Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-30 / 255. szám

» ä p i. 6 ft t*5J OKTÓBER ! 1 jBrigádoniat hat hónap alatt szfrahánovista brigáddá fejlesztem44 'Ana a kérdés/1 c, hogyrrn. ertem fl segédmunkás brig fi dómmal a 142 szá zalékos átlagtelj, isítményt, a követ­kezőkben válasza lók: Amikor összeii lozlam a brigádot, maridén igveken Vemmel azon vol term, hogy az íq j dolgozókkal meg­szerettessem a f munkahelyet és az építőipari munlj át, Ezzel egyidejűleg minden munkán iái kértem a műszaki vezetők segítsél pét és bírálatát. Az új munkásokká ti való foglalkozásba . bevontam özv. Rókán Nándornál és A a régebbi, szol galmas építőmunkáso- kat. így Kutny ánszkí Jánost és Kis bogdán Máriát is. A brigád bxzalmijá. vaj együtt műi nkaidő előtt megbeszél tűk a napi tci rvel, munkaidő lejárta után pedig ért lékeltük az elért ered­ményeket. így 1 mindig tudtuk azt. hogy ..hoj sza irít a cipőés a brigád tagjainak lig' yelmét arra összponto sílottuk. Igen gyakran összehívtuk a brigádot is és velük együtt beszéltük meg a feladat okát Kikértem a brigád­vezetéssel ka tpcsolatban is a vélemé­nyüket, viszi tnt én is megbíráltam őket. így elé ytük azt, hogv a munka helyűnkön r, jíndig rend és fegyelem volt és meg szűnt az igazolatlan mu­lasztás, A n fszakiakkal karöltve fel bontottuk a dekád előirányzatát bri. gá/dorn tagja , Ua is, és így minden dől gozó tudta - azt is. hogy mennyit kell dolgoznia, j ta el akarja érni a száz tvázaiéiról < és tudta, thennyi fizetési kap munká fáért. Ezzel elkerültük a teljesítmény addigi állandó hullámzá­sát, eredményünk megszilárdult, sőt {■ napról-riapra fokozatosan emelkedett, egészen addig, amíg el nem értük a; 142 százalékot. Október nyolcadikén megbeteged lem. kénytelen voltam elszakadni bri,. gádomtól. A kórházban értesültem ai' ról. hogy a brigád lemaradt a terviéit„ jesílésben és legutóbb már csak ti5 százalékot ért el. A lemaradás okát abban látom, hogy az új brigádveize tő még nem gyakorlott a vezetésben, s nem hasznosítja azokat a tapaszta­latokat, amelyeket eddig én a brigád, vezetés terén szereztem és fent Illír iám. Hiba az is. hogy a munkaveze­tő, akihez brigádom tartozik, nem kíséri eléggé figyelemmel a brigád tagok munkáját, nem serkenti, nem buzdítja őket új eredmények elérésé, re, nem nyújt megjelelő segítséget az új, gyakorlation brigádvezetőn ek. Másik kérdés, amellyel szemelnék foglalkozni: az új dolgozókkal való foglalkozás. Mint tudjuk, az építőipar­ban igen sok új dolgozó van és egy­re áramlanak újabbak és újabbak a különböző munkahelyekre. A 713/1. sz Építőipari Vállalat, munkásellátó ősz. tálya elég jól dolgozik. Munkájában akadnak kisebb hibák és ezekről azért kell beszélni, mert ezek felhal mozódása károkat okoz-r-gési népgaz. dóságunknak. Az Építőipari Vállalat munkásszállásain igen nagy szükség volna arra. hogy az üzemi bizottság kultúr felelőse, Miseta József elvtárs biztosítsa, hogy a dolgozók a szál lásokon irodalmi, természettudományi estéken szélesítsék látókörüket. Azok az előadók, akik vállalkoznak erre a munkára, lelkiismeretesen tartsák is meg az előadást, ne forduljon elő olyan eset. mint 27-én, hogy a kikul dött előadó nem tartotta be a pro- grammját. A dolgozók csakis kényelmes ott_ honban érzik jól magukat, s itt sok­kal nagyobb lehetőségük nyílik arra is, hogy továbbfejlesszék tudásukat, s azt az építés javára használják fel. Éppen ezért kérem a vállalat illeté­kes szerveit, hogy a lehetőséghez ké pest biztosítsák a dolgozók szállásain a kényelmet. Jelenleg apróbb, na gyóbb hibák várnak kijavításra a szállásokon. így a Vorosilov u. 54 sz. alatti nőLszálláson meg kell javítani a padlót és a rádiót, a Bajcsy Zsi/in. szky-út 18 szám alatt lévő szállásun­kon rosszak az ajtózárak, a Beloian- nisz-utcai és a Kossuth Lajos utcai fériiszálfásokon asztalitűzhely eket kell beállítani. Ezek a hibák kicsinynek tűnnek, de kijavításuk a dolgozók mindennapi életében nagy szerepet játszik En magam, a jövő héten újból meg­kezdem a munkát és ethatdrozttm, hogy brigádomat hat hónap múlva sztahánovista brigáddá fejlesztem. MINARICS LAJOS segédmunkás, brigádvezető, meszest építkezés. I November 7-i vállalásaik átl jgtel festi meny t értek el a A pá rsújhegyi szémmosó dolgozói lelkesedéssel ké­szülnek n jvember 7 re, a Nagy Októberi Szocialista Forradűi'.a« n 35, évfordulójának megünneplésére. A mosó dolgozói ( megfog adtaik, hogv a forradalom győzőimének ünnepén« 1952. utolsó negyedévi tervüket 105 százalék­ra tertjeqí Jiik. Ez a fogadalom azt je'enü, hogy a mosó dolgozói a tervben előírt 549.830 torana szén helyett még ezen feü| íl 18.552 tonna szenet mosnak le. teljesítésében 105 százalékos pécbúfhegyi szénmouó dolgozói A mosó dolgozói vélte.Msük teljesítésében helytáll­nak. Az eddigiek során már elérték a 105 százalékos átlagteljesítményt és ezt az eredményt tartják is. Ugyancsak harcolnak azért, hogy a munkategyelem to­vább szilárduljon, hogy a használt anyagok újbóli fel- használásában, az üzemzavarok megelőzésében és gyors kijavításában., munkahelyük rendben ta rtásáb an is to vébbi jó eredményeket érjenek el. A bírálat elfojtása gátolja a termelés további növekedését a pécsbányate'epi Nahodil-csapatban A fig ester olyan a bányában, Kunt a fronton a szakaszparancsnok. Az ő íj javára indulnak harcba a több, a jobb szénért a vállalások teljesíté­séért a, , csapat tagjai. A frontmesier- riek 1« ill lennie a pártcsoportbizalmi elvtárs moltett az első népnevelőnek, aki nej mcsak szakmailag, de politikai­lag is meg tudja magyarázni a felada tokát. Ha a frontmesternek a csapat- .ban t tekintélye van, szívesen végre­hajtja k útmutatásait és megbecsülik. Mii«!« E pedig abban jelentkezik, hogy jó ;iej | a csapat kollektív szelleme és a csaj pat ennr.k következtében nem­csak is tel jesiti a tervét. Ahol azonban el. iojtji gozó. nap jeljesíti, hanem rendszeresen túl k a bírálatot, ott elveszik a doí- i kedvét attól, hogy nap, mint törekedjenek magasabb teljesít­mény fszázalékok elérésére Nti púik meg, hogy áll ez a kérdés PécrJ bányatelepen Nahodil István front mester csapatánál? A csapat havi tervét 107 százalék » t . djesíti. De ennél sqf ikal iohb termelési eredményelet emelnének el, ha i* a ftonbmes'er. Nahodil István nem tart kná állandó rettegésben a csapa tot. j ha nem fojtaná e; csirájában az. égé kznégeá javaslatokat, ha nem ül- dö Jné a munkáját bíráló bányászo­kat U I (I thodil István jó szakember. A ki­vé k, szaktudás azonban egymagában ne pi elegendő ahhoz, hogy valaki jói tu Jija irányítani a reábízott fejtés tor. m' (lését. Hogy a iremtmester valóban be tölthesse hivatását, feltétlenül szük- sé pes, hogy a hozzá beosztott dolgo zó jc°t ismerje és bánni tudjon velük. N khodii István munkamódszeréből pe d’ g éppen ez a legfontosabb tényező tv jé nyziik. ö még a hozzá közvetlenül b (osztott dolgozókat sem ismeri és re leg kell mondani, azok sem ismerik ej léggé őt. a csapat tagjai kiismerhe ti (lennek, „bog.aras”-nak tartják, s a árikor Nahodil István nekik beszélni k *zd, mindig csendesen megjegyzik: ■ j Megnyílt a bolondház!“ Mindez pe­ri |g azérj van, mert Nahodil István (f i nevelést ordítozással pótolja olyan- f nnyira, hogy e csapat tagjai Sokszor I ettegnek tőle. Mint elmondják, a fej- I testien ritkán található, mert vagy az i alapvágaton. vagy az öregfejiésben 1 51 és onnan kiáltozik, osztogatja a 1; »arancsait Ha pedig — azon nyomban i lem tudják végrehajtani az utasítá < pit, akkor méltatlan szavakkal illet: r punkatánsait és nem egyszer fényé t r /etődzésbe csap át. A csapat tagjai természetesen min den esetben felszólalnak az ilyen és hasonló igazságtalanságok ellen. Kü, lönösen a kommunisták harcolnak a J csapatban azért, hogy megjavuljon a j munka és jó kollektiv szellemet ala- j ki ihassanak ki. De ha ezek szólni j mernek Nahodil Istvánnak, az becs- j mérlöleg végignéz rajtuk és a többiek j leié fordulva kijelenti: — Mór megint szálka van a csapat- j ban! Ugyanezt a megjegyzést kapta tőle Gerencsér Mihály pártcsoportbizalmi elvtárs is, aki legutóbb az igazság- | tálán munkaátvétei miatt bírálta csa­patvezetőjét. Az történt ugyanis az elmúlt hét csütörtökén, az éjtszakás műszakon, hogv a csapat tagjai ki­vétel nélkül körülbelül hajnali fél né. gyig, négy óráig biztosítási munkákat végeztek. Amikor ezt befejezték, sze j net fejtettek. Reggel kiszállva a mun kahelyükről, megállapították, hogy a biztosítás mellett 78 csilléi szenet si­került ki-termeiniök. Ebből a munka | hói ,,egyformán’’ vették ki részüket I valamennyien, azonban aznap este, amikor újból munkára igyekeztek, csodálkozva tapasztanák, hogy Nahcd I István különböző béreiét infot! be. Fehér János 42 forintot ..keresett“’ ezen a napon, míg Káfo.yi e.vtárs. aki 23 csille szenet terme.t ki a műsza­kon. este 10 órától röggel G ig, csak 33 forintot kapott munkájáért. Az egész csapat véleménye szerint pedig óriási kü'önbség volt Fehér János és Kátolyi eivtárs munkateljesítménye között. Ezt vetette fel Dobok Mihály elvtárs is, aki ugyanannyi munkát végzett, mint Fehér János, neki még­is csak 15 forintot íratott be Nahodil. Amikor Nahodil Istvánt tette miatt felelősségre vonták, gyorsan elvállal­ta. hogy kijavíttatja a csalással elkö. vetett ,.hibát", de ennek érdekében még a mai napig sem tett egyetlen lé­pést, a csapatban dolgozó kommu nisták azonban nem hagyták annyi­ban az ügyet és — miután az üzem , vezetés nem hallgatta inig őket, — panaszukat elmondták az aknai párt­bizottságon is. Ezt a jogos lépésüket Nahodil István ..árulkodás” naik mi­nősíti. Azt a rossz szellemet, amelyet, Na_ hódi; István munkahelyén maga körül terjeszt, felülről, az üzemvezetés- ré síéről is táplálják egyesek Az elmúlt hét közepén a Nahodil­fejtésben szakadás történt. Nahodil a hibát nyomban a pártcsoportbizalmi Gerencsér elvtársra ,.sózta’“ és kérte az üarmvezetö főmérnöktől, Radó Aladártól a megbüntetését. — Radó Aladár minden további nélkül meg. büntette Gerencsér elvtársat egy mű­szak kereset erejéig. Gerencsér elv­társ és a csapat tagjai azonban ebbe nem nyugodtak bele és követelték: hallgassák ká a főmérnöki irodában őket is. A kihallgatás kedden reggel meg is történt. Ä beszélgetés folya­mán a főmérnök úgy irányította a beszélgetést, hogy a csapat tagjait megzavarja. A tárgyalást húsz perc alatt is be lehetett volna fejezni, de Radó főmérnök az ügyet csak egyol­dalúan nézte, s két órai eredményte­len tárgyalás után is csupán Geren­csér r Ív társai hibáztatta. Annak eile, liter?. hogy a csapat tagjai reálisan mérlegelv* a helyzetet, kiálltak Ge­rencsér eivtárs mellett. Radó fömér nők ezek után is keményen kiállt hely télén nézete mellett. Ezt mondta: — Ha a beosztottnak adok iga- r-at, lehetetlenné teszem a felügyele let! Ez pontosabban annyit jelent, hogv Pécsbányate/epen nem lehet másnak igaza, mint a vezetésnek. Ez az elmé­let helytelen, nagyon káros és sok veszélyt rejt magában. Mindenéit előtt a kriitífloa elfojtását a dolgozók vélte menyének elnyomását és ezzel együtt javaslataik elfojtását is jelenti. Ter­mészetesen ez nem jelent; azt, hogy a dolgozóknak ha nincs igaza, igazat kel; adni. A pécsbáayatelepi aknai pártbizott_ ság fektessen sokkal nagyobb súlyt a jövőben a fron,(mesterek, a műsza­ki vezetők politikai nevelésére is. He törjék a fenti helytelen nézetek, «módszerek elburjánzását. Az illetékes műszaki vezetők a napok­ban Nahodil Istvánt más munkahely, re tették — de ugyancsak frontmesteri beosztásba. A pártbizottság az ilyen esetekben is mindenkor éljen párt- ellenőrzési jogával, mindenkor tartsa elsőrangú kötelességének, hogy a fej­tés; brigádok é!ére kipróbált, harcos, jő szakemberek kerüljenek, olyanok, akik a vezetésük alatt álló csapatok­nál Illatosítják a terv maradéktalan teljesítését. Harsányt—Ragoncsa A műszaki vezetők és szakszervezeti bizalmiak szoros együttműködése biztosíthatja csak a munka verseny eredményességét Az MTESZ vasárnapi értekezletén felszőMt Hohn Antal elvtárs, a Há­nyaipari Dolgozók Szakszervezete munkavédelmi felelőse is. Hozzászólá­sában a következőket mondotta: gyakran tapasztalhatjuk 5*.^ ha az üzemekben járunk, hogy a szakszervezeti bizalmiak olyan problémákat vetnek fel a inunkaver- eeny «szervezésével kapcsolatiban, amelyek elárulják, hogy nem ismerik kellőképpen a versenyszervezés mű­szaki előfeltételeit. A munkaverseny szervezésében eföfordu'ó nehézségek nagvrószét igen könnyen lektizdihetik szakszervezeti biz.-vkniaink. ha meg­felelő segítséget kapnak a műszaki vezetőktől.. Azonban a művezető segítségét nemcsak a műszaki előfeltételek biz­tosításában és a verseny megszerve­zésében kell a bizalminak igénybe vennie, hanem feltétlenül szükséges, hogy a verseny értékelésénél, In­tőképpen azokra támaszkodjon. Cóak a művezetőtől kapott termelési ered­mények alapján válhat a bizalmi tu­datosító, értékelő munkája élővé, olyanná, amely a munkaversenynek a dolgozók között valóban új, friss len­dületet ad. Enélkü! a bizalmi érté­kelése, a versenytáblák vezetése csak adminisztratív, sok esetben bürokra­tikus ténykedéssé válik. Pártunk iránymutatósa alapján szakszervezeteink gazdái a munka- versenynek. A jó gazda szerepét úgy tudjuk kellően ellátni, ha műveze­tőink a bizalmiakkal közösen végzik a munkavereeny szervezéséi és irá­nyítását. Helyes módszer tehát, ha a bizalmi egy-egy versenyszakasz be­indulása elölt a tervek kézhezvétele xdán á művezetővel megbeszéli azo­kat a feladatokat, amelyeket csoport­jának el< kell végeznie. Csak így vá­lik tehetségessé, hogy az egyes dol­gozókra kiosztott feladatok valóban helyesek lesznek és így magukban rejtik a verseny kiszélesítésének alap­jait A jó munkaversenyszervezés azon­ban nemcsak a műszaki előfeltételek megteremtésére és a szükséges po­litikád felvilágosító munkára terjed ki. A bizalmi és művezető egymás- közti jó kapcsolata tehát a kölcsönös segítségnyújtáson kell, hogy felépül­jön. A művezetőnek nyújtott segít­ség egyik legkonkrétabb formájáról teszek osak említést, amely a szak- szervezeti munkának egyik fontos láncszeme, — e* a munkafegyelem kérdése. Igen sok művezető — amikor , az üzemben figyelmeztetjük ar­ra, hogy a minisztertanács rendeleté­ben megadott jogaival nem él. azt a választ adja, hogy már tőbbízben megpróbált a munkafegyelem terén javítani, azonban a szakszervezet eh­hez nem nyújt megfelelő segítséget. Jól tudjuk, hogy éppen a munkafe­gyelem az a terület, ahol ma még igen sok tennivalónk van. Szocialista munkaversenyről, a tervek túltelje­sítéséről beszélni, csak oft lehet, ahol a dolgozók azt megértik és fe­gyelmezetten végrehajtják. Nem for­dulhat elő olyan eset, hogy a dolgo­zó önkényesen megváltoztatja a tech­nológiai utasításokat, s más szerszá­mot használ, mint amit előírtak szá­mára. Ila a műszaki vezető azt ta­pasztalja, hogy a dolgozók akár tech­nológiai. akár munkafegyelmi vona­lon hibát köveinek el, helyesen jár el, amikor őket megbünteti. Ez a büntetés azonban csak úgy érheti el » célját, ha nevelő jellegű és azt olyan formában közük a dolgozókkal, mini ahogy az szükséges. Ezért helyes, ha a művezető a biza'mival közösen be­széli meg a fegyelmezetlenségért ja­vasolt büntetést, mert akkor bizto­sítva van,, hogy a bizalmijához for­duló megbüntetett dolgozó innen is megfelelő tájékoztatást kap. A munkaverseny szervezésénél fel- tétlenül figyelembe kell vennünk a minőség és gazdaságosság kérdését. Oakis e két szempont figyelembe­vétele mellett jelent * mtinkaverseny szervezése népgazdaságunknak való­ban fejlődést, életszínvonalunk szem­pontjából fontos emelkedést. Legyen tehát a bizalmi az, aki a kettő felett is őrködik. Ez is szükségessé teszi, hogy a legszorosabb kapcsolatot tart­sa a művezetővel, mert mindketten egy és ugyanazon célért dolgoznak. Á műszaki vezető mutasson rá, hol várható a termelés emelkedése mellett a fentii két szempontból lazaság, hiá­nyosság. A műszaki vezető és a szak- szervezeti bizalmi ilyenirányú megbe­széléseikbe vonják be a csoport re­vizorát is, aki állandó ellenőrző mun­kájának tapasztalataival ebben az irányban értékes észrevételeket tesz ma id. • • T Tzemefnk nagy többségében t»- lálnnk rendszeres értékelésre szolgáló verseny táblákat, azonban ezeknek a vezetése közel sem kielé­gítő. A bizalmiak közül sokan arra hivatkoznak, hogy nem áilnak ren­delkezésükre megfelelő időben a dol­gozók teljesítményadatai. Pedig ezek az adatok ott vannak a művezetők asztalán, röviddel a műszak befeje­zése után, sőt sok esetben műszak közben is. Persze, ha utánanézünk kiderül, hogy sokszor a bizalminál van a hiba, amikor adatok hiányára hivatkozva elhanyagolja munkájának ezt a legfontosabb részét. A ieglö'bb helyen a művezetők ren­delkezésére állnak az adminisztratív munkaerők is. akik a munka kezdé­sekor és befejezésekor feljegyzik a szükséges adatokat. Ezeknek az erők­nek a helyes megszervezésével, nem jelenthet különösebb nehézséget » napi versenyértékelés elkészítése. Ha a dolgozókat reggel, vagy mii- szakváltáskor tájékoztatjuk a verseny táblán keresztül az előző nap; ered­ményekről, lehetőségük lesz az össze- hasonlításra. Erre azonban nemcsak a dolgozóknak, de a jó műszaki ve­zetőnek is szüksége van, mert ebből láthatják, üzemük hol mntat fel akár műszaki, akár szervezési hiányossá­gokat. Egyetlen műszaki vezető sem mondhatja tehát, hogy őt az fizetm versenyeredményei konkrét formában nem érdeklik, az ő munkájában arra nincsen szükség. Éppen ezért nem­csak számokban, de szavakban is számoljanak be a dolgozóknak az el­ért eredményekről és az újabb ered­mények eléréséhez vezető módszerek­ről. Etek a közkincset jelentő mun­kamódszerek fejlesztik tovább üze­meink termelőkészségét, növelik ter­melékenységüket. Figyelje tehát, a művezető a jó módszerrel dolgozókat és segítse őket abban, hn?v azok­ról a műszaki továbbképzők örök Ön mogfelelőkénpen beszámolhassanak a dolgozók előtt.’* A fomegsiervezefek segítségével gyorsítsák meg tanácsaink a kukoricabegyüjtést .4 tmkorlcabegyüjtési versenyben megyénk az utolsó helyen kullog már hosszú idők óla. Ennek egűik oka. hogy tanáesszerveínJt felüle­tesen végzik munkájukat, bürofrra- tikusan kezelik a begyűjtést. Ge- rosd községben például a termelők még mindig nem értesüllek arról, hogy a kukonerrtörés megkezdését előzőleg be kell jelenteni a tanács- irodán, Szedték a kukoricát, a ta­nácsnak pedig nem volt semmi nyilvántartása, vakon várta, hogy a dolgozó parasztok megkezdjél; a beadási kötelezettség teljesítését. A berkesdi tanácselnök oppor­tunista módon szemelhunyt a dol­gozó parasztok és n termelőszövet­kezet rendellenes munkája felett, elhallgatta, hogy a termelöcsoport több, mint két ragon kukoricát hordott haza engedély nélkül, ugyanakkor, sem a tanács, sem a termelőszövetkezet nem gondoskn. dott a begyűjtési, terv teljesítésé­ről. Azonban tanácsaink többsége be­csülettel végzi el feladatát. A csányőszről begyűjtési állandó bi­zottság elnöke, Sumonyi János elv- társ, közösen a DISZ, az MNDSZ vezetőivel. értekezletre hívták össze a. tömegszervezetek tagjait, ahol a begyűjtési munkákkal egy- időben az őszi vetés munkájáról is felvilágosították a tömegszerve- zelek tagjait. Ennek az eredménye, hogy burgonyából már 100 száza­lékra teljesítenék beadási tervüket, de jó eredményt értek el a napra­forgó begyűjtésében is. A kukoricabegyiijtési versenyben első helyen a villányi járás halad, második a mohácsi járás. harma­dik a pécsváradi. negyedik a sdsdi, ötödik a pécsi, hatodik a sziget­vári, hetedik a siklósi és utolsó a sellyei járás. Az összesített versenyben ugyan­csak a villányi járás tartja az első helyet, második a mohácsi, harmadik ,, pécsváradi, negyedik a pécsi, ötödik a sásdi, hatodik a szi­getvári, hetedik a siklósi, nyolcas dik a sellyei járás.

Next

/
Thumbnails
Contents