Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1952-09-23 / 223. szám

DUNÁNTÚLI VILAO PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK’. A MAI SZAMBANs Komoly lépés történt a német egység helyreállításéhoz veaeáö dión (2. o.) — így árulták el Peyer, Tolnai, Bert­rand és társaik a pécsvldéki bányászokat 1935—39-ben (2. o.) — Harcosabbá, mozgósítókká kell tenni népneve­lőinknek agitációjukat — tovább kell fokozni az eddigi eredményeket (3. o.) — A Loy-mozgaiom tapasztalatai az oroszlányi XYI-os aknában (4, o.) V____________________________________________________/ AZ MDP BARANYAMECYEI PARTBIZOTTIÁCÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM ARA 5 0 FILLER KEDD, 1952 SZEPTEMBER 23 Mutassanak példát a nők a kötelességteljesítésben, helytállásban I „A ka.pif-a.Usta országokban nem- :sak a dolgozók vannak elnyomva, ie a munkásosztályon belül még kü~ 'ön elnyomatás alatt szenvednek a *qk és gyakran az ifjak. Demokráci­ánk üt is gondoskodni kivan arról, hogy az írott jog ne csak papíron maradjon, hanem megvalósuljon, át­menjen az életbe Ezért szentel alkot­mánytervezetünk külön paragrafuso­kat a nők és az ifjak egyenlő jogai­nak megvédésére Rákosi Mátyás elvtárs mondotta ezeket a szavakat az országgyűlés 1949 augusztus 17 i ülésén. Azóta az aiko’mánytervezetböl alko'mánv, az íikotmány paragrafusaiból, pontjaiból pedig é'.ő valóság tett. Az egykor ket- iös elnyomatás alatt élő magyar nő a szocializmust építő haza egyenran­gú polgára lett, egyenlő jogokat él­vez a férfiakkal a gazdasági, állami, társadalmi és politikai élet területén. Nem mindig volt ilyen hazánkban a nők helyzete és nem Ilyen még ma mm a kapitalista államokban, A fel­szabadulás előtt a nők vagy a főző- ta.nál rabjai, vagy a tőkésnek kény- Te kedvre kiszolgáltatott prédái vol­tak. Hiába indultak különböző moz- jaimak a nők egyenjogúsításáért és ‘eiszabadít^sáért, mert ézek a búr- :soá elméletek nem vették észre: a sók felszabadítása elképzelhetetlen a dolgozók egészének felszabadítása léikül. Czurnics Sándomé porcelángyári münkásnö példája éiénken mutatja ízt a különbséget, mely a nők mai és múltbeli helyzete között tátong. — 1934-ben az egyes kemencerakds- huz kerültem és tokokat hordtam egy tériimunkással. Egyforma munkát vé géziünk, mégis a férfinek 15 fillér órabért fizettek, nekem m-g csak ti­zenhármai ... — mesélj Czurnics Sán- dorné, aki ma már okleveles sztahá. novista, bére pedig az elmúlt hónap­ban megközelítette az 1500 forirriot. Érvényesült az ..egyenlő munkáért egyenlő bért1’ elve az ö esetébt‘n is Számtalan ilyen példát lehetne még •elhozni akármelyik üzemünkből. De vem csak az üzemben, falun is alap vetően megváltozott a nők helyzete. Nagv Jánosné. egyik pécsváradi ter- inolőcsoportunk elnöke. A múltban nyáron az urasáqná'; szólnák, télen Loláknál cselédeskedett. Ha megta­gadta volna a munkát az uraságnái, fiz elbocsátotta volna az egész csa­ládot. Igv valósággal jobbágyként rselédked-ptt Nagyné 80 filléres nap­számért. azaz egy hónapban annyit keresett csak, amennyi a félhavi lak bér kifizetésére elegendő volt, A tanult, diplomás nők helyzete sem volt különb a múltban, mint azo- ké, okik fizikai munkával akarták megkeresni mindennapi kenyerüket. Az orvosnő, tanítónő — protekció vagy megfelelő összeköttetéa híjján.- - hiába akart elhelyezkedni, nem tudott, hiszen a diplomás férfiak is mint fizetésiden gyakornokok vagy mint szellemi szükségmunkások vár­ták a helyzet meováltozását, sorsuk jobbra fordulását, Rácz, Jolán duna. székeséi tanítónő és még sok más értelmiségi nődo.gozónk tudna be­szélni az állástalanság iszonyúságá- ról és a felszabadult élet szépségei­ről. Azonban nem csak gazdasági te­rületen jött meg a nők számára a felszabadulással az egyenjogúság. Cráics Andrásné, a kátolyi tanács délszláv nemzetiségű VB-elnöke és vele együtt még számtalan állami funkcionárius el tudja mondani, hogy egyenlő jogokat élvez a férfiakkal. A politikai, kulturális, társadalmi élet. ben részvevő nők ezrei bizonyítják már be megyénkben is, hogv érde­mesek voltak az egyenjogúságra, hogy étnek az alkotmányadta lehető ségekkel és tanulnak, képezik ma­gukat, képesek elfoglalni azt a he lyet, melytől az urak hazug érvekkel oly soká távoltartották őket. „A dolgozó nő, a munkás és pa. rasztnö a munkásosztály óriási tarta­léka — írta Sztálin eivtárs. az 1925 ben megtartott nemzetközi nőnap al­kalmából. — Ez a tartalék a lakos­ság nagyobbik fele. A proletariátus mozgalmának sorsa, a proletárforra­dalom gyözelme vagy veresége, a proletárhatalom győzelme vagy ve­resége attól függ, hogy ez a női tar talék a munkásosztály oldalán avqgy ellene log e küzdeni." A felszabadult, egyenjogúvá lett nők egyenlő harcosként küzdenek a munkásosztály, az egész dolgozó nép ügyéért. Szávai Gizella csillés 480 forint hűségjutalmat kapott a bá­nyásznapon jó munkájáért. Borsos Istvánná, pártunk tagjelöltja lett 1951 ben. mert -élenjárt a munkában b pécsi Bőrgvár dolgozói között és példát mutatott a kötélességvália'ás- ban is Holka Mihá'.yné elvtársnő, a„ egykori havi hat pengő bérű kifutó, jelenleg a pécsi Porcelángvár iizomri- l-enőre az elmúlt évben 1500 forint békekölcsönt jegyzett, — Nagy Jánosné pécsváradi tszcs e'nök az első sorokban harcolt a termelőcso­portba furakodott kulákok kizárásá­ért. Erek és még sok sokezer asszony és lánv tudják, hogy nem elég jogo­kat é'vezni, hanem a jogok megvédé­se. a béke megvédése. az egyenjogú, ság és szabadság megvédése érdeké, bon a kötelezettségekből is megfelelő részt keit vá'la’níok. Ezért vesznek részf az MNDSZ életében, azért kér nők részt n pártmunksbóll, ezért mu­tatnak példát a munkában, a helytál­lásban, a hazaszeretetben egyránt, A magyar nők a munká«oertá’v olda'án harcolnak. E-r az MNDSZ fel_ adata, hogy miné! több nőt á’ütson csatasorba békés épifőmuokáák meg­gyorsítására. minél több nőt mozgó-ít son. ha áldozatvállalásra, kötelesség- vállalásig, helytállásra van szükség. Kötelessége minden felszabadult magyar asszonynak, hogv példát mu tasson a kötelességvállalás területén is Kötelessége, mert így segítheti sza. badságra a még e'nyomott asszonyok millióit, a jugoszláv nőket, akiket fegyveres őrök hajszolnak a határ­szélen. akiket ütnek, vernek, mint az állatokat, A magyar asszonyok békében él hétnek, dolgozhatnak. Békében nevel­hetik fel gyermekeiket, reménysége­inket. Eke nem szaba<j sohasem elfeief. teniök — és népnevelőink, nőneve’ő- in:k emlékeztessenek minden asszonyt arra, hogv a béke, gyermekeink bo! dog élete, a békés épitö munka, az új óvóda, napközi- és szülőotthon mind mind annak köszönhető, hogy erősek vagyunk, hogy erőnk vissza­rettenti szabadságunkra, boldog éle­tünkre szomjazó ellenségeinket. Erő sítsék hát asszonyaink tovább hazán­kat! Erősítsék munkájukkal, példa- mutatásukkal, tanulásukkal, fegyel [nézettségükkel és azzal, hogy méltó részt vállalnak az építésből, a köte­lességekből. mint ahogy egyenlő mó don részesülnek a jogokból is. A nők sorsa a kapitalista országokban Az USA kormányának hivatalos stá- 1-srtiUai szervének szépített adataiból fs kiderül, hogy 1948-ban például a fehér nők keresete a felét, a néger nők kereste pedig csupán egyötödét lelte ki a fehér férfiak keresetének. Az átlagos amerikai niunkáxnü a l<t- miniumnuk csak 28 százalékát keresi meg. * Japánban és Jugoszláviában mint a bannok»!, úgv adicnljék és vauik s nők«». Sok fö’désúr, kulák egyszer­re több cselédet, vagyis „féleséget" tart, míg «ok «regény fiatalember egyedül marad, mert nincs pénze. Indiában a nők százezrei halnak éhen. Nálunk a dolgozó nők harminc éves korukban niég legjobb erejük­ben vaunak, míg Indiában az asszo­nyok átlagos életkora nem éri cl a 30 évet, * Törökországban a városokban olyan nagyfokú a szegénység, hogy a török aavá.k újságpapírostul csomagolják csecsemőiket. VERSENYBEN A HARMADIK NEGYEDÉVI TERV TELJESÍTÉSÉÉRT Vasas tört az élre a MESZHART-aknák versenyében — lstván-aknán szélesítik a Rufli-mozgalmat A pécsvidéki bányák versenyében a Bányásznap óta a szabolcsi bányake­rület üzemei járnak az ólen. Csupán szombaton ragadta el tőlük a vezető- szerepet a vasast bányakerület. Szep­tember 29-ig több, mint 1<X) tonna szenet termeltek terven feliül. A szabolcsi eredmények elérésében igen nagy része van annak az elvtársi segítségnek, amit a baráti Szovjet­unió nyújtott a pécsvidáki bányászok­nak, Nemcsak a kitűnő minőségi szov jót gépek egész sora segíti a szabolcsi bányász dolgozókat a löbbtermelésért vívott harcban, hanem a szovjet szén- csaták egyik hősének, I. T. Vaíigura szovjet bányásznak a munkamódszere is. A MESZHART bányák már koráb- han kaptak nagyteljesítményű, szov­jetgyártmányú fejlöka'.apácsokat, a dolgozók uzorrban idcgenkedlek a vi­szonylag nagyobb súlyú szerszámtól, így az új gép használata mindaddig, amíg I. T. Vaíigura meg nem tanítot­ta rá magyar társait, nem vált köz- kincsé. lstván-aknán, a Tavasz-brigád- munkahelyén Rufli Lajos szdah.ino- visla vájár ismerkedett meg először Vaíigura elvlárs módszerével, ő vette először kézbe az új szovjet gépet. Ruffli Lajos neve azóta megyeszerte ismert lett. A MESZHART valamennyi bányá­jában sok bányász csatlakozott azóta ebhez a mozgalomhoz, sajátította el a szovjet fejlőkalapács könnyű, gyors, jő használatának módszerét. lstván- aknán — a mozgalom szülőhelyén — nagyra nőit azóta a fejt-ősi létesít­mény: márciustól augusztusig 21 szá­zalékkal emelkedett. A Tavasz-brigád­ban pedig — Rufli Lajos munkahe­lyén — a korábbi 7 helyeit ma csu­pán 4 fejtési vájár látja el a terme­lőmunkát, mégis olyan s;körrel, hogy évi tervükkel 1952 X. hó 28-nál tarta­nak. A szovjet példa, a szovjet segítség adott erőt, lendületet István-akna bá­nyászainak ahhoz, hogy az 1952-<*» tervév utolsó negyedére való előké­szülés során — elindítsák a versenyt a „Mecseki Béke-akna" címért. Egyik biztositéka annak, hogy István-akna nyerj majd cl a kitüntető címet az, hogy a Rufli-niozgaíoroban résztve­vők számát itt 160 főről 200 főre eme­lik. Ezzel is hozzá akarnak járulni a szabolcsi bányászok ahhoz, hogy a MESZHART bányászai behozzák a harmadik negyedévben eddig mutat­kozó 8869 tonnás elmaradást és a ne­gyedik negyedévet már a terv telje­sítésével, sőt túlteljesítésével kezdjék. November 7-re befejezik évi tervüket így hálálják meg a terv ajándékait a pécsi Cementipari Vállalat dolgozói A .péc.M Cementipari Vállalat — amely nagy épitkezéseLnk számára ékít elő mozaikiapot és egyéb ce­mentárut —- az. öiéves terv második esztendejében létesült. 1952 közepén a régi típusú gépek helyett újak érkeztek az üzembe: csi­szoló és keverőgép. A kézi préseket új automata mozaiklapgyértógép vál­totta fel. Az ű) gépek beállításával könnyebbé vált a munka s emelke­dett a termelés ts, úgy hogv a har­madik negyedévben kétszeresét ér­ték el az. első negyedévben termelt mennyiségnek. Nagy segítséget nyuj Hittak a műszakiak is a jó eredmény e'éréséhez: a keverést arány megvál­toztatásával az év elejei hat százalék­ról 1.5 százalékra csökkentették a setejtet. Október folyamán 600 ezer forint költséggel két új betonmunkacsarnok építését kezdik meg. Eddig a beton­elemek gyártását a szabadban végez­ték. ami ősszel és téj idején nagy kiesést jelentett a termelésben. Áz új csarnok ezen a htányossáoon segít majd. Ebben az új üzemrészben fog iák készíteni a közelmúltban kísér- Jetképpen gyártaná kezdett vasbeton bányaékeket. Mindezzel böven vissza‘.érülnek a Cementipari Vállalat dolgozói részé­ről az államnak kölcsönadott forin­tok. Csupán az új csarnok építésére ötszöröse annak az összegnek, amit a kölcsönjegyzések során adtak az üzem dolgozói. De még ennél is töb­bet jelent az. hogy könnyebben vég Zik munkájukat s emellett emelkedik a keresetük is: a sztahanovista, Béké­ké faragó brigád tagjai például az év e’ejei 1.200—1 300 forint helyett a har­madik negycdévben átlagosan 1500— 1600 forintot kerestek. Az újjáépített Agrárja Keményítő­gyár dolgozói a november 7-re telt vállalásoknál a termelés fokozását tették esősorban irányadónak. A dol­gozók egyöntetűen vállalták, hogv nc- vernber 7-re megvalósítják: az üzem átlagos 103 százalékos lervteljesriésé:, \ vállalások megtétele óta az üzem fizikai és műszaki dolgozói egyaránt lelkesen kivették a munkából részü­ket. Bak János elvtárs főművezető, egy újítást dolgozott ki. amellyel a centri­fugáknál a Csillag megszüntetésével, perforált lemez használatával, napon­ta 20—25 mázsa keménvitővel gvárt többet az üzem. Az újítás mintegy (09.000 forint értékű. Bak János elv- társ újítása nem csak azt jelenti, hogy jelentősen megnövelhették a na­pi keményítő termelést, hanem azt is. hogy a centrifugákban lévő tex­tíliát egy hónap helyett fél évig is használhatják. Mindezt azzal hálálják meg a Ce­mentipari Vállalat dolgozói, hogy negyedéves tervüket augusztus 30 án befejezték s a mai napig 943 ezer forint értékű anyagot termeltek ne­gyedévi tervükön felül. Most pedig ígéretet tettek: éves tervüket novem­ber 7-ig befejezik. A fizikai munkások párosversenv- ben á'lnak egymással. Ugyanígy ál'a- nak párosversenyben az üzem brigád'- jai is. Például egymással versenyez a Hoffer-, a Török- és Tóka centrifugái brigád azért, hogy naponta a régi 50 zsák helyett, most a november. 7-re Indult munkaversenyben 55—60 zsá­kot tölthessenek meg. A i'.elkes ver­seny már eddig is szépen gyümölcsö­zött. Az üzem dolgozói eddig 107 szá­zalékra teljesítették szent-emberi ter­vüket. A terven felül teljesített 7 szá­zalék pénzértékben körülbelül 50.0(g) forintot jelent, A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom tiszteletére indult munkaver- seny eredménye az is, hogy a kemé­nyítő minőségében is nagy’ javulás van. A dolgozók gondosabban kezelik a csatornákat és a szitákat, s ennek eredményekép a szabvány szerinti 0.35 százalékról 0.25 százalékra csökkent a hamutartalom. Ötvenezer forint értékű árut termeltek terven felül az Asjrária Kemányítőgyár dolgozói KÉT VILÁG FAEKE TRAKTOR A fasiszta Tito Jugo­szláviában -mintegy 2,371.000 parasztgazdaság van, ezzel szemben az egész ország mezőgazda­ságában a vasekék száma mindössze 1,180.000 és esek túlnyomó része (s as állatni birtokok és a ku- '(lkuk tulajdonában van. így. közel másfél millió par asz tyaz dóság nak egy ál - talán nincs vasekéje. Ezek ben r- gazdaságokban ma is faekével szántanak. Akad olyan szegénypa­raszt is, akinek még faeké je sincs és kénytelen ka. pávai megművelni földjét. Horvátországban 600.000 parasztgazdaságra mind­össze 172.000 fogai. jut. A munkaképes férfiakat tö­megével rendelik ki más munkákra és ennek kö­vetkeztében nagy terüle­tek maradnak műveletle­nül. Csak egy példa: a Vajdaságban az idén áp­rilis elejéig 50.000 kataszt. ralis holddal kevesebb volt bevetve, mint az el­múlt évben. A dolgozó parasztokat mérhetetlenül kizsákmá­nyolják g Irulákok dlfal ^létrehívott és vezetésük alatt álló „szövetkezetek­ben", A bénít sanici „szö­vetkezetbe" 71 parasztgaz. daságot kényszerítettek belépésre 370 dolgozóval. A kulákok csaknem min­den munkát a cselédekké züllesztett szegény parasz­tokkal végeztédnek. A jö­vedelem egy harmadát a vezetőségben lévő kulákok kapták meg. akik együtt­véve alig dolgoztak 40 na­pot.. Ugyanakkor több, mint 300 szegény paraszt mindössze 20 dinár napszá. mot kapott. A kulákok egyre rohamosabban erő­södnek, nő a vagyonuk s a dolgozó parasztság nyo­mora soha nem látott mé­reteket öltött. Jugoszláviában a kisgaz daságok elsorvadnak, szél­hullanak s a szegénypa­rasztoktól potom pénzért felvásárolt földekkel gya- ropod nak a kulák-birto. kok. Csak Szlovéniában 1000 kis- és középgazda­ság került dobra és az el­múlt esztendőben a kulá­kok 35.000 elárverezett gazdaságot vásároltak meg Hazánkban a felemelt ötéves tervben hatalmas összeget fordítunk a me­zőgazdaság gépesítésére. Az ötéves terv végére 26.10« traktort kap a mezőgazda­ság, 2.600 új kombájn könnyíti meg az aratás nehéz munkáját. Dolgozó népünk állama gépállomásokon keresztül valósitju meg a mezőgaz­daság gépesítését. Megyénk ben 16 gépállomás több, mint 400 erőgéppel műveli szántóterületünk Jelentős részét. Az ötéves terv ele­jén még csak 35.000 hold földet műveltünk gének­kel. Ma közel 300.000 hol­dat. Nálunk, dolgozó paraszt­ságunk élete egyre szebb, egyre gondtalanabb lesz. Egyénileg dolgozó paraszt­jaink közül tömegével Is­merik fel, hogy egyedül a nagyüzemi gazdálkodás biztosítja a nagyobb jöve­delmet, a felemelkedés út­ját. Az 1950 évi állapotot flgyeleinbevéve, Iprmelő- szövetkezetelnk száma a megye egész területét ala­pnlvéve, 230 százalékkal nőtt. Akik a közös gazdálko­dás útját választották. Iga­zán csak most látják, hogy az élelük sokkal szebb, mint eddig volt. R. Szabó Imre, aki a felszabadulás előtt a bihari uradalom kizsákmányolt cselédje volt, sok-sok társaival együtt, most n bólyt Árpiid tsz egyik legkiválóbb dol­gozója, megbecsült tn a szocializmust épftő társa­dalmunknak, Mint koe.'is harmadma«ával dolgozik a termelőszövetkezetben. Zárszámadásig mintegy 850 munkaegységük lesz. ami­ért az egyéb természetbeni juttatások melleit 17 má­zsa búzái, 17 mázsa kuko­ricát és közel 10.000 forint készpénzt kapnak. Hatalmas fejlődést értek el termelőszövetkezeteink az állattenyésztésben is. A szarvasmarhánál 278 szá­zalék, a lóálbunány nál több mint 300 százalék, a ser­tésnél 570 százalék, a ba­romfinál tölil) mini 3.000 százalékos fejlődés van 1951. évihez viszonyítva.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents