Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1952-09-27 / 227. szám

1952 SZEPTEMBER 27 W B P í, O h Népnevelőink harcosabban agitáljanak a békekölcsönjegyzés sikéréért Népnevelőink száziai Járják csütör­tök óta bányáinkat, üzemeinket, fal- vainkát, hivatalainkat, hogy minden dolgozóhoz eCvigyék megyénkben is a miniszlertanáes felhívását: a haza ja­vára, a magad hasznára jegyezz bé­kekölcsönt ! Megtisztelő feladata népnevelőink­nek a jegyzésgyüjtés, amelyet jó politikai munkával, jó érvekkel kell győzelemre vinmiök. Az eddig elért jó eredmények mellett vannak hiányos­ságok a politikai munkában, az agi- tációban. A kommunista példamutatás "A" békekölcsön-jegyzés első napján a Porcelángyárban, Németi községben, Petőfi-aknán, a közegészségügyi inlé- * étnél és sokiheíven másutt, özv. Kaj- tor Jánosné, Jakabovics Béla, Verec- kei Lajos, Tóth László cltvlárs-ak és még sokan mások, kommunista pél­damutatással jegyeztek békekölcsönt, teljesítették párttagsági kötelességü­ket, hogy: „Minden erejével harcoljon a párt, a dolgozó nép, a haza ügyé­ért, a Magyar Népköztársaság felvirá­goztatásáé rt‘‘. Ott, ahol a kommunisták példát mutattak, általában eredmémves a jegyzés. B'e számos helyet találunk, ahol a párttagok nem teljesítik kö­telességüket, nem járnak jó példává'! é'en a jegyzésben, viszolyognak, fe- 1 lekerekednek bennük a kispolgári né­zetek, mint Keszthelyi Vitusz elvtárs­ban Eelsőszentmárton községben. A pártonldvüliek elvárják és meg­követelik. hogy a párttagok, tagje­löltek mulassanak példát a jegyzés- ! cn, lettekben is mulassák meg, hogv ők az elsők. Különösen elvárják ezt a dolgozók a funkcionáriusoktól. A zömében becsületesen helytálló párt, szakszervezeti, tanács, MNDSZ funk­cionáriusok mellett találunk olyan vezetőket, akik nem úgv jegyeztek, mint ahogy vezetőkhöz illik. Ebben a hiányosságban megtalál­juk a népnevelőink munká jának gyen­geségét is. Sok „kisebb“ 'funkcio­náriushoz úgv mennek oda, mint egyszerű dolgozókhoz és nem követe­lik meg például a szakszervezeti ve­zetőségek, az állandó bizottságok tag­jaitól, hogy élenjárjanak a jegyzés­ben, nem beszélnek velük a kommu­nisták, a vezetők kötelező példamuta­tásáról. Ez többek között azt is mutatja, hogy népnevelőink nem elég harco­sak, sokszor visszavonulnak, ahelyett, hogy világos érvekkel, magyarázatok­kal felvennék a maradlsággal, a hely­telen magatartással a harcol. Mond­ják meg népnevelőink azoknak a párttagoknak, vezetőknek, akik nem mutatnak példát a jegyzésben, vagy nem erejükhöz mérten jegyeztek: hogyan várják el ezek az emberek, hogy a többi dolgozó ráhallgasson, hogyan akarnak a vezetők lenni, ami­kor elmaradnak a tömegek mögött? A hazafiság Népnevelőink igen helyesen beszél­nek a terv alkotásairól, amely itt szé­niünk előtt valósul meg, de kever«! szólnak a hazafias kötelességről!. Ez az ország véglegesen a do gozók ha­zája lett, megvalósultak és megvaló­sulnak azok a célok és vágyak, ame­lyért a magyar nép évszázadok óta ontotta vérét, ez a föld az, me yen annyiszor apáink vére folyt a jobb óletért, itt hordozták a szabadság zászlóit és a szabadságért folyó harc­ban hulltak el a nép legjobbjai. Es eljött az az idő, amelyért Vörösmarty Mihály így kiáltott és amelyben any- nyira bízott: „Még jöni kel, még jőni fog egv jobb kor, mely után“ százezrek epedeztek. Népünk nem sajnált semmilyen ál­dozatot a hazától a történelem folya­mán, amikor az ő ügyéről volt szó. Ha katona kellett a nép ügyéért, anya fiai közül „egyiket odaadta, a mási­kat nem siratta'’ — de állta a dolgozó nép a harcot. És most, amikor a mi ügyünkről van szó, amikor a mi bol­dogulásunkat segíthetjük c'lö saját erőnkkel, amikor valamennyien része­sei vagyunk saját munkánk gyümöl­csének, akkor vannak olyanok, akik a haza építésének ügyét a maguk egyémi, kicsinyes problémái mögé he­lyezik. Beszéljenek népnevelőink ar­ról: Magyar dolgozók! Építsétek a nép országát! Védjetek a magyar füg­getlenséget... jegyezzetek békeköl­csönt! Béke Népnevelőink beszélnek a békéről agitációjukban, de legtöbbször csak általánosságokban említik meg, hogy „harcoljunk a békéért”. Arról kevés szó esik, hogy mit jelent egy-egy dolgozónak, egyéni gazdának a béke. Beszéljenek arról is népnevelőink, A németi délszlávok, akik a bé­kekölcsön első napján több, mint 6000 íorintot jegyeztek, jó munká val tetézik meg az államnak lei- ajánlott forintjaikat. Azok a dolgo_ zó parasztok, akik csütörtökön ne­mes vetélkedést indítottak, hogy melyikük jegyez többel, pénteken lelkes versenyre hívták egymást, hogy még jobb munkával tegyék ünneppé a harmadik békekölcsön- jegyzés napjait. Jurisák Györgv középparaszl az elsők között írta nevét a jegyzési ívre, — Négyszáz forintot jegyeztem — mondotta —, de még ez is el­enyészően kevés ahhoz képest, amit államunk adott nekünk eddig visz_ sza. Csupán a mi kis, falunk is többszörösét kapta már vissza az ötéves terv során annak az ösz- szegnek, amit a terv- és békeköl­csönök idején jegyeztünk. 1950- ben bevezették a községbe a vil­hogv egyre szebb életüket a békének köszönhetik a város és a falu dolgo­zói. Szerezzenek helyi példákat ehhez népnevelőink. Menjenek el a községi Népbolt-ba és nézzék meg, hogy mi mindent vásárol egy-egy dolgozó pa­raszt, hasonlítsák össze azt a múlttal, amikor örült a faíu dolgozója nem egyszer, ha fél ki'!ó sóra jutott pénze de voCt, amikor pénz helyett tojással volt kénytelen fizetni. Ilyen, vagy ehhez hason'ó módon mutassák meg népnevelőink, hogy mit jelent egy-egy dolgozó életében a béke. Az agitáció eszközei Több helyen, így Bezedek község­ben is igen hatásos szemléltető -agi- Tációt folyt a Írnak a népnevelők. Be- zedeken dombormű térképet készítet­tek, amelyben bemutatják, hogy míg nálue.k a felemelkedés, a jólét a dol­gozó parasztság sorsa, addig Tito Ju­goszláviájában elesettség, nyomor a dolgozók osztályrésze. De hasonló he- Cyes kezdejnényezések vannak a Sör­gyárban. Használják fel népnevelőink mun­kájukban a szemléltető agitációt, a megjelent brossurákat, röplapokat. Népnevelőink sokhelyen nem elég éberek, „mellékesnek“ tekintik az el­lenség munkáját, aki minden igyeke­zetével, sok esetben nem nyíltan, de azon van, hogy akadályozza a béke­kölcsön jegyzés sikerét. Népneveiőink- légyenek éberek, figyeljenek fel az ellenség aknamunkájára, leplezzék azt Ce a dolgozók előtt. Jelentős feladatok állnak még nép­nevelőink előtt. Ha a munkában meg­lévő hiányosságokat kijavítják, az agitáció színvonalát emelik, az eddig elért szép eredmények tovább növe­kednek, még több forint kerül a jegy- zésgyüjtö ívekre, a haza javára, a I dolgozók hasznára. lányt Tavaly vezetékes rádiót kap­tunk s ma már csaknem minden házban szól a rádió. Ebben az esz tendőben még bőkezűbben ajándé­kozza meg falunkat az ötéves terv: járdát kapunk és megkezdik az új kultúrotthon építését. — Ezért határoztam el — foly­tatta Jurisák György, — hogy még jobb munkával törleszteni le a dol­gozók államával szembeni adóssá gomat. Az őszi árpa vetését már teljesen befejeztem. Ug\ tervezem, hogy szombat estére végzek a ve­tőszántással, úgy, hogy a jövő hét elején mdr hozzáfogok a búza veié séhez is. Eközben nem feledkezik meg Ju­risák György középparaszt az őszi termények betakarításáról sem. A napraforgót teljesen leszedte már és pénteken megkezdte a burgonya szedését is. Elhatározta, hogy vala­mennyi terménybő! túlteljesíti be­adási kötelezettségét. A békeköfesönjegyzés újabb lendületet adott az őszi munkáknak Németiben HÁZI AGITÁCIÓ Kisfiam, Péter öt és fél. éves, a Geisler Eta-utcai napközibe jár. Szőke haja, nagy, kék szeme van cs akkor néz a íegártatlanab- bnl, amikor valami rossz fát tesz a tűzre, vrfgy amikor valamilyen kéréssel hoza­kodik elő. Csütörtökön este gye. nusan, kedvesen fogadott. Megkérdezte, nem vá­gyni,--e éhes, otthonmaro- dok-e, majd amikor min. * derive kimerítő választ ka­pott. nagy lélegzetet vett és kirukkolt az első fő- kérdéssel: — Mondd apa, te meny­nyi békekölcsönt jegyez­tél? Megmondtam: ezernyolc, százat. — Ilit, annyit... És arn/n? — faggatott to­vább. — <5 nyolcszázat. Ismét csodálkozás. Fiam kerekre nyitotta szemét, elővette legszélesebb mo. sólyát és láttam, hogy most jön a nagyágyúval. — Ana... Hallod, apa... Az óvónéni mondta, hogy mi is jegyezhetünk béke­kölcsönt. Legtöbbet négy forintot vihetünk be. Azt hiszem, mindenki rísz... Ezt mind egylélekzelre darálta le. Utána elhallga­tott és rárakozásteljesen nézett. F.n csodálkoztam: mi az, enntfi az egész! Hiszen Péter tudja, hogy szabadon rendelkezilc per­selyének tartalma fölött. Már vagy hat hete kap heti két forint szebpénzi, így ~ leszámítva az idő­közben elnyalogatott fagy­laltok és elrágcsált csoko. ládák árát, — van neki legalább kétszer négy fo­rintja. — Rendben van. Meny­nyit akarsz jegyezni? — Négy forintot — vágta rá ragyogó arccal. Helyes. Kivesszük holnap reggel o perse­lyedből és beviszed a nap. közibe. Hosszú csend. Láttam, valami nem stimmel. Péter szokása szerint lehajtott fejjel szöszmötölt kék kö­töttkabátja piros gombjá­val, azután végre kinyög­te: — A perselyből! Hát nem ti adjátok1! Csupa szemrehányás, méltatlankodás volt az egész gyerek. Láttam, hogy ne-m megy egyszerűen a dolog. — Hát mi már jegyez­tünk. igaz? Bólintds. __ Ha mi adnánk neked a pénzt a békekölcsönre, akkor megint csak mi je­gyeznénk és vem tel — Igen. de én gyűjtök... És ha tele lesz a persely, akkor veszek ... — Hát majd kél héttel később lesz tele! — Akkor nem jegyzek! — jelentette ki fiam és úgy tett, mint aM maga részéről lezárta a vitát. — Te... Te igazán nem vagy éhes? — kérdezett ismét. — Én nem és te! — Én már ehetnék! — Hát akkor menjél vacsorázni valahová. Mert mi nem adunk neked en­ni. Mi gyűjtünk... — Kapok majd a naiv köziben, ha ti nem adtok! — Nem hiszem, mert az ovónéni is gyűjt• Akar venni magának valamit és a vacsorád árát összespó­rol ja... Péler lehajtotta fejét és úgy figyelt fölfelé. Nem tudta, komolyan bcszé- lek-e, vagy sem. De végül úgy látta, legjobb tréfá­nak venni a dolgot. — Ugye.e csak viccelsz? — Hát persze! — ölembe húztam a fiút. úgy magyaráztam neki tovább. — De látod, -milyen rossz lenne, ha mindenki csak saját magára gondolna? De különben is nem más­nak adod a pénzt, hanem magadnak. Ugye mennyi szép új játék van a nun- köziben? Most alakították. festették a szobákat. Meg ott van az új lubickoló. Az legalább ezerszer auy- nyiba került, mint ameny- nyit te jegyeztetni akar­tál — velünk, magad he. lyett. Látod, abból a pénz­ből is játék, zuhanyozó, kisasztal meg mit tudom én még mi lesz az ovo. dósoknak. — De mikor én gyűj­tök ... Most már bizonytalan volt a hangja. Látszott rajta, adna is már meg nem is. Pillantása ide-oda járt köztem és a könyv- szekrényen álló kis per­sely között. Csend lett. Péter az asz­tal mellé húzódott, meg­emészteni a hallottakat, én meg figyeltem az utca. ról beszűrődő hangokat. Kórház-tér felől csengő hangok szűrődtek be. A békekölcsön-jegy zést iinne 'pelfék a diákok, ők „za­katoltak" a téren. Péler is fiilelt: — Kik énekelnek! — Gyerekek. — Menjünk le nézzük meg... Igazán... — Minek? Te úgy sem jegyzet! — Én? Dehogynem! Há­rom forintot viszek be az óvodába! — Hát akkor gyerünk! Az utcai lámpák alatt táncoltuk, keringtek a fia­talok. A békekölcsöniegu. zésről énekeltek, a hazá­ról. az új elvárakról isi:il­lákról, óvodákról. Ránéz­tem a fiamra, ő meg ép­pen rámnénett. Biztatóan megszorította a kezemet és felnőttes komolysággal ismételte: — Jól van! Hamm fo­rintot jegyzek! G. L. A" A Mezőgazdasági Szerárugyár békebizottsága a békekölcsönjegyzésért A békebizottságok legfőbb leiadata a békekölcsönjegyzés idején, hogy a népnevelőkkel együtt megmagyaráz. zólc, miért kell nekünk békekölcsönt jegyeznünk és hogy mindezt össze­kössék a Ili. Magyar Békekongresz- szussat. A Mezőgazdasági Szeráru­gyár békebizottsága túlnyomórészt jól oldja meg feladatát. Megmagya­rázza a dolgozóknak, miért jegyzőnk békekölcsönt. Hétfőn munkaversenyt indított a dolgozók között a békekongresszus tiszteletére. Szebbnél-szebb eredmé­nyek születnek ezen a versenyen: Mi- hovicz Vincéné 185 százalékot. GoL wáth István 165 százalékot ért el például szerdán és még sokan meg­közelítették őket. A békebizottság ez­zel helyesen Összeköti n héUehnngrexsxusra való ItéexiUe-mt a békekölexfínjegyméxtel a termelés vonalán. ‘Agitációjukban azonban már helytelenül elválasztják a kettőt Jól megmagyarázzák a dol­gozóknak, hogy mi a békelrölcsön- jegyzés jelentősége, jól megmagyaráz­zák, hogy mi a békekongresszus je­lentősége. de különválasztva: először elmondják az egyiket, utána a mási­kat. A békebizottságok akkor agitál­hatnak a leghatásosabban, ha a ket­tőt, szoros egységükben tárgyalják. Agitációjukban kiindulhatnak pél­dául abból is, hogy felelevenítik a dolgozó előtt a két szót: békekölcsön, békekongresszus, — mind a kettő a békévé] kezdődik, tehát kapcsolat van közöttük. Ezután megmagyaráz­hatják a dolgozóknak, hogy mennyi, re összefügg és egy célt siolgál mind a kettő, milyen feladatokat ró ez ránk. A Mezőgazdasági Szerárugyár bé­kebizottságát segíti a pártszervezel. Segíti úgy, hogy a párttitkár, vagy egyik pártvezetőségi tag, beszélget el a békebizottság vezetőivel, vaav tag­jaival, de segíti a békebizottság tag­jai között lévő párttagokon keresztül is. A gyár békebizottsága minden mun. kájábart ki is kéri q pártszervezet se gítségét és emellett szorosan együtt- mür.cúik a tömegszervezetekkel is. A feladatok, kampányok — így a béke kölcsönjegyzés — alkalmával össze­jönnek a békebizotlság és a tömeg- szervezetek vezetői Kidolgozzák a kampány ütemtervét, megosztják egy­más között a feladatokat. A mostani megbeszélés gyakorlati eredménye például az lelt, hogy a DISZ. 24 én, a békekölcsön jegy zés előestéjén szín. vonalas kultúrműsort adott a dolgo­zóknak, míg a békebizottság az utlö. rő pajtások segítségét is igénybe vette, A békebizottság már hosszú ideje patronálja az Egyetem utcai ál­talános leányiskolát. Most, c béke- kölcsönjegyzés idején megkérte az út­törő pajtásoltat: ebédszünetben éne­keljenek a dolgozóknak, kösz öntsék tel a jól jegyzőket. A dolgozóknak na­gyon tetszett az úttörő pajtások éne­ke, hangos Elörej.vel viszonozták kö. szönésüket. A saját szemük előtt lát­ták. milyen nagyszerű élete van a mi Hiúságunknak, segített ez megér­teni nekik, hogy mi a békekölcsönt a békéért, gyermekeink jövőjéért le, gyezzük. A békebizottság nagyon sokat épít a jegyzésgyüjtő békeharcosok sze­mélyes példamutatására. A jegyző* gyűjtő ív tetején mindenütt ott talál­hatjuk a jegyzésgyüjtő békebizottsági tag jegyzési összegét, ami a legtöbb, szőr példás is Előfordul azonban egy-két eset, amikor a fordított hely­zet áll lenn. amj meg is látszik a jegyzésgyüjtés meneténél. Kozma Já­nos anyagbeszerzőt például már sokat agitálták, de eddig nem tudták meg­győzni. Kozma János nem erejéhez mérten akar jegyezni, lóképpen azért, mert úgv látja, hogy nem maradt la a békebizotlság elnöke mögött. A békebizottság agítáció/dban be­szél a nemzetközi helyzetről is, de ezt sem köti jól össze a mi életünk­kel. Sokszor hangoztatjuk agitációnk- ban, hogv „ezzel szemben mi van Nyugatonami igen helyes, de ez még hatásosabb lehet akkor, ha úgy is felvetjük: ami Nyugaton még a Jelen, ax nálunk már exak mull. Beszélhetünk a Búza-, az Erdélyi köl­csönről, beszélhetünk a horthysta- kormány által felvett amerikai Spe­yer kölcsönről és ugyanakkor meg­mutathatjuk: a nyugati kormányok még ma is vesznek fel külföldi köt. csönöket, rávilágíthatunk, hová vezet­te ezeket az országokat — Jugoszlá­viát. Olaszországot és a többit, — a dollárköt csőn, illetve Marshall terv. A Mezőgazdasági Szerárugyár bé­kebizottsága a kisebb hibák ellenére jól dolgozik. Maguk az eredmények mulatják meg ezt: a termelés eredmé­nyei és a békekölcsön jegy zés ered­ményei: a gyár dolgozóinak több, mint tele lejegyzett már. A békebi­zottság nagyon helyesen nem elég­szik meg o, közepessel, hanem kiváló eredményt akar elérni. MAGYAR LÁSZLÓ Zólyomi Elemérné, gimnáziumi tanár a békekongresszusra készül Békét akartam mindig De aktívan csak június elsején kapcsolódtam be e békeharcba ... Sose tudom dlfelejteni a június elsejei béketalálko­zót... Ott ismertem meg a munkások és a parasztok lelkesedését. Mintha magam előtt látnám, úgv emlékszem rá, hogy felállít a mikrofonhoz egy sokgyermekes beremendi munkásasszony és olyan őszinte lelkesedéssel be­szélt, hogv lendületet adott nekem is. A legtöbb felszólaló arról beszélt: hogyan dolgozik a békéért. Én ebből megláttam, hogy nekünk elsősorban a munkahelyünkön kell a békéért harcolnunk. Ma a békekongresszusra készülök. Úgy, ahogy láttam: elsősorban a munkává.. Én biológiát és földrajzot tanítok. Tanításomat mindig összekö­töm a békeharccal. Nem is tudnám elválasztani a kettőt. Ma például Eur. ázia általános áttekintésénél elmondottam, hogy Euráziában 3 fajta embér el. de ez egv fajba, az emberhez tartozik. Ekkor mindjárt lelepleztem Mai- thus, angol pap elméletét, aki azt állítja, hogy emberfajok vannak: ala- csonyrendüek és magasabbrendűek, s mivel a földön több az ember, mint amennyi élelem terem, azért az alacsonyrendűeket ki kell irtani. Megma­gyaráztam: nem emberfajok, hanem emberfajták vannak, nincsen maga- sabbrendü és alacsonyabbrendü faj, minden ember egyenlő, nem igaz, hogy sok az ember a földön. Megmondottam a diákoknak, hogy Malthus elmélete a háború elmélete. De a nevelést nem fejezzük be az iskolában. Folytatjuk a kollégiumban is Én kollégiumi nevelő is vagyok a Leöwey Klára leánykollégium gim­nazistái között. Esténként a vacsoraszünetek között sajtóolvasást rende­zünk. Tanulószobánként ki van jelölve három lány. az egyik a külpoliti. kai. a másik belpolitikai és gazdasági, a harmadik a sajtó kulturális és sporthíreiről tart ismertetést, a legfejtettebbek pedi<j ellenőriznek. Az ilyen 6ajtóolvasás politikailag tájékozottá teszi a fiatalokat, erősíti a kollektiv szellemet, az egymás előtti felelősséget.., A sajtóolvasáson részvevő fia­talok mindig elolvassák az újságot, A békekongresszusra készülök békekölcsönjegyzésemmel is. 900 forinf békekölcsönt jegyeztem és kérem a békeharcosokat is: jegyezzenek ere. jükhöz mérten és példásan, mert a jó jegyző a békekölcsönjegyzésén ke­resztül is a békekongresszusra készül. Elmondotta: ZÓLYOMI ELEMÉRNÉ, a Leöwey Klára leánygimnázium tanára. A pécsújhegyi DISZ-brigád példát mutat... A pécsújhegyi isznpolóná] dolgozik a.z üzem DISZ brigádja, melynek tagjai már 3 hónapja sztahanovista szinten teljesítik a tervüket. A DISZ fiatalok a kölcsönjegyzésből is példamutatóan kivették ré. szűkét Valamennyien havi fizetésük száz százalékát legyezték, — ugyan, azon a napon pedig tervüket 176 százalékra teljesítették. A DISZ- fiatalok ezzel is bebizonyították szeretetükel pártunk iránt. A pécsújhegyi DISZ brigád tagjairól vegyenek példát megyénk DISZ. Háláljál: a haza javára, a maguk hasznára jegyezzenek minél több béke. kölcsönt1

Next

/
Thumbnails
Contents