Dunántúli Napló, 1952. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-28 / 253. szám

1 W2 OKTÓBER 28

NAPLÓ

5

PÁRT ÉS PA RTÉP1TÉ S *

Egy propagandista szeminárium tapasztalatai

„A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére vállalom hogy nőve t bér 7-ig «1000 kiló gyapotot szedek“

A propagandisták, — akiknek az a megtisztelő feladat jutott, hogy neveí- jék, tanítsák a pártoktaiásba befont elvlársakiat — propagandista szemináriumokon vesznek részt, hogy felkészülhessenek a politikai iskolára és saját képzésüket is elősegítsék. A propagandista szemináriumokon általában 20—25 elvlárs vesz részt, a foglalkozásokat kéthetenként tartják. Ilyen propagandista szemináriumot , vezetett Kovács Jenő elv társ, a 73/1. TrÖ3zt tanácstermében, ahol azok a politikai iskolavezetők vettek részt, akik a pártoktatás II. évfolyamának anyagát tanítják a politikai iskolák hallgatóinak.

Kovács elvtárs felkészült az előadásra. Átolvasta a kötelező és javasolt irodalmat, az anyagból vázlatot készített, kidolgozta az anyag fökérdéseit és alkérdéseil in eszerint építette fel előadását, amely szószerint leírt.

Kovács elvtárs előadása nagyrészt jó- pak mondható. Lassan, érthetően beszélt az elviársaknak, helyesen csoportosította az elvi mondanivalót. Az előadásnak komoly fogyatékossága volt, hogy elszakítva az élettől tárgyalta az elvi kérdéseket — nem kötötte össze a mindennapi gyakorlattal. Egyrészt ennek tudható be, — mert nem volt elég változatos az előadás, — hogy az elvtársak nem jegy- i zctcCtek, annak ellenére, hogy e'.ég I lassú és érthető is volt az anyag.

Az előadás után — az előzőekben tanult anyagiból — vita következett. A főbb kérdéseknél öt perc gondolkodási időt szabott meg Kovács elvtárs, majd az első hozzászóló 8—-10 perc alatt elmondta a kérd'és lényegéi, majd a többi elvtársak szóltak a vitához. Az elvtársak a vitát jegyzetelték, hogy azt saját propagandista munkájukban hasznosítani tudják.

Az előadás fogyatékossága, hogy ucm volt összekapcsolva a gyakorlati óleltel, végigvonult a szemináriumon is. A vitát nem kapcsolták össze a gyakorlati életté1!. Szalmási elv-társ a hozzászólásában ugyanazokat mond. ta el, ami a brosúrában szerepeli.

A vita másik fogyatékossága, hogy Kovács Jenő elvtárs nem őrködött elég éberen az elvi tisztaság fölött

és nem figyelt fel arra, amit Pados elvtárs mondott: „A fordulat éve után gondolkodtunk azon, hogv proletárdiktatúra legyen mólunk". Ez így helytelen. Pártunk már a felszabadulás után (1945) is azon dolgozott, hogy kiharcolja a proletárdiktatúrát. Á proletárdiktatúra nem úgy jön létre, hogy ,,gondolkodunk azon“ és meg-'

val.sul — kemény Karcokat vív a pro. letáriátus, míg hatalmát kiharcolja.

Az egyes kérdések vitáját Kovács elvtárs foglalta össze, aki elmondta a propagandistáknak, hogy sokkal rövidebben és tömörebben beszéljenek. összefoglalójának fogyatékossága volt, hogy csak szerkezetileg bírálta a vitát és az egyes hozzászólókat, de nem tisztázott olyan vitás kérdést- mint ami a szemináriumon szerepelt, hogy miért viszonylag békés úton jött tétre a proletárdiktatúra? Ez! Golbach elvtárs hozzászólása során tárgyalta ugyan, de nem tisztázta az összefoglalóban.

A .szeminárium színvonalát csökkentette, hogy az elvtársak többsége nem készült megfelelően.

Emiatt többen. így Istókovics elvtárs is bírálatot kapott, aki ezt így fogadta: „Többet nem jelenek meg“. Ez

Hogyák Ilié« elvtár«., a «ároki termelőszövetkezet párttitkára értekezleten volt a járási pártbizottságon. Igen sokat beszéltek itt a kereszt- soro« vetésről, elmondták, hogy két- három mázsa gabonával többet eredményez a kereszbsoros vetés. A termelőszövetkezet irodájában, a „Ter- melöszövetkezet1* című lapból ugyancsak a keresztsoros vetés clőnvérő! olvasott Hogyák elvtárs, arról, hogy nem dől meg a gabona, nem szárad ki a föld, mert minden oldalról árnyékot adnak a búzaszálak.

— Hát mi is így velünk, — határozta el Hogyák elvtárs. Azonban ebbe beleszóltak a szövetkezet tagjai is. Többen húzódoztak a javaslattól, féltek az új módszer alkalmazásáltól. Hohrnan József is azt mondta: ..Nem érdemes az időt fecsérelni, még mindig jó volt úgy vetn; ahogyan megszoktuk!... Meg nagy költség is az.

Eddig Görcsöny, Lothárd, Gyód, Zsibrik, Szebény, HorváthcrMend, Korpád, és Pécsdevecscr községek jelentették. hogy eleget teltek kötelezettségüknek.

Görcsöny országosan a negyedik helyezést érte el megyénkben és megkapták a begyűjtési minisztérium vásdorzászlaját. A vándorzászló átadásánál a falu dolgozó parasztjai

helytelen. Hogy nevelj Istókovics elvtárs a bírálat és önbírálat szellemében politikai iskolájának hallgatóit, ha saját maga így fogadja el a bírálatot?

Az eredmények mellett meglévő hiányosságok azt mutatják, hogy van még javítanivaló Kovács Jenő elvtárs propagandista szemináriumán., ahol az elmondott főbb hiányosságok me'* lett a pontos megjelenésre, a hallgatók éberségére is kellő figyelmet kell fordítani. Ha ezek a hiányosságok közös munkával] megszűnnek, akkor az eddiginél eredményesebb lesz a szeaui. nát-ium. de eredményesebb lesz a propagandisták által vezetett politikai iskola is — jobban betöltik feladatukat, jobban tanítják az elvtársakal a marxiamus-leninizmus tudománvára.

Z. 1.

mert kétszer kell végig járatni a traktort a táblán!“

„Nos, akkor «zámfteuk ki, melyik a nagyobb költség — javasolta Hogyák elvtár«. — Ha ezáz holdon csak két mázsával érünk cl magasabb átlagtermést, ez akkor is 200 mázsa gabonát jelent. Ez pedig sokszorosa annak az összegnek, amit a gép áll o- másnak kell fizetnünk“.

Hogyák elvtárs emlékeztette a tagokat i,s, hogy a kukoricát négyzetesen vessék. És most? Mindenki megvan elégedve a terméssel, ilyen szép kukoricájuk még nem volt.

A szövetkezet tagjai végül maguk is látták, hogy előnyösebb a keresztsoros vetés és úgy döntöttek, hogy az árpát, a búzát is keresztsorosan vetik e!. Az árpát már elvetették. Búzából már csak néhány hold van visz- sza, de ezt is elvetik, mégpedig keresztsorosan.

vállalták, hogy november 7-re kuko- ricabegvü jtési tervük teljesítését 272 százalékról 800 százalékra emelik.

Termelőszövetkezeteink közül é'en- járnak a beadásban és példát mutatnak a iszrs-knek a borjádi Béke, a szajkl Úttörő, a nagyárpddi Uj Alkotmány, a m'onyoródi Uj Élet, a nagy pulii Petőfi.

Keresztsorosan vetnek a sároki termelőszövetkezet dolgozói

Egyre több község jelenti, hogy teljesítette begyűjtési tervét

Pafkoiics Katalin levele Kazinczi Mária gyapotszedö mesterhez

Kedves Kazinczi clvtánnől

Nagy örömmel értesültem az újságokból arról, hogy október 22-én az országban elsőnek az idei gyapotszedésben elérted a 2000 kilogrammos lel jesítményt. Most örömmel tudatom veled, hogy október 24.cn én is tel jesítettem vállalásomat, pénteken estig 2.01U kilogramm gyapotot szedtem le a szovjet módszer segítségével Tavaly 1.120 kilogramm gyapotot szedtem le, ezzel elnyertem a gyapotszedés mestere címet. Az idei gya potszedésben a tavalyinál sokkal jobb eredményt akarok etérni.

Tudtam, hogy a gyapotszedőmesterekre vár az a feladat, hogy jó pél. dát mutassanak a szedésben és módszerüket a többi szedőnek átadják, hogy ők is szedésj termelékenységük növelésével járulhassanak hozzá gyapotlermésünk betakarításához. Ezért vállaltam, hogy 2000 kilogramm gyapotot szedek le és valamennyi társamat megtanítom a kétkezes *ze. désre.

A szovjet módszer terjesztése érdekében már jóval a szedés megrndu lása előtt esténként ismertetést tartottam társaimnak. A szedést szeptember 10 én kezdtem meg. Társaimat most már gyakorlatban is tanítottam a kétkezes szedésre. Egyenként melléjük álltam és elmagyaráztam nekik a szedés technikáját.

Farkas Józsefné, Guttman Éva, Varga Erzsi tavaly csak 12—14 kilót tudtak szedni. Az elméleti oktatás eredményeként már az első napokban 20—25 kilót szedtek, a gyakorlati megmutatás után pedig már 35—40 kilogrammot.

Közben magam is sokat tanultam. A tanítás közben jöttem rá, hogyan lehet a felesleges mozdulatokat kiküszöbölni, a legkevesebb mozgással a legtöbb gyapotot leszedni, a írét sor között haladva.

Erőmet mindig egyenletesen osztottam be, ügyelve arra, hogv testsúlyomat, mindig arra a lábamra helyezzem, amelyik sót íelé lordulva szedtem. így munkaképességemet egész nap meg tudtam Őrizni és még a versenyek után sem éreztem nagy fáradságot.

Teljesítményem szedés közben állandóan emelkedett. Az elSsredét- nél 25—30 kilogrammot szedtem, a tőszedésnét pedig átlagosan 60—70 kito- grammot. — Tavaly legnagyobb napi teljesítményem 100 kiló volt. As idén ezt a teljesítményt többször túlszárnyaltam. Az elsó versenyen, Lány. csókon 128.30 kiló gyapotot szedtem, a mohácsszigeti bemutatón 119 kilót, az ormánypusztai gazdaságban megtartott versenyen 186.30 kilót.

Egy napra eső szedési átlagom tehát 67 kiló. Keresetem idáig 3000 torint munkbér, 500 forint jutalom a 100 kilón Ielüli eredményekért és 100 méter kedvezményes textilutalvány, melynek értéke 1800 forint.

Október 24 én november 7-re vállalt szocialista kötelezettségem telje sítésének napja, nagy örömet hozott nekefn, de egyben újabb kötelezettséget jelent számomra, azt, hogy még több gyapot leszedésével harcoljak a „fehér arany“ minden szálának betakarításáért. Ezért 2000 kilós vállalásom sikeres teljesítése után most újabb fogadalmat teszek. — Vállalóm, hogy november 7-ig háromezer kilogramm gyapotot szedek le és egyben párosversenyre hívlak ki Téged, aki az országban elsőnek haladtad túl a 2000 kilogrammot. Fogadalmam teljesítése érdekében én vállalom, hogy napi szedési átlagómat 67 kilogrammról 100 kilogramm fölé emelem. Ezt úgy fogom elérni, hogy munkaidőmet még jobban kihasználom. az időkieséseket megszüntetem, kétkezes szedési technikámat lo vább tökéletesítem. Többi lársammat.akik megyénk gazdaságaiban elérték a gyapotszedés mestere címet, vagy most harcolnak ennek elnyeréséért, elhatároztuk, hogy megyénk gyapotszedőinek elsőségét nem adjuk tel és még fokozottabb erővel harcolunk. eddigi eredményeink növeléséért, a „te- hér arany" sikeres betakarításának biztosításáén.

PAFKOVICS KATALIN gyapotszedö mester, mohácsszigeti állami gazdaság.

Szocialista munkaszervezés a bányában

’Az alábbi hozzászólás vasárnap délelőtt a Műszaki és Természcttudo mányi Egyesületek Szövetsége Pécsi Intézőbizottsága által rendezeti an kéton hangzott el Vereckei Lajos elvtárstól, a MESZHART igazgatójától.

I_I ozzászólásombap röviden vá- zolmi kívánom az ipari, de főleg bányaipari tennivalóink néhány kulcskérdését, amelyek közvetlen fék adatainkat képezik, továbbá a MESZHART szénbánya egyik kerületének. Petőfi-akna kollektívájának gyakor latban végrehajtott ezirányú törekvé seiröl szeretnék beszélni. A bányá szatban, mint közvetlen feladat vár a dolgozókra, technikusokra és mérnökökre:

1. a tudományos üzemvezetés kiépítése,

2. a szocialista munkaverseny magasszínvonalú kifejlesztése,

3. s ez utóbbi érdekében a lejlctt szovjet munkavédelemnek hazai üze meink.be való átültetése.

Ennek érdekében:

1. Fel keli számolnunk a nyers munkaerőre épített kapitalista munkamódszert. s így végeredményben ej avult üzemvezetési rendszert és helyébe az élenjáró szovjet tudományom e-toél-s-ti és gyakorlati felhasznú'ásávaí nagyteljesítményű, koncentrált és gépesített üzemegységeket kell teremtenünk és nieg kell adnunk a módot, hogy abban a technológiái előírások szerinti munkamenetek maradéktalanul végrehajthatók is legyenek. Rövi- den kifejezve, a technológia és mun. kafegyelem elválaszthatatlanok egy mástól.

2. A dolgozók nagy tömege jó irá nyitás, jó előkészítés és jó szervezés mellett részitvesz a szocialista munka versenyben

A dolgozók soraiban számos a kéz doményező, akik átfogó munkaszervezési módszerekkel (Loy-, tlúfli-mozga lom) fejtögépek helyes és gazdaságos felhasználásával újabb és újabb ki magas ló eredményeket hoztak, ame lyék a termelékenység fokozatos emel kedésében jutottak kifejezésre. De ahhoz, hogy teljessé leqviik a szocialista munka verseny t, méq so,’* a ten nívalónk. cqyré-zt meglévő berende- réseink kiegészítésében és modern! fálúsában, tij aknák létesítésével, stb.

3. De még sokat kel! ten/nünk a munikavéde'.em terén is. Utat kell ta látnunk elsősorban a szilikózis elleni küzdelemben a kőzet és szénpor Leküzdésében. a munkahelyek biz'onsá gossá tételében, tekintettel a sújtóléggel, stb vei járó veszélyekre.

Fokozott egészségvédelmi intézkedéseket kell még tennünk, illetve a meglévőkkel kibővítenünk. MESZ HART üzemeinknél ugyan ezen a té ren a szovjet vezetők kezdeménye zése alapján nagy '.epésekkel haladtunk előre, de szem előtt keil tartanunk, hogy minden kiesett munka nap. kieseit terme'ést is jelent.

Most periig; a Petöli-akna gya korlatban végrehajtott szerve zési tényezőii szeretném ismertetni. Azért a Petőfi-aknáét, mert itt voltam október 1-ig üzemvezető.

Hogy a szervezés mit jelent, arra, talán konkrét példává; a MESZHART Petőfi-akna üzemének szervezési té nvezőit ismertetem összefoglalva. Pe tőfi-akma első negyedévi tervét 100.8 százalékban teljesítette 0 131 pótmü szak teljesítése mellett. Ni'm minden aggodalom nélkül néztünk a máso dik negyedév elé, ugyanis a tervünk 3.6 százalékkal emelkedett és a váila- latvez.etöségünk. valamint a felsőbb pártszervezeteink, a bányászaink egészségére és szabadidejére káros hatással lévő pófcm Aszaltok megszüli tetését tűzi-; ki célú', A terv teljesítéséhez létszámgyarapítás, vagy na gyobbfokú gépesítés nem állt módunkban. A terv teljesítésére csak egy mód volt. az pedig a szocialista munkaszervezés,

üzemgazdasági osztályunk kimulat ta, ha tervünket pótmüsza.k nélkül akarjuk teljesíteni, akkor minden egyes dolgozónak az eddigi hat és ne. gved. hat és fél effektiv termelőmunkáját hét órára kell m-eg-hosszabbí tani Ezért Petőfi-aknán az előttünk álló feladatok megoldására a munka idő 480 perecnek minél tökéletesebb

kihasználására törekedtünk és elmen, tünk a legapróbb részletekig, tudniillik a pécsj liász bányászatban termeé sünk 80 százalékát fejtéseinkből kap. juk. Ezért fejtéseink leszállási idejét menetrendszerűen állapítottuk m g. Közöltük ezt a csapatokkal, azonkívül az aiknaház-akban s a felolvasó termekben a leszállási menetrendeket kifüggesztettük. Az elosztás meggyorsításával. fegyelmezettséggel az eddi gi 45 perces leszállási időt lerövidítettük 30 percre.

A MESZHArt szénbányává1 lalat pécsi üzemei közül Petőfi akna egyike a leggázosabb ütemeknek. 16 fejtésre érdemes telepe közül hat telep gáz-kitörés veszélyes, hét telepe pedig u-ázkitörésgyanus telep, ezért havonta 20—22 feltárási és e'.ővájási munka helyen provokáltunk kell

Egv provokálási repesztés minimális időtartama 30 perc. Ez az a minimális idő, amii a provoká.ás alatt álló lég osztályban a dolgozóknak várakozni, ok kell. Ha több munkahelyen provo kálunk. akkor ez az idő megsokszo rozódik. A munkaidő kiesés csökken, tésére Radó főmérnök a cik'usos pro vokálast vezette be, ezzel e.\értük azt. hogy egv léoosztályban a minimális várakozási idöt-artam alatt több munkahelyen tudtunk provokálni.

Ezt a ciklusos provokálási rendszert még továbp részleteztük éspedig úgy, hogy a középső légosztályokban este 22 órakor provokáltunk, amikor éjjel azokban a fejtés nem volt telepítve. a szélső légosztályokban pedig reggel 6 órakor és délben 12 órakor, mert ezek kihúzó légárama nem vészé lyez'ette fejtéseink légáramát.

Fejtéseinkben rátértünk a ciklusos munkamódszerre. Éjjel fát készítet.

tünk be. végrehajtottuk a pillérezés-t. a csúszdaépítést, hogy a nappali két harmad effektiv termelőmunkát végezhessen.

Azonban a napi tervteljesítés még igen hullámzott éspedig azért, mert nem volt m g a tervlétszémuk és az üzemben 'évő kilenc fejtésünket, ami körülbelül 500 méter fronthosszúsá . got’ tesz ki. nem tudtuk telepíteni sok esetben még a tcrvlétszáiumai sem. I

A fentieket figyelembevéve és értékelve, május hóban vállal at vezetőségünk irányelvei és szi- I górd elleiiőrzése alapján rátértünk ! egy bizonyos fokú fejtéskoncentrá- lásra, mert csak az üzembenlévő fejtések álltak rendelkezésre. Az. inten zív koncentráló« üzemünkben c-sak

IV..negyed-ben fog érvényesülni, mert az előkészítő munkálatok ezirányban mo^t vannak folyamatban.

.4 fösúlyt a fejtések optimális telepítésére, ciklusos munkamódszerekkel helyeztük.

Ezt a munkát is gondos körültekintései. a legapróbb tényezők figyelembevételével szerveztük meg. Az optimális létszám meghatározásánál figyelembe vettük a fejtés technológiai adatait és meghatároztuk minden fejtésben a fejtö’épe-sök számát, a termelők, csiilézők, a fahekészitök számát és ezekhez a meghatározott tényezőkhöz ragaszkodtunk és a kitűzöl; célodat végrehajtottuk.

Az optimális létszámot úgy biztosítottuk. hogy Pctöfi-alnián a fejtésből kettőt leszól'itattunk, ezeket tartalékba helyeztük, ezzel csökkentettük a fronthosszú.-ágot. a megmaradt fejtéseinkben sűrítettük a fejtő'.ép- e-sök számát és ez kedvezőbb hatást gyakorolt a termelő és kiszolgáló arányszáinra |s.

1,'zotán elhatároztuk, hogy az üzemben lévő fejtéseinket optimál:« telepítéssel 24 órás. vn*y 4-8 órás ciklussal fogjuk művelni. Ezt szigorúan ellenőriztük, ciklusos grafikonokon regisztráltuk minden műszak után és a grafikon tanulmányozása során a Irhák azonnal feltűntek. Ezeket pedig opera'ív beavatkozásokkal rögtön kiküszöböltük.

Ai eredmények már május hónapban megmutatkoztak, mert tervünket termelő pöl műszakok nélk ül 107 százalékra teljesít éltük és II. negyedévi tervet pedig 107.25 százalékra.

Ha vizsgáljuk a 11. negyedévi teljesítmény növekedést. IMI. évi átlagos teljesítményekhez. viszonvitva. Petőfi-aknán a következő megál'ápí- fásra jutunk: A fejtési teljesítmény 5K.5 százalékkal, a bánvale!|esítm ny 14..5 százalékkal és a bánvakóefieien síink 14.8 százalékkal emelkedett.

Az optimális telepítésnél is egyik k‘ujunlo*abb tényező a fegyelmezettség és pontos műszakiét jeshtés, meríti legtöbb zavart az operatív beavatkozások és <i mulasztók idézik elő. Nagyon fontos a kiszolgáló és a szál- lítószeinélvzet ténykedése, munkakész sége is, mert Petőfi-aknán ezen a téren nnitatkozAiak hiányosságok. A szállítószemélyzet nem dolgozik a szervezettség terén olyan fokon, mint a munkahelyre telepített dolgozók.

A műszakiaknak a szállító- vágatot a vasút állandó jó karbantartását, a munkahelyek elegendő mennyiségi ég megfelelő minőségi biztosítási anyaggal való ellátását fő feladatuknak kell tekinteni.

A Petőfi aknai szervezéseket, új munkamódszereket nem rendeletiig mondtuk ki. hanem azokat igen mélyreható politikai és nevelő, valamint műszaki oktató munka előzte meg, melyet Petőfi-akna pártbizottsága, alapszervezetc. népnevelői és szakszervezete végezte egyik oldalon, a műszakiak a dolgozókkal vállvetve a másik oldalon.

befejezésül meg kell említenem, hogy Petőfi-akna a harmadik negyedévi felemelt tervét 90.3 százalékra teljesítette. Meg kell állapítom, hogy énnél; oka nem a szervezés hiánya volt, hanem az, hogy a harmadik negyedévi tervet váratlanul

11.6 százalékkal emelték és ezt a Vállalót igazgatóságánál a Báuya- és Energiaügyi Minisztérium csak július 10-én közölic és az üzem az ilyen nagyarányú emelésre nem volt elökészülvc.

Mindezekhez kell még sorolnunk un egészséges munk'áslalcások építésének kérdését is.

Népi demokratikus kormányzatunk lehetővé tette, hogv Meszestclepen, a MESZHART és az állam egy modem városrészt építsen fel. Az építés folyamatosan halad tovább, hogy a dolgozók napi munkájuk után szociális és _ kulturális igényeiket kielégíthessék.

Itt mutatkoznak azonban biánvos- ságok is. .1 műszaki és technológiai szervezések és előkészítések (red me - nyeképpen „ felfejlődő szocialista munkaverseng nyomában emelkedő termetes mellett, sza(törtidő bányász- összlétszámúnkat nem tudjuk elhelyezni. Azért r téren további sürgőt intézkedésekre van szükség.