Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-13 / 189. szám
»52 AUGUSZTUS » NAPLÓ « ■ ■ i. PÁRT ÉS PÁR TÉPITÉS « l j tagjelöltekkel erősödik az István-aknai II. számú alapszervezet Ä Politikai Bizottság 1952 április ÍO-i határozata a tag- és tagjelöltfel- véteiij munkával kapcsolatosan a többi között kimondja: „A tag- és tagjelölttel vétel, a párt egészséges növekedésének biztosítása párt szervez eleink állandó, rendszeres munkája kell, hogy Jegyen. A pártszervezetek a tagjelöltfelvételt a jövőben ne külön feladatként, a folyó párlniunkálól elvonat koztatva, hanem azzal szorosan össze, kapcsolva végezzék és a tagok, tagjelöltek felvétele a pártszervezetek e!A)t 41CÓ feladatok sikeres végrehajtása során, annak eredményeképpen történ jók“. Nagyobb gondot fo di’anak a pártonkíviiliek nevelésére Az Isván-aknai pártbizottság a Politikai Bizottság határozata nyomán megvilatla tag- és tagjelölfelvételi munkáját és megállapította: „Erősíteni kell pártunkat új tag- és tagjelöltekkel. Arra kéül törekedni, hogy a termelésben kitűnt példamutató, becsületes dolgozókból neveljünk tagjelölteket.“ Az alapszervezetek vezetőségei azóta nagyobb gondot fordítanak a pártonkivüli becsületes dolgozók nevelésére. Megértették, hogy a tagjelöltség a párttagság előiskolája, ahol a nevelő szerepét elsősorban az alapszervezetek titkárainak, vezetőinek és a pártcso- portbizalmiaknak kell betölteniök. Az litván-aknai 11. szánni alapszervezel- néfl is megjavult a tagjelöltekkel való foglalkozás, A II. számú alapszervezet pártbizalmija Bufli Lajos elvtárs is munkához látott. A Politikai Bizottság határozata után világosan látta, mi a feladata. A pártcsoportban dolgozott Varga Piroska. Már több, mint két éve, becsületes, jó munkát végez, nem mulaszt műszakot és mégsem volt tagjelölt. Azért nem, mert senki sem foglalkozott vele kellőképpen. Pedig harcos elvtársnő, •ki szereti az újat és szembeszáll Mokkái, akik a régi, a maradi munkamódszer mellett foglaltak állást. Többször látták vitatkozni, különösképpen abban az időben, mikor Valigura elv társ élenjáró módszerét adták át. A szovjet fejtőkalapács használatának az egyik legjobb népszerűsítője Varga elvtársnő volt. „Meddig várnak még, meddig akarnak a régi módszerrel dolgozni — mondotta Kitli János elvtérs vájárnak — Nézzek meg a verseny táblát, meg. látják, mi a különbség a maguk és a mi munkánk között“. Kitti eCvtárs is ott állt a tábla előtt és olvasta: Május 18—24. között a Tavasz-csapalon. ahol Bufli olvtárs dolgozik, a terv-teljesítés 148 százalékra emelkedett és a normát 144.4 százalékra teljesítették. Ezután már a Ney-fcjlési csapat tagjai sem sokat várattak magukra, ők is átvelték a Rufli-munkamódszcrt. Rendszeres politikai felvilágosító munkát végeznek Amikor a koreai bélyeg eladására került sor, maga járt elől jó példával. 45 forint értékű bélyeget vásárolt. 550 forinl értékű koreai bélyegei adott el a csapat tagjainak. Ezenkívül még másoknak is eladóit 80 forint értékben bélyegeket. Bufli elvtárs, a pártbizalmi megbízta a DISZ szervezet megsegítésével. Varga elvtársnő rövid idő alatt hat bánvásznöt szervezeti a I)ISZ-bc, köztük Takács Lajosnál és Parngi Máriát. Jó munkájával bebizonyította, hogy érdemes a tagjelöltségre és kérte felvételét pártunkba. V júliusi taggyűlésen Varga elvtársnőt felvették tagjelöltnek. Dé. nemcsak őt vették fel tagjelöltnek, vele együtt lépett a tagjelöltek soraiba Páráéi József elvtárs, aki jól elvégezte a pártmegbízatásokat és a termelésben is jól megállja a helyét Tagjelölt lett Böriicz János (9) vájár, aki a július hónapban 171 százalékos átlagteljesítményt érit el. Böiröcz elv- társ is példamutatóan elvégezte a párttól kapott feladatokat Az augusztusi taggyűlésen Hergert Nándor elvtársat vette fel a II. szá tnú alapszervezet párttagsága. A Tavasz-csapat új harcba indult. Alkotmányunk és a bányásznap mé' tó megünneplésére vállalták a csapat tagjai, hogy a felemelt tervet ISO százalékra teljesítik. Ebben a harcban új tagjelöltek születnek majd. Ezek közé tartozik Kovács György, aki 130—Í40 százalékot teljesít a nagyteljesítményű szovjet géppel. A jó politika! felvilágosító munka következtében a csillések is vállalást tettek alkotmányunk ünnepére. Vállalták, hogy « kitermelt szenet fennakadás nélkül elszállítják és a paiaszúzalékot a megengedett két százalék alá szorítják azáltal, hogy a palát nem keverik a szén közé a szállítás alkalmával. A csapat tagjai között rendszeres politikai felvlágp- sító munka folyik. Bufli elvtárs újabb és újabb párlmegbizatásokkal látja el a tagjelölteket és a párttagokat, de foglalkozik a pártonkívüliek nevelésével is. A II. számú ulapszervezet kommunistái nem választják külön a tag- és tagjelöltekkel való foglalkozást a púrt- pítés többi munkájától, hanem becsületes pártonkivüli dolgozókkal erősítik győzelmeink szervezőjét, a pártot. Meg/avult a versenynyilvánosság a t Porcelángyárban Már többször foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy a pécsi Porcelángyárban nem kielégítő a versenyértékelés. Amióta megválasztották az új szak- szervezeti vezetőket, megjavult a helyzet u verseiül yilvánosság terén. Úgy segíti a szakszervezet a fizikai dolgozók augusztus húszadikára indított munkaversenyét, hogy a kaimnál felállított versenytáblán a dolgozók felajánlásának ismertetése melleit egyben a vállalások telje-kieséről is leszámolnak. „Magyarország nem t>csz részt az idei olimpiászon. Budapest, január 5. (MTI) A kormány ma miniszter- tanácsot tartott, amelyen a folyó ügyek letúrgyalása után az 1932. éoi losangelesi olimpiásszal foglalkoztak, illéloe a magyar versenyzőknek azon való részvételével. A kormány bár- bennyire tudatában van annak, hogy a magyar sport újabb jó eredményeivel ismét világraszóló sikereket köny. vethetne el, j a távolmaradás világviszonylatban is számottevő hiányt jelent, mégis a súlyos gazdasági hely. zetre való tekintettel Magyarország nem vesz részt az idei olimpiászon". (Dunántúl 1932. január 6.) Az urak Magyarországa nem talált rá módot, hogy a magyar színek az állam tértiére képviseltessék magukat a losangelesi olimpiászon. A súlyos gazdasági helyzetre hivatkoztak akkor, amikor a palotákban s az úri villákban egymást érték a bankettek, díszebédek, társasvacsorák, és a grófok, bankárok külföldön szórták a magyar dolgozók verejtékének árát. Hogy mi a helyzet ma. ahhoz nem kell kommentár. Minden szónál szebben beszél az a 16 bajnokság, melyei sportolóink Helsinkiből hazahoztak. Azonban vannak még ma is olyan országok, amelyek a „gazdasági válságra való tekintettel“ nem támogatták sportolóik olimpiai szereplését. Éppen az elmúlt belekben adott bírt a Népsport arról, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya nem biziosítolta a versenyzők utazásának és finnországi tartózkodásának költségeit. A Népsport megír!a azt is, hogy az amerikai sportolók „villa mtarhálást“ rendeztek és Bin,g Crosbi filmszínészt is felkérték: segítsen ..összeénekelni“ a szükséges pénzl. „Növekedett az öngyilkosságok és a politikai bűncselekmények száma, iz öngyilkossúgok száma egyenes arányban nő a teljes leszegényedés. sel és a fokozódó munkanélküliséggel. De növekedést mutat a politikai bűncselekmények statisztikája is. 1930-ban 101, 193t-ben pedig 121 izgatást és kommunista ügyet jelentetlek az ügyészségnek'', (Dunántúl 1932. január 10.) Az elnyomás és terror, a fékleien kizsákmányolásból eredő nyomor ellen elsősorban a kommunisták emelték fel. bátor szavukat. Ezt mondja eC —• akaratlanul is — a „Dunántúl száraz ■bűnügyi statisztikája. De elmondja a statisztika azt is. hogy évrői-évre több embert hajszolt a halálba a tőkések irgalmatlan profitba jhászása, kapzsisága. Ezt a világot űzte el végleg1 hazánk földjéről a felszabadító Szovjet hadsereg 1945-ben. A mi földünkre vissza nem térhet a munkanélküliség, a kizsákmányolás réme. A Magvak Népköztársaság Alkotmánya 45. pa- ragjafusában leszögezi: „A Magyar Népköztársaság biztosítja polgárai számára a munkához való jogot és a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazását“. * „A mai szegénységben a tanítóság helyzetén se lehet segíteni". » .. .Nem sorolja fel a tanítóság sérelmeit, melyeket a miniszter bizonyára úgy is ismer, csak azt kéri, hogy a válság miatt elrendelt fizetés- és nyugdíjle- vonások ne tartsanak tovább ez év július havánál, ameddig azt a kor- mány előre jelezte és hogy sürgős segítséget kapjanak az államtól azok a nem állami tanítók, akiket az iskolafenntartójuk, a gazdasági válság miatt már nem képes fizetni... A miniszter válaszában... hangsúlyozta ... hogy a, tanítóság érdemes minden támogatásra. De nehogy szavaiból bármilyen irány, ban teljesíthetetlen reménységek keletkezhessenek magyaros nyíltsággal meg kell mondani, hogy az ország mai szegénységében a tanítóság hely, zétén se lehet könnyíteni". (Dunán, túl 1932. január 14.j A ..nemzet napszámosaiból“ megbecsült, jólfizetett pedagógusok váltak népi demokráciánkban. Mi nem c-sak beszélünk arról, hogy a „tanítóság érdemes minden támogatásra“, mint azt Kandiát kultuszminiszter tette 1932-ben. hanem tevőlegesen támogat, juk pedagógusainkat. A pedagógusok fizetését I950-b«n és 1951-ben rendez, te a kormány. Egy általános iskolai tanító kezdőfizetése 786 forint. Ezerben először tüntettek ki Pécsett és Baranyában három pedagógust a kiváló címmel és az ezzel járó 3000 forint jutalommal. Ezen kívül a Pedagógus Napon további 280 nevelőt jutalmazott meg államunk 200-tól 1000 forintig terjedő jutalommal. A hogy megoldhatatlan talány, mi volt előbb: a tyuk vagy a tojás, éppe„ úgy hiáb0 törik a tejüket. á máriakéméndi lakosok, mi volt előbb: a faluszéli kegytemplom, vagy mellette a csárda. Egy azonban bízó nyos: a kettő valahogyan összeíűgg. aniz mindkettő a multszázadbeli csodának köszönhető. Vannak ugyan olyanok is Kéményen, akik azt mondják, hogy éppen lorditottja a helyzet: a kocsmának köszönhető a csoda és a kegytemplom — (tehát ezek csak kósza beszédek! Hiszen ki is emlékezne már arra, mi történt ezelőtt nemtudomhény évvel. A legöregebb szülék is már csak úgy emlékeznek hogy egy bolondos hbapásztorlánykának megjeleni a •tüzmária képe és a csoda helyén, a régi temetöben megépült a temp lom, a hívek pedig szorgalniasan látogatják azóta is. De nemcsak a templomot látogatják. Igen forgalmas tett a ,,csoda'' óta n csárda te és a kegytemplom met letf lakozó barátoknak kezdett göm- bötyödni a képük, hasuk. Jól jött ez a kis „csoda" hát mindenképpen és nem győzte áldani — magát az a furfangos barát, aki az egészet kitalálta. Mert ugyan ki hinné el ma akár- melyik kéméndi kislánynak hogy megjelent neki a madonna? Persze, hogy senki! De ha már a pap is mondja, akkor hamarosan valószínű lesz a 'mese, az évek szépítő távolságán túl pedig már egyenesen igaz, •ő< bizonyos, megdönthetetlen valóság Márpedig annakidején váltig han- itozlatták a barátok: „Csoda történt! ÜQqy csoda történt!-' A csárdás se hallgatón. Tudta, hogy neki a haran Hozónak és a bábosnak csak előnye szArmazhatik egy apróka csodából is. Iffy hát ő is szívvel lélekkel kintijává lett a csodának. Hát azért kérdés Mária kéménden, mi volt előbb: a csárda vagy a kegy templom és ezért liigg össze olyan *zorosan ennek a két épületnek a sorsa. A csodák azonban nem járnak egyedül. Ha a tizenkilencedik század, ban jutott egy csoda Kéméndnek, úgy Wlk, hogy jusson egy a huszadik század derekára is. Nézzük csak, hn. !tyan történt a második máriakémén di csoda, amikor nem a szüzmárUi jelent meg váratlanul, hanem a falu KÉT „CSODA" MAR esperesplébáaosa. maga Fröschl Gás pár úr M áriakéménd — termelöszövetke zeti község. Sok minden mutatja ezt a falun kívül de belül is. Kinn a határban g nagy. megszakítatlan láb Iák jelzik: itt nagyüzemi gazdálkodás J folyik, a tahiban pedig a földműves- "szövetkezeti bolt forgalma, a tanács, ház előtti versenytábla, a megváltó zott élet bizonyítja: íejlődik, gyarapodik a község. A lüldművesszövelkezeti bolt: 1949 júliusában 44.000 forint forgalom. 1952 júliusában pedig 98.000 forinl forgalom mutatja a nagy. hosszú számoszlopoklral teleirt könyvekben az életszínvonal emelkedését. Az árukészlet 1949 ben 30 000, ma 300.000 lorintot képvisel. Az elmúlt év szeptemberében a könyvnapon 1600 torint értékű könyv fogyott és ebben a hónapban rádiót vett Légrádi Ferenc a Rákóczi termelőszövetkezet tagja. Arám a rádiói A_ rádiók száma is mutalja mekkorát ' fejlődött ez a falu. Ha az ember sorraveszi, kiderül, hogy szinte minden házban szól egy Idsehb-nagyohb készülék. Dömötörök mellett rádió szól Mogyorósi Jáno- séknál, Nagyéknál, Billeg Istvánékuál, Mogyorósi Károlynál. Koszlolónyiék női. Tamáséknál Vajdáéknál, kifogy az ember ujja. ha tovább akarja számolni ... A postán azonban pontosan megmondják, hogy a kis tahinak 74 rádióctőfizetöje van. Az. egyik új előfizető Szabó Vince bácsi az idén szánta rá magát vásár_ lásra, amikor már a saját, bőrén tapasztalta, hogy jobb a hármas típusú csoport, mint az egyes. így hát nem esett nehezére 1500 forintos szupert, egy öltöny ruhát, egy másít, öltönyre való jó anyagot vásárolni egyszerre. A tahi gazdagságát,. jómódját mutatja a tanácsház előtti verscnytábla is. amelv büszkén hirdeti, hogy a község szövetkezetei teljesítették már gabormbeadási kötelességüket. Tctmé- stetcsm a beadás, a leadott gabona sem rzrgényitl a községet Hiszen ép pen a töldmüvesszövetkeiet növekvő torgaima. bőséges árié hálása mutat ja, hogy a jó beadásból elsősorban a község dolgozóinak van hasznuk. A löldmüvesszövetkeietj bolt mellett jobbfelé egy kis keresztutca nyílik a máriakéméndi főutcáiból. Pisze orrú. szőkehajú, halkbcszédű fiatal asszonyka és még piszébb, piros szalaggal bekötött varkocsú kislány la kik. a poros kis utcácska egyik házában. A télikonyhában újf zöldre- lakkozolt konyhaszekrény mutatja, hogy a fiatalasszony lérje szépen ke rés Sztnlinváróshan. a kislány rákon. cátlansága pedig arra mulat, hogy ritkán jön haza az édesapja, aki néha igazi, néha pedig tréfás haraggal intené a jóra. Az új konyhaszekrényen érdek'S boroskészlet áll. Négy fényes, barna színű fajansz borospohár fölött egy kövér szerzetes terpeszkedik és megelégedetten dugja tenyerét reverendá, jóba, domborodó pocakja fölé. Ha a barát fejét kicsavarja az ember, akkor látja hogv tulajdonképpen bo ros fiaskóval kerüli össze, amelyet a háziak még nászajándékba kaptak. Kedvelik ezt a készletet a házban. A Mmdszenty-per idején Mindszenty- nak nevezték ki a kislány egyenes kívánságára, mostanában pedig (főleg ha tele van borral). Fröschl Gáspárhoz hasonlítják. Ugyanis a dercsedöiejií esperesplébános is csak akkor érzi magát jól, ha legalább annyi bor zötyög'a bendöjében, mint amennyi a boroskészlet szerzetesének a basában. Ebben a kis utcában, ennek a kis háznak a konyhájában történt a második máriakéméndi csoda, amelyről már hetek óta beszél az egész, la, iu. A csoda a következőképen kéz dödött: Jónéhány héttel ezelőtt egv rekke nő meleg nyári napon Fröschl Gáspár plébános úr civilbeöltözve, a me légtől és az izgalomtól pulykavörösen tolta b'e kerékpárját a kis ház keskeny udvarára. % — Savót szerelnék vásárolni —, ha volna —, fordult tütighúzódó száj, jal. szem érme lesen pislogva a ház asszonyához — Az nincs, ha kell a plébános úr nak, vegyen a szövetkezetből — léiéit a liatalasszony és már fordult volna, hogy végezze a munkáját, de a pap megakadályozta. — Hál nem látja, mennyit szenve drk maga miatt? Se éjjelem, se nap palom... — suttogta szenvedélyesen ég most már a szemermetes pislogást is elhagyta. Annál nagyobb volt nz elkeseredése hogy a nagy meleg és a forró szavak ellenére sem lágyult meg a fiatalasszony szíve és ő dolga végezetlenül takarodhatott haza Azután néhányszor még kísérletezett az esperes úr. Egyszer az abla kon kopogott, máskor kacsintgatni próbált, vagy éppen a száját csücsörítette. mindez azonban hatástalan maradt. Éppen úgy hatástalan, mint a multszázadbeli kocsmárosnak abbeli igyekezete, hogy feljavítsa a bolt forgalmát. lgy hát Fröschl Gáspár is ugyanar ra az elhatározásra jutott, amire a multszázadbeli csárdás: Itt már csak a csoda segíthet! Es nemsokára rá az esperes-plébános csodálatos körülmények között ,,meg jelent' q kis ház kicsiny hony hójában. Délután tél négy lehetett. mikor Fröschl Gáspár óvatosan besurrant a házba. A kisajtó ugyan zárva volt, — hiszen mikor a liatalasszony és a kislány elmentek a boltba, nem teleltették e> azt becsukni, de könnyű volt kioldozni a kaput fogó drótot és így bejutni Még szerencse, hogy visszájára is leheteti alkalmazni a lcözmon. dúst éspedig úgv. hogy minden kiskapu mellett van egy nagykapu. A pap azonba,, mégsem nézeti jól körül. Csoltján Istvánná látta, amint besiindörög a kapun. Persze akkor még nem sejtette, hogyha plébános ár éppen csodát készít. Közben elmúlt egy kis idő, a fiatalasszony hazatért, meguzsonnáztat ta a kislányt és., ekkor elérkezett a csoda pillanata. A kamra kilincse fosson lenyomódott, az ajtó kinyílott és megjelent teljes életnagyságban Fröschl Gáspár plébános úr, Maria- kémény erkölcsének szigorú őre. Minden bizonnyal éppen kinyilatkoztatásra készült, de a liatalasszony — akinél: úgylátszik kevés érzéke van a csodák iránt —. megakadályozta benne. — Takarodjék ki! Tessék elhagyni a lakást! — kiáltotta az asszonyka, majd kiszaladt az udvarra, kitárta a kaput és onnan kiabálta: — Menjen már, mert rendőrt hívok! Ekkor jött hazaleié Csőitjármi a löldművesszövethezetböl és látta, amint a pap. mint a megvert kutya, oldalog el. Hallotta azt is, amit a Ifiatalasszony a „lelkiatya' után szórt j De hallották és látták az esetet mú I sok is, így nem csoda, ha másnap már a „csodáról“ beszélgetlek az ara. tok is. Görög. Mihály cigarettaszü netben alaposan kifakadt: — Vizei prédikálnak és bort isznak! Hirdeti a jóerkölcsöt, közben meg a fiatal menyecskék kamrájában bujkál. ■. Az asszonyok különösen felháborodtak. Hát hogyne! Ilyen ember akar ja hittanra oktatni az ő lányaikatI Még szerencse, hogy senki sem Íratta hittanra a gyerekét a faluból. De hogy Csolljánné miket mondott az esperesre, az aztán már igazán ... an nak aiég a legenyhébbjét sem lehet leírni. Hiszen ő a saját szemével látta, hogyan akart Fröschl Gáspár rátörni a fiatalasszonyra, kihasználva azt, hogy férje háztól távol van. Persze voltak olyanok is akik vé. delmükbe vették a papot, az új csodát. Elsősorban Kómán Emil káplán és a kutálcok kezdtek agitálni. — Mindenről az asszonyok tehet, nek. Ha a fiatalasszony nem hívogat ja. bizonyára nem merészkedett volna házába az esperes úr!... A káplán szavának azonban nem sok hitelt adnak a faluban. Ö volt az. aki száraz kenyérrel ment ki aratni, azután Monyoródon azt prédikálta: ..Milyen nehéz az isten szol. górnak helyzete . ■. Száraz kenyéren kénytelenek a. papok — ló magam is — aratni! ■ Arról nem beszélt természetesen, hogy a száraz kevvé ren való aratás után otthon alaposan bevacsorázott abból a három diszrtó. ból, melyet a parókián ebhen (>z évben vágtak! Nyilvánvaló ha a fiatalasszony csalogatja a papot, akkor nem csap lármát, tnem kiállozik segítségért, ha a hívott fél meg is jelenik a légyotton. De Fröschl Gáspár mentegeted- zése is maga elicn bizonyítHa t'0,i isten az égben, akkor tudja, milyen ártatlan vagyok ... Még csak meg sem csókoltam a, Ti»?. szonyt... Ezek szerint a második mariaké néndi csoda nein sikerült Sőt. most n második után egyre kevesebben hisznek már az elsőben is • GARAMI IAS7.M'
