visz. -za iparunk fejlődését.

fnnrunik háború utáni sikeres újjáépítésének és fejlesztésének eredmé nyeképpen ipari termelésünk színvo naőa jelenleg jelentékenyen meghalad ja a háború előttit

Az ipar háború utáni sikeres újjá építésg és fejtesztéJe eredménvekép- peri a Szovjetunióban az egy lélekre eső ioari termeié* jelenleg felülmúlja a háború előtti színvonalat. így az egy jokosra jutó vilitamosenergia tor. me’és 1951 hon több, mint kétszerese volt az 1940. évi színvonalnak, a nyersvasöntés 50 százalékkal, az acél öntés 70 százalékkal, a széntermelés 60 százalékkal, a cementgyártás több, mint kétszeresen, a gyapotszövet-ter- melés 20 százalékkal, a gyapjúszövet- termelés (óbb, mint 60 százalékkai a papírtermelés 70 százalékkal, stb. múlta felül az 1940, évi, egy létekre jutó termelés színvonalát.

A beszámolóban ismereteit Időszakban — különösen a háború utáni években — jelentősen kibővült és megerősödött iparunk termelési tech nikai alapja, mind új vállalatok épí. tése, mind a meglévő vállalatok újjáalakítása révén.

A háború utáni években az ipar minden ágát új gépekkel és gépezetekkel látták el. tökéletesebb technológiai folyamatokat vezettek be, megvalósították a termelés észszerűbb szervezetét. Ebben az időszakban a szerszámgépállomány — új, termelékenyebb szerszámgépekkel való kiegészítés útján 2.2 szeresére nőtt! A hazai gépgyártás csupán a legutóbbi három év alatt körülbelül 1600 újtípusú gépet és gépezetet alkotott.

A további technikai haladásért vívott harcban nagy szerepe van tudományunknak, amely találmányaival segíti a szovjet népet a természet kincseinek és erejének teljesebb fel. tárásában és jobb kihasználásában. A háború utáni időszakban tudósaink sikeresen oldottak meg sok hatal más. népgazdasági jelentőségű tudományos problémát. Abban az időszak, ban igen fontos eredménye volt a ezovjet tudománynak az atomenergia termelés módszereinek felfedezése Ezzel tudományunk és technikánk megszüntette az Egyesült Államok inonopolisztikus helyzetét ezen a téren és komoly csapást mért a háborús gvújfogatokra, akik más népek megfélemlítésének és zsarolásának eszközeként próbálták felhasználni azt, hogv birtokában vannak az atom- energlaterinslés titkának és az atomfegyvernek. A szovjetállamnak — miután rendelkezik az atomenergiatermelés reális lehel ős egeivel — nagy érdeke, hogy ezt az új energiafajtát békés cé’okra. a nép javára használ jak fel, mert az atomenergia ílyenirá. nyű (elhasználása határtalanul kiszé .

les!ti az ember hatalmát a természet elemi erői felett, a termelőerők növekedésének, a technikai és kulturális haladásnak, a társadalmi gazdaság növekedésének óriási lehetőségeit tárja az emberiség elé. A szovjet tudomány és technika nagv sikereiről tanúskodik a Sztálin-dijak évenkénti odaítélése kiváló tudományos inun kükért, találmányokért és termelő munkamódszerek tökéletesítéséért. A tudomány, az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság 8470 dolgozóját tüntet ték ki a Sztálin díjas megtisztelő címével.

Ezek a Szovjetunió ipari fejlődésének alap velő eredményei a beszámo lóban ismertetett időszak alatt. A legközelebbi évek feladatait iparunk fejlesztése terén a Szovjetunió fejlesztésére irányuló őtödíjc ötéves tervre vonatkozó előirányzatok terveve. te fejti ki. amelyet a kongresszus elé terjesztenek. Ezek a feladatok abból állnak, hogy az ipari termelés szín» vonalát 1955 ben — 1950 hez képest — körülbelül 70 százalékkal emeljük úgy, hogy a termelési eszközök termelésének körülbelül 80 százalékkal, a fogyasztási cikkek termelésének körűSbelitt 65 százalékkal kell emel teednie. Ez a feladat *z Ipari termelés növelésének terén azt jelenti, hogy 1955 ben — 1940 hez képest há- romszorsára emelkedik az ipar teljes termelése.

Az ötödik ötéves twrr új, nagy lépést jelent előre országunknak a szó. cializimiusböi a kommunizmusba való fejlődése útján. (Viharos taps.)

Malenkov elvtárs birál'ja az iparban mutatkozó hiányosságokat és kiemeli a munka termelékenysége emelésének feladatát.

Pártunk a szocialista építés minden

szakaszában lankadatlanul harcolt a munka termelékenységének rendszeres emeléséért, mert ez a legfontosabb feltétele a szocialista termelés növekedésének és tökéletesedésének. Főként ezzel magyarázhatók azok az óriási sikerek, amelyeket a Szovjetunió termelésének fejlesztésében elér. tünk. i940től 1951-ig a munka termelékenysége az iparban 50 százalék kai növekedett. Az ipari termelés növekedésének 70 százaléka ebben az időszakban a munka t érme ték enysé- géneik növekedéséből származott. ■— Ugyanezen időszakban az építkezésnél 36 százalékkal növekedett a munka termelékenysége.

A heszAmoMba,, fernere tett Időszak

kezdetéig — vagyis a párt XVTII. kongresszusáig — a kolhozrendszer véglegesen megszilárdult országunkban, a kolhozok megerősödtek és megingathatatlan a szocialista gazdaság rendszere, mint a földművelés egyetlen formája.

A háború ideiglenesen feClartóztatta

a mezőgazdaság fejlődését a nagy kárt okozott neki, különösen a volt megszállott területeken, ahol a hitlerista hódilók tönkretették és kirabolták * kolhozokat, gép- és iraktorállomásokat és a szovhozokat. De a háborús idők óriási nehézségei ellenére a keleti területek kolhozai és szovhoza) fennakadás nélkül ellátták a hadsereget és a lakosságot élelmiszerrel, a könv- nyűipart pedig nyersanyaggal, A kolhozrendszer nélkül, a koihozparasz- tok és kolhozparasztnők önfeláldozó munkája nélkül, magasfokú politikai öntudat és szervezettség nélkül nem tudtuk volna megoldani ezt a fölötte nehéz feladatot,

A békés építésre való átmenettel kapcsolatban az a feladat állt a párt előtt, hogy megvalósítsa a mezőgazdaság minél gyorsabb helyreállítását és továbbfejlesztését. A párt a háború után) időszakban különleges gondot ft rditott a kolhozok szervezeti — gazdasági megerősítésére, arra, hogy segítséget nyújtson nekik a közösségi gazdálkodás helyreállítására és továbbfejlesztésére s ezen az alapon növelje a kolhozparasztság anyagi jólétét. A mezőgazdasági termelőerők további fellendítése szempontjából nagy jelentősége volt a kis kolhozok egyesítésének, mert a nagy kolhozok sokkal sikeresebben hővílhelik ki és tökéletesíthetik a közösségi gazdálkodást. Jelenleg 97.000 megnagyobbodott kolhoz van, az 1950. január elsejei 254.000 kis kolhoz helyett.

A mezőgazdaságban tett párt- és kormányintézkedések megvalósításának eredményeképpen sikeresen leküzdöttük azokat a nehézségeket, amelyeket a háború és azt követőié# az 1940. évi erős aszály okozott, s rövid idő alatt helyreállítottuk és túlszárnyaltuk a mezőgazdasági termelés háború előtti színvonalát.

Földművelésünk mind szakszerűbbé,

mind termelékenyebbé válik, » minél több és több áruterméket termel. Fontoljuk meg földművelésünk fejlődésének ezl a fontos sajátosságát. Most, amikor a gabonaproblémát sikeresen megoldottuk, a földművelés eredményeit már néni ítélhetjük meg a régi módon, csupán a termelt gabona mennyisége alapján. Mint az idézett adatokból látható a gabonatermelés sikerei mellett a gyapot, cukorrépa, az olajosnövények, a takarmányfélék és más mezőgazdasági növények termelésének fejlesztésében is nagy sikert értünk el.

Korszerű földművelésünk minőségileg megváltozott, gyökeresen különbözik a régi, kistermelékenységű. külterjes földműveléstől. Míg a Szovjetunióban valamennyi mezőgazdasági növény 1050, évi vetésterülete 1.4-szere- se volt az 1913. évinek, s emellett a gabonanövények vetésterülete öt százalékkal emelkedett, addig az ipari növények, valamint zöldségfélék cs kobakosok vetésterülete több, mint 2.4-szeresre, a takarmánynövényeké pedig több, mint U-szeresre szökött fel. A növénytermelés érutermékének Összértékéből jetenűeg több, mini 40 százalék a* ipari növényekre esik. Durva hiba lenne tehát* ba a földművelés sikereit csak a gabonafélék termelési színvonala alapján ítélnénk meg.

A háború utáni években nagy figyelmet fordítottunk a mezőgazdaságnak új technikával való felszerelésére, Enélkül nem oldhattuk voln* meg oly rövid idő alatt a mezőgazdaság helyreállításának és további fejlesztésének feladatát.

Malenkov elvtár* beszél a szovjet

mezőgazdaság gépesítéséről és az ötödik ötéves tervbe® előirányzott fejlődésről. Behatóan foglalkozik azokkal a feladatokkal, melyeknek megoldása a terméshozam további emelését, az állattenyésztés hatalmas fejlődését fogja biztosítani, majd Így folytatja:

Párt-, szovjet- és mezőgazdasági szerveink a mezőgazdaság háború utáni újjáépítése és fejlesztése során megjavították a kolhozok, a gép. és traktorállomások és a szovbozok vezetését. Ezen a téren azonban még mindig akadnak hibák és hiányosságok.

Melyek a hibák és a hiányosságok a mezőgazdaság vezetése terén, s mik itt a Madatok?

Elsősorban rá kell mutatni arra,

hogy egyes verető funkcionáriusok----kü

lönösen a kis kolhozaik egyesítésével kapcsolatban, helytelenül, fogyasztói szemszögből kezelték a kolhozépítés kérdéseit Olyan Javasltatokkal álltak elő, hogy fokozott ütembe® valósítsák meg a kolhozok lakosságának egyesítését nagy kolhozfalvakban* hagyják tönkremenni az összes régi kolhozépületeket és lakóházakat • emeljenek új helyen nagy „lathoz- lakótelepeket“ és „koOhozvárosokat“, „mezőgazdasági városokat.“ Ok ebben látták a kolhozok szervezett és gazdasági megszilárdflásána»k legfontosabb feladatát Ezeknek az elvtársaknak tévedése abban van, hogy megfeledkeztek a kolhozok főtermelési feladatairól, a másodlagos fogyasztói feladatokat helyeztek előtérbe: a kolhozok mindennapi élete berendezésének feladatait,

A beszámoló még rámutat néhány

hiányosságra és leszögezi«

A kolhozokban be kell vezetni a jövedelemelosztás haladóbb rendszerét A kolhoz tagjai között az artyel Jövedelmét a javukra írt munkaegységek, valamint a brigádjuk, munkacsapatuk, vagy a saját maguk által elért tényleges terméseremények arányában kell elosztani. Ez módot nyújt majd a munkatermelékenység jelentékeny emelésére az egyenilősdi végleges megszüntetésére és elő fogja segíteni a munkaegység, értékének további emelkedését.

ElvtársakI Mindannyian örvendünk szocialista mezőgazdaságunk óriási fejlődésének. Földművelésünk és állat- tenyésztésünk ma újabb hatalmas fellendülésben van. Nem kétséges, hogy a közeli években gazdag technikával felszerelt kolhozaink, gép- és traktorállomásaink és szovhozaink még sokkal jelentősebb sikereket aratnak majd a mezőgazdaság fejlesztésében: élelmiszerbőség lesz az országban a nép számára és teljesen elegendő nyersanyag gyorsan fejlődő könnyűiparunk számára. (Hosszantartó taps.)

(G. M. Malenkov elvtárs előadói

beszédének tovább] részét lapunk

holnapi számában közöljük,)