Dunántúli Napló, 1952. júlis (9. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-20 / 169. szám
2 1952 JULIUS 29 M BT> T, ft A pécjübmnyatelepi kommunisták aktívaérlekezleten fogadták meg — teljesítik felemelt terhüket Szombaton délután fél négykor •ktívaértekez'elre jöttek össze a pécs hányateOepi bányaiizem délelőttös harmadának kommunistái, hogy ezen az értekezletem megtárgyalják azokat a feladatokat, amelyek elé havi tervük módosítása állította őket. A pécsbá- nyutelepi bányászok, élükön a kommunistákkal, már sok szép kiemelkedő termelési győzelmet értek éü, az ötéves terv két és fél éve alatt és a legutóbbi havi tervüket is a 105 százalék felett teljesítették. libben a hónapban la lelkesen kezdtek a munkához és a hónap első tíz napjában a koreai műszak alatt szép eredményeket értek el. A fejtési csapatok lelkes munkájának fényes bizonyítéka az, — mint ahogy Börzsei elvtárs rövid beszámolójában a későbbiek folyamán elmondotta, — • hogy az utóbbi időben a fejtési átlagteljesítmény körülbelül 2ö százalékkal emelkedett. Az ötéves terv döntő évi tervének n»egvalósítása azonban még ennél is sokkal többet követel a pécsbánya- telépi bányászoktól. Szinte kétnaponként ólil üzembe egy gyár, egyre több községbe.vezetik be a villanyt, vas- utunk szállítása megközelíti az őszi csúcsforgalomét. kohóink egyre több acélt öntetnek és ez mind szenet követet. Ez tette szükségessé, hogy az ország Ipara számára oly értékes péesvidékl kőszén termelését még jnbban fokozzuk, hogy a MESZ- HART pérsbányatelepi aknájának bányászat Is az eddigi előirányzatukon felül még 16 százalék- • kai többet adjanak. Ez a mennyiség több, mint 300 csillét jelent naponta, melynek kitermeléséhez két nagyteljesítményű fejtés lenne szükséges. Ez azonban nem áll rendelkezésre. Ennek ellenére a pécs- bányatelepi kommunisták, bányászok és műszaki vezetők elhatározták, hogy most sem tagadják meg, mini ahogy eddig egyetlen egy esetben sem tagadták meg, hogy iparunk segítségére siessen ek. Az aktíva értekezleten elsőnek Börzsei Mihály üzemvezető elvtárs ismertetne a tervet. Rövid beszédében többek között elmondotta, hogy e nagy feladat megoldása az eddiginél sokkal fokozottabban megköveteli. a munkahelyek helyes előkészítését és ez különösen vonatkozik az éjjeles harmadra, hogy a két termelő harmad zavartalanul dolgozhasson, a munkaidőnek mind a 480 percét a széntermelés munkájára fordítsák. Biztosítani kell, hogy minden bányász személyes szerszáma rendben és jó állapotban legyen, mert ez is egyik feltétele a termelés további emelkedésének. Az új, megnövekedett feladat megvalósítása fokozott mértékben követeli meg a munkaerő helyes elosztását is. Ennek érdekében a műszaki vezetők már megszervezték a fenntartási körletet. amelynek egyik legfontosabb feladata a fenntartási és elővájási munkahelyek ellenőrzése lesz. Ezekkel és hasonló műszaki Intézkedésekkel akarják biztosítani 1’éc.shányatelepen, hogy hasonlóan a fejtési teljesítményhez, a fenntartási és elővájási fejteljesít. meny is emelkedjék. Igv lehetőség nyílik arra. hogy fenntartási és elővájási munkálatok biztosítása mellett a munkaerők egy részét a fejtési csapatokra telepíthes sék és ezáltal is növelhessék a fejtési csapatok teljesítményét. Börzsei elvtárs ezen kívül még szá mos műszaki intézkedést ismertetett a kommunista aktívákkal és elmondta, hogv felemelt tervük megválás! tása érdekében hány csille szenet várnak egy-egv csapat dolgozóitól, megbeszélték ezen az aktíván, hogv nekik, az akna kommunistáinak kell példamutató és mezgyőző munkájukkal az eddiginél sokkal odaadöbb, lelkesebb munkára mozgósltaniok a dolgozókat, hogv ezt a feladatot csak úgy oldhatják meg sikeresen, ha minél szélesebb körben terjesztik el a fejlett sztahanovista módszereket, a Riifll-mozgulmat. A pécsbányatelepi kommunisták ak tfvaértekerlete úgy ért véget, hogy egyöntetűen megállapították, hogy megjiövékedéit feladatuk is megvalósítható és ennek megvalósításáért úgy harcolnak, mint még eddig soha, hogy tártunknak és kormányunknak, a dolgozó népnek ismételten bebizonyít sóik: a pécshánvatelepi bányászokra bátran számíthatnak. Miért hem használják ki a gépeket Meszesen? A TolbucbiavAtd országút mentén új városnegyed épül. Az új, kényelmes épületekbe már beköltöztek a bányá szak. A kétemeletes épülettömbök mö gólt már megkezdték hét újabb, öt- vemegyméter hosszú, kéfceméetes lakó_ ház építését 4z építőmunkások dolgát itt na gyón megkönnyítik a gépek. Egy Si- rcn'ötmé'eres transzporíör például huszonnyolc ember munkáját végzi el. Ez a gép nemeseik egyszerűen pótolja a munkaerőhiányt, hanem megkíméli az embereket az építőanyagok emelet, re valló felhord érától is. A transz- portörökef azonban nemcsak építőin vags 7 á Vli lásra lehet fé'haszin&'ni. ha nem a’lka’imaizih áriák aliaoásásná! fö’d. hányásra Is. A kompresszor hat cm h'T munkái>* vég2/ el. a köznanti ha. barcskeverő pedig kilencvenkét ember helyett dolgozik. Egv egy betonköve rögép beálításával tíz-tíz munkást lehet pótolni. Ezeken kívül még számos gép van a meszieri építkezésen. Ezek a gépeik pedig mind arra hivatottak, hoov megkönnyítsék a do’wozók munkáiét és nn keresztül elősegítsék a meszest bánvávmlakóházak határidő előtttt elkészítését. Annak ellenére, hogy a meszest építkezésen napról napra tapasztalját a gépek segítségét, mégsem haszna’- jók ki azokat úgy. ahogy azt a munka fokozódó üteme megkövetelné. — Pintér Mihály munkahelyi gépész szobájában megtalálhatók az úgynevezett gépnaplók. Ezekbe a füzetekbe pontosan beírják a gépkezelők, hogy naponta hány órát dolgoznak, ebből mennyit töltenek öl a gép kezelésével és mennyit „készenléti időben“, ami tulajdonképpen „belső munkanélküli, ségiet" jelent. Az egyik betonkeverőgépet, amelynek Gaát Márta DISZ ifjúmunkás a kezelője a júniusi utolsó dekádban 57 százalékosan használták ki. Ez az eredmény a me.sz:si építkezésen általában jónak mondható, aniit bizonyít ugyanennek a betonkeverő gépnek a júliusi eűső dekádban elért eredménye. JúMius másodikén csak két és fél órát üzemelt, tizedikén ugyanez volt a helyzet. Az első deikádot összesítve: 65 órából 37 és fél órán át üzemeit a gép. Tizenhetedikéig a gép legjobb napi teljesítménye négy óra volt. És ha hozzátesszük azt is, hogy a gép teljesítménye tizenegy és fél-—tizenkét perc alatt egy köbméter cement, akkor kiszámíthatjuk, hogy milyen mórbe telj len károkat okoz csak egyet len gép kiesése is a termelésből, A födémdaru naplója is arról be. szél, hogy rossz a gépek kihnszná'úsa Meszesen. A darut a második dekád ban 64 órából 17 órát üzemeltették. A gép jelenleg is ált, nincs munkaterülete. Kokszmű. dolgozói ! , Ioy segítitek a hős koreai nép harcát? A pécsi Kokszmű a Felszabadulás öregeknek, fedelet adunk újból egy útján fekszik. Az üzem bejáratával család fölé, tejet kap a csecsemő, akiszemben hatalmas, világító tramszpa- "f.k édesanyját megölte a légitámadás. ___ . . A uj er6t adunk vele a koreai harcosokrens hirdet,: Éljen az ötéves terv! Az na,k> wég t8bb rablót tudjana,k udvaron elégedett arcú• emberek siet- megsemmisíteni. Mert amelyik rablót niek, a lakatosműhely előtt fütyőrész- ve dolgoznak a munkások. Vidám sürgés-forgás van minden munkahelyen. Látszik,, hogy a dolgozók szeretettel, megbecsüléssel végzik munkájú a koreai néphadsereg ártalmatlanná fesz. az nem törliet többé a békés népekre. Pedig az imperialisták egy csap pel sem titkolják, hogy., szeretnének ránk is törni. Ezt bizonyítják Tito részéről a sorozatos halársértések, kát és egy szívvel-lélekkel harcolnak Éidgway szemleútjai, Nyugat-Németpra közös célért: az ötéves terv meg- % 7* V*K ,, J^n megtettek-e mindent a Koksizmu valósításáért! kemencemunkásai. és a lakatos fialaFent a kemencéknél éppen „jól men- lók ' a koreai népért? Vannak, akik nek“ a kamrák és így a dolgozóknak — a szellősebb részen — jut idejük a hangos újságolvasásra. Előkerülnek a táskákból a gondosan előkészített példamutatóan kivették részüket, a bélyegvásórlásból is. Ott vau Qrsgs József, aki nagyobb családot tart el, mégis ’ fizetésének három százalékán . , , vásárolt bélyeget. Vagy Vavruk Gácsomagok és joizo fa.atozáshoz kezde- tór elvtá„ aki fieeléséMk tté gtó. nek. A kétemeletny, magasságból te- zaíéiát aíánlot.la fc, cpre a cé, dfl tekintse messze ellátnak a varos fe- . ... . , soroLhatnaok tovább is azoknak a nelett, amelyben zsibong, lüktet az élet, V(?t ,k;k mutattak a békés éptyés üteme. A kemencék dolgozói mindennap ölvasnak Koreáról, figyelemmel kísérik a háborús eseményeket Méray Tibor elvtárs tudósítását olvassák a Szabad Népből?... Hallottak között járok a phenjann utcán. Arcukkal a földre boTult, ziláíta bélyegvásárlásban. Vannak azonban jónébá- nyan- olyanok, akik így vélekednek: „Rosszkor jött ez a gyűjtés“ —* mondják többen a Kokszműben, „Most kezdték vonni a téli tüzelőnk árát“ Egyik eivtárs bútort vett résztelhetőt, hogy segítségére siessenek Koreának? Nem, ezzel még nem tettek meg mindent. Úgy gondolják, azzal, hogy lelkesedéssel, dolgoztak a koreai műszakon és szop eredményeket értek el, már megtettek minden tőlük telhetőt. A Kokszímű kémericemunkásai többre képesek. Forintjaikkal is segíthetnék a korcái nép szabadságharcát, éppen úgy, mint a többi üzemek dolgozói. Ezekből a forintokból ajándék tesz, Ezen a tűrhetetlen állapoton mi- eőbb változtatni bell a meszest építkezésen. A kijavítást nemcsak a gépkezelők, hanem a vállalat, nép gazdaságiunk érdekei is megkövetelik A gépek arra valók, hogy használjuk őket, hogy megkönnyítsük vele a munkát. Gaál Márta gépkezelő, — Ka állandó munkát bizifosítanámaik gépe számára. — ezer forintot, sőt még an nál is- többet megkereshetne egy hónapban, azonkívül a vállalatnak sem ta/Meme megfizetni a várakozással "öl töbt készenléti időt. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a meszest épít kezésen június hónapban 3209 munkaórát töltöttek a munkások várakozással, ami azt jelenti, hogy 969í forint tizennyolc fillért kellett kifizetni oiyan munkaórákra, amelyeken nem is dolgoztak. A mesizesi építkezésen nem az a hiba, hogy nincs munkaerő hanem azért nincs munkaerő, mert nem használják ki a gépeket és az építésvezetőség nem gondoskodik arról, hogy a gépeket áffiamidóan üzemel Az eímúlrt hónapban 80 új dolgozó tessék. Az építkezés vezetői vitassák a gyorsan fejlődő hidasi bá , . ,, , , _ , ,. , , , nyába, hogiy a megm övékedéit felmo-g a do. gőz o'] deal ezt a kérdést, kér- í adatok ellát iá« á ban segítségére Legyen Kik ki a tanácsaikat és közö3 erővel társadnak. Közülük Legtöbben máris hascanak oda, hogy az alkotmány üiv megszerették új környezetüket, műn. nepére megváltozzon ez a tarthatat- I fájukat. Kénye mes legényszállás, íz T , ... v Letes foztű útjöitií konyha várja őket. ’un a i .apót és minden gép kidolgozza Aao!m pedig, a.ki,k ay UözeI1 közSlé_ a teljes munkaidőt Meszesen! gekban 'laknak, autóbuszok szállítják Harsány! Márta j a munkahelyre és innen haza. Az új hajú öregasszonyok, szétzúzott gyere- letfizet&sne — mondja Kamenczki JAkék, halottak, halottak és halottak, nos elvtárs, bizalmi. — És Így jönnek Néma és komor emberek halottakat . , , , visznek gvékénvhordógvakon, fehér te- SOT™ *’ pelibe burkolva. Zokogó asszonyok ?a‘ó elvlárínáI ’* megtalálhatók, ö guggolnak a bomba (őCcsérek mellett. sem adott olya® összeget Koreának, Gyerekeiket keresik. Aggok és gyere- amelyet anyagi ereje megengedett kék széttépett rongyokat, széttört edé- volna nyékét, rizst, kölest, babot szedegetnek ki a törmelékek alól..,“ — És A korea!ak ne™ élnek ilyen nyn- vajjon, an^ikhír az ú jságokból tudó- ^dt életek , Mégis mindenüket odiaad- móst szereznek a hátborzongató esemé- ják hazájukért, a békéért A nagv nyékről, megtesz.n«k-é minden tőlük megpróbáltatások közepette Phenjao él és népe gyűlöli a gyilkosokat, akik százával, ezrével pusztítják az öregeket, asszonyokat és a csecsemőket. A phenjaniak szívében hatalmasan él s haza ,és más népek szeretet«, s e* mérhetetlen erőt ad nekik a Karcra, a haza védelmébe. Kokszműi dolgozók! Olvassátok el Méray Tibor elvtársnalk Koreából irt Könnyebb egy jókora kazalból elő. Izapirgálrü a beléhulott tűt, mint a komlói Kökönyösön rátalálni az 1/17. es kétemeletes lakóházra I frnhitnyttni inkóneoerf las san már városszámba megy, hétről- hétre változik az arculata. Ahol a •mu'tkor még pár téglarakás bóbiskolt, ott ma már a második emeleti abla kokra akasztgatják a függönyöket. Úthengerek gördülnek erre arra és a tavaly készült házakat állványokkal viszik körül, hogy a vakolással meg adják a külső csínt is az épületnek. Ebben az alkotó sokada'ómban csak az utcák elnevezéséről feledkeztek meg. a lakók sem nagyon tudják, hogy a szomszéd ház hányas számú, hiszen a legtöbbnek még a kanuláról is lemosta az eső. vagy letörölték a mindenhova elérő gyerekkezek a kréta leli rást. ~ Egy per tizenhét? — kérdezik vissza a kapuban ácsorgók. — Itt kell annak va'ahol lenni Oe ha úgv érdeklődünk hogy melyik házban lakik Rovni Ferenc vájár, akkor már mindjárt akad jópár útba., igazító. Idegmutatják, hogy abban a házban, ott az utca végén, ahová most építik az új utaj és amelyik előtt' most festik rá a 'szomszéd koc kaházra a jókedvű sárga vakolatot. A lépcsáház kellemesen hűvös, pár lépcSől kell magunk mögött hagyni és már ott is állunk a barna ajtó e ott, rajta fém névtábla és a lakás száma. Oldalt csengő. Ne nyomjuk még meg a gombot és ne lépjünk be Rovniék lakásába. Ismerkedjünk meg előbb velük, ha mindjárt hallomásból Is. Másfél éve még Nagymányokon laktak Nagymányok tél-falu, így azután is Egy bányász é’ete amíg kétfdki volt és amikor Kökönyösön az 117-ben lakik merik egymást a szomszédok. Mit tud nak Rovni ékről? Azt tudják, hogy Rovniék először egy padlásszobában laklak, később aztán leköltöztek a iöldszlntj lakás ba. Arrój is beszélhetnek, hogy Rovniék úgynevezett kétlakiak voltak mert bár az ember ott is a bányában do gozolt, az asszony is egyidöben az üzemnél volt alkalmazásban, azért juttatott szántójukon és szőlőjükben is dolgoztak. Nem volt nagy darab egyik sem, a szántó 540, a szőlő pedig 970 négy. szögöt, de annak, aki előzőleg nyolc órát dolgozik a Irányában, még ez a terület is akkora, mint egy püspöki urada om, mert munka után munkába állni nem leányálom. A Ro-vni-család pedig ezt csinálta Nagymányokon. Még az iskolába láró Mária is azzal töltötte a vakációját, hogy segített a kapálásban, de még az iskoláskorúnak éppen nem nevezhető nagymama is hajladozott a földön Azonban minden verejték el enére annak ellenére, hogy az asszonnyal együtt napi húsz órán felül dolgozlak, a föld csall nem hozott gazdag tér mést. I hánya**-fnhhnlre» földjét többnyire csak . a madarak trágyázzák, így történt ez Rovniékkal is. Száraz, éhes talaja volt a szántónak Lovuk persze nem volt. így 2—3 hónappal előbb már meg kellett alkudni a szántásra. Aztán nem egyszer fizetett segítségre voll szükség. Az ilyen kis földdarab rendi-ívül mohó, sok mindent megkövetel és pihenést sem hágv az embernek. lufttal eset g-eaíink- he Rovni ék lakásába. A tizenhat éves Mária nyit ajtót Délelőtt tizenegy felé jár. Édesapja éjszakás volt, még alszik, édesanyja pedig dolgozik a vájárisko. la konyháján. Az előszobák többnyire e árulják, hogy mekkora lakásban is járunk. Ez a lakás két szobás, türdőszobás. Igazi barátságos otthon. A motoszkálásra megjelenik Rovni elvtárs is. ebédidőre úgyis mindig fel. kei. A vájáriskoláról kapják az ebédet. Hetenként egyszer van tészta, máskor mindig hús Jó és elegendő, a legnagyobb dicséret, hogy még a nagymamának is ízlik, aki pedig azelőtt az üzemikonyhát és a patikái egy vá lalatnak hitte Rovni Ferenc azóta lett igazán vájár, amióta felajánlotta a földjét az államnak és hátat fordított a kétlaki. súgnak. Mondja is: — Most a hatodik szinti huszas csapatban vagyok omlasztó. én is rabo lom kifelé a bányafákat és döntöm össze az öreg fejtéseket. Ezt a munkái nem lehet fáradtan végezni, itt nem lehet senki kétlaki, vagy részeg .— Bumlizót sem tűrünk meg magunk között. Magyarán mondva, kidobjuk Cket, — ezt a konyhaaszta'nút ülve mondja, a nagy melegben derékig meztelenül, jóhúsban van. 34 éves és inkább kövér, mint sovány, nem lát szik fáradt embernek és izmai megmutatják, hogy valóban megtaníthat na repülésre egy-két bumlizót Rovni Ferencet maga az élet es a munka vezette rá arra, hogy n két lakisúg nem jó dolog, meg arra Is, hog-y u bumlizók sem jó emberek. Mimikéi fölismerésben közrejátszott a tarka bélyegek megváltásával élete- szavai*: a'Íjatok többet még többet két mentünk, vért adunk az amerikai a koreai népnek! Nagyon nagy szük- terrorbombázók által megsebesített ség van ott a segítségre! Hírek a hidasi bányáról bányászoknak olyanok mutatnak: péü diát minit a Lósz- család bányászitag- jai. Lósz János főkönletveaető szeretettel fogadja, tanítja új társait: a fia: Lősz János (10) pedig nemcsak megmutatja hogyan kelj dolgozniofc el', is mondja a maiga életét, példáját okulásul. Egy éve került a bányába, de idősebb társai segítségével ma már — csillés léténe — helyettes csa. pat vezető és 1300—1400 forint körül jár a havi fizetése s a legközelebb induló váj ártanfolyamon már megszerzi a gyakorlat meló az elméiéi» képesítést is. * ■ <■ 1 A leendő f őszülik tó f olyosó — « mozdonytáró — feltárási munikáinái Ajtay F. 4. kombájn segíti a hidasi bányászokat Ennek segítségével jú náusban 82 métert haladtak előre 3 szénkombájn mellett dolgozó ifibrigád tagjai. Júliusban — már a hónap közepéig — 60 folyómétert tártak fél. Keresetük a rau’Jt hónapban megközelí tette a napi hatvan forintot. Szeretik, gondozzák is a gépet, amely mö9' könnyíti munkájukat és emellett jó keresetet biztosít számukra. az agitáció is, A népnevelők szavalt nemcsak meghal’gatta, de meg is lo gadta, mint az olyan jópéldát is, rn&lym lyel az egyik vezető, Szentes Józsel segédaknász járt elől, amikor maga is felajánlotta földjét Rovni Ferenc tagja a pártnak, de mégsem lehet azt mondani róla, hogy mindenben élenjáró. Munkáját jól elvégzi, bár ott szá-zalékos eredményt nem értékelhetnek, az omlasztók idő bérben dolgoznak. A Szabad Népet ol. vassa. de a szemináriumról már elkér_ te magát, mert úgy érzi, hogy nem kenyere a politika. Most nem is erről van szó, hiszen az alapszervezeli népnevelők könnyen bebizonyíthatják, hogy a szemináriumon sincs tőe>b .politikáról“ szó. mint az é’etben. Itt pe dig minden különösebb élenjárós nél kül Rovni Ferenc rájött arra, hogy-a kétlakiság nyűg Valósággal új életet kezdett Így meséli el— Minden műszak után jót ,,durmolok.“ Ha éjszakás voltam, akkor nemcsak dé'előtt, de még délután is kialszom magam. Közben megiszom 2 — pohár sör/. Itthon olvasgatok, hallgatom a rádiót. Minden héten jár a család moziba, színházba, Nagyon szeretem a filmeket, A lányom is jár strandra, én meg át-útrándulok a sí- kondai fürdőbe. Ott töltöm majd a szabadságomat is Aztán vasárnap egyetlen komlói meccsről sem maradok el. F-rmo még idejében, har. mincegynéhányéves korában meg kezdte az igazi életet, mc yért olyan régóta küzdöttek a kommunisták és amelynek lehetőségével olyan sok' két’-dki nem él Rovni Ferenc életében a munka rnelie't szerepel kapott :i pihenés a szórakozás is. A napokban újabb gépi berendezői érkezett a hidasi bányába: egy új' nurriv éíaisítményű BAMERT kaparó- szalag. A gépet először a külszínen állították össze és próbálták IcL Há' marosan beszerelik azonban a föld mélyén: a kaparó a bánya első front- iLvjlésének száMtását könnyíti meg. ■> Úgy számítják, ennek segítségével rö. videsen mintegy megkétszerezhetik a írónk termelését. Amikor néhány hónappal' ezelőtt S-t egész országban elterjedt a „Termelj ma többet, mint tegnap", mozgaloiti- a hidasi bányászok köziül többéi* azonnal csatlakoztak Loy Árpád célkitűzéseihez. hogy a gyors ütemben fej' lödé bánya t irmé ését napról-napf* eiumjék. Eredményeik meggyőzték a* eleinte kételkedőket, késede'imoske- dőket is. így rövidesen valamennyi hidasi termőiőcsapat csatlakozott 3 Loy mozgalomhoz. 21 brigád ígérte meg és teljesíti is: ma többet termél minit t'-gnap. Jó munkájuk terven felül termelt esi iák százaiban mutatkozó1 meg. Az augusztus 20 ra terven félül vál-ait 1400 tonna szénből július 18' és I ig 294 tonnái adtak az ország ipatá' Inak.
