Dunántúli Napló, 1952. júlis (9. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-06 / 157. szám
4 1952 JULIUS « NAPLÓ KÉPEK A SZOVJET ÉLETBŐL A KOMMUNIZMUS ERŐDJEI gépesített szérű Ä világ két legnagyobb vizierőműve épül Kujbisevnél és Sztálingrádnál. A Szovjetunió minlsstertanácsa 1950 nyarán hozta meg emlékezetes határozatot a két vizterómü emeléséről, az építést nyomban meg U kezdték, acsóta nagy tiendülettel folyik, de még évek munkája van hátra. A tervek szerint a kujblsevl vizl-erőmű 1955 ben, a setá. üagirádi pedig 1956-ba,, éri ©1 teljes kapacitását, az építkezés lenyűgöző aranyad azonban már most kibontakoznak. A Volga két partján közel tízkilo. méteres hosszúságban lüktet a munka. Cölöpverő vastornyok és toranydaruk szöknek a magasba, traktorvontatott főldnyesögépek és földgyaluk tűnnek tel a tehergépkocsik rengetegében, s elég gyakran felbukkan egy-egy 25 tonnás billenőszekrényes tehergépkocsi is. A távolban a lépkedő exkavátor nyújtogatja hosszú gémnyakát és sustorogva, dohogva dolgoznak a szívó-kotró berendezések. A nagy vízierőművek építkezése a télen 96111 hagyott alább. A Volga jobbpartján, a Zsiguli hegységnél két ásandó, s egy ideiglenes zárógátat építettek, amelyek felfogják a Volga tavaszi és korányára árját és biztosítják a vizietrőmü atepgödrénék zavartalan építését A Volga felett sodronykötél pálya kígyózik keresztül, amely közvetlen összeköttetésit és gyors szállítási lehetőséget teremtett a homok- és kőbánya s a betongyár között. A drótkötélpálya megépítése komoly feladat volt, mert több, mint 150 tartóoszlopot kellett felállítani, egyet a Volga medrében Is. Ki hinné, hogy ennek az egyetlen, mindössze 14 méter vasbetonoszlopnak felállításához 36.000 köbméter követ kelleti a Volgába süllyeszteni 13.000 köbméter homokot kellett iszapolni és 300 tonna súlyú szádfalcö'öpözés vált szükségessé. Az elmúlt évben a kujbisevi vízi-erő- mű építői több, mini nyolcmillió köbméteres földmunkát végeztek, 70 ezer négyzetméter alapterületen Lakóházait emeltek, 6 adtak át rendelte tésének és sok más egyéb között 150 km hosszú vasúti pályát, 216 kilométeren pedig nagyfeszültségű villamos távvezetéket építettek. Ebben az esztendőben az elmúlthoz viszonyítva háromszorosára nagyobbodik az építési és a szerelési munkák terjedelme. Most kezdik meg az év második felére előirányzott munkálatokat, amelyik között a vízierómű és a hajózsilip berendezéseinek betonozása szerepel, ami további 4-5 milSó köbméter föld kiemelését jelenti. 1952-ben, az építkezés második esztendeiében a különböző gépek és szerkezetek segít- ségével 28 millió köbméter földet emelnek ki a kujbisevi nagy építkezés során. Szélesedik az építkezés termelési és műsziaM alapja te, javítómunkáikat végző gépgyárat, eutójavl_ főműhelyeiket, fanvegmunkáié kombinátot, négy gépüzemű javítóműhelyt építenek. ' ' ' ' r ' A közeli hetekben helyezik üzembe a három kőtörő berendezéssel elilátott önműködő betongyárat, amelynek napi teljesítménye elérheti a 6000 köbméter betont. A gyárban minden műveletet gépek végeznek, emberi munkaerő csak a kapcsolóteremben dolgozik, ahonnan az egy-es munkafolyamatok irányítása t-örténik. Hatalmas arányú a sztálingrádi vl- záerőműépítfceeés is. A tervek szsertnt asz építkezésnél 125 millió köbméter földet kell kiemelni, több, mint 5 mil_ lió köbméter betont beépíteni és több- százezer tonna fémszerkezeteit beszerelni. A pontos ütemterv elárulja, hogy atz építkezési munkálatok 1954- ben emelkednek a csúcspontra, amikor 13 miVió torma szállítmány érkezik az erőmű építkezéséhez. Kujtoiservnél és Sztálingrádnál s kommunáranus kát hatalmas erődje épül. A Kuftrtsevi Vizferőmű kapacitása kétmillió kilowatt, évi villamos_ energiatermelése pedig tízmÉUárd kilowattóra les*. Ebből batezeregyszáz- miffiió kilowattóra villamoeenengdát Moszkvába továbbítanak, kétezer- négyszáamötó kilowattórát a kujhise- vi és a sraárátovi körzetnek, ezerét- száz millió kilowattórát pedig a vei- gántúli földek öntözésére fordítanak. A SatáUngnádi VMerőmfl szintén tfz_ milKáird kilowattéira vüteunosenergiát álít majd ellő, amelyből négymillió rd Idowattóna a moszkvai hálózatnak jut, a többi megoszlik « sztálingrádi, szá- rátovi, aaztaahánl terület kerületei, a Fekete-föld körzetei éa aa öntözésre kerülő — tizenhárommi:lió hektárnyi! — földterületek között A kommundzmufl két haitafenas erődje támadást indít a természet régi rendje ©Em. hl lm Illái MIMII HT ' i Termékennyé válik az aszályos sztyeppe vOTamoeenergtóvai vetnék és kaszálnak vfltiamoeenergla segít szövetet szőni, csatornát ásni és utat vágni a bőség és a boldogság felé. Képünk a kiijhiscvl vl/.lerőmíí építkezéséhez gyártott líjtipusú 25 tonnás billenő gépkocsik első szállítmányát mutatja be. A Szovjetunióban tervszerűen, gyorsan halad előre az idei bő termés betakarítása. A gabonafélék vetésterületének több, mint 70 százalékán és a napraforgó vetésterületének több, mint 90 százalékán gép- és traktorállomások kombájnjai végzik el m begyűjtést. A szovjet kolhozok ezrei gépesített szérűket létesítenek, ami jelentősen megkönnyíti a kolhozparasztok munkájút, meggyorsítja a betakarítást és az állami termésbeadást. A acovhozofcban és kolhozokban speciális gépek segítségével végzik el a gabona szárítását és tisztítását Egyre több helyen állítanak fel magsző rókát, amelyek éránként 10—12 tonna magot forgatnak m«* és •ml (ehetővé teszik a nedvességtartalom gyors csökkenését, Futószalagon Omlik a háza a folyóparti uszályokba, hogy vlzidton ti eh jusson az idei gazdag aratás bő termése a begyűjt® állomásokra. Az Ashabgd-Moszkva gyorsvonat befutott a hatalmas pályaudvarra. — AMtii*«», - * Cskaisiv rárot! A büf- fében remek husosderehjét árulnak. Valódi uráli derelyét! — nyitott be fülkénkbe a kalauz. Dmitrij Szergejevics Bogalszklj olajmérnök otthagyta a sakktáblát és felsegítette a kabátomat — Menjünk. Hát maga, Pjofr lljics? — Nem, nem! — legyintett felénk elkeseredetten az ősz agronúmus. — C^ak menjenek, én majd addig kiagyalok valamit. Az öreg már egy órája gondolkozott a sakktábla fölé hajolva. A „c" vonalon ott állt a királya, utolsó két gyalogosa messzi elől volt s a jobb sarokban álló — csodálatosképpen megmaradt — futója már semmiképpen sem tudta megmenteni a királyt, amelyet az „ellenfél“ lova és bástyája fenyegetett. Mi elindultunk az étterem felé. de nem sikerült megkóstolnunk az uráli husosderelyél . A pályaudvar be járul ónál egy halam csomag, papirdoboz és kisebb.nngyobb bőrönd hevert és Közöttük egy fiatal leány állt. Ki akartuk kerülni a csomaghegyet, de a lány és a pályaudvar portásának hangos beszélgetése magára vonta figyelmünket. —• Ezzel a vonattal kell Buzulukba utaznom! Érti? — mondta izgatottan a lány. — Kislány, hiszen már tízszer is megmond- fám.. Erre a vonatra már minden jegyet eladtak. Érti? — Most kell utaznom! Nyolc órára a „Guő- ze!cm"-kolhozban kell lennem! Az pedig 3.7 kilométernyire van az állomástól, llát nem érti? Llvtársnó, már mondtam magának ... . értse meg, hogy hat óra múlva már ke. su.. — szakította félbe a kislány. — Elkések az esküvőről! — Na és aztán. Megtartják maga nélkül — válaszolta nyugodtan a portás és megfordult hogy elmenjen. — Elment az esze? Hogyan tarthatnák meg nélkülem, hiszen én vagyok a menyasszony! — kiáltott fel a lány. — Én vagyok a menyasszony... — ismételte szipogva és leült a csomagokra. Láttuk, hogy fekete szempillái I. S/O/Otf./IVV/KlJI A HOZOMÁNY könnycseppek gurultak le. A portás zavartan nézett a síró lányra, nyilván nem tudta, mitévő legyen. — Még a saját esküvőmről is elkések — mondta sir dogéivá a lány. — Mi lesz most? — Hogy mi lesz? Esküvő lesz! — jelentette ki egyszerre határozottan a portás. — No elvtársak — fordult most hozzánk. — Segítsenek! Fogják a menyasszonyt, fogják a hozományt. Én meg majd beszélek a főellenőrrel. Hogyan lehetne megtartani az esküvőt a menyasszony nélkül? — morfondírozott magában dohogva és gyors léptekkel elsietett. — Nagyszerű! Vigyük a menyasszonyt hozzánk a kocsiba — kiáltott Dmitrij Szergcjevics. Elfeledkezve a husosdereiycröl, kaironfogtuk a lányt és megragadtuk a csomagokat, meg a bőröndöket. C»c—r*é’/innhlf’Arp. - ,, 1 Várjanak! — kérte gondolataiba felejtkezve Fjotr lljics és védőén nyújtotta kezét a sakktábla fölé. — Nagyszerű lépést találtam ki... Nézzék csak... Ide lépek a futóval... — Ne lépjen sehová, hanem fogja a hozományt. — Miféle hozományt? — kripta fel fejét. — Dmitrij Szergejevics! Mit csinál? Az összes flgu- rdkat ledöntötte... Hallatlan! — Nézze, ifi ,i menyasszony — szaki tol la félbe a mérnök. — Az ön menyasszonya? — Nem, nem az enyém. — Nem a magáé? Akkor miért tették tönkre ezt a nagyszerű lépést? Miért? — Bocsásson meg, én vagyok az oka — szólt a lány. — Alekéuandra Jegorovna Zsurnvljova vagyok, a buzulukl kerület< „Győzelem“-kolhozából. — Nagyon örülök. Selesztov agronómus vagyok — mondta Pjotr lljics és összehúzott szemöldökkel az ablak felé fordult. — Mit mondott? — kapta vissza hirtelen a feiet. — Melyik kerüalol nagy létből való?. A buzulukiból? Úgy# maguknál tér.mesztik az acélos orenburgi búzát?... Maguknál! Akkor megbocsátok magának, Alekszandra Jegoro’tma. fa aztán a kiváló búza! Nem egyszer nyert aranyérmet! — mondta Pjotr lljics kissé összefüggéstelenül és büszkén körülnézett. — Itt van m — Alekszandra Jegorovna a csomaghalmazra mulatott, amelynek tetején egy kinyílt dobozból lakkcipó ragyogó sarka kandikált ki. — Nem értem. — Csodálom — mondta huncut mosollyal a lány. — Szergej, a bátyám traktorvezető, Nástya, a nővérem a növénytermelő brigádban dolgozik. Hárman 70 mázsa búzát kaptunk munkaegységeinkre. Ennyire persze nem volt szükségünk. Érti? Húsz mázsát eladtunk, én pedig elutaztam Cskalovba és megvettem egyszerre az egész hozományt. — Látja, Pjotr lljics, és maga még azt mondta, hogy „hallatlan" — szólt szemrehányóan Dmitrij Szergejevics. — Bocsánatot kérek. Tényleg nagyszerű hozomány. — Régebben a szülök gyűjtötték össze a lánynak a hozományt. Ma pedig.. .Látfák, én magam mindent megvettem egyszerre, ami csak kellett. Akarják, hogy megmutassam? Alekszandra Jegorovna egymásután bontotta ki a csomagokat. Függönyök, hímzett térítők, fehérnemű, selyemruhák, szövefruhdk kerültek elő. Az egyik csomagból egyszerre kiesett egy nagy bába és utána piros labda gurult a padlóra. — Milyen előrelátó! — nevetett Pjotr lljics és felvette a labdát. — Ljudocska hunomnak vettem — pirult el zavartan a leány. — Ez az anyámé, ezt meg Galfa hunomnak i'ettem. aki a pedagógiai főiskolán tanul. Ezt pedig Mihailünk, aki új házunkat építette. — \atr'n- 1 y-T-*»n' /•"»b-Ii ©| -• - .. w, r* • Xmre ' — kiáltott fel hirtelen. — Hiszen ez olyan egyszerű. Bi/zulukban autóval, vár Nyiko- láj, a vőlegényem. Ő soff őr nálunk. Húsz perc' alatt megtesszük a harmincöt kilométert., holnap pedig khriss-’űk miauk"* i~ állomásra és továbbutazhatnak. Ugye jönnek?... — fiát ez esi1 termés-nfpsi — válaszolta Pjotr. lljics és majdnem rálépett egy sakkfigurára. Gyors ütemben halad az aratás Tádzsikisztánban Sztálingrád (TASZSZ) Tádzsikisztán völgyeiben gazdag búza, árpa és olajlen termést aratnak. A gabonnneműok terméshozama majdnem húsz százalékkal, az olajlen terméshozama pedig tizennyolc százalékkal emelkedett 1946-hoz viszonyítva. A gabonatormff vidékek gépállománya múlt évhez viszonyítva harminc százalékkal növekedett. A kolhozok villanytelepei lehetővé teszik, hoey széles mértékben alkalmazzák a villamosc.s éplést. Több élenjáró kolhoz máris határidő előtt teljesitctte a gabonagyUjtést. II turkmén főcsatorna építésénél több földszivattyút állítanak munkába Moszkva (MTI): Gsardzson közeid, ben ex Amu-Darja partján, a Turfc- mén főcsatorna építkezésének egyik rmmikahtilyén már szerelik azokat a föiidszlvattyúkat, amelyeket nemsokára viziúton indítanak el a Tahla- fasl építési központhoz. Ä szerelők legfőbb törekvése az, hogy határidő előtt helyezzék üzembe a földszivaty. tyúkot a* építkezésen. A munkában nemosafc a szerelők vesznek rését, hanem a földszivattyú kezelői te. A 303. számú földszlvahtyú kezelői nagyon megkönnyítették a szerelők munkáját. A motorszerelők és vtllony- hegesztők három műszakban do goa- nak. Ez nagymértékben meggyorsftot. ta a szerelést. A 303. számú szívókért- régép már szállításra, kész állapotba* van. —v -------
