Dunántúli Napló, 1952. júlis (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-12 / 162. szám

DUNÁNTÚL! vniop/foierÁRjM A MAI S7.AMBAN: Wilhelm Pieck: „A szocializmus építése a Német TJenio- kralikua Köztársasájíban megszilárdítja a világ békéjét!“ (2. o.) — A Biztonsági Tanáé* július !)-| illése (2. n.| — Munkanélküliség és nyomor az amerikai imperialisták jugoszláv gyarmatán 12. oá — Petfifl-uknán a kommu­nisták példamutatása biztosítéka a vállalás teljesítésének (3. o.) — Tanulnak a pedagógusok (1. o.' — Megjelent a Pártépítés július havi száma (4. o.l — Megjelent ma­gyar nyelven V. 1. Lenin műveinek 2ő. kötete (4. o.) AZ- M D P BARANYAMECYEI PÁRTBIZOTTJÁCÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, X02. SZÁM AHA 50 PILLÉK SZOMBAT, 1052 JULIUS 12 Törvényes kötelesség — hazafias kötelesség Biztosítsuk a békebegyüjtés sikerét Megyénk legtöbb községéből je­lentették már, hogy befejezték a békearatá^t. Boldog, gazdag ara­tás volt ez évben is. Dolgozó pa­rasztságunk hallgatott a párt sza­vára, gondosan végezte a szántás- vetés-növényápolás munkáját, — amely meg is hozta a gyümölcsét. Páprád községben 10—13 mázsa búzatermést takarítanak be egy hold földről, a besencei dolgozó parasztok pedig ennél is többet várnak. Azt mondják, sokkal ma­gasabb átlagtermést takarítanak be az idén, gazdagabban fizet a ga­bonájuk, mint tavaly, de erről be­szélnek szerte a megyében. A rémhírterjesztők, a kulákok, most ismét alaposan felsültek, nevet rajtuk minden józangondolkodású ember, mert re» sz termése csak annak van, aki hanyagul gazdál­kodott egész évben. Most elérkeztünk harcunk egyik legloniosabb szakaszához, elérke­zett annak az ideje, hogy dolgo­zó parasztságunk példásan eleget tegyen államunk iránti kötelezett­ségének —■ a terménybeadásnak. A bő termésből futja mindeme. A beadási kö-elezettség te-jesítéce után bőven marad még házi és gazdasági szükségletre, de marad bőven a szabadpiaci értékesítésre is. Az idei termésbegyüjtés nagy­jelentőségű harci íeiadat. Fokozot­tabb mértékben hozzá keli járulni dolgozó népünk kenyerének bizto- dilá&áiióZf hazánk gazdasági alp­jainak további megszilárdításához, Nincs annál szebb teladat és hiva­tás, mint hogy fehér kenyeret, o-yan karait szeljünk gyermeke­inknek, amilyenre csak szükségük van, bőséggel biztosítsuk a jóízű fehér kenyeret traktorosainknak, kaíonaíiúnknak, aki fegyverrel a kézben védi határunkat szabad hazánkat, s legfőképpen pedig ipa­ri munkásaimenak, aicik kombájnt, traktort, ruhát gyártanak dolgozó parasztságunknak. Éppen ezért tanácsaink a párt irányításával úgy szervezzék meg az idei terménybegyüjtést, hogy mindjárt a cséplőgéptől kerüljön raktárba az elete-adó gabona, ahogy azt a minisztertanács hatá­rozata előírja. Dolgozo parasztja­ink idáig is bebizonyították, hogy híven követik pártunk irányvona­lát, küzdenek a párt célkitűzései­nek megvalósításáért. Már most az idei terraénybegyüjtésben is igen szép eredmények születtek. Fedső- szentmárton délszláv községben, 150 dolgozó paraszt azonnal a cséplőgéptől teljesítette árpabeadá­si kötelezettségét. Kovácsevias Já­nos és Kolarics Pál nem elégedtek meg a százszázalékos teljesítéssel, ők 150 százalékra teljesítették az árpabeadáut. Csőre József mária- gyüdi dolgozó paraszt pedig azzal a jelszóval, hogy „első gabonát a hazának“ megyénkben elsőnek tel­jesítette mindjáit a cséplőgéptől búzabeadási kötelezettségét. És így- lehetne tovább sorolni a szép eredményeket, amelyek híven tükrözik dolgozó parasztjaink lel­kesedését, odaadását, a haza iránt a békebegyüjtés csatájának mind­járt a kezdetén. De súlyos hiba lenne abban re­ménykedni, hogy a begyűjtés mindvégig ilyen símán folyik le. Van még ellenség, kulák minden­hol, aki igyekszik lebeszélni a dolgozó parasztokat a beadási terv teljesítőéről, azzal, hogy ráérnek teljesíteni, Felsőszentmártonban azt terjesztették, azzal igyekezték gátolni a törvény tel jesítését, hogy ,,Nem jó mindjárt a géptől teljesí­teni, mert könnyen elszúrni thatják magukat, többet adnak le és nem marad majd a házi és gazdasági szükségletre." Azonban a púrb-zervezet népne­velői és a tanács visszaverték a kulákoknak ezt a híresztelését, megmutatták, hogy mindjárt a cséplőgépnél is ki lehet számítani, mennyi a házi és gazdasáqi szük­séglet, hány mázsa a beadás és mennyi marad még szabadpiacra, így a kulákok szégyenben marad­tak, mert a felviláqositó munka nyomán minden dolgozó paraszt a cséplőgéptől teljesíti beadási ter­vét. Van azonban olyan község is, ahol nem biztosították kellően a beadási terv gyors teljesítését, hogy mindiárt a rendelet szerint a cséplőgéptől kerüljön raktárba a gabona. A gyöngyfái pártszerve­zetben például méq nem is beszél­ek a gabonabeadásról. Ha Bakó Gyula elvtársat, a tanács elnökét, aki maca is népnevelő, megkérdez­zük, mikor volt népnevelőértekez­let, azt mondja: „Azt nem is tu­dom ... A Weisz elvtárs nem szo­kott tartani." Weisz Gyula elv­társ, a pártszervezet helyettes tit­kára egyáltalán nem törődik a be­gyűjtéssel és a tanács sem igyek­szik feladatokkal megbízni a ta­nács és begvüjté'i állandó bizott­ság tagjait. De ugyanezt több ta- nácsra és pártszervezetre el lehet­ne mondani. A begyűjtés gyors teljesítése sokoldalú tevékenységet követel meg tanácsainktól. Ezt azonban csak úgy tudják elvégezni, ha minden munkát terviszerüsítenek és idejében elvégeznek. Minden ha­nyagság, minden késlekedés nagy kárt okozhat dolgozó nép ke­nyerének tudósításáért folyó harc­ban. Éppen ezért a tanácsok ellen­őrizzék ú’ból az előkészületi mun­kák menetét. Ott, ahol még nem tettek eleget a minisztertanácsi n^tározatban előírt követelmé­nyeknek, a pártszervezettel közö­sen haladéktalanul, beszéljék meg a feladatokat. A kommunisták, tanácstagok, népnevelők jó példamutatásával és meggyőző munkájával, az ellenség bátor leleplezésével segítsük elő a beadási terv gyors teljesítését. Előre hát békeharcosok, adjatok soha nem látott lendületet az idei eüvöltésnek, kovácsoljátok méc szilárdabbra a munkás-paraszt szövetséget, építsétek a szocialista Magyarországot! Bombákkal nem lehet senkire rákényszeríteni ilyen vagy olyan világszemléletet — Sohasem logom elhinni, hogy az az ember, aki valóban tiszteli az édesanyját, meg tud sérteni idegen anyákat Sohasem fogom elhinni, hogy az az ember, aki a saját házát szentségnek tekinti, be tudja rondítani má sok házát. Minden népnek drága a sa<át életformája. Az egyszerű amerikai nak. aki szereti az. amerikai életmódol, tiszte siben kell tartania más népek erkölcsét, törvényeit, szokásait és Ízlését, — Bombákkal nem lehet senkire rákényszeríteni ilyen vagy amolyan világszemléletet. — Gránátokkal rám lehet senkibe ilyen vagy amolyan ízlést beotani. Pestis mikróbákkal meg lehet ölni egy embert. De nincsen olyan mikrába, amely eay kínait rákénvrzeríihetne, hogy úgy gondolkodjék és érezzen, mint Ridgway tábornok. HJA ERENBÜRG felszólalása a Déke Viiáglanács berlini ti ésén. A koreai műszak eredménye a baranyai bányákban A komlói hányászok azzal az elha­tározással kezdtek hozzá a koreai mű­szakhoz, hogy július első dekádjában, az ünnepi műszakon jól teljesítik kö- teLességiiket és így megindítják a har­cot súlyos adósságaik törlesztéséért. Július 1-én — a hajnali mű szak- váWáskor — hívta ki versenyre Kos­suth-akna minden csapatát Szakács Mihály sztahanovista vájár, a hármas számú elő váj ás vezetője. Ö maga — csapata nevében — ünnepélyes foga­dalmat tett, hogy huszonkilenc csille helyett naponta harmincöt csittét ter­miéi, s fegyelmezett, jó munkával, a melegcsákány vált és megvalósításával öt nappal előbb fejezi be harmadik negyedévi tervét. Az tgéret valóravál- tásáért jól harcoCtak Szakács MHiá- •yék: a vállalt ötvennégy csille helyett több, mint százötvenet termeltek terven felöt és a felhívásukra meg­indult versenyben szép eredmé­nyeket értek el a többi csapatok Is. Jó munkájuk segítségével az akna két körle'e körül a kettes számú már ötödikén t ú 1 tel je&í telte napi tervét és azóta is napróC-napra teljesíti elő­irányzatát. A koreai műszak végeztével Szed- lár Ferenc sztahanovista vájár — 162 százalékos átlagteljesítménye, munka-győzelmei melleit —— szavak­ban is kifejezésire jutlatta szere te tét a koreai testvérek iránt. Társai nevé­ben levelet írt Koreába, amelyben a komlói élenjárók harcos üdvözletét tolmácsolta. * A komlói feltár ók is h ölesen har­coltak a koreai műszak idején. A ter­mészeti nehézségekkel is megküzdői­tek. hogy újabb és újabb méterekkel segítsék a széncsatában harcoló tár­saik munkáját. Itt is a kettes körlet dtcíigorói jártak az élen. A Tóm az In- brigád —■ ameöy az elmúlt hónapban csúcseredményi állított fel a fenntar­tási mimikán: Mobl-ácsolstok készíté­sénél 48 métvrl haladtak előre, — most is az élen jár: a hatodik szint fAsft&I'Jftó folyosójának feltárásánál! napról-napra túlszámya'.fák előirány­zatukat: így Hz nap alatt cgv méter­rel többié haladtak előre az igen ke­mény kőzetben, mint amit terv szerint ke'>H volna. Jó munkáink jutalmául Ht hasz­nálják először — az első kísérlet után —» n vízöblítése« fúrófejet, amely egészséges levegőben, gyor­sabb előrehaladást tesz lehetővé. Vettük együtt harcolnak a tízezer fo­lyóméterért a sporlbri'gád tagjai, akik négy venni éteres havi tervükből már az első tíz napban tizenhat métert feltártak. Tatai Imréék, akik — ne­héz körülmények között is — fél mé­terrel túlteljesítették az első dekád tervéi s a többiek. A koreai műszak eredménye, h-igy bár az egész üzem még nem érte el a száz szóza'ékns teljesítést, a kettes körtet már jóval túlszámyaja, a csapatok közül pedig itt csupán kettő marad száz száza­lék alatt. * A szovjet fejtőkalapácsot használó fejtési vájárok is szebbnél-szebb ter­melési győzelmekkel mutatták meg: harcolnak a több szénért s ezzel i» megmutatják, kifejezik együttérzésü­ket a hős koreai nép Iránt. A koreai műszak utolsó napját az eddigieket is fehimitíó eredmények­kel ünnepelték a ME.SZU ART dolgo­zói. A szép teljesítmények közül Is kl­rmelk-dik a vasas! Szabadság­harcos-brigád, amelynek egyik legjobb vájára: Né meth János (t0) srláhúo vista, 61 tné- teres tervével szemben július 10i-é.n 13.3 métert réseit ki. s ezzel a 267 százalékos átlagteljesítménnyel az el­ső lett a MESZHART egyéni verseny­ződ között. A csapatok versenyében a koreai műszak utolsó napján a pécs- hányaiak jártak az élen: Leisz József fejtése 24(1 csüf-e helyett 470 csille szén kitermelésével mutatott példát bányászt ácsai nak. Kiemelkedő eredményeket értek el a koreai műszakon a Baranyamegyei Motor és Kisgépjavító Vállalat dolgozói A Baranyamegyei Motor és Kisgép, javító VáJlalat dolgozóit ..nagy öröm érte hétfőn reggel. Egyesítették a gumijavító üzemet a motoron részleg­gel. Az új kazán iizerhbehelyezése is fokozta a dolgozók lelkesedését, na­gyobb lendülettel láttak hozzá a ko­reai műszakra tett vállalásaik vajóra- váltásdhoz. A vállalat DISZ vezetősége öröm­mel számol be ezekről az eredmények ről. Leveliikben köztik, hogy Bagó József autószerelő vállalását teljesítve két százszázalékon alul teljesítőt eo­gifett abban, hogy teljesítményüket a 100 százalék fölé emeljék. Énnek eredményeként Blesity Elemér 98 szá­zalékról 115 százalékra, Budán Béla 82 százalékról 10© százalékra emejje tel lesi tanén vél. Havasi Nándor kárpitos! és fényező a koreai műszak kezdetén arra tett ígéretet, hogy 127 százalékos teljesít­ményét 130 százalékra emeli. Élért eredménye 185 százalék. Hasonló szép eredményt ért el Szekeres Lászláné gumi,javító is. ö 1120 százalékot vál­lalt és 196 százalékot teljesített. Szombati Gyida és Posták lAlmos gumijavítók vállalásukat túlteljesítve 140, illetve 1TV) százalékos eredményt értek ni. A DISZ szervezet vezetősége levele végért a következőket írja: „Ígérjük mi, Baranyamegyei Mo­tor é*j Kisgép javító Vállalat dolgozói, hogy teljes erőnkkel azon leszünk, hogy baranramegvei viszonylatban a gumi-szükségletet fedezzük és a hoz­zánk beérkezett gépkocsikat a be- ütemezott idő előtt használatkész ál­lapotban a megrendelő félnek átad jók.“ A baranyamegyei gépállomások munkájáról A baranyamegyei gépállomások az elmúlt évihez viszonyítva, komoly fejlődést értek el, ez azonban nem kielégítő. A gépállomások az aratás­ban nem teljesítették a rájuk váró feladatokat. Néni voltak segítői, tá­maszai a termelöeaoportoknak, sőt sok helyen még akadályozták is a munkát. A hibák főoka volt, bogy n gépek kihasználása terén szervezet­lenség mutatkozott. Egyes gépállomá­sokon nem biztosítják a pépek állandó üzemeltetésé!. így volt ez ó «wir dón és Harkányban is. ahol különösen kiütközött, hogy a gépállomás nem szerezte be jóelöre a gépek javításához szükséges kész alkatrészeket. Harkányban volt ta­pasztalható a legtöbb géptörés és eery egy ilyen eset után a gépek napokig üzemképtelen állapotban voltak. A gépállomások megyei központja a legbecsületesebb traktoristák egy részét aratógépkezelői tanfolyamra kii'díe, hogy munkájukkal segítséget nyújthassanak majd az aratásban. Annak ellenére, hogy ezek a fiatalok a tanfolyam lejárta után visszatértek munkahelyeikre, gépekre csak ritka, ereiken Hihettek. A péesváradi gép­állomáson például előfordult, hogy az igazgató nem a tanfolyamot végzett, fiatal, lelkes szaktudással rendelkező traktoristát ü’tette az aratógénre, ha nem osztályelleniséget állított helyébe aki kihasználta az alkalmat és már az aratás első napjaiban összetört egy aratógépet. A terv nefh tel jeti léséhez hozzá, járult, az is. hogy a traktorosok az ősszel nem végezték kellő gondossáa- gal munkájukat nem végezték el sok helyen >i simít ózást. A in'aiegyenet- lenségek. az avatás megkezdésivel pe­dig odavezetek, hogy napról-napra több géptörés mutatkozot>;Äj*ijx lé­í<tr <• stl ren a termelőcsoportok sem adtak meg minden -segítséget a gépállomá­sok dolgozóinak. Szigetváron például ívom figyelmeztették őket. hogy jel. zökarók vannak a búzatáblákon és ez okozoH géptörést. A munkaverseny és a felvilágosító munka elhanyagolása is hozzájárult ahhoz, hogy a baranyamegyei gépál­lomások csak vontatottan haladtuk előre tervük teljesítésében. A gépál­lomás igazgatók és politikai helyet­tesek nem használták ki a versenv- agitáció minden formáját, a faliújsá­gokat, a tanácsi versenytáblákat. a villámokat, a dísztáviratokat, a saj­tót, a hangoshíradót, a knltürbrigá- dokat és mindazt a lehetőséget, amely Ível nagyobb kedvet, több lelkesedést kölcsönözhettek volna dolgozóik mun. kajához. Molnár István elvtáre. a vafszlói gépállomás igazgatója pél­dául azt mondta: „Minek tegyünk táb­lákat a traktorokra és cséplőgépekre, amikor a traktoraik úgysem írják az eredményeket?“ De az már eszébe sem jutott, hogy erre ő megtaníthat­ná őket és ez elősegítené a munka­ve r sen vt. Főleg ezek a hibák okozták, hogy a baranyamegyei gépállomások az idén a beütemezett tízezer hold he­lyett kilencedikéig körülbelül hatezer holdat arattak le. A zab aratásával pedig már nem póloiha'ó ez a lema­radás A gépállomásoknak a tarlóhán­tás és másodvetés. azonkívül a hor­dás és a c-séplés területén ki keli javítani k n? aratás ideje alatt elküvete t iiibáka*. Ennek egy'k a’apia az hogy a gén állomások igazgatói, politikai helyet, réséi, a pártszervezetek és a dolgo­zók lássák, milyen nagy feladatokat b'z.ott rájuk a dolgozó nép. A gén- állomások zöme az aratás ideje alatt megfeledkezett a tarlóhánidsról és a másodvetésről. Ezért van Az, hogy eddig csak körülbelül 1*8 százalékát végezték el ennek az igen fontos fel­adatnak. Még a tarlóhántásban leg­jobb mágoesi gépállomás — mely bár túlteljesítette tervét — eem dicseked­het jó eredményekkel, mert tervezé. «fik rossz volt, nem vették figyelem­be a minisztertanács határozata által előírt feladatokat. A lemaradás pótlására minden gép. állomáson biztosítani keü a kétrcüszafeos napi termelést. Jó veraenyagitáctóval el kell érni, hogy traktorosaink zöme úgy dol­gozzék. mint Szigetváron Galambos Gyula, aki az aratásban éa a tnoei megindult csépiéiben is derekasan megállja a helyét. Galambos Gyula két ős fél nap alatt 336 mázsa 36 kiló gabonát csépelt és kereeete Hl fo­rint S2 fillér volt. A mezőgazdászok is érezék át, hogy nagymértékben attól függ az idei ga­bona gyors begyűjtése, müven mun kát végeznek cséplőgépeink. Ezért minden segítséget adjanak meg a trak tor isták nak ebben a munkában, ellen­őrizzék őket és adjanak nekik taná­cs okát A gépállomás igazgatók biz­tosítsák, hogy a munkaidőt mindenütt teljesen kihasználják és teremtsenek széleskörű i'ersenyagitáriót. Rízznnak jobban a dolgozókban és vegyék igénybe a pártszervezetek, a kommu­nisták segítségét. A pártszervezet pedig komoly segít­ségei nyújthat mindenütt a munkák elvégzéséhen, a csépléssrj. egytdöben a begyűjtés szorgalmazásához. Ha a gépállomások megszívlelik az elköve­tett. hibákat és küzdeni fognak ellene, a pártszervezetek segítségével van rá mód, hogy kijavíthassák azokat.

Next

/
Thumbnails
Contents