Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1952-09-27 / 227. szám

A békekölcsön a békés építést: a béke ügyét szolgálja! A román nagy nemzetgyűlés elfogadta az új választójogi törvényt Mire fordítják az áliamkölcsönöket Bukarest (TASZSZ): A román nagy nemzetgyűlés 13. ülésszakának csü. törtök délelőtti ülésén S, Nitulescu iqazságügyminiszter tartott beszámo lót a nagy nemzetgyűlés megválasz­tásával foglalkozó törvény javaslat­ról. Az előadói beszéd nyomán meg_ Indult vila utón titkos szavazással liáiomszázti7ennyolc szavazattal kettő ellenében eltagadták a választási tör- Vi-ityt A választási törvény előírja, hogy r választások általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással történjenek■ A törvény kimondja, hogy a nagv nemzetgyű­lés tagjává választható minden, román állampolgár, aki 33. életévét betöltöt­te és váJasztójoga van. Róma (TASZSZ) A nyugateurópai országok több baloldali szocialistája és az Izraeli Egyesült Munkáspárt Lépvise'öje szeptember 22-én — az Olasz Szocialista Párt fennállásának WI. évfordulója alkalmából — össze­gyűlt Genovában és az Olasz Szocia­lista Párt vezetőségének tagjaival együtt, Pietro Nenni elnökletével, fel­hívást intézett a szoeiáldirnokraták- hoz és a tlabouristákhoz s felszó If tot - ta őket a béke védelmére. A felhívás aláíró: javasolják, hogv a szociáldemokraták és labouristák Frankfurt (ADN): A nyuqatnémet- ©tsgági lapok túlnyomó többsége to­vábbra is nagy teret szentel a népi kamara bonni látogatásának. A Stutt­garter Nachrichten és a Südkurier rá­mutat, hogy támogatni kell minden olvan lépési, amely a német egység békés helyreállítását szolgálja. A Hamburger Anzeiger, a Mann­heimer Morgen és a Rhein neckar Zei­tung különös figyelmet szentel a bonni politikusok kijelentéseinek, akik egyre nagyobb számban foglalnak ál­fMTl) A Nixou-féle korrupciós bot­rány legújabb fejleményei körré 'tar­tozik, hogy Nixon szenátor, a Köztár­sasági Párt közlársasági alelnökje- 1 öltje tefleviziós adásban számolt be arról a 18.000 dollárról, amelyet kü­lönböző üzletemberektől kapóit. Nixon hangoztatta: Semmi rosszat sem kö­vetelt el azzal, hogy 18.000 dollárt fogadott el különböző üzletemberek­től azérl, hogy azok segítsék megfi­zetni ..hivatalos kiadásait.‘‘ A Köztársasági Párt alelnök jelölt­je a továbbiakban azzal igyekezelt elterelni a figyelmet saját ügyéről, hogy a demokratapárti politikusok korruptságáról beszélt. Célzott a Fe­hér Ház egyik titkárnőjére, akinek férje „súlyos botrányba keveredett", majd Stevensont, a Demokrata Párt körtársasági elnök jelöltjét támadta. Stevenson kormányzó is számoljon he. — mondotta — hogy honnan erednek az illinoisj „politikai tőké:." Nem sokkal Nixo<n televízióban közvetített „beszámolójának" elhang-| A jelöltállítás jogával rendelkezik a román dolgozók valamennyi szer. vezete. továbbá az üzemek, hivata­lok, állami é$ kollektív mezőgazdasá­gok dolgozóinak, valamint a katonai egységek tagjainak gyűlései. A nagy nemzetgyűlés tagjai egy­hangúlag megerősítették a nagy nemzetgyűlés elnökségének a 12- és 13. ülésszak között kiadott törvény­erejű rendeletéit. Az elnöklő Dumitru Coliu zárszavá­ban köszönlötle a nagy nemzetgyű­lés tagjait és éltette J V. Sztálint, az egész dolgozó emberiség lángeszű ve­zérét. A megjelentek hosszasan éltették Joszif Visszarionovics Sztálint. kapcsolódjanak be a fegyverkezési verseny megszüntetéséért, a keilet és nyugat közti kapcsolatok megjavítá­sáért, a gazdasági és kulturális csere fejlesztéséért, a bonni és párisi szer­ződés ratifikálása eilen, a távolkeleti problémáknak a koreai és indokínai háború megszüntetése útján történő békés megoldásért folytatott küzde­lembe. A felhívást olasz, firm, osztrák, francia, nyugatnémet, angol, belga szocialisták és az Izraeli Egyesült Munkáspárt képviselője írták alá. Iáét az ős-sznémet megbeszélés foly­tatása mellett. A Frankfurter Allgemeine vezércik­kében a következőket írja: — Ha a nyugati ha tál makkal kö­tött szerződések életbelépnek, a tá­vol messzeségbe kerül Németország egyesítésének lehetőségié. Minden né. met számára szörnyű gondolat az, hogy ezért ö is felelős. Ezért érdemes és szükséges kutatni a lehetőségeket a német kérdés megoldására. zása után Eisenhower is nyilatkozott és kijelentette, hogy Nixon most már „tisztázta magát az ellene elhangzott vádak aló!“. Stevenson Nixon vallomására — hogy Illinois államban magánosoktól összegyűjtőit titkos alapból pénzeket juttatlak magasrangú állami tisztvi­selőknek — a következő „magyaráza­tot’ 'adta: „A titkos alapból azoknak az állami tisztviselőknek a fizetéséi egészítelték ki, akik magánvállala­toknál élvezett magas fizetésről mond tnk le, hogy az álltam szolgálatába lép­jenek." Truman Sparkman szenátort, a de­mokrata Párt alelnökjelölljét — akit a republikánusok azzal vádollak, hogy felesége számára, ki tíz éve, min! titkárnő dolgozik mellette, álla­mi fizetést állapítottak meg, — a kö­vetkezőképp védte meg: „Ebben sem­mi kifogásolni való nincsen. Amikor szenátor voltam, én is ugyanúgy tet­tem." RÖVID hirer: BELFÖLD Kossuth Lajos születésének 150. évfordulója alkalmából „Az 1843—49 es szabadságharc’1 címmel kiállítást rendeztek Budapesten a néphadsereg Vorosilov úti központi tiszti házában. A kiállítás számos korabeli doku­mentummal. rajzzal mutatja he a ma gyár történelem o dicső szakaszának legfontosabb eseményeit, mai nép­hadseregünk elődjének, a Kossuth állal megszervezett honvédségnek ha di tetteit * A III. békekölcsönjegyzés első nap­ján irányvonat indult Hódmezővásár­hely felé Budapestről a Soroksári-úti pályaudvarról. A feMobogózott, virá­gokkal díszített vonatot Lőcsei János, Kossuth díjas mozdonyvezető, a Ma­gyar Népköztársaság kiváló vasutasa vezette, A békekölcsönjegyzé* első reggelén indított irányvonat egyhetes békemű., szak kezdetét jelenti, amely alatt a pályaudvar dolgozói még az eddigi­nél is nagyobb eredmények elérésére törekednek. * Az idén eddig 14 ezer látogatója volt Budapesten az MSZT orosznyel­vű központi könyvtárának. KÜLFÖLD A reakciós holland kormány, mint az AFP jelen ti, életfogytiglani bör­tönre enyhítette Willy Lages holland háborús bűnös halálbüntetését. Willy Lages, Hollandia náci megszállása alatt belépett az SS be és felelős 70 ezer hollandiai zsidónak német gvüj- tőtáborha való deportálásáért. (MTIj * Mint az AFP felentl, Jokohamában már ötödik napja tart az amerikai katonai szállítási szolgálat 3000 japán dolgozójának sztrálkja. A sztrájkolok fizetésük rendezéséi követelik. A Jo slda.kormány rendőrsége már több ízben megtámadta a sztrájktörőket. A sztrájk azonban a rendőrség beavat, kozása ellenére tovább tart. * Páris (TASZSZ): A francia minisz­tertanács szerdai ülésén elhatározta, hogy a nemzetgyűlés elé terjeszti a „kikötői munka megszervezéséről“ szóló törvényjavaslatot. A törvényja­vaslat szerint a „kikötömunkásoktól elveszik kikötői jegyét, ha megta­gadja a felajánlott munkát.’’ A „ki­kötő jegy” jogosítja fel a kikötőmun­kást a munkavállalásra. Az Humanité rámutat, hogy a kor­mány ennek a reakciós törvényterve- zetnrk segítségével akarja megszün­tetni a kikötőmunkások sztrájkjogát. « Mint az Associated Press hírügy­nökség jelenti, az Egyesült Államok legfelső törvényszéke szerdán St. Louise (Missouri) és Set.tale (Wash ington) városokban elrendelte 12 to­vábbi kommunista vezető pártiunk, cionárius letartóztatását. A letartóz­tatott kommunisták ellen azt a szokó sós hazug vádat emslik, hogy „részt vettek a kormány erőszakos megdön­tésére irányuló összeesküvésben." * Mint az AFJ jelenti Beiirutbót, az új libnoni kormánv megalakításával Abdallah Jafit bízták meg. a kapitalista országokban KAPITALISTA ORSZÁGOKBAN az áliamkölcsönöket nem a dolgozók ja­vára. nem békés célokra, hanem ha­lálgyárak táplálására, a rabló hábo­rúk előkészítésére, ^Jtis népek leigá zására, hatalmas elnvomó apparátus fenntartására fordítják. Az Amerikai Egyesült Államokban a katonai ki­adások az utóbbi év folyamán több, mint háromszorosára megnövekedtek és jelenleg az összes költségvetési bevételeknek több, mint 80 százalé­kát leiemésztik. Angliában az egész ájlami költségvetésnek a fele, Fran­ciaországban az 59 százaléka, Jugo­szláviában körülbelül a 75 százaléka katonai célokra megy. Egyre csökkentik a kapitalista or szágokbap a polgári szükségletekre termelő ipart, egyre több közszükség leli cikkeket gyártó üzemet állítanak le, a munkások ezreit bocsátják el, emelik, a tömegfogyasztási cikkek árát és az adókat. S közben egyre növekedik a monopóliumok szuperjö- vedelme Az angol monopolisták kis csoportjának profitja az egész nem zeti jövedelemnek több, mint kéthar­madát emészti fel. AGYUK, BOMBÁK, bombázók, na- paimbombák és más halálthozó fegy­verek készülnek a kapitalista or­szágok államkölcsöneinek összegeiből, A burzsoá országokban az államköl- csönökböl befolyó összegeket nem termelési célokra, nem anyagi érté­kek előállítására fordítják, s éppen ezért élősdt, népellenes jellegűek ezek a kölcsönök, hiszen a tőkések meg, gazdagodásának legtöbb forrását ké­pezik. A kölcsönök minden haszna a kapitalisták zsebébe vándorol, akik a kötvények túlnyomó többségének a birtokában vannak. AZ IMPERIALISTA TERJESZKE­DÉS és más országok rabságba dön­tésének eszközéül szolgálnak tőkés országokban a kölcsönök. Világos példája ennek az a kölcsön, amelyet az Egyesült Államok nyújt „MarshcV. terv" márkázással egyes burzsoá or­szágoknak. Ezeket a kölcsönöket is a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni háború kirobbantásá­nak előkészületeire, az amerikai mo­nopóliumok esztelen világuralmi ter­veinek megvalósítására lordítják. A lengyel hatéves terv keretében épülő andrychowi pamutipari kombi nátban üzembe helyezték a vastagszá. lú fonóda első gépcsoportját és ezzel a hatalmas üzem e'ső részletében megindult a termelőmunka. A kombinát építőmunkásai a Szov­jetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusának tiszteletére a Szovjetunióban A SZOCIALISTA Al.LAMK0LC.SO- NÜK alapvetően különböznek a bor* z.soá országok kölcsönéttől. A Szov­jetunió a kölcsön kibocsátásából be­folyó öszegeket a népgazdaság finan­szírozására. a népgazdaság fejlesrtésé- nek fokozására é-s meggyorsítására használja fel. A kölcsönökkel kapcso- lalos kifizetéseket nem adóztatás út­ján beszedett összegekből eszközük, liánéin a szocialista üzemekből, az állami költségvetésbe befolyó bevétel­ből. A szovjet emberek jól tudják, mire fordítja az állam kölcsönadott rubel­jeiket, „ Végtelenül boldog vagyok, hogy azt a pénzt, amit kölcsön adok a hazának, a sztálini korszak nagy építkezéseinek megvalósítására fordít­ják majd“ — mondotta Olcg Iszakov, a moszkvai „Sarló és Kalapács”, gyár olvasztóra, amikor tavaly köl­csönt jegyzett. Hasonlóan gondolko­zik minden szovjet ember, mert a sztálini ötéves tervek bebizonyították, ami a Szovjetunióban terv, az mindig valósággá válik. A szovjet emberek ezidőszerlnt az új ötéves terv telje­sítéséért dolgoznak. Ez az ötéves terv a békés gazdasági cs kulturális építés terve. A BÉKE NAGYSZERt) ALKOTÁSAI épülnek a sz«>eialisla államkölcsönök- böl. öt-hét év alatt elkészül az üt ha­talmas vlzicrőmű, együttesen 4,210.000 kilowattra tervezett kapacitással; együttvéve több, mint 35 kilométer hosszú 9 nagy gát; több mint 4000 kilométer fővfzlevczető és összcVütő csatorna és 8 nagy víztároló csatorna. Csupán az öt új sztálini vlzlcrőmíí- óriás évente 22 milliárd 500 millió kilowattóra villamosenergiát ad a szovjet hazának. Ez az energiaineny. nyiség hozzávetőleg 50 millió ember munkáját helyettesíti. A kujbisevi és a sztálingrádi erőművek a világ leg­nagyobb erőművei lesznek, BÉKÉS ALKOTÓ MUNKÁJÁVAL a szovjet nép a béke, a demokrácia és a szocializmus ügyét védelmezi. Az 1952. évi állami költségvetés ösz- szesen 476.9 milliárd rabclre rúgó ki­adásaiból több mint 180 mlllárd 8 népgazdaság fejlesztésére és kb 125 milliárd rubel szociális és kulturális célok megjavítását szolgálja. A hon­védelemre előirányzott kiadások az összes kiadásoknak mindössze 23.9 százalékát teszik ki. most újabb nagyjelentőségű kötele­zettségeket vállaltak, amelyek ered­ményeként a kombinát vastagszá’.ú fonodájában újabb gépcsoportok kez­dik meg működésüket a tervben elő irányzott határidő előtt. Rohamos ütemben haladnak a munkálatok a középszálú fonóda, valamint a festó- és kazánműhely építésénél is. A Genovában összegyűlt szoc ali*ták felhívása Nyugatnémet sajtóhangok az össznémet megbeszélésről A hivatalos amerikai közélet egyre több szennye merül fel a Nixon-iigy kapcsán Azok az óriási eredmények, amelyeket a szovjet nép a kommuniz­mus építésében elért, minden ország dolgozóit lokozottabb harcra lelke­sítik a háborús gyújtogatok ellen; arra mozgósítanak, hogy minden nép, amely a szocializmus építésének útjára lépett, a szovjet néphez méltó ál­dozatkészséggel járuljon hozzá kölcsönjegyzésekkor is a világbéke meg­szilárdításához. Megkezdődött a termelés az andrychowi pamutipari kombinát vas’agszálu fonodájában 'lelő, amerikai nagytőkéseknek adta el Jugoszláviát Munkanélküliség és spekuláció Görögországban fiigo»»ltieláhAi érkező hírek •' szerint a titoisták egész sor rendszabályt hoztak, amelyek a ju­goszláv gazdasági életben szabad teret biztosítanak a kapitalizmusnak. Egyike a legfontosabbaknak ezek között az intézkedések között, hogy eltörölték az állami külkereskedelmi monopóliumot. Ez a lépés megnyitot­ta, az utat, az amerikai töke rabló be­avatkozása előtt. Jugoszláviában ma minden vállalat, szövetkezet és magánszemély szaba­don foglalkozhat importtal és export­tal, az ehhez szükséges töke felett érdekeltségek rendelkeznek. Az amerikai monopolisták külön behozatali és kiviteli bankot alapí­tottak Jugoszláviában és különleges vámkedvezményeket erőszakoltak ki maguknak, hogy dömpingáruikat el­helyezhessék s ezekért cserébe a Legértékesebb jugoszláviai árut köny- nyen és olesón kiszállíthassák. Ezt az líj lépést — mely nem jelent egyebet, mint a jugoszláv nép érde­keinek elárulását a külkereskedelem terén is — Titoék „liberalizálás“-nak nevezik. Ez a ,,liberalizálás“ az év elején az Egyesült Államok és Jugo­szlávia között kötött gazdasági egyez meny következménye. Amerika nylonharisnyát, gombot, tűt, gengszter .filmeket és pornográf könyveket szállít Tiloéknak a leg. értékesebb fém- és ércanyagokért. Titoék minden szégyenkezés nélkül „sikerként“ könyvelik el. hogy 1951- ben a jugoszláv kivitel 23 százaléka az amerikai imperialisták kezébe ke­rült s a több mint 9 milliárd dinárt kitevő export túlnyomó részét réz, ólom, anfimón és banxit képezte. 1952 első két hónapjában újabb 98.000 tonna Indiát útnak ezekből a nyersanyagokból, aj USA felé. A •Jugopress“ nevű titoistn távirati ügy nökség szerint „a jugoszláv színesfém- kivitel a háború után hallatlan mér. lékben megnövekedett és az 1050. évi 220.000 tonnáról már 1951 ken 500.000 tonnára emelkedett i/sancsak „győzelemként“ állít­ják be Titoék azt is, hogy fa­anyag- és mezőgazdasági termék ex­portjuk is állandóan emelkedik. Az eredmény itt 200.854 tonna volt 1951. ben — köze! 2 milliárd dinár érték, ben. Az amerikai cégeit Titoék segítsé­gével tervszerűen kifosztják Jugoszlá viát. A Morgun-bankház által pénzelt ..Anaconda Cooper Mining Company'' a bori bányákat rabolja ki, ti „Foster Weller Corporation“ ólom és cink­bányákat bitorol a szlovéniai Mezsi- cében, valamint a hozankibrndi és riekai olajfinomítókul, „ „Continental Supply Cor poralmi“ petliy a dráva- menti ásványolaj kiaknázására szer­zett koncessziókat. Titoék potom pénzért adják el Ju goszlávia természeti kincseit. Az ólom világpiaci ára 370 dollár ion. nánkint. de Titoék 92 dollárért adják el az USA.nak. A rcz tltoista ára 296 dollár, a világpiaci 060 dollár helyett. Ilyen körülmények között joggal írja a Newyork Herald Tribu­ne is, hogy „Jugoszlávia rendkívül jó üzlet'. Minden Jugoszláviának adott, dolláron két dollárt keresünk.“ Mindezek után nem csodálatos, hogy Jugoszlávia külkereskedelmi mérlege passzív, 1951-ben — a TANJUG hír­ügynökség szerint. — 121 millió dol­lár, tehát több mint 36 milliárd di­nár volt a deficit s ezt hiába akarták Titoék a kapott ,,segélyekkel“ eltün­tetni. Az amerikai „segély“ még a belgrádi rádió szerint is 95 százalék­ban csakis hadi kiadásokra fordít­ható. Titoék gazdasági politikája a tönk szélére juttatta Jugoszláviát. A bel­grádi klikk ma már a lehető legkeve­sebbet beszél az iparosításról és Kid- rics szerint, aki Tito egyik gazdasági „szakértője“. Jugoszláviának csak mi­nimális iparosításra van szüksége... ity fen> Titoék garázdálkodásá­nak eredménye, a jugoszláv nép azonban nem nézi tétlenül or­szága kiárusítását. Napról-nopra nő a gyűlölet Ti'o és klikkje ellen s egyre közelebbi az az óra. mely meghozza a jugoszláv nép felszaba­dulását és győzelmét. A „Le Mouvement Syndlcal Mon­dial” írja: Görögországban növek­szik a munkanélküliség Az „Ellinikosz Vorasz“ című sza. loniki lap hivatalos adatok alapján jelenti, hogy Szalonikiben a dolgo­zók 35 százaléka munkanélküli. Szerre, Drama, Kavalla, Xanlhi és más görög városok dolgozóinak 17 százaléka munkanélküli, Rendisz belügyminiszter a parlamentben be­jelentette, hogy mintegy 20 ezer közhivatalnok elbocsátása áll kü­szöbön. Számtalan üzemet zárnak be és dolgozók ezreit teszik az ut­cára. 1952 májusában bezárták a textxlgyáraknak több, mint felét. A lignitbányák vezetősége jelen; tette a kormánynak és az amerikai missziónak, hogy bezárják a lignit­bányákat. Ezáltal 2500 munkást fe. nyeget elbocsátás. Korintoszban a vendéglők tulajdonosai közölték a kormánnyal, ha nem törli el a lei­eméit íorgalmiadót, kénytelenek lesznek vendéglőiket bezárni Az úgynevezett .,kölcsönös biztonsági hivatal’’ ix 400 ezerre becsüli je­lenleg a görög munkanélküliek szá­mát. Vidéken, a lalvakban és a Gö­rögországhoz tartozó szigeteken már tragikus a helyzet, Ahelyett, hogy a szegényparasztokat véde­nék, a kormánv kiszolgáltatja őket a kapzsi spekulánsok kénye kedvé­re. A kormányt jelenleg 2.148 drách. mában állapította meg a búza kiló­jának árát. A spekulánsok és liszt- kereskedők, kihasználva a parasz­tok szorult helyzetét, 1.500 drach­mán alul kaparintják meg a búm kilóját, hogy azután télcn — néni tavaly tették — 3.900— 4600 drach­máért adják el Az olajtermelő parasztok már beszolgáltatták a termést, de ellen­értéket még nem kaptak. Venizr- lösz bizonytalan ígéretekkel pró­bálja az olajtermelőket iélrevezetni. At amerikai pénzügyi misszió visz- szautasitolta a gyapottermelők ké­rését. hogy kifizessék nekik a be­szolgáltatott gyapot árát. Ugyan­akkor a nagykereskedők 50 száza­lékkal lenyomják az eladatlanul maradt gyapot és olaj árát. Szamosz szigetén a parasztok még a jegyre, kapott cikkeket sem tudják megvásárolni, mive/ termé­keik eladatlanok, vagy csupán ne­vetséges árat kapnak érte az állam, tói és a nagykereskedőktől. A spe­kulánsok 6.250 drachmára nyomják le az olaj kilójának vásárlási árát, hogy azután 12 500 drachmáért ad­janak egy kiló olajat.

Next

/
Thumbnails
Contents