Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1952-09-17 / 218. szám

w v % r. DUNÁNTÚLI VtLÁO PROLETÁRJAI wa mmmi ■ NAPLÓ A MAI SZAMBANt X V. SstfiBn ehrtár«, A- J. Vraiaszldj eWtin és P. N. KnmSrin clrtárs tárgyalásai a Kínai NépköBtáreasáÉ kor- aráaykftMSnaégével. |Z o.) — „Az idén kétezer k’16 gyapotot szedek 1« és versenyt indítok a kétszázkilós n»pi teljesítmény eléréséért. (2. o.) — A megv»i népne velőért eikezleire készülnek a kozármislenyi népnevelők küldöttei. (3. o.) — A pártsajtó bírálat» után a mohácM Vasöntöde, és Gépgyárban. (3. o.l — Béren kamatozik Forgó Tiborék kölcsöne Komlón. (3. o.) A Z M D P BAR AN VA M EGY EI PÁRTBI ZOTT 3 ÁCÁN A X L APJA IX. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM AKA SO FILLER SZERDA í#&2 SZEPTEMBER 17 EGYENLETESEN EMELKEDŐ TERMELÉST BÁNYÁINKBAN A TERV ADJA BÁN Napjainkban egyre égetőbb kér­désiként jelentkezik szénbányásza­tunkban a termelés egyenletes ütemű emelkedésének a megvalósítása, öt­éves torvünk döntő évének utolsó negyedévéhez közeledünk, amikor nemcsak a gyárak, kohók, az újonnan épült üzemek, az őszi csúcsforgalom •Ikeréért harcoló vasútunk, hanem népgazdaságunk más ágai 1*. köztük nem utolsósorban a háztartások az Iskolák, leolllégiumok, kórházak, nap köziotthonok követelnek egyre több szenet. Nom hiába nevezzük a sze­net iparunk kenyerének, mert yal°- ban olyan elengedhetetlen szukáért van rá mint az emberi szervezetnek a kenyérre. Es ha az ipar kenyeréből csOfe egyetlen nap is nem tudunk ele get biztosítani, az súlyos kihatással van népgazdaságunk egy egy ágára, akadályozza az itt dolgozókat terme lékenysógük emelésében, tervük tel­jesítésében. Éppen ezért mert hatalmas szük­ség van a szénre, pártunk és kor mányiunk, egész dolgozó népünk egy­re inkább élvárja bányászainktól, üogry minél több szenet adjanak 'ej lödö népgazdaságunknak. De nezzu meg, hogy megyénk bányászai, ho­gyan hálálják meg pártunk és kor­mányunk szerető gondoskodását, ho­gyan váltják valóra a hozzá lukra lőtt reményeket, hogyan bizony! ) ie tettekkel, hogy érdemesek s meg necsfltésre szeretetre. A pécsvideki iányásaok Július kivételével még nun- liV, hónapban túlteljesítették a ter­mákét, jó munkát végeztek a Nagy- nányoki Szénbányák Váhalat doigo- rói le A komlói bányászok az e.ső negyedévi tervüket túlteljesítették. 10 a második, sőt a harmadik ne jyedévben is elmaradtak 3 tervte.le­ütéssel. Az e'múlt hetekben, amikor bányászaink nagy lelkesedéssel ké­szültek a második bányásznap meg lrmeplésére, újabb termelési győzel- nek születtek. A MESZHART bányá­tok a békehéten 1519 tonna szenet erme’jtok terven felül, ezekben a lapokban a szászvári bányászok HO mázalék felett teljesítették tervüket, Őt 6 án még a komlói bányászok is últoljesítették tervüket. Szép. dícséretreméltó eredmények ‘zck. de vallon népgazdaságunk c™ 'ón ennyi! vdr« megyénk ? ÓH Nem. Sokká] többet, olyan e"? nényeket, amelyek tartósak, *’ J,. itán nem következik be a t€™Pv** »ökkenése. Ma még megyénk b*»Y«L izeméinek termelése vullámzó, s hó e'eji letnaradás-t a no 'égi rohammunka követi, vagy P ' ordítva: a hó elején elért eredménye- tét a hó végén visszaeső t*rme.és ont|a le Jellemző példa erre MES ­IART bányaüzemeinké. A pécsbánya elepi bányászok Július havi tervüket *7 százalékra teljesítették. Augusz- n* hó első napjaiban is jzjírn­ék alatt termeltek. A hó yégefeá ® "maradást c«y egy 19én '«ppal akarták megintet . * 517 százalékra teljesítették a ter­’«t. 21 én 84,G 22 én 85 6 iívdményt értek el. 23 án Ismét 133 5 zúzalékra teljesítették a u^ihSa »métlődlk ez a grafikonon *• Egy eg-y kiemelkedő terme • * 1 tét három napra a száz • 'sik vissza a termelés. Ezek a . ­B°k »ok mindent mutatnak meg. Az 0 tény, hogy bányaüzemeink W egy nap képesek arra, hogy tér ’ükéi máslélstcrcsen 1* túlteljesít-é >. >*t muraija, hogy bányaüzemeinkben Jegvoj, a lehetősén arra, hogy * elle­ssék a tervet. s6t hogy túlteljesít ék a tervet, ha /ól megszervezve '’toikdf, csupán arra van e’UKscg, "Ny a termelés teltételeit ne csak Ny-rgv nap hanem rendszeresen nlnde„ nHp biztosítsák. Mert mit “u‘-at az eddigi gyakorlat? Azt, hogy ’’’Ikor szorít a cipő. amikor már csak 'áhány nap va„ vissza, s az elmara ás nagy a műszaki vezetők lent g ’minek a hányában, s mindent meg H*nek -innak érdekében, hogy legV’V, •Nendó üres csili*. ínanyag. l«v<yA **?%ámgép, sgysróvaJ tnIndán, am« ‘ ló munka végzéséhez szükséges. ’"“'sunk a munkahelyekre 4a “*** csak szakszerű utasításokkal látják el a bányászokat, hanem lelkesítik is őket jobb munkára, nem egyszer sa_ ját maguk is segítenek a szénterme­lésben. De ha még ez sem elegendő, akkor pótműszakokat szerveznek, sőt az is előfordul, hogy a fenntartási és etóvájásá dolgozókat is szénre tele­pítik mert ahogy ilyenkor mondani szokták: „A tervet teljesítem ke.l! Valóban a tervet teljesítem kell, <in nem így. nem rohammunkával, nem az elövájásí fenntartási munkák rovására Meg kell szüntetni végre ezt a káros gyakorlatot, ame-y fel­becsülhetetlen károkat okoz népgaz da?águnknak. Mert — .mint Gerő elvtárs a- országos aktivaértekezle- ten rámutatott, „Ez a rohammunka — ez a fő bajunk — oda vezet, hogy a hónap elején a felszerelés és a mun kaeró nincsen kihasználva, . lesse rp’iSe naav része felhasználatlanul he- vér és a dolgozóknak így részben nincsen munkájuk. A hónap végén per dia munkaerőhiány lép lel s nyakra. lőre túlóráznak és túllépik az enge détvezett béralapot. Az egyenletesen emelkedő dekádtervek szerint meg szervezett termelésben tehát óriási tartalék rejlik. Ezért keli felszámolnunk termelésünkben a rar hammunkát és biztosítanunk a gta- tikon szerinti termelést. Elsősorban pedig bányaüzemeink vezetőinek a műszaki dolgozóknak a feladata, hogy biztosítsak ati1***1 szerinti term est, hogy végre meg ✓a’ósuljon bányáinkban a ütemterv betartása, hogy m^itsuk a diszpécser rendszer munká ak A egyenletes termelés megvalósítsa tér méretesen sokrétű feladat, nagyobb követelmények elé állítja mmd a mu szaki vezetőkul mind a dogoíókat. E feladatok közül e!sőnekje_enüíe j a munkafegyelem igazolatlan mu.asztások m*fk^"r*eT C» Pártszervezeteinknek, rzakszerv. • eleinknek és gazdasági veze.őmk- nek oda kell hatniuk, hogy jó pofli- ükai felvilágosító munkává , a tor- vények szlgom betartásával ezen a Téren mielőbb rendet teremtsenek. A7. egyenletesen emelkedő termeres megvalósítása emellett megköveteli azt ... hoov bányaüzemeink műszaki ve- StőiMielőbb biztosítsák bányaüze­meinkben a nogyfeí/esft^yö front fejtéseket, hogy a banyac^pek sm. Utóbe rendezések kíhaszná.ésát a le­hető legmagasabb fokra emelhessük, hoov ne kg yen arra szükség hogy száUítóberendezésetnket. bányagépü­nket a munkaidő egy bizonyos sza­kaszában túlterheljük. A bányagépek ió kihasználásához hozzátartozik az , hoav megszervezzék bányaüzeme irvkben az előzetes karhantartast, a népek rendszeres és a-apos ápoösá . Ezen a téren különösen Komton mu iatkoznak súlyos hibák. Természetesen ezek és ehhez kap- rcsrv’AdVft a többi feladatok, mint az ürescsiüle, faanyag, energiaellátás b_z "SÄnfsztrat!; vagyS * 60éppen bürokratikus fe'adat. Az vagy "Pl —o'iredő terme.és meg I— «■*.»“jJSs^ÍiSíí£*í szerek széleskörű ei-erjr.-./ rem utolsósorban a Párt Set és DISZ állandó neveö es^f.hzv lágosltó munkájának. Nemn,J ' . tékben attól függ az egyenlete, ter­melés megvalósítása, hogy aártszer- vezetelnk, hogyan tudják harcba vinni ennek megvalósításáért bányá. szalnkat, műszaki vezetőinket, ho­cvan tudják megmagyarázni, hogy a széntermelés, a terv teljesítem nem -,ak helyi jelentőséggol bír. hanem kihatással van egész népgazdaságunk fCj'ődésére. a béketábor erősödésére. Mozgósítsák tehát pártszervezeteink a szakszervezet é. a DISZ bevonásá­val a harmadik negyedév! majd ezt követóleg az 1952 es évi tervünk mi­nősítésére. országunk iparúnak erő Misére, békénk védőimére, az egyen­1*1« termelés megvalósítására me gyénk bányáaMJU Meitjémk egész népének szebb, ____________boldogabb élelet biz. tosít a terv. Különösen sokat nyújt ötéves tervünk a széncsata hőseinek: bányászainknak, ötéves tervünk ma­gasabb életszínvonalat, több ruhái, egészségesebb munkafeltételeket, nap­fényes, világos lakásokat ad a bara- nyamegyei bányák dolgozóinak is. Rákosi elvtárs személyes gondos­kodása, a terv eredményei tették le­hetővé, hogy műszakot igazolatlanul nem mulasztó bányászaink az évente megtartott bányásznapon hűségju­talomban részesüljenek. Ez a hűség­jutalom nemcsak megbecsülése a fe­gyelmezett. kötelességtudó bányászok­nak, hanem biztosítás is azok felé, akik csak most ismerkednek a bd. nyászmunka szépségeivel. A komlói bányaüzemeknél szeptemlxsr 7-én, az idei bányásznapon 1,215 059 forint hűségjutalmat fizettek ki a vállalat im dolgozójának. A MESZHART szénbányák az elmúlt évi 1,035.000 forinttal, szemben, ebben az évben 3,456.000 forintot fizettek ki hűség, jutalomként 3275 bányászunknak. De nemcsak hűségjutalomban része­sülnek azok a bányászok, akik mun­kafegyelmükkel példát mulatnak, ha­nem ingyen munkaruha és bakancs, juttatásban is részesülnek. A komlói bányászok részére ebben az évben a következő ruházati felszereléseket adta államunk: 1109 darab bányász­kabátot és nadrágot 354.880 forint ér. tékben. 2046 darab inget és egyéb fehérneműt 158.565 forint értékben. 1021 darab bőrsisakot, 83.436 forint értékben és 1026 darab bakancsot '287.280 forint értékben. dolgozói A MESZHAKT bányák jHHÍHHHHHi között is tokezer ruházati cikket oszlott ki a vállalat. 5413 munkásöltöny, 5492 ing, 2208 pár bakancs, 334 pár csizma, 1282 pár gumicsizma, 1556 bőrsisak, 4921 darab egyéb fehérnemű került szét­osztásra csak ebben az évben. A munkaruhákat, bakancsokat, bőrsisa­kokat azok a bányászok ingyen kap­ják. akik műszakot nmrt mulasztanák. Á terv legszebb ajándékait azon­ban bányászaink az új bányászházak formájában kapták meg. Komlón az ötéves terv ideje alatt 746 lakás épült fel és a kőkönyösi dombon épült, új városrészben modern fürdő­szobás, parkettás lakásokban élnek bányászaink. A nyomorúságos, ned­ves, sötét komlói nyomorlakások mindinkább már csak a műit soha vissza nem térő emlékeivé válnak. A kizmlói bányának adja a kádereket az új komlói vájáriskola is, amely méreteivel, kivitelével, berendezésé­vel minden igényt kielégít. A MES7.HART Bányavállalat <toU gozói számára az 1951 évben 157 la­kás épült. Az új tervévben, 195‘lJxn már 210 bányászlakást adtak át az üzem legjobb dolgozóinak. Az új éne. szesi lakások mögött azonban nuír épülnek az új házak, épül az új vá­rosrész. A lakóházak mellett gondos­kodik államunk az új városrész gyér. mekeinek iskoláztatásáról is. Mesze­sen már készülnek egy új, négytan­termes iskola alapjai, ennek elkészül­te után azonnal hozzákezdenek egy nyolctantermes iskola építéséhez. is épülnek már az újal*h házak. Ebben az évben Komtnn még 219 bányászlakást adnak át ren­deltetésének az Építési Vállalat dol­gozói.. Ebből 126 még ebben a hónap­ban elkészül, a többi november hét és december 21 között készül el. SJj üzemek egész sorát kapja a tervtől a pécsi Porcelángyár ! . ■ test es Lsi *senent4 A»A » Ifídft LA. mI I _ l_ A pécsi Porcelángyár dolgozói a legutóbbi tervkőlcsönsorsoláa alkal­mából számot vetettek, hogy a ré­szükre visszafizetett forintokon kí­vül mit adott üzemüknek ezen ke- p-*rtül nekik is az ötéves terv. Mi eredményezte, hogy évről évre töb­bet termelnek s hogy ezt az ütemet továbbra ig fokozni tudják. 1950-ben, az ötéves terv első esz tendeiében készült el az első nagy í teljesítményű a/ogút gázkemence, mr'y majdnem megkétszerezte a gyár elő­ző évi termelését. Hárommillió forin tos beruházássá’ megkezdték a nagy feszültségű laboratórium építését is, melynek egy részlege ez év végén megkezdi működését. Eddig külföld} -'inta szerint készítették a szigete­lőket. A korszerű vizsgálóállomáson a jövőben hazai típusú szigetelők gyártását kísérletezik ki. 1951 ben 25 millió forintos beruhá­zással tovább épült és bővült az üzem. Ebből az összegből valósult meg idén a 11. gázkemence, ami ál tat a gyáx kapacitását 1949 h*z vi­szonyítva két és létszeresért tudták növelni. A Beloiannisz utca alatt épült alagút az anyagmozgatás út­ját fogja lerövidíteni. Az új raktál építését nem régen kezdték meg « még az idén elkészül a munkáitok 60 százaléka. A raktár többi része és az új iparváoány a jövő év alsó te ,;ben fejeződik be. 1949 óta főleg égetőkemencéket lé, tesílertck e így terménzelszerule-r esek az égetési kapacitás növekedett. Nem haladt ezzel együtt azonban a masz- szatnalom és a nyensgyártá*. Ezért ez évben megindult egy nagy, emeletes oearnok.épület létesítése. A pincében az új masszamalom kerül elhelyezés­re. A földszinten az eddiginél Is na­gyobb méretű alagútl emence lesz két méter rakási magassággal. Itt égetik a jövőben az óriás szigetelőket. Az épület emeleti részében helyezik ej a korottgoamflhaíyt, amely a nyer»­gyártás emelkedését szolgálja. Itt korszerű szárítók létesülnek, úgy, hogy a nyer sarut mindjárt a szárító, kon keresztül az alagútkemencébe te­het vinni. Korszerűsítik továbbá a mázhordást is. A, eddigi régi mód­szer helyett csővezetéken szívócsövei továbbítják a mázt a másolókhoz. Az üzem korszerűsítésével együtt halad a dolgozók szociális igényei­nek kielégítése is. Az óv végére be. fejezést nyer a több, mint fél millió forintos beruházással épített új kul- túrház. Jövő évre a gyár létszámának megfelelő, modem öltöző és fürdő éptil. Kedden újabb 40 épftőmunká* ér. kezelt a gyárba, e ezzel megindult az éjjel-nappali építkezés, hogy a de­cember Bl-ig beütemezett épületrészek határidőre elkészüljenek. A pécsi Por. relángyár termelése a korszerűsítés és bővítés után az 1949-es évinek több, mint háromszorosára fog emel. kednt Az ötéves te tv valóra válfolfa a Iplódiak évlízedes vágyál: kövesül köli össze a községei Babarccal V'éééitr |rite*e»«f e«eln)| még 1 sáros mellékút kötötte össze Liptód községet Babarccal, ma töltés emelkedik az út helyén, a töltés két oldala pedig végig tele van kövek­kel, kavicsokkal: új bekötőút épül Babarc és Liptód között. Régi vágya a bekötőút a liplódi és babarci dol­gozó parasztoknak. A babarciak még csak megvoltak valahogyan, mert az ő községükben már volt régebben kövesút, de a liptódiak bizony el vol tak zárva a külvilágtól. Ahogy be köszöntött az ősz, se ki, se be. n?m tehetett menni a faluba. Aki neki is vágoff a sártengernek, rendszerint megsajnálta a lovát és visszafordult De örülnek a kövesút építésének a babarcpusztai állami gazdaság dol­gozói is. hisz o. gazdaság mellett hú­zódik majd el az út, a terv újabb ajándéka. A gazdaságban már eddig is hatalmas változásokat hozott a terv. Ahol két évvel ezelőtt még a bérlők által kiuzsorázott föld terültél, most új lakások épültek. 12 új piros tetem csinos háy sorakozik egymás mellett, olyan házak, amilyenekre a múltban gondolni sem mertek az egy­kori cselédek. Van bennük két szo­ba, előszoba, konyha és fürdőszoba. A gazdaság közepén áll már egy 200 hektoliteres víztorony, ahonnan most vezetik a csöveket az új lakásrikha. A terv, a béke adta ezt * habard állami gazdaság dolgozóinak. Es hogy még szebbé tegyék életüket, ők ma. guk is építettek 8gv romépiL’etből kultúrházat, ebédlőt, konyáit alckí­loUak, f De nem így voff ez mindigl Kölke­di Mátyás, Szól JaJcab meg a többi bérlő nem törődött azzal, hogy milyen a dolgozók élete, milyen körülmények között élnek a cselédek. Jól emlék­szik erre Bayer Károlv tehéngondo­zó, aki Vers-nd-pusztáról került ide. „Mikor vége tett egy negyedév­nek és megkaptam a részesedést, még a kenyerünk sem volt meg. Ej, — vi.mdtam apámnak, — elmegyek én inkább egy paraszthoz, ott legalább mindennap meglesz a kosztom — magyarázza Bayer Károly. — De így volt ez a babarci uradalomban is, egyformán nyúztak bcnnilnleet." Amin a e«*l*lfefc nvnmoro-tab, az urak egyre nagyobb va­gyont harácsoltak össze. Kölkedi Mdfyds például néhány évig bérelte ezt a területet és mikor lelmondott, 280 hold földet vett Mohács alatt és av malmot. Nyilvánvaló, hogy ezek után már nem bérelt földet, ingyen munkás meg akadt bőven ebben az időben, aki megművelte a 280 hold területet Szól Jakab Bácsía pusztán vásárolt 200 holdat abból a pénzből, amelyet Babarc pusztán szerzett a dolgozók verejtékén, Arra azonban egyik sem gondolt, hogy valamit javítani is kellene azon a két épületen, amely­ben a cselédek laktak, vagy ápolni, trágyázni keltene a tőidet, összehará­csoltak mindent és odébb álltak, ma luknak vásároltak birtokot. a Ha most megkérdezzük Vlml Joa­chim elvtársat, a gazdaság igazgató fát. hogry mit kaptak már a torvfől, ezt válaszolja: — A terv töli Először is egy égé** majortI É1« tnlóhan ott áll a 12 új,kor. szerű lakóház, hatalmas gaz­dasági épületekkel, és a lakóházak­ban vidám, boldog dolgozókat talá­lunk. Bayer Károly is új lakóházat kapott, nyugodtan dolgozik és mun­kája után megkapja a becsületes fi­zetését. örömmel mondja: „Volt olyan hónap, amikor 21 százast kaptam kéz­hez.“ Becsülettel megfogta a munka vé­géi, ezzel hálálja meg most azt, hogy annyi tok mindent kapott már álla­munktól, még szebb, még boldogabb életet épít ezzet magának és család jónak. Nagyon sokan emlékeznek még vissza a múltra és Babarc-pasz. tárói úgy beszélnek, mint volt .,pat- kánylészekrőr, ahol palkánvon kívül nem sok mást lehetett találni Es ez a régi „patkányiészek" moss eltűnt, Évről évre új épületek nőnek ki a földből. Tervbe vették p<fY új iskola építését. Jövőre kezdik el a 40 új lakóház építését, új napközi- otthon és bölcsőde énüt majd és ját szóteret építenek. Ha az építkezés kés7 lesz, fákkal ültetik be a gazda, sdgof. Olyan lest ez. mint valami park. A gazdaság dolgozói saját tapasztó latukból tudják, hogv amit a terv elő ír, az valósággá vdffk A terv nirq valósításához maguk is hozzá/árulnak azzal, hogv határidő előtt íeierik be az őszi munkákat. ^ ./

Next

/
Thumbnails
Contents