Dunántúli Napló, 1952. augusztus (9. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-26 / 199. szám

Ö52 AUGUSZTUS 2« N Ä P L O • H Á szovjet kormány javasolja, hogy legkésőbb októberre Ívják össze a négy nagyhatalom képviselőinek tanácskozását és ezen készítsék elő a német békeszerződést és az össznémet kormány megalakítását A esorjet kormány késs megtárgyalni a Kémei országban megtartandó szabad választások feltéteíeit vizsgáló bizottság kérdését (folytatás a második oldalról) ' mostanában folyamatban lévő Intézkedéseket és azt állítja, hogy sek az intézkedések „elmélyítik •'iémetország kettészakítottságát“ « arra irányulnak, hogy megaka­dályozzák a kapcsolatot a Német Demokratikus Köztársaságban, Dletőleg Nyugat-Németországban élő németek között. Az ilyen kijelentésnek semmifé- j? alapja nincs. Mint ismeretes, a lernet Demokratikus Köztársaság [ormánya széles körben közölte, ofy az említett intézkedéseket a Sósság kérésére teszik. A Né­metország nyugati övezeteiből provokációs célból küldött kémek, •iverzánsok, terroristák és csem­pészek ugyanis kárt okoznak a Okosságnak. Ezeknek működése elválaszthatatlan a Nyugat-Né- melországban folyó politikától, !®elynek célja a remilitarizálás (s Nyngat-Németország bevonása új háború előkészítésébe. *• A szovjet kormány május Hí jegyzékében foglalt azon já­ratúra, hogy haladéktalanul w.djenek hozzá a Németország­ul kötendő békeszerződés és az ^német kormány megalakítása Résének megtárgyalásához, az í*yesült Államok kormánya ki- jmleuti, hogy mindaddig lehetet­tnek tartja a német békeszerző­dés kidolgozását, amíg nem ala­kították meg az össznémet kor­mányt Hozzáteszi, hogy emiatt a ■’émetországban vizsgálatot foly­ató bizottság megalakítására kell l*orítko7ni. Ez az állítás azonban **jn felel meg a potsdami egyez­ménynek, amely a Külügymin !<*■*- ®rek Tanácsára rótta azt a köte- pmttséget. hogy „előkészítse a dékés rendezést Németország szá­déra s e célból olyan megfelelő ^iratot dogozzon ki. amelyet }**id Németország megalakulan­dó kormánya elfogadhat“. , A szovjet kormány úgy véli, Jogy az Egyesült Államok kor­mánya, továbbá Nagy-Britannia J* Franciaország kormánya min- alap nélkül tagadja meg a Németországgal kötendő béke- ’*erzödesnek az össznémet kor­mány megalakítása előtt történő dolgozását. Helytelen és indoko­ltan volna, ha olyan döntőfon- ^ságú kérdéseknek, mint a Né­metországgal kötendő békeszerző-, !és és Németország egysége újjá- ?remtése kérdésének megtargya- }sát határozatlanul hosszú időre 'Odáznák, amint azt az Egyesült ylaniok, Nagy-Britannia és vanciaország kormánya javasol- *• Mint látható, az Egyesült Al­antok kormányának javaslatai h-a irányulnak, hogy továbbra 1 határozatlan időre elodázzák a émetországgal kötendő hékeszer- *dés és Németország egysége új- Iteremtése kérdésének megvizs- álását, következésképpen ha táro­lt] an időre Németországban ■rtsák a megszálló csapatokat ?. Az általános szabad németor- ági választások feltételeit vizs- iló bizottság összetételére vonnt- izóan a szovjet kormány már irilis ft-i és máins 24-i jegyzéké­in kifejtette álláspontját Az Egyesült Államok kormánya azt állítja, hogy előnyösebb vol­na, ha a németországi vizsgálatot nemzetközi bizottság végezné cl. A németországi vizsgálat elvégzé­sére kijelölendő nemzetközi bi­zottságra vonatkozó javaslat és az a tény, hogy Németországot vizs­gálat tárgyává kívánják tenni, nem tekinthető egyébnek, mint a német nemzet megsértésének. Ilyen javaslatot csak azok tehet­tek, akik elfeledik, hogy Német­ország több mint száz esztendőn át parlamentáris rendszerben élt, ott általános választásokat tartot­tak, szervezett politikai pártok működtek és hogy Németország­gal szemben tehát nem szabad olyan követelményeket támaszta­ni, amilyeneket általában elma­radott országokkal szemben tá­masztanak. Ami a németországi általános választások megtartásának felté­teleit vizsgáló bizottság összetéte­lét illeti, a legtárgyilagosabb ilyen bizottság az volna, amelyet a négy hatalom hozzájárulásával németek alakítanának németek­ből, mondjuk a Német Demokra­tikus Köztársaság népi kamarájá­nak és a nyugatnémetországi szö­vetségi gyűlésnek képviselőiből Az ilyen bizottság nem sértené meg a németeket és ugyanakkor az első lépést jelentené Németor szag egyesítésének útján. Ami a Németországban elvég­zendő vizsgálatot illeti — hogy megállapítsák, megvannak-e a szabad össznémet választások megtartásának feltételei — magá­tól értetődően annak megvizsgá­lása volna az első dolog, mennyi­re teljesítik a potsdami értekezlet határozatait, amelyeknek végre­hajtása a valóban szabad öSsz- német választásoknak és a német nép akaratát kifejező össznémet kormány megalakításának felté­tele. A potsdami értekezlet ilyen határozata a demilitarizálást ki­mondó döntés, hogy — amint a potsdami egyezmény szövege mondja — „a német mllitarizmust és nacionalizmust gyökerestől ki­irtsák“, hogy „Németország soha többé ne veszélyeztesse szomszé­dait, vagy a világbékét“. Ilyen döntés a potsdami egyezményben lefektetett. Németországra vonat­kozó politikai elvek érvényrejjit- jatása. Ezek az elvek kötelezően kimondják: „Meg kell semmisíte­ni a nemzeti szocialista pártot, annak szervezeteit és az általa ellenőrzött szerveket, fel kell osz­latni valamennyi náci intézményt és gondoskodni kell arról, hogy azok semmiféle, formában újjá ne születhessenek. Elejét kell venni minden náci és militarista tevé­kenységnek vagy propaganda; Híik . Ezek közé nz elvek közé tartozik a potsdami értekezletnek az a határozata, hogy „előkészü­leteket kell tenni a német politi- , -let demokratikus alapon tör­ténő végleges újjászervezésére és Németország esetleges békés együttműködésére a nemzetközi életben“. 8. Az Egyesült Államok, Nagy Britannia és Franciaország kor­mánya azt javasolja, hogy a négy hatalom képviselőinek tanácsko­zása csupán a németországi sza­bad választások megtartásúhoz szükséges előfeltételeket vizsgáló bizottság összetételének, funkciói­nak és felhatalmazásának kérdé­sével foglalkoznék. Megállapítható, hogy az adott kérdéssel kapcso­latos jegyzékváltás némileg köze­lebb hozta egyrészt a szovjet kor­mánynak, másrészt pedig az Egyesült Államok, továbbá Nagy- Britannia és Franciaország kor­mányának álláspontját. A szovjet kormány azonban semmi alapot sem lát arra, hogy a négy ha­talom képviselőinek tanácskozá­sán megvitatandó kérdések körét a fentemlített bizottság problémá­jára korlátozza. Az Egyesült Ál lainok kormánya, továbbá Nagy- Britannia és Franciaország kor­mánya az emített négy hatalom "közti megtárgyalásra javasolt kérdések körének leszűkítésével és a Németországra vonatkozó döntöfontosságú kérdések meg­tárgyalásának elkerülésével úgy cselekszik, mintha arra töreked­ne, hogy a négy hatalom képvi­selőinek tanácskozása minél keve­sebb eredménnyel járjon, va/y teljesen eredménytelen maradjon. A szovjet kormány ennek ellenére kész a négy hatalom tanácskozá­sán megtárgyalni az egész Né­metországban megtartandó szabad választások feltételeit megvizs­gáló bizottság kérdését. A szovjet kormány azonban ugyanakkor úgy véli. hogy a tanácskozás nem korlátozódhat csupán e kérdés megvitatására és nem is szabad, hogy erre korlátozódjék. A szov­jet kormány szükségesnek tartja, hogy ez a tanácskozás elsősorban olyan fontos kérdéseket vitasson mer. mint a Németországgal kö­tendő békeszerződésnek és az össz- német kormány megalakításának kérdése. A szovjet kormány a fentiekből kiindulva javasol ia. hogyT a leg­rövidebb időn belül — legkésőbb ez év októberére — hívják össze a négy hatalom képviselőinek ta­nácskozását a következő napi­renddel: a) a Németországgal kötendő békeszerződés előkészítése: b) az össznémet kormány meg­alakítása; c) a szabad össznémet választá­sok megtartása és a választások megtartásának németországi fel tételeit vizsgáló bizottság annak összetétele, funkciói és felhatal­mazása­A szovjet kormány egyúttal ja­vasolja. hogy ezen a négyhatalmi tanácskozáson tárgyalják meg a megszálló csapatok Németország­ból való kivonásának kérdését is. A szovjet kormány javasolja továbbá, hogy a megfelelő kérdé­sek tárgyalásához hívják meg a tanácskozásra a Német Demokra tikos Köztársaság és a német szövetségi köztársaság képvise­lőit is. A szovjet kormány ugyanilyen szövegű jegyzéket juttat el Nagy- Britannia és Franciaország kor­mányához is“. Amióta megszilárdult a belvárdgvulai megjavult a begyűjtés ’A' belvárdgvula i dolgozó parasztok ág néhány hónappal ezelőtt nem pásztázták, hogv dolgozók intézik község ügyesbajos dolgait Érthető hiszen Vidákovic.s volt tanácselnök nem sokat törüdött a községgel dákovi csőt jobban érdekelte a bor ki a kocsma volt a tanácsház. ha ’■akinek valami elintéznivalója adt, a kocsmában kellett megkeres i a tanácselnököt. De még akkor is »k lóhátról bőszé11 a dolgozo pa Klókkal. Ké' szóval intézői a' ndent: „Majd megjesz’ , légy t a kezével ez voJt a válasz .n‘. n kérésre, ami mindig .maid' ma it. Ez okozta, hogy a belvárdgyu dolgozó parasztofl? a munkában s a begyűjtésben is az. utolsók kő it kullogtak a megyében. ?z év februárjában iger, nagyol törött a helyzet: a közsegber na- ' kezdetben idegenkedtek is egy sót és nem jó szemmel nézték a dolgozó parasztok ifjú Peine Vincé­nek az új tanácselnököt. Sokan az. mondónak, hogy . nem ie-?. az jó ha a község ügyei egy nő vezeti ' A volt el-tök ie lazította a dolgozó parasztokat •<* új elnök ellen. De h’ab„ icryekezel'. lazítani -'llene. hiába probá'kozot, rágalmazásoké alkat-mami az új tanácselnök ~ 'en. nem sikerült a terve, A dolgozó pa­rasztok megszerették és megbecsülik PeLge elvtársnőt Nem is csoda his, fáradtságot uerr: . ismerve reggel/’,! késó estig dolgozik o község áráé keiért. A múlt rendszer bűne miatt csak négy elemit végezhetett, de s dolgozó parasztoknak mindenben tud felvilágosítást adni. Meg is becsiiák a községben . . Szívesen raent"1' hoz za tanácsot, kérni. Amióta átvette a község irányi té=át. mind’n megváltozót!. Az ö ja. vaslatára hívták Bióán község dolgo­zó paraszt/ait versenyre. A verse v kihívásban vállalták az egész.évt me­zőgazdasági munkák határidő eőt. való elvégzését adófizető- begyüj­íauács vezetése, is lés időben való teljesítését A kéi köz1' ueadósi terve -gyforma de most a belvárilgyulai (lo gozo parasztok haladnak az élen. Az aratast három mappa. » cséplési 10 nappal előbb fejezték De min a birjáni dolgozó parasztok. De a be gyűjtésben is vezetnek. Gabonabe­adásukat 130 százalékra teljesítették, de minden nap emelkedik egy két szá z.alékkal tervteljesítésük. Az élőállat, beadás is jól halad a községben, hl ■-zen nap, mint nap több és több baromfi és tojás kerül a begyűjtő- helyre. Bizonyítja ezt az. hogy egy nno alatt 15—20 kiló baromfi, 506— Ő00 darab. tojást visznek he a dob gozó parasz'ok. A verseny értékelését igen jól meg szervezték a községükben i Minder héten értékelik a két község* vers- vv állását amit a tanác-ház elöl lévő versenytáblára írnak ki hogy 57i minden dolgozó paraszt jól lássa. »Egy nyolcgyermekes családanya járt ma a „Dunántúl“ szerkesztősé­gében és el panaszolta, hogy tanonc fiának nincs lábbelije és ezért kény­telen otthon tartózkodni. A szegény családanya férje ötoenszázalékos ha­dirokkant, saját maga tüdőbajban szenved és így nincs módjukban új cipőt venni. Továbbítjuk a panaszt, talán akad valaki, és használt láb­belihez juttatja a dolgozni akaró tanoncot". (Dunántúl 19)2. január 15.) A Horthy rezsimben nem volt ki­szolgáltatottabb, elhanyagoltabb lény a tanoncnál, Ipar helyett seperni, gyermeket dajkálni „tanult“, fízeiés helyett nyaklevest kapott. így nem csoda, ha még télvíz idején is mezít láb, vagy rongyos cipőben járt a ta noncok zöme. Ma már lépten-nyomon láthatjuk Gerő elvtárs, fekete hadsere gének tagjait: ipari tanulókat Ingye­nes munkaruhát, jólszabott, jómind ségű egyenruhát, sapkát, ingyenes ét keltetést, tankönyvet, felszerelést kap nak. Tanulásukat jóifelszerelt tanmű­helyek, szakképzett oktatók, iskolák biztosítják. Fizetésüket pedig ugyan­csak a törvény biztosítja. * „A város iskolaegészségügyi hely­zetéről időnként kiadott jelentés a legszomorúbb adatokat tartalmazza. Fájdalmasan sok a beteg gyermek. Ezek az iskolák nem adhatják meg a szegényebb néposztályok gyermekei nek azt, amit otthon nem kaphatnak meg: a jó levegőt, a napfényt, és a kényelmesebb elhelyezést A szo­morú statisztikának nagyrészbén ezek az ósdi iskolaépületek is az okai. De súlyos kifogások merülnek tel az ele­mi iskolák felszerelése ’miatt is‘‘. (Dunántúl, 1936. december 5.) Ma már a volt „szegényebb nép­osztályok“ gyermekei — az ország gazdáinak gyermekei — megkapják az iskolában is azt, amit otthon: a jó le­vegőt, napfényt, kényelmes elhelye- zést. Legtöbb isko'ánk kapott rádiót, fizikai és kémiai felszerelést, számos iskolát láttunk el új padokkal, aszta­lokkal. Különösen nagy gondot fordít népi demokráciánk a nemzetiségi is­kolák ellátására és felszere’ésére. * „Tizenkétmillió munkanélküli van a világon. Budapest, jan. 15. A pá­risi .,Excelsior“ rendkívüli érdekes táblázatot közöl a munkanélküliség­ről. A főbb európai államok munka­nélküli statisztikája a kővetkező: Németország 4,340.000, Nagybrittania 2.645.000, Ausztria 259.955, Magyar, ország 224.000, Belgium 176.000, Olaszország 799.744, Csehszlovákia 253.000, Lengyelország 256.895, Fran­ciaország 147.0(F), Oroszország (Dunántúl, 1932. január 16) A klerikális „Dunántúl*' szerkesztői, nek figyelmét minden bizonnyal elke­rül e, hogy az „Excelsior“-ból átvett statisztika mennyire ellentétes azokkal a rágalmakkal, melyeket nap mint nap a Szovjetunióra szórtak. A sta­tisztika ugyanis elárulja, hogy amíg a tőkés országokban állandóan nő a munkanélküliek száma (Magyarorszá­gon például minden 40 dolgozóra egy munkanélküli jutott), addig a Szov­jetunióban egyetlen egy munkanélküli sincs! A Szovjetunióban ismeretlen volt a muk&nélküliség már akkor, éppen úgy, ahogy ismeretlen ma ná­lunk is. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya így rögzíti ezt: „A Ma gyár Népköztársaság társadalmi rend. jenek alapja a munka. Minden mun­kaképes polgárnak joga, kötelessége és becsülelbeü ügye, hogy képességet szerint dolgozzék.“ (9. §.) Röviden: Nálunk a munka becsület és dicsőség dolga. Országosan első lelt a csépiéiben, 13.000 forint jutalmat kapott a bólyi állami gazdaság Béke-brigádja Az ideig augusztus 20 kétszeresen ünnep volt a bólyi állami gazdaság dolgozói számára. A gyorscséplési módszerrel dolgozó Béke-brigád lel­kes, lendületes munkával országosan első lelt a cséplési versenyben és ti­zenháromezer forint pénzjutalmat kapott. Fáradhatatlanul dolgozlak a bri­gád tagjai, hogy elnyerjék az első helyet és a velejáró 15.000 forintot. Óránként 42 múzsa 22 kilót csépeltek­et a Brcdjuk-féle gyors cséplési mód- j szerrel, de nem egy esetben előfor- ; dúlt, hogy óránként 62 mázsát csé- \ /tellek el és ezzel 406 százalékra tel­jesítenék normájukat. Keresetük a 49 órára 9.677 forint és ezenfelül tel­jesen ingyen 57 mázsa búza pré­miumként a 15 ezer forintos jutalom mellett. Ez a példa bizonyítja, hogy álla­munk mennyire megbecsüli az élen. járó dolgozókat, segíti, lelkesíti őket, még nagyobb eredmények elérésére. A bólyi cséplőbrigád tagjai, dicsősé­get szereztek a gazdaságnak és meg. fogadlak, hogy ezután még nagyobb erőfeszítéssel dolgoznak, harcolnak azért, hogy gazdaságuk megkapja az élüzem rímet. SÓLYOM JÁNOS Állami gazdaságok trösztje Hétfő délutáni" több. mini 250 ezer forintot fizetett ki a Takarékpénztár pécsi fiókja az ötödik tervkÖJcsön-sorsolá' nyertese nek Az Országos Takarékpénztár pé­csi fiókjában péntek óta megnövelte, dett u forgalom. A tervkölcsönsorso- iús új nyertesei keresték fel a K.os- suth Lnjos-utcai takarékot és váltot­ták be nyerő kötvényeiket, A Taka­rékpénztár dolgozói még a hivatalos lista megérkezése előtt reggel nyolc órától este hét óráig szakadatlanul kötvényeket vizsgáltak, a pénztár |)edig azonnal fizette a kisebb-na- gyobb nyereményeket. Pénteken aránylag még nem for­galmazott sokat a pénztár. „Mind össze" 10.500 forintot fizettek ki Szombaton azonban már +5+ nyerő jelent meg a Takarékpénztárban és 52.560 forintot \ettek fel. A hétfői napon reggel nyolc órától délután háromig 1.509 nyerő fordult meg és a felvett összeg nyolcezer híján két­százezer forint volt. I hétfői napon vette fel nyeremé­nyét Sugy Jánosné, egveteini tele­fonkezelő is. Nagy Jánosné 200 fo­rintos kötvényével 5000 forintot nyert és már ki is nézte magának azt a hálószobabútort, melyet a nyereményből és eddig megtakarí­tott pénzéből vásárol. Természetesen még »okán mások is nyertek nagy obb összegeket az ötéves Tervköícsön ötödik sorsolásán: Lehel Jenő, a Hús- és Tej kiskereskedelmi Vállalat dolgozója, Rajna József Pécs-sza- bolcsról és még számosán jegyzé­süknek többszörösét kapták vissza készpénzben. De ki tudná felsorolni azt a sok-sok juttatást, melynek alak. jában már eddig is visszakk^zta dolgozó népünk lejegv zott, kölcsön­adott forintjait! A szombaton este végeiért sorsolá­son összesen S+ millió 600.000 forin- tot sorsoltak ki. Szombaton kisorsoltak egy 100.000 forintos, barom 50.003 fo­rintos. 12 darab 25 ezer forintos, 23 darab 10.000 forintos, nyolcvanhárom 5000 forintos, kétszáz 1000 forintos, ezerhétszáz 500 forintos, 12.678 há­romszázforintos nvereniénvt. > 4O0 kötvényt 200 forintos névértékben «orsoltak ki. Kihúztak 20.500 darab kamatozó törlesztéses kötvényt. A most lezajlott sorsolás alkalmá­val — mint eddig is — a megye min­den községében és városában nyer­tek kisebb-nagvobb összegeket » munkások és dolgozó parasztok. Elsők akarunk lenni a hukoricabegyíijlésben is Községünk dolgozó parasztjai 125 százalékra teljesítették gabonabeadási tervüket így a járásban e sők let­tünk a begyűjtésben. Ezért közsé giink tízezei forint jutalma! kapott, a taráerházunk tatarozására pedig hétezer forintot kaptunkt Jó munkájukért a tanács dolgozói is megkapták a jutalmat: Szőke Bá­lint tanácselnök 1000 forintot. Ge­lencsér Jenő tanácstitkár 600 forintot, Varga József nyilvántartó 500 forin­tot és Banna Zoltán irodakc/.elő “00 forintot. Ezt úgv köszönjük meg államunk­nak, hogy ígéretet teszünk, még jobb munkát végzünk, mint idáig. A kuko. rica begyűjtésben is elsők akarunk lenni és az, é'.öállatbegyüjtésünkp’ is fokozzmk. Azzal válaszolunk az ellen­ség hazugságaira, hogy mindenből eleget teszünk kötelezettségeinknek Gelencsér Jenő tanácstitkár

Next

/
Thumbnails
Contents