Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-30 / 203. szám

DUNÁNTÚLI r NAPLÓ Való PROLETÁRJA / EGYESÜLJETEK! A MAI SZÁMBAN: A párt tagjának lenni nagy tisztesség — a PraTda rezét- cikke Í2. o.) — A miniszterlanies rendeleie az 1953. évi tavaszi vetésű növénvek termelési szerződéseinek feltéte­leiről (2. o.) — Négy év a Tlto-Gestapo poklában (2. o.) TiH»b feladattal bízza meg a Kesztyűgyár DISZ szerve. ze!e a fiatalokat f.t, o.) — Miért nem terjed tovább a 2000 tonnás mozgalom (3. o.) — Levelezőink — koliiir- forradalmunkról Í4. V) — Kedvezményben részesülnek a napraforgótermeilők 14. o.i V.______________________________________________________________ IX. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM AHA 50 Kll.1.EK ____ SZOM HAT, 1952 AUG 30 AZ ÚJ TANÉV SIKERÉÉRT! Szeptember 1-én megkezdődik az új tanév. Tanulóifjúságunk és peda. gógusaink lelkes örömmel, elmé­lyült felelősségérzettel készülnek az Új tanév ünnepélyes megnyitására. Szocialista hazánk építésének, ötéves tervünk végrehajtásának feladata ko­moly, felelősségteljes munkát ró a közoktatásügy dolgozóira éppúgy, mint tanulóifjúságukra. Ragyogó jövőnkért vívott harcunk azt követe­li tőlünk, hogy olyan ifjúságot ne. véljünk, mely magas színvonalú szakim* és általános műveltséggel rendelkezik, a marxista-leninista vi­lágnézet elvi alapján áll, mely képes szocialista hazánk felvirágoztatására és megvédésére. Ennek a történelmi nevelőfeladat- nak megoldásához megteremtette a feltételeket pártunk és dolgozó né­pünk a közoktatás területén garáz­dálkodó ellenség telszámulásával, is­koláink fejlesztésével, a pedu&ógusok műveltségének és anyagi életszínvo­nalának állandó tervszerű emelésével. Munkánk jelentőségének tudata és édes hazánk szeretetétől fűtött fele­lősségérzetünk az elmúlt tanévben jobb munkára ösztönzött bennünket, es ennek eredménye nem is maradt el. Legtöbb eredmény, hogy általá­nosságban elmondhatjuk: az elmúlt tájnév oktató-nevielőmunkája minő­ség szempontjából sokat javult. .Pe­dagógusaink már nem elégedtek meg avval, hogy feladataikat úgy-ahogy megoldják, hanem alkotó módon lát­tak a tennivalók végrehajtásához. Keresték a jobb megoldás útjait, az éle.íjáró szovjet pedagógia es saját tapasztalataik felhasználásával. Ahol kellett, újításokkal javították a mun­ka hatékonyságát, A Pedagógiai Fő­iskola nyelvtani munkaközössége: dr Terű esi Mihály, Rónai Béla, dr Vargha Károly és Muszti Iász. ló elvtársak a Közoktatásügyi Minisz­térium újítási pályázatának első dí­ját nyerték meg, de több, mint fél­száz azoknak az újításoknak a szá­ma, melyekkel az eltnult tanévben oktatő-nevelőmunkánk színvonalát javítottuk. A tanulmányi színvonal emelése és az iskolai fegyelem megszilárdítása terén elért eredményeket azért ér­hettük el, — ahogy ezt Darvas Jó­zsef közoktatásügyi miniszter el'vtárs megállapította — mert pedagógusa­ink jelentősen fejlődtek az elmúlt tanévben. Az elmúlt tanévben 445 pedagógus vett részt szervezett okta­tásban, köztük 283 általános iskolai nevelő. Azonban az elmúlt év tanul­mányi eredményét értékelve, meg kell "állapítani, hogy nem minden igazgatónk és nevelőnk látta helyesen kultúrforradal-munk kérdését, A ki­tűnő tanulók száma változatlan ma­radt, a bukott tanulók száma nem csökkent általános iskoláinkban. Középiskoláinkban a helyzet még rosszabb, mert a kiváló tanulók szá­ma csökkent, ezzel szemben a bukott tanulók száma növekedett. A munkás és paraszt származású tanulónak még mindig nem nyújtot­tunk elegendő segítséget. Márpedig az osztálvharcot a pedgógr'ai munka te. riiletén az a nevelő látja helyesen, aki maximális segítséggel törekszik a munkás-paraszt tanulók eredményé­pek fokozására. Az elmúlt tanév munkáját értékel­je, meg kell állapítanunk azt is, hófty ez oktatás területén elért ered­ményeinkkel nem tartottak lépést a nevetés területén elért eredményeink. A tanulmányi színvonal pártos eme­lése mellett a következő tanév leg­főbb feladata Ifjúságunk erkölcsi, Politikai nevelésének megjavítása lesz. Farkas Mi hál v elvtárs. a Köz- Ponti Vezetőség ülésén elmondott beszédében felhívta figyelmünket ar­ra, hogv ifjúságunk nevelése terüle­tén értünk el U(ffvon jelentős ered­ményeket, azonban ifjúságunk, kTT- t’inösen a középiskolái vonalon el­marad a követeimén vektől. Éppen t?ért a következő tanévben minden Ehetőséget iskolán belül é* iskolán hívül arra kell felhasználni, hogy if-j Jóságunkban a harcos hazafiasság szellemét kialakítsuk. Ez a harcos hazafias szellem a munkában való tudatos és lelkes részvételben, a vá­lasztott életpálya iránti lelkesedésben és abban a meggyőződésben nyilvá­nuljon meg, hogy szocialista hazánk építését és védelmét ifjúságunk leg­szentebb feladatúnak tartja. Tanulóifjúságunk a nyári munkák során megmutatta, hogy tud és akar szocialista hazánk építésén lelkesen fáradozni. A Verle-buVíád komlói sze­replése, a tanítónőképzősök sztálin- városj 146 százalékos munkateljesít­ménye. a közgazdasági fiú középis­kola vándorzászlója azt bizonyíivi, hogy jó oktató-nfvelőiminkával az igazi hazafiasság nagy tettekre len­dítő ereje kialakítható ifjúságunk­ban. Az új tanévben azt várjuk peda­gógusainktól és tanulóifjuségunkló! egyaránt, hogy lelkesedéssel, kitartó szorgalommal, kemény következetes seggel harcoljon a tudás várának be­vételéért. Az ifjúság oktatásában-ne­velésében pedagógusaink, a tudás megszerzéséért vívott harcban ta­nulóifjúságunk ku! túrforradalmunk diadalrajuttatásának jegyében küzd­jön nagy célkitűzéseink megvalósítá­sáért. Mit jelent a kultúrforradalom? Milyen feladatokat kell megolda­nunk, hogy kultúrforradalnmnkat diadalra juttassuk? Megadja erre a feleletet Révai elvtárs Pártunk 11- Kongresszusán elmondott beszédében, ahol arra a kérdésre, hogy mit je­lent a kultúrforradalom, a követ­kező feleletet adja: „Jelenti azt, hogy tanulatlan munkások százezreiből kc.ll szakmunkásokat nevelnünk, je­lent tíz meg tízezer ú j magasan kvalifikált szakembert. Jelenti azt, hogy emelnünk kell dolgozóink ál­talános műveltségét, hogy állami, gazdasági, párt funkcionáriusaink tíz­es százezreinek kulturális és politi­kai látókörét kell kitágítanunk. Je­lenti azt, hc»',y dolgozó népünk mil­lióiban kell kifejlesztenünk és tuda­tosítanunk a munkához, az állam­hoz, a hazához való új viszonyt, hogy valóban gazdának érezzék ma­gukat az országban. Jelenti azt, hogy ki kell fejlesztenünk és meg kell szilárdítani az új szocialista erköl­csöt, hogy állandó, szívós és rendsze­res harcot kell vívnunk az emberek öntudatában, erkölcseiben, szokásai­ban meglévő kapitalista ideológiával és maradványaival, n kispolgári ön­zés a közérdek iránti közömbösség szellemével. Jelenti azt, hogy népünk szocialista átnevelésének szolgálatá­ba kell állítani minden eszközt: az iskolát, az agítációt és a propagan­dát, a művészetet, a filmet, az iro­dalmat, a tömegek kulturális moz­galmának minden formáját. A kultúrforradalom nem szakképzés csupán, nem iskolai tanulás csupán, nem politikai nevelés csupán, hanem mindez együttvéve“. Annak, hogy igazgatóink és nevelő, testületeink mennyire értették meg kultúrforradalmunk célkitűzéseit, legfőbb mértékadója az, hogv hogyan oldják meg ifjúságunk erkölcsi-po­litikai nevelésének kérdéseit, mennyi­re tudják emelni a tanulmányi szín­vonalat és ezen belül főként munkás és paraszttamilóink tanulmányi szín­vonalát. hogyan biztosítják a túlko­rosok iskoláztatását, hogvan biztosit- ják a dolgozók iskoláinak és alap- ismeretterjesztő tanfolyamok indítá­sát. Tanulóifjúságunk olyan harcosan, lelkesedéssel, felelősségérzettel kezd­jen az új tanév komoly munkájához, mely méltóvá teszi szocialista hazánk építése terén eddig elért eredmé­nyeink továbbfejlesztésére- Pártunk ég kormányunk az iskolai munka, a pedagógusok és a tanulóifjúság meg­becsülésének számtalan tanujelét ad­ta. Ez a megbecsülés arra kötelez bennünket, hogy még jobb munkával segítsük szocialista hazánk felépíté­séért c* békénk megvédéséért vívott harcunkat. i Martonoíwy József oktatási osztályvezető Már c§ak két százalék választja el a szabolcsi bányászokat vállalásaik teljesítésétől A péesszabolcsi bánya-kerület ak-j náiban hónapok szívós munkájának eredményeként ma már a terv túl­teljesítéséért harcolnak a bányász­hétre készülődő bányászok. A kerü­let, amely július hónapot még adós­sággal zárta, augusztus 1—29-ig terjedő időre esedékes előirányzatát már 274 tonnával túlteljesítette. Az elért eredményekben nagy része van annak, hogv ebben a bányaüzemben jól valósítják meg a Rőder-mozgalom célkitűzéseit és tömegmozgalommá szélesítik Rtifli elvtárs segítségével a szovjet bá­nyászok fejlett munkamódszerét. Az üzemvezető kezdeményezésére néhánv hónappal ezelőtt minden műszaki — a vezetőktől kezdve az aknászokig — vállalta egy két bá­nyász patronalasát. Hetenkint két­szer - ha 8 szükség úgv kívánja, többször is — megbeszéli a mű. szaki dolgozó pártfogolt iával a ter­melési és ezzel összefüggő problé­mákat, elbeszélget vele a fe jlett ter­melési módszerekről, tanítja, ok­tatja. Több mint hetven sztahano­vista és más élen járó bányászt pat­ronálnak ígv Szabolcson, akik az­után a tanultakat tovább adják a munkahelyen, s baráti körben tár­saiknak. É mellett működnek az üzemben függetlenített munkamód­szerátadók is. Az együttes jó mun­ka eredménye, hogv a harmadik negyedévben — az e'őzo negyedévhez képest — mintegy tíz száza ékkai csök­kent a száz «zúzalékon alul telejsítők száma. Uj lendületet adott a szabolcsi bánvászok munkájának ezenkívül Yaligura elvtárs. szovjet bánvász szabolcsi látogatása 1«. Első pécsi tanítvánva: Rufli Fajos sztaháno. vista vájár azóta már az ötödik munkahelyen tamitja meg bányász- társait a réselésnek és az áesolás- nak arra a korszerű, fejlett mód­szerére, amelyet Vajigura elvtárs­I tói sajátított el s amelvnek segit- I ségével augusztusi tervét százötven- ! nyolc százalékra teljesíti. Nemcsak Szabolcson, a többi bánvkerületek- ben is tért hódít az új munkamód­szer. Amióta Pócsszabolcson már öt fejtésben használják a nagytelje­sítményű szovjet fejtőkalapácsot és alkalmazzák Valigiira elvtárs mód­szerét. tizenöt-tizenhat százalékkal emekedett az átlagos fejtési telje­sítmény. Mindennek alaptan vállalták a szabolcsi bánvászok Rákosi elvtárs. nak tett ígéretükben, hogy a bá­nyásznapra behozzák a lemaradást és har­madik negyedévi tervüket 102.6 százalékra teljesítik. Az augusztus 1—29 i tervnek (00 6 százalékra tele jsítérC, a napról- napra emelkedő teljesítmények s a békehét lendülete a biztosíték arra, hogy a pécsszabolesj bánvászok ezt az ígéretet valóra is váltják. A DÄV komlói üzemveíclőségcnck dolgozói a harmadik negyedévi terv túlteljesítéséért A komlói áramfogyasztók ellátása hónapokkal ezelőtt igen sok kívánnivalót hagyott maga után. A hiányosságok megszüntetésére állították fel a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat komlói tizem vezetőségét, amelynek dolgozói igyekeznek jó! el­látni feladataikat. Ezt bizonyítják azok az eredmé nyék, amelyeket már eddig is elértek munkájukban. A kirendeltség dolgozói minden esetben meg­rövidítik a különböző szerelési munkák elvégzést idejét, A komlói jéggvúrat pé'dáu! az előirányzott másfél nap helyett fél nap alatt villamosították. Ugyancsak időt takarítottak meg a MÁV nak vég-’ zett szerelési munkáknál is. Ezzel nemcsak n ma­guk munkáját gyorsították meg. hanem a MÁV dol­gozóiét is. akik a megtakarított időmennviséget to'atá«ok végzésére használták fel. Határidő előtt építették meg részben a komlói „ó-városi“, részben a gesztenvési és a kökönvösi közvilágítást. A munkában kitűntek Szabó László főszere!ő 192. Pól Károly pedig (62 százalékos átlagteljesít­ménnyel. akik az augusztus huszdikai vállalások teljesítése után most már újabb fogadalmat tettek november 7 megünneplésére. A két szerelő hatvan darab közvilágítási lámpa felszerelését vállalta erre az időre terven felül. Az üzemvezetőség dolgozóinak közös vállalása, hogv a harmadik negyedévi tervet öt nappal a ki­tűzött határidő előtt fejezik be. A dolgozóknak komolv segítséget nvuitanak Hoffmann Gvörgv művezető és Farkas József üzem-• vezető a vállalások teljesítésében. Az 1938. ovi mennyinéz kétszeresét termelik a Pannónia Sörgyár dolgozói A pécsi Pannónia Sörgyár évről-évre növeli ter­melését.. Egyre több baranyai községbe jutnak el kiváló minőségű termékei. Az idei meleg nyár az eddigieknél is nagyobb feladatokat rótt a Sörgvár dolgozóira, hogv a meg növekedett igényeket kielégíthessék. Ennek érde­kében a gvár dolgozói elhatározták: az ő üzemük­ben is elterjesztik azokat az országos mozgalmakat, amelyek a több és gazdaságosabb termelést segítik elő A lakatosok és a kádárok valamennyien bekap esolódtak a Gazda-mozgalomba. Aállalták. hogv a használt, selejtes anyagokat is feldolgozzák javítás közben. A gvár összes gépészei felajánlották: szo­cialista megőrzésre veszik át gépegységeiket. A gondos karbantartás, jó kezelés eredménve. hogv a gyár régi típusú kazán erőműve a nvári hónapok alatt -— tehát a csúcsterhelés idején is — üzem- zavarmentesen működött. Tgy a pécsi Sörgyár dolgozói ezévben már eddig is kétszeresét adták a felszabadulás előtti évek leg magasabb termelésének. Különösen szép eredményt űriek el az augusztus 20-i vállalások teljesítése során. A felajánlott 4.000 hektoliter sör helvert 9.385 hektolitert készítettek. A harmadik negyed évet úgy folytatják tovább, hogy valóra válthassák ígéretüket: a gyár évi tervét december 2f-re befe­jezik. MIBE KERÜL KOVÁCS MIHÁLYNAK A 1951 augusztus. Uj látogatók érkez­tek a károlymajori állami gazdaság­ba. Csak úgy feszül rajtuk a bányász egyenruha C^üED'S. -Ä venni róluk a szemét.., majd gon dőlt egyet és sietett a munkája után. Csak úgy magában kérdezte: „Vájjon mit akarnak a bányász elv., társak?“ A válaszra nem sokáig kellett vár. n!a, mert hamarosan összeismerked. tek. Az egyik bányász elvtárs meg kérdezte Kovács Mihálytól is. hogy volna-e kedve a bányász mesterség hez. Kovács Mihályt nagyon várat tanul érte ez a kérdés, hiszen eddig még csak gondolatban sem foglal­kozott azzal, hogy .ipari munkás lesz. Csak annyit válaszolt: „Meg kell gondolnom a dolgot “ Kovács Mihály jól meggondolta. Aztán határozott és bányász lett. A fiatal bányászokat várták az újonnan épült, modernül felszerelt m^szesi és ipécsbávyatelepi legény- otthonok. Kovács Mihály a pécsbány. telepibe került. Egy ugrásra van tö’e csak az akna. Hamarosan megszeret te a bányász életet. Az igaz. hogy biztosítva is van a jó megélhetés. Mint csillés, becsületes munkával megkeresheti a havi 1000—1200 fo rlntot — Szórakozás? Arra sem lehet semmilyen kifogásunk. Mintegy 100 méterre van tőlünk a sportpálya. Putlyallozhatnrk. rádiózhatunk vagy éppen olvasással tölthetjük szabad időnket — mondja boldogan Kovács Mihály. Mindezek fényesen igazolják azt, hogy bányászaink népi demokráci ánk legmegbecsültebb emberei lettek. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogv mindezért a szerető gondosko­dásért, amelyben államunk a bányá­szokat részesíti, egyet kér: becsüle­tes munkát. Kovács Mihály eleinte nem ismerte az igazolatlan mulasztást Munkahe­lyéi < megbecsülték. Az ,,öregebb“ I ' ’\ cHzok türelmesen tani Iga fiák a , bányász fogásokra11. azonban tőrés kő. vetkezett be. Most Munka iában ismerkedett meg először a munkale gyelemmel és hiányzott a DISZ, amely nevelte volna a szocialista öntudatra, munka iránti szeretette. Varrnak, akik irtóznak a munkától, a többi becsületes bányászok nyakán élős- ködnek. Ezek megtalálhatók a pécs- bányatefepi legény otthonban is. A dologkerülők többszőr mondogatták Kovács Mihálynak: „Már itt dolgo­zol muH óv augusztus óta és még egyszer sem Hiányoztál. Hát le is megengedhetsz magadnak egykét mu­lasztást Kovács Mihály kezdetben ellenállt ezeknek a hangoknak de a kellő ön. tudat hiányában mindjobban a hafal mukba került, Januárban, mulasztott először egy napot igazolatlanul. Majd ugyanez ismétlődött februárban és márciusban. Tehát háromra szaporo­dott az igazolatlan mulasztások szá­ma. Ekkor már Kovács Milyily is látta, hogv helytelenül cselekedett. De hát megtörtént.. Ez n hírom ,.bum’i‘‘ végigkísértr napjainkig is. Csak most látja igazán, hogy milyen károkat okozott saját magának a mulasztásaival. Vegyünk csak elő papirt és ceruzát és számoljunk: Három mulasztás: levonják a bá­nyaruha árát — 600 forintot, levon­nak három nap fizetett szabadságot, 110 forint. Kovács Mihály számolás közben ész re sem vette, hogy egy újabb vesz­teség érte. Kormányunk azokat a bá nyászokal, akik nem mulasztanak iga yoiallanul műszakot hűségjutalomban részesíti. A teljesített százalékok ará­nyában osztják ki az összeget. Kovács Mihály nem dolgozott rosszul, de lasztott igazolatlanul műszakot, ép pen ezért kb. 1000 forint veszteség érte. Ha összeadjuk ezeket a számo kát, akkor 1710-et kapunk. Tehát 1710 forint veszteséget jelenteti Ko­vács Mihálynak a három igazolatlan mulasztás. De a számadásba nem vettük bele a négy mársa szén árát. amelytől megfosztotta magát és azt, hogy ha a három mulasztott napban műszakon lett volna, mennyit kere­sett volna „Legjobban gz bánt, hogy saját hibámból nem kapok hűségjutalmatu — mondja Kovács Mihály Lorencsics Kálmán elvtársnak, a legényotthon politikai felelősének. éve lesi a tin'll »»(»•. Egy éve bá­nyász Kovács Mihály. Nem bánta meg, hogy bá­nyász lett. Lejárt ugyan az egy évre szóló szerződése de ez nem baj. Meg., hosszabbítja újból. De most már úgy hosszabbítja meg. hogy c harmadik bányásznapkor átvehesse ö is jó mun kdjáért a hűségjutalmat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents