Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-20 / 195. szám
NAPLÓ T*55 AUGUSZTUS 2» EMLÉKEZZÜNK A MÚLTRA! Egy veszteség-nyereség számla nyomában ■taarau*' »Alimat ” Ml!»« »WtM* «*••»•* *• 14 p «»<•«< fi !<••• •05.599.»« «eiTi/tM 09.?90.92 „Ku,<4. WIW.44 M .749*54 Cu*l • »•)t*** rr.M4.Oi * Apr*«* 7.592.2? 4M 5.079.05 lll*4r 72C. •*» «***•(«- 9.50Í.4! l|Mti »mjImJÍ 1.590.71 fkllilini J4UI» T.200.— HitMot* ia*Ki 7.000.— ÜIUIÍL. ftult»*« JCttte **. 2.« I0.T9 »tt ••»**» t*Hti •*•»*>« •<•««•_, 2.9J0*T* IiOTmÜ------279.096.«« >W. tmtin m 51. N»1Mí/e »4.39« Ja 4.704.— A Fleischer testvérek veszteség'- nyereség számláját Krausz Sándor elvtárs, a Posta Központi Hírlapirodájának dolgozója fedezte, fel a í.uakulatura-papír közöli. Krausz elvtárs látta, hogy érdekes számokat, leleplező adatokat tartalmaz ez az 1939-ből származó nyereség-vesztoségkimutatás és így elküldte szerkesztőségünkbe: nézzünk utána, milyen volt a tejüzemi dolgozók élete a múltban és milyen ma, a népi demokráciában. A nyereség-veszteség számla már önmagában is sokat elmond. Elmondja például azt, hogy a két Fleischer testvér fizetésként és bérként az 1939. évben 103 399 pengőt fizetett ki, ugyanakkor kivél és haszonrészesedés címén ösz- szeseti 20.237 pengőt vett, fel saját szitumra. Ezek szerint a gyáros urak fejenkint 843 pengőt vettek fpl hivatalosan havonta, inig a vállalat 150 dolgozója fejenként átlag 58 pengős bért tett zsebre nehéz, nem egyszer napi 12—14 órjin keresztül tartó munkájáért. Természetesen van sok olyan dohig is. amit a nyereség-veszteség számla nem árul el. Ezért fordultunk Feil János elvtárshoz, a pécsi Tejüzem raktárosához, mondja el, milyen volt az élet az 1939-es időkben a Fleischer- léJo tejgazdasági vállalat üzemegységeiben- Fei! elvtárs Pécsvá- radon dolgozott, a tapasztalatok, az elmondottak azonban illenek a másik két üzemre, a véméndire és a himesházira is- , ~ 1937-ben kerültem a Flei- schcr-féle üzembe — mondja Feil János —, mint fejgazdasági munkás. Az én feladatom volt a takarítás, a vasútra csomagokat vittem, a postáról csomagokat hoztam, egyszóval afelé mindenes voltam. Pedig volt nekem kitanult szakmám is. Kereskedősegéd volt az egyik szakmám, sütő a másik. De egyikben sem tudtam elhelyezkedni, még szerencse, hogy némi protekcióval nagynehezen felvettek a tejgazdasághoz. — Hajnaltól késő estig dolgoztam. A hivatalos munkaidő reggel héttől este hétig tartott, •le ritkán tartottuk be’ ezt a »munkaidőt*1. Gyakran hajnali négy órakor kezdtünk és nem cgszer este 11 óra után hagytuk csuk abba a munkát. Mindezért a fizetésem havi fit) pengő volt. Tgy hát egyezi-k a veszteség- nyereség számlának a fizetésekre és munkabérekre vonatkozó része a valósággal Nézzük meg, hogyan felel meg a tőkések kimutatott nyereségrészesedése a valóságnak:- Fleischer Arnold, az egyik régtulajdonos Pccsváradon lakott cs állandóan az üzemben tartózkodott. Nem egyszer dolgozott is — meséli Feil elvtárs. — Horribilis összegeket keresett naponta- Talán 21)00 pengőt is zsebre vágott ő egyedül... Any nyit keresett, amennyit akart.. Tehát Fleischer úr úgy csalt, ahogy tudott. Becsapta az adóhivatalt,’ saját fivérét és üzlettársát, de port hintett a dolgozók szemébe is. ‘.-Dolgozott’* az üzemben — természetesen nem hajnaltól késő éjtszukáig. mint munkásai — „leereszkedett” a dolgozókhoz is és ezzel elérte azt, hogy a munka- vállalók nem lázadoztak az embertelenül alacsony bérek, a hosszú munkaidő, a gátlástalan kizsákmányolás ellen. Később raktáros lettem — folytatja a Tejüzem raktárosa- ~ Akkor már jobban kerestem, 9(1 pengő Vólt a havi fizetésem (ebből ment le az OTI és a többi levonása kereseti adó stb). Persze ez sem volt sok: heti 20 pengő. Mi ez ahhoz képest, amit Fleischer Arnold keresett! Természetesen fizetéses szabadság, mnnkaruha vagy más juttatás neiu volt. 1940-ben. “ mikor a háborús konjunktúra kezdődött ~ már kedvezni akart Fleischer a munkásoknak Akkor kaptunk lietenkinl 10-20 deka vajat, egyszer kaptunk levonásra egy ceignadrágot, sőt, mikor a cél kötött az egyik ruházati üzemmel egy -rekonipenzációs üzletet, akkor kaptunk olcsón, hosszú részletfizetésre egy> öltöny ruhát is.... Talán mondanunk sem kell, hogy az ilyen „kedvezményeken“ is nehéz ezreseket keresett a tőkés- A tejtermékekért kedvezményes áron textilneműt kapott, azt haszonnal magvarratta és ismét haszonnal adta tovább a dolgozóknak. E mellett még gondosan tudatosította, hogy a ruhaakcióval „szívósságét tesz“ a munkásoknakArról természetesen neon beszél a veszteség-nyereség számla, hogy milyenek voltak a Fleischer fivérek vállalatánál a munkavédelmi, egészségügyi berendezések. Azt azonban tudjuk, hogy a motorúk nagyrésze nem volt földelve, hogy a véméndi üzemrészben a gépek nagyrészén nem volt védőkorlát, hogy a dolgozók nem kaptak védőruhát, felszerelést. Nézzük meg azonban azt is. milyen ma a tejüzemi dolgozók helyzete, hogyan részesülnek ma a munkások abból a jövedelemből, mely kezük munkája nyomán fakad. Milyen ma Feil János elv társ helyzete ? — Ma a pécsi Tejüzem raktárosa vagyok. Munkaidőm nyolc óra: reggel fél nyolctól délután fél ötig tart, ebédszünettel. Azonban fél hétre szoktam be jönni — habár nem kérnek erre — de akkor érkezik meg vonatom Pécsváradról, meg szeretek is a raktárban tenni venni.. Fizetésem havi 915 forint. Minden évben fizetéses szabadságot kapok, akárcsak a többi munkatársain. Feil elvtárs még nem ment eddig kedvezményes üdülésre, mert betegsége helyi kezelést igényelDe könnyű megtudni, hogy az. üzemből az elmúlt évben 12 dolgozó ment jó munkája jutalmául üdülésre, ebben az évben pedig máris tizennégyen voltak a legkülönbözőbb üdülőhelyeken és még elmegy hat vagy nyolc dolgozó ezután. A véméndi sajtüzemből eddig még nem mentek üdülni — úgylátszik nem tudatosítják megfelelőképpen a dolgozókkal az üdülés jelentőségét és az üdülők életét — de az ottani dolgozók rendelkezésére is megfelelő számú beutaló áll. A dolgozók ma már m eg felelő védőm háza tot kapnak. A ruha ugyan hamarabb tönkremegy mint amennyi időre az üzem szánta, de ezen könnyen segíteni. Meg kell nézni a vásárolt vagy kapott anyag minőségét és a dolgozókat is arra kell szoktatni. hogy az üzemtől kapott védőruházatot legalább úgy megbecsüljék, mint a sajátjukat. A betegbiztosítási díjat természetesen a vállalat fizeti. A beteg dolgozók pedig olyan gyógyszert kapnak, amilyenre szükségük van, nem pedig olyat, mint az OTI annakidején előírt: „Derékig aszpirin. azon alul ricinus!“ A tejipari dolgozók jelentős szociális jellegű létesítményt kaptak u felszabadulás óta. A Pécsi Tejüzem dolgozói számára megépült a fürdő zuhanyozókkal, elkészült kilenc darab háromrészes öltöző- szekrény, kultúrotthon épült színpaddal, a táncosok jelmezeket kaptak, a könyvtár könyvállománya eléri a 250 darabot, a sportolók az üzem által vásárolt dresszekben röplabdáznak, fut- baloznak, a felszerelést természetesen ugyancsak a vállalat biztosította. Aki pedig könnyebb sportra vágyik, annak ott van a két asztalitenisz-felszerelés és asztal. A himesházai tejüzem is kapott öltözőszekrényeket és zuhanyozókat, a véméndi telep pedig szeptemberben kapja meg a már megrendelt 23 darab háromreke- szes öltözőszekrényt, mintegy 20.000 forint értékben. Ezeken túlmenően a dolgozók rendelkezésére áll a kedvezményes üzemi étkezés, melynek árához mintegy 30 százalékkal járul hozzá a vállalat. Tgy térül vissza a dolgozókhoz — és nem csak a tejüzemi dolgozókhoz — az az össAeg*melyet a vállalat haszonként könyvel el. Ma már nem a Fleischerek, Rót- hok. Robozok és a többiek gazda godnak, hanem a dolgozó nép életszínvonala emelkedik, élete szépül a mindennapi munka nyomán. Az alkotmány pedig biztosítja, hogy a régi világ, a Horthy- urak, bankárok világa, a Flei- scherek kizsákmányoló világa ide többé vissza ne térhessen. íme, ennyi minden van egy darab összegyűrt, tépett papírlap mögött, melyet Krausz Sándor elvtár* Budapestről küldött be szerkesztőségünknek. Alkotmánynapi ünnepi műsor Pécs városában neggel 6 órakor zenés ébresztő a Honvéd-zenekar közreműkö désével. Délelőtt 10 órakor a tíeisler Eta-u. 8. szám alatti újjáalakított épületben ünnepélyes keretek között megnyílik a megyei könyvtár, amely igen jelentős esemény Baranya és l’écs kulturális életében. A megnyitóval egybekötve Alkotmány-könyvkiállítás is lesz a könyvtár olvasótermében. Ugyanebben az időpontban a gyermekek szórakoztatására „Üs séd, üssed, botocskám” c. mese kerül színes keitekkel előadásra, a SZÓI’ kultúrotthonban. Fél 12 órakor „népi díszítőművészeti kiállítás“ megnyitása a Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályán. Rákóczi-út 15. sz. alatt. Déli 12 órakor térzene a Felsősétatéron. amelyet a Honvédzenekar szolgáltat. Délután 3 órakor a Balokány-ligetben sportműsor. Uszóverseny és vízilabda mérkőzés, amelyen az itt tartózkodó olimpikonjaink is résztvesznek. ' Délntán 5 órakor az óvodás és napközi otthonos gyermekek részére a Doktor Sándor kultúrotthon udvarán (rossz idő esetén a teremben) mesedélután lesz. Este fél 8 órakor a Balokány-ligeti szabadtéri színpadon kultúr műsor. A kultúrműsort a brigádversenyben első díjat nyert Pos tások brigádja, a vasutas táneesoport, és a Munkaerőfnrtalékok Hivatalának színjátszó, népi tánc- és énekkara adja. A műsor után éjfélig tánc. Rossz idő esetén a kultúrműsor és a tánc a Doktor Sándor kultúrotthonban lesz, ugyancsak fél 8 órai kezdettel. A szentlőrinci Vidám Vásár egyik kulturális eseménye: Az „Aranycsillag lovag ja“-cí mii film bemuta»ója A Nagy Honvédő Háborúból a Szov, letunió Hősét megillető aranycsillag- gai a mellén tér haza Szergej Tutari- nov szülőfalujába, * nagy lelkesedés sei, hatalmas akaraterővel lát munkához Nincs megelégedve a kolhoz eredményeivel, hiányzik a villany, nincs rádió, se mozi. „Villanyerőmü vet kelt építeni enélkül nem indul meg az új élet“ — mondja a járási pártbizottság titkárának. Tervét megbeszéli a tahi Lakosaival is. ,,A7 építkezéshez sok fa kell, Iánk pedig nincs“ — hangzik innen is, onnan if,' az ellenvetés. Ezt a nehézséget is leküzdik. A távolabbi erdőben van fa és a iolyón leusztatják. Az úsztatás a filmnek egyik legíes- tőibb Jelenete. A sok munkától Tutarinovnak alig marad ideje, hogy szerelmesével: Irinával találkozzon. Pedig őszintén sze. réti a lányt. Közbsn az öregasszonyok összedugják fejüket, s megindul a szóbeszéd. „Nem való Irina ilyen ki, váló emberhez“, „Tutarinov a Szovjetunió Hőse, Irina pedig csalc egyszerű lány, aki az ökröket hajtja.“ Irinának is fülébe jutnak ezek a sz a. vak, elgondolkoztatják s mikor Tutarinov szülei lánykéróhe mennek hozzá, kikosarazza őket. Befejezéshez közeledik a nagv mű építése. Közben iskolát nyitnak az. üzem szakembereinek kiképzésére. Ide jár Irina is, hogy méltó legyen az aranycsillag lovagjához, szerelmeséhez. A várva-várt felavatási napon már mint Tutarinov felesége áll Tutarinov mellett Irina, az erőmű kapcsolónője. Lassan feltűnnek a7 első csillagok az égbolton, s az ünneplők kíváncsian várjálc a fényt. Irinát boldog öröm hatja át. Először nyomja be a kapcsolót, s kígyóinak a fények a házakban az utcán, a tereken, megvilágítják a Tétek bársonyos zöldjét, s szikrázó lény borítja az utakat- Terjed a fény a sztyeppén és a boldogan ünneplő nép úgy érzi, hogy még ragyogóbb jövőjüket világítja meg, de megvilágítja a mi jövőnket is. Az Aranycsillag lovagja“ című színes, magyarul beszélő szovjet film megmutatja, milyen lesz a nagyüze mi gazdálkodást folytató magyar dolgozó parasztság élete. A 48. PARAGRAFUS Alig több, mint egy hónapja annak, hogy főiskolásaink letették évvégi vizsgáikat A körülbelül félszáz matematikaszakos hallgató között sikeresen vizsgázott Vörös elvtárs is. Vörös elvtárs bizonyára nem gondolt arra hét-nyolc évvel ezelőtt hogy pedagógus lesz. Hiszen alig járt néhány évig az elemi iskolába, mikor őt is elnyelte a bánya: a bányászgyerekeknek korán hozzá kellett járulni a család keresetéhez. Szükség volt arra a néhány pengőre, amit mint csillés keresett fáradságos munkájával. Pedig Vörös elvtárs nagyon szeretett volna tanulni. De még a viszonylag szűkös ismereteket nyújtó polgári iskola is elérhetetlen volt a számára. Már-már lemondott arról, hogy tovább tanulhasson. mikor a felszabadulás után előtte is tág lehetőségek nyiltak. Szakérettségis tanfolyamra került. Tanulhatott. Nem volt könnyű újra ismerkedni a betűkkel. Keze elszokott az írástól, gondolatait is nehéz volt a trigonometriára meg az elektrodinamikára összpontosítania. De megfeszítette akaratát és sikerült. Jó eredménnyel elvégezte a szakérettségis tanfolyamét és beiratkozott n Pécsi Pedagógiai Főiskolára tanárjelöltnek. Itt még nagyobbak voltak a követelmények. de most már megtanult tanulni, hozzászokott ismét az állandó szellemi munkához és ez év végén sikeresen leszigorla- tozolt a matematika fizika szakon. Vörös elvtárs a maga sorsán keresztül bizonyosodott meg ar» ról. hogy nem távoli, ködös cél, hanem konkrét valóság alkotmányunk 48. 5-a: „A Magvar Népkü/<:irsas;ig biztosit ia a dolgozóknak a művelődéshez való jogát”. Vörös elvtárs már meg is kapta beosztását a jövő tanévre. Váraljára kerül az általános iskolához. Olt tanít majd matematikát és fizikát. Mikor múltkor beszélgettem vele, azt mondta, hogy már a lakása is megvan, s maga nagy lelkesedéssel készül nemes1 feladatát: a dolgozók gyermekeinek oktatását és nevelését minél tökéletesebben megvalósítani. „A Magyar Népköztársaság biztosítja polgárai számára a munkához való jogot és a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazást“. Vörös elvtárs számára tehát nemcsak a továbbtanulás lehetőségét biztosította Népköztársaságunk, hanem többszáz évfolyamtársával együtt tanulmányai befejezése után azonnal munkahelyről is gondoskodott a magyar dolgozó nép állama. Ahogyan alkotmányunk 45. §-ában olvashatjuk: Vörös elvtárs és többszáz évfolyamtársa magabiztosan, öntudatosan kozd neki hivatásának a* új tanévben. Es ezzel kapcsolatban lehetetlen vissza nem gondolnom a magam kezdő éveire. Én a szakvizsgám letétele után két esztendeig díjtalan gyakornokos- kodtam az egyetemen, mert nein kaptam egyetlen középiskolába sem megbízást. De nemcsak én voltam így. A velem végz.ettek közül csak hárman kaptak állást. » többi ott. olyan munkában helyezkedett el, ahol tudott S mikor a harmadik esztendőben végre óraadó tanár lettem, a díjtalanul végzett munka után én is kerestem. Perszp nem sokat. A fizetésem 80 pengő volt egy hónapra, •le abból is levontak 3 pengő 8* fillért. Es a nyári hónapokra még ezt sem folyósították. Most végzett főiskolásaink kivétel nélkül megkapták beosztásukat. Ez a tény is bizonyíték arra. hogy hároméves alkotmányunk nemcsak egész társadalmunknak gyors és egészséges fejlődését biztosít ia, bnnem mindé*1 egyes embernek, elsősorban fia; tulságunk száméra. lehetővé teszi, hogy képességeink megfelelően rész* kérjen és kapjon társadalmunk feladataiból és a matr" ereiével is előbbre vigvo fejlődésünké* a »•'ncl<«lÍ7.r»"S Ú* ’án Dombi Béla főiskolai tané*
