Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-26 / 199. szám

22 NBPIŐ 1952 AUGUSZTUS 2« A szovjet kormány javasolja, hogy legkésőbb októberre hívják össze a négy hatalom képviselőinek tanácskozását és ezen készítsék elő a német békeszerződést és az össznémet kormány megalakítását 1 szovjet kormány kész megtárgyalni a Németországban megtartandó szabad választások feltételeit vizsgáló bizottság kérdését Moszkva, augusztus 24. (TASZSZ) Július 10 én a Szovjetunió küKigy minisztériuma megkapta a, Egyesült Államok. Nagy-Britannia és Fran ciaország jegyzékét a szovjet kor­mánynak a r lémet békeszerződéssel foglalkozó 1952. május 24-i jegyzéké re Augusztus 23-án A. J. Visinszkij, a Szovjetunió külügyminisztere át­nyújtotta Franciaország, a7 Egyesült Államok és Nagy-Britannia nagykö­vetének a szovjet kormány válasz jegyzékét. a? Egyesült Államok kormánya 1952 július 10 i jegyzékének és a szov. jet kormány 1952 augusztus 23-i vá­laszjegyzékének szövege a következő: Az Egyesült Államok kormányának 1952 július JO-i jegyzéke ' „Az Amerikai Egyesült Államok nagykövete tiszteletét fejezd ki a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége külügyminszteréne.k és kormánya útmutatásai szerint a követ közöket közli: 1 Az Egyesült Államok kormánya május 13-i jegyzékében különböző javaslatokat tett abban a reményben hogy elősegíti a négy hatalom tár gydusait, amelyek Németország egy. Bégéhez, valamint tárgyalásokhoz ve- aclhotneik az össznémet kormánnyal a német békeszerződés kérdésében. Az Egyesült Államok kormánya saj­nálattal állapítja meg. hogy a szovjet kormány május 24-i jegyzékében nem válaszolt pzekre a javaslatokra. Az Egyesült Államok kormánya teljes mértékben azokhoz az elvekhez és javaslatokhoz tartja magát, amelye­ket a május 13 i jegyzékben kifejtett. Ebből kiindulva, jelenlegi jegyzéké­ben a figyelmet olyan össznémet kor- mánv szabad választások útján tör­ténő megteremtésének közvetlen gva. korlati problémáira akarja összponto_ sítaaii, amellyel meg lehet kötni a békeszerződést 2. A szovjet kormány jegyzékében ismét azt javasolja, hogy egyidejű leg vitassák meg a békeszerződést, Németország egyesítését és az össz­német kormány megalakítását. Az Egyesült Államok kormánya a maga részéről megerősíti álláspontját ebben a kérdésben: az össznémet kormány­nak részt kell vennie a békeszerző­déssel kapcsolatos tárgyalásokon és ezért még a7 ilyen tárgyalások meg­tartása előtt egyesíteni kel.l Német­országot és meg kelj alakítani az össznémet kormányt. Németország egyesítését csak szabad választások útján lehet elérni. Az első alapvető lépés nyilvánvalóan annak megható rozása, hogy fennáünak-e az ilve.n szabad választásokhoz szükséges fel tételek. A második lépés a választá­sok megtartása volna. 3. Az Egyesült Államok május 13-i jegyzékében az első lépés tekinteté- ben javasolta, hogy elfogulatlan bi­zottságnak kel; megállapítania, fenn. állnak-p egész Németországban a sza­bad választások megtartásához szűk. séges feltételek. Az Egyesült Álla­mok kormánya — rámutatva azokra a nagv előnyökre, amelyet az Egye sült Nemzetek bizottságának felhasz­nálása adna — javasolta hogy mégis vizsgáljanak meg minden más gya­korlati és konkrét javaslatot, amelyet a szovjet kormány az elfogulatlan bizottságot illetően előterjeszt. A szov jet kormány nem tesz ilyen ja­vaslatot, csak álláspontjának megerő. fűtésére korlátozódik, amely szerint az liven ellenőrzés végrehajtására szol­gáló bizottságot a négy hatalom kő zötti megegyezéssel kell kijelölni Az Egyesült Államok kormánya számára nem világos, hogv a szovjet kormány úgy véli-e. hogv a bizott­ságnak a négy hatalom állampolgá­raiból kell-e állnia vagy a négv ha­talomnak csak megegyezésre kell e jutnia a bizottság összetételében. Az Egyesült Államok kormánya felvilá­gosítást kér erre a1 kérdésre. Az Egye­sült Államok kormánya meg van győződve arról, hogy a kizárólag s négy hatalom állampolgá­raiból álló bizottság nem juthat gya­korlati megoldásokra, mert tükrözni fogja a négy hatalom közötti jelen­leg fennálló ellentéteket a szövetségi köztársaságban, a szovjet övezetben és Berlinben 'lévő feltételeket illető en. Az Egyesült Államok kormánya úgy véli: annak érdekében, hogy a bizottság hatásosan elvégezze munka jut, elfogulatlan tagokból kel! állnia és nem szabad engedelmeskednie a négy hatalom vétójának vagy ellen­őrzésének és szükséges, hogy joga legyen szabadon meglátogatni Német­ország minden részét és kivizsgá ni a szabad választások megtartásának lehetőségével kapcsolatos feltételeket. 4. Az Egyesült A uk kormánya javasolta a második lépést illetően, hogv — amint eJKészült a bizottság jelentése — üljön össze az Egyesüli Aiiiamok, Franciaország, a Szovjet­unió és az Egyesült Királyság kor­mánya képviselőinek értekezlete az egész Németországban legrövidebb időn belül megtartandó szabad vá lasztások megvitatása érdekében, be­leértve megfelelő feltételek megterem tését ott, ahoi ez szükséges. Az Egye­sült Államok kormánya ehhéz a ja vaslathoz tartja magát, amelyre a szovjet kormány nem adott választ, Az Egyesült Államok kormánya meg ismétli azt. amit május 13-i jegyzé­kének nyolcadik szakaszában kijelen­tett: ,,Ilyen szabad választásokat csak abban az esetben lehet tartani, ha ehhez Németország minden részében meglesznek a szükséges feltételek és ha ezeket a feltételeiket nemcsak a szavazás napján tartják fenn de előt­te és később is." 5. Az Egyesült. Államok kormánya javasolt^ továbbá, hogy ugyanezen a tanácskozáson vitassák meg azokat a biztosítékokat, amelyeket a négy hatalomnak a tekintetben kell adnia, hogy a szabad választások eredmé­nyeképpen megalakított össznémet kormánynak a békeszerződés érvény­be léptéig terjedő időszakban meg­legyen a szükséges cselekvési szabad sága. Az Egyesült A’'amok kormá nya úgy vél'i: a szovjet .kormány egyetlen konkrét javaslata abból 'áll, hogy az össznémet kormánynak a potsdami határozatokat kell követnie. Ez annak a négyhatalmi ellenőrzési rendszernek újjáteremtését jelenitem-é, amelyet csupán ,.a kezdeti ellenőr­zési időszak" ra irányoztak elő. Az ilyenfajta megállapodás újjáterem­tené az;- az ellenőrzési rendszert, amely nem bizonyult gyakorlatinak és m; több nem vette tekintetbe a németországi eseményeknek a-, elmúlt évek során bekövetkezett fejlődését. Az ilyen ellenőrzésnek alávetett né. met kormány a négy hatalomhoz fű ződö kapcsolataiban tulajdonképpen nem élvezne szabadságolt és nem ve­hetne részt szabadon a fentemiített négv kormánnyal együtt a békeszer­ződéssel kapcsolatos tárgyalásokban. 6. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya ugyancsak sajnálattal álla­pítja meg, hogy a szovjet kormány —- bár jegyzékében többízben han­goztatja. hogy Németország ogvesi- tését. kívánja — nemrégiben indoko latiamul olyan intézk°dést tett a szov­jet övezetben és Berlinben, amelynek célja, hogy megakadályozza a kap­csolatot a szovjet megszállás alatt álló területen élő németek és a sző vetségi köztársaságban valamint Bér lin nyugati városrészeiben élő 50 millió német között. Ezek az. intéz­kedések elmélyítik Németország ön kényes kettészakítottságát. Az Egye. sült Államok kormánya hangsúlyozni kívánja, hogy a szövetségi köztársa sáocnal nemrégiben aláírt egyezmé nyék megnyitják Németország számé ra a lehetőségiét, hogy széles körben és szabadon egyesülhessen Európa más nemzeteivel. Az Egyesült Álla­mok kormánya, amint már május 13 i jegyzékében hangsúlyozta, nem en­gedheti meg hogy Németországot megfosszák a szabad és egyenjogú nemzetnek ártól az alapvető jogától., hogy békés célok érdekében más nem retekkel egyesüljön. Ezek az egyez­mények ezenkívül alátámasztják a három hatalomnak és a szövetségi közársaságmak azt az eltökéltségét, hogy e’ősegitsék Németország egye­sítését és világosan körülírják a há­rom hatalom jogát a békés rendezés — az egész Németországra vonatko­zó békés rendezés — tekintetében! amelyet a négy hatalom és az ossz német kormánv ér majd el. 7. Az Egyesült Államok kormánva' — a további halogatás elkerülése cél­jából — a francia kormánnyal és az Egyesült Királyság kormányával együtt, a német szövetségi kormány- nyai és a berlini német hatóságokkal fotlytatolt tanácskozás után javasolja, hogy s legközelebbi jövőben tartsák meg a négy hatalom képviselőinek tanácskozását természetesen azzal a feltétellel, hogy a négy kormány az egész Németországgal tartandó sza­bad választások felé hajlik amint ezt a jelen jegyzék 4. paragrafusa meghatározza, továbbá afelé ha.jlik. hogy a szabad német kormány részt, vegyen a német békeszerződéssel kap csolatos tárgyalásokon. Ennek a ta­nácskozásnak az lesz a célja, hogy megállapodás jöjjön Létre abban a kérdésben, amelyet a további előre­haladásra való törekvés esetén első­ként kell rendezni, nevezetesen annak a bizottságnak összetételét és funk. Cióit illetőim, amelynek meg kell majd vizsgáink, megvannak-® a sza. bad választások megtartásához szűk séges előfeltételek. Az Egyesült Ál­lamok kormánya javasolja, hogv a képviselők vitassák meg: a) a bizottság tagjainak kiváloga­tását olymódon hogy biztosítsák a bizottság pártatlanságát; b) a bizottság funkcióit, figyelem bevéve a négy hatalom elé terjesz­tendő javaslataiban megnyilvánuló teljes fügigetú'-.isécér ű; b. ásítását; c) .a bizottság fe'hrlalmazását, hogy teljesen szabadon és beavatkozás nélkül végezhesse el. vizsgálatait. 8. A szabad választások megtar­tása érdekében ugyancsak szükséges, hogy megállapodás jöjjön létre az A szovjet kormány 1952 „A szovjet kormány az Egye­sült Államok kormányának ez év július 10-i jegyzékével kapcsolat­ban szükségesnek tartja kijelen­teni a következőket: 1. A szovjet kormány május 24-i jegyzékében éppúgy, mint megelőző jegyzékeiben is — java­solta az Egyesült Államok kormá nyának, továbbá Nagy-Britannia és Franciaország kormányának, bogy haladéktalanul kezdjenek hozzá a Németországgal kötendő békeszerződésről és az össznémet kormány megalakításáról folyta­tandó közvetlen tárgyalásokhoz. A szovjet kormány e kérdések megoldásának megkönnyítése ér­dekében már március 10 én előter­jesztette a négy kormány — a Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia és Francia- ország kormánya — számára a Németországgal kötendő békeszer­ződés alapjainak tervezetét. Ezzel kapcsolatban készségét fejezi ki a kérdésre vonatkozóan esetleg fel­merülő egyéb javaslatok megtár­gyalására is. Az Egyesült Álla­mok, továbbá Nagy-Britannia és Franciaország kormánya azonban — mint ismeretes — kitért a szovjet kormánnyal a fenteinlí- tett kérdésekben folytatandó tár­gyalás elől. Az Egyesült Államok kormá­nyának július 10-i jegyzéke bizo- nyítia, hegy a három kormány továbbra is halogatja az olyan fontos kérdések megtárgyalását, mint Németország egysége újjá- teremtéséoek és a német békeszer­ződés megkötésének problémája. 2. Az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország kor­mánya húzza a szovjet kor­mánnyal a német kérdésben foly­taiéit jegyzékváltást és szövetke­zett Adenauer kormányával. A bárom hatalom kormánya a potsdami egyezmény durva meg­sértésével május 2ti-án külön, úgynevezett „egyezményt" kötött a bonni kormánnyal és a bárom nyugati hatalom, illetőleg a né­met szövetségi köztársaság közti kapcsolatokra vonatkozó megálla­podásnak nevezte el azt. Ezután, május 27-én Párizsban aláírták az úgynevezett „európai védelmi kö­zösségiről szóló „egyezményt". Az „egyezményt" aláíró kormá­nyok újból megmutatták, hogy egyáltalán nem érdekük sem Né­metország egyesítése, sem pedig a német békeszerződés megkötése, hanem az a céljuk, hogy megszi­lárdítsák és elmélyítsék Németor­szág kettészakílottságát, Nyugat- Néinetországot és a három nyu­gati hatalom kormányának szer­vezése alatt álló nyugatnémet hadsereget bekapcsolják az észak- atlanti tömbbe és Nvugat-Német- országot fokozottabban felhasz­nálják e tömb agresszív’ céljainak érdekében. Az Egyesült Államok, Nagy- Rritanniának és Franciaország­nak Adenauer kormányával kö­tött bonni kiilönegyezniénye n.vi’t katonai szövetség, amelynek nyil­vánvalóan agresszív céljai van nak. Ez az „egyezmény" törvé­nyessé teszi a német milítarlzmus újjászületését, a fasiszta hitleri tábornokok vezette nyugatnémet zsoldoshadsereg megteremtését. Idézőjelbe tesszük az „egyez­mény" szót, mert a bonni külön- „egyezmény"! Nyngat-Németor- szág németjei nem fogadták el. ezt az -,egyezményt" :i német nép akaral’i ellenére erőszak- Mák Ny agai Ním?‘«.i «ágra. össznémet kormány megalakítására vonatkozó pro gramm tekintetében, amint ezt az Egyesült Államok kor­mánya május 13-i jegyzékének 11. (4) paragrafusában javasolta. Ezért az Egyesült Államok kormánya újból megásmé-Cli javasliaitát, ho,gy a négy hatalom képviselői tárgyaljanak meg további fontos kérdéseket is. Ha ilyen megállapodás létrejön, lehetőség nyíMk majd, hogy hozzákezdjenek Németország egyesítéséhez. 9. Minthogy a szovjet kormány többízben kifejezte kívánságát, hogy a további jegyzékváltás helyett mimé-; előbb tanácskozás folyjék az Egye­sült Államok kormánya reméli, hogy jelen javaslata elfogadható lesz a szovjet kormány sz-ámára.". augusztus 23-i jegyzéke A három hatalom kormánya minden eszközzel titkolni igyek­szik a német nép előtt a bonni külön-íegyezmény‘-nek a német nép nemzeti érdekeivel szemben ellenséges, a béke ügyét fenyege­tő jellegét. A három kormány ez­zel kapcsolatban úgy igyekszik feltüntetni a dolgot, mintha ez az „egyezmény“ Németországnak lehetőségét nyitna, hogy „széles körben és szabadon egyesülhessen Európa nyís nemzeteivel“, azt a hitet akarja kelteni, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britan­nia és Franciaország kormánya össznémet kormány megteremté­sére törekszik, amelynek — amint ők mondják — rendelkeznie kell a kormányt megillető „szükséges cselekvési szabadsággal“’ A bonni külön-„egyezmény“ tartalma azonban kibékíthetetlen ellentét­ben van ezekkel az állításokkal. Mint a bonni külön-„egyezmény" szövegéből kitűnik, a három nyu­gati hatalom teljesen fenntartotta a maga számára az úgynevezett „különleges jogokat“, Németor­szág nemzetközi helyzetének sa­játosságaival indokolva azt. Ezek a „különleges jogok“ az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franeiaország kormányának kor­látlan lehetőséget nyújtanak hogy csapatokat tarthassanak Nyugat-Németország területén, valamint hogy tetszésszerinti idő­pontban rendkívüli állapotot ve­zethessenek be Nyugat-Németor- szágban és kezükbe ragadhassák a teljhatalmat. Az Egyesült Allatmok kormá­nya, továbbá Nagy-Britannia és Franciaország kormánya ezzel az „egyezménnyel" megszilárdította jogát, hogy széles körben beavat­kozhassak Nyugat-Németország bel ügyeibe, sőt hogy a megszálló hatalmak fegyveres erőinek segít­ségével erőszakolhassa reá pa­rancsuralmát Nyugat-Németor- szágra. Mindez azt bizonyítja, hogy a bonni külön-,^egyezmény" nem­csak hogy nem nyitja meg Né­metország számára a lehetőséget a további szabad fejlődés felé — amint ezt az Egyesült Államok kormánya július 10-i jegyzékében állítja — hanem ki is zárja az ilyen lehetőséget, mert Nyugat- Németországot teljesen a meg­szálló hatóságoknak rendeli alá, függő helyzetben tartja, amint ez a megszállási statútum idején is volt. 3. Az Egyesült Államok kormá­nya kitér az össznémet kormány ■megalakítására és a békeszerző­dés megkötésére vonatkozó köz­vetlen tárgyalások elől, de hogy álláspontját álcázza, július 10-i jegyzékében felveti azoknak a biztosítékoknak kérdését, ame­lyekkel a négy hatalomnak alá kell támasztania, hogy a szabad választások eredményeként léte­sülő össznémet kormánynak a bé­keszerződés érvénybe léptéig ter­jedő időszakban meglegyen a cse­lekvési szabadsága. Az össznémet kormány semmi­féle „cselekvési szabadságáról" sem lehet beszélni a bonni külön- „cgyezmény“ esetén Ennek 9 cik­kelyéből ugyanis világosan kitű­nik, hogy már az egységes Német­ország megteremtésének lehető­sége is függ attól, hogy a három nyugati hatalom feltétlenül fenn­tartja mindazokat az előjogokat, amelyeket a bonni „egyezmény" körülír és amelyek megfosztják Néni' ii r-vágót állami Független­ségétől és önállóságától. Teljesen világos, hogy az Egye­sült Államok kormánya — épp­úgy, mint Nagy-Britannia és Franciaország kormánya — a bonni külön-„egyezmény“ aláírá­sával a valóságban nem törekszik Németország egyesítésére, az ossz- német kormány megalakítására és arra, hogy ez az össznémet kor­mány valóban cselekvési szabad­ságot kapjon. Az Egyesült Álla­mok kormányának július 10-i jegyzékében a jövendő össznémet kormány „cselekvési szabadságá­val“ kapcsolatos biztosítékok kér­dése hamis szólam, amelynek az a célja, hogy az Egyesült Államok — agresszív céljai érdekében — teljesen maga alá rendelhesse Né­metországot. Minthogy az Egyesült Államok kormánya július 10-i jegyzékében felveti az össznémet kormány cse­lekvési szabadságát alátámasztó biztosítékok kérdését — ez pedig közvetlen kapcsolatban áll az össznémet kormány felhatalmazá­sának kérdésével — a szovjet kor­mány szükségesnek tartja emlé­keztetni arra, hogy a szovjet kormány május 24-i jegyzékében kimerítően ismertette e kérdéssel kapcsolatos állásfoglalását. Ez a jegyzék kimondotta: „Ami az össznémet kormányt és hatáskörét illeti, természetes, hogy ezt a kor­mányt is a potsdami határozatok­nak, a békeszerződés megkötése után pedig a békeszerződés hatá­rozatainak kell vczctniök. amely szerződésnek az európai tartós bé ke megteremtését kell szolgálnia". Ez egyenesen következik a pots­dami egyezményből, amely meg­határozta a békeszerető, demo­kratikus, független, egységes né­met állam felépítésének elveit. Az Egyesült Államok kormányá­nak egész nyugatnémetországi te­vékenysége nyilvánvaló ellentét­ben van ezekkel az elvekkel. A szovjet kormány ezzel kap­csolatban szükségesnek tartja megjegyezni, hogy az Egyesült Államok kormánya elf érdi tetten magyarázza a szovjet kormány­nak május 24-i jegyzékében a potsdami határozatokra tett hi­vatkozását. Úgy tüntette fel a dol­got, mintha ebben a jegyzékben „a négyhatalmi ellenőrzési rend­szer újjátereintéséről" volna szó. holott a valóságban a szovjet kor­mány május 24-i jegyzéke nem a négyhatalmi ellenőrzési rendszer újjátereintéséről, hanem aunak szükségességéről beszél, hogy tisz­teletben kell tartani a Németor­szágnak egységes, független, bé­keszerető. demokratikus állam­ként történő újjátereintéséről szóló potsdami egyezmény elvei!. 4. Az Egyesült Államok kormá­nya július 10-i jegyzékében újból felveti a német népnek azt a jo­gút, hogy „békés célok érdekében más nemzetekkel egyesüljön" és megfelelő egyezményeket kössön- A szovjet kormány ezzel kapcso­latban április 9i jegyzékében utalt arra, hogy „A békeszerződés alapjai" szovjet tervezetének egyik kikötése kötelezi Néniétől- szagot, hogy „nem csatlakozik egyetlen olyan koalícióhoz, vagy katonai szövetséghez sem, amely a Németország ellen vívott habe rúbau fegyveres erejével részivel! bármely állam ellen irányul1’ Amint szeinmellátható, ez a kikö­tés egyáltalán nem érinti Német­országnak azt a jogát, hogy más nemzetekkel békés célok érdeké­ben egyesüljön. Ez a kikötés azonban kizárja Németország számára annak lehetőséget, hogy olyan csoportosulásokkal egyesük jön, mint például az ész&katiaotj tömb. amely agresszív célokat követ, amelynek tevékenység* új világháború kirobban tanával fenyeget. A szovjet kormány’ to­vábbra. is úgy véli. hogy az ilye11 kikötés nem korlátozza megenged- hclctlen módon a német állal’ szuverén jogait és hogy az ilye” !•: ikötés megfelel a német kerdé* ben kötött négyhatalmi megáll*’ podásoknak és teljesen megfej1 mind a Németországgal szomszé­dos: valamennyi állam érdekeinek- mind nedig Németország nemzet’ érdekeinek is. •• 5. Az Egyesült Államok korra*.’ nya július 10-i jegyzéké'-eu érint’ a Német Demokratikus Kört«ríi*’ Ságban — a köztársaság bi/to,,!i* srának megszilárdítása érdekébe” (FoIyln!ás n harmadik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents