Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1952-09-12 / 214. szám

mj SZEPTEMBER 13 NAPLÓ 8 Népnevelő ankéfokon tárgyalták meg a Rákosi Müvekben a csoportos agitáció legjobb módszereit Népnevelőink megtisztelő feladata hogy nap nap után megmagyarázzák dolgozó népünknek pártunk és kor­mányunk határozatait. Nagyszerű foL adatuk, hogy gondoskodjanak: ne le­gyen becsületes, hazáját szerető em bér az országban, aki ne tudná, mit jelent számunkra a szocializmus épí­tése, népgazdaságunk ötéves terve, altj ntm érti a haza védelmének fon. tosságát és jelentőségét, A kommunista a (stációt a formák és módszerek váltóra'ossága, gaz­dagsága jellemzi. A szóbeli agitáció nagyszerű for- | mái az egyéni beszélgetéseken kívül t csoportos beszélgetések, a gyűlé «»Aon és röpgyüléseken elhangzó be számolók és hozzászólások, kollektív újságolvasás stb. Az agitáció e for, máinak változatossága lehetővé te szí. hogy mondanivalónkat a dolgozók htodén rétegéhez eljuttassuk, ami lényegesen fokozza felvilágosító mun L:ánk hatását. * A Rákosi Mátyás Müvekben a nép nevelők közül egyre többen végzik WMlágosftó munkájukat a Központi Vezetőség útmutatásainak szellemé, ben, kitartóan, fáradhatatlanul. Az üzem egyes pártbizottságai az egyé­ni agitáció mellett mér a csopor'os agitációt, mint a nevelés fontos mód szerét is alkalmazzák. A legiobb népnevelők kicserélték tapasztalataikat Az elmúlt héten a gyár három üze­mének pártbizottsága külön külön összehívta a legjobb népnevelőket, hogy kicseréljék tapasztalataikat, hogy beszámoljanak, mit értek el sa­ját alapszervezeteikben a csoportos beszélgetés a ki.-gyülés és a közös újságolvasás alkalmazása és népsze rüsitése terén. Az ankéton a Központi Vezető«é<i agitéciós és propagandaoszté’.yának kiadásában megjelent „A csoportos agitáció módszerei’1 című brosu-a ér­tékes anyaga eddigi felhaszná ásának tapasztalatait vitatták me<j az eivtár. Wk. Az ankéton kiderült, hogy ahol • Politikai Bizottság 1950 no vemberi határozatát végrebalto'- ták, ahova a felvilágosító munká­ra alkalmas elvtársakat állrtof'sk éa ők ugyanazon a helyen, ugyan­azok között az civiársak között végeik meggyőző munkájukat, o't a népnevelőmunkának van is fo­ganatja. A szerszámgépgyár megbeszélésén Meze; elvtárs beszámolt arról, hogy | agitáció mindhárom formájáról hasz a fogiköszörűsök nem vették komo- nos tapasztalatokat mondottak el. lyan munkájukat s csak azóta töröd 'Takács elvíárs elmondta, hogy cső nek vele, amióta közösen elbeszélget­nek. A dolgozók itt annyira hozzá­szoktak a csoportos beszélgetésekhez, hogyha a népnevelőjük valami okból nem keresi fel őket, maguk érdek.őd- n.k, hol tart a műhely terve teljesí lésében. Hol a népnevelő, aki felolvas az újságból? Lázár elvtárs arról számolt be, hogy az idősebb elvtársak elmond ják a fiataloknak, múltbeli keserű életüket, vagy grafikonok segítségé, vei összehasonlítást tehetnek a, im­perialista országok és a mi dolgo­zóink életszínvonala között. Szikszai elvtárs a türelmes munka eredményét mutatta be a maga él­mén ytárából. — Áprilisban csináltam először — mondotta. — hogy ebédidőben dol­gozótársaim közé ültem újságot ol­vasni. Volt, aki otthagyott. Később egyre többen vették észre, milyen érdekesek azok a cikkek, amelyeket felolvasok. És már hozzá i? szóltak. Azulán pedig, ha egvszer előfordult, hogy nem jelentem meg már rek'a múltak: hol a népnevelő, aki újsá­got olvas nekünk. Az öntödegyárban többen arról szóltak, hogy nehézségek vannak a csoportos foglalkozás megtartásának Időpontja körül. Erre Várnagy e-lvtárs adott választ a maga példájával: — Korábban szoktam bejönni én is az üzembe, velem együtt másik is Beszélgettünk. Ez azután rendszer lett. Néha reggel, néha munka után, hetente egyszer vagy kétszer, min­denképpen összejövünk, de ha sür­gős a megbeszélni valónk és ha rö viden végezhetünk, még ebédidő­ben is találkozunk. Ahol állandóan változnak a népnevelők. Ugyanezt nem mondhatjuk el az acélműről ahol nem csak hogy nem válogatták ki a népnevelőket a Poli­tikai Bizottság határozata szellemé­ben, har.em a futtában kije'ölteknck sincsen állandó beosztásuk. Ma ezzel, hoinap azzal loglalkoz nak és így a nélkülözhetetlen, szoros kapcsolat nem jön létre népnevelő és csoportja között. Ennek az is oka, hogy a vezetőség tagjai maguk is gyakran változtak. A szerszámgépgyárban oiyan elv­társak vettek részt, akik a csoportos A régi és új szénosztályozó Komlón portja tagjainak együttes fellépése se­gített Nagy elvtársnak, hogy fegyel mezettebben dolgozzék, Azelőtt he­tente háromszor dolgozott, háromszor nem. Egyedül nem sikerült őt meg­győzni. A csoport határozottan el­ítélte viselkedését, ez már hatott. Kisgyülés — amelyet tett követ. Az ankétokon kiderüft, hogy a dol­gozók szeretik a csoportos agilációt s ha jó a vezető, szívesen résztvesz- nek rajta. A népnevelők rendszerint kétszer, de legalább egyszer előre elkészített témáról csoportos beszélgetést szer­veznek. Természetesen adódhat olyan eset, amikor eltérnek az eredeti témától. Még az acélművekben, ahol a veze­tőség elhanyagolta ezt a fontos terü­letei, ott is olyan példát mondtak el, amely napnál világosabbá teszi a cso­portos agitáció jelentőségét. Izsai elv­társ számolt be erről. A nagyjavítás­ról volt szó. Azelőtt ez mindig tizen­két napit* lartott. Most öt napra ter­vezték. Sokan ellenezték, lehetetlen­nek tartották. Az elvtársik kisgvű- lésre hívták össze csoportjaikat, meg­magyarázták, ha a javítást rövidebh idő alatt végzik, arcnak hatalmas lenlősége van népgazdaságunk szem pontjából. A kisgyülésen le kesen csat­lakoztak a tervhez. A nagyjavítás öt nap alatt elkészült. Sorolhatnánk még számtalan pé'dá- já! a csoportos agitáció eredményei­nek. l'j. friss káderek kerülnek elő, akik előszűr csak hozzászólnak, később már, ha történetesen a népnevelő nem ér rá, helyette felolvassák az újságot és vezetik a vitát, megbeszélik a gyár ügyeit, feltúrják a hibákat, sikeresen har­colnak a jobb eredményekért, har­colnak minden ellenséges megnyil­vánulás ellen. A helyesen előkészíted csoportos ag: táo.ió e'ősegíti a kritika, önkritika fejlődését és a hibák kollektív me bírálásának komoly nevelő hatása van. * A Rákosi Művek három özemének ankétja újabb bizonyíték arra, hogy ahol szívügye a pártszervezetnek a népnevelő munka, ott a dolgozók előtt kitárni a nagyszerű jövő képe, ott a gyáruk sorsai, országuk sorsát a ma­guk sorsának érzik. (Megjelent az „Esti Budapestben'*) — A régi szénosztályozónak sok hátránya volt Óriási volt a porkép ződés. Ha száraz szénnel dolgoztunk, öt lépésre sem lehetett ellátni. Ott ahol a palaválogató> nők dolgoztak, 200 as égőket kellett használni, de így sem látlak elég jól. Többízben voltunk orvosi vizsgálaton, s minden esetben megállapították: a tüdőnkön szénlerakodás van —- így beszélnek a régi szénosztályozó munkásai. — A szénosztályozó vasállványza­ton pihent, oldalai parallából voltak, s amikor ez időközben — a rázás irő_ vetkeztéhen — lehullott, deszkável kellett-pótolni. Végül már o!yan volt az egész, mint egy deszkabódé. mely­nek résein télen csak úgv süvített be a hideg szél. Két dobkályha fűtötte mindössze az egész osztályozót me legvíz nem volt. A srérelőszinten elhelyezett dobkályhán időnként meg melegítettük a kezünket, vagy azo. kát a téglákat, amelyekre válogatás nélkül ráálltunk, hogy ne kapjunk reumát, — mondja Sálrány Imre elvtárs A régi szénosztályozóban vagyon nehéz volt a munka. A munkások csak néhány évvel ezelőtt kaptak fürdőt, amikor Komló rohamos fej lödésnek indult. Aki azelőtt fürödni akart, az vágv felment Kossuth akná­ra, vagy a villanytslepre, vagy pedig otthon mosta le magáról a rárakódott nagy/nennviségű szénport. Az osztá­lyozó szűk kicsire méretezett, zsú­folt volt. A gépek csak nehezen voltak hozzáférhetők, a szérelögépek már kopottak, a gumiszalagok pe Az új szénosztályozót végigjárva. • tapasztalatlan szem is meglátja, hogy itt, ötéves tervünk egyik hatalma« alkotásába,, a réginél százszorta jobb, emberibb körülmények között dolgoz­nak a munkások. I'orképzödés Itl is van, de korántsem olyan mértékben, mini a régi „szeparáción“, mert állan­dóan működnek a ventillátorok, g ha­marosan elkészülnek az. újabbak is, amelyeket már falba építenek és té- len-nyáron olyan levegőt fognak as osz.táiyozőbu bocsátani, amely a min. kasok egészségügyi körülményeinek ja ginkáld) megfelel. Itt már nincs szükség 200-as égőkre, mert a kép­ződő por legnagyobb részét porszívó* gépekkel távolítják rL Ez a szénosztályozó, amit már ml építettünk, vasbetonból és téglából épült, s gőzfűtéssel látják et. Legtöbb helyen már ott futnak a fal mellett a csővezetékek, de a szerelés egy ré­sze még vissza van. A tél kezdetéig azonban mindenesetre befejezik. Sáfrány elvtárs végigvezet az áj szénosztályozón. Mindenütt modern gépeket, .szállítószalagokat látunk, % a dolgozóknak saját erejükből nem kell egyetlen csille szenet sem megemel­niük. Az új szénosztályozónál gépesí­tették ezt a munkát is. Hamarosan elkészül itt is az úgynevezett „betoló- kos“, amely a csiliét a buktatóba löki, az pedig fordul Tele egyet és üresen kiadja, A szénosztályozóban eddig öt ű| szerelőgépet helyeztek üzembe. Egy „dió“, két „kovács*“ és két „por“, gépet, amelyek éjjel-nappal ontanák a szenet ha ... l*a a komlói bányá­dig rövidek voltak. S nagyon kevés szók teljesítenék a tervüket. De így, volt belőlük. A bányából érkező egyelőre csak !>4 százalékot érnek ®L csilléket nehéz fizikai munkával kel­lett kiborítani. — Úgy. hogy én dupla sérvet kap_ tam abban az időbe- — teszi hozzá -oerüen Somogyi János, a szénosz tályozó e^yifc munkása. Egyszóval: épnen a szénosztályozó dolgozóinak nagv problémáit oldotta meg ötéves tervünk, amikor előírta, hogv Komlón fel kell építeni az új szénosztályozót. mert termelésük a bányászok mun­kájától függ, — MI uapról-napra beszélgetünk a bányászelvtársakkal — mondja a pártlitkár elvtárs — és valahányszor felvetjük nekik a széntermelés kér­dését, sokszor azt a feleletet kapjuk, hogy műszaki hibák akadályozzák * tübhtcrmclést. Reméljük, hogy hama­rosan emelkedni fog a bányászok ter­melése. s ml is kihasználhatjuk a szénosztályozó teljes kapacitását. Tanácsaink harcoljanak a begyűjtési rendelet végrehajtásáért Járásaink között a kukorica bur­gonya ős a napraforgóbegyüjtésben élénk verseny alakul ki. A villányi járás kezdeményezésére községek és járások egymást hívják ki párosver stnyre, dolgozó parasztjaink lelaján lásokat tesznek a Nagy Októberi Szó clallsta Forradalom 34. évtordulójú ra — megfogadják, hogy beadási kö telezetlségeiket határidő elölt tet/e- sítik. Falusi pártszervezeteink veze­tésével a tanácsok és a tömegszer vezetek szervezzék tovább a ver­senyt, karolják fel és szélesítsék ki a dolgozók kezdeményezését. Több tanács munkájában nagy opportunizmus mutatkozik a kukorica, burgonya és a napraforgó begyűjtő hőben. Nem ellenőrzik rendszeresen a határi, nem vonják be a munkába a tömegszervezeteket, az állandóbi- zottságokat. Erzsébet községben pél <lául 58 an kértek napraforgó törés! engedélyt és mindezideig csak hár­man tettek’ eleget beadási kötelezett- hegeiknek. A hanyag munka, nem törődömeég jellemzi ezen a téren a hosszuhtetényi tanács munkáját is. amely nem ellenőrzi kellőképpen a határt. Nem tudják hogy ki szüreteli a napraforgót és ki nem. így fordul­hatott elő az, hogy 28-an kértek en­gedélyt a napraforgó szüretelésére és beadását ezzel szemben 56 teljesítet- te. Tanácsaink számolják fel a hibá­kat és az eddiginél sokkal követke­zetesebben harcoljanak a rendeletek betartásáért, alkalmazzák a törvény szigorát mindazok ellen, akik szem­be helyezkednek a rendelettel. A kukoricabegyüjiésben a legutób­bi értékelés szerint e'.só « pécsvéra di járás, második a mohácsi, har­madik a villányi, negyedik a siklósi, ötödik a szigetvári, hatodik a sás- di hetedik a pécsi és nyolcadik a setfyei járás. A burgonyabegyüjtési verseny a következőképpen alakult: első a mo­hácsi járás, második a villányi, har madik a siklósi, negyedik a pécsvá- radi, ötödik a se'.lyei, hatodik a szí getvárl, hetedik a sásdi és nyolca dik a pécsi járás. Napratorgóbegyüjtésben is é'énk a verseny: első a mohácsi járás, má sodik a villányi, harmadik a sikló sí negyedik a pécsváradi, ötödik a szigetvári, hatodik a pécsi, hetedik a sellyci és nyolcadik a sásdi járás. „fl hiányos anvaqeüátás veszélyezteti III. negyedévi te vünk teljesítését“ A Pécsi Hangszer-és Asztalosánigvár műszaki vezetője és csoportvezetői az augusztusi értekezleten megbeszél­ték, hogy harcot indítanak a harma­dik negyedévi terv sikeres befejezé­séért. Az eredmény: júliusi tervünket csak 83.5 százalékra, augusztusi ter­vünket pedig már 89.1 százalékra tel­jesítettük. Mi szeretnénk tovább ja­vítani ez| az eredményt, de hogy le maradásunkat behozzuk, abhoz félté! lenül szükséges, hogy felsőbb hatósá­gaink is tegyék szívügyükké a mi munkánkat, illetve anyaggal való el­látásunkat. Dolgozóink a rossz anyagellátás ellenére nagyon lelkesen dolgoznak és már megtették november 7-re is vál hálásaikul. Slaeh Mihály november hetedikéig tíz darab tangóharmonika elkészítését vállalta Weich György gyei együtt. Természetesen a dolgo zók esak akkor teljesíi hetik ígéretei­ket, ha az anyagellátásnál nem lesz nek akadályozva és ha n laneóharmo nikához is meckapják az anyagokat mert ez az Ígéret ellenére mindezideig késik. Zámbö Mária levelező Pécsi Hangszer- és Asztalos árugyár. Pécsbánya telepen nagyon kevés azoknak a dolgozóknak a száma, akik személyesen vagy akárcsak hírből ia ne ismernék Gyöngyösi Jenőt. Az utóbbi hónapokban különösen „ne­vezetessé" vált igazolatlan mulasztá­saival. Ebben az évben már kilenc­szer maradt el a munkától. 1949-ben lelt bányász. "^mez'ó­Novembrr 7 tiszteletére : 205 százalékos tervlel/esi(ősünkéi 220 százalékra emeljük Néhány napja ünnepeltük az Épí­tők Napját Mi, akik az épltöiparl>an dolgozunk, valamennyien munkánk­kal, felajánlásunk teljesítésével ün. nepeltük ezt a napot. fin a meszest építkezésen dolgozom, brigádommal együtt. Alkotmányunk ünnepére felajánlásunkat összekap- csaltuk az Építők Napjára való ké­szülődéssel. Augusztus 20 o előtt vállaltuk, hogy tervünket 130 száza­lékra teljesítjük, Ar első árkádban tartani akarjuk a november 7-re in­dított verset\yszakaszban is. Arra kérjük a7 építés vezetőségét, hogy nyújtsanak riiég sokkal löbb segítsd get ahhoz, hogy a Geringbrigádon belül egy jó, harcos segédmunkás brigádot tudjunk kialakítani. Ha a vezetőség megadja a kellő segítséget, a műszaki vezetőség pedig biztosítja a műszaki feltételeket, mint ahogy most biztosították a munkaterületet, szállítóeszközöket — akkor mi azon már 204 százalékot értünk el, míg frszünlc, hogy november 7-én ne <t második dekádban elértük a 22fí százalékot is egész havi tervünket pedig 205 százalékra teljesítettük. A 205 százalékos teljesítményűn’ ltet, amit az Építők Napjára elérUlnit, 205 százalékos eredményről, hanem 220 százalékos lervleljesítésről szá molhassunk be. GERING GYULA ■“"* -ve. „. kőműves Pető Vince szentlőrinci kulák nem teljesítette sertésbeadását — nyolc hónapi börtönt kapott Mint minden községben. Szentlörin cen is megmutatták a kulákok igazi arcukat. Nem elégedtek meg azzá hogy beszélnek íüt-fát a begyűjtés akadályozása érdekében. han.rm el sösorban ők szegték meg a dolgozó nép által hozott törvényt. Ifjú Pető Vince 31 holdas ku ák még csak nem is gondolt a sertésbe adási terv teljesítésére, Jól tudta ugyan hogy 838 kiló sertésbeadási kötelezettségét még nem teljesítette, de nem is igyekezett kötelességének eleget tenni. Súlyos mulasztásáért most megkapta méltó büntetését. Nyolc havi börtönre. 3000 forint ér- tékü vagyone'kobzásra, “2000 forint pénzbüntetésre ítélte 2 megyei bíró­ság él ft; «nt lükteti* a aJuáyjtk­Gyöugyösi Jenő a saját kárán tanulta meg, mit jelent a bumlizás gazdasági munkás volt, s vajmi ke­vés fogalma volt a szocialista muz kafegye.emröl. Az elején minden rendben ment, szívesen és szorgalma san dolgozott. Kéthárom hónap múl­va az „öregebb" vájárok felügyelete mellett már fcjtókaiapáccsal is dol­gozott. Állandóan nevelték őt a párt tagok, a párt és a munka iránti sze­retette. Nem egyszer mondogatta tár. sainak: ,,Nagyon megszerettem a bá­nyászokat és a bányászéletet s mun kommal bebizonyítom, hogy igazi bányász lesz belőlem is." A pécsbányatelepi új Iegényotthcm 7 es szobájának lakója lett, annak a 7 es szobának, amely példa volt a többiek előtt, mivel lakói nem mu­lasztottak igazolatlanul műszakot. Ez elsősorban a politikai nevelő munkának köszönhető annak, hogy megérttették vele a munkafegyelem jelentőségét. A pártbizottság vezetői fáradságot nem ismerve, nap nap után el.álogaitak a ieyenyotlhonba es tog Ialkoztak az ifjú bányászok neveié sével, A neve.ömunka hatására a ponyvaregényeket kiszorították a szovjet és magyar szépirodalmi köny­vek. Gyöngyösi Jenő emlékezetében na­gyim világosan él u-z első bányász napra való készülődés. Még soha sem dolgozott oiyan leütes:n, mint azok ban a hetekben. Az igaz, hogy* mun kajának meg is volt az eredménye, mert te.jesitményu után emelkedett a keresete is. Ezer torint alatt sohasem volt a keresete. Az első bányászna­pon azután ő is kapott hűségjutal­mat. Erről így beszél: — Mintha csak ma történt volna, olyan világosan emlékszem rá. 1051 szeptember elsejét irtunk, szombati napon volt, közvetlen az első bá nyásznap elölt. Egy táblán ki volt íüggeszive a hűségjutalomban ré szesiiló dolgozók neve A legnagyobb Jenő és melléje oda volt írva 806 lorint. Gyöngyösi Jenő büszkén vette át a 800 forintos hűségjutalmai. Becsü­letesen megdolgozott érte sohasem mulasztott egyetlen napot sem igazo. latlanul, A jutalmon azután vett magának egy ruhát és amire szűk* sége volt. Munkájában azonban törés követ­kezett be. A 7-es szobában is, hol az egyik, hol pedig a másik maradt tá­vól a munkától. Eleinte Gyöngyösi Jenő nrnl mulasztott, de egyre inkább a bumlizók u-zályába került, akik azt „tanácsolták" neki is hogy egy­két igazolatlan mulasztás nem a vi­lág Januárban már ő Is mulasztott kettőt, februárban ugyanannyit ... Jött a március is és így lassacskán kilencre szaporodott az igazolatlan mu1 osztások száma. Ha Lorencsics elv­társ a legényotthon politikai felelő, se szólt a mulasztásaiért, egy váll­rándítással „elintézte" az egészet Minél jobban közeledett a máso­dik bányásznap, egyre inkdbb látta azt, hogy helytelenül cselekcdett. De már nem lehetett rajta segíteni. Ezt kilenc igazolatlan mulasztást na; gyón megkeserültc. Ismét ott állt a tábla és olvasta a hűségjutalomban részesülő dolgozók nevét. Az ő neve nem volt közöttük. Ezzé", szemben a „Szégyentábla” fel. iratú táb’.án olvashatta: „Gyöngyösi Jenő 9 mulasztás." Ez a kilences nem egyszerű számjegy. Sok száz forint veszteséget jelent. Ha nem mulasztott volna igazolatlanul műszakot, leg­alább 1000—1200 forint hűségjutalmat kapott volna. Nem is beszélve arról, hogy meg kellett fizetnie a bánya­ruhát. nem kapott fizeteti szabadságot. Ha összeadjuk a kilenc mulasztásá- Dól eredő veszteséget, az háromezer forintot tesz ki. — Most bánt, hogy nem kaptam hű­ségjutalmat. De én vagyok az oka, miért mulasztottam igazolatlanul mii szakot — mondja barátainak. _______ A hűségjutalom osztásánál nagyon sokat tanult Gyöngyösi Jenő Elsősorban megtanulta azt, hogy az igazolatlan mulasztásává', milyen ha­talmas károkat okozott saját magá­nak de nem utolsó sorban a dolgozó nép államának is. amely biztosította gondtalan életét. E határozta. úgy végzi ezután a munkáját, hogy a öröm akkor ért, amikor ott találtam |harmadik bányásznapkor á‘vehei,seő az én nevemet is. Igen, Gyöngyösi ^ a hűségjutalmat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents