Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)
1952-09-27 / 227. szám
1952 SZEPTEMBER 27 W B P í, O h Népnevelőink harcosabban agitáljanak a békekölcsönjegyzés sikéréért Népnevelőink száziai Járják csütörtök óta bányáinkat, üzemeinket, fal- vainkát, hivatalainkat, hogy minden dolgozóhoz eCvigyék megyénkben is a miniszlertanáes felhívását: a haza javára, a magad hasznára jegyezz békekölcsönt ! Megtisztelő feladata népnevelőinknek a jegyzésgyüjtés, amelyet jó politikai munkával, jó érvekkel kell győzelemre vinmiök. Az eddig elért jó eredmények mellett vannak hiányosságok a politikai munkában, az agi- tációban. A kommunista példamutatás "A" békekölcsön-jegyzés első napján a Porcelángyárban, Németi községben, Petőfi-aknán, a közegészségügyi inlé- * étnél és sokiheíven másutt, özv. Kaj- tor Jánosné, Jakabovics Béla, Verec- kei Lajos, Tóth László cltvlárs-ak és még sokan mások, kommunista példamutatással jegyeztek békekölcsönt, teljesítették párttagsági kötelességüket, hogy: „Minden erejével harcoljon a párt, a dolgozó nép, a haza ügyéért, a Magyar Népköztársaság felvirágoztatásáé rt‘‘. Ott, ahol a kommunisták példát mutattak, általában eredmémves a jegyzés. B'e számos helyet találunk, ahol a párttagok nem teljesítik kötelességüket, nem járnak jó példává'! é'en a jegyzésben, viszolyognak, fe- 1 lekerekednek bennük a kispolgári nézetek, mint Keszthelyi Vitusz elvtársban Eelsőszentmárton községben. A pártonldvüliek elvárják és megkövetelik. hogy a párttagok, tagjelöltek mulassanak példát a jegyzés- ! cn, lettekben is mulassák meg, hogv ők az elsők. Különösen elvárják ezt a dolgozók a funkcionáriusoktól. A zömében becsületesen helytálló párt, szakszervezeti, tanács, MNDSZ funkcionáriusok mellett találunk olyan vezetőket, akik nem úgv jegyeztek, mint ahogy vezetőkhöz illik. Ebben a hiányosságban megtaláljuk a népnevelőink munká jának gyengeségét is. Sok „kisebb“ 'funkcionáriushoz úgv mennek oda, mint egyszerű dolgozókhoz és nem követelik meg például a szakszervezeti vezetőségek, az állandó bizottságok tagjaitól, hogy élenjárjanak a jegyzésben, nem beszélnek velük a kommunisták, a vezetők kötelező példamutatásáról. Ez többek között azt is mutatja, hogy népnevelőink nem elég harcosak, sokszor visszavonulnak, ahelyett, hogy világos érvekkel, magyarázatokkal felvennék a maradlsággal, a helytelen magatartással a harcol. Mondják meg népnevelőink azoknak a párttagoknak, vezetőknek, akik nem mutatnak példát a jegyzésben, vagy nem erejükhöz mérten jegyeztek: hogyan várják el ezek az emberek, hogy a többi dolgozó ráhallgasson, hogyan akarnak a vezetők lenni, amikor elmaradnak a tömegek mögött? A hazafiság Népnevelőink igen helyesen beszélnek a terv alkotásairól, amely itt széniünk előtt valósul meg, de kever«! szólnak a hazafias kötelességről!. Ez az ország véglegesen a do gozók hazája lett, megvalósultak és megvalósulnak azok a célok és vágyak, amelyért a magyar nép évszázadok óta ontotta vérét, ez a föld az, me yen annyiszor apáink vére folyt a jobb óletért, itt hordozták a szabadság zászlóit és a szabadságért folyó harcban hulltak el a nép legjobbjai. Es eljött az az idő, amelyért Vörösmarty Mihály így kiáltott és amelyben any- nyira bízott: „Még jöni kel, még jőni fog egv jobb kor, mely után“ százezrek epedeztek. Népünk nem sajnált semmilyen áldozatot a hazától a történelem folyamán, amikor az ő ügyéről volt szó. Ha katona kellett a nép ügyéért, anya fiai közül „egyiket odaadta, a másikat nem siratta'’ — de állta a dolgozó nép a harcot. És most, amikor a mi ügyünkről van szó, amikor a mi boldogulásunkat segíthetjük c'lö saját erőnkkel, amikor valamennyien részesei vagyunk saját munkánk gyümölcsének, akkor vannak olyanok, akik a haza építésének ügyét a maguk egyémi, kicsinyes problémái mögé helyezik. Beszéljenek népnevelőink arról: Magyar dolgozók! Építsétek a nép országát! Védjetek a magyar függetlenséget... jegyezzetek békekölcsönt! Béke Népnevelőink beszélnek a békéről agitációjukban, de legtöbbször csak általánosságokban említik meg, hogy „harcoljunk a békéért”. Arról kevés szó esik, hogy mit jelent egy-egy dolgozónak, egyéni gazdának a béke. Beszéljenek arról is népnevelőink, A németi délszlávok, akik a békekölcsön első napján több, mint 6000 íorintot jegyeztek, jó munká val tetézik meg az államnak lei- ajánlott forintjaikat. Azok a dolgo_ zó parasztok, akik csütörtökön nemes vetélkedést indítottak, hogy melyikük jegyez többel, pénteken lelkes versenyre hívták egymást, hogy még jobb munkával tegyék ünneppé a harmadik békekölcsön- jegyzés napjait. Jurisák Györgv középparaszl az elsők között írta nevét a jegyzési ívre, — Négyszáz forintot jegyeztem — mondotta —, de még ez is elenyészően kevés ahhoz képest, amit államunk adott nekünk eddig visz_ sza. Csupán a mi kis, falunk is többszörösét kapta már vissza az ötéves terv során annak az ösz- szegnek, amit a terv- és békekölcsönök idején jegyeztünk. 1950- ben bevezették a községbe a vilhogv egyre szebb életüket a békének köszönhetik a város és a falu dolgozói. Szerezzenek helyi példákat ehhez népnevelőink. Menjenek el a községi Népbolt-ba és nézzék meg, hogy mi mindent vásárol egy-egy dolgozó paraszt, hasonlítsák össze azt a múlttal, amikor örült a faíu dolgozója nem egyszer, ha fél ki'!ó sóra jutott pénze de voCt, amikor pénz helyett tojással volt kénytelen fizetni. Ilyen, vagy ehhez hason'ó módon mutassák meg népnevelőink, hogy mit jelent egy-egy dolgozó életében a béke. Az agitáció eszközei Több helyen, így Bezedek községben is igen hatásos szemléltető -agi- Tációt folyt a Írnak a népnevelők. Be- zedeken dombormű térképet készítettek, amelyben bemutatják, hogy míg nálue.k a felemelkedés, a jólét a dolgozó parasztság sorsa, addig Tito Jugoszláviájában elesettség, nyomor a dolgozók osztályrésze. De hasonló he- Cyes kezdejnényezések vannak a Sörgyárban. Használják fel népnevelőink munkájukban a szemléltető agitációt, a megjelent brossurákat, röplapokat. Népnevelőink sokhelyen nem elég éberek, „mellékesnek“ tekintik az ellenség munkáját, aki minden igyekezetével, sok esetben nem nyíltan, de azon van, hogy akadályozza a békekölcsön jegyzés sikerét. Népneveiőink- légyenek éberek, figyeljenek fel az ellenség aknamunkájára, leplezzék azt Ce a dolgozók előtt. Jelentős feladatok állnak még népnevelőink előtt. Ha a munkában meglévő hiányosságokat kijavítják, az agitáció színvonalát emelik, az eddig elért szép eredmények tovább növekednek, még több forint kerül a jegy- zésgyüjtö ívekre, a haza javára, a I dolgozók hasznára. lányt Tavaly vezetékes rádiót kaptunk s ma már csaknem minden házban szól a rádió. Ebben az esz tendőben még bőkezűbben ajándékozza meg falunkat az ötéves terv: járdát kapunk és megkezdik az új kultúrotthon építését. — Ezért határoztam el — folytatta Jurisák György, — hogy még jobb munkával törleszteni le a dolgozók államával szembeni adóssá gomat. Az őszi árpa vetését már teljesen befejeztem. Ug\ tervezem, hogy szombat estére végzek a vetőszántással, úgy, hogy a jövő hét elején mdr hozzáfogok a búza veié séhez is. Eközben nem feledkezik meg Jurisák György középparaszt az őszi termények betakarításáról sem. A napraforgót teljesen leszedte már és pénteken megkezdte a burgonya szedését is. Elhatározta, hogy valamennyi terménybő! túlteljesíti beadási kötelezettségét. A békeköfesönjegyzés újabb lendületet adott az őszi munkáknak Németiben HÁZI AGITÁCIÓ Kisfiam, Péter öt és fél. éves, a Geisler Eta-utcai napközibe jár. Szőke haja, nagy, kék szeme van cs akkor néz a íegártatlanab- bnl, amikor valami rossz fát tesz a tűzre, vrfgy amikor valamilyen kéréssel hozakodik elő. Csütörtökön este gye. nusan, kedvesen fogadott. Megkérdezte, nem vágyni,--e éhes, otthonmaro- dok-e, majd amikor min. * derive kimerítő választ kapott. nagy lélegzetet vett és kirukkolt az első fő- kérdéssel: — Mondd apa, te menynyi békekölcsönt jegyeztél? Megmondtam: ezernyolc, százat. — Ilit, annyit... És arn/n? — faggatott tovább. — <5 nyolcszázat. Ismét csodálkozás. Fiam kerekre nyitotta szemét, elővette legszélesebb mo. sólyát és láttam, hogy most jön a nagyágyúval. — Ana... Hallod, apa... Az óvónéni mondta, hogy mi is jegyezhetünk békekölcsönt. Legtöbbet négy forintot vihetünk be. Azt hiszem, mindenki rísz... Ezt mind egylélekzelre darálta le. Utána elhallgatott és rárakozásteljesen nézett. F.n csodálkoztam: mi az, enntfi az egész! Hiszen Péter tudja, hogy szabadon rendelkezilc perselyének tartalma fölött. Már vagy hat hete kap heti két forint szebpénzi, így ~ leszámítva az időközben elnyalogatott fagylaltok és elrágcsált csoko. ládák árát, — van neki legalább kétszer négy forintja. — Rendben van. Menynyit akarsz jegyezni? — Négy forintot — vágta rá ragyogó arccal. Helyes. Kivesszük holnap reggel o perselyedből és beviszed a nap. közibe. Hosszú csend. Láttam, valami nem stimmel. Péter szokása szerint lehajtott fejjel szöszmötölt kék kötöttkabátja piros gombjával, azután végre kinyögte: — A perselyből! Hát nem ti adjátok1! Csupa szemrehányás, méltatlankodás volt az egész gyerek. Láttam, hogy ne-m megy egyszerűen a dolog. — Hát mi már jegyeztünk. igaz? Bólintds. __ Ha mi adnánk neked a pénzt a békekölcsönre, akkor megint csak mi jegyeznénk és vem tel — Igen. de én gyűjtök... És ha tele lesz a persely, akkor veszek ... — Hát majd kél héttel később lesz tele! — Akkor nem jegyzek! — jelentette ki fiam és úgy tett, mint aM maga részéről lezárta a vitát. — Te... Te igazán nem vagy éhes? — kérdezett ismét. — Én nem és te! — Én már ehetnék! — Hát akkor menjél vacsorázni valahová. Mert mi nem adunk neked enni. Mi gyűjtünk... — Kapok majd a naiv köziben, ha ti nem adtok! — Nem hiszem, mert az ovónéni is gyűjt• Akar venni magának valamit és a vacsorád árát összespórol ja... Péler lehajtotta fejét és úgy figyelt fölfelé. Nem tudta, komolyan bcszé- lek-e, vagy sem. De végül úgy látta, legjobb tréfának venni a dolgot. — Ugye.e csak viccelsz? — Hát persze! — ölembe húztam a fiút. úgy magyaráztam neki tovább. — De látod, -milyen rossz lenne, ha mindenki csak saját magára gondolna? De különben is nem másnak adod a pénzt, hanem magadnak. Ugye mennyi szép új játék van a nun- köziben? Most alakították. festették a szobákat. Meg ott van az új lubickoló. Az legalább ezerszer auy- nyiba került, mint ameny- nyit te jegyeztetni akartál — velünk, magad he. lyett. Látod, abból a pénzből is játék, zuhanyozó, kisasztal meg mit tudom én még mi lesz az ovo. dósoknak. — De mikor én gyűjtök ... Most már bizonytalan volt a hangja. Látszott rajta, adna is már meg nem is. Pillantása ide-oda járt köztem és a könyv- szekrényen álló kis persely között. Csend lett. Péter az asztal mellé húzódott, megemészteni a hallottakat, én meg figyeltem az utca. ról beszűrődő hangokat. Kórház-tér felől csengő hangok szűrődtek be. A békekölcsön-jegy zést iinne 'pelfék a diákok, ők „zakatoltak" a téren. Péler is fiilelt: — Kik énekelnek! — Gyerekek. — Menjünk le nézzük meg... Igazán... — Minek? Te úgy sem jegyzet! — Én? Dehogynem! Három forintot viszek be az óvodába! — Hát akkor gyerünk! Az utcai lámpák alatt táncoltuk, keringtek a fiatalok. A békekölcsöniegu. zésről énekeltek, a hazáról. az új elvárakról isi:illákról, óvodákról. Ránéztem a fiamra, ő meg éppen rámnénett. Biztatóan megszorította a kezemet és felnőttes komolysággal ismételte: — Jól van! Hamm forintot jegyzek! G. L. A" A Mezőgazdasági Szerárugyár békebizottsága a békekölcsönjegyzésért A békebizottságok legfőbb leiadata a békekölcsönjegyzés idején, hogy a népnevelőkkel együtt megmagyaráz. zólc, miért kell nekünk békekölcsönt jegyeznünk és hogy mindezt összekössék a Ili. Magyar Békekongresz- szussat. A Mezőgazdasági Szerárugyár békebizottsága túlnyomórészt jól oldja meg feladatát. Megmagyarázza a dolgozóknak, miért jegyzőnk békekölcsönt. Hétfőn munkaversenyt indított a dolgozók között a békekongresszus tiszteletére. Szebbnél-szebb eredmények születnek ezen a versenyen: Mi- hovicz Vincéné 185 százalékot. GoL wáth István 165 százalékot ért el például szerdán és még sokan megközelítették őket. A békebizottság ezzel helyesen Összeköti n héUehnngrexsxusra való ItéexiUe-mt a békekölexfínjegyméxtel a termelés vonalán. ‘Agitációjukban azonban már helytelenül elválasztják a kettőt Jól megmagyarázzák a dolgozóknak, hogy mi a békelrölcsön- jegyzés jelentősége, jól megmagyarázzák, hogy mi a békekongresszus jelentősége. de különválasztva: először elmondják az egyiket, utána a másikat. A békebizottságok akkor agitálhatnak a leghatásosabban, ha a kettőt, szoros egységükben tárgyalják. Agitációjukban kiindulhatnak például abból is, hogy felelevenítik a dolgozó előtt a két szót: békekölcsön, békekongresszus, — mind a kettő a békévé] kezdődik, tehát kapcsolat van közöttük. Ezután megmagyarázhatják a dolgozóknak, hogy mennyi, re összefügg és egy célt siolgál mind a kettő, milyen feladatokat ró ez ránk. A Mezőgazdasági Szerárugyár békebizottságát segíti a pártszervezel. Segíti úgy, hogy a párttitkár, vagy egyik pártvezetőségi tag, beszélget el a békebizottság vezetőivel, vaav tagjaival, de segíti a békebizottság tagjai között lévő párttagokon keresztül is. A gyár békebizottsága minden mun. kájábart ki is kéri q pártszervezet se gítségét és emellett szorosan együtt- mür.cúik a tömegszervezetekkel is. A feladatok, kampányok — így a béke kölcsönjegyzés — alkalmával összejönnek a békebizotlság és a tömeg- szervezetek vezetői Kidolgozzák a kampány ütemtervét, megosztják egymás között a feladatokat. A mostani megbeszélés gyakorlati eredménye például az lelt, hogy a DISZ. 24 én, a békekölcsön jegy zés előestéjén szín. vonalas kultúrműsort adott a dolgozóknak, míg a békebizottság az utlö. rő pajtások segítségét is igénybe vette, A békebizottság már hosszú ideje patronálja az Egyetem utcai általános leányiskolát. Most, c béke- kölcsönjegyzés idején megkérte az úttörő pajtásoltat: ebédszünetben énekeljenek a dolgozóknak, kösz öntsék tel a jól jegyzőket. A dolgozóknak nagyon tetszett az úttörő pajtások éneke, hangos Elörej.vel viszonozták kö. szönésüket. A saját szemük előtt látták. milyen nagyszerű élete van a mi Hiúságunknak, segített ez megérteni nekik, hogy mi a békekölcsönt a békéért, gyermekeink jövőjéért le, gyezzük. A békebizottság nagyon sokat épít a jegyzésgyüjtő békeharcosok személyes példamutatására. A jegyző* gyűjtő ív tetején mindenütt ott találhatjuk a jegyzésgyüjtő békebizottsági tag jegyzési összegét, ami a legtöbb, szőr példás is Előfordul azonban egy-két eset, amikor a fordított helyzet áll lenn. amj meg is látszik a jegyzésgyüjtés meneténél. Kozma János anyagbeszerzőt például már sokat agitálták, de eddig nem tudták meggyőzni. Kozma János nem erejéhez mérten akar jegyezni, lóképpen azért, mert úgv látja, hogy nem maradt la a békebizotlság elnöke mögött. A békebizottság agítáció/dban beszél a nemzetközi helyzetről is, de ezt sem köti jól össze a mi életünkkel. Sokszor hangoztatjuk agitációnk- ban, hogv „ezzel szemben mi van Nyugatonami igen helyes, de ez még hatásosabb lehet akkor, ha úgy is felvetjük: ami Nyugaton még a Jelen, ax nálunk már exak mull. Beszélhetünk a Búza-, az Erdélyi kölcsönről, beszélhetünk a horthysta- kormány által felvett amerikai Speyer kölcsönről és ugyanakkor megmutathatjuk: a nyugati kormányok még ma is vesznek fel külföldi köt. csönöket, rávilágíthatunk, hová vezette ezeket az országokat — Jugoszláviát. Olaszországot és a többit, — a dollárköt csőn, illetve Marshall terv. A Mezőgazdasági Szerárugyár békebizottsága a kisebb hibák ellenére jól dolgozik. Maguk az eredmények mulatják meg ezt: a termelés eredményei és a békekölcsön jegy zés eredményei: a gyár dolgozóinak több, mint tele lejegyzett már. A békebizottság nagyon helyesen nem elégszik meg o, közepessel, hanem kiváló eredményt akar elérni. MAGYAR LÁSZLÓ Zólyomi Elemérné, gimnáziumi tanár a békekongresszusra készül Békét akartam mindig De aktívan csak június elsején kapcsolódtam be e békeharcba ... Sose tudom dlfelejteni a június elsejei béketalálkozót... Ott ismertem meg a munkások és a parasztok lelkesedését. Mintha magam előtt látnám, úgv emlékszem rá, hogy felállít a mikrofonhoz egy sokgyermekes beremendi munkásasszony és olyan őszinte lelkesedéssel beszélt, hogv lendületet adott nekem is. A legtöbb felszólaló arról beszélt: hogyan dolgozik a békéért. Én ebből megláttam, hogy nekünk elsősorban a munkahelyünkön kell a békéért harcolnunk. Ma a békekongresszusra készülök. Úgy, ahogy láttam: elsősorban a munkává.. Én biológiát és földrajzot tanítok. Tanításomat mindig összekötöm a békeharccal. Nem is tudnám elválasztani a kettőt. Ma például Eur. ázia általános áttekintésénél elmondottam, hogy Euráziában 3 fajta embér el. de ez egv fajba, az emberhez tartozik. Ekkor mindjárt lelepleztem Mai- thus, angol pap elméletét, aki azt állítja, hogy emberfajok vannak: ala- csonyrendüek és magasabbrendűek, s mivel a földön több az ember, mint amennyi élelem terem, azért az alacsonyrendűeket ki kell irtani. Megmagyaráztam: nem emberfajok, hanem emberfajták vannak, nincsen maga- sabbrendü és alacsonyabbrendü faj, minden ember egyenlő, nem igaz, hogy sok az ember a földön. Megmondottam a diákoknak, hogy Malthus elmélete a háború elmélete. De a nevelést nem fejezzük be az iskolában. Folytatjuk a kollégiumban is Én kollégiumi nevelő is vagyok a Leöwey Klára leánykollégium gimnazistái között. Esténként a vacsoraszünetek között sajtóolvasást rendezünk. Tanulószobánként ki van jelölve három lány. az egyik a külpoliti. kai. a másik belpolitikai és gazdasági, a harmadik a sajtó kulturális és sporthíreiről tart ismertetést, a legfejtettebbek pedi<j ellenőriznek. Az ilyen 6ajtóolvasás politikailag tájékozottá teszi a fiatalokat, erősíti a kollektiv szellemet, az egymás előtti felelősséget.., A sajtóolvasáson részvevő fiatalok mindig elolvassák az újságot, A békekongresszusra készülök békekölcsönjegyzésemmel is. 900 forinf békekölcsönt jegyeztem és kérem a békeharcosokat is: jegyezzenek ere. jükhöz mérten és példásan, mert a jó jegyző a békekölcsönjegyzésén keresztül is a békekongresszusra készül. Elmondotta: ZÓLYOMI ELEMÉRNÉ, a Leöwey Klára leánygimnázium tanára. A pécsújhegyi DISZ-brigád példát mutat... A pécsújhegyi isznpolóná] dolgozik a.z üzem DISZ brigádja, melynek tagjai már 3 hónapja sztahanovista szinten teljesítik a tervüket. A DISZ fiatalok a kölcsönjegyzésből is példamutatóan kivették ré. szűkét Valamennyien havi fizetésük száz százalékát legyezték, — ugyan, azon a napon pedig tervüket 176 százalékra teljesítették. A DISZ- fiatalok ezzel is bebizonyították szeretetükel pártunk iránt. A pécsújhegyi DISZ brigád tagjairól vegyenek példát megyénk DISZ. Háláljál: a haza javára, a maguk hasznára jegyezzenek minél több béke. kölcsönt1
