Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)
1952-09-28 / 228. szám
MSÍ SZEPTEMBER 2» NÄ PLO 3 Ilku Pál vezérőrnagy elvtárs beszéde a Néphadsereg Napja alkalmából rendezett ünnepségen A pAfcoadi győzelem kivívásának előzményei, magának a győzelemnek a tanulságai kiválóan alkalmasak arra, hogy erősítsék egész népünk imperiali-staellenes küzdelmét a tartós béke biztosításáért — mondotta a többi között Iiku Pál, — Ma alapvető cn niás körülmények között folyik a harc a 48-as nemzetközi reakció utóda, az amerikai-angol imperializ- r mus és rohamosztaga, a Tito fasizmus ellen, mint ahogy Kossuth népének kellett harcolni. Akkor, 1848-ban védtelen hazát támadott meg orvul a császár parancsára a hitszegö Jellasics. Ma nem vagyunk védtelenek. Jól ismerjük feladatainkat is honvédelmünk erősítésében és ezért a szocializmus alapjainak építését úgy hajtjuk végre, hogy egyben szilárdítjuk honvédelmünket is. Es mégis, bármilyen kedvezőtlenek is voltak a körülmények 1848-ban a szabadság megvédése szempontjából, Pákozdnál, az első ütközetben fényes győzelmet aratott a számszerű kisebbségben lévő, gyengébben felszerelt, zömében alig kiképzett, vagy egyáltalán ki sem képzett honvédsereg. Ez a győzelem méltó arra, hogy szabadságharcaink legnagyobb jelentőségű győzelmei között emlegessük, mert for dutópontert jelentett a 48 as magyat forradalomban. Kossuth volt a pákozdi győzelem szervezője. Mozgósító, felrázó tettei igazi forradalmi vezérre vallanak, akiben méltán találta meg a fegyveres harc is a mag.a szervezőjét és irányítóját. Szabadságharcunk ügyének lelkes támogatói voltak Marx és Engels, az orosz demokraták, az orosz demokratáknak az ellenséget leleplező írásai magában a cári hadsereg egyes részeiben is kiváltották az ellenállást a magyarok hősi küzdelmének, eltip- rásával szemben. Guszeu százados és társai azért haltak meg. mert nemcsak szimpatizállak a magyar nép nagy küzdelmével, de cselekedtek is: összeesküvést szőttek a beavatkozás ellen, a magyar szabadságharc mellett. A történelem igazságot szolgáltatott a magyar és elégtételt az orosz népnek azzal, hogy éppen Guszev százados és hős társai unokái hozták el, köz©! százéves elnyomatás és gyarmati sors után számunkra a szabadságot és váltották valóra mindazt, amiért 1848—49-ben és később, 1919- ben a magyar nép legjobbjai küzdöttek. A magyar dolgozó nép a szabadság, a szocializmus építésének útján halad, mindvégig kitart amellett és vállai minden erőfeszítést, áldozatot, amit függetlenségünk, szabadságunk; nemzeti becsületünk, dolgozó népünk hatalmának megvédése követei, — hangsúlyozta Ilku Pál. A hazaszeretet ma igazabb, mint bármikor azelőtt lehetett, mert a kizsákmányolás szégyenétől és az idegen elnyomás jármától megszabadult hazát mélyebben. odaadóbban lehet és kell is szeretni. Ez az új haza- fiság él néphadseregünkben, Kossuth honvédéinek unokáiban is, ebben az új hazafiságban folytatódnak és fejlődnek tovább 1848 hős honvédségének legszebb erényei, a nép szeretet«, a haza üdvéért való önfeláldozás szelleme, a nehézségek bátor leküzdésére való elszántság, a haladás ügyéhez való törhetetlen hűség. Történelmi tapasztalataink éppen úgy, mint a szocializmus építésében elért sikereink féltése arra intenek, hogy éberen figyeljük az új háborús tűzfészeknek azt a lázas készülődését, amit az amerikai-angol imperialisták és zsoldosa, az aljas Tito- fasiszta banda folytat a béke veszélyeztetésére. Tito. ez a jugoszláv néptől idegen, gyökértelen provokátor és kémban davezér, eladta Jugoszláviát az amerikai monopolistáknak. Szabad prédá; ja ma Jugoszlávia a mindenféle üzérkedőknek, spekulánsaknak. Ma Jugoszlávia egyformán hazája a nép nyomorának és az amerikai tőkések szabad harácsolásának, a dolgozók kíméletlen elnyomásának és a Tito fasiszták tobzódásának. Azonban bárhogy is keresi a monopolisták kegyeit és próbál saját népével szem. ben a hátuk mögé bújni, Tito a sorsát nem kerülheti el. Tisztelt ünneplő közönség! Elviár sak! Amit ma. a Néphadsereg Napján, dolgozó népünknek mondani lehet, az Essen (ADN): A Német Kommunista Párt kezdeményezésére pénteken a német egység negyvenezer hívének részvéteiével nagygyűlés volt Essen- ben. A gyűlésen Max Reimann, a Német Kommunista Párt elnöke mon dott beszédet. . „A német nép nem akarja — mondotta a többi között Max Reimann. — hogy Németország harmadszor is a háború kiindulópontja legyen, hogy ismét hadszíntérré váljék. A német nép békét, nemzeti egységet és függetlenséget akar. Azt akarja, hogy hazája egyenjogú állam legyen a többi bék.eszerető nemzetek között. — Napról-napra világosabb, hogy az csak a Keleten és Nyugaton élő nem - zetek megegyezésének útján érhető el. Nyugat Németország lakossága a Német Demokratikus Köztársaság lakosságához hasonlóan, örömmel üdvözölte a Népi Kamarának azt az el határozását., hogy a szövi tségi gyűléssel megkezdődő tárgyalások érdeez: nem vagyunk védtelenek, nem vagyunk többé kiszolgáltatva az imperialisták és láncos kutyáik kénye- kedvének! Bátran mondhatjuk, hogy hála dolgozó népünk áldozatának, pár tunk bölcs útmutatásainak és a nagy szovjet nép e téren is megmutatkozó segítésének — van elég erőnk ahhoz, hogy vállvetve a béketáborral megvédjük azt, amit kaptunk és azt is, amit magunk alkottunk. Pártunknak a honvédelem erősítésére buzdító tanítása mélyíti és szilárdítja azt a széttéphetetlen egysé get, amely a hadsereget hőn szeretett népünkhöz fűzi. Ez az egység ad erőt Néphadseregünk harcosainak, tiszt- helyetteseinek, tisztjeinek, tábornokainak. katonai és politikai tudásuk szüntelen fejlesztéséhez. Igv válik népünk szeretete és áldozatos támogatása a mi fiatal Néphadseregünk egyik döntő erőforrásává. Ma, a Néphadsereg Napján, forró köszönetét mondunk népünknek, pártunknak és Rákosi elvtársnak a Néphadseregnek- nyújtott segítéséért, törődésükért. A mai ünnepélyes alkalommal szeretettel és hálával fordulunk felszabadítónk. a nagy szovjet nép, a dicsőséges Szovjet Hadsereg és a béketábor lángsszű vezére, nagy segítőink és barátunk. Sztálin generalisz- szimusz felé, akinek támogatása biztos sikerét jelenti a békéért folyó harcnak, a szocializmus felépítésének, az emberiség haladásának — fejezte be beszédét Ilku Pál elvtárs. kében elküldi képviselőit Bonnba. A szövetségi gyűlés elnöke a közvélemény nyomására Adenauer és a Német Szociáldemokrata Párt vezetőségének közös uszításai ellenére — fogadta a Népi Kamara küldöttségét, megbeszélést folytatott vele és átvette a Népi Kamarának a szövetségi gyűléshez intézett levelét. A szövelségi gyűlésnek most olyan döntést kell hoznia, amely lehetővé teszi a németek megegyezését az össznémet szabad választások megtartásának kérdéséber\ és ezzel az összr.émet kormáhv létrehozását és német d'degáció küldéséi a négyhatalmi értekezletre — mondotta Max Reimann. A gyűlés részvevői határozatot hoztak. amelyben felhívják a szövetségi gyűlés elnökségét, a parlamenti csoportokat és a bonni parlament ösz- szes képviselőit, szádjának síkra az össznémet tárgyalások folytatásáért és azért, hogy vegyék le a szövetségi gyűlés napirendjéről a háborús különszerződés kérdését. Max Reimann elviárs beszéde a Német Kommunista Part esseni nagygyűlésén A Néphadsereg Napja alkalmából rendezett ünnepi ülés távirata Rákosi Mátyás eívtárshoz A múlt évi Néphadsereg Napján megfogadtuk Önnek, hogy önfcláido- zóan dolgozunk tovább honvédelmünk erősítésén, független, .szabad búzánk békéje megvédésének szent ügyén — hangzik a többi között a távirat. Engedje meg, hogy jelentsük önnek, drága Rákosi elviárs: munkánk eredményes volt a Pártunk és kormányunk állal elénk állított feladatok teljesítésében, sikerrel sajátítjuk el a győzelmes sztálini hadllndományt, a Néphadsereg harcosainak, tiszthelyetteseinek és tisztjeinek munkáját és magatartását a nép és forrón szeretett hazánk iránti tántoríthatatlan hűség hatja át. Az egyre jobb eredményekért folytatottt küzdelemben kimeríthetetlen erőforrás számunkra népünk, Párti-nk és az Ön állandó .segítsége, drága Rákosi elvtárs. Nagy öröm számunkra, hogy ezen a napon ismételten kifejezhetjük odaadásunkat Ön iránt, drága Rákosi elvtárs, s megújítbaijuk fogadalmunkat, hogy dolgozó népünk é.s Pártunk önfeláldozó támogatására, az Ön szerelő gondoskodására a katonai és politikai kiképzésben elért eredményeink további emelésével, Pártunk és dolgozó népünk, a felszabadító Szovjetunió és a nagy Sztálin iránti hűséggel válaszolunk. A Néphadsereg Napján isméi hitet teszünk, a haladás, a szocializmus, a béke nagy ügye mciletti hitet teszünk azok mellett a nagy pszmék mellett, melyek jegyében a Szovjetunió és a nagy Sztálin küzd a népek békéjéért és jobb jövőjéért, melyek jegyében hazánk szabad ország lett és f>n, drága Rákosi elvtárs, mint Lenin és Sztálin legjobb magyar tanítványa, győzelemről győzelemre viszi népünket, hazánkat a felemelkedés útján. A Néphadsereg Napján megfogadjuk önnek, drága Rákosi elvtárs, hogy egy emberként követve önt és dicső Pártunkat, ha kell, életünl; árán is megvédjük szabad, független hazánkat, dolgozó népünk egyre szépülő országát és becsülettel teljesíteni fogjuk a béke arevonaláii ránk- hárnló szent feladatot. Budapest, 1952 évi szeptember hó 27"én. A Magyar Kégköziársaság Miniszterlagicwk határozata az államvizsga és dip'mlerv renászsresítésérőí Az 1952—53. tanévtől kezdődően egyetemi és főiskolai oklevelet az a hallgató kaphat, aki államvizsgát tett, vagy diplpniateryet készített és azt sikeresen megyégte. Az államvizsga, illetőleg a. diploniaierv célja annak megállapítana, hogy a hallgató ren- defikezik-e mindazokkal az ismeretekkel és képességekkel, amelyek az oklevél alapján betöltendő munkakörének ellátásihoz szükségesek. Az államvizsga letétele és a diplomaterv megvédése állami vizsgáztató bizottság előtt történik. Az államvizsga, illetőleg diploma- terv megvédésére az a hallgató bocsát ható, aki egyetemi (főiskolai) tanulmányait szabályszerűen befejezte és a megszabott vizsgákat sikeresen tetette. Az államvizsgát a tan terv-ben megállapított államvizsga időszakban, de legkésőbb az egyetemi (főiskolai) tanulmányok befejezésétől számított két éven belül kell'letenni. Kivételesen indokolt esetben az illetékes miniszter az. államvizsga letételét a két év eltelte után is engedélyezheti. A fenti rendelkezésben megszabott határidők irányadók a diplomaterv megvédésére is. Az államvizsgát — mely nyilvános — marxizmus-leninizmusból és az illetékes miniszter által meghatározott tárgyakból kell tenni. A diplomaterv egy műszaki tervnek vagy számítási kísérleti feladatnak önálló elkészítéséből, M'etöleg megoldásából áll. A diploma tervet a hallgatónak az á'fiami vizsgáztató bizottság előtt nyilvánosan meg kell védenie. A sikeresen letett államvizsga, ille- tö'eg megvédett diplamterv alapján az egyetem (főiskola) a jelölt részére szakképesítését feltüntető oklevelet ad. Rákosi Mátyás elvtárs fogadta Irán budapesti követét Rákosi Mátyás elvtárs. a miniszter- tanács elnöke szombaton délelőtt fogadta Hosszéin Zandjanj rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert, trán budapesti követét, aki bemutatkozó látogatást tett nála. A fogadáson jeient volt Sik Endre, rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminiszter politikai főosztályának vezetője is. fl. J. Visínszkii elvrárs, a Szovjetunió kü üQvminlsztere fcgadia W. Lewitaki lensvel nagykijveiet Moszkva (TASZSZ): A. J. Visin- szkij, a Szovjetunió külügyminisztere szeptember 26 án fogadta W. Lewi- kowskit. a Lengyel Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, azzal kapcsolatban, hogy a nagykövet a közeljövőben nyújtja át »gegbízólevelét a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének. LELEPLEZŐ TÉNYEK rv. A Tito-klikk fasisztatípusú rendőr- állammá változtatta Jugoszláviát és mint ilyen, a munkásosztály és a parasztság ellensége, az imperialisták hűséges kiszolgálója, az igazi jugoszláv kommunisták likvidátora lctL „Eaért a kommunista és munkáspártok Tájékoztató Irodája megállapítja, hogy a harc a Tito-klikk ellen — e felbérelt kémek és gyilkosok ellen — valamennyi kommunista és munkáspárt nemzetközi kötelessége. Kötelessége a kommunista és munkáspártoknak, hogy minden segítséget megadjanak á jugoszláv munkásosztálynak és dolgozó parasztságnak, amely azért küzd, hogy Jugoszlávia visszatérjen a demokrácia és a szocializmus táborába/ (Tartós Békéért Népi Demokráciáért 1949 november 29.) A mi kommunistáink is harcolnak a jugoszláv munkások, parasztok felszabadításáért. Harcolnak elsősorban akkor, amikor munka,sikerekkel, a tér melés emelésével erősítik hazánkat, de harcolnak akkor is, mikor — mint a villányi járás népnevelői — feh'L lágosilják dolgozóinkat Titoék politikájáról!, levelekkel és helyi megfigyelésekkel bizonyítva, hogy ez a politika milyen szomorú sorsot hozott a jugoszláv népnek, a jugoszláv parasztoknak és értelmiségieknek. Az elnyomott jugoszláv dolgozók uj erőt merítenek harcukhoz, ha a mi zsen dűlő vetéseinket, gazdag aratásunkat látják, ha traktoraink, kombájnjaink dübörgését hallják. A jugoszláv dolgozók még elszánt-abban küzdenek elnyomóik ellen, ha tudják, hogy mi * haláron túlról érdeklődünk sorsuk iránt és testvéri szeretettel, a proletár internacionalizmus szellemében örülünk az új felszabadító harc minden sikerének, annak, ha lépésekkel is, de közeleg jugoszláv testvéreink felszabadulásának perce. „A Tájékoztató iroda szilárd meggyőződése, hogy a jugoszláv munkások és parasztok között lesznek olyan erők, amelyek biztosítani tudják a győzelmet a burzsoázia uralmát visszaállító Tlto-Rankovies kémbanda felett, hogy a munkásosztály vezetése alatt Jugoszlávia dolgozó népe képes Írsz visszahódítani a népi demokrácia történelmi vívmányait, melyeket súlyos áldozatok és hősies harcok árán vívott ki és a szocializmus építésének útján fog haladni” — mondja a Tá jékoztató Iroda 1949 november 29-i határozata. A jugoszláv kommunisták külőnle gesen nehéz körülmények között ugyan, de harcolnak az uralkodó klikk ellen. Egyre-másra hallunk bírt munkabeszüntetésekről, gazdasági és politikai sztrájkokról, szabotázsokról, Határ-menti községeink dolgozói saját maguk is tanúi annak, hogy a jugoszláv dolgozó parasztok egváltaoV ban nem, vagy csak kényszerrel művelik tö.djeiket, vagy ha meg is müve.ték, inkább kint hagyják rothadni 11 termést, minthogy a titoistúk kezére adják azt. 1949-ben 27 millió dekar lüld maradt megnuiveletlenül. 1950- be-n még ennél is kevesebb földet vetetlek be a dolgozó parasztok és a vetési tervet alig felére teljesítették. 1950-ben nyolc hónap alatt egyedül a munkásosztály tömegszabotázsa fotytán 120 millió munkanap veszett kárba, az így kiesett érték 35 milliárd dinár. A Szmederovó-i fémkohászati üzemben naponta több, mint 400 mun kás nem jelentkezik munkára. A Trepcsa-i bányában napirenden vannak a szí rajkók és ilyenkor 2—3000 bányász is beszünteti a munkát. Ko- szo'szkn Miirov.eán aláaknázták a hadiüzemei, Nisben elpusztítottak a dolgozók egy hatalmas katonai raktárt, Szlavonszki Bród-ban felgyújtották a benzlnciszternákai, Szplil és Rijeka kikötőiben pedig hiába mozgósítottak a t:toisták 24 ezer dokmun- kást és parasztot, azok mégsem rakták ki az amerikai hadianyagot. A forradalmi tűz. a szabadságharcos un'zea o-m lángja egyre magasabb csóvákat vet He elég-e a felvilágosító munka? E ég-e. ha mi jó munkánkkal segítjük a jugoszláv népet? Ncin Nem elég! „A Tájékoztató Iroda megállapítja, hogy a kommunista és innn- kásnártek egyik legfontosabb feladata a forradalmi éberség legnagyobb mértékű fokozása saraikban, a Illír zsná-naeiouüiista elemek és imperialista ügynökük leleplezése é.s ktpusztiiésa. bármilyen eégér mögé bújnak i.s. A Tájékoztató Iroda szükségesnek tartja az ideológiai munka meg erősítését a kommunista és imiii- káspártokhan. a kommunisták fokozott nevetését a proletárnemmelUiizi- séghez való hűség szellemében, a kérlelheletlenség .szellemében a niarxizinuR-leniniziiius elveitől való minden eltéréssel szemben, a népi demokráciához, a szocializmushoz való hűség szellemében.” (Tartós Békéért Népi. demokráciáért 1919 november 29.) A. Tájékoztató Iroda megállapítása, a Uajk. Mindszentv. Grősz per tanú' ságai egyaránt arra figyelmeztetnek bennünket, kommunistákat magyar dolgozókat, hogy itt, a Tito banda közvetlen közelében, az imperialisták . boszorkánykonyhájának legundorí- líóbb szakácsa közeiében fokozott I éberségre van szükségünk A Tito- banda nem elégszik meg azzal, hogy a jugoszláv munkásokat kiszipolyozza, hanem — amerikai gazdái utasítása ra. — szívesen túrna be disznóormá- nyáva; a mi virágoskertünkbe is. _ Egyre-másra hallunk provokációkról. A ietenyzi híd felrobbantása, a légihatárok megsértése, hős határőreink orv leiövetése nem egyedülálló és elszigetelt jelenség. A Tito-banda nap. mi-p.i nap átküldi határainkon fehéreit ügynökeit, többnyire volt csendőröket, nyilas gyilkosokat, hogy Horthyék platt be nem fejezett ..művüket" kíséreljék meg most sikerre vinni, ügynököket küld a Tito banda a lábon álló termés elpusztítására, a Sztálin Vasmű kikémlelésére és szabotázscselekmények előidézésére, nagytontosságú gyáraink és üzemeink lefényképezésére — egyszóval boldog életünk, viruló szabad-águnk tönkretételére. Nem elég azonban az sem, ha ezeket a tvtóisia ügynököket, provokátorokat. határsértőket, határőreink, hazafias határment; lakosságunk _ le. leplezi és elfogja. Szükséges emellett az is, hogy felismerjük azokat a ti- tóista provokátorokat, akik pártunkba vagy állami gazdasági funkciókba beiérkőzve várják a rombolásra kedvező pillanatot Az éberség tokozása mellett meg kell ismerkednünk a marxizmus leninlz.mus elveivel a nagy Sztálin és legjobb magyar tanítványa, Rákosi elviárs tanításaival, út- láutatásaival. hogy már csírájában megakadályozhassuk az elhajlásokat, hogy pártunk politikájának szellemében előmozdíthassuk ötéves tervünk szocialista építésünk sikerét A Tito banda elknj küzdelemhez szorosan hozzátartozik hazánk szent határainak megerősítése. Ma néphad seregünk napját ünnepeljük. Ez az ünnep minden bizonnyal hozzájárul dolgozó népünk és néphadseregünk közti kapcsolat további elmélyítéséhez, hozzájárul ahhoz, hogy lelkes, áldozatkész, hazaszeretettől hevülő fiatalok újabb és újabb tömegei erősítsék a 48-as vörössipkások követői, nek táborát, hogy DISZ fiataljaink legjobbjai tisztüskolára való jelentkezésükkel erősítsék azt a parancsnoki kar, amely vér a nép véréből, hús a nép húsából. De a haza erősítéséhez tartozik jó munkánkon, néphadseregünk erősítésén kívül az is, hogy ezt az országot, mely nekünk eddig is olv sokat adott, forintjainkkal is támogassuk. A Harmadik Békekölcsön kötvényeit jegyezzük ezekben a napokban, — Tudnia, éreznie ke!) minden becsületes dolgozónak, minden becsületes magyar hazafinak, ha békekölcsönt jegyez, a hazát erősíti, határainkat védő néphadseregünket erősíti és újabb bástyát emel a titóista banditák békénkre törő fenevadak ellen. A magyar dolgozó nép büszkén vallja, hogy tagja a világot átfogó hatalmas béketábornak, annak a hatalmas nyolcszázmilliós hadseregnek, melyet a Szovjetunió, maqa a nagy Sztálin vezet egyre nagyobb sikerek, egyre hatalmasabb győzelmek félé. A mi harcunk a békéért, a szocializmus építéséért és a jugoszláv nép harca Tit0 és fasiszta bandája elien — egy és ugyanaz a harc Ez is. az is győ. z/lme.s harc. Győzelmes harc. mert a nép vívja, győzelmes harc. mert igaz célokért folyik, győzelmes harc, mert iránytűje a marxizmus leninizmus tanítása, mert célja a népek szabadsága és békéje, boldogsága és felemelkedése. (Vége) Garami László _
