Dunántúli Napló, 1952. júlis (9. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-12 / 162. szám
N B P l O 1952 JULIUS 12 Wilhelm Pieck: „Á szocializmus építése a Német Demokratikus Köztársaságban — megszilárdítja a világ békéjét!" Berlin (MTI) A Német Szocialista Egységpárt II. párlérteíkez’.eténiek csütörtöki ülésén felszólalt Wiühelim Pieck, a párt elnöke. Beszédében a többi között a következőket hangsúlyozta: A békeharc nagy és nehéz feladatainak megoldása' érdekében minden tekintetben meg kell erősítenünk a Német Demokratikus Köztársaságot. Legközelebbi és legfontosabb feladataink: meg kell gyorsítanunk gazdasági építőmunkánkat, meg kell szilárdítanunk államapparátusunkat, hogy még jobban összeforrjon a tömegekkel. Széleskörű felvilágosító munkát kellé folytatnunk demokratikus vívmányainkról, a szocializmus építéséről, köztársaságunk lakosságának jogairól, Fokoznunk kell a tömegek éberségét, minden merénylettel szemben meg köti védenünk a néptu tej dönt. Erélyesen fel kell vennünk a harcot minden olyan nézettel szemben, mely lebecsüli a háborús gyuj lógat ók és ügynökeik kártékonyságát: erősítenünk és támogatnunk kell az állam- biztonsági szerveket, hogy meghiúsíthassák az ellenség minden merényletét. Meg kell szerveznünk fegyveres erőnket, amely meg tudja védeni a Német Demokratikus Köztársaságot minden külső támadássá! szemben és hozzá tud járulni a világ békéjének biztosításához. A Német Demokratikus Köztársaság fegyveres erejének megszervezése távolról sem jelenti azt, hogy háborút akarunk viselni. Zászlónk továbbra is a béke zászlaja marad. Éppen azért, hogy elvegyük az imperialisták kedvéi Európa szívében indítandó háborús kalandoktól, erős nemzeti hadsereget kell teremtenünk. Meggyőződésünk, hogy a szocializmus építése a Német Demokratikus Köztársaságban megszilárdítja az egész világ békéjét! A hatalmas béketáhor népeivel együttműködve, mindent megteszünk annak érdekében, hogy megmentsük az emberiséget a harmadik világháború bor zahn attól — hangsúlyozta végül Wilhelm Pieck. A csütörtök esti ülésen a Szabad Német Ifjúság szónoka az új német fiatalok forró üdvözletét tolmácsolta és köszönetét fejezte ki a pártnak azért a nagyszerű gondoskodásért és rámutatott: a nemei ifjúságot boldogsággal és lelkesedéssel tölti el a tudat, hogy részívehet a szocializmus építésének történelmi jelentőségű munkájában. A Biztonsági tanács július 9-i ülése Newrork (TASZSZ): A Biztonsági Tanács július 9 i détólőttd ülésén sza. varrásra tették te az amerikai java®!» tot, melynek célja, hogy megvédalr raezzé az Egyesült Államokat a bafcíé- riumfegyver alkalmazása miatt reá váró világméretű elítéléstől. A javaslatot a Biztonsági Tanács kilenc tagja támogatta, Pakisztán küldötte tartózkodóit a. szavazástól. A Szovjetunió képviselője az amerikai javaslat ellen szavazott, a tanács a javaslatot tehát elutasította. Ezután a Biztonsági Tanács áttért, az új ENSZ tagok telvétetéről szóló napirendi kérdés tárgyalására. Malik evtárs, a Szovjetunió képviselője előterjesz'eStie a Szovjetuniónak a Tanács tagjai között már korábban szétosztott határozati javaslatát, amelyben indítványozza 14 felvételét kérő állam: Albánia, Mongol Népköztársaság, Bulgária, Románia, Magyarország. Finnország, Olaszország, Portugália, Írország, Tmnszjor dánia, Ausztria, Cey'on, Nepal és Líbia egyidejű felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Malik rámutatott, hogy az említett országok kő sül több ország mar hat évvel ezelőtt kérte felvételét az Egyesük Nemzetek Szervezetiébe, majd hangsúlyozta, hogy a 14 állam egyidejű fe vételével igazságosan oldanák meg a kérdést. Kiru, görög küldött felvetette más felvételi kérelmek megtárgyalásának kérdését és javasolta, hogy a Biztonsági Tanács szeptember 1-re vagy 2 re halassza e; a kérdés megvitatását. Malik elvtáirs szembehe yezikedett a görög küldött halogató taktikájával. A délutáni ülésen folytatták a tag- felvételi kérdés vitáját. Maiik elvtárs ismét hangsúlyozta: ,.Megbocsáthatatlan a tagfe vételi kérdés vitájának elhalasztása. A szovjet javaslatot haladéktalanul meg kell tárgyalni és szavazást kell tartani töl ötté.“ Maliik evtárs kijelentette, eddig az Egyesült Államok — és az Egyesült Államokat támogató néhány más ország — akadályozta meg kollektív vétójával több állam fé.véteét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, A Szovjetunió csak olyan esetben élt és él vétójogával, amikor az államoknak az alapokmányban leíektetett igazságos jogait kell megvédeni és meg kell akadályozni annak a ms9 különböztető politikának jóváhagyását, amit az Egyesült Államok az új ENSZ tagok felvételének kérdésében Ioly tat. Több más felszólalás után az elnök szavazásra tiette fel a görög javaslatot amelyre a tanács nyolc tagja szavazott. A Szovjetunió képviselője a javaslat ellen Szavazott. Chile és Pa. kísztön képviselője tartózkodott a szavazástól. Az elnök ezután bejelentette, hogy a Biztonsági Tanács napirendje kimerült:. Javasolta, hogy a Tanács az elnök, döntése szerint vagy a Tanács valiamely tagjának kérésére üljön ösz- s®e újból A bonni háborús szerződének első olvasásának második napja Bonn (ADN): A bonni háborús szer ződések első olvasásának második napján felszólalt Wehner, szociálde ‘mokrata képviseő is, aki feltűnő nyíltsággal leplezte le a jobboldali szociáldemokrato vezetőség valódi cél jait. • Wehner a szociáldemokrata pártve. zeiőség érdeméül tüntette fel, hogy a nyugatnémet imperialisták érdéked. ért szál síkra és kijelentette: „Aszer ződések körül íolyó vitának fő célja, hogy eldöntse: vájjon a szövetségi kancellár úr a tárgyalásokon elérte-e az ezidöszerint lehetséges maximumot vagy sem.'' Az ülés további részében a Német Szociáldemokrata Párt szövetségi gyűlési csoportja a szociáldemokrata párttagok nyomására indítványt terjesztett a szövetségi gyűlés' e é. hogy a bonni kormány kérj,e fel a megszálló b makat: kezdjenek négyhatalmi tárgya, fásokat a német egység helyreállítása, ról. Ezt az indítványt a Német Szo- ciá'demokrata Párt, a Német Kommunista Párt és más pártok — köztük az Adenauer féle koalíció pártjai — képvise öinek szavazataival elfogadták. A vita befejezése után a háborús szerződések ratifikációs törvényjavaslatait különbizottság elé utálták. Telfn étáéért/ BEKEMOZGALMUW MBU Koreai bélyeget vásárolnak a nagyárpádi dolgozók Fatvainkban, állami gazdaságainkm ban telkesen folyik a koreai gyűjtés. Nagyárpádon Stein Mihályné, a falusi békebizottság titkára, Bányász Istvánná, Erdősi Antalné és Kómán Miklós né népnevelők esténként kezükbe veszik a bé y eg eket és elindulnak népnevelő útjukra. Benyitnak az aratásból hazatért dolgozó parasztokhoz, akik leginkább az állatok etetésével és a vacsoralőzéssel vannak ilyenkor elloglalva. A népnevelők megmagyarázzák a dolgozó parasztoknak a ko. reai gyűjtés je entőségét és a dolgozó parasztok szívesen hallgatják őket. Jól esik az egész napi kemény mun ka után elbeszélgetni azokról, akik több, mint 10 00Ö kilométerre tőlünk azért harcolnak, hogy mi békében arathassunk és csépelhessünk, vetéIseink ne gyúljanak lángra és ne a hernyótalp, hanem az eke szántsa lel \ föl djeinket. A dolgozó parasztok ezután vásárolnak. Uzmann József is vett vő jé vet együtt öt-ötforintos bélyeget. Nem egyszer előfordul még olyan | eset is a faluban hogv azok a dolgo, zók. akik Pécsre járnak be dolgozni és ott már vettek, újra behívják <t népnevelőket és ismét vesznek. Bukó. vácz Lajos és Scherdán Mátyás bőr- gyári dolgozók például a Bőrgyárban 30—30 forintért már vásárotok helyeket, de otthon, Nagyárpádon még■ egyszer vettek ötöt forintért. ,,Tudjuk,, hogy segítenünk kell a koreai nép harcát — mondták, — mert akkor hazánkat segítjük.“ „Vasárnap koreai műszakot tartottunk“ Szerkesztőségünk egy lePkesbangú (levelet kapott július 4-én Szabó Já nos elvtársitól a csobokiapusztiai állalmi gazdaság dolgozójától. Szabó elvtárs tevéiében megírja, hogy a gazdaság tehenész dolgozói június 25 én. röpgyűiiést tart» »bak, ahol a többi kö_ zött válla'ttpk, hogy a koreai dekád- j ham a napi műszakok után egy brigádot alakítva részt vesznek a csáp lesi I versenyben. I Szabó elvtárs levelében jn.eg.irja azt is, hogy a július 4-i röpgiyűlésen a gazdaság adminisztratív dolgozói tettek felajánlást. Elhatározták, hogy 6 ám, vasárnap a koreai békém észak keretiében kimennek aratni. Az adminisztratív dolgozók ezenkívül magas. összegű jegyzésükkel is bebizonyították, hogy a magyar dolgozók támogatják a koreai nép harcát: 50—200 | forintig terjedő értékben vettek bé- Ily eget. A fizikai dolgozók közül a koreai műszakokon Barbalics János gép vezető 200—250 százalék, Cseh Anna pedig 250 százalékra teljesítette non máját, " j Szabó efvtárstól július 10-én tevédet kapott iszerkeszíőségiünk, amely ben megírta, hogy amint ígérték, jü’Jiús 6. án befejezték a békearatást. Az állandó dolgozók családtagjai is eljdttei az aratásra, a mohácsi általános gimnázium tanulói is nagy segítséget nyújtottak, de & gazdaság adminisztrar tív dolgozói is nagy -elkssedéssel vették ki részüket. Vasárnap hajnali 3 órakor már Csák az. átotetetőket tehetett beat találni a.z állami gazdaság“ ban, „de az etetés befejezése után ők is kimentek aratni.“ Tíz százalékkal emelték terv teljesítésű két Vállalatunk dolgozói a koreai műszakkal kapcso atban értekezletet tar toltak Felajánlásokat és versenykihívásokat tettek. Biró Lajos Petőfi brigádja versenyre hívta ki Benkő Ferenc Béke brigádját A verseny pontm jai között szerepelt a jóminöségű munka, « tégla fuvarozásnál a selejt- csökkentés és az, hogy tíz százalékkal többet termelnek az előirányzottnál. Ezenkívül még vállalták, hogy nagyobb gondot fordítanak a lóápolásra és a szerszámkarbantartásra. — Vállalásaikat becsülettel megtartották. — írja Horváth János, a 73/6 sz. vállalat telepvezetője. Odor Sándorné 130 százalékot ért el a koreai műszakon ..Ha enézem két kis fiam gondtalan és boldog gyermJkarcát, afckoí azok a kis gyermekek jutnak eszem' be, akik ott messze Koreába^ elves®" tették édesanyjukat. Ha arra gondolok, hogy munkámmal hozzájárulhatok ahhoz hogy segítsek rajtuk, hogy ők. is gondtalanul mosolyoghassanak, akkor nem nehéz a munkám. Ez adott erőt, hogy 130 százalékot érjek tol . a koreai műszakban." (Odor Sándorné leveléből. Kesztyűgyár.) *Munkanélküliség és nyomor az amerikai imperialisták jugoszláv gyarmatán Az amerikai imperialisták gazdasá gi és katonai „segítség“ ürügyével megalázó szerződéseket varrtak Tito- Jugoszávia nyakába, amelyek a Wall Street monopolistáinak lelbecsülhetet len szuperprofitot hoznak, a jugoszláv népnek pedig — munkanélküliséget, kényszermunkát, nyomort és éhínséget. Az nrsxáabnn tömeges jelleget ■ * ölt a munkanélküliség, minden városban egyre nagyobb tömegekre terjed ki A közszükségleti cikm keket előd Utó gyárak felszámolása kövi tkeztében az idén Tito hivatalos statisztikája szerint is több, mint, 500 ezer ember veszíti el munkáját. Első sorban a nők és a megöregedett munkások kerülnek utcára akik évtizede ken át dolgoztak a termelésben. Az amerikai ,.tanácsosok“ akaratát telje siló titoíasiszta vállalatvezetők, „nem- jövedelmező munkaerők" kategóriájába sorolják eveket. A Htóisták a munkánálJcüi*ég szót igyekszenek a „tartalék munkaerő" kifejezéssel helyettesíteni. Azzal a tél. ráismer hét ellen számítással teszik ezt, hogy a munkanélküliek egvre növekvő hadseregét, mint „tartalék munkaerőt“ rabszolgamunkára használlak fel az ércíejtőkben, hadiiontosságú nyersanyagok kiterme'ésére, a katonai építkezéseknél, stb. A mull év végén egyedül Koszovo és Metohija kerület helyi ipari vállalataiból több, mint kétezer munkást és alkalmazottat he Iveitek át kényszerrel a trepcsai, afekszináci és más ércfejtőkbe. A zág ráln Vjesztnyik pédául ezt írja: „A kulcsépítkezések (vagyis katonai építkezések — V K.) segítésére azokból, az iparágakból kell embereket átdobni, amelyek nem elsőrendű jelentőségűek és amelyekben „tartalék munkaerő“ feleslegek halmozódlak fel" A be'grádi vezetők egyre szélesebb lcörbon használják lel a kényszermunkát arra. hogy az országot az amerikai agresszorok nyersanyagtüggvé- nyévé és katonai támaszpontjává tegyék. Az idén mintegy egymillió két százezer embert szándékoznak a váró sokból és ialvakból kényszermunkára hurcolni. A Tanjug jugoszláv hírügynökség nemrég közölje, hogy a kü. ionosén nagyjelentőségű építkezéseknél oz idén több mint százezer ifjú és leány fog teljesen ingyen dolgozni. Titóék a belgrádi amerikai hely tartók parancsára nagyszámú munkás zászlóaljat állítottak lel, améyekben több, mint 150 ezer iéríi van, kezdve a 15—16 éves serdülőktől a 60 éves aggokig. Ezek az emberek a kímélet len leszámolástól rettegve, lerongyo ó. dottan és éhesen, az erejüket meghaladó munkától kimerültén építik a repülőtereket, a tengeri kikötőket, bányásszál- a színesfémeket, stb. ViiipI bűnt**- militarista politikája az árak. a közvetett és közvetlen adók hatatlan emelkedését, nyomort és éhínsé qet idézett elő A dolgozó lakosságra kivetett adó az utolsó két év folyamán 43 milliárd dinárral emelkedett. Ez azonban a legcsekeyebb mérték ben sem csökkentette a költségvetés hiányát, mivel Titóék olyan összeggel tartoznak amerikai pártfogóiknak amely hozzávetőleg megietel Jugoszlávia ötévi költségvetésének. A háborús politika etviselhcteten terheket ró a jugoszláv dolgozó nép vállára. Titóék a műit év végén kénytelenek voltak nagyobb összeget moz gósítani a fegyverkezési hajsza folytatására, ezért kevéssel az új költség vetés jóváhagyása előtt, négyszeresére emelték a lakbért, ötszörösére a vasúti díjtarifát, hatszorosára. <j váró. si közlekedés díját, háromszorosára a villany- és vízdíjat, kétszeresére a íütőanyagárakat és ugyancsak kétszeresére « ruha- és cipőjavítási díjakat Jugoszláviában egyre drágul a megélhetés. A legfőbb élelmiszerek és közszükségleti cikkek ára a háborúelőttinek 60—70-szeresére emelkedett, ugyanakkor a munkások és alkalma, zottak bére ugyanez idő a'att csupán az 1940. évinek 2—3 szorosára nőtt Erőn felüli kényszermunka, munkanélküliség, nélkülözés, és éhhalál a jugoszláv dolgozó nép keserű ősz tályrésze. A mai Jugoszlávia — az amerikai imperialisták új gyarmata — o lialá ozási (irányszám tekintetében a harmadik helyet foglalja el a világon. Az országnak olyan vidékein, mint Makedónra. Koszovo és Metohija, amelyeken nemzeti kisebbségek élnek, nagyobb a halálozási arány, szám, mint Indiában és bárhol másutt a földkerekségen. A kényszermun ka, a városi dolgozó tömegek szakadatba elnyomorodása. a falu pauDeri zálódása, az állandó éhínség, a népbe tegségek, különösen a gv.mőkór terjedése. — mindez együtt halálozási arányszám tekintetében is vezető helyre állította Jugoszláviát a gyár. mali országok közöt1. Az amerikai imperialisták belgrádi lakájai látják, hogy az óriási háborús kiadások az ország gazdasági he’yzetének további romlását, a nyomor és éhínség fokozódását vonják maguk után, ezért arcátlanul „újabb áldozatokra“ szólítják a lakosságot. De Jugoszlávia dolgozó népe ma már világosan látia. kinek az érdekében követelnek tőle „újabb áldozatokat“ A Wa't Strt t-i imperialista raga. ^ ‘ dozáinak igájában élő népek tapasztalatai szemléltetően mutatják, hogy pénzügyi és katonai ,,segítségü két“ a nyomor, az éhínség, a rabszol gaság követi. Jugoszlávia munkasze- re tő népe világosan látja ezt. ezért napról-napra fokozza ellenállását a bűnös Tilo-klikkel szemben (V. KIRSZANOV) ,,Együtt harcolunk a koreai néppel“ A hős koreai, nép megsegítésére Indított akcióból a legnagyobb örömmel veszem íko. részemet — írja Gulyás Jánosaié, a Mezőgazdasági Szer- árugyár dolgozója, — Amikor 20 fo rintos bélyeget vettem, elgondoltam, hogy még többet is kelil adnom és fennem. Három gyermekem van, rájuk gondoltam, amikor a gyűjtésben és felajánlásban résztvettem. Egyik fiam most végezte el a nyolcadik állta- lábost — tovább tanul. A másik fiam * A Szigetvári Cipőgyár békebizottságai is , igen lelkiismerete sen dolgoznak, jó' munkát végeznek. Röpgyűlésen emlékeztek meg június 25 én az amerikai agresszorok aljas támadásáról, amellyel két évvel ezelőtt a koreai népet megtámadták. A cipőgyár dolgozói ezidáig 2000 forint értékű bélyeget vásároltak. katona. Féljem a bányában dolgozik. Békében élhetünk és mindannyi a«s dolgozhatunk. A koreai népnek pedig mérhetetlen szenvedése van a pusztító háború miatt. De mi együtt harcolunk velük. Ezért tettem felajánlási, hogy 127 százalékot teljesítek de 1425 százalékot teljesítettem. Ez a gyűjtés az eddiginél is közelebb hozza a koreai hősök harcát a magyar dolgozók szívéhez. Ibafa községben kisgyüléseket szerveztek meg a béke' bizottsági tagok, ahol beszéltek a kó reai nép sorsáról is, A dolgozók lelkesen csatlakoztak Nagypeterd község felhívásához és mindannyian f<r gadamat tetteik, hog.v az aratást ha* nap aüaití befejezik és a cséplőgéptől azonnal a szövetkezeti magtárba ezá> Ktják a gabonát. 1 Munkácsy-kiállítás sajtóbemutatója A Munkácsy-kiállítás megnyitása előtti napon, pénteken délben sajtó- fogadást rendezlek a Műcsarnokban, amelyen Pogány ö. Gábor, a MUMOK elnökhelyettese ismertette a kiáll it ás jelentőségét. Pogány Ö. Gábor tájékoztatójában elmondota. hogy ez a kiállítás felszabadulás utáni képzőművészeti életünk egyik legfontosabb eseménye, népünk műveltségének emelése, a magyar képzőművészet további fejlődése, kultúránk gazdagítása szempontjából egyaránt. A ’kiállítás anyagában a nagv magyar festőművésznek úgyszólván minden, hazánkban fellelhető képe megtalálható. A rendezőség alig egy-két képet, illetve vázlatot hagyott ki ebből az anyagiból, elsősorban olya.“ nokat, amelyeknek szerzősége kötési vagy amelyek egy-agy kiállított kép nélkülözhető ismétlései. Ilyen nagyméretű Munkácsy-kiállítás hazánkba» még nem volt: annyi műve szerep»! itt a nagy magyar művésznek, a meny- nvi a halála óta eltelt időszakba» együttvéve sem volt kiállításon látható. így a látogatók fogalmat alkothatnak Munkácsy nagyságáról, művészetének termékenységéről, hatalma* alkotók épességeiről. Ezután Béovi T.ászló ismertette * rendezés munkáját. — - j
