Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)
1952-09-12 / 214. szám
2 W? H P T. o 1052 SZEPTEMBER lí Országos Takarékpénztár közleménye a folyóévi kölcsönsorsolásttkról Az Országos Takarékpénztár közit, hogy a terv kölcsön é-s az 1950—51-b«‘ii jegyzett két békekölcsön sorsolása, illetve visszafizetése mindenkor a sorsolás esedékességének időpontjában történik. 1952-ben eddig már lebonyolításra keriiit a tervkölcsön IV. és V. nyeremény, Illetve II. és III. törlesztési sorsolása (1952. máreius 20 2.1, illetve augusztus 20—23.) Hasonlóképpen megtörtént már az első békekölcsön II. nyeremény és I. törlesztési sorsolása Is. (1952 május 22— 23-ig.) Az első békekölcsön további nyereménysorsolásának és visszafizetésének esedékessége 1952 december 1. Addig az időpontig az első békekölcsön sorsolása is sorrakeriil. Az Országos Takarékpénztár a második békekölcsön első sorsolását a kötvények sorsolásának esedékessége, november 1 előtt — folyó hó 18—21- lg. tűzte ki. A Második Békekölcsön első sorsolásán 116.700 nyereményt húznak ki A második békekölcsön első nyereménysorsolása alkalmából a következő nyereményeket húzzák ki: 1 darab százezer forintos főnyeremény 23 darab ötvenezer forintos nyeremény, 4b darab huszonötezer forintos nyeremény, 117 darab tízezer forintos nyeremény, 347 darab ötezer forintos nyeremény. 5 800 darab ezerforintos nyeremény t7.300 darab 500 forintos nyeremény, 93.066 darab 300 forintos nyeremény. Összesen 116.700 darab nyeremény <7 674 800 forint értékben. A sorsolás húzásainak technikája: Az ezer, ötszáz és háromszáz forintos nyereményeket sorozathúzással sorsolják ki: egyszeri húzással száz nyereményt. Ezeknél a húzásoknál minden olyan kötvény nyer, amelynek sorozatszáma és sorszáma a kihúzott sorozatszám mellett feltüntetett százas csoport számhatárain belül esik. A 25 ezer, 10 ezer és 5 ezer forintos nyereményeket a 300 forintos sorozathúzásokkal együtt sorsolják, úgy, hogy a háromszáz forintos nyereménnyel kisorsolt százas számcsoportból a második kerék igénybevételével egy kötvényszámot húznak ki. Ez a számú kötvény nyeri a harmadik kerékből kihozott nyereményie- vé'kén feltüntetett nyereményt, tehát huszonötezer, tízezer, vagy ötezer forintot Az ötvenezer forintos nyereményeknél, valamint a százezer forintos főnyereményeknél nem veszik igénybe a harmadik kereket, hanem előre, szóba,, bemondják a nyeremény összegsket. A magyar szövetkezetek készülnek a nemzetközi szövetkezeti napra A nemzetközi szövetkezeti nap méltó megünneplésére készülnek a magyar szövetkezetek. A Szovjetunió szövetkezeteinek kezdeményezésére a haladó szövetkezetek tagjainak milliói szerte a világon a nemzetközi szolidaritás a béke harcos megvédése jegyében ünnepük meg minden év szeptemberében a nemzet közi szövetkezeti napot. Az idén is Szeptember 14 én a világ haladó szövetkezeteibe tömörült dolgozók, élükön a nagy Szovjetunió szövet.kpzfite.ivpl._.o.vülöW.te,i. Műitek eszeveszett háborús készülődéseit, a Korea elleni baktériumháborút, a történelem legszömvűbb gaztettét Élesen elítélik a Szövetkezetek Nemzet közi Szövetsége vezetősége többségének a háborús gyujtogatókat támogató, a szövetkezeti mos-goiom egy. ségét veszélyeztelő, a békeszerető szövetkezeti tagság érdekeivel ellen tétben álló magatartását. A magyar földművesszövetkezetek és kisipari termelőszövetkezetek több. mint más- félmilliós tagsága jó munkával készül a nemzetközi szövetkezeti napra. A nemzetközi szövetkezeti nap méh j t ~_.*i _____'1 I Z l r I ŐS Z és az OKISZ vezetősége felhívást bocsátott ki amelyben leihívja a földmüvesszövetkeZetek minden tagját, vezetőjét és dolqozóját. hogv a termelés fokozásával, munkájuk megjavításával, a vrrsenv kiszelesi lésével, munkaiéinjánlásokkal. a járási ünnepségeken való tömeges részvételükkel is juttassák kifejezésre a béke ügye melletti helytállásukat. A felhívás a földművesszövetkezeti ia gokhoz, vezetőkhöz és do’gozókhoz szólva hangsúlyozza. a szövetkezeti tfO'WíWvd’Tffffzety mozgalom fejlesztésével, az állam iránti kötelezettségek maradéktalan teljesítésével ké szüljenek a nemzetközi szövetkezet; napra. A felhívás kiUön szól a szövetkezeti kereskpdelem dolgozóihoz, a kisipari termo,őszövelkezeti tagokhoz és vezetőkhöz, kötelességeikké leszi, hogy munkájuk további javításával, a tervek teljesítésével és túlteljesítésével szövetkezeti mozgal műnk továbbfejlesztésével készüljenek a világ haladó szövetkezeteibe tömörült dolgozók nagy seregszemlé lére, a Nemzetközi Szövetkezeti tó megünneplése érdekében, a SZOV-1 Napra. Ukrajnában az iáén körülbelül hetvenmillió rubelt fordítanak gyermekintézmények építésére Kiev (TASZSZ): Szovjet Ukrajna vállalataiban több, mint háromezer óvóda és kétezerhatszáz bölcsőde működik. Az óvodákban és bö’csődékben sokezer dolgozó gyermekét nevelik Ukrajnában ez év végéig új gyermekintézmények építésére körülbelül hetven millió rubelt fordítanak. A Marshall-férv — a háború, az elnyomás terve I 947 június 5-én a Harvard egye temen Marshall tábornok, ai Óriési túp'elrte! halad a munka a Turkmén-Iőcsaíorna épitkezésnnek kürze ében Tahia-Tas (TASZSZ): 1950 szép tember 12 én ^hozta ^ meg a szovjet ^ külügyminisztere beszédet mon- kormany határozatát a Turkmén ló-1 Marsba-.1 bejelentette, hogy csatorna építéséről. ! Amerika kész ,,segítséget nyújtani* Azóta TahiaTasba, ahonnan a csa~ Európának az újjáépítésben. Az USA toma kiindul, különféle gépek ér V(. ütőinek nyilatkozatai azonban fél- keztek. Tahia Tashoz új vasútvonal j reériheletlenül bebizonyították azt is. vezet A csatornaépítők lakótelepe i,0gV Ql a „segítség** nem önzetlen, sokszáz lakóházzal középületekkel és min't ahogy beállítják, hanem az euró- kultúrintézményekkel bővült I pgj országok gyarmatosítását tűzi ki A dolgozók készülnek a sivatag j félül. A Szovjetunió, a népi demo- elleni döntő támadásra. Megkezdték ■ kratikus országok, a kommunista egy táplálócsatorna építését. amelv' pártok és a haladó emberek milliói azokat a földszivattyúkat látja el erre leleplezték a Marshall tervet és vízzel, amelyek a Turkmén főcsatorna építésén fognak dolgozni. lendületesen dolgoznak Kazan- rfzsik város építésén is. Több villany- erőtelepet. tamegmunkátó üzemet és javítóműhelyt helyeztek már itt üzembe. A munkások számára kor szerű lakóházak épülnek. Ezekben a napokban a SzK(h)P XIX. kongresszusának tiszteletére brigádok, műhelyek, egész építkezési részlegek vállaltak sztahánovista műszakot. Húszezer új munVáslakásI építenek Sangha ban Peking. Sanghajban új munkáslakások építését kezdték meg. A Sanghajt lakásépítési terv húszezer munkáslakás építését irányozta elő. Az új munkáslakásokat a hatalmas város 9 különböző kerületében építik fel. A sanghaji városi tanács eddig több mint ezer élmunkás családot helyezett el százhatvanhét új, kétemeletes házban. Sikerrel végzik a mezei munkákat a hős koreai parasztok Phenjan (TASZSZ): Júliusban és augusztusba,, az amerikai légierő ke. gyeden támadásokat hajtott végre a koreai falvak ellen. A koreai dolga harcot indítottak ellene. Nem Így tettek azonban a nyugateurópai szociáldemokrata pártok. A jobboldali szociáldemokraták burzsoá gazdáikkal együtt hazaáruló módon dicsőíteni kezdték a Marshall tervet, Amerikát Európa megmentöjének nevezték, a Szovjetuniót pedig azzal rágalmazták, hogy meg akarja akadályozni Nyugat-Éurópa újjáépítését. A kölcsönt kérő 16 nyugateurópai ország megalakította az Európai Gazdasági Együttműködés Tanácsát, majd kinyújtotta kérő kezét a leji- gcrentúli „jótevő“ felé. A lengeren- túü „jótevő** azonban, hogy a nyugateurópai országokat még jobban meg- puhítsa, megalázza, nem nagyon sietett: csak 1948 áprilisában hozott törvényt a terv lebonyolításáról. A tervvel együtt természetesen kimondották a „kötelességeket** is, melyeknek legfőbb pontjai a követezőképpen hangzanak: A „segélyben** részseülö országok tartózkodjanak iparuk fejlesztésétől, mert az ipar fejlesztése csapás lenne a tervre. Az érdekelt országok kötelesek külön számlát vezetni a kölcsönzött áruk eladásából szár mázott összegről, s ezt az összeget csak az Egyesült Államok jóváhagyásával használhatják fel. Minden évben jelentést kell tenni az Egyesült Államok elnökének a „segély“ felhasználásáról. A „segéllyel“ együtt engedélyezni kell az amerikai „megfigve7.6 parasztok, válaszul az amerikai *• ®,1,Tn&ak 7?™’ beavatkozók gaztetteire, megkétszc- 1 öbb >ám.s«pont°t kell bi.losltani az amerikai hadsereg részére. rezték erőleszítéseiket. Annak ellenére, hogy az amerikai repülőgépek bombákat szórnak és gépfeqyvertüzet zúdítanak a íöldeircn dolgozó parasztokra a csumiz ara„siWtoi jvpMä!’ ,MTbes múlt évben. Mindenütt megkezdődött a szénakaszálás Megnyitották Csnnkinghan a ..dolgozók kultúrpalotáját“ Peking. A pekingi lapjelentés szerint Csungkingban, Délnyugat-Kfna ipari központjában, megnyitották a „Dolgozók ku!lúrpalotájá“-t. Csung- king népe örömmel ünnepelte a kultúrpalota megnyitását. A kultúrpalota építéséi a múlt év júliusában kezdték meg. fiu’O'úm Koreai népi Kormány alakúit a Kínai Mépköziársascgban Peking (TASZSZ) Kirin mnndzsuriai tartomány öt körzetében élő félmillió koreai megalakította helyi kormányát Az autonom koreai népi kormány! a tartományban élő nemzetiségek képviselőinek értekezletén hívták éleire A „segélyből** részesülő országok nem kereskedhetnek más országokkal — különösen a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal — csak az USA engedélyévé;. Az érdekelt országok isui|rotuiKoja nem itun uttuieics az USA külpolitikájával, s ha az illető országok a körülmények megváltozása folytán1 — itt az amerikai impcriaCis- ták elsősorban Franciaországra és Olaszországra gondoltak, arra, hogy győz a nép — nem felelnek meg az Egyesült Államok érdekének, akkor az Egyesült Államoknak joga van beszüntetni n „kölcsönl**. Ezekhez a feltételekhez nem kell kommentárt fűzni, önmaguk is megmutatják, hogy az amerikai monopól- tökések diktátor! arcátlansággal követelték az önállóság teljes feladását. A nyugateurópai országok burzsoá és szociáldemokrata vezetői pedig odadobtak mindent e falánk vadállatnak, azzal a jelszóval, hogy „inkább vess-. szén minden, de mi egyelőre még megmaradhassunk**. C* zután megindult a szállítás. ^ Nyugateurópa főleg gépeket akart és a szükséges élelmei. Gépet azonban csak elenyészően keveset kapott — az a kevés gép is főleg amerikai érdekeltségű gyárakba vándorolt. — Eleimet már többet kitintek az amerikaiak, de nem a szükségeseket. Svédországnak például búza kellett volna, keveset kapóit, Hollandiának főleg mürtágya kellett volna, szintén keveset kapott. Annái több vajat és szárított gyümölcsöt szállított neki De nemcsak Hollandiával, hanem minden „segélyben részesülő“ nvu- gateurópai országnak ez volt a sorsa. Az amerikaiak megfojtották a nemzeti iparokat, mint Franciaországban a repülőgépgyártást, Olaszországban a gépkocsigyártást, Belgiumban a szén bányászatot, Törökországban a do- hánvlerme'.ést, stb. A nemzeti iparok megfojtása titán a Marshall terv szál- Cftmánvalt főleg már fegyverek tették ki. Az amerikai monopóliumok az eladatlan ócska áruikat vitték ki Nyu- gal-Európába és azt hangoztatták, hogy ezzel megmenekülnek a válságtól. A válság azonban elkerülhetetlenül kitört .Amerikában is, mert * Marshall kölcsön összegét a tömegek megadóztatásából présellék ki, s a tömegek vásárlöképlelensége egyre estik ken, az eladatlan áru cgvre több. A válság a Marshall tervvel exportálódon Nyugat-Európában is. A megfojtott iparok munkásai az nlcára kerültek, az árak emelkednek, mert a kormányok a fegyverkezésben látják a kiutal, az adóprést egyre jobban megszorítják, a tömegek váaárlókép- telenségét itt is növelik s ezzel a váb ságot egvro jobban mélyítik. A Marshall terv csődbe került. A* amerikai imperialisták a Marshall terv á'tal megpuhllott országokat bele- kényszerllették az Atlanti Tömbe. A* Atlanti Tömb a Marshall terv folytatása. lVyugat-Európa tömegei egyre e?éA ’ gedetlenebbek. Nem sikerült a* amerikai imperialisták terve. Ok * Marshall terv kibocsátásakor azt gondolták, hogy a Marshall terven V«r resztül csökkentik majd a kommunista pártok befolyását. A kommunista pártok befolyása és ereje azonban csak nőtt, Franciaországban. Olaszországban, Nyuga (-Németországban, Belgiumban, s minden nyugateurópai országban. A kommunista pártok a nemzeti függetlenségért, a hazaáruló kormány megdöntéséért, a béke-kormányért vezetik harcba a tömegeket. A dolgozó nők tömeges elbocsátása: a hivatalos titáista politika réssé Kidrics, a Tito-banda hírhedt gaz dasagi „szakembere” nemrégiben beszédet mondott Jaszenicában és kijelentette: „A nők meg tudnak élni anélkül is, hogy alkalmazásban fenné nek.“ Ennek a7 imperialista ügynök n*k a szavai rávilágítottak a belgrádi fasiszták al)as tervére, arra, hogy kíméletlenül elbocsátják a nőket a/ üzemekből. A nah tömeges munkanélkülisé. gél már a titóista sajtó sem tudta tagadni. A ,.Narodni Liszt" című titóista lap statisztikája szerint, ha az 1949-ben foglalkoztatott nők számát 100 nak vesszük akkor ez a szám 1950 ben 87-re, 1951 ben pedig 12je csökkent. A lap beismeri, hogy az elbocsátott nők 69 százaléka családanya, aki kizárólag sa/át keresetéből él. A „Narodni Liszt" adatai sokat mondanak, de korántsem mutat, jók meg a teljes igazságot. Erről tanúskodik többek között az is, hogy a JLjudsika pravica“ című titóista lap megírta. 1951-ben csupán Szlovéniában 14 ezer dolgozó nőt bocsátottak eL A Tito-lastszták központi szócsöve, a „Borba” i9 beismeri, hogy „a mup kaerö csökkentése során a kereskedelemben elbocsátott dolgozók 70 százaléka nő volt“ Hasonló a hely. zet a könnyűiparban, „ textil- étel. miszer- és más iparágakban is. Nem teljes adatok szerint Jugoszláviában ma több, mint 130 ezer munkanélküli nö van 130 ezer munkanélküli, éhes nő szörnyű i'ád a fasiszta Tito- banda ellen, élő bizonyítéka annak a tragédiának, amelyet a jugoszláv nép naplóinkban átél. A nyomor és az éhség szörnyű el. keserrdést vált ki a munkanélküli nőkből. Sokan közülük a prostitúció karmaiba hullanak, mások öngyilkos Sággal végeznek életükkel, vagy meg őük gyermekeiket A belgrádi sajtó rendőri krónikájában mind gyakrah ban bukkannak lel a jelentések a nyomor áldozatairól, a Itigoszláv dolgozók tragikus sorsáról akiket a Ti. to-tasiszta rendszer lassú éhhalálra ítélt. n?rhn>t január 19 1 száma a közönség szórakoztatására ri portot közöl egy négygyermekes anyáról, akit elbocsátottak munkahelyéről. Az asszony, akit őrületbe kér. getett a nyomor és a szomorúság be dobta csecsemőiét a Száva folyóba.’ „Legalább az ne szenved/en“ — mond ta a szerencsétlen anya. A nők kegyetlen elbocsátása az üzemekből és at Igazgatók egyéb önkényeskedései nagy elégedetlensé get váltottak ki a dolgozó tőmetrrk höl a néotől való léteimében a Tito. banda különböző mesterkedéseket loly lat, hogy becsapja a dolgozókat. Az A egyik ilyen kísérlet az, hogy Tltóék vaiarm/éle „bizottságokat” alakítanak, amelyek mint a ,,Borba“ Irta, — „kivizsgálják a nők alkalmaztalásá nak lehetőségeit.“ Ennél nagyobb al. jasságot és képmutatást aligha leltet tatáim! A jugoszláv dolgozók híd ba várnának bármit is ezektől a „bizottságoktól", hiszen a Tito-banda éppen azt az utasítást kapta imperia lista gazdáitól, hogy állandóan csők- kents» a közszükségleti cikkeket gyártó ipar termelését, ami egyet jelent a munkanélküliség állandó nö vekedésével. A nők tömeges elbocsá. tása tehát annak a hivatalos titóista politikának egyik része amely az amerikai Imperialisták utasilásának szolgai végrehajtását jelenti. A titóis ta ,,bizottságok“ alakítása nem más, mint egyszerű szcmlényvesztés, amely- lyci a belgrádi tasiszták port akar nak hinteni a jugoszláv dolgozók szemébe. A jugoszláv nők, akiket példátlan nyomorba taszított a Tito. banda, világosan látják, mit jelent a belgrádi tasiszták utulmn és kit szolgál ez az uralom. A JummsiAr nAk éppen ezért mind nagyobb tömegekben csatlakoznak a Tito bunda megsemml- Hőséért lolyó széles népi küzdelemhez. SZTOJKOV1CS SZLÁV KO Ezzel érveljenek békebizottságaink ! Közoktatás a kapitalista országokban Az Amerika,- Egyesült Államokban a lakosság 30 százaléka egyéUtth Uin nem járt iskolába. Az elmaradottság olyan nagy, hogy a katonai szol' gdlutra bevonuló fiatalemberek 12 százaléka szellemi fogyatékosságai miatt alkalmatlan. Jugoszláviában a költségvetés 75 százalékát hadicélokra fordítják. A közoktatásra azonban még egy százalékot sem fordítanak Nyugat-Némctországban a tanárok 65 százaléka a rendkívüli alacsony fizetés miatt a kdvéházakban és ex presszókban kénytelen dolgozni mint pincér. Angliában 600 olyan iskolaépületben tanítanak, amelyet már 20 évvel ezelőtt lebontásra Ítéltek. A kormány azonban fegyverkezésre költi a pénzt. Az Angol Tanítók Nemzeti Szövetsége áprilisban megtartott konferenciáján az angol tanítók panaszkodtak a dilledezö iskolaépületekre, arra hogy az iskolák falai talurozatlanok, a tetőik beáznak, kevés a tanterem stb A közoktatásügyi miniszter erre azt felelte, hogy semmi reményt nem lát a javulásra, mert kiszámították, hogy „ jelenlegi állapotok ' mellett is az 1952153.03 iskolai évben már 1.500.000 gyermek számára nem tudják biztosítani a tanulás lehetőségét. Törökországban az iskolákat börtönökké af-akitjáli át. Nem tőrödnek a lakosság oktatásával. Az 1950. évi törökországi népszámlálás hivatalos adatai szerint 10.000 török állampolgár közül mindössze csalt 316 tud írni és olvasni. így törődnek a kapitalista országokban „ közoktatással. A közel százkiloméle- res selH'sséggel közeledő vonat lelassít és nagyokat prüszkölve végülis megáll. Az efcyik elsőosztályú fülke ablakából türelmetlen hang hallatszik: „Hé, mi lesz az indulással? Talán itt rekedjünk ebizen a koszos fészekben?“ „Ha úgy tetszik, igen'* válaszol nv ti gödien az ablak előtt éppen ciha adó vasutas — „a New-York Central tröszt vasutasai beszüntették a munkát. Mindaddig, míg ember* feeebb bért nem kap. nak.*' Az elsőoszlálros gént. lámán « felvilágosítás A másik Amerika hallatára valóságos düh rohamot kap: „Micsoda disznóság ez, azonnal intézkedni kelé. Értesítem a rendőrséget. Majd azok ellátják a maguk baját. Hol van n for- ga'm'sta. Ot teszem fo- lelössé a vonat törvénytelen leállításáért'*. „Ne igazgassa magái, jó urain az országban 30.000 forgalmista áll sztrájkban és maga pont ezért az rgvért jön ki a sodrál»ól?*‘ — szól egy koputlö'tö- nyü öreg, töpörödött l«Acs( és öreg azemélzen mosoly bujkál. Az izgatott utas iá- laszra sem méltatja az öreget, leszáll a vonalból fs sietős léptekkel megy az állomási telefonfülkék irányába, ahol már többen szoronganak. „Engedjenek kérem — hangoskodik nekem személyes kapcsolataim vannak a város rendőrfőnökével“, „Ne törje magát feleslegesen. uram“ — válaszol esendcsen a szőke telefonos kisasz- szony — „úgysem Ind telefonálni. Az ora&ft 300,000 telefonalkalnin- zottja is sztrájkba lépett.** Az r'söosztálvu utas nem szól s. mmit. A néma telefonvezetékek a más t Amerika hangát közvalll.k.
