Dunántúli Napló, 1952. júlis (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-20 / 169. szám

»SS JT7LIÜS tt NAPLÓ a Sztálin elvtársról nevezték el Grúzia legnagyobb acélművét Mankn. (MTI) Grúzia legnagyobb I •eénnŰTénjek munkásai határtalan örömmel fogadták a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelső Ta­nácsa etnöikségének határozatát, mely arröj intézkedik, hogy az acélműven * nagy Sztálinról nevezzék el. á névadó ünnepségről az acélmű áoCigozóá lendet küldtek a nagy Sziá­minak. Az ön neve, drága vezérünk és tanítónk, a szovjet embereket a kom­munista építés új és új győzelmeire lelkesíti —1 írták a többi között a te­véiben. — Büszkék vagyunk arra, hogy itt, a nemrég még kihalt rusztávi- pusziaságban — hála az Ön atyai gondoskodásának, segítségének és a nagy orosz nép testvéri támogatásá­nak — rövid idő alatt hatalmas acél­mű és új szocialista város született. Gyors ütemben halad az aratás a szovjet kolhozok gabonaföldjein Audré Sül elvfárs szabad! Újabb győzelmet aratott a francia nép, a nemzetközi munkás­mozgalom. Duclos elvtárs után kiszabadítottuk Andre Stil elvtársat is, az Humanité főszerkesztőjét, Sztálin-díjas írót, a nemzetközi munkásmozgalom egyik nagy fiát. Három héttel ezelőtt, Duclos ,e!vtárs kiszabadításakor, a magyar munkások felderült arcán kérőbb egy árny suhant át. — És André Stil? Mi van André Stíllel? — kérdezték és néztek egymásra, majd, amikor megtudták, hogy Andié Stil elvtársat akkor még nem engedték ki, halkan, de keményen megjegyezték: — Ezután még jobban fogunk dolgozni. Kiszabadítjuk Andre Stil elvtánsat is, — mondták és nekiláttak a munkának. Biztosak vol­tak a dolgukban, mert tudták, hogy Duclos elvtárs után Stil elvtár­sat is ki fogjuk szabadítani. • Horváth Józsefné, a Sopiana Gépgyár dolgozója is ezek között a munkások között volt. Márciusban még átképzés volt. Duclos elvtárs bebörtönzése után mégis 120 százalékot vállalt, liogv Dudos elvtársat kiszabadítsuk. Duclos elvtárs szabadonboesátásának nap ján már 130 százalékot teljesített.. Ezen a napon ismét fogadalmat tett, hon'-- többet dolgozik, hogy André Stíl elvtársat is kiszabadítsuk. A százalékok egyre emelkedtek és Stil elvtárs kiszabadulásának nap­jára már 211 százalékos átlagteljesítményt ért el. Horváth. elvtársnő a maga 211 százalékával is kényszerítette társaival együtt a francia burzsoáziát, hogy engedje ki Andre Stil elvtársat. És a francia bur­zsoázia kénytelen volt engedni a francia, magyar és a világ mun­kásai követelésének, nyomásának, inert ezzel az erővel szembe­szállni nem lehet. Ma, amikor újabb győzelmet ünnepelnek a világ dolgozói, tud­juk, hogy a harcnak nincs még vége. Börtönben sínylődik még Henri Martin, a hős francia békeharcos sok békeharcos társával együtt. Áruló kormány van még Franciaországban uralmon. Most a francia munkásosztály, a nemzetközi munkásmozgalom Henri Martin és a többi békeharcos kiszabadításáért, az áruló francia kormány meg­buktatásáért, a békekormányért harcol tovább. Újult erővel folyik ez a harc, mert tudjuk, ho'w kiszabadítva, velünk eervütt harcol André Stil irr. Újult erővel folyik a harc, mert tudjuk, mint ahogy eddig is győztünk, győzni fogunk ezután is! Az „Humanité" Andre Stil kiszabadulásáról Moszkva (MTI): Szerte a SaovjeU «Klóban lendületesen végzik a hóhoz- párosítok az aratási munkákat. A Szovjetunió déli körzeteiben július első telében több, mint 2 millió hek­táron aratták le a búzát és az áspát. Mindenfelől bőséges termésről ér­keznek hírek. Sok kolhozban mésfél- kétszer annyi gabonát csépelnek, mint a múlt évben. A délukrajnai, m/oldvai és más vidékek kolhozainak többsé­gében 20—35 mázsás gabonatermést takarítottak be hektáronként Gazdag búzatermést takarítanak be. Kubány, a sztavropoli peremvidék, Krím és a Volga-vidék kolhozaiban is. A Pravda kievi tudósítójának je­lentése szerint Szovjet Ukrajnában <ú. l/us 15 ig már 15 területen megkezd­ték az aratást. Eddig körülbelül 800 ezer hektáron arattál: le a gabonát. Az aratást ezeknek a földeknek több mint 60 százalékán kombájnok vé­gezték el. A Mongol Népköztársaság tervjelentése Ulan-Bator (TASZSZ) A Mongol Népköztársaság állami tervbizottságá- nálc statisztikai osztálya közzétette tervteljosítésének ltjáé!. Mioő fé’óvi adatait. ií gabonafélék vetésének félévi ter­vét 1Ö4.2 százalékra, az állattenyész­tés fejlesztéséhez szükségéé védőoltó. anyagok gyártásának tervét 120.4 szá­zalékra teljesítettek. Ipari üzemei túlteljesítették félévi tervelőirányzatukat. A vasút" teherszállítási tervét 7.6 százalékkal szárnyalta túl. A főiskolákról sokkal több szak­ember került ki, mim a múlt évben. A tízosztályos iskolákat 145.8 száza­lékkal több tanuló végezte el,- mint ta­valy. Emelkedett az orvosi rendelők, kórházak és egyéb gyógyintézetek száma. Churchill „súlyos és messzemenő“ gazdasági intézkedéseket jelentett be London (MTI) Churchill angol mi­niszterelnök az alsóházban Anglia nehéz gazdasági helyzetével kapcso. latban nyilatkozatot tett. Kijelentette, hogy „súlyos és messzemenő intézke­désekre“ van szükség. Londoni sajtókörök szerint szó van a fogyasztási cikkek importjának csökkentéséről, továbbá a belföldi beruházások csökkentéséről, beleértve a lakásépítést is. A Daily Worker“ megállapítja: Churchill nemi hajlandó csökkenteni a fegyverkezési programot és mindent megpróbál, hogy a munkásokra há­rítsa a fegyverkezés terheit. RÖVID HÍREK Washington (MTI) Ramsey, az ame­rikai repülőgépgyárosiok szövetségé­nek elnöke kijelentette: „Az acélipari sztrájk súlyos, sőt talán kétségbe­ejtő válságba dönti az amerikai re­pülőgépipart.“1 Ramsey szerint szep­temberben „számítani lehet a léglö- késes motorok termelésének leállítá­sára.“ London (MTB Az angol képviselő­ház e'nöke bejelentette, hogy a kor­mány még a nyári szünet megkezdé­se Kőtt — tehát a jövő héten — kér­ni fogja az alsóházat a bonni külön­szerződés ratifikálására. Paris (TASZSZ) Az „Humanité“ je­lentése szerint Francois-Poncet. Fran­ciaország nyugatnémetországi főbiz­tosa Adenauerhez intézett levelében kijelentette, hogy ezerötszáz esetben élt kegyelmi jogával a fasiszta hábo­rús bűnösökkel szemben. Becs (MTI) Rosa Nawratil osztrák munkásnőt, a bécsi Bernhard Aüt mann cég dolgozóját a napokban azonnali hatállyal elbocsátották a munkából. Elbocstásának oka: burám hétig üdült Magyarországon a magyar szakszerve­zetek meghívására. Vörös Hadsereg nem azért vonult be Ausztriába, — szólt a kiáltvány, — hogy osztrák területeket szerezzen, ha nem egyedül azért, hogy megsemmisít­se a német fasiszta csapatokat és megszabadítsa Ausztriát a német füg­gőségtől.“ Mennyivel máéként hangzik Alexander tábornoknak, az Ausztriába bevonuó angol megszálló csapatok fő. parancsnokának felhívása: ..A szövet­séges csapatok, mint győztesek lép­nek Ausztria földjére, minthogy Ausz­tria, mint a német biroda’,ómnak ré sze, rósztvett a háborúban.“ A szovjet csapatok a felszabadított teriilbteken nyomban átadták a ha­talmat az osztrák polgári hatóságok nak és mindemben igyekeztek segítse get nyújtani, hogy Ausztria minél előbb önálló életre rendezkedhessek bel A nyugati megszálló hatóságok ezzel ellentétben a nyugati övezetek ben katonai igazgatást vezettek be arnyak eKenére, hogy Ausztriában 3 párt részvételével már megalakult a kormány, Az imperialisták mindjárt a háború .befejezése 'után hozzáláttak az új háború etőkésítéséhez. A Szovjetunió ■ azonban egységes Ausztriát akar. Molotov- evtárs őzért 1946 nyarán és decemberében ismé­telten sürgette az á lem szerződés el­készítését, Az a-bizottságok össze is ültek, több év alatt 258 ülést tartot­tak, míg kiderült, hogv a nyugati ha­talmak egy ..vázsn-rződéssei'' akar­ják ..rendezni" Ausztria nemzetközi helyzetét. Bz a „vázszerződés", mint a Times is elismerte, arra v»ó. hogy Ausztriát, is olyanná legye, mint Ja. pán és Nyugat Németország a „szabad nemzetek sorában“, azaz. hogv Ausz­triát is bevonják az Atianoi Tömbbe, támadó osztrák hadserer-ri á i ának fel és az országot fasizálják. 4 Z AMERIKAI IMPERIALISTÁK Ausztriának újra ugyanazt a szerepet szánják, mint annak ideién HÜűer: Ajp-wi erődöt akarnak kiépíte­ni, Az alpesi erőddé kapcsolatban a New York Herald Tribune című eme. nkai imperialista lap art írta, hogy ha e/ meciíVsz. érkor , megvan a le helységünk, hogy visszaszerezzük Paris (MTI),: André Stil1 szabadon- bbcsátásának híre percek ailatt egész Parisban elterjedt. A hazafiak hatal­mas tömege tapsviharra! és éljenzés, sei fogadta André Stílt, amikor este nyolc órakor Nordmarm ügyvéd ko­csiján elhagyta a Sauté börtönt. Az Humanité vezércikkben mutatott tá a, esemény nagy jelentőségére. ..Andre Stil szabadonbocsátása újobb kudarcot jelent az összeesküvést szító miniszterek és ezek amerikai su- galmazói, a fasizmus és a háború erői számára — hamgazóaitja a lap. — An­dré Stil szabadonbocsátása a, béke és a köztársaság újabb győzelme. E győzelem 'éiüenére azonban nem szabad azt hinni, hogy a hatóságok beletörődnek vereségükbe Az össze, esküvé,sl súlyos csapás érte, de nem balt meg. Washingtoni befolyásos sze mélyiségek már arra készülnek, hogy lakájaikat újabb fasiszta intézkedé­seikre. újabb törvéuyel'ejwsségekre ve­gyék rá. Egyre viftágosabb — folytatja az Humanité —, hogy Tóul ón ban arn>-> rikai mintára boszorkánypert akarnak indítani a Ko-romuniste Párt ellen. — Mind Parisban, mind Dél-Franciaor- szághan sok hazafi van még börtön­ben. Ezek kiszabodiláso. az összeeskü­vés vég’eges felszámolása, valamint a győzelem teljessége érdekében az egész népnek lankad a,t'ajúil meg kell szilárdítania egységét és éberségét. Az Humanité főszerkesztője személyé­ben Maurice Thonaz pártia és a béke ügye egyik leg önfeláldozóbb harcosát kap ja vissza. André Stíl kiszab,adu'ása új győzelmek záloga é.s jelképe“ — f ejezi be a la-p. ‘A vizsgálóbíró pénteken szabadlábra héVezte Viguíer munkást, aki André Süffle! együtt volt a Santé börtön po­étikái osztályán. Jelenleg még hat má­jus 28-i tüntető van börtönben. Kiemelkedő eredmények a szovjet bányákban a ciklusos munkaszervezés nyomán Moszkva. A bányamunkások ezrei győződtek meg már a gyakorlatban arról, — írja a* „Izvesztyija“ — mi­lyen óriási előnyökkel jár, ha a mun­kát oly módon szervezik, át, hogy e9V ciklust huszonnégy éra alatt el­végezzenek. Felismerték,, hogy a ter­melés, megszervezésének, ez a rendsze­re tehetővé teszi, hogy legteljesebb mértékben kihasználják, az új gépi felszerelések kapacitását A „Zujevantracit“ tröszt bányáiban ciklusos módszer alapján dolgozó fejtési frontokon a özén termelési ön­költsége erősen csökkent A „Sztólin- ugolj“-kombinát bányáiban, ahol egy termelési ciklust egy na,p alatt vé­geznek el, a munka, termelékenysége 31.8 százalékkal emelkedett. A hadiépítkezésekre „mozgósított44 jugoszláv fiatalok szabotálják a munkát Bukarest: A „Peti Zastavom Inter, nációnál izma", a jugoszláv forra­dalmi emigránsok Bukarestben meg. jelenő lapja írjál Az idén ismét százezer ifjút szán­dékoznak Ti tóéit kivezényelni új munka-akciókrja'\ haditámaszpon­tok és hadiüzetfxek építésére. A fiatalok, a/z előző években rét fancies körülmények között dolgoz­tait. Éhezve, rbngyos ruhában, rossz lábbeliben, napi tíz tizenkét órát Lel. lett dolgozniuk Borzalmas a helyzet az idén is. A jugoszláv if uság el­szántan harcol a tilóista háborús előkészületeket szolgáló „munkrak­ciók“ ellen. Az idei első kényszermunkatobnr- zásnál Tiióéknak még annyi ’'Halait sem sikerült mozgósítaniok mint ta­valy. Az elhurcolj fiatalok közül egyre többen szöknek el á munkahelyük. ről, szabotálják a munkát, tönkre­teszik a gépeket és a szerszámokat. Mindezek félreérthetetlenül bízó nyitják, hogy a jugoszláv iíjúság nem hajlandó Titóék háborús élőké, szüleleinek szolgálatába állni. Ismerkedjünk meg a föld országaival AUSZTRIA A USZTRIA KOZÉP-EURÖPABAN . FEKSZIK. Kéjétről a Magyar Népköz-társas ág, északról CsehszJová- te N yug.rrb-NémeUors-zág, nyugatról Svá/c, délről Olaszország, délre jeliről •fuuD'sa'ávia határolja. Területe vaüa- mivel kisebb mint Magyarországé. Ausztria természeti viszonyai. Ausiz_ tirjíát a legnagyobb részben magas he- ajr’ek borítják. Az ország mezőgazda- atigú termelésre alkalmas tennöföklje kevés, így mezőgazdasági termények­ből, takarmányból bohózataira szo­rul Az osztrák Alpok nyúlványai el­értik, sőt megahaladják a 3.500 métert t®- A hegyeket lombosordő, m3jd fek ifbb fenyőerdőik, azután pedig a tú. ri-fták átitat oly ’kedvelt viráfiszónyc- g®s havasi legelők borítják. A havasi tegelök után az örök hó hazája kö­vetkezik. A hegyek még a legnagyobb í orrős ágiban sem vetik le hósapkájm kát Ha hapmeiegie éri a hó felszí-'* "ét, akkor az olvadék leszivárog, "logiagy az alaprétegekben. így kép­ződik a jégszerű csonthó, a gleccser, s esz mint hatalmas jégfolyam, húzó dlk lefelé. Az örök hó határán meg- öivadó jógát bő! fakad a gúeccserpatak. , Ausztriában nagyon sok vizierőmü lé telítésére alkalmas ilyen patak van, de ezeknek csak 13 százalékát hasz- ki, ment az uralkodóósztály el- “anyágolija őket. Nagyobb folyói a Duna és az Inn, yő'gyei termékenyek, sűrűn lakottak ^ fontos közlekedési útvonalak Eghajíata hűvösebb, mint a mienk. A mágus hógyökben előbb köszönt b® a tél és csak később múlik eí a tavasz, mint például nálunk. Ásványi kincsei mérsékeltek. Ke­vés a szén. A stratégiai ásványkin­csekben, mint vasban és magnezitben azonban gazdag. Ezek az ásványi kin. cs,el' is házzá járulnak a földrajzi fek­vés mellett, hogy az amerikai imperia­listák oiv nagy fonioöságot tulajdoni, tanaik Ausztriának támadó terveikben. Ausztria nyoic szövetségi tarto­mányra osz’ik és ezek a szövetségi tartományok szövetségi államot (bun- desstaaitot) alkatnak. Ausztria lakossá­ga 7 mMíiő, s ebből Becs, a főváros peremvárosaival együtt m,aga megkö. zelíti a 2 miWiiót. A háború után sok dásszidisins, fasiszta rekedt Ausztriá­ban, akiket , a nyugatiak glital meg­szállt övezetekben nemcsak hogy nem fegyvereztek te, hajlem továbbképe­zik őket. 'Állomásoznak Ausztriában szétvert nyilas, fasiszta csapatok ma radványai is akik Salzburgban épp­úgy terrorizálják a békés osztrák la­kosságot, mint annak idején a magyar népet. Az amerikai imperialisták azon­ban a szétvert magyar fasiszta csapa­tok maradványait is fel akarják ha<sz. Hálni és a terrorakciók ellen tiltako­zó osztrákokat semmibevéva azt mond­ják, hogv .nem szabad o venni a ked­vüket a fiúknak.“ USZTRIAT Hitler 1938 ban a fa siszta Németországba bekebe­lezte. majd háborúba vitte. A háború utolsó napjaiban Hitler a szétvert né­met csapatai Ausztriában és Bajoror­szágban hosszútávú védekezésre akar. bak berendezkedni. Az előnyomuló hős szovjet csapatok azonban szétver­ték a hitlerfasiszta csapatokat. mi­előtt ebből az örült reménytelen terv­ből egyáltalán vadmi meg is való­sult volna Burgenlandot. Alsó Ausz triát és Felső Ausztria egy részét a szovjet csapatok szabadították fel. Ausztria többi részét az amerikai. a,n god és francia csapatok szállták meg. Az osztrák nép már az első napokban meggyőződhetett arról, hogy a szövet, ségiesek nem egyformán gondolkod­nak. Tolbuchin marsaid, a Bécset fel­szabadító szovjet csapatok főparancs­noka 1945 április 6-án kiáltványt in tézfitt az osztrák főváros népéhez. ,,A A egész Dé'.kelet.Európát, ami a legna­gyobb győzelem lenne számunkra." Ausztriát mifitairtzélják. Az Ausztriá­ban folyó hadikészü ődé.se/aeí össze­hangoljál, a nyugatnémetországi kato nai tervekkel. Közös utakat, lőszer­raktáraikat, hadiüzemeket építenek, a náci tábornokok Ausztriáiban is épp úgy szerephez jutnak, minit Nyugat- Németországben. Az amerikai impe­rialisták, amikor Ausztriába bevezet­ték az ..Európai Segélyprogramot“, E'RP-nek nevezték el rövidítve, az osztrák nép azonban ezt már ÖHA- nak hívja, ami azt jelenti, hogy Ausz. íria s gilt Amerikát. És ez bizony nem tréfa, hanem valóság: az osztrák va­sat, alumíniumot fát és egyebet po­tom áron szállítják ki az amerikaiak, sokszor még a felét se adják érbe, mint amennyit kaphatna Ausztria, ha kelet­té' kereskedne. F(z.t azonban az ame­rikai imperialistáik megtiltják s az áruló, katolikusokból és jobboMáli szoedemekbőí álló osztrák kormány ezt készségesen teljesíti u Z A KORMÁNY „áldozatyáíla­“-J lásra" szólítja fel a lakosságot, közben m-.m kevesebb, mint 63 adó­val nyomorítják az osztrák népet, az üzemek lezárásával a munkanélkülie­ket száz-ezerszárara növelik, az osztrák munkás bérét leszorítják. Ma az ősz trák munkás számára „elérhetetlen a saláta“ is, mint ahogy ezt Leopoldine F. bécsi munkás-asszony írta. (Megje. jegyzhetjük még, hogy az osztrák jobboldali sízoedemek arról fecsegitek a háború után. hogy „Ausztriában megkezdődött a szocia izmus kor szaka.") De az osztrák parasztság h-Jyzete s'-m különb. Az amerikaiak elkergetik őke; földjeikről' hogy ott repülőtere két éoiisehek. a nagybirtokosok iivúz z-ák őket. akárcsak a középkorban, Uzsorázza ezerkívü-l még az osztrák parasztot a kutak is. akit a kormány támogat. Miközben az osztrák katolikus és szoedem kormánvvezstők versenvez- nok az amerikai csizma talpnyalásá ban, Uoo-v egyikük megelőzze a .mi isiket, eközben egyre több osztrák munkás lép ki a Szociaúdstiá Pártiból és eavre több lép be az Osztrák Kom­munista Pártba. A reakció dühöng, megakadályozni azonban nem tudja. IF UDARCBA FULLADNAK a jobb v oldali szó cd,cinek kísérletei az ifjúsággal kapcsolatban is. A nem­rég lezajlott hatalmas sikerű osztrák ifjúsági békclóálkozó után a jobb­oldali szociáldemokraták ifjúsági szociáldemokrata ellentafálkozót rendeztek, jobban mondva akartak rendezni. Az osztrák szociáldemokra­ta fiatalok ugyanis, akiket az ameri­kaiak ágyutölteléknek akarnak fel­használni, az „ami, go homedal el- éneklésével vonultak be a táborba. D« nemcsak az ifjúságnál, hanem a lakos­ság nagy többségénél az amerilcaelíe. n-esség, az amerikai megszállók elleni gyü'ö'et lesz úrrá. Az osztrák béke- harcosok ma már olyan eredményesen harcolnak hogy num egyszer meg akadályozzák a repülőterek építését, mint például Becs XI. kerületébe« és a parasztság, az őket segítő munkások közös harca nem egyszer megakadá­lyozza a földkisajátitást. Az osztrák békemozgalom egyre erősödik. Ácheson .,látogatására“ röp­cédulák tízezrei, nagy íóiratok borí­tották el Bécset és sztráfkok törtek ki. A Szovjetunió, a népi demokratikus országok eredményei eevre nagyobb nzitnényt. biztatást é? erőt öntenek a* osztrák dolgozókba. Az osztrák mun- kisQk és parasztok közül sokan igen jó! tudják, hogy mi van Magyaror­szágon. Nemrég az egyik angol újság­író például nagyon meghökkent, ami­kor az egyik osztrák paraszt sugárzó ,-urra.l úgv elmondta a turkevei Vörös Csillan termelőszövetkezet tagjainak jövedelmét é.s vagyonát, mint'ha nem is választotta vo.na el ,.eny világot te. lentő határ“ Magvarországtók (Akkor pedig mén nem járt it.t az oaztráSt pa- rasztküldöttség! Az amerikai imperia. listákat és osztrák szolgáikat nagyon nvugta, initia a néni demelrra-n'kus or­szágok közelsége, az osztrák dolgozó kát, p-sljg csak fe:’e’'kesít.i és harcol­nak azért. V"’ - náluk is iigv ’«rMft, mint itt. Magyar László l

Next

/
Thumbnails
Contents