Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)
1952-09-16 / 217. szám
M5J SZEPTEMBER lfl NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS Járási értekezleteken tárgyalták meg a népnevelő munka feladatait A sellyei járás párttitkárai r&sirnAp beszélték meg a. tömegek közötti népnevelő munka jelentőségét és feladatait. A beszámolót Körösi Lajos elvtár», a járási pártbizottság titkára tartotta. A beszámoló a Köz. pontj Vezetőség legutóbbi illésének tanulmányozására hívta fel a párttitkár elvtánsak figyelmét. Értékelte a tömegek között végzett népnevelő munka eddigi eredményeit és hiányosságait. A járás területén javulás mutatkozik « népnevelő munkában, amelynek eredményeképpen a kommunisták és dolgozó parasztok példa, mutatása, öntudata növekedett. Az eddig elért eredmények azonban nem kielégtőek, éppen a népnevelő mun. ka hiánya okozta egyes területeken, így a begyűjtésben, az őszi munkákban mutatkozó lemaradást. Az értekezletnek az volt a célja, szereket, amelyek segítségével párt- szervezeteink megjavíthatják a népnevelő munkát, hogy a népnevelő munkán keresztül példamutatásra, helytállásra neveljék a dolgozó parasztokat. A tapasztalat azt mutatja, hogy az alapezervezelek részéről komoly lemaradás mutatkozik a tö. megszervezetekkel való foglalkozás területén. Pártszervezeteink; nem támaszkodnak eléggé a tömegszerveze. tek, köztük a DISZ fiatalok munkájára, pedig a tömegszervezetek népnevelői nagy segítséget nyújthatnának a begyűjtés és a többi soronkö. vetkező feladatok elvégzéséhez. A titkári beszámoló hiányossága volt, hogy éppen ezzel a kérdéssel nem foglalkozott megfelelően. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a tömegszervezetek nagy seaít- séget tudnak nyújtani az osztály, ellenség és más ellenséges elemek lehagy megbeszéljék azokat a mód. Mohácson a járási kultúrotthonban leplezésében. Éppen ezért a következő feladatok sikeres megoldása érdekében még jobban kell támaszkodni a tömeg szervezetek népnevelőinek mun. bájára. A jó népnevelőmunkának rá kell mutatnia az imperialisták és azok csatlósainak, a Tito bandának aljas tevékenységeire. Meg kell mutatniok a népnevelőknek, hogy hazánk tp. vábbi felvirágoztatása érdekében érdemes áldozatokat hozni, hiszen nincsen olyan község, amely nem kapott a tervtől villanyt, kultúrliázat, bölcsödét, napköziolthont, vagy más egyebeket. Pártszervezeteink fegyverezzék fel megfelelő érvekkel a nép. nevelőket, hogy azok a rétegekhez szóló agitációjukon keresztül is megismertessék hatalmas eredményeinket és azokat a feladatokat, amelyek meg oldása reánk dolgozókra: az ország tulajdonosaira vár. jöttek össze a párlitkárok, tanácselnökök és egyes tömegszervezeti ve- tetők. König elvtárs, a járási párt- bizottság titkára beszámolójában no. ütikai ós módszertani segítséget adott « pártszervezeteknek, hogyan dolgoz, zanak a begyűjtés, őszi munkák és egyéb, a párt előtt álló feladatok sikeres elvégzése érdekében. König elvtárs főfeladatként a név. nevelőntunka megjavítását jelölte meg. Beszámolójában elmondotta, bogv a legtöbb pártszervezetnél nem működik jól a népnevelőgárda. König elvtárs, a mohácsi járás pártszerve- tetei elé feladatul tűzte, hogy a népnevelő munkát mind szervezetileg, mind politikai színvonalában ineg kel! javítani. A régi népnevelőgárdát fel kell frissíteni: párthü, bátor, harcosan agitáló, az ellenséget leleplező népneveiögárdát kell kialakítani. Eh. bez szükséges, hogy a népnevelők megfelelően képezzék magukat, mert csakis így tudnak mozgósítani a so- ronlévő feladatokra, csak így tudják az ellenség aknamunkáját mindenütt felismerni, leleplezni. „Nagyon fontos az is, — mondotta Kánig elvtárs, — hogy no frázis, szerűen, általánosságokat hangoztatva „agitáljunk“, hanem a falu. vagy az üzem fejlődésének, a beruházásoknak helyi adatait felhasználva. Kerüljünk közel a dolgozókhoz, beszéljünk velük egyszerűen és közvet. lenül. Mondjuk meg a liptódi dolgozóknak, hogy a nép állama nemcsak kér a dolgozóktól, hanem ad is: a lip. tódi dolgozóknak több, mint egymillió forintos költséggel bekötőutat épített a munkásosztály. Azok a munkások, akik azt az utat építették, talán nem is járnak rajta. Azt az utat a dolgozó parasztságnak építették. Ez is mutatja, hogy a szocializmus építése a dolgozó parasztság ügye is, amihez többek között a begyűjtés, az állami iránti kötelezettségek maradéktalan teljesítésével járulnak hozzá." König elvtárs beszámolójában felhívta párttitkárainkat, hogy erősítsék meg a tömegszervezeteket. Nem elég annyi, hogy a tömegszervezeteket kommunistákkal megerősítjük. A tö. meg szervezeteket, azok élenjáró tagjait feladatokkal kell megbízni. A pártszervezetnek és a tömegszerveze. leknek egységes munkatervet keli ki- doigozniok. Ezt úgy érhetik el, ha a vezetőségi ülésekre meghívják a tömegszervezetek vezetőit. König elvtárs felhívta a figyelmet a kommunista példamutatásra. A begyűjtést abban a községben teljesítik jól, ahol a párttitkár, tanácselnök tanácstitkár, párttagok és népnevelők elsőnek teljesítik kötelezettségeiket és így agitálnak a dolgozó parasztok, nak. „Budapest, febr. 9. — Ismételten híre terjedt, hogy az államháztartás súlyos helyzetére való tekintettel a pénzügyi kormány azzal a gondolattal foglalkozik, hogy az állami íiszfvise- lök illetményeit újra csökkenti. Illetékes helyen erre vonatkozóan kijelentették, hogy a költségvetés kereteit a kormány a lehető legszűkebb, re óhajtja szabni.” (Dunántúl, 1932. február 10.) „Mellbelőlte magát a színházban egy munkanélküli cipészsegéd. Pécs, február ■ 15. Vasárnap este tél 7 órakor megdöbbentő öngyilkosság történt a pécsi Nemzeti Színház épületében. A. épület alsó lépcsőházában mellbelőtte magát egy munkanélküli fiatal cipészsegéd, akit vérző sebével a pénztárba vittek az ügyeletes orvos itt részesítette első segélyben, maid az előhívott mentők a sebészeti klinikára szállították. Az életunt tiatalembert Keller Jánosnak hívják, 19 éves. a Mandula utca 15 számú házban iáink szüleinél, tettét családi körülményei miatt követte el. állapota súlyos, de nem életveszélyes... A rendőrség intézkedésére a sebé szeli klinikára szállították « fiatalembert, ahol ma délelőtt hallgatták ki. Az életúnt iparossegéd elmondotta, hogy hónapok óta munkanélküli apja lakásukba idegeneket fogadott be és így otthona sincs.“ (Dunántúl, 1932 február 10.) Bpest. lebr. 17. — A képviselőház mai ülésén több interpelláció hang. zott el. Elsőnek Hegymegi-Kiss Pál írásbeli interpellációját olvasták lel. amelyben kiíogásolja, hogy a debreceni Horthy Miklós kórház átalakítási munkálatait végző iparosok számláit még nem fizették ki. holott munkát már 1930 szeptemberében be. fejezték . Brogli József interpellációjában szó vejtette, hogy a községi jegyzők és alkalmazottak sok helyen nem kapták mea fizetésüket és emiatt lehe A Hortliy.terror szörnyű nyomort jelentett nemcsak a munkásságnak, a dolgozó parasztságnak, hanem a kistisztviselőknek, a dolgozó kisiparosoknak is. A népi demokratikus kormányzat azonban szívén viseli a tisztviselők, a szövetkezetbe tömörült kisiparosok sorsát. Peremartoni Géza elvtárs, a városi tanács dolgozója egyik helyről a másikra vetődött a felszabadulás előtt. Fizetése még a megélhetésre sem volt elég. A felszabadulás után megváltozott a sora. Az elmúlt évben már 8!*0 forint volt a fizetése, a növöm, bér .‘Sfl-i határozat után 1070 forintra emelkedett a jövedelme és július el' sejétől a tanácsok dolgozóinak fizetésemelésekor 1170 forintot kap. így alakult természetesen a többi tisztviselő fizetése is. A szövetkezetbe tömörült kisiparosok élete Is egyre szépül. A Márnán Kató Fehérnemű és Nőirnházati Kisipari Szövetkezet például az elmúlt három év alatt 02.400 forint iizletré- szesedést fizrtett ki tagjainak, ezen felül 3800 forintot jutalomra, 2000 forintot sportcélokra, 3000 forintot szociális célokra, 4000 forintot kulturális beruházásokra. 0000 forintot iskoláztatásra és nevelésre fordított. Az elvégzett munkák kifizetésével sincs már baj. A szövetkezet ma szállít például 1000 darab inget a RilVl- KÖT-nek. Az áru ellenértékét Uct- három napon beiül már út is utalja a megrendelő cég, ha pedig a szövetkezetnek előbb lenne szüksége pénzre, az OSZII inkasszóelöleeként azonnal kifizeti a számlaösszeg 00 százalékát. A szövetkezet vagyona egyre gvn- rnpodik. Már nemcsak nagykereskedelmi vállalatoktól vállalnak munkát, hanem dolgozik a szövetkezeli tagság közvetlenül a fogyasztók számára is Do nemcsak a szövetkezeti vasvon gyarapodik.. Gyarapodnak a szövetkezeti tagok Is. Az átlagfizetés 900— 1000 forint havonta, és vannak szép számmal olyanok is, mint Stigrád Istvánná, vagy Csokonai Sándorné, Fordítsanak nagyobb gondot a gépekre a komlói bányában akik a havi 1300—1500 forint fizetéletlen helyzetbe kerültek.” (Dunántúl, j sen felül még évi 2113 vagy 1090 1932 lebruár 18.) • forint üzletrészesrdésf Is kapnak. A dolgozók élele nálunk és Jugoszláviában Népi demokráciánk nagy gondot Ordít a gépesítésre. A komlói Kos- tuth ós a környező aknákban ma há- omszor-négyszer annyi gép van, Wut felszabadulás «lőtt. Kossuth akta dolgozói például egy F 4-es szén- .'ombájnd, bárom ój villamosmozdonyt tutomata betoló berendezéseket, szánó, kaparó- és gumiszalagot és fúró tépeket kaptak. A gép a bányász jóbarátja, segítőtársa negkönnyfH a munkát, növeli a térhálóst és ezzel együtt a keresetet is, Műszónkét esztendeje dolgozom a tömlői bányában. Még emlékszem ar. vi az időre, amikor úgyszólván kezünkkel kapartuk ki a szenet. A lel- szabadulás után tömegével érkeztek hozzánk a legmodernebb gépek Ló- vonUiiást köté.szállítás váltotta fel. líaparószalügot. szénkombájnt, gumi fralagot és rakodógépet kaptunk. — Fjabb Diesel motorok Is érkeztek, amelyek lebonyolítják a szállítást. A ’lépek a legnehezebb munkát végzik el helyettünk“ — mondja Fóris Felt ne elvtárs, komlói vájár. A terv teljesítésének nélkülözhetetlen teltétele, hogy jól használják ki V gépeket, szállítóberendezéseket — de a komiól bányákban ezt dli°nya goi jók, A gépet szőrein! és gondozni kell, fe csuk így leu'Us-öges a hibák meq- akadalyozásiU A gondos karbantarts* azonban nagyon hiányos a komlói eknán. Sokkal jellemzőbb a gépek lebec- jiésc és azoknak bűnös e’banvagolása A bányászok több mcrkahelyen fáradságos munkával szakítják le a legkisebb szénröqöt is, — s közbcn az F 4-es mintájú szénkombájn a többi használhatatlan vasit katré*7ok között rozsdásodik. Miért? »-Már két hete javítom h kombájnt■ Ugyanis egyes alkatrészeket rit kell cserélnünk. Erre a munkára még rámegy mástól hetem. Láthatják az elv- társak, egyedül t’Ogyok és így bizony «•»«orr megy a munka” — mondja a Szerelőipari Vállaltaitól kiküldött elv- éra. Az Igazság az. hogy mind a szerelőipart Vállalatnál, mind a Kos- núh-akna üzemvezetőségénél lebecsil- kk a gépet, «mely megkönnyíti a bányászok munkáját. Erre a veszélyre kákos; elvtárs a tatabányai bányász- tanáct kozávon felhívta a figyelmünket: „Szólnom kell itt a géptől való idegenkedésről. Semmi kétség, hogy Mindezeknek a hibáknak mélyebb következményei vannak: A gépek lebecsülése a műszaki vezetők részéről sok bányászt a maradiságra van bizonyos idegenkedés a gépest- ösztönzi, Egyes körletvezetőknek az léssel szemben, s ez mutatkozik a a véleménye: ,.Jó bányászon mindig műszaki értelmiségnél is teoflnyecz ^ az . „ ^ szóva;; j6 bá. elvtars felsorolta itt a szamokat, ame. . ^ lyek azt bizonyítják, hogy a fejtés nY^szt mindig arról lehet felismerni, leién a gépesítés a kezdet kezdetén hogy fokozott erőkifejtéssel dolgozik van. A ml műszaki értelmiségünk és nem mestere a technikának.“ „A nKem, <s™eri Sf',Deket kézi fejtéssel többet termeltünk, mint sége a magyar tőkének a gépekre: gépekkel” hangoztatják Kossuth sokkal olcsóbb volt a munkáskéz, aknán — „Ahány gép, annyi hiba- mint a gép. A mi műszaki érlelmisé- [ehetőség“ — mondja egynémely bá 9cjn^ ezért ma is húzódoznak a gó i ^ Kossuth aknai pártszervep ' zetek nem vették fel eléggé a harAz F 4 es kombájn szerelésénél cot ezekkel a maradi nézetekkel .megtakarítanak” egy embert. Mi- . szemben, sőt nem egy pártfunkció- féle ..takarékosság" ez? Nem takarí- , nárius maga is ezen a nézeten van. tanak vele meg semmit, sőt még ez-' a Kossuth aknai népnevelők nem zel a „takarékossággal" károkat okoz magyarázták meg eléggé, milyen ha nak, mert későbben tudják a terme és talmas segítséget jelent a gép. ha szolgálatába állítani a kombájnt és ez megtanulnak bánni vele. .Pedig érvet ................................i hetnének a Szovjetunió példájából so k-sok csille szén kieseset jelen i. |ah0i Sztálin elvtárs gondoskodása 'következtében gépek ezrei segítenek — Ha a javítási munkával készen a bányászoknak Példákat hozhatná teszünk, átszállítjuk a . Feltáró vagy nak fel a „Donyeci bányászok" című az Aknamélyitő VáUa’athoz. mert Hímből is Nem állítják példaként Kossuth aknán nem tudjuk használni Rufii elvtársat, aki nem idegenkedett — feleli Ebergényi László helyettes az újtól és ennek köszönheti, hogy üzemvezető. Ezzel sem mi sem pe másfél kétszeresére emelte a teljeai'.- dig a Kossuth aknai bányászok nem menyét. értenek egyet Fóris elvtárs elmond.I . . . . „i ja: ,,A gép igenis bevált Volt ágy.. ^ ^nyeLelkedés A hogy 43 csille szenet termeltünk egy rég. {ajta c^kannyal- lapáttal végzett műszak alatt és termelhettünk volna bányamunkát egyszerűbb volt meg, háromszor ötször annyit is, ha biz- j szervezni: az új technika magasabb j fokú szocialista munkaszervezettséget követel. Az ellenség tudatosan épít tosítva van a megfelelő számú üres. csille. Meggyőződésem, hogy a gép a maradisagra és így igyekezik meg- szdmdra nálunk is lehetne megtelelő szervezni a gépellenes irányzatot. A munkahelyet biztosítani, ha egyes mű- Kossuth aknai kommunistáknak szaki vezetők nem a kényelmesebb Az elmsílt évben a Tilo-banda rendeletet hozott, amelynek értelmében a kapitalista háztulajdonosok tetszés szerint állapíthatják meg a lakbéreket. Ennek a rendeletnek a megjelenése után átlag 20—50 százalékkal emelkedtek a lakbérek Jugoszláviában. 7ágrábban például a munkáscsaládok 34 százalékának nincs lakása: ócska fáskamrákban. fSldbevájt odúkban és hasonló helyeken lakna/:. Sokan a városi parkokban és a hidak alatt töltik az éjszakát. Azok a munkások, akiknek még van lakásuk, gyakran kénytelenek kiköltözni a magas bérek miatt. Gosztivárban például Nikola Bogdanov — egy öttagú család feje — eladta minden bútorát és kiköltözött a lakásából-; mert nem tudta fizetni a lakbért Most egy ócska fáskamrában „lakik*. Azok a munkások, akik lakóhelyük, tői távol dolgoznak, éjszakánként a szabad ég alatt hálnak, mert nem tudják megfizetni a napi 250 dináros fekhelyárat a „munkásszállók"-ban. • A MESZHABT bányák n megindult lakásépítések óla eddig 440. az év végéig 542 dolgozónak biztosítanak Meszesen új lakást. De új lakások Kökönyösön is épültek. Komlónak- ebben az új negyedében már eddig is sok lakást építettek és most kezdték meg az H28-ik lakás felépítését. Ebben a városnegyedben lakik kis családjával Reinhard! Péter sztahanovista. élmiinkás vájár, napfényes, fürdőszobás, rlöszobas lakásban. A modern meszes! házakban is számtalan botdog bányászcsalád talált otthonra. Másfél hete költözött he új lakásába Böröez János (9) István.aknai vájár, a jól teljesítő Tavasz-csapat lagja. Ugyancsak új lakásba költözött Dénes István Ferene-aknai vájár és csatádia Is. Dénes clvtárs ma már nem egyszerűen kétszobás, hanem fürdőszobás, elő- szobás lakásban él. megoldást keresnék is nem akarnának a géptől, meg a lelelösségtől mindenáron szabadulni. — Az üzemvezele keil leplezni azokat, akik a gépellenes tangulaiol szítják! A Kosémth aknai pártszervezeteknek tőség feladata, hogy azokon a mun- fel kell ébreszteniük a műszaki veze- keheiyeken ahol a gép dolgozik. lök és bányászok felelősségérzetét az , ....... t44 i á.'.ami által gondjaikia bízott értéolyan körülményeket teremtsen, nme- ^ gépekért De ehhez a7 kell.hogy lyek lehetővé teszik a gép zavarta- maguk ;s jobban átérezzék a felelős lan működését. Az ilyen alapos kö- séget. A gépek jobb kihasználásával rülickintö munkával módot fognak a komlói bányászok küzdjenek azért arra találni, hogv az F 4 es kombájnt adósságukat törlesztve több a -ly 1 szenet adjanak a hazának. Sztálinii legrövidebb időn be.ül munkába ál- városnak lit&ák. Csordás Géza cipőért 4.000 dinárt kell fizetnie? Ilyen körülmények között sem meg. felelő ruházkodásra, sem szórakozásra. nem telik a jugoszláv dolgozóknak. Sőt, még azt sem érhetik el fizetésükből, hogy ne kelljen gyalog járniok, mivel a viteldíj a villamoson, vagy autóbuszon 8—20 dinár, ami <j nppi kereset jelentős hányada. A legsilányabb cigaretta ára csomagonként hatvan dinár. • A pécsszabolesl Ferene-aknán dolgozik Horváth József (2) Tájár. Júliusban 1593 forintot keresett, júniusban 1810 forintot számoltak el neki. Ezenkívül sokszor kap jutalmat és a hűségjutalom kiosztásakor is azok között szerepelt, akiknek a jutalma lóval meghaladta az 1000 forintot. Itor* váthék is új lakásban laknak Meszesen. s elmondhatják, hogy a gond messze elkerüli őket. Nemcsak a ruházaton, a család élelmezésén Is meglátszik, hogy a családfő becsületes munkájáért megkapja a megfelelő bért Is. Hetenként kétszer-liáromszor esznek húst és a jóizfi ebéd után mindennap jut egy kis borra Is a fizetésből. • — Nagyon boldog, nagynn megelégedett a mi éleliink — csak c/t mondhatják azoknak, akik érdeklődnek tőlük. A jugoszláv dolgozók számára szin te elérhetetlen az, hogy eljussanak alamelyik jugoszláviai üdülőbe. A napi üdülési díj 400—000 dinár. De nem ez az egyetlen akadály. Valósé, gos tilalomfát jelentenek a magas vasúti viteldijak is. Egy négytagú család utazása Belgrádből S pld be 24.000 dinárba kerül. Un azonban mégis eljutna az üdülőbe egy munkás, akkor sem tudna kedve szerint szórakozni. A tengerparti Kosziéi Sztori üdülőben például külön díjat kell fizetni a sportolásért, vagy a játékokért. A sakkozás játszmánként öt dinár, a teniszezés 80 dinár, a csónakázás pedig 50 dinár. A jugoszláv munkás még csak nem is gondolhat arra. hogy fizetéséből a napi élelmezésen kívül másra is jusson. Ha döfheti napi egyszeri ebédjét az üzemben. 3000 dinárt kell erre a célra fordítania. Alig marad valamennyi a család eltartására lm figyelembe vesszük, hogy egy kiló kenyér 35—10 dinárba kerül. Hogyan vásároljon ruhát a jugo szláv munkás, amikor egy méter szövet ára 2—10.000 dinár között mozon egy készruha ára pedig átlag 15— 17.000 dinár? Vagy hogy vegyen magának cipőt, amikor egy pár »olcsó' „Bányász vagyok. 31 éve dolgozom a föld alatt és most itt varyok a Kékes-tetőn'* — írja Herr Antal vájár szerkesztőségünknek. — ..Nyaralásra a múltban még gondolni sem mertem, így múltak az évek. A népi demokrácia megadta nekünk a lehetőséget, hogy üdülni mehessünk, hogy én ts itt üdülhetek hazánk egyik legszebb gyógyüdülőjében. Nagyon hálás vagyok érte. Kérem n szerkesztősénél, írjak ezt a pár sort meg a „Dunántúli Naplóban.“ HARSÁNY! MÁRTA
