Dunántúli Napló, 1952. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)
1952-09-27 / 227. szám
DUNÁNTÚLI V/LÁÚ PROLETÁRJAI EOVEJÜLJETEh! f------------------------------------------------------------------------* ' A HAZA JAVÁRA. A MAGAD HASZNÁRA: JEGYEZZ BÉKEKÖLCSÖNT! v_____________________________J Al MDP %AR ANYAMEGYEI PÁ RT Bl ZO TTIÁCÁNAK L APJ A IX. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM AHA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1952 SZEPTEMBER 27 Néphadseregünket ünnepeljük Ma ünnepeljük másodszor néphadseregünk napját. Dolgozó népünk büszkeséggel, szeretettel emlékszik meg ezen a napon fiatal, mégis i&• mos, erőteljes néphadseregünkről és azokról a hősökről, akik nyomában Járva, akiknek példáját követve örködnek néphadseregünk katonái, ha zánk és népünk szabadsága, határaink szent sérthetetlensége fölött. Büszkeséggel és szeretettel emlékezünk me9 czen a napon a magyar nép történelmének egyik legfényesebb napjáról: 1848 szeptember 29- röl, a pákozdi csata évfordulójárót, arról a napról, amikor 48 a3 honvédőink szétverték a fővárosra törő Jailasich gyülevész hordáját. Büszkeséggel és szeretettel emlékezünk meg ezen a napon a 48-as honvédseregről, melynek tagjait a szabadság lángoló szeretete, a forradalmi tűz és a népben rejlő legyőzhetetlen erő tette győzedelmessé. Szeretettel és büszkeséggel emlékezünk ezen a napon a 48 aß honvédek egyenes utódairól, 1919 hős ma. gyár vörös katonáiról, akik a sokszoros túlerővel szemben egyik győ ^elmüket a másik után aratták s akiknek dicső tetteit, — akárcsak 48- as honvédeinkét — nem homályoeít. ja el az a tény, hogy az önkény vér- befojtotta népünk legjobb fiainak hősies küzdelmeit. De szeretettel és büszkeséggel gondolunk néphadseregünk napján azokra a szovjet katonákra is, akik közei egy évszázaddal a 48 as szabadság- harc lev .rése után eljöttek hazánkba és a gyilkos, fasiszta banditák üldözése közben felszabadítottak bennünket. Köszönet a szovjet hősöknek, akik életüket, vérüket nem kiméivé harcoltak hazájuk és a mi hazánk szabadságáért, akik életükkel, harcaikkal, önfeláldozásukkal, hősiességükkel példát -mutatnak dolgozó népünknek, újsze'Jlemű hadseregünknek A magyar nép a kommunistákkal. Rákosi clvtárssal az élén bebizonyí tóttá, hogy érdemes a szabadságra. A nép fiaiból összetevődő néphadse- pedig azt bizonyította be, hogy megbízható őre legféltettebb km. isiinknek, szabadságunknak. Néphad. seregünk katonái tanuknak, megismerik a sztálini haditudományt, de nemcsak tanulnak, hanem tanítanak is. Ifjú Nádaski György tisztiiskolás, má_ riakéméndi parasztfiatal elmondja, hogy tanú; és tanít is egyszerre. Tanul Humdcskó elvtárstól, a szakasz- bizalmitól, tanul Tavaszi István tiszt elvtárstól, tanul nagyjainktól, mikor könyveiket olvassa. És tanít Nádaski eivtárs, mikor Nagy Jánost, Görög Lászlót, faluja termelőcsoportjának fi a táljait megismerteti néphadseregünk életével, célkitűzéseivel. Szereti is dolgozó népünk nyugodt munkájának őrét, néphadseregünket. Szereti, mert tudja, hogy néphadseregünkben a parancsnoki tisztségeket i- a nép fiai töltik már be, mert tudja. hogy a nép és a hadsereg egy és ugyanaz, mert tudja, hogy a Tito- banda, a háborús gyújtogatok kard- csörtetésére ha kel., ez a hadsereg méltó fe’etetet tud adni. Ez a szeretet nyilvánult meg Villányban, amikor egy taggyűlésen a termelőszövetkezet dolgozói, a tanácselnök és a technikum diákját fe'ajánlásokat tettek néphadseregünk napjának fisz- toletére. Ez a szeretet nyilvánult meg Gál János, kokszmüi sztaháno- vlsta hozzánk beküldött levelében: ..Mi tudjuk, hogy bátran rábízhat, juk magunkat, gyermekeinket, műnkán.k gyümölcsét a mi hadseregünkre és azt izénj ük néphadseregünk minden harcosának, tiszthelyettesé, nek, tisztjének és tábornokának, hogy legyenek ezután is bátor örej a magyar függetlenségnek és szabadságnak, védjék meg hazánkat a háborús gyújtogatóktól. mert a magyar nép nyugodtan, békében akarja építeni a szocializmust... Én, mint néphadseregünk egyik tisztjének édesapja, foga. dóm, hogy míg fiam a néphadseregben védi békés alkotó munkánkat, én itt, munkahelyemen, párttaghoz méltóan áJom meg helyemet s példát mutatok üzemünk valamennyi dolgozó jának.’’ Ezek a felajánlások azt mutatják, hogy népünk megértette Farkas Mihály elvtársnak hazánk felszabadulásának 7. évfordulójakor mondott sza vaát: „A béke megvédéséhez erő kell! Fejlesszük tehát munkánkkal és harcunkkal szakadatlanul a békeharc magyar szakaszának az erejét. Tegyük erőssé és legyőzhetetlenné virágzó, szép magyar hazánkat!“ De megértette ezeket a szavakat ifjúságunk is. Megértette azokkal a szavakkal együtt, melyet Farkas Mihály elvtárs a Központi Vezetőség június 28-i ülésén mondott: . ,.A béke megvédéséhez a mai nemzetközi helyzetben, amikor az imperialisták eszeveszett fegyverkezést folytatnak, hogy leigázzák a szabad népeket és így a magyar népet is, orőre és jó hadseregre is szükség van! A béke fontos tényezője az is, hogv az ellenség tudja: a magyar dolgozó nép és benne az ifjúság el van szánva arra. hoqv áldozatos munkával, tanulással, fegyelemmel védje, erősítse a népi demokrácia vívmányait, böldog, szabad jövőjét és fejlődését. Nem kevésbbé fontos tényező áz is, hogy az imperialista ellenség tudja: az ifjúság el van szán. va hazája békéjét, független-égét és szabadságát fegyverrel is megvédeni. És hogy erre fel van, készülve nemcsak a munka, de a honvédelem frontján is. jól tudja forgatni a fegy vereket, s hogy elszántságban, kato nai erényekben és tudásban méltó utóda a magyar történetem szabad, ságharcos hő« katonáinak.” Megértette ifjúságunk ezeket a szavakat. Azért mennek szívesen néphadseregünkbe azért jelentkeznek •legjobb DISZ fiataljaink tömegével tisztiisko’ábs. így jelentkezett Bár- sics János Bükkösdről tisztiiskolára és azért fordult felhívással faluja fia. táljai fellé: ,,Ti, akiknek közeledik bevonulási időtök, igyekezzetek, hogy jó munkátokkal, helytállásfokkal kiérdemeljétek a tiszti-iskolába való kerülést. Mert nincs szebb és megt.isztelőbb föladat, mint néphadseregünk tisztjének lenni, nevelni a harcosokat és tanítani a haza megvédésének tudományára, a szovjet haditudományra “ Valóban nincs szebb feladat, mint néphadseregünk tisztjének lenni, varában nincs szebb feladat, mint néphadseregünk katonájának lenni, valóban nincs szebb feladat, mint a di. csöséges Szovjet Hadsereg fegyver, társának lenni, valóban nincs szebb feladat, mint pártunk, Rákosi elvtár. sunk vezetésével védeni a nép szabadságát, békéjét, teremtő, építő munkáját Ezért ünnepeljük munká sok, dolgozó parasztok, értelmiségiek és fegyveres alakulatok tagjai együtt, közös, szép ünnepként néphadseregünk napját! Megkapták a burgonya szabadpiaci értékesítésének jogát Termelőszövetkezeteink és községe. ink egymással versenyezve végzik az észi kapások: burgonya, kukorica, napraforgó begyűjtését. Szeptember 26-tól a lippói Béke őre termelőszövetkezeti csoport, Öfalu és Zsibrik község dolgozó parasztjai, akik beadási kötelezettségeiknek becsülettel eleget tettek, szabadpiacon értékesig hetik felesleges burgonyájukat. Kövessék termelbcsopor íjaink és községeink a llppóiak és a másik két község példáját, hogy minél előbb ők is élvezhessék a szabadpiac által nyújtott kedvezményeket. A jó ncpnevelőmunka, a személyes példa mutatás a békekölcsönjegyzés rugója a seliyei járásban A seliyei járás községeiben, terme- lőszövetkezeteiben, gépállomásain és állami gazdaságaiban már a béke. kölcsönjegyzés első napján kiemelkedő szép eredmények születtek. Ahol példamutatóan jegyeztek a falu vezetői, a kommunisták, a népnevelők, ott lelkesen, jól jegyeztek a dolgozók is. A kétujfalusi gépállomáson még a csütörtök reggeli röpgyülés előtt népéé csoportokban beszélgettek a dolgozók. Minden csoport középpontjában egy-egy népnevelő állt, aki arról beszélt, mi mindent kaptak már a falu, a gépállomás dolgozói a.z államtól. A röpgyülés után azonnal felajánlásokat tettek a dolgozók. Estére már 44.050 forint volt az az összeg, melyet a gépállomás dolgo. zói kölosönképpen felajánlottak az államnak, a hazának. Petrohán Mihály, a gépállomás egyik traktorosa, aki nem a legjobban dolgozott, mindössze 100 forintot jegyzett. — Jegyezzen az, aki jutalmat kapott! — hajtogatta. A népnevelők azután beszéltek vele. Elmondták; csak ő maga oka annak, hogy elesett a jutalomtól. El mondták azt ie, hogy nemcsak magának okozott rossz munkájával kárt, hamem az államnak is és most mégis az államot hibáztatja. Petrohán Mihály nem válaszolt, csak nagymérgesen felült a gépre és elvifharzott. Este, amikor megjött a szántásból, büszkén számolt be, hogy 180 százalékot teljesített. Utána jelentkezett a jegyzésgyüjtőnél; — Még 900 forintot akarok jegy ezni. Egész nap gondolkodtam a traktoron azokon, amiket itt hallottam. Belátom, helytelen ha az államon állok bosszút hanyagságomért. Igv saját magamat is megkárosítottam volna. Ezentúl jobb munkát végzek, a DISZ oktatásban részt-veszék — jövőre pedig már én is ott leszek a megjutalmazottak között! . Gyöngyfán gyengén indult a jegyzés. Nem is csoda! A párttitkártól a népnevelőkig nem jegyeztek egyetlen fillért sem, vagy mindössze 100—100 forintot. Három olyan népnevelő vök csak, jaki példamutatóan jegyzett. így nem volt, aki megcáfolja a ku. lákok „érveit“. „Kevés a jövedelem, nem lehet jegyezni!" Nem volt aki kiszámítsa és saját példájával alátámassza: a. gyümölcsből, a baromfiból, sertésből, kertiveteményből mennyit veit be, mennyit vásárolt a földművesszövetkezeti boltban, meny. nyivel gyarapodott a háztartása. Most a példamutató népnevelőkkel indult meg újra Gyöngyfán a jegyzés és máris megmutatkozik a példa ereje, a személyhez szóló agitáció sikere. Győzelmes lesz a békekölcsönjegyzés Gyöngyfán is! Magyartelek község az első a seliyei járásban. Itt legelőször a népnevelők, brlgádvezc- tők jegyeztek, mégpedig példásan. Bors JÚáioly népnevelő jegyzésgyUj- tésl versenyre bfvta ki a község ösz- szes népnevelőit. Az elsőséget eddig özvegy Szigeti Pálné tartja. A tsz dolgozó! eddig 7.900 forintot jegyeztek. Az állami gazdaság dolgozói is kitettek magukért. A népnevelők a falu fejlődésével agitáltak. Emlékeztették a dolgozókat a Kämmerer uraság klskirályoskodására, a cse- lédélet nyomorúságára, ezer kínjára. Azután beszéltek a megépült 12 új házró!, a 19.000 forintért rendbehozott artézlkútról és a bekötőidről, amit jövőre kap a község. A magyartelekiek kihívták Magyar- meeskét versenyre. Megígérték, ha végeznek a községben a jegyzéssel, átmennek és segítenek a ineeskeíckiiek is. Mindenesetre jó lenne, ha a ver- senynyllvánosságot megjavítanák és így a telekiek i.s tudnák, hogy versenytársuk, Mecske, hol tart. Felsöszentmárf ónban, ahol a napokban gyullad ki először a villanyfény, gyengén indult a jegyzés. Vájjon miért* Talán a felső- •'enlmártoni délszláv dolgozó parasztok nem szeretik hazájukat, népi de. mokráciánkat, mely most villanyt, de ezen kivid már annyi minden mást is adopt nekik? Nem. nem ezért! Azért megy gyengén a jegyzés, mert a párttitkár elvtárs, Keszthelyi Vitusz még nem is jegyzett. Azért, mert a pártvezetöség két tagja nem rostéit 100—100 forintot í-ni a jegy- zésgyiljtö lapra. Azért, mert Vetsö- szentmdrzónban elaludt az éberség és egy kéthete a pártból kizárt kocsmám s kupec-k tilákot beosztottak n népnevelők közé. aki „agitált“ a villannyal, a terméssel, de hogyan“ A villanyt nektek kell majd kifizetne, lek, miből telik rá, ha békekölcsönt jegyeztek?" „Nincs vetőmagotok, inkább azt vegyetek a pénzen!" — így agitált a feulák és a népnevelők, a tanácstagok nem mondták el, hogy a falu vetőmagszükséglete kilenc vagon, a készlet pedig kimutathatóan legalább 15 vagon. Arról sem beszéltek, hogy a villany bevezetésének alig egy törtrészét kell megflzethiök a falu dolgozóinak. Az igazi költséget az állam állja. De arról sem beszéltek a népnevelők, hogy a felsőszenl- mdrloni délszláv dolgozó parasztok békés életét, gazdagodó házainak nyugalmát, gyermekeik jövőjét erős. jólfelszerelt határőrségünk, néphadseregünk védi a mindenre elszánt Tito. pribékektől. A békekölcsönre jegyzett forintok pedig erősítik ezt a néphadsereget, erősítik hazánk határait! Kirá lyegy háza n a «ze-méiyee példamutatás mutatkozott meg szépen. Gáo&ligeti Jánoe, a tanács VB.elnöke 1200 forintot. Kiirt ra József VB-titkár 1500 forintot jegyzett. Péter Jánosné népnevelő 1000 forintot jegyzett, amelyből a röpgyii. lésen azonnal 300 forintot k; is fizetett. — A békéért jegyzem — mondotta Péter Jánosné — ée annak az államnak az erősödéséért, amely fiamat pedagógussá neveli, azzá, ami gyér. mekkora óta szíve vágya volt. Együtt emelkedik a jegyzett békekölcsön összege a termeléssel, a begyűjtéssel 129 ?zúzalékos teljesítés vágómarhából JSagyárpádon A harmadik békekölcsön jegyzésével egyidejűleg fellendült a begyűjtés is a bar any am egyel Nagyárpádon. a község népnevelői a békekölcsön jegyzési agi- tációjukat összekapcsolták az őszi termények és a harmadik v ■ gyedévi élőállatbegyüjtés szorgaJmatásátxfl. Szilvás Gyula népnevelő elsősorban azokat a dolgozó parasztokat kereste isi, akik valamily;n téren el maradtak beadásukkal. Fekete János hatholdas dolgozó paraszt például még sem burgonya, sem sertésbeadását nem teljesítette, pedig módja lett volna rá. A népnevelő elmondotta. hogv n békekölcsönre adott forintokból ~ többry között — új gyárak, új üzemrészek épülnek, új bányákét tárnak lel és előbb munkába tudjuk állítani nagy békelétesítményeinket, mint például a Sztálin kcsművet vagy a Tiszalöki Erőmüvet. — Uj békelétesitményeink — mondotta Szilvás Gyula. — az ötéves terv alapelvrinek megfelelően egyre több falusi dolgozó ipari munkára való átállását teszik szükségessé. Ezek számára pedig nekünk, mezőgazdasági dolgozóknak kell biztosítanunk az élelmet r Heizer József hétholdas dolgozó paraszt, népnevelő, e, mondotta, hogy <5 a békekölcsön jegyzéssel egyidejűleg mindenből becsületesen teljesítette beadási kötelezettségét. Két fiam a néphadsereg katonája. Arra gondol- fűm — mondotta, — nem elég, hogy forint jóinkkal erősítsük a néphadsereget, de biztosítanunk keli honvédőink ellátását is. akifc között ott vannak a mi fiaink Is. A népnevelők érvei, felvilágosító munkája nyomán számos dolgozó paraszt, aki békekölcsönt jegyzett, behozta lemaradását a begyűjtésben is Igv 0 kölcsön- jegyzés második napjára a nagyárpádi dolgozó parasztok elérték, hogy a község vágómarhából például 129 Százalékra teljesítette begyűjtési tervét és a sertésbe adás is hat százalékkal emelkedett egyetlen nap alatt. Minárics-brigád 118, Szendrodi-brigád 153 százalék Tegnapi lapunkban megírtuk, hogy Minárics Lajos eivtárs, a meszesi bányászlakások egyik építője fizetésének majdnem százötven százalékát, nyoloszáz forintot jegyzett békekölcsönre. De Minárics elvtárs nemcsak ilyenformán mutat példát az áldozatvállalásban, mert a munkából is derekasan kiveszi a részét. Amikor a meszes! építkezésre került, a leggyengébb leljesítményű brigád vezetését vállalta, majd amikor már elérték a száz százalékot, egv újabb gyenge eredményű brigád tagjainak adta át tapasztalatait. Mináio. vir8 eivtá'-s azóta már a negyedik brigád tagjait neveli, oldatja. Ennek a brigádnak 50—53 százalék volt az át.agteljesitménye azelőtt. Ez a szám a három hét alatt, amióta Minárics elvtár« a brigád vezetője, fokozatosan nőtt, s az elmúlt héten már elérte a 94 et. A brigádtagok elhatározták, hogy a békekölcsöiv jegyzés napjait jobb munkával köszöntik és ezért megindították a harcot a még több terme'ósért. Szeptember 25 én, a békekölcsönjegyzés eleő napján valamennyien, boldogok voltak, mert megállapíthatták: 118 százalékra teljesítették a normát A Szendródi brigád tagjai is kiiettek magukért ez.en a napon. Ez a brigád volt a harmadik, amelyet Minárics elvtárs segített. A brigád tagjai már hosszú idő óta túlteljesítik a normát és a békekölcsönjegyzés első napián 153 százalékot értek e!. A harc tovább folyik Meszesen a magasabb jegyzésátlagért és a magasabb termelési eredményekért.
