Dunántúli Napló, 1952. júlis (9. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-05 / 156. szám

WS2 JULIUS 5 NAPLÓ n A családtagok is segítenek as aratásban, hogy ne legyen ssemvessteség ’ (Szigetvári Járásé tudósttónihtói) Ilyen gyors aratás még mem volt fTótszenitgyörgyöni. De ennyi ember •em rolt kiút a határban. Nem is lelhet hent a faluban találni senkit, le gf al­jább * tűzoltókat. A 44 csoport tag va­lamennyi családtagja kiint dolgozik, hatvanén végzik az aratást. 5&z aratókat könnyű megtalálni, hiszen messzire halldk a traktor berregése és * osoportiagok d'ala. A búzát aratják versenyben, élen a Gál-brigád halad. Tegnap este a csapat népnevelői meg­szervezték, hogy reggel fél báromkor kezdik az aratást, nem szólnak a töb­bieknek, hogy boltozzák a Lemaradás!. Vgy U tettek, osatkihogy nem sokkal tdőzték meg a másik két csapatot, mert reggel háromkor már kint voltak » többiek is. A lemaradást sikerült be­hoznánk, mert jó fél holdat arattak űe addig, amíg Jancsi István és Barlka- »zi Pál brigádjának tagjai kiértek. Volt nagy meglepetés. Megelőzték őket. Hoard is láttak alaposan a mun­kához. Álverseny-eredményt az úttörők tu­datják a tagokkal, miközben hordják a friss vizet. Gyorsan halad a munka, hiszen a gép után csak szedni, kötözni és csomóba kell rakni a markot. Mert mind a 120 hold gabonát gépi erővé! aratják le. Három fííkaszálógépet ala­kítottak át aratógéppé. Nagy dolog ez, hiszen először arattak géppel a tót­szentgyörgyi határban búzát, vidáman versenyezve, pedig az idő is gyorsab­ban télik. Szinte észre sem vették, már dél volt. öt és fél holdat aratott le a Gál-brigád. Ök vezetnek a ver­senyben. Lemaradt Bar kas zi éltvtárs brigádja. De már arról beszélnek, hogy este tovább maradnak kint, mint a többiek és nem sok időt húznak az ebédeléssel. Ebéd köziben is miről be­szélnének másról, hia nem az időjárás­ról, az aratásról, meg a jövedelem­ről.. Ki is számítják gyorsan, hogy ne­kik milyen hastznos az, hogy most nem hetekig aratnak, nem pereg ki a szem. Ha nem a gépi- erő segítségével aratnának, tíz nap telt volna el az aratással. Ez idő alatt túl­érett volna a gabona és holdanként csak 80 kiló szemveszleséget számítva, már több, mint 81 mázsával károso­dott volna meg a csoport tagsága. — Ennyi terményből éppen kifizet­hetjük a gépállomásnak a tarlóhántási díjat — mondta Gáli Jánosné. — Holnap már vethetjük a másod- növényt i®, — jegyezte meg az egyik csoporttag, majd öTÖmimel láttak újból az aratáshoz, hiszen holnapra be akar­ják fejezni. Szép a búza, akkorák a szemek, mint egy gyöngyszem. Pedig éppen'virágzásban érte a fagy. Mégis megterem a 8 mázsa holdanként, úgy számolja Jakab József, az elnök eüv- társ. A cséplőgéptől először a kötelezett­séget teljesítik. Félre teszik a vetőma­got és fejadagot, de akkor is marad még több, mint 300 mázsa értékesítés­re. Különösen jó jövedelemre számíta­nak a másod-növényiként vetett kuko­ricáiból, Holnap kezdik el a vetést, mert a frissen szántott tarlóban ha­mar kikel a mag. Tizenöt mázsás ter­més lesz belőle, ami a 20 holdon már 300 mázsa. Ebből éppen meg tudják hizlalni az ötven darab sertést, amit szabadpiacon akarnak értékesíteni. Ötven mázsára biztosan felhíznak az őszig, ami a szabadpiacon értékesítve 75 ezer forint tiszta jövedelmet jelent. Beadási kötelezettségüket az első féb évre már teljesítették, a második fél­évre is hízik már 20 daTab. Most azért is igyekeznek a tarlóként«»*»!, hogy miinél előbb földibe kerüljön a mag,, hogy minél több teremjen, mert csupán a másodvetésből akarják meg- hizlalni az ötven darab sertést, annak ellenére, hogy 75 hold kukoricaveté­sükön legkevesebb 1710 mázsa kuko­ricára számítanak. Ebből a vetőmagra és a tagok között kiosztásra kerülő terményen kívül is marad 10 vagon­nal, amit í. szabadpiacra visznek. így gazdálkodnak, mert azt akarják, hogy szebbé váljon az életük, még több legyen a csoporttagok jövedelme. Minden eddiginél nagyobb éberséggel harcoljunk dolgozó népünk kenyeréért Megyénk dolgiocaó parasztsága harc ba indult a békearatásért, a békebe- gyűjtésért Napról-napra születnek a hőstettek termeöszövetikezeteinkben és egtyénitteg dolgozó parasztjaink kö- eött, napróinnapra újabb győzelmeket arat pártiunk, népi demokráciánk. Nem nézi ezt tétlenül a kulák és mindent elkövet, hogy fejlődésünket hátráltassa, útunkat keresztezne, öt éves tervünket, begyűjtésünket ve­szélyeztesse. Aknamunkáját olykor igyekszik leplezni, de siikerte.,emüll.lg,v Keresztes József 30 holdas tormási Kuitók, Szentesi Ernő 28 holdas tor­mási kulák meg akarja várni, míg e termés jarva kihull a kalászból és többszöri figyelmeztetés ellenére sem fog az aratáshoz. Ma az ügyészségen eláné.ikedik szabotálásának balsikeré­ről. Ez az eset, egy a sok köziül A kulák minden eszközt lelhasznál aljas céljai elérésére. íme néhány példa a kurátomesterkodósekböl', mely- lyel már aiz elmúlt évben kísérlete­zett; Bodán Végh Mihály kulák 20 kéve gabonát szétszórt a kazal körül és a baromfival etette meg. Gödrén Szabó József kulák zölden vágja le e. gabonái Egyházasharaszti n a küld­ték a kévébe sarlót rejtettek el, hogy ezaeő a cséplőgépet megrongálják. — Tarkó István nemesfcei kulák a kocsi­színben rejtett el 18 kéve árpát, hogy azt kézzel csépelje ki. Tötszentgyör- gyön Madarász István kulák nedves gabona osépiésével akarta megkárosí­tani államunkat. Pártunk figyelmeztet, hogy a kulák fegyvertárában mindennemű alattomos eszközt megtaláünk. íme néhány pé'l da: a magyaifkeszi kulákok a cséplésiy edlletnőr iszákosiságát kihasználva az ocsuba eresztek a búzát. Dencsházán Kis János kulák zsákonként 10 forin­tot ígérve felhasználja az öntudatlan dolgozókat, hogy mérlegelés ölő; lop­ják el számára a gabonát. Kisbudmé- non Tischler József kulák a másodosz­tályú gabonát az oesuval keveri ösz- sae. Mecsekráko8o.n Karácsonyi Jó- zisefné kuláknál a csépilés utáni határ­ellenőrzés deríti fel, hogy 600 négy­szögöl tavaszi búzát nem hordott be és kézzel, feketén akarta csépelni. Se szeri, se száma a kulákok mun- kaszabotázsának. így Vékényben Bér kies Mátyás és Karczi Sándor kulá­kok a reggeli órák helyett a cséplésre déltájhan jelennek meg. Kovácsszé­náján Giingil Antal cséplőgépes kulák „betegsége1' miatt a oséplés nem tud megiindu'ini. Szőkén a kulákok Katies Pál Kátai György, Szentel János, Lausz Márk kulákok irányításával a rozsot csé­pelik feketén. Emlékezetes, hogy a kulákok kevesebb gabonaterületet ve tettek el tavaly, mint amennyi a kö te1,érettségük. így volt ez többek kö­zött Kovács Istvánná berkesdi tolók­nál is, alki ezen felül még 40 kéve ro­zsot is „kinn felejtett" a földjén. Ezek a példák és a fagykárral kap­csolatos hírverésük arra intenek ben­nünket, hogy fokozott éberséggel ke ‘véljük az ellenség ügyét, aminthogy erre pártunk figyelmeztet. A szocializ­mus építésének ebben a szakaszában a,7 egyre szőkébb térre s-zorített kulák egyre efezántabb dühvei kísérletezik azon. hogy fejlődésünket megakadá­lyozza. előrehaladásunkat késleltes­se. Ezért számolja fel minden funk­cionárius — ahol ilyen előfordul — az oszitálybéke hangulatát és különö­se a begyűjtésben, vagy egyéb té­ren megimutaittoozó megalkuvást, az osztályellenséggel szembeni elíompi;- lást. Ez egyik döntő előfeltétele an­nak, hogy a békearatást és békebe- gryüjtiést győzelemre vigyük. Kétszáz százalékos tervteljesítést vállaltak a püspökbólyi állami gazdaság kom báj nosai Amikor a minisztertanács határo­zata megjelent az aratás-cséplés- ről, elhatároztuk, hogy a határo­zat által elénk tűzött feladatokat nemcsak teljesítjük, de túl is tel­jesítjük. Háy elvtárs versenykihí­vására vállaltuk, hogy mi is bekap­csolódunk a „500 holdat egy gép1 pel* mozgalomba. Ennek érdeké­ben ki jelölteik a kombájnnal ara­tandó területeket és azokat felosz­tottuk. így minden kombájnvezető saját területét átnézhette, meghatá­rozhatta a menetirányt úgy, hogy a fordulatokkal minél kevesebb le­gyen az időkiesés. Én már múlt évben arattam kom­bájnnal. A többi kombájnosok azonban újak. A jó előkészítésnek eredménye, hogy már az első nap átlag 122 százalékra teljesítették normájukat. Ugyanaznap én a szov­jet kombájnnal lb8 százalékot tel­jesítettem. A gazdaság vezetőségé­vel megbeszéltük, hogy a gazda­ság Í980 hold őszi és tavaszi kalá­szosát, ahol lehet géppel aratjuk.' így megállapítottuk, hogy a «ép­pel aratható terület 92 százalék.,' Eddig már learattunk 259 hold ősziárpát. Ebből kombájnnal ISO holdat, kévekötő arató géppel 3> holdat, a többit kézi erővel arattuk le. A kombájnal elcsépeltük a^.ké- vekötőgéppel aratott 35 hold őszi- árpát es a kézzel aratott ősziárpát. Az ősziárpán kívül még learattunk kévekötő géppel 29-ig 62 Hold . bú­zát is. ■ ■ .. • • Mi, akik kombájnnal dolgozunk,- felajánlottuk, hogy 200 százalékra teljesítjük az előirányzott normS»- kat. Én ezen kívül még vállalom, hogy az Sz. 4-es kombájnomat úgy fogom megőrizni, hogy az aratás befejezése után se kelljen az EMG javítóműhelyébe vinni A püspökbólyi állami gazdaság kombájnosai nevében: Mackó Lajos kombájnós. Ne tűrje a bissei tanács, hogy a kulákok hátráltassák az aratást! (Siklósi járási tudósítónktól) A bisseá dolgozó parasztok Nagy- tótfaluval és Máriagyfiddeü állnak ara­tási és csépiéi! versenyben. Igen Oel- kes verseny folyik a három község között. Naponta érdeklő étnek a ver­seny iránit, hol telefonon, hol pedig mikor a határban találkoznak efflen- örzés köziben. Bissén az élenjáró dol­gozó parasztok fényképeit kiragaszt­ják a tanácsiháznál, verseny-táblán nép­szerűsitik a legjobb dolgozókat és megszégyenítik a lemaradókat. Ezért igen szép eredményeket értek el az aratásnál. Ómacht János elvtárs, a ta­nács elnöke szerint a búza aratásával szombat délre végeznek. Akik szombat délelőtt végeznek az aratással, társa­dalmi munkában elmennek segíteni azoknak a dolgozóknak, akiknek még van aratnivalójuk. Ez így helye», csak az helytelen, hogy a verseny közben az eredmények tői ellbizakodva ómacht János elfeledkezett a kulitokról Ne*n elleo- őrzi azok munkáját. Annyit tud mon­dani. hogy Báling József kuliknak ti«, Vajdai Ernőnek hét hold és 400 négy­szögöl, Nagy Ferencnek hát hold bú­zája van elvetve, ezek hétfőn áíh'tó- lag elkezdték az aratást. De azt már nem tudja, hogy idáig hány holdat arattak le, vagy hány hóid yaA ara- tatlan, amelyből már pereg * szem. A bissei kulákok is azt keresik,' hogyan károsíthatják meg minél több gabonával a nép államát, különbé* Bá'ling Józisef kulák is aratással töl­tené idejét és nem knkorieakapálós- sal. Csak akkor győzhetnek a bisse! dolgozók * versenyben, ha a tatwes erősebben lép fel a kuláikokkal szem­ben,, jobban ellenőrzi őket és kötelezz hogy ők is szombat estére befejézzék az aratást. A tagság károsodik, ha a pák szövi be a kaszát A tófűi ITT. típusú termelőszövetkezett re o port gab on »földjét« telje*- érésbe jutott a búza és » rozs, de a e*op*H tágjai .jnnnfcaer6hiány“-r* hivatkozva, nem kezdték még Üteg az aratást. Mit gondolnak a tszcs-tagok? Vájj«* más tég- ja nekik learatni a gabonát, amíg ők a kevéflbbé sürgős növényápolást munkákat végzik? Tófűi tszes ingjál! » -ngedjétek elperegnl gabonátokat, mert mindé» szemmel drága kincset vesztünk. Ha elhnllik a gabonátok, a*Bal termelőé,söpörtetek. családotok, magatok (a megkárosí­tok! Kezdjétek el azonnal a búza éa a réz* aratását! Lakatos Lajos hajnali háromkor zörgette meg a szülői ház ablakát. Míg odabenn motoztak, szöszmötöltek, meghúzogatta zubbonyát, feverte csizmájáról a ’port. Hadd lássák az öregek, milyen jól áll fiúkon a katonaruhal Peraae voll nagy meglepetem, nagy őri Szülei úgv megforgatták, megnézték, mint ah a mulatságon a lányokat szokás. Körülnézegei minden oldaláról: hogyan áll rajt a katonaruhi tisztiiskola ruhája Pedig telesleges volt úgv n csodálni lrisz nem először látták már egyenri ban, nem egyszer, gyönyörködtek már el r könny belábadt szemekkel: Ej, milyen szép katona lett a íiúnkból! Másnap aztán már nem tudott otthonmarc Lakatos., növendék. Felkereste Sziveri Kálmánt, m ág öcsi Rákosi Mátyás tsz elnökét: . ~ No, Sziveri elvtárs, nézzünk már egy szét a határban! Mért öröm az egy volt traktorosnak, ha pen megmunkált íö'deket láthat, még akkor is nem ö szántotta, nem ő ápolta azokat. Laki Lajos elvtársnak csak úgy örült a szíve, mi végignézett a nagy tábla négyzetesen vetett ki neon, mely már kihányta a címerét. A zdb is gyón szép volt, a krumpli pedig ... „Hál ii krumph aztán nincs több az egész megyében1 állapította meg dagadó meM_ tifir ■Ii?*0'1 betoppant az egységes pártszervezet ^naarahoz Szabó István elv társhoz. Azonban nem. sak amolyan „udvariassági látogatás“ volt ez! Ko , • Y cej vezette Lakatos Lajost, mikor a párttit karhoz vette útját: ölteni AdJ°n valamilyen pártmunkát, szeretnék se - miR itthon vagyok kérte Szabó elvlár- Diszfn nem késett soká a válasszal. A este r<ybbrigád megszervezését bízta rá. így hát ’ a DISZ gyűlésre már kész tervvel ment el La­SZABADSÁGON katos elvtárs. Három-riégyszer is felszólalt. Egyszer Koreáról beszélt, azután arról, hogyan tiigg össze a termelés növekedése néphadseregünk erősödésé­vel, végül pedig Fodor Józseí javaslatához szólt hozzá: Helyes a DISZ aratóbrigád szervezései De ne akárhogyan szervezzük meg, hanem verseny nyel... Versenyezzen minden DISZ tag egymással es hívjunk versenyre egy közeli községet... — Mozijuk Bikáit! Mutassák meg a fiatalok mit tudnak! Hozzászólása után tizennyolcán tartották fe\ a..fzd}^et: Jel(‘nthezünk! Persze voltak olyanok is. akik letették markukon a bort, de Lakatos elvtárs beszelt a lejükkel: „Hát hagynátok, hogy miattam o kiperegjen a szem?! Nem szégyelnéiek, ha ép­pen ti hiányoznátok? 1“ így azután még szaporodott a jelentkezők száma. He neme*»le agitált Lakatos Lajos, m nZfrVeZett‘ hanem a2t is megmutatta, hog kell dolgozni. Kiment kukoricát kapálni hadd rcmjen meg több a tsz dolgozóinak, mint tavi ar az elmúlt gazdasági évben szépen fizetett termeioszovetkezet a tagoknak. Lakatos Lajos ét ap/apé dául a szép summa pénzen és a iejadas kívül vagy 20 mázsa burgonyát, nyolc mázsa put, egy mázsa cukrot és jónéhánymázsa r. terményt vitt haza 360 munkaegysége után. van már az az élet, mikor a Lakatos családi meg kenyérre is alig telt és a 10 éves Lalinak í téglát kellett vetnie, hogy előteremthesse a mi szamára a mindennapit?1 Talán igaz sem volt Azaz. dehogy nem vö t igaz! Éppen ezért jek kezet! annakidején Lakatos eivtárs tisztiiskoU hogy ezt az új életet megvédje mindenkitől, a régi rosszat a nyakunkra akarja hozni. De nemcsak ő jelentkezett egyedül Mágocs- ról. Azóta már Dudás Ferenc, a DISZ-tilkár, meg Mészáros Károly eivtárs is beadta a kérvényét. Tisztek, katonák szeretnének lenni■ Dudás Ferenc érdek’ödött is Lakatos növendéknél: „Aztán mondd csak... Nem nagyon nehéz?“ Az meg visszaem­lékezett rá, hogy mit mondott neki Szabó István, a párttitkár, mikor ö kérdezte ugyanezt... Vissza. emlékezett rá és éppen úgy léiéit: — Megálltad a helyed itt, meglátod, ott is megállod majd a helyed! Persze sokat kell tanul­nod. de segítenek az e’vlársak ... Ne félj semmi toll " Gyorsan elszalad az idő, a szabadság ideje. Lakatos Lajos növendék visszatért egységéhez és vele együtt érkezett meg az egységhez a mágocsi púrttitkúr elvtárs levele: ,,Lakatos elvtárs becsület tel elvégezte a rábízott pártmunkál ■. “ De azért nem tudta kiverni a fejéből a falut, a termelőszö­vetkezetet, meg a fiatalokat. Elm.ent az egység politikai tisztjéhez, megkérdezte: ~ Kimehetnénk e egyszer Mágocsra a nővén. dékekkel — segíteni az aratást? A tiszt elvtárs elmosolyodott, hisz ismeri ő a harcosokat, tudja kérés nélkül, hogv ott szeret­nének lenni ők is most a munka mellett, mégis megrázta lejét: — Nem lehet Lakatos elvtárs. nem leheti Ná lünk is aratás tesz nemsokára: avatás! Azután mennyi még a kapálnivaló, a dudva, amit ki kell gyomlálnunk, sok az anyag, meg ott vannak a fiatalok! Maga szervezte meg a versenyt.. . írjon nekik, kérdezze meg. hogyan ni gy a munka, írja meg nekik, hogy innen figyeljük, elsők lesznek e a versenyben' Ln halon 3i ti re fi ti l: nxota megírta a trrrtef Lalán már postára is adta. Folyik a verseny a tisztiiskolán és a terme'ószövetkezetben egyaránt. Folyik a verseny a győzelmes aratásért. Hírek a másodvetésrol A málomi 1. típusú Petőit termelő szövetkezeti csoport tagsága az ára- tás után azonnal elvégezte a tarló' hántást és a vetést. A vetőmagot i már az elmúlt évben biztosították üia- guknak. * A királyegyházai Kossuth iszcs tag­jai is meggyőződtek arról, hogy Rá­kosi elvtárs a dolgozó parasztság ja- ,vát akarta, amikor azt tanácsolta, hogy vessenek minéL több másodnö. vényt, Tervük szerint 26 hold másod- növényt kellett volna vetniök, de ők harminchat holdat vetettek el az árpa maratása után. Más termelőcsoportofc kövessék a jó példát. * Sósver tikén a másodvetésben a me­zőgazdasági állandó bizottság elnöke m“üat példát. Másodvetésü kukoricáié már ki is kelt és szép fejlődésnek du't. • A tótszentgyörgyi Aranykalász a»- meilőcsioportban csütörtökön befejez­ték az aratást. Az aratással egyidő- ben negyven hold tarlóhánlási vé­geztek el és másod növényeiket is el­vetették. * Huszonkét hold tarlóhántást és lé hold rriásodvetést végzett e/ eddig • kárászpuszlaj Tavasz tszcs tagsága ■* másodveíést tolytatják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents