Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1952-09-26 / 226. szám

Biztosítsd családod lövőjét, takarékoskodj, jegyezz békekölcsönt! Békekölcsönt jegyeznek pedagógusaink, diákjaink ’Araikor Iskolánk kapuján belép­tünk, már hallatszott a. hangoshir adó szava: „Köszöntjük iskolánk igaz­gatóját, aki a kölcsönjrgyzés napján elsőnek jegyeztc túl fizetését." Nagy Ügyelőmmel ós büszkeséggel hallgat­tuk igazgatónk és tanáraink kima­gasló jegyzéseit. Elhatároztuk, hogy követjük példájukat. A röpgy ülésen elsőnek a második C osztd.lv jelentette be százforintos jegyzését. Ezzel megindult az osztá lyok közötti lelkes verseny és egy­mást túlszárnyalva jegyezlek a diá­kok az újabb iskolákért, diákotthono. kért, a békéért. Az I B. 250, a II. B. 350, az I. C. 350, az L A, 400 és a IV, A. 450 forintot jegyzett le. örömmel kölcsönöztük zsebpénzünket nyári munkánkkal szerzett forintjaink egy részét a hazának, mert 'PY megmutat juk barátnak, el'-enségnek, hogy nem csak a tanulás terén álljuk meg he­lyünkét, hanem mindenütt, ahol tet­tekkel keit bizonyságot tenni haza­szeretetünkről, a béke szeretetéröl. Minőd László J&nus Pannonius gimnázium IV. B. * Pedagógusaink zöme példamutatóan jegyzett már az első jegyzésnél. Kö­zöttük is élenjártak a kommunisták az iskolák vezetői, igazgatói Komlós Sándor a tanítóképző igazgatója 1500 forintot, Pótlók Dczsőné. a tanítónő- képző párttitkár-tanítónője 1000 fo rintot, Debitzky István elvtárs, az Építőipari Technikum igazgatója 1763 forint fizetésére 2500 forintot, Péter Ha Zoltán tizgyermekes pedagógus 800 forintot adott kölcsön államunk­nak a békekölcsönjegyzés első nap­ján. Szeles József elvtárs igazgató fi­zetésének 200 százalékát, 3200 form- tot jegyzett. A kertvárosi iskolában 15 pedagógus 9500, a Leöwey Klára leánygimnáziumban 24 pedagógus 19.800, az Ágoston-téri általános is­kolában 34 pedagógus összesen 26,950 lorlntot jegyzett. * Varsányi I.ászlóné, a meszest is­kola tanítónője. Egy éve végezte el iskoláit, gyakorló évét egy pusztán töltötte, majd férje Pécsre került és öt Is férje után Pécsre helyezték Varsányi Lász'.óné (havi keresete 700 forint és ehhez még hozzájön a kol­légiumi nevelői díjazás: 300 forint), mindóssze í>50 forintot jegyzett ahar. madik békekölcsönből. — Miért jegyzett 350 forintot? — kérdezte Varsányi Lászlónétól Joó Béla, a pedagógus szakszervezet ba­ranyamegyei területi elnöke. — Tavaly ezer forintot kerestem, akárcsak az idén. Kinn a pusztán megbeszéltük a nevelőkkel, hogy 100 —100 forintot, jegyzünk. Gondoltam, az idén ugyanennyi kereset mellett túljegyzem a. tavalyit — felelte a kér­dezett. — Volt e gondja az állására, mint gyakorlóévesnek? — Nem. — Ha’.ott-e 10 évvel ezelőtt olyan tanítóról, akit ilyen simán, ilyen kö­rültekintő gondoskodással helyezett el az állam? — Nem nagyon... Volt egy taní­tóm. az mesélte, hogy sokáig csak helyettes volt. éveki<j sem kapott rendszeiesen fizetést... — És annak volte akadálya, hogy Pécsre kerüljön, mikor a férje ide­került? — kérdezte tovább Joó elv- társ. — Nem, az is simán ment. — Hát akkor gondolkodjék holna­pig, mennyit adjon kölcsön álla­munknak, amelv ígv gondoskodott magáról! Gondoljon csak a pé'darnu. tató jegyzőkre, mint Adorján György- né. aki 800 forintot jegyzett!... így hangzott az a beszélgetés, mely után Varsányi Lász'.óné 600 forintra emelte fel jegyzését és megígérte, emellett még a kollégiumban is mél­tó módon jegyez majd, it A pécsi Ságvári Endre szakérettsé gis tanfolyam hallgatói a harmadik békekölcsön jegyzéséből példamutató módon vették ki részüket. A DISZ által rendezett 1-elikeshangutatú röp. gyűlések után a hallgatók összes jegyzése több, mint 27.200 forint. Ezt az ö-tszeg-:t 264 ösztöndíjas fiatal je­gyezte. É’enjámak a pedagógus osz­tályok közül a matematika, fizika, építész B, valamint a vegyészmémö ki osztály. Tavasz-csapat — 15.100 forint Hogyan született meg a pécsszabolcsi István- aknán a Tavasz-csapat levele? Néhány nappal ezelőtt még senki sem beszélt róla. De csü­törtökön már a béke­kölcsönről beszéltek. A mikrofonok azt harsog­ták. hogy lstván.akiw bányászai már az első őrlikban becsülettel je­gyeitek. Ekkor fogal­mazták meg a levelet. A Tavasz brigád tag. jai büszkék voltak a reggeli műszak bányá­szainak jegyzésére és gondolatuk már azon járt: „Nem maradunk le mi délutánosok sem" — Ki kell hívni jegy­zési versenyre a MESZ. HART bányakerület összes fejtési brigád­jait — javasolta hirte­len Rufli Lajos sztahá- novista vájár. Vagy ta­lán Tavasz Lajos mon­dottal Vagy Varga PL roska csillésnő? Nem lehet, pontosan megál­lapítani melyikük voll, mert szinte egyszerre javasolták: — Meg kell írni azt a versenyfelhívást — mondogatták újra. „Ne, künk T avasz-brigád tagjainak nemcsak a munkában, hanem a kölcsön jegyzésben is példái kell. mulatnunk, hiszen rajtunk ran a bányászok szeme“ kezdte mondani a szö­veget Rufli elvtárs. Tavasz elvtárs akart szólni: „Azt hiszem csapalttnkban mind. annyian becsületesen iejegyzilnkT' A kérdés­re igenlő volt a vá­lasz. Leszállás előtt fél órával csendben felol­vaslak felhívásukat. Helyeselték mindany- nyian. ..Most elvtának jöj­jenek a tettek" — inon ilotta Tavasz elvtárs, és rfl vide se n rn i nd a n n y in n ott tolongtak a jegy- zésgyüjtö asztala előtt, hogy a békekölcsön, jegyzési ívre írják ne­vüket. Elsőnek Rufli elylárs lépett a jegyzési ívhez és ilOOO forintot jegy­zett. Rufli elvtárs csen. desszavú ember, de azt magyarázta a liörül­állóknak: „Tudom mit jelent az urak világa, soha nem kívánom azt vissza." Tavasz Lajos frontmester a második jegyző, 2500 forintot ír alá. A szebb megvál. tozott éleiére gondol. Egymás után kerülnek a nevek és a számok a jegyzési ívekre. 1000 forint, 1500 forint. 2400 forint... Dávid János rájár 11000 forintot. Or­bán Lajos csillés 1000 forintot, fiakor Gyula csillés 700 forintot je gyez. Mellettük valaki megjegyzi: ..A Tavasz- brigád tagjai bizony példát mutatnak mind. annyiunknak." — Nem Trumantől kérünk kölcsönt, mi adunk magunknak válaszolják rá. — Só. leiegyeztetek mind a nyolcán! — te­kint végig a brigádta­gokon Tavasz elvtárs. Indulnak le a bányá­ba, hogy a nyolcán le. jegyzett 15.W0 forintot jó munkával, több szén termelésével pecsétel­jék meg. Biztosítsák tanácsaink a vetési gyors elvégzését! mu nkák BENNE VAN A FELELET IS RÖVIDEN A niOMOfi nagy lakásépítkezés dől. gozóinak nagy többsége hatalmas lelkesedéssel fogadta a miniszterta­nács felhívásit a III. Békekölcsön jegyzésére. Ezek között volt Miná. ries Lajos kőműves oktató ie, aki vái la ka, hogy a hatos és hetes épü­letek dolgozóit meggyőzi a béke­kölcsönjegyzés fontosságáról. A délelőtti órákban, az építkezés területén elhelyezett hangszórók gyorsan röpítették a hirt: „Minárics Lajos, havi fizetésének majdnem más. félszeresét adta kölcsön hazájának. Vegyenek róla péltlát munkatársai!" Közvetlenül dél előtt, kedves ki* úttörők, általános iskolás kisfiúk és kisleányok keresték fel Minárics La­jos elvtársat és hazafias tettéért, gyermekes, közvetlen szavakkal s egy szép virágcsokorral köszöntöt­tek. A boldog, vidám gyermeksereget látva, Minárics elvtárs alig tudta elrejteni könnyeit... — Miért jegyeztem ennyi békeköt. csönt? — adja vissza a kérdést. — Hiszen egyszerű rá a felelet. Lassan, vontatottan kezd a rövid elbeszélésbe, egy-egy mondat közt nagy szünetet tart. — 1043-ban. 1944-ben. már nem emlékszem pontosan az évszámra, hadisegélyt, kért tőlünk az • akkori kormány. Engem meg sem kérdeztek, csak akkor tudtam meg, hogy engem i* ,,oldoztattak a haza oltárára", ami­kor harminckét pengő helyett csak ‘'zenkettöt nyomtak a heti fizetés­kor a kezembe. Két kisgyermekem é* a feleségem, aki akkor már szive alatt hordta a harmadikat i*. súlyosan megsínylették ezt a segélyt, mert a heti harminckét pengő i* csak szü köeen volt elég a megélhetésre. — A liadisegélyl soha nem kaptuk vissza Horthyéktól, pedig azt ígérték, hogy visszafizetik. Engem pedig el­vittek katonának. — És mikor téri vissza? — Amikor hazajöttem, már nem volt otthonon. A legkisebb gyerme­kemet sohasem láth.vtam. Háromhó- napos korúban egy bomba ölte meg. meg s elpusztult a feleségem is, másik két kisgyermekem... Minárics Lajos építönninkásnak a család tragédiája jutott eszébe, ami­kor békekölcsönt jegyzett. Felesé­gére és három gyermekére gondolt, akik már nem érhették meg a fe'sza. badulást. életük megváltozását. Gon­dolt azokra a boldog guerekekre, okik már azokban a napfényes, gyönyörű lakásokban laknak Meszesen, ame­lyeket ö is segített építeni, gondolt a neki virágcsokorra! kedveskedő ki* úttörőkre, akik már új szellemben ne. ve'ödnek. gondtalan gyerekkort él. nek. — Ebben pedig benne van a főidet is röviden: ezért jegyeztem fizetése­men jóval, felül békekölcsönt, — mondta egyszerűen. Őszintéin Mináries Lajos épitőmunkú*. És ezt nemcsak nekünk mondta el. hanem minden dolgozótársának, akit a békekölcsön, jegyzés első napján felkeresett. * ez­zel is igyekezett meggyőzni őkel: jegyezzenek erejükhöz mérten III. Békekölcsönt! II. NI. KÖVESSÉ TEK A É 1) A 77 Ifjú Nádaski György tisztiiskolás növendék 1500 jegyzett. Hogyan lelt a fiatal máriakéméndi fiából jegyzett I5ŐÓ forint békekölcsönt? Legszebb felelet ifjú Nádaski György élettörténete. A tizenkótéve* cselédgyerek már korán megismerkedett a lisztekkel ..Leventézév1’ közben eleget hallotta Vtnczc százados úr durva orditásat. eleget hallotta Medve József hadnagy úrtól, hogy „büdös paraszt1*, „buta paraszt'*. Do nemcsak a hangjukról Ismerte a múlt tiszturait Nádaski György. Ismerte a kezűk súlyát i*. hiszen nemegyszer úgy meg!ód!lott4k •lek az urak a fiatal gyerekeket, hogy azok az orrukra támaszkodtak. ilyen volt a mult. Mint ahogy a Iliit volt az i*. mikor Nádaski Oyörgy az iskolából haza jövet, tanú. á* helyett kihajtotta a marhát vagy disznót legelni, Így a h^t osztály­nak, amit végzett, csak a neve volt hat osztály. Éppen, hogv megtanult nlva*nl, írni és semmi több forint békekölcsönt tisztiiskolás-.' Miért ezekre, a kérdésekre írni és De más tiazlekel l> megismert az. *,,a N’ida*ki György. Először mégis aTlo a atovjut liszteket, akik kenje adlak mindenkinek, a gyerekeknek. Az. rét, baráti szót kü önösen pedig .. után meglátta a sógorát és Koszto­lányi Dezsőt csak a legközelebbi ismerősöket számítva — mint tiszte­ket. Miiven más etnbvrek voltak ezek! Milyen más ti-z-ok! És milyen más. módon beszéltek és cselekedtek! _ Mi megvédjiik azt. amit Ti al­kottok ... — mondták cs meg meg is kérdezték Nádaski (.lyörgvöt — nem a cseléd, hanem az időközben tanácselnökké lett dolgozo fiát: — Neked nőm volna kedved jelent­kezni tisztiiskolára? — Inkáig rendőr lennék! — felelte az és csak akkor mondott le a rend. ' röl. amikor buga, Ica megelőzte, időközben már a katonae.et i* őrség Iga*. igen szive szerint való lett. Hiszen előbb Is ment volna niár. csak félt. hogy hat elemivel nem állja meg be­csülettel a helyét. De ment a dolog. Az írásbeli munkánál segít Hmnicskó elviár-., a szakaszbizalmi, de segíti sokat Tavaszi István tiszt elv társ és a többiek mind-mind. akik valameny. nvien olyanok, mint akik a falu dol­gozó parasztjaiból leitek tisztekké. Irt is már ifjú Nádaski Cvörgv haza Nagy Jancsinak meg Görög Lacinak. -— akik szabad-ága a'.art jobbra-balra faggat'ák a katonaélet, röl. Megírta nekik, bőgj- csak jelent­kezzenek bátran, szíve-en fogadják benn a fiatalokat. Azt i* megírja majd egy másik levélben, hogy: — Én nem hagynám itt semmi kin. esért a tisztiMsolát és igyekszem, hogv a vizsgán jó eredményt érjek pl. Igv készülök a néphadsereg nap­jára. Ti pedig úgy készüljetek, hogy követitek a példámat! Megyénkben a vetésre kiválóan al­kalmas időjárás ©fenére is a vetés üteme vontatott, amit súlyosbít az, hógv gépállomásaink ebben az évben ényegesen több traktorral rendel, keznek. mint a múlt esztendőben. A minisztertanács által megadott határ­idő az ósziárpa vetésére már lejárt szeptember 20 án. d-e ösziárpábó! még mindig csak egy kis hányada van elvetve az e'öirt vetéstervnek, rNNEK A LEMARADÁSNAK Vj semmi esetre sem az az oka. hogy nincs vetőmag, hanem az, hogy egyes községi járási tanácsok nem törődnek a vetéstervek határidőben való teljesítésével. ■ Azokban a községekben, ahol a községi tanácselnök végrehajtja pár­tunk és kormányzatunk határozatait, ott nincs is lemaradás Így van ez Kémesen, ahol Jeránl László tanács elnök. Keresztes János állandóbiaolt- sági elnök segítségévé!, a do'gozó pa­rasztok helyes felvilágosításával, a külákok rendszabályozásával — moz. gósíiott a vetésre és határidőre befe jezték az ósziárpa vetését. Igv van ez megyénk számos köz­ségében, de sokkaú-több azon közsé gek száma, ahol elhanyagolják ezt a kérdést. Különösen súlyos a lemara­dás a mohácsi járásban. Termelőszö vetkezeti csoportjaink a megve egész területén csaknem kivétel nélkül ki tűnő minőségi vetőmaggal vannak ellátva és bár a vetési munkákban példamutatóan járnak elől. mégás le vannak maradva a többi megyék tszc*i tál. Hai'.latla-n rövidlátás ez mind a községi tanácselnökök, mind pedig a tszcsk elnökei részéről, akik nem értik meg úgylátszik azt, hogv CSak az időben végzett vetés adhat jó termést, ami a tszcsk meg=ri'árdu- iásának, megerősödésének egyik fon tos fényezője. Járási és községi tanácsaink nem mind érzik df azt a hatalmas fefe*ős- séget. ami ezen a téren reájuk hárul, és nem gondoskodnak azoknak a utasításoknak waradéktalan és idő­ben való végrehajtásáról, amelyeket kormányzatunk, a megyei mezőgaz dasági osztály a vetési munkák meg­gyorsítására kiadott. Számos község ben a düőfe'elősök és mezőőrök mezőgazdasági állandóbizottságok nem figyelnek fel arra. hogy milyen lemaradás van, sőt, eltűrik, hogy kulákok agitáljanak, hogy korai mé<j a vetés* elkezdeni. A községi tanács elnökök pedig nem számoltatják be a vetések állásáról a felelősöket, de nem is figyelmeztetik a dolgozó pa­rasztokat arra. hogy a vfetés halo­gatása kétszeres kárt jelent számuk­ra: egyrészt kevesebbet fognak aratná, másrészt büntetésben részesülnek. — Községi tanácselnökeink nem veszik észre, hogy va’óságos szégyen a fa­lura nézve, hogv a batárban nem kezdődött meg az őszi vetés olvan ü‘emben. mint azt az idő megkíván, na, nem veszik észre. hogv ezzel a hanyag, nem'örödöm magatartásukkal nem a népi demokrácia, nem a fejlő dés ügvét szolga'iák, hanem az ellen jégnek kedveznek. A Z ESETLEGES VETÖMAGHlA A* NYOK pótlását célzó kölcsö­nös megsegítés megszervezését közs& gi tanácsaink nem veszik komolyan. Határozottan figye'meztette a megvel tanács mezőgazdasági osztálya a köz. ségeket, hogv a vetőmagról való gon doskodás minden dolgozó parasztnak, minden községnek kötelessége és ne várjanak az államtól segítséget. A szabadpiac előnyeit fel lehet és fel ke' haszná’n: arra. hogy a vetőrrva got beszerezzék, ahogyan azt példá­ul Szívós István, malomi középpa- rósz/ telte, aki a három mázsa őszi­árpa szükségétét a pécsi piacon vá „árolta meg. A községi tanácsok közül nem egy panaszkodik arról, hogy nem tudnak vetőmagot vásárolni. Ez egy szerűen rém '9a7- Malik Antal sze­mélyi dolgozó paraszt a pécsi piacra hozta be árpáját, de ha töriéoetesen Szemeyen megvásárolták volna tói« azok, akiknek vetőmagszükségletük van, bizonyosan nem fogott volna be azért, hogy néhány mázsa árpáját piacra hozza. Ugyanígy vo't ez Magyarsarlóson, ahol Katies Antal, vagy Adorjáson, ahonnan Czakó Já­nos, vagy Ozdlalun, ahonnan Farkas Mihály hozta be értékesítésre szabad gabonáját, mert a községben lakók nem vásárolták meg. A községi ta­nácselnököknek elő kell segíteniük azt, hogy a vetőmaghiánnyal küzdő dolgozó parasztok másoktól vásárol- , ják meg a szükségletet. Hogy ezen * őrületen milyen mély a megalkuvás, azt mi sem bizonyítja jobban, mint Szebény község tanácsának eljárása, amely átirattal fordult a megyei me­zőgazdasági osztályhoz, hogy bizto­sítsa állami készletből a kulákok ve­tőmagszükségletét. Tette ezt ahelyett, hogy a ku’ákokat elküldte volna a mohácsi piacra és megvetette volna velük a szükséges gabonát vagv pe_ dig megmagyarázta volna, hogy ku­korica el!enében a helyi földműves- szövetkezetnél kapnak vetésre alkal­mas minőségi ólom zárolt vetőmagot. Ilyen je’enséggel találkoztunk Ko- vácshidán, Harkányban, Szentlászlón, ós egyebütt is. Községi tanácselnökeink hőrül so. kan népszerűtlen leiadatnak“ tart­ják a vetőmagról való gondoskodást, vagy a dolgozó parasztok rászorítását a törvényes határidőn belüli vetésre. Elfeledkeznek arról, hogy amikor a mezőgazdasági munkák meggyorsítá­sán, mennyiségi és minőségi elvég­zésén fáradoznak, akkor a leghatható- sabban képviselik a dolgozó parasz. tok egyéni érdekeit is. Vájjon, mi­kor lesz népszerűbb a tanácselnök, ha ma a kötelességek elhanyagolásával a dolgozó parasztokat az aratáskor három négy mázsás terméstöbblettől fosztja meg. vagy ha ma a dolgozó parasztok érdekében a törvény szi­gorával lép fel azokkal szemben, akiknél a felvilágosítómunka nem használ. Világos, hogy az a tanácsel­nök cselekszik helyesen, aki pártunk mindvégig helyes útmutatását hajtja végre. FELELŐSSÉG az őszi vetésterv teljesítéséért elsősorban a köz­ségi tanács vb át, az elnököt terheli. Ezt a felelősséget senkivel megosz­tani nem lehel. A terveket teljesíteni kell, ennek eszközei adva vannak és ebben messzemenő segítséget nyújt minden tanácsnak a községi pártszer. vezet, a népnevelők, a tömegszerveze- tek és nem utolsósorban a gépálio- más. Helyes felvilágositómunkávaL ha kell. a törvény szigorával, az állan­dóbizottságok bevonásával most már np vesztegessenek tanácsaink egyet­len órát sem. a vetések meggyorsitá- «ára és befejezésére. Ne feledkezze­nek meg arról, hogy e munka egvlk előrelendítő je a szocialista verseny. Lépjenek fel keményen minden olyan törekvéssel szemben, amely akár rémhírekkel, akár ntás eszközökkel, vagy akár a szabadpiac korlátozásá­val akadályozza a vetések időben való elvégzését, a vetőmag becseré­lését, vagy beszerzését. Községi ta­nácsainknak a soron'.évó feladatok közül fő gondja legyen, hogy a ve­tésben mutatkozó lemaradást napokon belül felszámolják. Ha községi tanácsaink feMsmerik. hogy az őszi mezőgazdasági munkák­ra vonatkozó minisztertanácsi határo. zatok végrehajtása az államérdek és az egyéni érdek együttes védelmét jelentik, ha felismerik, hogv a veté«i munkák időben való elvégzése öt­éves tervünk előmozdításának eszkö­ze, a békéért folytatott harc részP és oldatában vannak feVősségüknck. ak kor Baranya megye nem fog szé­gyenkezni az utolsók között az. öszj mezőgazdasági munkákban. Lukács Antal a megyed tanács mezőgazda. sági osztálya vezetőjének helyettese. A Községi tanácsaink vigyék sikerre a vasárnapi tojásbegyiijtési napot lay lelt tisztiiskolás. így jegyzet! 1500 forint békekölcsönt ifjú Nádas­ki György. Tisztiisknfás lett, példásan jegyzőit a békéért, n szocializmus építésének védelméért, a haza jaráért. Kövessétek a példát máriakéméndi ■ DISZ fiatalok! dolgozó pamutok, M egyéni; to jásbegyii jt ősben nagyon lemaradt. Az elmúlt érben elért eredményünkéi ebben a: érben azért nem tadtuk megtartani, meri községi tanácsaink egy része — mint például a gerdeí, a bicsérdi. a bőd ni községi tanácsok — Horváth Márton ejvlors figyelmeztetése ellen is még mindig eltűrik, hogy a kulákok hátralékban légyenek és nem alkalmazzák velük szemben a törvény szigorát. Taná­cs ni nJr nem állítják példaképül a dol­gozó parasztok elé az olyan jól tel­jesítő dolgozókat, min! Húr községben Bottyán szíri György, aki lőtt Száza­lékra. Schun Márton, aki 200 szá. Zalákra teljesítette tojásbeoddsi kö­telezettségét. Sóidon Sajgó Józseíné 150 .szdza- lékro, .Mágocson Pataki János 131 szá zalékra. Hegyszentmártoriban Divanác Imre 162 százalékra, tett eleget to. jósból ú a nép államával szembeni kötelezettségének' Terehcgy. Villány, kövesd, Sárok, Bezedek. Endrőc. Drd valók, Kákics. Sósvertike,. Pislró. Gyöngyfa Bogdúsa községek dolgozó parasztsága határidő elölt becsülettel teljesítette kötelességéi. Ezek a dol­gozó parasztok és községek követő­nk. hogy mindenki maradéktalanul teljesítse hazafias kötelességét. Ezért az egész országban. így megyénkben is szeptember 2S-án, vasárnap tojár begyiijtiri nap lesz. Ezen a nnoon minden község számolja tel tojáshat- ralékút. Községi tanácsaink támaszkodja­nak bátran a beadást becsülettel tel- iesítö dolgozó parasztok tízezreire: állapítsák meg a tojáshátralékosokat és c begyűjtési állandóbizottságok, a tömegszervezetek bevonásával indul, janak harcba a lemaradás behozá­sára.

Next

/
Thumbnails
Contents