Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-13 / 189. szám

NAPLÓ 1952 ATTOrSTTUS « Uj városok a Lenm-csatorna partján Moszkva (MTI): Azok a kirándu- 6k, akik egy-két évvel ezelőtt jártak * Lentn-csatorna építkezéseinélj ma •sodálkozva nézik azokat az új falva­kat és városokat, amelyek azóta nőt­tek ki a csatorna partján. A csatorna ti. számú zsilipje és a hozzá kapcsolódó négy kilométeres lat duzzasztotta fel az egykori kopár szakadékok helyén a karpookai ten­gert, A . tenger északi partján terül el a karpookai vízierőmü munkásai­nak és kezelő-személyzetének új vá­roskája, Mooaja-Il jooka. Tobbszáz vadonatúj, pirostetejű téglaház áll a zöld fákkal övezett nyílegyenes ut­cákban. i városka valamennyi út. ját, járdáját aszfalttal burkolták. Közvetlenül a karpookai víztároló partján épült fel Novaja-Iljovka új, oszlopos hajóállomása. A ha­jóállomás környékét parkok, gondozott virágágyak díszítik. A hajóállomástól nyílegyenes sétány vezet a város központjáig, a kidtúr- palota épületéig. Itt emelkedik a kö­zépiskola kétemeletes épülete is. Hasonló képet mutat a csatorna mentén felépült többi község és Dáros is. Marinouka, Varoarooka, Beresz- lavka és a többi helységek a szovjet nép alkotó erejének rnűoe ezen a tájon ahol másfél évvel ezéinti még h száraz pusztai szél kergette a ho­mokot. Tiltakozások Nyugat-Németországban a háborús különszerződés ellen Berlin (TASZSZ): Nyugat Németor-j értekezletén egyhangú határozatot rság dolgozói gyűléseken tiltakoznak fogadtak el, amely leszögezi, hogy Adenauer háborús politikája és a csak az elmúlt hetek folyamán különszerződés ellen. Sajtójelentések Württenberg Baden csaknem hatszáz­szerint az elmúlt néhány nap alatt Bajorországban, Hessenben. Szászor. •zágban é« a rajnamentl Pfalz tarto­mányban több. mint ötszázhatvanezer ember •tiltakozott a bonni háborús •zerződés ellen a békés megegyezés és Németország egységesítése érde­kében. A ..Németek Kölcsönös Megértésé­ért Harcoló Munkáskör" stuttgarti ezer lakosa foglalt állást különböző összejöveteleken és gyűléseken a bé­ke mellett és a háborús készülődések ellen. A határozat hang súlyozza, hogv a különszerződés helyett Nyugat-Né metország lakosságának minden réte­ge Németország egységének mielőb­bi visszaállítását és igazságos béke- szerződés megkötését követeli. Rendelet a kötelező tűz- és jégbiztosítás bevezetéséről A., Elnöki Tanács törvényerejű ren­deletéi adott ki a kötelező tűz- és jégbiztosítás bevezetéséről. A tör­vényerejű rendelet alapján a minisz­tertanács rendeleté szabályozza a kö­telező tűz- és jégbiztosítást. A kötfiezó tűzbiztosítás kiterjed a szövetkezeti és egyéni tulajdonban lé vő lakóépületekre és a mezőgazdasági beruházott vagyonra (épületek, fel­szerelés, készletek állatállomány), továbbá az. ipari és föWművesíizövet. kezetek vagyonára. A jégverés esetére való biztosítás kiterjed minden szántóföldi növény­re, a szőlőre és a nagyobb gyümöl­csösökre. E nagyjelentőségű rendelkezés in­tézményes segítséget biztosit_ különö •cn a mezőgazdasági lakossági részére. A tűz és jégverés olyan súlyos pusztítást végezhet valamely szövet­kezet vagy egyéni dolgozó tulajdo­nában, hogy a károsult veszteségét n maga erejéből pótolni nem képes A köteleié biztosítás lényegében azt jelenti, hog-y mindazok, akiket a karoJgdás veszélye fenyeget, közösen viselik, megosztják egymás között a kockázatot. A szövetkezeti és egyéni tulajdon­nak ilyen széleskörű védelmét első­nek a szocialista Szovjetunió való sitotta meg és a szovjet példát kő vetve fokozatosan vozetik azt be a népi demokráciák, A tűzbiztosítás díját Lakóházaknál a szobák száma szerint, a mezőgazda sági vagyonnál a földterület nagy­sága szerint kelj fizetni. A térhet nem jelentő évi díj ellenében az állami biztosító a tűz okozta kárt a tényle ges érték alapján téríti meg. A jégverés esetére való biztosítás díját is a földterület nagysága sze­rint kelti fizetni. A kártérítés járá­sokra megállapított biztosított érték szerint történik, a dfj a biztosítási összeggel arányos. A termelőszövetkezetek és a ül. típusú termelőszövetkezeti csoportok igen jelentős, 20—25 százalékos ked­vezményben részesülnek. A kötelező biztosítást az Állami Biztositó intézi, munkáját a helyt ta. nácsok ellenőrzik és segítik. A tűz­biztosítás díjából jelentős ös-zeget fordítanak a tűzvédelem fejlesztésére. A kötelező biztosítás 1953. január 1-töl lép hatályba. Parasztküldöttségünk útja A TENCIGLICI IMETŐFI T§Z-BE1 IL Parasztküldötteink ezután megláto­gatták a tsz liízóit, a heterózés kuko­ricái, a gyapotot, lucernát, konyha- kertészetet, és a tsz jövendő halasta­vát. Bárhol is járlak, minden a kö­zös gazdálkodás fölényéről beszélt. A tsz hízóit a faluban tartják. Küldötteink autóbuszra ültek ás úgy tették meg a tsz-ből a faluba vezető 3 kilométert. A hízók nagyon szépek. Januári malacok, ma már olyan nagyokká hizlalták őket, hogv ez az egyéni gazdaságban ritkaság. 208 ser­tést hizlal ott a tsz, két hatalmas hosszú ólban. A hízott sertéseket ősz­szel értékesíti a tsz. Nagy jövedelme lesz ebből is. Ezt a 208 hízót mindössze két em­ber ápolja. Körülbelül napi 20 órát fordítanak ketten a hízókra. Megyénkben, Iva 208 hízót 208 egyéni­leg dolgozó parasztra számítjuk, ak­kor óriási munkaidő többlet jön ki. A hízóknak naponta burgonyát kell főzni, gazt szedni, etetni és itathatni kell a hízókat, az ólukat rendben kell tartani stb. Ez minden dolgozó parasztnál elvesz naponta legalább két órát, de akkor még nincs bele­számítva az, hogy sokszor a mező­ről kell bejönni, a mezőre kell vis-z- szamenni, hogy a hízókat elláthassák. A napi két óra a 208 parasztosaid­dal megszorozva 4-16 óra. A tszcs-nél meg mindössze 20 óra! Ilyen nietgta- karífast crnek cl a közösen gazdál­kodó parasztok, csak a munkaidő né!. A nagviizemi gazdálkodás periig nemcsak a munkaidőnél, hanem min. deniftt olcsóbb. Az ólépítésnél is sok. kai olcsóbb megépíteni két hosszú ólat, mint 206 kicsit. Ebéd után a küldöttek megnézték a gyapotot és a heterózis kukoricát. A tsz 16 holdon veteti heterózis ku­koricát. Ezen a kukoricatáblán egy sor „Aranyözön" kukoricafajta után két «or „I regszemcséi" fajtát vetet­fajta koronáját eltávolítják, leszedik az „1 regszemcséi" virágporát és be­porozzák vele az „Arauyözünt". tíz­zel a módszenei 20—25 százalékkal többet terem a kukorica. Ezt az egyéni gazdaságokban nehezen lehet uu-^oinaim. Nagy szaktudás kell hozzá és ugyanakkor nem szabad a közvetlen közelben másfajta, ke­vert kukoricát vetni mert akkor a fajkukorioák károsuu elkorososod- ii nk. Küldötteink ezután megnézték a tsz gyapotját, cukorrépáját, lucerná­ját, konyhukeriészetét. Itt is min­denre azt mondták; amint az előb­biekre: szép, erőteljes. Különösen a paprikára. ,Olyan paprikája van a tsz-nek, hogy több idős küldött azt mondotta: ilyen nagy paprikákat még nein láttam. A tsz konyhaker- tószete ebben az évben már több mint 30.000 forintot jövedelmezett. Késő délután, a tsz megtekintése után küldötteink a kastély udvará­ban összegyűllek és megvitatták a lá­tottakat. Sziveri Kálmán küldöttünk azt mondotta: — Mi, akik a tengelici Petőfi ter­melőszövetkezetet jöttünk meglátó- gatni, nem gondoltuk volna, hogy Ilyen gazdag tsz-l látunk majd. Most azonban megláttuk. Különösen a tsz sertésállománya szép. — Ha hazamegyek, összehívom az egész falut és elmondok nekik min­dent — mondta Furuglyás István bel várd gyulai küldőit. Nagyon sokan felszólaltak még é* mindnyájan el­mondották, hogy gazdag és példás a tsz. s ha hazamennek elmondják az egész falunak. A küldöttek megmondták a hiá- nvrtssúgokaf és a hibákat is. Kifogó solták például, hogy sok a sertésól­ban a légy, vagy megkérdezték, hogy miért nincs még ridegborjúnevelés, amikor minden adottságuk meg­van már rá. Látszott a küldötte. lek. Naponta végigjárjak a kukorica- van mar ru. namuu a ounuur- táblát, és az „Aranyözön" kukorica-1 ken, hogy nemcsak dicsérni akarják a tsz-t, hanem bírálatukkal egyben segíteni. Hosnyánszki János elvtárs, a tsz elnöke és a tsz tagjai elmon­dották, hogy örülnek a bírálatnak, mert azért kisebb hibák még náluk is vannak és a bírálat megakadályozza azt, hogy elbizukodjanuk. Hosnyánszki lyjtúrs válasza végén felhívta u kül­döttség tagjait, hogy úgy amint rnon- letták. ha haza mennek, mondják el hogy mit láttak, győződjenek meg az egyénileg dolgozó parasztok, hogy a kollektív gazdálkodás biztosítja a dolgozó parasztság gondtalan, biztos életét. Kiss László katádfai egyénileg dolgozó középparaszt válaszolt Hős. nvánszki elvtársnak a küldöttség ne­vében : Megköszönjük szives vendéglő, tástokat — monuoiia. — ígérjük nek- tek, hogy ha hazamegyünk, elmond­juk, milyen gazdag tsz-t láttunk. Azon lesnünk, hogy ialvaink népét a boldo­gulás útjára vezessük és utótérjünk benneteket. Két év múlva mi hívunk meg titeket, hogy lássátok: mit ér. tünk el tsz-etek meglátogatása óta. tjosnyánszky elvtárs ezután 25 nevet olvasott fel. 25 tengelici egyé­nileg dolgozó parasztét, akik a jé példa után kérték felvételüket a ter­melőszövetkezetbe. Az egyik újonnan belépő öreg tengeüci középpanasat meghatottam áCilit fel és elmondotta, hogv öreg korára már sokait meg­ért, de most lát csak gondtalan pa­rasztokat. — Nenn fognak csalódni bennem — mondotta, küldöttségünk és a ten­gelici tsz-tagok nagy tapsa közepette. A Petőfi termelőszövetkezet láto­gatását bensőséges ünnepség zárta le. A sárközi állami gazdaság kultúr csoportja népdalokat énekéit, népi táncokat járt, majd a kultúrműsor után együttesen meg vacsorázták, ez után pedig a baranyaiak, sárköziek, tengeiieiek együtt ropták a szilaj csárdást. __. —, Új minisztériumok létesülnek a Kínai Népköztársaságban Peking lUj Kína): A Kínai Köz­ponti népi kormány elhatározta, hogy több új minisztériumot létesít és egyes hivatalokat megszüntet. Meg­alakul a külkereskedelmi minisztéri­um, a belkereskedelmi minisztérium két gépipari minisztérium, az építés­ügyi minisztérium, a földtani minisz­térium és a7 élclnn*zési minisztérium. A kereskedelmi minisztérium meg­szűnik, amint a külkerskedelmi. ille töleg a belkereskedelmi minisztérium megkezdi működését. 99 A nép fel fog kelni.. Jz elmúlt tanév végén a titoisták igazi fasiszta módon léptek fel a maribori girnnázum tanárai és ta­nulói ellen. Először egész sor ta­nulót és előadói kidobtak a gim­náziumból, azután következeit a letartóztatások hulláma. Mi vadította meg ennyire a li- toislákatt 1/ igazság/ Az igazság, amit olyan nyíltan és bátran megírtak a maribori gimnázium tanulói dolgo­zataikban. Egy hetedik osztályos tanuló Pi esemról, a nagy szlovén költő­ről, a szabadság szerelmeséről irt dolgozatot s a szlovén nép boldog jövőjéről, a szláv testvériségről, a békéről és a népek közötti baráti megértésről, a hires költő témáiról. ..Eddig Présemnek egyetlen esz­méje sem valósult meg; nálunk gyilkolásra tanítják az ifjúságotI" — kiált fel keserűen a dolgozat írójar majd így folytatja: „//a politikusaink elgondolkoz­nak azon, hogy... milyen sok ország gyermekei tartoznak a szlá­vokhoz , .. talán abbahagynák a rágalmak és hazugságok szórását szláv testvéreinkre, az ellenséges­kedést, amely szükségszerűen ne- tel az új háborúhoz,. 1 A hatodik osztály diáklánya mely átérzéssel ír a nyomorról, amelyben a jugoszláv nép él és n? erőszakról, amelyet a titoisták al­kalmaznak a nép ellen. Egy hetedik-osztályos diák a Uto­isla nevelésről írt, a visszataszító amerikai könyvekről; amelyekkel a titoisták meg akarják mérgezni az ifjúságot. „Hazugság ~ írja a tanuló — amikor azt állítják, hogy ezek a könyoek a jobb életet mu­tatják nekünk; becsapnak bennün­ket ezek a könyvek, mert csak azért tanítanak bennünket, hogy eltakarják elölünk az élet borzal­mait; nevelnek berniünket ezek a könyoek, de arra, hogy szolgák le­gyünk, ne pedig emberek ..." így és hasonló módon írtak a maribori tanulók. De mit vétettek a tanárok, hogy ugyanarra a sorsra jutottak, mint a tanulóki „Kitűnő" jeggyel osztályozták ezeket a dolgozatokat. Az ifjiíságo/ igaz hazafiakká nevelték, hazájuk hű fiaivá és lányaivá. Az igazság, a szabad szláv testvérek, a haladás és a szocializmus szereletét oltották beléjük. Az egyik neoelőröl „bűnössége" bizonyítékául azt írták a titotsta újságok, hogy „a hatalom intézke­déseit barbárnak és terroristának nevezteegy másik tanárról íre­dig azt, hogy „arról bestéit az ifjú. súgnak, hogy a nép fel fog kelni a titotsta hatalom ellen“. Egekre a nevelőkre és erre az if­júságra joggal büszke a jugoszláv nép. Ebből az ifjúságból sohasem fognak tudni a tttofasisztik haza- áuniókat és imperialista zsoldoso­kat nevelni. „ * » »t' ßugusztns 20-án, alkotmányunk ünnepén kezdődik az ö:éves tervkötcsdn ötödik sorsolása Az Országos Takarékpénztár Buda­pesten a margitszigeti szabadtéri szín­padon 1952 augusztus 20 án kezdi, 21, 22 és*23 én a Zeneművészeti Fő­iskola nagytermében folytatja az öt­éves tervkölcsön nyereménykötvé nyeinek sorsolását. |Az alkotmány ünnepén kezdődő sorsoláson 30.7 millió forint nyere ményt sorttolnak, törlesztésre közel 50 millió forint értékű nyereményt és 4.1 millió forint értékű kamatozó köt­vényt húznak. Összesen 84 5 millió forint kerül ez alkalommal kisorso­lásra. A tervkölcsön ötödik sorsolásán a következő nyereményeket sorsolják ki; egy darab 100 ezer forintos fő­nyereményt, 12 db 50 ezer forintos, 25 db 25 ezer forintos. 64 db 10 ezer forintos, 190 db 5 ezer forintos, 4300 db 1000 forintos, 9400 db 500 forin­tos és 62.700 db 300 forintos nyere­ményt. Az összes nyeremények szá­ma 76.692. összege 30 7 millió forint, A sorsolás eredményeit a sajtó naponta gyorslistában közli s az Or­szágos Takarékpénztár és fiókjai azon. nai kezdik a nyeremények kifizeté" sét, illetve a törlesztéssel kisorsolt kötvények beváltását. A hivatalos nyeremény-jegyzék csak az utolsó nap után kerül kiadásra és augusztus 25 én már az ország minden községé be postahivatalába, üzemebe eljut. A postahivatalok a hivatalos nye­remény jegyzék megérkezte után kéz. dilc el a nyeremények és lörlesztések kifizetését. Az ezer forintosnál na­gyobb nyereményeket az Országos Takarékpénztár és fiókjai fizetik ki. A nagyüzemekben felállított Takarék- pénztárak szántén csak ezer forin tág fizetik ki a nyereményeket. II Budapest' állami Zenelronzervatóriumban és az Állami Zeneqimnázium és Konzervatóriumban a felvételi vizsgák augusztus 29-én kezdődnek. Jelentkezni lehet az ősz- szes tanszakokra é$ az ebben a lan- évben meginduló karvezetö-. előké­szítő tanszakra augusztus 18 tói 23 lg, délelőtt 11-tö] 1 óráig és délután 4“6 óráig mindkét intézet irodájá­ban. Bővebb felvilágosítási ugyanott adnak (Állami Zengkonzervatórium V., Semmelweis u, 12, Állami Zene- gimnázium és Konzervatórium VI., Nagymező u. 1.) Aki a munkásosztállyal szemben védi" a falut, a kulákok malmára hajtja a vizei Különböző formákban igyekszenek a kulákok a dolgozó parasztokat fél. reyezetni, akadályozni a beadást, a hazafias kötelezettség teljesítését. A, egyik halyen azt híresztelik „kevés az átlagtermés, nem lehet teljesíteni a beadást". A másik helyen azzal pró hálják féke vezetni a parasztokat, hogy ne teljesítsék a beadásukat, mert nem lesz kenyerük. Azon igye­keznek, hogy megakadályozzák a köz­ség élretörését a község szabadpiaci torgalmának engedélyezését. így volt ez Mohácsszdgeten is. — Kezdetben azt hiresztalték a kulákok, hogy ,-kevés a termés, megfagyott minden '' De a dolgozó parasztok be­bizonyították hogy lehet teljesíteni a beadást, hiszen az átlagtermés a közepesnél jobb. Akik jól gazdálkodtak, Mohác.-szige­ten is búzából nyolc mázsánál többet arattak holdanként, de árpából 10 mázsánál ie nagyobb termést takarí. tottak be. Péld* erre Kátai Péter 4 holdas dolgozó paraszt, aki jóval túl teljesítette beadási kötelezettségét. Beadási kötelezettsége három mázsa 59 kiló búza volt, de öt mázsa 19 kiló búzát adott be. Így cgv mázsa 60 kilóval túlteljesítette beadását. Gőz.si István dolgozó paraszt egy mázsa 70 kiló búzával adott be töb­bet a dolgozó nép államának. Ezek a dolgozó parasztok is bebizonyítot­ták, hogy a k u lákh f r észlelés a kevés termésátlagról valótlanság. Mikor g kulákok látták, hogy e*zel már neny tudják a becsületes dolga, tó parasztokat félrevezetni, más esz­közhöz folyamodtak Kubatov József 14 holdas kulák azit hlresztclte szél. tében hosszában ne adják le a gabo­nát, mert drágább lesz a kenyér, az­tán nem le*« miből venni. De arról elfelejtett beszélni, hogy a szövetke­zeti boltból naponta négy mázsa ke nyér fogy olt el, amiből ő is hetenként nyolc kilói vihet el. annak ellenére, hogy fejadagja megvan. Azok a dől. gozó parasztok, akik beleestek a ku- Iák hálójába, nem gondoltak arra, hogy kormányunk azért hivia te1 a dolgozó parasztokat a beadást terv tellesHésére, hogy biztosítani tudja a UenyérvHórtásl a dolgozók gondtalan életét, hogy korlátlan mennyiségben tudjanak vásárolni kenyeret, vagy amire éppen szükségük van. Kubatov József kulák szavára hall­gattak Luzsenszky Lajosné dolgozó parasztasszony és Mojzes István dol­gozó paraszt, akiket a tanács elszá­moltatott, mert lemaradtak a beadási terv toljeslté.-tável. Igv Luzsenszkyné- nek 58 kilóval és Mojzes István dol­gozó parasztnak 60 kilóval többet kellett beadni, mert a tanács öt szá­zalékkal felemelte kötelezettségüket Hogy Homorúd községben a kulák hazug híresztelése érvényesült, azt cCősegitette Adamovics István a pártszervezet titkára is, aki ugyan­csak a kulákok uszályába került. Horváth Márton elvtárs mondotta, a Központi Vezetőség legutóbbi ülé­sén: „Akadnak egyes párt. és veze­tő állami funkcionáriusok, akik a munkásosztállyal szemben akarják védeni“ a falut Lazítani szeretnéu a közteherviselést, ami vagy arra ve­zetne — ha engednénk, — hogy a szocialista épUés terheiből arányta tanul sok hárulna az ipari munkás osztályra és a többi városi dolgozó­ra vagy arra, hogy lassítani kellene a szocialista iparosítás politika ját."4 Adamovics István párttitkár elviéi* is azzal akart magának „tekintélyt" szerezni, hogy egy kérvényt íratott, amelyben kérte, hogy csökkentsék a község beadási tervét. Nőid ke. ene őrködnie d dolgozó liép által hozott törvény felett, és ő rúgta fel. Ezzel pedig egyáltalán nem szerzett ma gának tekintélyt. Nem is szerezheiett. hia, a lioiuoriidi dolgozók többsége a cséplőgéptől teljesítette beadását. majdnem mindenki, csak négy dől gozó parasztot kellett elszámoltatni, de utána ők is teljesítették. Adamovics István elvlárs a becsü­letes lóltrljesítő dolgozó parasztokra támaszkodva, harcoljon o begyűjtési U-rv teljesítéséért, a törvény szígo rú betartásáért. Csak akkor lo*z ered ményes a begyűjtés, ha kemény hat cot vívnak az ellenség e.Ien, ha er­re * harcra mozgóéi'.ja Adamovics «Ívtam a község valamennyi népne velőjét és pártanklvilii becsület*« dolgozóit.

Next

/
Thumbnails
Contents