Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1952-09-26 / 226. szám

A békekölcsön a békés építést: a béke ügyét szolgálja! A minisztertanács rendeletet hozott az államkölcsönökről, az állam kötelezettségeiről és a kötvénytulajdonosok kedvezményeiről A Magyar Népköztársaság Minisa- tortanácsa rendeletit hozott az állam kölcsönökröt, az állam kötelezettsé- qi’iröl és,a kötvénytulajdonosok ked vi'zfhénySiről. A rende'et kimondja, hogl> az államkölcsön kibocsátásának és visszafizetésének feltételeit a pénz ügyminiszter előterjesztése alapján a Minisztertanács állapítja mzg. A köl oön nyereménykötvények és kamn tüzóköívények alak iában kerü'hetnek kibocsátásra. Az á’lamkö'csönt jegy- zők a jegyzett összeget készpénzben kötelesek megfizetni. Azok a kölcsön- jegyzők, akik részére a kölcsönkibo- csátásj feltéte’ek erre lehetőséget nyúj­tanak, a feltételek szerint részietek­ben is törleszthetik a jegyzett össze­get. \ rendelet megállapítja, hogy az éiamkö'csönök sorsolása nyilvános c»g a kölc.-önjegyzők ellenőrizhetik a f.orsolás lebonyolítását. Az ellenőrzé­si jog biztosítására a pénzügy’minisz- >er a dolgozók leg jobb jaiból sorsolá­si bizottságot nevez ki. A rendelet értelmében biztosítani kell, hogy a köl csőn jegyzők a kötvények sorso- afiáról és annak eredményéről tájé­koztatást kapjanak. A helyi taná n*nkná‘l, ife-tve azokkal cgyiittmű kődve minden üzemnél, vállalatnál, hivatalnál, intézménynél sorsolási ta­nácsadó szolgálatot keM szervezni. Az á;lam kötelezettségeivel kap­csolatban megállapítja a rendelet, hogy az állam köte'es a kifizetett köt­vényeket az Országos Takarékpénztár útján kiszolgáltatni a kö-lcsönjegy- zőknek. köteles biztosítani, hogy a kölcsönjrgyzők valamennyi kötvénve résztvegyen a sorsolásokban. A köt vények névértékét a kölcsön fe!té‘e. lei szerint keM visszafizetni. Az ál. lam a kötvény bemutatójának köte­les kifizetni a sorsolás eredménye alapján neki járó nyereményösszeget, hasonlóképpen köte'-es kifizetni a kamatozó kötvények kamatszelvényei ellenében az esedékessé vált kama tokát A köícsőn jegyzők kedvezményeiről szólva a rendelet kimondja, hogy az államkölcsönkötvények. azok nyo reményei és kamatai mentesek min­den adó és minden illeték alól. ki­véve a nyercményiíletékct. A kötvé­nyek névértékűk erejéig a fennálló szabályok szerint ügyleti biztosíték­ként elfogadhatók. Az eredeti jegy zésü ár.amkölcsönkötvényekct sem köztartozás, »em polgári jogi tarto­zás kiegyenlítésére, vagy biztosítás,! ra lefog'alni, azokra zálog- vagy meo tartási jogot szerezni nem lehet. Ez a mentesség az ügyleti biztosíték cél­jára szolgáló, valamint az Országos Takarékpénztárnak kölcsön fedezeté re átadott kötvényekre nem terjed ki. Az Országos Takarékpénztár megha­tározott feltételek mellett, a kölcsön jegyző részére kölcsönt folyósíthat, a fedezetül átadott kötvényeket névér­tékének 30 százalékáig. Az államkölcsönökkel kapcsolatos munkálatok lebonyolítása az Ors-zá gos Takarékpénztár feladata, a nyil­vántartás, kezelés és visszafizetés rendjét a pénzügyminiszter szabályoz. 7.a. A jegyzéseknek a lakóterületen való megszervezése és lebonyolítása a helyi tanácsok feladata. A munka- viszonyban álló dolgozók kölc.sön- jegyzésének megszervezéséről és Te bonyolításáról, a jegyzett összeg nyilvántartásáról és egyéb, ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról a munkáltató gondoskodik A kölcsön jegyző « kifizetett köt­vényt a kölcsön kibocsátását kővető harmadik naptári év végiéig igényel­heti. Az 1345. évi január hó 1. napja után kibocsátott államkö’.esönkötvé- nyékén alapuló jogok a kölcsön le­járatának időpontját kővető három év a'att elévülnek. A kötvények bírói megsemmisítése iránt indított eljárás ban a hirdetményi határidő egy év. Áz Országos Béketanács kibővített elnökségi ülése Az Országos Béketanács elnöksége csütörtökön délelőtt a parlamentben kibővített elnökségi ülést tartott. Az ülésen megjelentek: Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke. Szabó István altábornagy, honvéde’mi miniszterhe­lyettes, Harustyák József, a SZOT el. nőké, Szabó Piroska, az Elnöki Ta­nács titkára. Andié* Erzsébet, Kos- mith-díjas akadémikus, az Országos Béketanács elnöke, a Béke Világta­nács tagja. A magvar politikai, gaz dasági és kulturális élet sok más képviselője, valamint a termelésben élenjáró dolgozók, sztahánovisták, dolgozó parasztok, kiváló munkát vég­ző értelmiségiek. A kibővített elnökségi ülést An­dies Erzsébet nyitotta meg, aki be­számolt arról, milyep előkészületeket »tett az elnökség a világ népeinek ez. év december 5-én Bécsben kezdődő békekongresszusára, — A magyar békcmozgalom Is mél­tó módon akar felkészüli a világ iíkemozgalmanak erre a nagy ese ményére, ezért hívta össze november 23 re és 23-ra a III. magyar békekon. gresszust, amely a magyar békehar­cosok nagy seregszemléje lesz — hangsúlyozta Andics Erzsébet. A jelenlévők ezután egyhangúlag jóváhagyták a III. magyar békekon- gresszussal kapcsolatban tett élőké, szüléteket, majd Loy Árpád Kossuth- dijas, Albert telepi sztahánovista frontmester szólalt fel. — Ünnepi órákba,, ültünk össze. A ma reggeli lapokban jelent meg NcpköT‘ársnságunk Minisztertanácsé nak felívása, amelvben a harmadik békekölcsön jegyzésére mozgósii ja ha­zánk népét — mondotta a többi kö zött Loy Árpád. Az ediigi kölcsön jegyzések ered­ményei szavak né kül is arról beszél­nek. hogy 0's7agunkban miMiók ér­tették meg a szocialista államkölcsön lényegét. Megértették, hogv kölcsön­adott forintja:/ közelebb horzMc « szoria’izmus megvalósulását, erősítik hazánkat, egyszerre szolgálják az or szári és az égvén javát, Megértették a milliók, hogy nem utolsó sorban a Itölcsónjegyzé.sscl válik teljesen o nép. né az ország. Az. új békekölcsön a békeharc újabb erőforrása. Jelentős tett abban a küzdelemben, melyet a becsületes emberek vívnak az amerikai imperU llzmus világrontó tervei ellen. — A harmadik békrkölcsönjegyZés ú/abb békelettek százezreire nvuit al kaimat a békeharcosoknak Ezekben sz órákban az ország mintegv 40 000 békebizottsága lát munkához. Sok- «zázezer békebizottsági tag viszi szét békeOzenetként kormányunk felhivá •át, hogy minden becsületes embert felsorakoztasson a kölcsön jegyzés ügye mellé. — Országunk a III. maqvar béké- konqrcsszusra készül. Aligha kaphat tunk volna szebb feladatot a kongresz. •zusi e’ökészü'e’ek napjaiban. mint azt. hogv résztvegyünk ebben a mun­kában. Bányász vacyok. « ha most nem U csupán h ínyásztár-alni képvi leletében beszélek, mégis indokoltnak tartom, hogy mi magunkról is szóljak néhány szót. Nem feledtük n bánya- bárók uralmát, o nvomortanvák ki látásiakra, sivár életét Mi. akik való ban az ínség és a harc Ital voltunk, a szocializmus építésének fáradságos, hősöket neveM, hazát építő útján el­jutottunk a boldogságig. Úgy érzem, nem személyemnek, hanem va'a- mennvi maqyar bányásznak szól az a megtiszteltetés, hogy itt. az Orszá gos Béketanács ülésén jelenthetem be: munkámon kívül 3000 forintos köl­csönnel járulok hozzá ötéves tervünk megva'ósitásához. — Előre a harmadik békekölcsön jegyzés sikeréért — a békéért! Loy Árpád beszéde után Wiesncr József, a MÁVAG sztahánovista esi szólója, ligeti Lajos Kossuth díjas, a Magyar Tudományos Akadémia »’el­nöke. Garay György hegedűművész, a Zeneművészeti Főiskola békebizott- sági felelőse, Vértes Andor budapos-ti plébános, a Katolikus Papok Országos Békebizottságának titkára, Szabó Iá nos gyöngyöshalászi középparaszt, Konersnj György Kossuth-dlj«* festő, művész, a Képzőművészeti Főiskola tanára, Papp László kétszeres olim­piai ökölvivóbajnok. a Magyar Nép köztársaság kiváló sportolója. Habits Lajos, a prémipari kisipari szövetke rét tagja. Busás Istvánná, az atkári Petőfi termelőszövetkezet tagia és Kónya Lajos, Kossuth díias kö tő. az írószövetség főti'kára szólalt fel. Ezután Bulla Elma színművésznő, a Magyar Néphadsereg Színházának tagja felolvasta az Országos Béketa­nácsnak a magyar dolgozókhoz in‘ó- zett fe'hívását. Az Országos Béketanács felhívása a békebizottságokhoz A Magyar Népköztársaság kormá­nya negyedízben hívja fel hazánk né­pét, hogy kölcsön,jegyzéssel is veeye ki részéi az ország építéséből. „Építsd a nép országát, védd a ma­gyar függetlenséget, oltalmazd a bé­két: jegyezz békekölcsönt!“ Magyar békehareosok, békebizott- ságok! Mindenekelőtt n Ti megtisztelő feladatotok, hogy feleljetek a liívó szóra. Példátokkal mutassatok utat másoknak, A III. békekölcsön jegyzése becsü­letbeli kötelesség, hazafias tett hazánk s ami ezzel együtt jelent, önmagunk iránt. A békekölcsön jegy zés az ország- építés, a békevédelem jelképe Is. Bi­zonyságtétel arról, hogy a magunk hatalmát, a dolgozó nép liatnlmát erő­sítjük vele. Bizonyságtétel arról, hogy tudjuk, mit jelent: az ország gazdá­jának lenni. Bizonyságtétel arról, hogy tulajdonosai vagyunk a bányák­nak, az üzemeknek, az új aeéllnnjvok. nak, S/.tálinváros vasolvasztóinak, Komló iij házalnak, Innia turbinái­nak, tiidajdonnsal vagyunk a földek­nek. a rajtuk szántó traktoroknak, az iskoláknak és vlrágoskrrleknek. a színházuknak, a képtáraknak — az egész épülő országnak. Bizonyságtétel a kölrsőnjrgyzés arról, hogy nemcsak tulajdonosul »agyunk mindennek, ha­nem mozgatói, épitől, gyarapítói és védői Is. Magyar békehareosok. bckehlzntt- ságok! Az egész ország dolgozó népe ké-sziil hazánk nagy seregszemléiére, a III magyar békekongre.sszusra Jobb és több munkával, kezünk ere­jével, szívünk elszántságával mutatjuk meg a/, egész világnak, hogy népünk történelme során soha egyetlen kér­désben olyan egységes nem volt, mint a béke megvédésében. A III. béke­kölcsön jegyzése legven a békekon- gresszusra való készülődés első nagy tette. Erősítse dolgozó népünk hatal­mát, fokozza kedvünket és akaratun­kat döntő tervévünk túlteljesítésére, a begyűjtés, az őszi mezöguzdaságl munkák lelkes elvégzésére. A magyar szabadság és függetlenség nagy harcosa, Kossuth l.ajos, akinek emlékét a minap ünnepeltük, több mint száz évvel ezelőtt fenséges ,s*a- vrkkal fordult a nemzethez. A hazánk ra orvul rátörő ellenség elleni harc­hoz kérlc n magyar hazafiak áldozat- készségét. Népköztársaságunk kormá­nya — Kossuth eszmélnek hő letéte­ményese és megvalósítója — a békés építkezéshez, tervünk megvalösitásá. hoz, a szocializmus felépítéséhez kéri a dolgozó nép forintjait. Ahhoz a nagyszerű munkához kér kölesönt. amely egyet jeleni függetlenségünk védelmével, * magunk és az e->ész vi­lág békéjének megóvásával. Frleljily*. ligv erre a felhívásra, ahogy száz év­vel ezelőtt it negyvennyolcas ma"»ar szabadságharc dleső fial felellek Kns- snlh szavaira. Jegyezzünk békeköl­csönt, így építjük a nép országát, védjük a magyar függetlenséget, oltal­mazzuk a békét. Magyar békehareosok, békebizottsá­gok! Visszhangozzátok mindenütt népköztársaságunk kormányának hivó szavát. Vigyétek el a békekölcsön hí­rét — a békr\édelem jrUzuvát — nilnt.'rn magyar dnlgnzó otthonai, i és munkahelvérr Legyen a békekölcsön jrgyrztrtésr országraszóló népszavazás a szocializmus építése, a béke védel­me melleti A békekölcsön jegyzés so­rán nyerjetek meg ójabh tízezrekéi a béke szent ügyének! Jussatok el min­den dolgozóhoz, ne legyen egyetlen becsületes ember sem a hazátlan, akt ne mondhassa büszkén, hogy mun­kája mellett az ö áldozatkészsége Is elősegíti a nép országának felépítését, a magyar függrllenség megvédését és a béke megőrzését az egész világon Magyar Békehareosok, békehlmtt- tágok! Előre a III. magyar békeköl­csön sikeréért, a szocializmus építé­séért. n béke megvédéséért! • Az ülés nagy lelkesedéssel tgvhan- k’u ag elfogad'* a felhívást, majd An- d e» Eriiébe! bezárta az ülést. Amerikai kutnn ik tániHclá^a a Franeia Kern mini ista Part versaillesi szervezetének 4'liyik helyisége ellen Páris (TASZSZ): Az. Hmnnnité jt lentése szerint szeptember 22 én este egy amerikai katona behatolt a Fran cia Kommunista Párt ver*ai!lesi szer. vrzc'ének növik helyiségébe és dur va sértegetésekkel támadt az ott tar­tózkodókra. akik felszólították, hogy hagyja el a helyiséget. Az amerikai katona elment é« néhány perc múlva két másik amerikai katona kíséretében visiz'itórt. A francia hazafiak hatá­rozol» leilépése arra kénvs*erl’*!*.e az amerikai katonákat, hogy tutva el- meneküljenek. Békebixotíságasnk feladatai a Békekölcsön jegyzésben Békeblzoltságaink a december 54 Béke Világkongresszusra és a novem­ber 22—23 i III. Magyar Békekong­resszusra készülnek. A békekongresszus a lobbi között azt a feladatot fűzi elénk, hogy új békebizottságok százait hozzuk léire, elsősorban a lakóterületeken. De a legtöbb feladat a már meglévő béke­bizottságok aktirizd/risa, hogy meg felelhessenek a reájuk háruló felada­toknak, A békebizottságok, a passzív béke. bizottságok most. a Ili. Békekölcsön jegyzés idején tevékeny részvétükkel megmutathatják békeszeretetüket. épü. lő szocialista hazánk Iránti odaadá­sukat. A békebizoltságok munkája a 111. Békekölcsönjegyzésben szerves része a kongresszust előkészítő mun kának és a Béke XHIágtanács berlini ülésszaka határozatai végrehajtásá­nak A békebizoltságok most a béke- kölcsönjegyzés idején emelkedjenek ki passzivitásukból, segítsék győze­lemre vinni a békekölcsönjegyzés si­kerét. A békekölcsőnjegyz.ésl kössék összp a Béke Világtanács határozatai nak végrehaitásóval, amely azt mond­ja. hogv a békét rileg [ehet és meg kell menteni, de ehhez minden bersii leles dolgozót be kell vonni a béke- harrba. A békebizoltságok, most a népnevetőkkcl együtt sok olyan dol­gozóhoz. is ellátogatnak, akik kíván­ják a békéi, de még nem aktív har. cosai a béketábornak. Kiváló alka­lom ez arra. hogy most ezeket n dolgozókat is meggyőzzük, bevonjuk őket a békeharcba. A mull évi tapasztalatok megmutat, ták, hogy békeblzoltságaink felada­tait egy mondatban foglalhatjuk ősz sze: magyarázzák meg, miért nevez­zük békekölcsönnek a békekölcsönt. Békebizottsáaaink magyarázzák meg a dolgozóknak, hogv a Tervköl csönböl, az. 1. és It. Békekölcsönből milyen beruházásokat hallottunk vég. re Egyszhrű példákon keresztül ér­vel lenek. beszéljenek szlvhezszólóan. Agitációjuk legyen Iriss. Az álialá nosságokat hangoztató népnevelő lgv agitál: — A mf lorintIáinkból az ötéves tervben, a béke tervében acélkohók. traktorok, prőművek, gyárak épülnek, magasabb lesz életszínvonalunk — védjük a békét. A triss érvekkel érvelő, a dolgo­zókkal közvetlenül elbeszélgető béke harcos így mondja el ugyanezt: — Magának két gyermeke van, Ja. nos bácsi. Az egyik mérnök, a má­sik- esztergályos. Sokat kellelt rájuk költeni, míg eljutottak oda, igaz? — Igaz. — így van ez az öl éves tervvel is. Ma sokat költünk a Sztálin Vas­mű felépítésére, de holnap már a Sztálin Vasmű ad vasat Egyszerre több acélunk lesz, több gyárat épí­tünk, több traktort gyáriunk, a me­zőgazdaságban mélyebben szántunk s ezért többet termelünk. A több acél­lal néphadseregünket is erősítjük, még erősebbek leszünk. Ezért /egy zünk mi békekölcsönt. Bckcharcosaink ne csak a jelen­nel. hanem a múlttal is érvehenek. Állítsák szembe a múltat a jelennel, s mulassanak rá, hogv az, ami nálunk már múlt, az a kapitalista országok­ban. s elsősorban Jugoszláviában még jelen. így cl tudjuk kerülni a nem­zetköz/ és a helyi agitáció gyakori káros és helytelen szétválasztását. Alakítsanak a hekebizottsógok bé- kekilldöttségekct, amelyek a béke hí­zod.ság nevében /elköszönfik a leg­jobb jegyzőket. De ugyanezek keres, sék lel c lemaradókat is és hivják lel őket a meggyőző békeagitáréó közben hazafias kötelességeik teljéid- tésére A magyar, délszláv és németajkú dolgozók felé n békebizottságok sa­ját anyanyelvükön agitáljanak. Is­mertessék előttük a lenini sztálini nemzetiségi politikát, megváltozott életüket. Baranya megye békcharcnsni. békr- bizottságaiI A Megyei Békebizottság kongresszusi versenyzászlót ad annak a békehizottságnak, amely a béke­kölcsönjegyzés. a tervteljesltés. a he. gyűjtés, az őszi mezőgazdasági mun­kák. a békekongresszusra való málló lelkészülcs során a legjobb eredményt éri el Keljetek nemes versenyre egy­mással a kongresszus/ zászló, a -Ba­ranya megye legjobb békebizottsága“ büszke cím elnyeréséért. A szocializmus nagy békeépítkezései n. A Román Népköztársaságban A román nép ötéves tervének leg nagyobb alkotása a Duna—Fekete­tengeri csatorna. A csatorna 60 kilo­méter hosszú és 100—180 méter szé­les lesz, ötödrészével rövidíti meg a Duna út/át Csernavodától a tengerig. A csatorna több, mint 100 ezer hek­tár száraz dobrudzsal löld öntözését teszi majd lehetővé Mesővédő erdő- sdvokat ültetnek a csatornavidékek mentén, a mocsaras részeket lecsa­polják. kiirtják a maláriát. Uj kikö­tök keletkeznek, közöttük a Midia. nagyobb lesz Conslancánál Is. A Bistrica lolyó mentén sikeresen épül a népi Románia vtllamosltásá nak szíve, a Lenin Vizierőmü A va­don helyén új város épül, hatalmas tó keletkezik, amelyből valóságos lo lyók lógnak kiágazni, A Lenin Vízi- erőmű évente 430 milHő kilowatt energiát log szolgáltatni, árammal lát el egy sor működő és most épülő gyárat és lehetővé teszt 300 ezer heh tár löld öntözését. A ltolcnr Népköztársaságban a kopár pusztaság helyén 40 ezer la­kosú város épüi fel, a bolgár nép büszkeség-e. Dimitrovgrád. Négy év alatt üz.mbehelyezték itt Bulgária leg­nagyobb gyárait: a Vulkán cement­gyárat, a Sztálin vegyészeti _ kombi, nátot. a Vlko Cacrvenkov vit'anyerö- müvet, az azbesztcementgyárat, ki­épült a Marie» -»zénmedence, Bulgá­ria hatalma» bányaközpontja. A Sztá!in vegyészeti kombinát 70 ezer tonna műtrágyát termei. Ez. a műtrágyamennywég t .400.000 hold földterület trágyázásához elegendő A hétmilliós bo-!q»ár nép ezzel 350 millió kilogrammal termel több ga. bonét, mint eddig. Az Albán Népköztársaságban a múlt évben helyezték üzembe Bal­kán egyik legnagyobb iparvállalatát, a Sztálin tcxlilkombinálot. Nagytelje­sítményű vizierömüvet építenek a Matt lotyón. A vlzierömühöz utat építenek a járhatatlannak tartott he­gyeken keresztül Ezt az utat a „Vi­lágosság útjá“-nak nevezi a nép., A Lengyel Népköztársaságban A háború idején a lengyelországi Gdansk városának háromnegyed ré­szét rombadöntötiék a Hitler fasisz­ták, A lengyel dolgozók sStfvós munká­val építik újjá a nagymultú kikötő­várost. 1049 töT 1951 végéig több, mint 5.t30 új lakás épült Gdanskban. A la. kásépftés ütemj az idén tovább fo­kozódott 1952 hen minlrgy 3.300 la­kájt adnak át a dolgozóknak. Az új lakónegyedekben szociális és joilturá- lis intézményeket létesítőitek A népi demokratikus rendszer éveiben a töb. bi között harminc új iskola és tizenöt napközi otthon épült a váróiban. A város egyik büszkesége az új orvos- tudományi egyetem. JNyugaluéraetors/ági monopoltőke behatolása Moszkva. N. Székit- lies, a jugoszláv /urra- iÚtimi emigránsok „/a Szód fal iszllesku Jugo. szláviju“ rimil, Mosz. kviibnii megjelenő lap­jában Írja: Az utóbbi harminc esztendő során az ame­rikai imperialisták már miisodszor újítják fel n német monoptíliumokot és a német militurii- must. N}/ugat-Németország leg/tml'isabb > pír Agai az amerikai monnpóltu. inuk ellenőrzést alatt állnak. A megszálló ka. lóságok az (EggesUll Államok, Anglia és Jugoszláviába p Franciaország) Ifim­ben hivatalosan meg­engedték a ngugtUné- mrtországi tőkeexpor­tot A tij/nggtnémetorstá. gi moniipóltöki az amerikaink segítségé, ne! ggors ütemben ha­tol be Jogászidéin gaz­daságú b„ Is. Tituék \i/iignt-Néinet országgal egész sor Jn yotzláuiáru nézve le. igázó jellegit egget, méni/t kötöttéit, ame­lyek értelmi hen a né­niéI monopolism régek képviseleteiket már in eg is nyitottá/: Jugnszhl- vUtbin A Tito kor- mimj és Nyugat.Német ország kormánya kö. zött nemrégen létre­jött kereskedelmi egyezmény hatvan mil­lió dollárig terjedő árucsrretorgnlmnt he­lyez kilátásba. F. keres­kedelmi szerződés értei, méhen Jngosilária ki. turning stratégiai nyersanyagot és élel­met szállít majd Német országba. Alt a meglevő egyez­ményt amely eternit 3S millió dől hírt fektet­nek be a németéi: n jugoszláv gnzdnsagba, kibővítették és n né­met befektetések físszr. gél újabb kilenc witlUo dollárral növelték.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents