Dunántúli Napló, 1952. júlis (9. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-06 / 157. szám
NÄPLO 1952 Jütroi » 6 LÁTOGATÁS A GORKI] KÖNYVTÁRBAN Olvasópark nyílik a Sétatéren Ne tűrjék orvosaink, hogy egyesek szégyent hozzanak nevükre l Beléptek az MSZT baranyamegyed ■réSdtázába. A Gorkij könyvtárait kémesük. A könyvtár ajtajánál orosz Bsavak ütik meg a fülünket, tökéletes oio&z kiejtéssel beszélnek. Nyár van, hétköznap. Mégis forgalmas a könyv, tár. Diákok vannak bent, akik eredetiben olvassák az orosz klasszukuso- kat és a szaklapokat. Gárdos Istvánná elvtársnőve:, a könyvtár vezető j ével beszélgetünk. A Gorkij könyvtár 1950 november T-én nyílt meg, aKg néh ány száz könyvvel. Azóta a könyvállomány 9.500 darabra szaporodott ée hét nyelven állnak a dolgozók rendelkezésére a legkitűnőbb fordítású seaovjet remekművek. Minden hónapban körük)élű, 300 újabb könyv érkezik. Azonkívül mindenfajta szovjet folyóiratot megtalál itt az olvasó, a Krokodiltól a Zvjezdáig, nem beszélve a napilapokról. A könyvtár két éve azzal a célál kezdte meg munkáját, hogy a szovjet kultúrát' terjessze, hogy megismer_ lesse a dolgozókkal a szovjet nép éAetét és emellett oroszul tamilé dolgozókat is segítse. Hogyan tesz eleget ennek a feladat- nak a Gor-kdj könyvtár? Ez év januárjában, amikor a könyvtár megkapta az olvasótermet, 150— 200 olvasója volt. Azóta ez a létszám megháromszorozódott, így most a be iratkozott tagiok száma 600 felett van. Ezt a létszámot persze jóval fölülmúlja a könyvtárlátogatók száma, akik folyóiratokat, vagy napilapokat olvasnak a könyvtárteremben. Az iskolaév idején körülbelül hatvanan látogatták naponta a könyvtárat. Ez abbot adó- dák, hoigy a könyvtár tagságának zö. me a diákokból és tanárokból tevődik össze, ami érthető is, hiszen elsősorban ők foglalkoznak legaktívabban ez Orosz nyelv tanulásával. A könyvállomány 30—40 százaléka magyarra fordított mű, mely tekintő iyes számú könyvet tesz ki és ki tudja elégíteni az olvasók igényeit. Az orosz nyelvű könyvekben természetesen bővebb a választék. Ideológiai művekből: Lenin műveinek 35 kötete, Sztálin műveinek 13 kötete több példányban is megvan, ami igen nagy segítséget nyújt az oroszul beszélő pártfunkcionáriusoknak. Aztán a klasszikusok közül hogy csak egy néhányat említsünk: Gorkij, Alexej Tolsztoj, Szaltikov—Scsedrin, Spanov művei mind megtalálhatók eredetiben, Ezek mellé sorakozik valamennyi szovjet költő eredeti verses-kötete is. Azután magyar elbeszélők oroszra fordított műveit is megtaláljuk. Igry Nagy Sándor, Aczél Tamás, Veres Péter, Gergely Sándor, Karinthy Frigyes és még számos más írónktól találunk a könyvtárban írást. Érdekességed a könyvtárnak a hang- súlyjeizóses írások, melyek az oroszul tanuló dolgozóknak készültek. Ezek a művek a tanfolyamokon tanú t köny- nyű szöveggel íródtak, amelyeken gyakorolhatják az olvasást és fordítást a nyelvtanfolyamok hallgatói. — Ugyanakkor hang lemezsorozat is van a Potapova orosz nyelvtankönyv 32 teckéjébőL Ezeket a lemezeket gramofonnal együtt adják ki iskoláknak és üzemeknek, hogy megkönnyítsék az oroszul tanulók munkáját. A könyvtár már négy alkalommal rendezett könyykiállítást és ezek mindig újabb tagokat vontak be a könyvtár olvasótáborába. A nyári időszakban orosznyelvít olvasóköröket rendeztek, ahol közösen otvassák, lefordítják és megvitatják az olvasott müveket. Je_ lenleg hetenként négy o vasócsoport működik. Es az olvasókörök létszámában nemhogy lemorzsolódás 1 lenne, hanem állandó a növekedés. Ez azt bizonyítja, hogy a dolgozók szeretik az orosz nyelvet, az orosz irodalmat és szívesen foglalkoznak véé. Az üzemek felié az MSZT ala-pszerveken keresztül mutatják be a könyveket. Ez a munka azonban még nem folyik úgy, ahogy költené, Még nem tartottak idáig egy üzemben sem könyvismertető előadásokat, ami a könyvtárnak szintén egyik feladata lenne. Vegyék fel tehát a kapcsolatot a helyi írócsoportta* és próbálkozzanak közös rendezvényekkel. A könyvtár jó kezdeményezéseként említhetjük a szovjet mintára szervezett oilvasóparkot, amelyet a Sétatéren a Kioszk mellett rendeznek be, és néhány napon belül meg is nyitnak. Ennek a, a célja, hogy azok a dolgo_ zók, akik eddig nem jártaik könyvtár, ha, megismerkedjenek a könyvekkel és megszeressék az olvasást. Az o'tvasópark azt j-e'enti, hogy a sétatéren felállított könyvesbódéból a Sétatéren pihenők könyveket, folyó - iratokat, Äijshgokat, kölcsönözhetnek ki ottartózkodásuk idejére és így kellemes szórakozással tölthetik él az időt. Reméljük, hogy a többi könyvtár is rövidesen követi a példát és a többi forgalmas téren is létesítenek ilyen olvasó parkokat A Gorkij könyvtár egyik legérdekesebb és leghasznosabb könyvtára Pécsnek, ahol mind a tanulni, mind a szórakoznivágyó dolgozók megtalál. ják a szükséges könyveket. A nagy_ mennyiségű műszáki és egyéb szaklapok széleskörű ismeretekkel ruházzák fel technikusainkat és szakembereinket. Az oroszul beszélők pociig közvetlenül sajátíthatják el a legfejlettebb szovjet technika elméletét. A Gorkij könyvtár növeli műveltséged, szaktudásod és kellemes szórakozást is biztosít. Élj a lehetőségekkel és használd a könyvtár könyveit! P. N. Tóth Nándorné postai dolgozó 10 éves kisfia pénteken este fél hétkor súlyosan megsértette szájpadlását. Tizenkétéves nővére azonnal a megyei rendelőintézethez sietett a vérzőszájú, súlyosan sérült gyermekkel, ahol azonban nem volt szolgálat. Innen az I. számú sebészetre küldték és ott kezelés és orvosi ellátás helyett •megkezdődött a kislány kálváriája, — Menjenek a gyermekklinikára — mondta nekik az inspekciós orvos, — mert a beteg még 14 éven aluli ■.. — Úgy látszik anyátok nem törődik veletek — fogadta Őket a gyermekklinikán a portás. De nem az anya, hanem a gyermekklinika személyzete nem törődött a gyermekkel. Mikor Tóthné munka után az I. sz. sebészetnél utolérte gyermekeit, már nyolc órát kongattak, de az orvos és az ápolónő nyugodtan beszélgettek a portán. Majd nagynehezen megvizsgálták a kisfiút és kijelentették: — Nem nyitja ki a száját, el kell vinni a II. sz. sebészetre, ott többen vannak ... A második számú sebészeti kllnl- kán viszont kijelentették: — Az eset a fogászatra tartozik! Egy jóérzésü, kötelességtudó orvosnak azonban más volt a véleménye és elvállalta, hogy elvégzi a kLs műtétet: a gyermek szájpadlásának összevarrását. A másik orvos azonban ragaszkodott álláspontjához: — Hát csináld meg, ha oly>an nagyon akarod magad! Persze egyedül ilyen műtétet elvégezni lehetetlen és a sérült gyermeket édesanyja este fél tízkor továbbvilte a fogászati klinika felé. Oda tíz óra után ért be egy álmából felriasztott orvos feleségével, hogy elláthassa a már négy órája szenvedő kisfiút. Végül Is 10 óra 45 perckor megkezdődött az operáció és a fájdalomtól, vérveszteségtől clgycngiilt gyermeket hazavihette az édesanyja. Négy órán keresztül küldözgették tehát a klinikák egymás között pénteken este egy beteget, méghozzá egy vérző, sérült gyermeket különböző ürügyekkel! Négy órán keresztül nem láttak el egy azonnali beavatkozásra szoruló, szenvedő beteget! Ez az eljárás annál is felháborítóbb, mert a bűnös nemtörődömség nemcsak arra a néhány orvosra vet rossz fényt, aki hanyagságból és kényelmességből ilyen súlyosan vételt az orvosi etika ellen, hanem rossz fényben tüntette fel klinikáját is, melynek orvosai valóban dicséretreméltó buzgalommal és áldozatkészséggel segítenek éjt nappallá téve beteg dolgozóinkon. Éppen ezért az érintett klinikák felelős vezetői — a klinikai pártszervezet és az egyetemi pártbizottság bevonásával — azonnal vizsgálják ki ezt az ügyet és keményen torolják meg az elkövetett súlyos mulasztást! Törhetetlen és felháborító, hogy 1952-ben egy dolgozó nő gyermekét csak hosszú huza-vona után részesítik orvosi kezelésben és még szemrehányást tesznek neki: „,Nem vigyázott rád anyád“. Tűrhetetlen és felháborító az, hogy néhány egészségügyi alkalmazott még mindig 1945 előtti elvek szerint „dolgozzék“ és végezzen romboló munkát: „A prolik gyermekeit neu» érdemes kezelni“ — jelszóval! Az orvosokat megbecsült és szereti dolgozó népünk. Számtalan köszönőlevél, kitüntetés és a szeretet ezerféleképpen megnyilvánuló módja mutatja, milyen sokra értékeli a nép a gyógyító orvos munkáját. Éppen ezért az orvosok, a becsületes egészségügyi alkalmazottak sem tűrhetik, hogy néhány magáról megfeledkezett vagy ellenséges elem elfordítsa tőlük a dolgozók tömegeit! Vizsgálják kj n klinikák kommunistái, orvosai, kik voltak azok, akik a fennjelzett Időpontokban a megnevezett klinikákon inspekciósok voltak! Ha pedig kiderítették, járjanak el velük olyan keményen, hogy örökre elmenjen a kedvtik attól, hogy szégyent hozzanak a becsületes orvosok és egészségügyiek nagy táborára Is! Egy pápai körlevél tanulságai „A Nagy Októberi Forradalom Kezdetétől kezdve nagy vonalakban egyetlen főcélja volt a Vatikán nemzetközi politikájának, az, hogy a lehető legtöbb országot minél szorosabb szovjctellencs frontba kovácsolja össze. A Vatikán nem csak azért támogatta Hitlert, mert Németországban szétzúzta a munkás- osztály szervezeteit, hanem azért is, hogy olyan erős hatalmat hozzon létre, mely képes legyen arra, hogy LÁToltartsa Európától a szocializmust — a felszabadulást... A Vatikán a második világháború idején és azóta Is folytatja ezt a politikát... csak a partnerek változtak“ fAvro Manhattan: „A Vatikán a haladás ellen“ című könyvéből.) 1967 április elején a Szent István Tárenliat nyomdájában 18 oldalas körlevelét nyomtak. A címe: ,,XI. Pius pápa apostoli, körlevele a pátriárkák, hoz, prímásokhoz, érsekekhez, püspökökhöz és rendes joghatóságit főpapokhoz, akik békében és közösségben Hívek az apostoli szentszékkel, az istentelen kommunizmusról." A hosz- *sú eímü és. bő lére eresztett pápai körlevél akkor született meg, mikor az olasz és német fasiszták egyik vérfürdőt a másik után rendezték, mikor az abesszlnok százezreit hajszolták rabszolgaságba és vágóhídra, mikor a. 6panyo! fasiszták leírhatatlan ke- gvetlenkedések közepette gyilkolták a, hazafiakat, mikor a nácik készülődtek arra, hogy műtrágyát gyártsanak élő emberekből.. Természetesen a Vatikánnak ezekre a gaztettekre nem volt egyetlen elítélő szava sem. Éppen ellenkezőleg: a pápa áldását adta a gyilkos fegyverekre, a mészárlásokra, szerencsét kívánt a tömeggyilkosoknak és kibocsátotta körlevelét — az istentelen kommunizmus ellen. Szükség volt erre a körlevélre, hiszen nemcsak Európában, hanem még Dél-Amerikában és a gyarmati népek között is egyre több teret nyert az az ^ eszme, mely az elnyomott embermil- * "ók számára a szabadságot, függetlenséget, az emberhez méltó életet jelentette: a kommunizmus eszméje. Mit ír hát második oldalán körlevelében XI. Pius? .......® pápaság... gyakrabban és hatásosabban mutatott rá n kommunista veszedelmre, mint bármely világi közhatalom. Ámde ismételt atyai intelmeink ellenére... a veszedelem... napról-napra növekszik.“ Mi hát az a nagy veszedelem melv a kommunizmus terjedésével a világra vár — XI. Pius ezerint? Erre is választ ad a körlevél: A kommunizmus „minden tantételét és tevékenységét a munka terén való igazságosságnak, egyenlőségnek és testvériségnek áleszménye járja át. ■ ■ mely a kába ígéretektől elszédített tömegekbe ragalyos lelkesedést önt, különösen a mi korunkban, amikor a földi javak hiányos elosztottsága folytán nagy a nyomorúság. Az emberi társadalom ... egyetlen hivatása volna a. földi javak termelése közös munkával és egyetlen célja a termelt javak élvezése olyan paradicsomban, amelyben mindönki erejéhez mérten dolgozik és szükségletei szerint részesedésí kap. A közösségnek joga volna, sőt korlátlan hatalma az egyeseket közös munkára kényszeríteni, nem tekintve az egyéni igényeket, sőt azok ellenére erőszakkal is." Hát nem borzasztó — XI. Pius szerint, — bogy a kommunizmus az,t hirdeti, hogy aki nem dolgozik, ne is egyék? (Persze a körlevél nem az emberi javak igazságtalan, hanem hiányos elosztásáról beszól). És ami a legrottenetesébb: hát hallott már olyat a világ, hogy a munkás itt, ezen a világon akarja éílvezni munkája gyümölcsét, hogy mindenki dolgozzék, hogy a közösségnek joga legyen például egy herceg Eszterházi krémektől kifinomult puha kezébe kapál nyomni, ahelyett, hogy ezren és tízezren verejtéke« munkával teremtenék elő számára mindennapi fogoly- pástétomát? A szeintegáti báró Biedermann Tm- rénének a budapesti Wekerle Sándor utcai Reiter szállón 3.601 pengős szám, lát küldött — háromhavi ruhavarra- tás számláját, ugyanakkor a Pécsi Napló így írt: „Vidéken összesen 3579 munkahelyét. 8574 munkakeresőt tartottak nyilván.., Vidéken tehát 100 munkahelyre az elmúlt hónapban 26!) munkakereső és 100 munkakeresőre 23.4 közvetítés jutott (1040. október 5.) Ugyancsak a Pécsi Napló írta 1940 október 6-án: ,.A budai katolikus kör nagytermében tartott 150 terítékes díszvacsorán megjelentek között ott láttuk az egyház, a. város és vármegye notubilitásait". A másik oldalon: ..A legszegényebb névosztály minden pénztartalékot nélkülözve, csak nap ról-napra kévés beszerezni néhány deka zsírszükségletit.“ Persze a pápai körlevél nem tudta letagadni a nyomort, a bajt, a szenvedést, mely Európa népeit nyomta, Éppen azért „Az egyház világos tanítása“ című pontban alaposan és részletesen kifejti, miért nyugodjanak meg a szegények, a nincstelenek a „változhatatlanbam." „ ... az ember nem vonhatja lei magát az Isten által rászabott kötelességei alól a társadalommal szemben és a hatalom képviselőinek jogtik van őt indokolatlan engedetlenség esetén kötelességei teljesítésére kényszeríteni ...“ No lám, itt jogos a kényszerítés — az úri hatalom képviselőinek jogukban áll a tömegeket „kötelességei teljesítésére kényszeríteni", azaz rákényszeríteni, hogy éhbérért dolgozzék, hogy az urak érdekeiért elvérezzék a csatatereken, de ugyanakkor elítéli, mint már idéztük azt, hogy „a közösségnek (tehát a többségnek, szerk.) joga volna, sőt korlátlan hatalma az egyeseket (tehát az urakat, szerk.) közös munkára kényszeríteni..,“ De nézzük tovább: „Az egyház évszázados tanát a magántuiajdon egyéni és szociálist?) jellegéről újra hangsúlyozva megállapítottuk a munka jogát és méltóságát, rámutattunk a kölcsönös támogatás és segítség viszonyára, amehfnek a tőkés és a munkás között kell fennállnia, megjelöltük az igazságos munkabért, amely a munkás és családja szükségleteit fedezze.“ A munka jogának érvényesítéséről, mindennél ékesebben beszél a Pécsi Napló imént idézett néhánv sora a munkanélküliek számáról. De nézzük most, hogyan fest az „igazságos munkabér" magyarországi, illetőleg .bécsi viszonylatban — abban az időben, mikor az idézett körlevél napvilágot látott: .,Elvesztette egy timársegéd a vásártértől a. Munkácsy Mihály utcáig heti fizetését. 11 pengőt. Kéri a becsületes meatalálót. hogy a pénzt adja le a Dunántúl szerkesztőségében“. (Dunántúl, 1684. dec. tő.) De nézzük a bánvászok fizetéséit. Erről a Dunántúl 1636 december 20 i száma mond sokat „Petneházi Anta' iparügyi államtitkár Komlón“ című cikkében: „Ma.az átlagkeresetek mindenütt három pengőn állnak... tehát nyilvánvaló, hogy a munkásság itteni helyzete ellen komoly panaszt nem lehet emelni. Természetbeni szolgáltatások ügyében is hangzottak el kívánságok. De mi őszi és téli se- aélvt nem 'utunk!“ i Tehát a 11 és 18 pengős heti átlagkeresetek alatt „igazságos munkabér“ értendő a pápa szerint! Plaszauer János (I) vájár 1688 VII. 6-án a DGT bérlajtsroma szerint 26 munkanapra 139.1Ó pengőt vett át. Ebből azonban még mintegy 10 százalék levonásit is „eszközölt“ az úri rend. 1658 június hóra ugyanez az elvtárs ugyancsak 26 műszakra 1.387 forintot kapott, ezen féltül 73 forint jutalmat és ha nem lesz igazolatlan mulasztása, akkor részesül az ingyen munkaruha juttatásban, hűségjutalomban (a mélységi pótlékkal növelt alapkeresetnek 10 százaléka), 24 nap fizetett szabadságban és évi 40 mázsa szén juttatásban. Vájjon melyik az igazságos munkabér? Vájjon az egyház és az általa támogatott úri rend vagy a pápa által annyira gyalázott kommunisták valósították-e meg az igazságos bérezés rendszerét, mely „a munkás és családja szükségleteit fedezi?!" De milyen segítségét javasol a pápa, milyen módon akarja megváltani a világot — nem a szenvedéstől, hanem — természetesen elsősorban a kommunizmustól? Persze nem a nyomorra, a háborúra, az üldözöttek kínjának enyhítésére, a szentegáti zsellérek és a pécsi bányászok kibírhatatlan nyomorúságára keres XI. Pius őszentsége orvoslást, dehogy! Ahelyett ezt írja: „Mit keU hát tennünk, milyen eszközöket kell használni, hogy Krisztust és a keresztény kultúrát (Mussolini fasiszta diktatúráját, a spanyol polgárháborút és Hitler barbarizmusát szerk.) a félelmetes ellenség (a kommunizmus, szerk.) ellen megvédjük?... Az első teendő a pápa szerint: a keresztény hitélet felújítása, a második: elszakadás a világ javaitól. a harmadik imádság és vezeklés. A második pont érdekesnek ígérkezik. Talán a pápa azt ajánlja a pécsi püspök nek, Virág Ferencnek, hogy ..szakadjon el“ óriási baranyai birtokaitól és például nagyárpádi földjeit ossza szét a zsellérek közöt!? Nem, erről szó sincs! Á pápa a szegényeknek ajánlja, hogy vessék meg a világ javai! és tekintsenek merően csakis a túlvilági boldogság felé. „Az isteni Mester első szavai a hegyi beszédben: ,,Boldogok a lelki szegények. Erre a tanításra van a legnagyobb szüksége az anyagiasság századának (no meg a papoknak és földesuraknak, gyárosoknak és bankároknak. szerk) ...Minden keresztény ... köteles tekintetét az égre szegezni s soha meg nem feledkezhetik róla. hogy nincs itt maradandó városunk, hanem a jövendőt keressük. .. a szegények is kötelesek lelki szegények maradni... Kötelesek a lelki javakat többre becsülni a világ javainál és örömeinél. Nem szabad, szem elöl téveszteniük, hogy a nyomort, szenvedést és bánatot soha nem sikerül a világból száműzni. Hiszen azoknak is osztályrészük, akik külső látszatra 9 legjobb sorban vannak... A magyar dolgozó nép azonban — akár a világ többi népe —• nem hitt a mennyországi boldogságban, hanem elsősorban is földi boldogságra vágyott. Látta a magyar nép is, hogy a világ egy részében már megteremtették azt a világot, ahol nem a nyomor és a szenvedés a nép osztályrésze, hanem a munka és . a boldog élet. A Szovjetunió felé tekintettek már okkor a magyar dolgozók és á Szovjet Hadsereg elhozta hozzánk is 1945-ben a szabadság vörös zászJait, a boldog élet lehetőségét. És a példa, a világ egyhatodának példája fellelkesítette a világ népeit. Ma már a francia dokkmunkást 6em lehet már pápai vagy egyéb körlevelekkel becsapni, a gyarmatokon is türelem és a misszionáriusok által prédikált üdvözülés helyett szabadságra és emberi életre vágyakoznak és ezért harcolnak is. Természetesen a Vatikán nem nyugszik bele, hogy a nép a túlvilági boldogság helyett földi boldogságra vágyakozik. Ezért utasítja magyar- országi ügynökeit, hogy szabotáljanak, uszítsanak. És a vatikáni ügynökök követik ís pápájuk szavát. A magyarszéki pap a mezőn agitál a korai aratás ellen, Bár község plébánosa a viaszérésben való aratás ellen agitál „hadd jusson mag • az ég madarainak is“ — a dolgozóknak pe- dik kerüljön kevesebb kenyér aszta- Iára. Ismerjük Mindszeinty és Grősz hazaáruló tevékenységét, tudjuk, hogy céljuk az úri rend visszaállítása, az amerikai imperialisták kiszolgálása volt. „A második világháború után tehát az amerikai imperializmus és a Vatikán szoros szovjetellenes, kom munistaeUenes szövetséget kötött — ívja Manhattan könyvében. — A dolhírkölcsönök és az enciklikák céljait összehangolták s kialakult egy olyan szoros, hallgatólagos szövetség, amilyenre még nem volt példa sem az Egyesült Államok, sem a Vatikán történetében". Akkor tehát, amikor az amerikai imperializmus ellen harcolunk, harcolnunk -kell a vatikáni reakció ellen is. A béke megvédése szoros összefüggésben áll ezzel a harccal és dolgozóink. kik hosszú évszázadok után végre földi boldogságukat építik, győzelmesen vívják meg ezt a harcot is. Garami László
