Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-19 / 142. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBAPT« Ttm Farge beszélgetése John Quinn, Irgságba esett ame­rikai r«p5lőiőh»dnaggyal. (2. o.) — Max Reim«cn lelep­lezi Fette újabb árulását.. (2. o-l — A Tito-klikk újabb provokációja. (2. o.) — A mágocsi egységes párlszerve. zet az aratásra készíti elő a falu dolgozóit. (3. o.) — A gépek gyors kihasználásával segítik az aratást a Gép. javító Vállalat do’gozói. Í3. o.) — így javítják ki a hibá­kat a Komlói Építési Vállalatnál. (3. o.) — Az Állam’ Faluszínház Baranyában. (4. o.) I AI MDP BARANVAMECYEI P A' RTBI Z O TT JÁCÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM AHA 50 FILI.É1S CSÜTÖRTÖK, 1952 JUNIUS 1» Művezetőink a terv teljesítéséért A minisztertanácsnak a művezes tök jogairól és kötelességeiről ho­lott határozata megállapította, hogy „felemelt ötéves tervünk tel­jesítése még nagyobb feladatokat ró a művezetőkre és mesterekre.“ A munkaverseny feltételeinek biz­tosítása a műszaki vezetők, első­sorban a művezetők kötelessége. Elsősorban tőlük függ, hogy a veze­tésük alatt álló termelési részleg­ben’ a fizikai dolgozók milyen eredményesen tudnak harcolni a kitűzött célok eléréséért, tőlük függ, hogy idejében megszűnnek-e azok a hibák, amelyek a műhe­lyen belül a verseny, a termelés Zavartalan menetét akadályozzák. A művezetők napról-napra na­gyobb felelősségérzettel látják el feladataikat, r.apróhnapra jobban felismerik, milyen nagy és meg­tisztelő feladatot bízott rájuk dol­gozó népünk állama a tervek telje­sítésében. Ez a fokozott felelősség- érzet jutott kifejezésre nemrégi­ben Deák János, a MÁVAG szer­számgyár forgácsoló műhelye mű­vezetőjének felhívásában, amelyet az ország valamennyi, művezetőjén hez intézett. Deák elvtárs megfi­gyelte, hogy műhelyét 15—20 szá­zalékos veszteség éri a hiányzások; ból, lógásokból és belső lazaságok­ból folyó időkiesések következté­ben1. Ezért felhívásában mint első és legfontosabb feladatot a munka- fegyelem megszilárdítását jelölte meg. Felhívásában ezt írta: „A fegyel­mezetlenek, későnjárók, lógósok el­len következetesen harcolni fogok, élni fogok a minisztertanács adta jogommal és azt öntudatosan, ha­tározottsággal alkalmazni fogom. Biztosítani fogom a munkaidő tel­jes kihasználását. A pártszervezet által kezdeményezett „tízperces mozgalom“ szélesítése és a munka­idő teljes kihasználásának ellenőr­zése érdekében naponként, grafiko» non fogom kimutatni a gépek ter­helési százalékát." Deák elvtárs kezdeményezése hamar visszhangra talált az egész országban és megyénkben is több üzemben átvették ezt a nagyszerű versenymozgalmat. Hiba volt azon­ban, hogy a kezdeti lelkesedés ké­sőbb lelohadt, nem ápolták tovább Deák elvtárs kezdeményezését és már sokhelyütt teljesen elsikkadt, így például a komlói nagy építke­zéseken csak elvétve lehet egy- egy olyan munkavezetőt találni, mint Merk Ferenc sztahánovista, aki szívügyének érzi a maga terü­letén a munkafegyelem megszilár­dítását és a munkaverseny kibonta­kozását. Merk elvtárs munkaterü­letén nem tűr meg lazaságot, s jó szakmai előrelátással biztosítja a dolgozók állandó foglalkoztatottsá­gát, A jó művezető feladata, hogy ne csak megkövetelje a fegyelmet, hanem a fegyelmezett, jó munka előfeltételeit is megteremtse. Olyan munkaterületen nem lehet tervsze­rű, jó munkát végezni, nem lehet továbbfejleszteni a szocialista mun: kaversenyt, ahol a művezető nem készíti elő alaposan a következő munkaterületet, s ahol — mint a kökönyösi építkezésen is, — több­ször előfordul, hogy az egymással versenyben álló brigádoknak ha­barcshiány miatt abba kell hagy­atok a munkát. Ä művezetők a ma­guk területén felelősek azért, hogy a munkaverseny jó megszervezésé­nek eredményeként teljesíthető, sőt túlteljesíthető is legyen a terv. De ha az ilyen apró akadályokat sem tudják elgördíteni a dolgozók fo­lyamatos munkája elől, akkor aka­dályozói lesznek a tervnek. Ez meglátszik a kökönyösi Beloian- nisz-brigád munkáján is. A fiata­lok nagy lelkesedéssel csatlakoztak a százméteres feltárási mozgalom; hoz és Komló építésének meggyor­sítása érdekében vállalták. hogy napi kétezer téglát falaznak el fe­jenként. Ezt a vállalásukat a DISZ fiatalok nem teljesíthették minden­nap, pedig bebizonyították, hogy kénesek rá. Az oka az volt, hogy sokszor álltak habarcshiány miatt. Helyes, ha a művezető grafikon- szérűén vezeti a dolgozók elért eredményeit és állandóan ellenőr­zi előmenetelüket. Ha az eredmé­nyeket naponta értékelik és jól ve­zetik a grafikont, a grafikon vizs­gálata módot ad a mutatkozó hi­bák gyors kijavítására. A műveze­tőknek ismerniük kell a dolgozók képességeit, a szabadságolási tér» veket, hogy a tervteljesités érdeké­ben helyesen tudjanak gazdálkod­ni a rendelkezésükre álló munka­erővel. Az a művezető, aki jól látja el feladatát, elősegítheti a párt és szakszervezet felvilágosító munkáját azáltal, hogy rendelke­zésükre bocsátja a termelésben szerzett tapasztalatait. Ugyanakkor pártszervezeteinknek a legmesszebbmenőkig kell támo- gatniok a művezetőket abban, hogy kötelességüket eredményesen telje­síthessék. A pártszervezetek ezt a támogatást csak úgy tudják meg­adni, ha ismerik a művezetők fel­adatait, ha tisztában vannak jogaik­kal és kötelességeikkel. Tanulmá­nyozzák üzemi pártszervezeteink a művezetőket foglalkoztató kérdése; két, vonják szorosra a kapcsolatot a termelés közvetlen parancsnokai­val, tanácsokkal, iránymutatással segítsék őket, hogy még eredmé­nyesebben megállhassák helyüket abban a küzdelemben, amelyet min^ eéy-egy üzemrészleg műszaki veze­tői, a terv teljesítése érdekében folytatnak. ELVESZTETTÉK AZ ESZÜKET Eisenhower tábornok kijelentette: „Mivel a mi Államunk egyesített., Uralkodhat az egész világon“. Ha eay vadállatot megölnek, a többi vadállat elkerüli az emberi lakóhelyet: okos félelem állítja meg őket. Régen volt, hogy egy őrült őrvezető világuralomról ordítozott? Régen volt, hogy en­nek az őrültnek a hordáit szétverték az orosz mezőkön? Régen volt, hogy a világuralom követelője egy berlini pincében fejezte be napjait? Lám, egy amerikai tábornok ugyanígy beszél a világuralomról. Eszébe juthatna, hogy az ilyen beszédek egyenesen a méregfiolához vagy a kötélhez vezet­nek. De ők nem emlékeznek , nem mérlegelnek, nem gondolkoznak. Töb­bet vesztettek, mint Kínát: elvesztették az eszüket. Nem hiszem, hogy sikerül nekik kitervelt gonosztettüket végrehajtani. Meg fogja állítani őket a szabad népek ereje — Sanghaitól Prágáig, Mur- manszktól Tiranáig. Meg fogja állítani őket az ősi és dicső Európa vala­mennyi népének ellenállása. Meg fogják állítani őket Amerika egyszerű emberei: akik még nem mondták ki az utolsó szót. A tábornokok beszél, hatnék a katonák helyett, do ez nem jelenti azt, hogy a katonák elmennek majd meghalni a pöffeszkedő és kapzsi tábornokokért. ILJA ERENBURG. Keményen küzd az elsőségért a Petőti-aknai Ituzsi-esapat A MESZHAHT-aknák bányá­szai továbbra is sikeresen alkal­mazzák a szovjet fejtőkalapácso­kat és Rufli elvtárs új munka­módszerét. Nap, mint nap kiemel­kedő termelési eredményeket ér­nek el. Azonban ezek az eredmé­nyek figyelmeztetik őket arra, hogy nincs semmi okuk az elbi- zakodásra. Továbbra is lelkesen kell harcolniok e mozgalom győ­zelméért. István-akán Tavasz Lajos fej­tési brigádjának tagjai a hét­fői 147.7 százalékos teljesít­ményükkel szemben a ked­di napon csak 138.6 százalékos tervteljesítést értek el. Ez annyit jelent, hogy a keddi napon 9.1 százalékkal kevesebb szenet adtak népgazdaságunknak. A Tavasz-brigáa 138.6 százalékos eredménye arra figyelmezteti a csapat tagjait, hogy nem szabad elbizakodni az elért eredmények­nél. Az elbizakodottság súlyos ká­rokat okozhat termelésükben. Kü­lönösen most kell vigyázniok, mert a második bányásznap tisz­teletére 180 százalékos tervteíje- sítás^ vállaltak. Ezért a 180 szá­zalékért keményen meg is kell küzdeniök a brigád tagjainak. Bátran nézzenek szembe a nehéz­ségekkel és győzzek le azokat. A Tavasz-brigád tagjai már eddig is értek el szép eredményeket. Jó munkájukkal bebizonyították, hogy szavukra lehet építeni. Amit egyszer vállaltak, azt tel­jesítették is. A MESZHART bá­nyászok előtt be kell bizonyíta- niok, hogy méltók jó hírnevükre. Induljanak harcba a bányásznap tiszteletére tett vállalásaik telje­sítésére. Biztosak vagyunk benne, hogy ez a harc a Tavasz brigád győzelmével fog végződni. A Petőfi-aknai Duzst István brigád tagjai jól vizsgáztak a nehézségek leküzdésében. A hétfői napon a brigád tagjai egy emberkent harcoltak azért, hogy fejtésüket ismét termelő­képesre tudják tenni. Nem volt különbség a vájár és csillés kö­zött Az egyik támfal vert a má­sik fapilléreket rakott, de a cél közös volt: másnap megkezdhes­sék a termelést Egy pillanatra sem gondoltak arra, hogy áten­gedjék az első helyezést a Tavasz­brigádnak. Áldozatkész munká­juknak meg is lett az eredménye, mert a keddi napon ismét meg­kezdhették a termelőmunkát. Ezen a napou a hétfői 48 százalé­kos eredményükkel szemben 121.8 százalékra teljesítették előirány­zatukat Azonban még távol áll­nak a 150 százaléktól, melyet a második bányásznap tiszteletére vállaltak. Ez a távolság nem olyan nagy, hogy a brigád tag­jai ne tudnák leküzdeni. Csak akarni kell. Minden erejüket lat- bavetve induljanak harcba a vál­lalásuk teljesítéséért. Bizonyítsák be a Tavasz-bri­gád tagjainak, hogy a Duzsi csapat amit vállal, amire sza­vát adja, azt becsülettel tel­jesíti is. Ha mérlegre tesszük a két bri­gád párosversenyének keddi ered­ményeit, a mérleg a Duzsi-brigád felé billen. A hétfői eredményhez viszonyítva a Tavasz-brigádnak csökkent, viszont a Duzsi-csapat- nak emelkedett a termelése. De bátran elmondhatjuk, hogy egyik csapatnak sinos oka az elblzako- dásra. Kissé távol állnak még kitűzött céljuktól. Tavasz- és Du­zsi-brigád tagjai, harcoljatok kö­vetkezetesen a második bányász­nap tiszteletére tett vállalásaitok teljesítéséért! LEGYŐZTÉK AZ AKADÁLYOKAT Amikor a m-egyei béketálálkoró tlsztoleoére mogszülemeH Köwión Moh már István DlSZ-fiatal kezdeményezé­sére a 100 méteres feltárási mozga­lom, a Kossuth aknai DlSZ.brigádok i* bejelentették csatlakozásukat. A kilences csapati Tresztotyák, Magyar és Andrások DlSZ-brigádO’k tagjai megfogadták, hogy új munkahelyükön ők i* 100 méter vágatot hajtanak íki, a június hónapban. Május uto’só napjaiban is lelkesen végezték munkájukat, igyekeztek, hogy kikerüljenek az üreg munkából június elsejére. And­rások e’lvtárs május 30 án örömmel jelentette az aknai DlSZ.binottságom, hogy átértek aiz öreg munkán s már semmi akadály nem 411 a 100 méteres mozgalom megvalósítása útjában. Ami ezután történt arról Fock György elvtára az aknai DiSZ-bizott- ság titkára így számol be. A mozgalom beindulásának első napján a brigádok megcsinálták az előírt 4.5 métert. A második nap azonban ez már nem sikerült. A ha­todik szinti szállító vágaton ebben az időben építették át a vasutat faz új szélesebb nyomtávra és ennek követ­keztében a brigádok üreshiánnyal küz­döttek. Előfordult, hogy emiatt 20— 30 percig is tétlenül kellett átfuttok. De nemcsak ürest, hanem megfelelő mennyiségű faanyagot sem kaptak. A későbbi műszakokon nem egyszer előfordult az is. hogy a szabályozási munkákat is a DlSZ-brigádoknaik kel­lett elvégezniük. Természetesen ilyen, kor nem valósították meg a ciklusos ütemtervben előírtakat s ár. plső na­pokban úgy látszott, nem tudják tel. jesíteni vállo'á.sukat. Az első körtet vezetői s maga Szi­lágyi elvtárs a mozgalom megindulá­sa előtt határozott ígéretet tettek, hogy minden műszaki feltételt bizto­si tanaik, • azonban ezt nem váltották valóra. Sőt a hiányosságok egyre szaporodtak. Hatodikén reggel Szi. lágyi elvtárs, az I. körlet vezetője munkahelyén Iá tog,aitta meg a Treszte nyák brigádot. „Tresztenyák elvtárs, — szó.ítoM’a meg a brigádvezetőt, — tartsanak kicsit balra a vágat kihat. fásával!‘‘ Tudomásul vették az utasítást és a munkát eszerint végezték tovább. Nemsokára azonban meglátogatta őket Ebergényi munkatárs, az üzemvezető helyettese. „Tresztenyák elvlárs, — szólt ő is, — forduljanak jobbra a {vágattal!1' Nekünk mindegy — gondolták ma­gukban a brigád tagjai és ezután így dolgoztak. Amikor megjött a váltás, Tresztenyák elvtárs még szólt is Magyar élvtársnak, a második har. mad brigád vezetőjének: .,Te Béla, az a parancs, hogy jobbra kell tartani.“1 Az utasítást azonban nem lehetett megvalósítani. A Magyar-brigád dol­gozói hamarosan „beértek az örag- munkába “ A műszak leteltével jelen­tették eat a kör etvezetönek. Szilágyi elvtárs utasítására azután kijavították a hibát és hozzákezdtek az ercszikie hajításához. Azonban itt is csak egy nap tudtak elérni öt méteres teljesít, ményt, mert hamarosan betört a víz a vágatba. A DISZ brigádok tagjai kezdték elveszíteni a kedvüket. A hiányosságok elleni küzdelemben kö- zel fél hónapot veszítettek s egyre többen aizon a véleményen voltak: „Úgysem tudjuk teljesíteni vállalá­sunkat!“ Még Szilágyi elvtárs i* azon a véleményen volt. hogy „leg­jobb lett volna el sem kezdeni a 100 méteres mozgalmat, most itt vannak az akadályok Az aknai pártbizottság és DISZ- bizottság tagjai azonban egyre több. szőr keresték fel a munkahelyükön a fiatalokat, beszélgettek velük a 100 méteres mozgalomról, arról, hogy Mol­nár István brigádja milyen kiemelke­dő eredményeket ér eí, hogy nem szabad a nehézségek előtt meghátrálni, hanem harcolni kell amok ’leküzdésé­ért. Szombaton a főtéren találkoztam Magyar Bélával, örömmel újságolta, hogy náluk volt Papp elvtára, a párt­bizottság titkára és azt mondta, hogy most már legyőztük a nehézségeket és ha jól nekigyürkőzünk a munká­nak, még meg lehet a 100 méter. Tu­dod holnap 18 csillét szállítunk -— búcsúzott el tőlem nagy boldogan. Másnap 21) csillét szállítottak. Azóta itt jól*dolgoznak a Magyar- 'brigád tagjai. Mint gyerekek az aján­déknak, úgy örülnek, ha egy-cgy csil­le szénnel többet tudnak termelni. A pártbizottság és a DISZ bizottság együttes munkája eredményéül egyre inkább megszilárdul már bennük a hit, hogy » mozgalmat meg iehet ná­luk is valósítani. Azonban es még nem elég. A siker titka mindenkor ab­ban van és ez különösen áll a DÍSZ fiatalokra. — hogy szilárdan hisz- nek-e' munkájuk eredményében, hogy áldozatkészen és lelkesen harcolnak-e a nehézségek ellen a cél megvalósítá­sáért, hogy elegendő támogatást kap­nak. e a pártszervezettől, a műszaki vezetőktől. DISZ-fiataljaink példaképei a Komszomol tagjai a példák százain és ezrein keresztül bizonyították már be, hogy áldozat­kész, lelkes segítői a Bolsevik Párt­nak, hogy a fiatalok mindenkor é* mindenütt a legnehezebb feladatok megoldását vállalták. A magnyito- sztroji Komszomol tagjai arra vállal­koztak, hogy felépítik a világ egyik leghatalmasabb olvasztókohóját. A ko­hóépítés munkálatai egyetlen napon át sem szüneteltek, még a negyven- fokos hidegben is folytatódtak," ami­kor a szegecseié® megfagyott a szél­ben. A 2. számú kohó rekordidő alatt elkészült és a „Komszomolka“ nevet kapta.“ A Komszomol tagjai mindenkor azt a munkát végzik, amelyet a párt döntőnek tart. ahol & munka vasta­gabb felét kell megfogni, ahol szükeér van az ifjú erejükre. Ezt a példát kell követni a Kos- svth-aknni DISZ brigádnak is. Rájuk nagy szükség van Kossuth-aknán. Az a vágat, de a többi is, amit hajtanak és amit hajtani fognak, biztosítékot jelent, hagy a Sztálin Vasművet idő­ben és elegendő mennyiségű kokszol­ható szénnel elláthassuk. A DIS7, fiatalok lelkes kezdeményezésének győzelmet kell hoznia. Ezt azonban osak úgy érhetik el, ha a pártszerve­zet segítségével minden Kossuth- aknai bányász, minden műszáki veze­tő megismeri a fiatalok termelőmun­kájának jelentőségét, ha segítik ezek­nek a kezdeményezéseknek a megva­lósítását, ha így Kossuth-aknán Is a termelés rohamcsapatát a DISZ fia­talok képezik. Sok és szívós munkát igényel az, — mint Zsdánov elvtár* mondta — hogy „a szocializmus épí­tőinek olyan kiváló törzsét hozzuk létre, amely hisz ügyünk diadalma« voltában, amely bátor és nem riad vissza semmiféle nehézségtől, hanem kész bármilyen nehézségen faluik ere. kedni.“ Csordos

Next

/
Thumbnails
Contents