Dunántúli Napló, 1952. júlis (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-06 / 157. szám

1852 JULIUS 6 NAPLÓ 5. A Hirdi Kenderfonóban segítse a DISZ-szervezet is az ifjú sztahanovisták nevelését A Hirdi Kend eríomó dolgozóit nagy öröm érte szerdán reggel, amikor ke­zükbe vették az újságot. „Dúc os elv­társ szabad!" — olvashatták benne s úgy érezték, hogy ebben nekik is ré­szük van. A gyár dolgozói június 20- tól 27-ig Duclos-békehetet tartottak s ez«n a békehéten soha nem látott lel kesedéssel küzdöttek a magasabb ter­melési eredmények eléréséért, a má­sodik negyedévi terv túlteljesítéséért. Az eredmény nem is maradt el: Duolos élvtárs kiszabadult és a gyár is túlteljesítette második negyedévi tervét. Az üzemrészekben, műheiyek- hon megteltek a versenytáblák a ken­derfonó békeharcosainak neveivel. A fonoda dolgozói a vállaltat léte­zése óta a legnagyobb tejesítményt érték aL Tervüket kilométerben 124 százalékra, mennyiségileg pedig 123.5 százalékra teljesítették. A békehét et.att a műszakiak is kitűntek lelkes munkájukkal, körtük Tarján Lajos elvtárs is a fínomfonó üzem vezető­je. Tarján elvtárs, aki egyben az üzemrész békebizottsági titkára, olyan lelkesedéssel és jól szervezte meg a munkát, hogy üzemrésze nyerte el a ,d>éke legjobb harcosai" versenyzászr A gyár dolgozóinak munkájához ha- talmas lendületet adott az is, hogy eredményeikkel nap, mint nap mégis mer tették őket, hogy a szakszervezet és a gyár vehetői biztosították a ver­seny nyilvánosságát. Annak ellenére, hogy minden üzemrésznek van külön Versenyptábjája, a gyár udvarára is állítattak egyet, hogy feltűnő helyen valamennyi üzem eredményeit meg­ismerhessék a dolgozók Do nemcsak a versenytábla, a vándorzászló is lel. kesiti a gyár dolgozóit még jobb munkára. A jó eredményeket elérő dolgozókat rendszeresen le is fényké­pezik s képeikkel — amely alá az e- ért eredményét is írják — a kultúr- ház falát fogják díszíteni. Oda kerül majd Wágner Jánosné sztahanovista fonónő fényképe is, aki 137.2, Ko rács Kornéliáé, aki 129, Németh Júliáé, eki 119, Széplaky Endrénéé, aki 146, Sasvári Júliáé, aki 139 százalékos tel jesííményt ért el, de odakerüli a töb­bi jó.teljesítőé is. Annak ellenére, hogy a Hirdi Ken- danfonó rendszeresen jó eredménye­ket ér el a tervteljesítésben, ápn*:s- ban, májusban is 107.7 százalékra tel­jesítették a havi tervüket 8 az ered­ményük júniusban sem volt kevesebb, bogy a gyárban jól népszerűsítik az élenjáró dolgozókat • igyekeznek a munkaversenyt ma­gas színvonal líra fejleszteni, egy ko­moly hiányosság csökkenti eredmé­nyeik értékét. A gyár dolgozóinak na jdnem ötven százaléka száz száza­lék alatt telejsítj a napi, sőt a havi tervét ia. A Hirdi Kenderfonó a fiatalok (izé­mé. A dolgozók döntő többségét fia­tal 16—20 éves lányok és asszonyok teszik ki. Ezekben a fiatalokban pe­dig hatalmas erő rejtőzik, akik, ha jól nevelik őket, egy kettőben a termelés élharcosaivá küzdik fel magukat. A fiatalok ilyen irányú nevelése pedig esősorban a DISZ feladata. A gyár DISZ szervezetéről azonban nem mond hatjuk el, hogy ezt a feladatát sike. résén meg is oldja. A fiatalokat a munkaversenyre, fegyelmezett mun­kára a pártszervezet és a szakszer vezet Lelkesíti, tanítja, de mégsem tud O'lyatn közvetlenül foglalkozni velük, mint ahogy azt a DISZ-szarvezet veze­tői tehetnék. A DISZ-szervezet feladata A fonodában do’górnak atyán fiata­lok is, mint például Kováén Kornélia, akire joggal lehet büszke a gyár min­den dolgozója. Alig múlt 16 éves még s a gyárban is mindössze néhány hó napja dolgozik. Mégis ő volt az, aki a gyár legjobb dolgozóját, Wágner Já­nosné sztahánovista fonónőt teljesít­ményévé már többször túlszárnyalta. Persze ez nem csupán Kovács Kor néliia egyéni eredménye, hanem az elv­társi segítség hatalmas jelentőségének fényes bizonyítéka. Kovács Kornéliát az éleniárók közül Koch Jánosné nagy szeretettel, figyelemmel segítette, ne­velte s elért eredményére méltán lehet büszke ő is. A gyárban azonban Ko­vács Komé'iához hasonló szorgalmas,. fiatal sok van, csupán az a hiba, hogy ezek nevelésével a DISZ-szerve_ zet gyenge munkája következtében ke­veset törődnek. A gyár pártszervezete, a szakszer­vezeti és műszaki vezetők mindenna­pi feiladatíuknak tekintik, hogy neve lőmu-nikával, a szakmai képzettség fo­kozásával a 100 százalékon alul telje­sítők számát a lehető legkisebbre szó. rítsáik le. Ez azért is nagyon szüksé­ges. mert a gyárban kevés a képzett szakmunkás — ami pedig a tervte.'je­Új szállítójárművek a Néhány nap óta új özíiifolttail gaz­dagodtok a komlói építkezések, az Altáró völgyében, Kökönyös dombte tején és a hegyoldalak járhatatlan, út- taían útjain is rozsdásbarna gépek kúsznak 500 mázsa teherrel megrakot- tan. Ezek az új gépek hasonlóak a kom­munizmus nagy építkezéseinek szállí­tó járműveihez, ezek a Csepel Döm­perek azonban már magyar gyárimé nyúak. Az alvázuk a Vörös Csi tag traktorgyárban, motorjuk pedig a Cse­pel autógyárban készült. Az első két kerekük kisebb, a hát­só kettő pedig igen nagyalakú Bár milyen nehéz terepen elszállíthatják az anyagot. Előre hátra egyaránt. 25 kilométeres sebességgel közlekedhet­nek. Értés egyik fontos biztosítéka. Heten­ként kétszer két két órás szakmai to­vábbképzés, már folyik az új mun­kások számára s a gyakorlottabbak- nah sztahánovista iskolát tartanak. — Ezeken a tanulón a po k on a gyár egy- egy élenjáró munkása mondja el a sa ját tapasztalatait, munkafogásait, is­merteti meg sikereinek „titkát" Ko. vács Kornélia, Rupper Erzsébet és még néhánya-n a szakmai oktatásnak sokban köszönhetik hogy teljesít mén/yüket a 100 százalék fölé emelhet ték. A Hirdi Kenderfonó dolgozói jelen, leg a koreai műszak sikeréért küzde­nek s minden bizonnyal most sem maradnak szégyenben, ötéves tér vünk döntő évi tervének teljesítése azonban egyre nagyobb feladatok eié állítja a gyár dolgozóit, így elsősor­ban a gyár fiataljait A DISZ szerve­zet feladata most, hogy a pártszerve zet állandó segítségével harcoljon az eddigi hibák kijavításáért, hogy a tér. me’.és élharcosaivá nevelje a gyár fiataljait. Legyenek a DISZ-fiatalok a kezdeményezői annak, hogy a gyár­ban az idősebb és képzettebb szak­munkások vállaljanak védnökséget a gyengébbek felett, b úgy segítsék, támogassák ezeket a munkában, hogy mielőbb sztahánovis. tákat neve'l,ier>€k belőlük Farkas elv- társ, az MDP Központi Vezetőségének június 27—28 i ü ésén arra is fel­hívta a figyelmünket, hogy: „Fokoz­ni kell a munkásiíjúság mind na gyobb tömegének a bevonását a szer cralista versenybe, növelni kell az ifjú sztahánovisták számát. Biztosítani kéjt, hogy az üzemekben gyárakban, bányákban, a szocialista termelés frontjának minden szakaszán az ifjú munkások mindenütt a korszerű mun­kamódszerek bevezetésének úttörői, a szocialista munkafegyelem megerősítő tésének bátor harcosai legyenek komlói építkezésén Ilyen Dömperen soffőr Koroknál Jó­zsef, Szinte órák a’att a szívéhez nőtt ez a szorgalmas gépezet. Előtte hajó­kormányhoz hasonló kettős kormány van. Jobbkéznél egy fogantyú, mely­nek érintésére a háta mögött lévő fémből készült nagy rakodóterület ön. működőén felbillen, majd visszatér. A Dömper kézi és gépi úton rak­ható Legutóbb a Nagy Lajos giimmá zium vidám tanulói kocsskáztak nagy büszkén az új járművel, meyböl már egyre több jelenik meg az építkezé­sen. A gépkocsivezetők szívesen fogad­ják, mert amellett, hogv nagy előre­haladást érnek el az anyagszállítás zavartatod biztosításában, az egymás közti versenyben is magasabb ered­ményeket érnek el vele. A TÜZÖ NAPFÉNY izzadságcsejr pékét csal a nyurga, barnárasült bő­rű, szőkehaju fiúra, aki gyors léptek- kel igyekszik a beremendi általános iskola felé. Vájjon mi az, ami ily 'HQ-gy sietségre készteti? Az iskolá­nak már vége, a vizsgák is sikeresen tf-folytak s nem hallatszik már az is­kolából sem a gyermekek megszokott rajongása. . De már oda is ért. Az igazgatni vodában osztályfőnöke várt rá, hogy közösen megbeszéljék, hogy is lesznek y-zal a vas iá vontatási technikummal Busch Karcsiról — mert így hívják * fiút —• az iskolában mindenki tud­ta, hogy „szerelmes“ lett a mozdo- Jdokba s életcéljául fs a mozdonyok készítését választotta. Mindig egy-egy 'Mgy élmény számára, ha vonaton Hozhat, ha odamehet a mozdonyhoz, vi*sgálhatja a szerkezeiét. Az a nagy tetszik neki, amely képes meg- noi9atni a tonnák ezreit. . Már igazi mozdonyvezetővel is ,eszéltcm — újságolja lelkesen ~ •?.. egész mozdonyt „elmagyarázta" j'h kezében egy füzetet lapozgat. ,/l harcoló Koreáról“ szól. Ebben t-s m°*donyt találja meg elsőnek, azt * ,n°zdonyt, melyet egy hős koreai . ff mentett meg az amerikai repülők elöL MaId tovább forgatja a V l<’pjait. Egy helyt sokáig elmé­'Lá. Vr olvas, iskolás gyermekeiéről * is ° történet, olyanokról, amilyen Karcsi nem most olvas elő- lütf pőrédről. A nyolcadikosok kö- \uláS{ y°^f a legjobb tanuló, a jóta- vclo 1 Vrdemérem boldog tulajdonosa- £iU,>n‘é0 nem fordult elő, hoqy ké- Hz ment volna el az iskolába. j fa tnJaPajtásai nagyon szeretik és úttörők őt választották meg a KÉT UTTÖRÖ csapat tanács elnökének is. Talán még sohasem érezte magát olyan boldog­nak, mint akkor. Megfogadta, hogy még jobban tanul, hogy segíti a gyen­gébbeket. Ha valamit olvasóit az új­ságban, Sem tudta magábantartani: — Koreában a katonák felszán­tották az öregek földjét, az ameri­kaiak még mindig halogatják a fegy­verszüneti tárgyalásokat — mondta el hol ennek, hol annak. A koreai pajtásokról úgy beszélt úttörő társainak, mini a testvéreiről. Még Pesten is volt a szabadsághegyi Kim Ír Szén iskolában, ahol örök ba­rátságot kötött velük. Fiatal kora el­lenére már rég megértette, hogy azok. akik ezeknek a gyerekeknek a szü­leit megölték, tőlünk sincsenek mesz- sze, Busch Karcsi is ott lakik közvet­len a határ mellett Kásádon s előtte sem Htok, mi folyik till Tito Jugoszlá viajában. Nem kis büszkeséggel mond­ja el. ~ főbb esetben fogtunk el mi is kemeket — és felsorolja Sasvári és a többi pajtás nevét. Nem félünk rím tő­luk, mert ha idegent látunk szólunk a határőr elvtársaknak és ők mind­járt jönnek. KARCSI ÉS A HATÁRŐRÖK, a határőrök és az úttörő csapat között nagy meleg barátság fejlődött már l;i. Az ünnepélyes csapatgyűlésre mén a politikai tiszt elvtárs is el szokott menni Sokszor megdicsérte őket, mert oly bátran védik ők is a ha­zájukat és elbeszéléseiből a gyerekek is megértették, hogy a titoist'ák énp- úgy lesnek az ő életükre, szabadsá­gukra. mint Koreában az amerikai gengszterek. Közben Karcsi, ha többszőr is meg­szakítottuk, végére ért a történetnek, melyet oly nagy figyelemmel olva­sott. Fiatal arcáról már leszáradtak a vízcseppek a hüs szobában és a mo­solygós képe is megkomolyodott. El­gondolkozva nézett maga elé, lát­szott, hogy megértette^ miért beszél­tek szülei is otthon már napok óta a koreai gyűjtésről, a cementgyéri ko. reai műszakról. Megelevenednek kép­zeletében az elolvasottak, de ilyen szörnyűségeket még elképzelni is ne­héz. — A S7JNCSONI TÖMEGGYILKOS SAG népbírósági tárgyalása folyik- Egy fiatal asszony áll az emelvé­nyen, Csöng long Ének hívják. Ta­nítónő. A pahungi úttörők vezetője. — Hogyan viselkedtek az amerikai­ak az önök környékén a gyermekek­kel szemben? kérdi tőle az elnök. Tompán hangzik a felelet: — Pahungban háromszáz gyereket öltek meg, az acsoni falusi iskolában kétszázat. — Emlékszik a nevükre is? A tanú sorolni kezdi a nevüket. Ötöt. tizet, harmincat. Meggyilkolt gyermekek neve. — Elég szakítja félbe az elnök, — kíván még valamit mondani? — Igen, — jön határozottan a vá­lasz. — valamit még el kell monda­nom. Megölték az én osztályom leg­jobb úttörőjét is, H Mjoni/ Szánt. És azért, mert ő volt a legjobb tanuló az osztályban, kiirtották az egész csa­ládját. Tizenkét embert. Li Mjong Szán ott ült a börtönné alakított is­kola .egyik termében, ott ahol annyi­I szór olyan jól. felelt, ahol. élete lenni- j gyobb öröme érte: megkapta az élta-' isbff/aitePTJita fáéért/ BCKEX/OZGAIMUM HÍREI:- —-----------------------------------------------------------5T~ Bé kebizottságaink a szemveszteségnélkuli aratásért I községben a békebizobság I kitűnő tevékenységet fo.y- ~ tat közösen a tanáccsail — Amikor végigfutott a hír július 2-én, hogy Duölos elvtára kiiszabadulit a börtönből, a fasiszták karmaiból, a békebizottság tagjai azonnal hozzá­fogtak az igazság és a béketábor győ­zelmeinek hírét elterjeszteni. Nagy József tanácselnök már má­sodikéin hajnalban a József Attila tszcs 20 kapásának békeröpgyűlést tar. tott: „A mi, a gödrei dolgozók tilta­kozása és felháborodása is hozzájárult a béketáboT újabb nagy győzelméhez, amefy kézzelfoghatóan Igazolja azt, hogy minden csata, minden harc meg­hátrálásra kényszeríti a háborús uszí tókait Még jobb munkával köszöntsük a szabad Duclos elvtársit" — hívta fe] a tszcs dolgozóit Nagy elvtárs, újabb küzdelemre a munka frontján. Gödrén a legjobb népnevelő és bé_ keagitátor Budán Antalnó, a falu bé keimozgaLmi felelőse. Lelkes beszédű, odaadó dolgozó parasztasezony. Soha egy pdiianalira sem szűnik meg a bé­kéért harcolni, mindenki ismeri és szereti a faluban, akiknek megfordul a Kakasán békeagitddó közben, azok nemigen akarják elengedni. Hóna a att viszi az Országos Béketamács ké. peslapjait, kiadványait és mindenki nek fel tudja kelteni az érdeklődését. ,.Amikor tegnap reggel megtudtam, hogy Duclos elvtárs, akinek szabadon- bo-csátásáért annyira küzdöttünk, most már szabad, valiami nag.v öröm járt át Tudtam, hogy ennek be kell ha­marosan következnie, mert a béketá bor legyőzhetetlen és semmiféle harc­nak soha annyi katonája nem volt minit a mi békebarcunknak. Olyan boldogsággal! tölt el, hogy naponta te­rebélyesedik a mi lombos fánk, na­ponta új és új hajtásokkal gazdago­dik. Nekem ezért a harcért semmifé le áldozat nem sok, valamelyik nap is bementem a tanácshoz és kértem a tanácselnököt, hogy miben is tudnánk mi segítségükre lenni, adjon nekünk feladatokat, sok-sok munkát. Gondo . hatod, milyen boldog voltam, amikor megbíztak a cséplőgép ellenőrének teendőivel. Most arra ^készülők, hogy hogyan ts áilijam ott meg becsülettel a helyemet, Már igen sok e képzete­sem van róla A sajtót, a rádiót és ezeket a képes kiadványokat nagyon gondosan tanulmányozom, hogy ak­korra bőven legyen a tarsolyomban mondanivaló. Amikor agitálok, min­den esetben e’mondom azokat a sze mélyes tapasztalatokat, ámít láttam Komlón és Sztálinvárosban. Mert aki azt egyszer látja, annak taán hóna­nulójetvényt. Ott ült és várta a halált. A zsebében volt egy füzetlap és egy ceruza. Az amerikaiak elfelejtették elvenni tőle. Li Mjong Szán sebes, összetört kis kezével levélbe kezdett. Ezt a levelet megtaláltam a zsebében, asnikor kiásták a tömegsírból. A báty­jához címezte, aki katona. Kérem en­gedjék meg, hogy felolvassam a le­velet. — Tessék — mondja ars elnök. A tanú kis papírdarabot vesz elő és olvasni kezdi: „Drága Bátyám! Én egy fél óra múlva meghalok. Oly szép volt az élet. Kérlek téged, hogy pusztítsd az amerikai imperialistákat. Ha én meg is halok, sok úttörő azért tovább me­netel. Azok a gyerekek, mind eljutnak a kommunizmusba". Igen. Azok a gyerekek mind eljut­nak a kommunizmusba, mert ebben segít nvkih Karcsi is, a szillei is és nemcsak a magyar dolgozók, hanem a világ valamennyi békeszerető embe­re. Busch Mihályné — Karcsi édes­anyja — gyorsabban végzi munkáját a cementgyári függőpálya mellett, édesapja is fokozza teljesítményét a cementmalmok mellett. A műszakok után mind a ketten hazamennek Ká­sádra. Busrh. Mihályné felelős a ko­reai gyűjtésért a falujában és estén­ként ő maga is ellátogat a családok­hoz. Tudja, azt amit a koreai nép megsegítésére adunk, nemcsak őket segíti ahhoz, hogy országukból minél előbb kiűzzék a gvarmatosilókat. AZOK A FORINTOK, a magasabb termelési eredmények biztosítékot je­lentenek arra. hogy g huschkarcsik szabad, boldog éleief éljenek, hogy nagyon sok mozdonyt gyártsanak, hogy minden gyerek eljusson a kom­munizmusba. Mestcrfalvi Gvula formás pokra is van miről beszélni. Elmon­dom, hogyan lettek gyermekeimből olyan megbecsült dolgozók, amiről az­előtt soha nem is álmodhattam. Fiam Sztáhjnvárosban technikus, leányom, aki még a dg 18 éves, teherautó veze­tő Pécsett, fiam aiz állami gazdaság sertéstenyésztője. Mindenkinek elbe­szélem a mi legdrágább kincseinknek, gyermekeinknek boldog életét és akik­kel még eddig beszéltem, mind azt mondták, érdemes a mi államunkat támogatni, erősíteni és a cséplőgép­től fogjuk bevinni gabonánkat." * és a szomszédos község dolgozói között ázás ver­seny alakult ki az aratás és csépíés sikeres befejezésiéért Az el­lenség munkája lépésről-lépésre meg­mutatkozik. Szeretné megakadályozni a győzelmes bkearatást és szeretné­nek minél több kárt 'okozni épülő hazánknak. Tormáson elővették a „ré­gi öregek" mondását, hogy ha sok fo yik a földön és a bocskorba, akkor sok jut a zsákba is. És ennek megfe­lelően két kulák: Szentes Jánosné 32 hoCdas kulákasszony, Keresztem Jó­zsef 33 holdas kulák, szándékosan el. mulasztották a viaszérésbe,n az ara­tásit, hogy minél több „élet" folyto« a bocskorba és akadályozzák a béke- aratás munkáját. A békebiaottság és a tanács időben le eplezde munkáju­kat és kiivitték a nép közé. Kiszámí­tották, hogy egy holdon 42 kiló szem- veszteség volt a ku’-ákok földjén, és akkor, ha az egész faluban sikerült volna a kulákok mesterkedése, akkor két vagon veszett volna el Tormáson az „életből " Rámutattak arra, hogy aki ezt akarja, nem ehet más, csak a béke ellensége, Titóék és Trumanék cinkosa. A dolgozó parasztok gyűlö­lettel fordultak a kulákok felé éa úgy válaszolnak, mint Csike József dolgozó paraszt, akinek neve már kint van a béketáblán, hogy a béke- aratást elsőnek fejezte be július 3 án. Mankó András elvtárs, a békebizott. ság felelőse jój irányítja és neveld a a békebizottsági tagokat, „telefont, villanyt, autóbuszjáratot kapott a mi kis'községiünk és békében építhetjük hazánkat, művelhetjük földjeinket, tízezer kilométerrel távol pedig sú yoa harcok folynak Koreában a ml bé­kénkért és a mi nyugalmunkért is.“ Ezért fogadták örömmel a koreai gyűj­tést a falu dolgozót Tudjuk azt, hogy amint Franciaországban győzelmet ara­tott a világ dolgozóinak tiltakoziása és szabad lett DuClos elvtárs, ugyanúgy győzni fog a koreai szabadságharco­sok két éves harca is. A tormási békebizottság tagjai le. leplezik a paipot is, mint a béke eü erő­ségét. Rámutatnak aura, hogv bár áL lamunktöl kapja a fizetést, mégis ezedl a párbért és négyszer, ötször annyi keresete van, mint más csalá­dos embernek. A békearatást igyek­szik gátolni a sok misézésael és litá­niával, ametyet most a nagy munka­időben is rendszeresen rendez. Miért akadályozza az ujpetrei gépállomás a tartóhántást? A klstótfalusl termelőesoport tarló­jának felszántására elindult Ujpetré* ről három gép, A munkát reggel kel­lett volna elkezdeni, de a bárom trak« tor féltizenkettőkor még mindig állt. Vájjon ezek a traktoristák nem tud­ták, hogy a termelőcsoport 120 holdas másodvetési tervéből még csak egy holdat teljesített? Dehogynem. Éppen ezért még komolyabb felelősség terhelt őket, mert három gépet fél napon át kivontak a nagy munkából. Vonják őket felelősségre! Megbüntették az aratást szabotáló kulákot Lukács János bárminek étholdat tótszent.györgyi kulák nem gondosko­dott idejében megfelelő munkaerőről, hogy három hold búzáját learathassa. Az aratásra három kézierőt szerződ­tetett, közülük kettő már hetven év körüli volt. ö és huszonöt éves fia egyáltalán nem dolgoztak. Lukács Jánost, aki közellátási bűn­cselekmény miatt már négyszer volt büntetve, a szigetvári járásbíróság tizenöt hónap: börtbüntetésre, H>00 forint pénzbüntetésre és 2000 forint vagyonelkobzásra ítélte.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents