Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1952-09-28 / 228. szám

4 KA Pld <952 SZEPTEMBER 28 Az ötödik ötéves tervvel épül a kommunizmus Az egész szovjet nép munkával ünnepli a XIX. Pártkongresszust Az új ötéves tervnek él m,i az egész Szovjetunió. Bárhova pillant­sunk is a végtelen kiterjedésű or­szágban: az iparvállalatokat, c kol­hozokat cs a szovhozokai egyaránt magával, ragadja az a hatalmas len. diUetű munkaverseny, amelyet a Sztálin gépkocsigyár dolgozói indi. tóttal;. z küszöbönálló Pártkongresz szíts tiszteletére. Magnyitogorszk kohászai akik az önJiöltség csökkentésével mintegy húsz millió rubelt takarítottak meg terven felül az utóbbi hónapok ban, a kongresszusi verseny során továbbfejlesztik a technológiát. Az idén a tnugnyiíogorszki kohászati kombinátban már több helyen megvalósították a termelő folyamatok automatizálását. Az utomaiizálás segítségével a fém hevítésének és hen­gerlésének egyes munkaműveleteinél kiküszöbölték az emberi munkát. Az önköltségcsökkentésben az észszerüsítök járnak élen. Alekszcj Pancsenko, Anatoli} Rogyicsev és Ignatyij Hudjakov acélolvasztárok kezdeményezésére a kombinátban mu nkaverseny indult a tsrmelési vesz­teségek csökkentéséért. A kombinál minden műhelyében bevezették a ön. álló yazdasági elszámolást, A XfX. pártkongresszus tiszteletére a magnyitogorszki kohászok szta­hanovista műszakokat tartanak. Ennek során kitűnő eredményt értek el a (i-os számú Martinkemence dolgozói: húsz nappal határidő előtt tel­jesítették kilenchavi acéltermelési tervüket. Több sztahanovista olvasztár o csapolást gyorsított módszerekkel végezte. Az olvasztásra fordított időt ti mait évihez képest hatvannégy perccel csökkentették. 76 «zúzalékkal növekszik meg az ötéves tervben a nyersvas termelése. 62 százalékkal emelkedik az aeéltermelés, a hengerelt áru termelésének pedig el kell érnie a 04—6'> sz-ázalékot az ötödik ötéves terv végére. En­nek a feladatnak az elérésén dolgozik V. Itomnnov olvasztár a magnyi­togorszki „S»ztáliii‘‘-fémkombinát közismert sztttiiánovlstája. A „Vörös Szorinovo“ hajóépítőgyár dolgozói minden képességüket latba vetik, hogy az előirányzatnak megfe­lelően emeljék a termelést. Az új öt­évé* terv ugyanis többek között elő­írja, hogy a folyami ezernélyszállító hajók építését 2.fűszeresére kell nö­velni. A gyár kollektívája jelenleg Diesel .motoros elektromos hajókai gyárt. A hajó nagysebességű és igen mozgékony. Fedélzétéről kémény emelkedik a maga- tyt, de abból füst sohasem jön ki. Az elhasznált gázo­kat a vízbe vezetik. A Diesel-motoros hajókat a legtö­kéletesebb műszerekkel látják el. A veszélytelen közlekedést televíziós berendezés biztosítja a nehéz útsza­kaszokon. Segítségévei a kormányos „bciátihatja“ az utat. A hajók belse. jét nagy gonddal rendezik be, hogy kényelmesek és szépek legyenek. A hajóépítőgyár kollektívája meg­birkózik a .nehéz feladattal: rövid idő alatt kidolgozza a termelési folyamat meggyorsításának módszereit és bizto­sítja az új hajtótípus sorozatgyártá­sára való zökkenéemejites áttérést. A moszkvai „Vörös Proletár“ szerszá m gépgy árban rtintlenféle feliratok szólítanak föl újabb munkasikerek kivívására, vagy hirdetik a szocialista munkaverseny élenjáróinak elért eredményeit. Így például az l -es számú gépműhelyben Szaburov marós 312 százalékra telje­sítette normáját, háromszoros normát teljesített Dunajev csiszoló* és több más dolgozó is. A műhely 7.es 6zámú részlege vállalta, hogy október l.re teljesíti 10 hónapi, december 1-re pe­dig évi tervét. A jereváni kar bid gyár munkásai a Pártkongresszus tiszteletére vállal­ták, hogy ö százalékkal növelik a ketnencek teljesítőképességét és nagy­mennyiségű karbidot termelnek tér. ven felül, önfeláldozó munkát végez a jereváni kompresszorgyár kollek­tívája. amely számos kompresszort készített terven felül. Eblren az üzem. ben a gépműhely dolgozói műszakon, ként másfél-kétszeres normát teljesí­tenek. A sztúlinabádi textilkombinát kollektívája augusztusban 84 ezer méter kiváló minőségű szövöttáruval többet készített, mint júliusban és újabb szövöttáruk gyártását honost, tóttá meg. Tádzsikisztán sokezer mun­kása és munkásnője kezdett sztaha­novista műszakot a pártkongresszus tiszteletére. Az Októberi Forradalomban újjá­született csuvax népnek különös örö­met jelent az új ötéves terv, mivel megkezdődik Csebokszáriában a Vol­gái vizierőmű építése. A csebekszári villamosfelszerelési gyár kollektívája sztahánovista műszakot kezdett a kongresszus tiszteletére. A dolgozók vállalták, hogy határidő előtt fejezik be 1952é évi termelési tervüket és felhívással fordultak az összes csu- vas iparvállalathoz, indítsanak szocia. lista munkaversenyt a XIX pártkon­gresszus tiszteletére. VAROS A SIVATAQBAN Vakító fénnyel kel fel a nap a si­vatagban. Az izzó korong a horizont felé emelkedik és forróságijai önti el a földet. A reggeli órákban még kelle- mes Tahia-Tas, hús a levegő a hófehér házak árnyékában. A fiaiul fák a nap felé nyújtják ágaikat. Csend és nyugalom honol ilyenkor az ifjú varosban. Ez a nyugalom azonban csalóka. Tuhw-Tus lasivi ind jak, hogy hirtelen forró szél kere­kedhetik, s akkor homuk/elhók szád­nak a város felett, hatalmas széltől- csérek száguldanak a levegőben. Ilyenkor nehány méternyire sem látni, u gépkocsivezetők nappal is meg- gyújtják a fényszórókat. Tahia-Tas lakói a nagy építkezés első vonalában küzdeneu. Minden nap minden órájábm szembeállítják akaratukat és értelmüket az elemi erőkkel. Akadályt allitanak a szélnek támadást indítanak a futó hívnak cl. len. A szél egyre gyakrabban akart meg a várost minden oldalról körül­ölelő védőerdööv lombosodu fáiban. Es nagyszerű terv készül: Alexánál Karpov, Tahia-Tas erdésze azon dol­gozik, hogy a szél erejét villamos- energia termelésére fogja be. L e/nény harcot kell folytatni-*»- a természet erői ellen, de min­dig az emberek kerülnek kj győztes­ként a küzdelemből. A Tahia-Tas- bon elsőnek épült házakról már egy hónappal elkészültük után lehuliuU • vakolat. A szél kimarta, kifújta. Az építők erre cementlapokat hasz- náltak a külső burkolásra, s most bármilyen dühhel támad is a szél. a lemezeken megtörik fergeteges ereje. Este villanyiampák sokasága gyul­lad ki a városban. Fény árasztja el a házakat, a klubbokat, könyvtárakat. Világosság árad szét a fezmegmunkáló yytirban, a kenyérgyárban, a javító. műhelyekben, a garázsban. Az árnyékban 50 fokot elérő, sőt sokszor ezt is meghaladó nappali hő­ség után az emberek este élvezik a hús levegőt. Bétáinak 'ez aszfaltozott Béke-utcán, ahol zenekar játszik, el­látogatnak a klub színházába, mozi­jába. Ay, építők arra a napra gon. 2* k ólnak, amikor a nagyteljesít­ményű földkotrógépek megkezdik az úttörő csatorna fájását. Ez a nap már közel van: póznákra erősített kis zászlók jelzik a jövendő csatorna nyomvonalát. A városban nap-nép után újabb házakat adnak át rendeltetésű *, Egy évvel ezelőtt csak pusziit, napperzselte sivatag volt itt. Azóta város épült, — sokemeletes házakkal, vízvezetékkel, üzletekkel, klubokkal, iskolákkal. Es a városfejlesztés folya­matosan tárt: most épül a műjéggydr a korház és a téli klub. A nagy Sztálin géniusza lelkesíti az építőket. Az ö hívására jöttek ide az ország minden részéből. Maka­renko exkavdtgrkezelő a sarkkörön túlról érkezett, Nyikolaj lloyyin trak­toros Sztálingrádból, Sevcsuk gépko­csivezető Kutaisziból, Ignadov mérnök a Finn-Karéi Szovjet Szocialista Köztársaságból. Zolotuhin motorkezelö Kamcsatkáról. Vannak itt fiai a Tá­vol-Keletnek, Szibériának, az Ural nak, Leningrádnak, Közép.Ázsia köz- lársaságaimk, a Baltikumnak. ]\l úgy. szerető, csalásiban élnek az ' építők és munkájuk nyomási új élet hajnala dereng a Kara-Kuni sivatag fölött. Aroisásás géppel ,zon a helyen, »hol az 1106 kilométer hosszú Turkmén Főcsatorna épít­kezése megkezdődik, felépült Tahin Tas, a- építők városa. A városépítés in unkáján ok minden szakaszában gépeket használtak az építők.. A házukat előregyárMt épületelemekből «»erőit Ok övsze és a közmüvek építésiméi I» ft-ilia*múlták a korszerű technika minden vívmányát, képünk a vlzvrzeték céljára készülő csatorna ásását mutalja be kor­szerű árokásó géppel^ A népi demokráciák életéből KÍNA ÚJ „NAGY FALA" ZÖLD LESZ Kétezer évvel ezelőtt az egyik kí­nai császár felépítette a híres Nagy Falat, hogy Peginget és az ország belsejét megoédelmezze a sivatag no. rnádji.ioal szemben. Ma a kínai népi hatalom elhatározta, hogy az orszá­got egy éppen ilyen hatalmas védelmi rendszerrel látja el, mégpedig n ter­mészet pusztító erőivel szemben. Az új kínai Nacy Falat nem köriekből építik, ezt facsemeték fogják al­kotni. kínállak 1949-ben mindössze 50 millió hektár erdősége nőit, azaz az ország területének csak körülbelül 5 százalékát borította erdő Katasztrofális következményeket je­lenteti az erdőállomány ilyen hatal­mas méretű megcsappanása. Évszáza­dokon keresztül folyt a rablógazdál­kodás a kínai erdőkben, anélkül, hogy rendszeres erőkilermeléare vágy erdősítésre bárki is gondolt ixilna. Amikor a japán impeialisták Észak­kelet Kínát és Mandzsúriát megszáll- ták, évente 5 millió köbméter fát termeltek ott ki. A népellenes Kou- minfang-rendszer sem fordította a legkisebb gondot az erdősítésre és az ország behozatalának 10 százalé­kát különböző faáruk lették ki. Kína felszabadulása elölt egymás­után tűntek el az erdők, egyre gya­koribbakká váltak az áradások. Az. erdők kiirtása okozta a gyakori nagy árvizeket, amikor mint például az 1949-es árvíz alkalmával, 8 millió hektár föld termése pusztult eh Az erdők védelmétől megfosztott vidéke­ken föltartóztathatatlanul nyomult előre a homok és az. egykor virágzó termőföldeket sivár pusztasággá vál­toztatta. Fuju vidékén például a la­kosságot mind jobban és jobban dísz- S7aszorítoiták n homokdűnék. Ha a kínai népi hatalom kellő időben nem tette volna meg a kellő intézkedése, kel, a homokviharok és a homokdű­nék e!pus7Aífották volna Mukdent, Északkelet-Kína legnagyobb városát. A népi halalom megalakulása után azonnal központi feladat ként tűnte ki az országos méretű erdősítési műn- kilátok mielőbbi megindítását. Ha­marosan kidolgozták a Kínai Nép- köztársaság erdősítési tervét, amely­nek előirányzatait néhány hónappal ezelőtt felemelték. Az előzetes tervek szerint <50 év alatt erdősítik. Kína 270 millió hektárt kitevő jelenlegi terméketlen területeit. Ezzel tatz or­szág területének 20 százalékát erdő fogja borítani. m A kínai nép ugyanolyan lelkes lendülettel fogott hozzá az erdősíté­si munkálatokhoz, mint \az ország elmaradt iparának és mezőgazdasá­gának fejlesztéséhez is. Tavaly ta­vasszal például több facsemetét ül­tettek, mint a Kuomiutasig-rendszer fennállásának 22 éve alatt. Kétszáz­ezer hektár területet erdősítettek. A terv elsősorban Északkelet-Kína er­dősítését irányozza elő, alsói a világ egyik legnagyobb mezövéttó erdősa­vát telepítik. A Heilungkiang tartó- mánybeti Fuju tájékán kezdődik ez az erdősáv és a Liaotung félszigetig és Sankaikoanig, a Nagy Fáé kiindu­lási pontjáig húzódik. Ez a hatalmas erdősáv 1100 kilométer hosszú, 700 kilométer széles lesz és területe meg­haladja a 7 millió hektárt. Létesíté­sére az erdősítési terv 17 ér>et irány t», elő. A munkálatok már fí>71-ben megindultak és 4 ezer hektáron 18 millió facsemetét ültettek. Ha ezek a facsemeték elérik a kellő nagyságot, körülbelül 2 millió hektár j\°lenleg terméketlen föld válik megművel- hetőoé, továbbá az éghajloloí meg­javítva, a termőföldeken mintegy cgyharmadával növelik majd a tér. meshozamokat. Északkelet.Kínában ugyanakkor fásítják a folyópartokat, fákat ültet, nek a vasútvonalak és az utak men- tén is. Kiangszu vidékén 600 kilométer hosszú erdősávot ültetnek, hogy gá­tat vessenek a gyakori tájfun és a szökőár pusztításainak. Ennek az erdősávnak az ültetése a tervek sze­rint 1978-ra fejeződik be. Ez az. er­dősáv Kiangszu vidékén 50 százalék­kal emeli majd a terméshozamokat. A kínai nép hatalmas lelkesedéssel dolgozik a terv megvalósításán A főiskolákon és az egyetemeken ezer és ezer if jú foglalkozik erdészettel. Két-három éven belül 20 ezer érdé- szett szakember áll a jelenleg dolgo­zó szakeberek mellé, hogy irányítá­suk alatt mennél előbb felépüljön Kína új Nagy Fala, ez a zöld fal, amely egyszersmindenkorra megszűn­teti az ároizveszedelmet, megakadá­lyozza a szélviharok vad pusztításait és virágzó paradicsomot varázsol a népelnyomó rendszerek rablógazdál­kodása folytán sioár pusztaságokká változott területeken. Űjabb betongyárakat helyeztek üzembe a Duna-Fekete-tenger csatorna építkezésénél A Szovjetunió önzetlen baráti tá­mogatása nyomán a Duna—Fekete­tenger csatorna építkezésének 7-as számú munkatelepén rekordidő alatt újabb betongyárat építettek fel és helyeztek üzembe. A gyér a csatorna 1-es szánul zsilipjének építkezését lát­ja el betonnal. Az új betongyárat szovjet minta szerint építették és szovjet gépekkel szerelték fel. A gyár a nemrég üzem- behelyezett „Ovidiu II." hőerőműtől kapja a vtllajnosenergiát. Az egész gyárat mindössze 24 szakmunkás és technikus kezeli. Uzemhebelyezésével ezer ember szabadat fel a nehéz fizi­kai munka alól Új járműveket, vontatókat és kajákat gyárt a Német Demokratikus Köztársaság járműipara A Német Demokratikus Köztársa­ságban a szocializmus építése so. rtin hatalmas feladatokat kell meg­oldani a szállUás terén. A népi tulajdonban lévő járműgyárak egyesülése, az „IFA" ezért a gyá­ruk legjobb munkásainak, techniku­sainak és mérnökeinek bevonásával dolgozta ki az új járművek gyár­tásának tervét. A terv végrehajtá­sához nagy segítséget nyújt az „IFA" chemnitzi tervező, és kísér­leti intézete. A chemnitzi tervez {műhelyben új hal-tonnás tehergépkocsit terveztek, amelynek sorozatgyártását az „IFA,, kötelékébe tartozó werdaui „Ernst Grube-gyúr kezdte meg. Az új ko­csik kitűnően beváltak a berlini nagy építkezéseknél. Amíg eddig a Német Demolrra- tilius Köztársaságban csak kisebb autóbuszokat építettek, most meg. kezdték — ugyancsak a werdaui gyárban — a 37 üléses távolsági autóbuszok sorozatgyártását. A mezőgazdaság számára a schöncbecki „IFA" traktorgyárban készülnek a ,,KS—06'" típusú új tarktorok. A gép igen alkalmas a gyorsszántásra. A személyautó-gyártás feladatai­nak megoldásában jó eredményt ért el az eisenachí járműgyár, amely uj csukott személy — autó típusát különleges fűtő- és szeUőtteíö-ké. szülékekkel szerelte fel. Az „F—,9“ típusú, szintén új gépkocsi karos­szériáját jórészt műanyagból (üli. tolták elő. A műanyag tartósságát az bizonyítja, hogy a kísérleti ko­csi 83.000 kilómétert tett meg a kocsiszekrény legcsekélyebb rongá­lódása nélkül. Az „IFA" gyárak sorozatban gyártják a ktíünő motorkerékpá­rokat is. Ezek közűi a „BK—350" tipusú eléri az óránkénti 115 kilo. méteres sebességet. A gyárban ki­váló minőségű kerékpárok is ké­szülnek. A Német Demokratikus Köztár­saság ötéves tervében a hajóépítőt terén a köztársaság kereskedelmi flottájának kiépítése a legfontosabb feladat. Ennek érdekében a régi, kisebb hajóépítő jmöJielyek mellett ma már egész sor új hajógyár dol­gozik. Ezekben ae új gyárakban belvízi személyszállító, és fehérha­jókat, valamint 1000—30.000 tonnás teher járókat építenek. Több hajó­gyár megkezdi a jövő év elején <w 1100 tonnás tengeri leherhnjók so­rozatgyártás át. Ezeket a hajókat <J Német Demokratikus Köztársaság, nak a Szovjetunióval és Lengyel- országgal, továbbá az északi álla­mokkal folytatott tengeri kereske. dclmc szolgálatába állítják.

Next

/
Thumbnails
Contents