Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1952-09-28 / 228. szám

2 »ÄPIO ms SZEPTEMBEH » A pécsi Cementáruipari Vállalat dolgosói teljesítik Rákosi elvtársnak tett ígéretüket November 7-re befejezik éves tervüket Mit építhetünk a III. Békekölcsönből ? 1.500,000.000 millió forint névért ékben bocsát Ottóik M * harmadik Bé­kekölcsönt. Hatalmas összeg ex, amely nagyban hozzájárul hazánk további építéséihez, Mit építhetünk az egymitlliárd háromszázmillió torintlbóí? A pécsi Cementáruipari Vállalat dolgozói szeptember 19-ón büszkén jelentették Rákosi elvtársna'k: „öröm­mel jelentjük, hogy harmadik negyed­évi tervünket augusztus 30-án befe­jeztük, a harmadik negyedévi terven frlüíi 866.000 forint értékű vállalá­sunkat pedig szeptember 17-ig telje­sítjük.“ Dfcséretreméttó eredmény ez. Mutatja a vállalat dolgozóinak lelkes, odaadó munkáját, azt, bogy ebben az tizemben a dolgo­zók keményen harcolnak az adott azó valóraváltásáért. „Most megfogadjuk, úgy fogunk dolgozni, hogy november 7-re évi ter­vünket is teljesíthessük“ — mondo­gatták az üzem dolgozói, miután a harci jelentést elküldték Rákosi elv- társnak. A cél tehát: November 7-re mara­déktalanul teljesíteni a tervet. Nem kisebb dologról van ezó, mint arról, hogy majdnem két hónappal előbb akarják befejezni az évi teryei. Hogyan fogtak hozzá a Cemenrtárn- ipari Vállalat dolgozói adott szavuk teljesítéséhez, mert ahogy az üzem párttitkára, Ambrus elvtársnő mond­ja: „Nem akarnak szégyenben ma­radni." Adott szavuk teljesítéséhez minden feltétéi megvan. Nemcsak az­ért, mert már jóval előre vannak az évi terv teljesítésében, hanem azért is, mert a pártszervezet, az üzem kommunistái nagy gondol fordítanak a munkaverseny kiszélesítésére, állan­dósítására. A népnevelők politikai munkáját nagyban elősegíti az, hogy az üzem­ben minden munkás ismeri a tervét. így nem keli attól tartani — amikor munkafelajánlásról van szó, __ ho gy a dolgozók nem a teljesített százalékot veszik alapul, vagy olyat vállalnának, amit nem tud­nak teljesíteni. Ezt lehet leolvasni a csiszoló üzem­részben lévő verseny táblákról! is, me­lyek az ott dolgozó két brigád tervét, vállalását és annak teljesítését mu­tatják nap, ment nap. Ebben az üzem­részben az egy főre eső terv műsza­konként 1.693 mozaiklap csiszolása, vagyis teljes szállításra kész áMapot- ba való elkészítése. A dolgozók aug. 20-ra vállalták, hogy nem 1.093 dara­bol csiszolnak le, hanem 1.25fl-et. Ezt a vállalást tette mind a két brigád, a reggeles műszakban dolgozó Krizsá- novics Anna brigádja és a délutános műszakba járó MolnáT Józsefné bri­gádja is. A vállalás még nem jelent versenyt. A versenyszellem megteremtése a pártszervezetre, a brigádokban dolgo­zó kommunistákra, népnevelőkre várt. A jó versenyszellem megteremtése a kommunista példamutatással kezdő­dött. Azzail, hogy Krizsánovücs elvlárs- nő és a többiek 140—170 százalékra teljesítették vállalásukat. A jó példát követték a pártonkívüliek is. Kezdet­ben csak a brigádokon belül verse­nyezlek, de a uépnevelőmun'ka, a ver- senytáblák pontos és rendszeres ve­zetése szélesebbkörű verseny megin­dítására késztette a brigádokat. Egyik brigád versenyre hívta a másikat. Ezután a dolgozókat nem csak egyé­ni teljesítményük érdekeibe, hanem az is, hogy a versenytárs hogyan tel­jesíti vállalását. A* eredmények könnyen Icnlvasr hatók az üzemrészben lévő két ■ egymás mellé kifüggesztett ver- senytáblákról és ez nagyban elősegítő a verseny to­vábbi fokozását, megkönnyíti a nép­nevelők munkáját. A népneveflők a maguk arankája mellett igen helyesem felelősséget éreznek az egész brigád—teljesítmé­nyéért is. A műszak végén a munka­vezető kiírja az elért egyéni ered­ményeket. Igv teháf a népnevelők szeme előtt állandóan oH van a brigád tagjainak eredménye. Ha azt látják, hogy egyik vagy másik gyengébben teljesítette munkáját a szokottnál, azonnali érdeklődhetnek a hibák okai felől. Ilyenkor persze kiderülnek az egyéb műszaki hiányosságok « — anyaghiány, stib, mélyeken azonnal lehet segíteni. A verseny állandó nyilvántartása, a népnevelőmunka állandós'tása meg is hozta a gyümölcsét. A két brigád fej­fej melleit küzd az elsőségért. A Kri- zsánovics-brigád átlagteljesítménye már ISO százalék k*orül mozog és csak néhány százalékkal van elmaradva tőle Molnár Józsefné brigádja. Kassn'ó versenyszerem található a többi üzemrészekben is, ahol szintén ott vannak a versenyiáb- lák, rajtuk az üzemterv egyénekre fel­bontva, a napi eredmények pontosan kimutatva. A csőveröknél példáutl Szokodi István, Kovács Sándor és Hor. váth József teljesítményüket állandó­an 170—190 százalékra teljesítik és így a vállalásukat is messze túlszár­nyalják. Amint a tények bizonyítják, minden lehetőség megvan arra, hogy a pécsi Cementáruipari Vállalat dol­gozói teljesíthessék Rákosi elvtársnak adott szavukat, befejezhessék évi (ér­vükét november 7-ig részidőben is. Azonban hiba volna azt állítani, hogy i Ge.m'-ntárntpait VSfla’atnál minden rendjén van a tmimkaverseny terén, hogy most már a pártszervezet, szakszervezet és a műszaki vezetők megpihenhetnek. Nem. Még akkor sem, ha az üzem szeptember 15-ig — tehát az első kétheti tervét 182 szá­zalékra teljesítette. A versenyt még tovább keil szélesíteni. Erre ezt felelték a műszaki vezető elvtársak, a párt ti tikár é* a szakszer­vezeti elnök eCvtársak: „Hiszen üze­műnk versenyben áll a budapesti Mű­kő és Kőipari Vállalattal is.“ Ez igaz. És az is, hogy a pécsi Cementáruipari Vállalat a legutóbbi értékelés szerint messze a háta mögött hagyta a bu­dapesti versenytársát. A doígozók ter­mészetesen erre is kiváncsiak volná­nak, szeretnék Cátni a két üzem közt folyó verseny állását is, hisz lelkes munkájuk eredményeként tarthatják a büszf e elsőséget. Éppen ezért he­ly«« volna, ha Radó Dezső elvtárs, az üzem tervfelelőse rendszeresen is­mertetné és a veraenytáblákra la ki­függesztené « megkapott értékelése­ket. Ez nagymértékben elősegítené az üzemben a verseny további fejlődését, fetrázuá azokban a dolgozókban i« a versenymunka, a terv teljesítése iránti .felelősségérzetet, akik még nincsenek aktivan bekapcsolódva * neme« ver­senyben. Ezen g területen is akad még bőven tennivalója ■ pártszervezetnek, az üzemben dolgozó kommunistáknak, népnevelőknek. A vállaltat dolgozói­nak mindössze 56 százaCéka dolgozik versenyben. Igaz, hogy nem is olyan régem még csak a dolgozók 21 száza­léka vol( bekapcsolódva a versenybe és hogy ma 56 százaléka folytat aktív küzdelmet az adott szó teljesítéséért — szép eredmény. De a kommunis­táknak sokkal messzebb kell látniok. Még szebb eredményt érne d az üzem, előbb teljesíthetnék Rákosi elvtársnak tett fogadalmukat, jobban kivennék részüket a békeharcból, ha a vállalat dolgozóinak nagy többsége versenyben dolgozna, úgy mint a két csiszoló brigád és a csövezőknél Szo­kodi elvtárs és a többiek. A pártszervezet és maksztmMt vezetői, mfiszokl vezetők és ■ már versenyben álló dolgozók tehát ne elégedjenek meg eredményeik­kel. Harcoljanak azért, hogy oe csak egy-két üzemrészben legyen verseny­munka, hanem az összesben. Köves­sék a Molnár és Krizsánovics elvtárs- nök brigádjainak példáját és akkor az adott szó valósággá változik, akkor rövidesen kitűzhetik üzemük falára a büszke, élüzemjelvényt is. JEGYZÉSGYÜJTŐK A BÉKEKÖLCSÖNÉRT A meszesi építők legjobbjai igazi harcosai a békének A meszesi építkezés dolgozóit is népnevelő jegyzés, gyűjtő pórok keresték fel a békekölcsön-jegyzés meg­indulásékor. Az egyik jegyzésgyiijtö párnak Hét esi La- josné elvtársnőt és Sehender Károly elvtársai jelölték ki. Mindketten, csoportjukban elsőként, példamutatóan írták fel ívükre jegyzésüket. Hetest Lajosné elvtársnő liüO forintos havi fizetésére 2000, Sehender Károly elv. társ pedig 1300 forintot jegyzett. Nehéz, kemény harc indult el ekkor, a rőpgyillés után Hetesi és Sehender elv társak komoly feladatot kaptak, amikor a nyolcas és a kilences épületekre küld­ték őket jegyzést gyűjteni. Hét esi elvtársim az agltációban elmondta az építő- munkásoknak, milyen nehéz körülmények között nevei, ték fel a szülei, s összehasonlította saját sorsát az ő gyermekeinek életével. — Az én gyermekeim kedvük szerint tanulhatnak, ha megnőnek és ennek nagyon örülök. Amikor nagy nehézségek árán elvégeztem a négy polgárit, az osztály- fönökvőm, megkérdezte, mi szeretnék lenni. Abban az időben minden vágyam az volt, hogy gépírónő lehessek és ezt elmondtam neki. — Ne törekedj te kisasszonyságra! — vágta vissza élesen, — Kisasszony valóban nem lett belőlem, — mondta Hetesi elvtársnő az építkezés dolgozóinak, — de mint nőt, nagyin megbecsülnek a munkahelyemen, bíznak a munkámban. Az építőipari munkások nagy kedvezményben ré­szesütnek. Azoknak a dolgozóknak, akik egy kilómé, térnél távolabb laknak a város középpontjától, ingye­nes autóbuszbérletet váltanak. Az építkezésnek ottho­nosan berendezett munkásszállásokon lakhatnak, ked­vezményes áru, ízletes főtt ételt kapnak, ezenkívül tö­rölközőt, szappant, a nők munkaruhát stb. Ezeket az érveket használták fel Hetesi Lajosné és Sehender Károly népnevelők Meszesen a jegyzésgyüj- tésnél. Az alapos munka eredményeként, különösen a segéd.munkások példamutatóan jegyeztek. A szakmun­kások közül Baranovics Ferenc és Bállá Lajos 650, illet­ve 600 forintot jegyeztek, fizetésüknek majdnem száz százalékát. Gungl Erzsébet segédmunkás, fizetésének száz százalékát, négyszáz forintot jegyzett. Vígh Jó. zsef fiatal segédmunkás 400 forintos havi fizetésére 300 forintot jegyzett. És így sorakoztak az íven a dolgozók nevei, így bizonyították be a meszesi építők legjobbjai, hogy harcosai a békének és valóban építői hazánknak. Dr. Csanádi Károly népnevelő módszere Dr. Oanádi Károly elvtára. a Pécs Városi Tanács Kereskedelmi Osztályának vezető előadója, Vértes Fe. rencné elvtársi)övei együtt indult jegyeztetni. Ok a pénzügyi osztály adócsoportjának dolgozóihoz mentek. — Az általános benyomásom: a dolgozók a bóke- kö1 csőn jegyzést szívesen fogadták, a dolgozók részéről sehol sem találkoztam ellenszenvvel. De ha így vissza­gondolok a jegyeztetésre, két részlegre oszlottak az ér­telmiségi dolgozók. Az egyik rész, így szólt Osamádi elvtársikhoz, amikor bementek: — -bejetek ide — mondta Varga Antal, Gárdos János, dr. Lajos Józsefné Ó6 még többen. — Már keres­tünk benneteket. Jegyezni akarunk... Ezek a dolgozók erejükhöz mérten jegyeztek 1«. De volt egy másik rész is — a kisebb rész. — Ezek a dolgozók erejükön alul akartak jegyezni, vagy nehe­zen tudták rászánni magukat arra, hogy a többi jó jegyző dolgozók színvonalán jegyezzenek. De ezeket meggyőzte Csanádi elvtárs éh Vértes elvtársi)ő. Meggyőzték őket elsősorban is példás jegyzésükkel és szívből jövő agitációjukkal. Mindketten emlékeznek még a múltra, átérzik, mit adott nekik a népi demo, kráoia. Agitációjuk mellett konkrét is és nem altalános. — A népnevelőnek jól kell ismernie a dolgozókat és annak családi körü’ményeit — mondotta Csanádi elvtárs. — Ellenkező esetben nőm tudunk jól agitálni, mert csak azt mondhatjuk, amit már sokszor elmon­dunk. .. Az agitációban van általános elvünk, de ezt konkréttá kell tennünk. Minden emberrel másképp kell beszélnünk, mert az emberek nem egyformák. Nagy Miksa tisztviselő például 300 forintot erején alul akart jegyezni. Csanádi elviáre, mivel jó ismeri öt. meg tudta őt győzni. Megmondotta neki, hogy a „fele­séged most került állásba“, ketten kereshetlek. A múlt­ban még a férfiak is munka nélkül voltak, nemhogy a nők, s ha esetleg mégis kaptak munkát, akkor keveseb­bet fizettek nekik, mint a férfiaknak... Nagy Miksát ez meggyőzte és 400 forintot jegyzett. Csanádi elvtáro a türelmes ági tárlójával mindig meg találta a dolgozók szívéhez vezető utat. Az adócsoport dolgozói, Csanádi elvtársik agitáeiója nyomán 12.000 forintot jegyeztek. Ha ezt az összeget csak gyárak épí­tésére fordítanánk, nem kevesebb, mint 39 olyan hatalmas üzemet épít­hetnénk belőle, mint amilyen a Mályi Téglagyár, amelyben minden munkát gép végez. Akik Budapesten Jártak, látták a büszkén ívelő Margit-hidat, hazánk legerősebb hídját. A III. Békekölcsön Összegéből 43 Margit hidat építhet­nénk, ha csak hídépítésre fordítanánk az összeget. A nyári aratásban sok dolgozó pa­raszt csodálkozva nézte a búzatáblák­A ül. Békekölcsön összegéből — tésre, gyárépítésre, kombájngyártásra rak építésére és még sokkok másra MA/t alíia 1 éVKn.n.t 1 ban arató kombájnokat, megcsodálta a tökéletes alkotásokat. A ni. Békeköl­csön összegéből — lia az egészet kom­bájn-gyártásra fordítanánk — 10.750 kombájnt gyárthatnánk. A dolgozó anyáknak — míg munká­ban vannak — nincs gondjuk csecse­mőikre, szakszerű gondozásban része­sülnek a terv adta bölcsődékben. A III. Békekölcsön összegéből — ameny- nylben abból csak bölcsődét építenünk —- 2.804 legmodernebbül felszerelt ott­hon készülhetne a csecsemőknek. ■ gondosan elosztva kerül hfdépi- , csecsemőotthon építésre, új iakóhá- , Ezért jegyezz a haza javára, a ma" A terv és békekölcsön kamatai Komlón Komid, kökOnytU báayásziakások A komlói bánya központi kom presszortdepe és kapcsolóházr

Next

/
Thumbnails
Contents