Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-20 / 195. szám
1952 AUGUSZTUS 29 NAPLÓ 7 EGY LAKÁS TÖRTÉNETE A 84 KÖZÜL... Megnyílt a szentlőrinci Ünnepi Vásár X komlói aítáró kőíve alól hosszú •sffláesort vontató viiJlanymozdony fut a napsütésre. A szerelvény a szénosztályozó felé kígyózik. Mögötte és aiz út kétoldalún részben már felépült a támfal, szilárd terméskőbők A leg1 kdváíóbb komlói köművesbrigád, a Bruckner-brigád építette ezt a faM. BrrőC a brigádról ritkán. ‘r az új- «ág és elvétve beszél róluk a hangos, híradó. Ok nélküli csend veszi őket körül, amikor igen jól dolgoznak. Ez egyben az agitáció gyengeségének R jele — nem állítják munkájukat, módszereiket jobban az előtérbe. Bruckner László brigádja az elmúlt évben 200 százalék leletti átlaggal dolgozott. Július hónapban 217 százalékos volt az átlagteljesítményük. Ekkor tették azt a vállalást, hogy őz alkotmány ünnepére naponként 20 köbméter falazatot készítenek ed. Rfkikenő meleg napok következtek, még a madarak is csak félszámnyai repültek, de a Bruckner brigád nem 19 köbméter falat rakott, hanem húszat, tíz nap alatt kétszázat. Pedig már csak hárman maradtak. Bruckner elvtárs tiszti kiképzésre ment. Nagy Gyula elv társ pedig a csehsa'eváklaí Karlovy Varyban üdül. A nagy nagy partfal tövében hármam maradtak. Faragó Feri bácsi, aki áWai'ában nagyokat hallgat, csak a kc/e mozog, aztán a nála nem fiatalabb Körmöczi József és a barnaké- pű, kackiáe bajuszos Rácz Simon György, a brigádbizailmi, akiből ók neveljek szakmunkást és hozzájuk hasonló, jelvényes sztahanovistát. — Amikor elment Bruckner elvtárs, meg a Gyula is, bizony megijed- tiink — emlékeznek vissza. — Főit a tejünk: mi lesz velünk? Hármasban? Aztán mégsem vallottunk szégyent. Bizony nem. Bruckner elvtárs helyébe bevezették a tízperces mozgalmai. A munkaiidő kezdete előtt 10 perccel már ont álitanaik a falnál. A szélén a hosszúmévá Gyurka, világos, újnak tűnő sütés sapkában — a csuda sem tudja, hogyan óvja a betonfröccsöktól — mellette a 62 éves Körmöczi bácsi támaszkodik a lapátra, a másik szélen pedig szürke mun kandiájában az öreg Faragó áll. A köveket már a keze-ügyébe helyezte. Amikor a nagymutató a 12 es számfa ér, a megfogyatkozott Bruckner, brigád munkához tát. .Követ farag a kalapács, betont rak a lapát é* elsimítja a fugákat a kainál. Nagy Gyula helyett jól biztosítják aiz anyagot Náluk Ismeretlen fogatom az anyagravárás, Ha a segédmunkások nem hoztak elég követ vagy betont, akkor magúik ugranak oda és ellátják a munikiaterüfietiet amyaggaü. Azért nem mindenki örül mnek. Néhány nappal ezelőtt megjelent a part szélén az építési vállalat műszaki osVályának vezetője, Csemy Károly köszönés helyett kissé undorodva végignézett a munkahelyen. — Csaj ás az egész. Kőművesmunkánál nem létezik 260 százalékos tel fesítmény. Tízszer utánamértek mindent, de csak annyi maradt az előző napi teljesítmény. Lgy azután nemcsak a kőművesek és a tröszt párttítkárának a szava, hanem a lemért köbméterek is meggyőzhették az egyáltalán nem lelkes Csemy Károlyt, hogy az eredményeknél nincs piaion. Ez már páT napja volt. Körmöczi bácsi most fenn áÉ a parton és la. pátolja lefelé a betont. Rácz Simon György derékig meztelenül, de gumi. csizmában ott dolgozik, ahol a minapi felhőszakadás tóba gyűlt össze. Tegnap délidében egy kicsit meg tisztította a' sártól gumicsizmáját és éppen akkor toppant, be az építő vál. ládáit irodájába, amikor arról tanakodtak, hogyan osszanak el két új lakást 22 igénylő között. Rácz Simon György a brigádbizaJ- mi ,^iem viselkedett jól." Többször belekotyogott a vitába: — Annál már csak főbbem megérdemli az, aki munkaérdemrendes .. Itt is van ám három gyerek! A csobokapusztaí állami gazdaság az állattenyésztési terv teljesítésében igen jó eredményeket ért el. Jó mun kérik eredményeképpen kiérdemel, tűk, hogy 19 én gazdaságunkat a minisztérium élüzem címmel tüntette ki. Ezt a jó eredményt úgy értük el, Végül egy percre félbeszakították a vitát, hogy Rácz Simon György ne álldogáljon máT tovább az ajtónál. Mondja el pár szóval, mit akaT, Váltóban csak páT eaóvaőt érvek, de igen meggyőzően: Bruckner László elvtárs munkaérdemrendes kőműves, héinom gyermeke van, 1949 óta, meg szakítás nélkül Komlón dolgozik, — Pécsről jár ide. Bruckner efvtáreez- idáig nem hadakozott a lakásért, pedig a szíve már rég ide húzta, ide, ahol aranyi téglát, követ falazott be, hogy hosszú-hosszú utcáit (lehetne belőlük építeni. így azután a brigades a brigádhizakni úgy határozott hogv 'lakást szerez helyette. A 22 Igénylőhöz odakerült a hu- aaonharmadik. Hosszas latolgatás, töprengés után az irigylésre egyáltalán nem méltó bizottság úgy döntött, hogy a két lakás egyikét Bruckner László munkaérdemrendes kőműves és csa iád ja kapja. Ekkor már Rácz Simon György újból a fai tövében dolgozott Másnap délelőtt hozta a telefonüzenet a hírt, hogy a brtgádbizalim eredményes munkát végzett Augusztus 20a, az a,ltootmánv ün_ nope után, — csütörtököm, — amtkoT már a 84 újonnan elkészült komlói lakás közűd egy Bruckner f ászló óknak jutott, akkor majd megjelenik a munkaidő leteltével, a távollévő bri- gádvezető pécsi lakásán a bizalmi, hogy megbeszélje a költözködést, mert a brigád vállalkozó tit arra, hogy ezt a munkát is elvégzik. Ez a története egy lakásnak a 84 közüü. SZ. T, hogy a pártszervezet és a gazdaság vezetősége üzemi gyűléseken beszél, tűk meg a dolgozókkal a kétéves állattenyésztési tsffv fontosságát. A dolgozók az alkotmány ünnepére tett vállalásukat 100 százalékban teljesítették. Szőlői! Géza igazgató Nagy lázban ég már Szentlő íme: megnyitották a, első ünnepi vásárt. Megyénk dolgozói vonaton, autóbuszon és más járművön tízezres törne, gékben utaznak ide, hogy megtekint, sók a Szovjetunió példája nyomán megrendezed vásárt. Tisztes távolból ballgtatjuik végig két úttörő (János Zsuzsa és Brigovácz Mária) vitatkozáséit. A kisméretű perpatvar hatásé ra több fiú Is csatlakozik hozzájuk. Az egyik lelkendezve mondja.: „Fiúk! Ilyet még nem láttatok errefelé!'' — Dehogynem — mondja a másik fölényes nyugatommal. — Ugyan hol), meg tudnád mondani? — kérdezi ae eíőbbd. — Hát persze, a Vidám vásár című színes zenés szovjet filmben. — Na, ezt megnyerted — mond. |a az előbbi megadással. A kis beszélgető csoport tagjai a .győztes" meffilé áfikrak és vele mennek az árukkal roskadásig megrakott pavilonok között Pécs feJől jövet az országúiról jobbra fordulunk befelé a vásárra. Közvetlenül * bejára.* nveKiett áüS a Pécsi Vendéglátó Vállalat hatalmas nádsátra. Nyugtalanul tolakodik mindenki, mert első akar tarra. A vásár komolyabbik része az ötágú csií- lagaiakú pavillonoknál kezdődik. Az egyik sarkom áll) a, Állami Áruház 70 méteT hosszú paviffionja. Elején egy négyzetes oszlopatakú vezérto. noray emelkedik. Első oldalán népköz- saságunk nagyméretű címere, alatta büszkén hirdeti a felirat: „Éljen nép. köztársaságunk alkotmánya!" Valóban alkotmányunk biztosítja art, hogy szabadon dolgozhatunk hogy boldogan élhetünk. A dolgozó parasztnak biztosítja, hogy jó terméséből mindenig teljen. Biztosítja art, hogy jó pénzükből alaposan megrakodva tér. jenek vissza otthonukba. Az oszlop másik oldailán egy festményt találunk. Egy munkás kezet fog a falusi dolgozó paraszttal. Fölötte ál? a jelmondat: „Munkás-paraszt szövetséggel a szocialista mezőgazdaságért!" Dolgozó parasztj airak egyre jobban megértik, hogy csakis a párt, a harcokban megedzertt munkásosztály vezetésének köszönhetik, hogy most dús választék áW előttük a jó termény begyújtás után. A Ruházati Boltban katonás rendben, méret eze. ránt sorakoznak kész öltönyök. Nem úgynevezett: ,,vásári" munkát találunk itt, mint a múltban volt. hanem kiváló minőségű öltönyöket. A szocialista kereskedelem vezérelvét híven tükrö. zi az ott található felirat is: ,,A szó cialista kereskedelem nem a haszonért hanem a dolgozókért van." Szocialista keveskede.Tnünk első hajtásai, a földművesszövettkezetek is igen szép boltokkal! szerepelnek. Egymás után sorakoznak a siklóst, a mágoc.sl, a tellyei és a szentlörmci földműves, szövetkezst boMjai. Egy élvtárs éppen az ünnepi vásárra készített ünnepi Vásár jelzésű cigarettát vásárod. Velük szemben az Állami Aruház igen sok rádiót villanyvasalót, kerékpárt állított ki. Ezek h-áav, olyan nagy az érdeklődés, hogy már a tegnapi nap folyamán is eladtak néhányat belőlük. A mozsgói földműves, szövetkezet polcain színes, cifra kan- csók és vázák nyújtogatják nyakukat. A pécsváradiak igen ízlése* Édes. ség Boltjában a legkényesebb igényeket is kielégítik. Nagy forgalma van a Könyvterjesztő Vál^latnak is. Egymás után következnek az Északi és Délbaranyoi Népbolt hatalmas boltjai. Lehet kapni ké®z ételt, finom konnerveket, csemegét, tájborokat, vagv ami éppen tetszik. Szocialista mezőgazdaságunk korszerű gépei az tít balodlalám foglalnak helyet. Egymás mellett pöfögnek a magyar Ho fiber és a G. 35-ös, a csehszlovák Zertor 25 K tipuaú erős Dióséi motoros és a szovjet Universal traktor. .Aratógépelvet kombájnokat és más mezőgazdasági gépek egész sorát fedezhetjük fel melyeket nagy érdeklődéssel tanulmányoz dolgozó parasztságunk. A mezőgazdasági terményekben sincs hiány. Igen sok búzát, rozsot, árpát árusítanak a dolgozó parasztok, melyért cserébe iparcikket visznek haza a vásárló). Mindenki mindent meg akar nézné és igen sokat vásárodul, — ezt » törekvést olvashatjuk ki a lefloes, vidám, zsibongó tömegből. Előreláthatóan igen nagy sikerrel fog befejeződni a nagyszerű kezdeményezés. csak a7 a kár bogv egy napig tart csak a vásár. A csobokapusztai állami gazdaság élüzem lett Ismerkedjünk meg a Föld országaival EGYIPTOM ;sr'ptfjw területe 994.000 négyzetkilométer. Több mint négyszer nagyobb Angliánál és több, mint harmincszor nagyobb Hollandiánál. Eső ritkán esik Egyiptomban. Az ország legnagyobb része sivatag A lakosság lőleg a Nílus folyása mentén és elsősorban a Nílus deltavidékén lakik- A Nílus életet jeleni Egyiptomban. Július közepén elkezd áradni, kilép a medréből, elönti az egyiptomi alföldet. Novemberben a víz elkezd apadni. Apadás közben 1«. rakódik ásványi anyagokkal telt tér mékeny iszapja, amivel nagyszerűen megirágyázza és rendkívül termékennyé teszi a főidet. Ez teszi lehetővé azt, hogy az árterületen, ami nem igen nagyobb, mint Hollandia, vagyis az ország harmincadrésze, 16 milhó ember számára terem élelem. Egyiptomban háromszor aratnak egy évben. Az egyiptomi paraszt, a fellah azonban mégis a föld egyik legszegényebb parasztja. A löldck a földes, urak tulajdonában vonnak, A lellah látástól vaku fásig dolgozik, faekével •ránt, a laeke elé sajátmagát és csa. lád/át lógja be. A fellah átlagos életkora 27 év, a gyermekhalandóság 20 százalék. Egyiptom 19 milliónyi lakosságát járványok tizedelik, a halálozási arányszám kevés helyen olyan magas, mint Egyiptomban. Egyiptom mint az imperialista pyar. mátok■, tipikusan agrárország. Az an- goi imperialisták Egyiptom gazdaságát teljesen egyoldalúvá teszik, gya. pottermelö országgá változtatták Az angol textilipar szükségleteinek nagy részét még ma is az egyiptomi és *zudáni gyapotból látja el. Szudán Egyiptomtól délre terül el. Több, mint kétszer nagyobb Egyin lomnál, de csak hétmilfiónyi lakosa van, Szudán és Egyiptom nyelve közös. A természeti adottságok is szerencsésen kiegészítik egymást. (Szudán déli részén például gazdag trópusi erdőségek vannak. Egyiptomban erdő nincs, a la nagyon drága Szudánban jóminőségö legelők vannak, az állattenyésztésnek nagy lehetőségei vannak. Egyiptomban nincsenek legelők, ai állattenyésztés Is jelenték télén.) Az angol imperialisták azonban szétszakították Egyiptomot és Szudánt, a szudáni és egyiptomi nép harcát az egységért és szabadságért, véresen leverték. Ezzel is Egyiptom függőségét akarták lokozni. Egyiptomot állandóan azzal zsarolják, hogy elzárják a Nílust, nem adnak elegen. dő vizet. Nemrég új rabló avatkozott be a harcba: az amerikai imperializmus. Az angolok ,,szövetségese“ az „erősebb jogán“ Egyiptomból is ki akarja túrni az angolokat. Vájjon mi az oka annak, hogy ilyen eszeveszett marakodás íolyik Egyiptomért az imperialisták között? Talán az egyiptomi gyapot? Kétségtelenül ez is fontos szerepet játszik benne. Az amerikai imperialisták szemfényvesztő manőverrel megfősz lottók Angliát második fő gyapotlor rásától, az ausztráliai gyapottól. Az angol teztilipar válságba került a textilipari munkanélküliek száma megközelítette a százezret. Az amerikai imperialisták most az egyipto. mi gyapottól is meg akarják fosztani az angol textilgyárosokat. Rá akarják kezüket tenni egész Egyiptomra, an egyiptomi népet ezután ők akarják kizsákmányolni. Egyiptom természeti kincseit ezután ök akarják elrabolni marti1 óriás elsősorban azon ban a Szuezi csatornáért folyik A Szuezi csatorna Egyiptom területén íolyik keresztül. A távolketvli gyarmatok ielé tartó angol hajók a Szue zi csatornán mennek keresztül. Az amerikai imperialisták rá akarják ten ni a kezüket a Szuezi csatornára, el akarják vágni Angliát a távolkeleti gyarmatoktól, hogy majd azután megszerezhessék azokat. Ez a széteső imperialista angol gyarmat birodalom teljes széthullását hozhatná magával. Az amerikai imperialisták ilymódon akarják teljesen térdrekényszeríteni Angliát, kezükbe kaparintani a Szue. zi csatornát, hogy azután felhasználhassák a Szovjetunió és népi demokráciák elleni támadó terveikben. A Szuezi-csatorna 1947 ig mondhatnánk teljesen az angol imperialisták ellenőrzése alatt állott. Az amerikai ak hiába próbálkoztak 1947-ig. nem sikerült az angolokat engedményekre bímiok. Ekkor az amerikai imperialisták hű kiszolgálójukhoz, a római pápához fordultak. A pápa kész végesen segített nekik. Eladta a Vatikán tulajdonában lévő Szuezi csator na részvényeket az amerikaiaknak. Ezzé/ az amerikaiak bejutottak a társaság igazgatóságába. Itt újabb tárgyalásokat indítottak az angol részvények felvásárlására. Az angol im perialisták azonban hallani sem akartak a részvények eladásáról. Az ame. rikai imperialisták erre más eszközökhöz lolyamodtak. Előhozakodtak az úgynevezett középkeleti főparancsnoksággal. A terv szerint Amerika Anglia, Franciaország és Törökország hadseregei megszállnák a középkeleti országokat. Ebbe a szovjetellenes háborús tömb be be akarják vonni Egyiptomot is. Az amerikai imperialisták a középkeleti lőparancsnokságon keresztül az angolokkal szemben egyeduralmat akarnak maguknak szerezni egész kö_ zépkeleten. Egyiptomban és a Szuezi csatornán is, hogy a szovjetellenes támadó előkészületeiket kiszélesítsék, angol „szövetségeseiket“' pedig másodhegedűsökké változtassák. A terv szerint a Szuezi csatorna men tén állomásozó angol csapatokat is az atlanti csapatok, vagyis az amerikaiak váltanák fel. Az angol imperialisták üdvözölték a tervet. Egy kikötésük azonban van: a parancsnok angol legyen. Az amerikaiak azonban saját parancsnokot akarnalc.Az angolok nem akarnak en_ gedni. Egy éve marakodnak már azon, hogy ki legyen a parancsnok. A legvadabb sértéseket vagdossák egymás fejéhez, de megegyezni nem tudtak. Érthető is: az angol Imperialisták görcsösen ragaszkodnak középkeleti befolyásuk megőrzéséért, különösen a Szuezi csatornáért De mint az imperialistáknál szokásos, a marakodás közben elfeledkeznek a népről. Alkudoznak a bőrére, mintha csak tőlük függne az. hogy az egyiptomi nép egy szovjetellenes háború részvevője legyen. % ciryintomi nép a többi nép. pel együtt azonban megmutatta, hogy nem les7 ágyutöHelék 1951 októberé ben olyan tüntetések és sztrájkok kezdődtek el. amire Egyiptomban még nem volt példa. Az egyiptomi tömegek követelik a megszálló angol csapatok kivonását, az 1936 os angol- egyiptomi egyezmény felmondását, a Szuezi csatorna államosítását Egyiptom és Szudán egyesítését. Egyiptomnak a középkeleti parancsnokságban való részvételének elvetését, a burzsoá Vaíd párt a tömegek nyomására felmondta az 1936-os angol- egyiptomi egyezményt, nem csatlakozott a középkeleti parancsnoksághoz. A Waid párt az áruló burzsoázia ér. dekej szerint ugyanakkor mindenkép. pen azon volt, hogy a tömegek szabadságmozgalmát leszerelje. Az angol imperialisták megrettentek az egyiptomi nép haragjától. Hat vanadszor is megígérték, hogy kivonják az angol csapatokat, de ugyanakkor angol csapatokat szállítottak Egyiptomba, az ..angol állampolgárok védelmére.“ Az amerikai imperialisták pedig ki akarták használni az egyiptomi nép szabadságmozgalmát azért, hogy azután ök ülhessenek a nyakára. Az egyiptomi nép azonban nem imperialista jármot hanem sza. badságot akar. A7 angol és amerikai imperialisták újra a régi árulókhoz, az uralkodó- osztályhoz, a burzsoáziához folyamodtak. Egyre másra követték egymást a kormány\’áltozások. Hol angolbérenc, hol amerikabarát kormány került uralomra. Itácnlitatták Nahaz pasát, uralomra juttatták az amerikabarát Ah Maher pasát. Faruk király újabb mesterkedésére Hilali pasa, az angolok embere lett a miniszterelnök. Hi. lati pasa után újra az amerikaiak embere, Szirti pasa lett a miniszterelnök, majd július 20 án újra Hilali. De még meg sem száradhatott az örvendező angol imperialista lapokon a nyomdalesték, amikor újabb puccs történt Nagib tábornok az amerikabarát tisztekkel magához ragadta a hatalmat. A puccs mögött az ame rikai imperialisták állanak. Az amerikai imperialisták azonban nem elé gedtek meg a puccsal. Tovább mentek egy lépéssel. Elvtávolították Faruk királyt. A New York Times még 1950 ben megírta: „A király titokban ellenzi, hogy az angol csapatok kivonuljanak Egyiptomból, mert így magára maradna a lázadásra mindig kész hadsereggel és a forrongó néppel szemben,“ Az angol lapok a puccsot már „tar. tózkodóan“ fogadták, míg az amerikai lapok örömüvöltéssel. A New York Times arról irt, hogy az egyiptomi puccs ,.jó célokat szolgálhat", a Times arról, hogy a tervezeti középkeleti parajicsnokság létrehozása „a hadsereg új vezetőinek inkább érdeke lesz, mint elődeikneka New York Herald Tribune pedig azt írja, hogv a puccs során kia/akuH helyzet „olyan keretet biztosit, amelyben a lelmerülő problémák símán megoldhatók" •fwi« képzelik «( a „sima megoldást', arra már megadták a választ az események. Az egyiptomi minisztertanács elfogadta, hogy a ré. gi 49 százalék helyett 51 százalék le. hét a külíöldi részvények aránya az egyiptomi vállalatokban. Ez magyarul annyit jelent, hogy az egyiptomi katonai klikk, az egyiptomi burzsoá. zia kitárta a kapukat az amerikai tőke előtt. Nagib tábornok készséggel igyekszik bebizonyítani az amerikai imperialistáiknak, hogy rászolgált az áruló névre a Wafd párttal együtt. Fékte. len demagógiába kezdett. Eltöröltette a király adományozta címeket, „országos harcot" indított a korrupció ellen, földet Ígér a nincstelen parasztoknak, nemzeti jelszavakat, demokráciát hangoztat, A királyról, akit eddig szentnek és sérthetet!en“-nek tituláltak, egyszerre csak „kideríti“ az igazságot, hogv Faruk dorbézolt, vagy hogy a nyomorgók számára hl- osztandó ingyen ebédek fedezésére befolyt összegek nagy részét személyi pénztárában visszatartotta., stb. Ugyanakkor fegyvereket vásárol, német fasiszta kiképzőtisztekket árasztja el az egyiptomi hadsereget, készül a háborúra Nyíltan lándzsát törni az amerikaiak mellett azonban nem mert mert tél a néptől. Az angolok felé az amerikaiakkal a hátamögött ki jelenti* hogy lefrf^eresen efiená.Inának az angol támadásnak. Azonban az angol imperial!siók sem mondottak le Egyiptomról. Ciprus szigetéről katonákat és páncélo- sokat indítottak útnak Egyiptomba, hogy ismét a szokás szerint, „megvédjék az angol állampolgárok érdekeit.“ De bárhogy is marakodjanak az angol és amerikai imperialisták Egyiptomért, a győztes csak egy maradhat: az egyiptomi nép. Egyiptomban a puccs után az, egyetemi hallgatók tömeggyülést tartottak, ahol követelték a löld leiosztását, a progresszív adót, hitet tettek Egyiptom nemzeti követelései: Egyiptom és Szudán egysége, a Szuezi övezet kiürítése mellett. Az egyiptomi nép tovább harcol egészen a győzelemig
