Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-19 / 142. szám

2 NAPLÓ 1952 JUNIUS 19 Yves Farge beszélgetése John Quinn, fogságba esett amerikai repülőfőhadnaggyal Peking (Uj Kína) Yves Farge, a Béke Vjlágtanáos irodájának tagja, a Francia Országos Béketanáos el­nöke egy északkoreai hadifogolytábor­ban beszélgetést folytatott John Quinn amerikai repülőfőhadnaggyal, aki ré6Ztvett amerikai baktérium tá­madásokban. A beszélgetés egyes részleteit az alábbiakban közöljük: Farge: Az ön vallomása elsőrendű fontosságú, mert megcáfolhatatlanul bizonyítja, hogy <az amerikai fegy­veres erők baktériumháborút kezdtek Koreában és Északkelet-Kínában. ön vallomásával kiérdemelte a baktérium­háború ellen harcoló tisztességes em­berek megbecsülését. Első kérdésem önhöz a következő: Mi bírta rá önt vallomásának megtételére?“ Quinn: „Főként a lelkiismeretem. Meggyőződésem, hogy a hadviselésnek ez a módja helytelen. Hozzájárult azonban az a jó bánásmód, amelyben a hadifoglyokat részítik“1. Farge: „Ezek szerint tehát önt sem­miféle kínzásnak, semmiféle erkölcsi, vagy fizikai erőszaknak nem vetik alá?" Quinn: „Nem. Mind a mai napig változatlanul jó bánásmódban része­sítettek és vallomásom a legcseké­lyebb mértékben sem érintette ezt a jó bánásmódot." Farge: „ön tehát úgy véli: Ha vala­ki meg akarja őrizni becsületét, akkor kötelessége, hogy leleplezze és meg­bélyegezze a háborús bűncselekménye­ket?“ Quinn: „Igán. Mindig tudatában voltam, hogy a hadviselésnek ez a módja milyen szörnyű katasztrófát zúdít az emberiségre. Most azonban ihár azt is megértem, hogy gátat kell vetni az efajta hadviselésnek. Kínai fisz tekkel folytatott beszélgetéseim so­rán felismertem, hogy nekem is részt kell vennem a baktériumháború törvé­nyen kívül helyezéséért vívott küz­delemben. Végül Í3 meggyőződtem, a kínai népi önkénteseknek azért van szükségük (vallomásomra, hogy azt a világ népeinek érdekében használ­ják fel és hogy vallomáson az Egye­sült Államok népének és a világ ösz- szes népeinek egyaránt javára szol­gál. Meggyőződtem, hogy nem az Egyesült Államok népe, hanem csupán egy markonyi — magát amerikainak nevező — eszétvesztett ember ellen vallók. Farge: „önnel el akarták hitetni, hogy a sárga fajhoz tartozó emberek alacsonyabbrendűek és hogy a kom- munistákat megvetés illeti, ön lelep­lezte ezt a hazugságot, amikor val­lomásában kijelentette, hogy hadifo­goly bajtársai jó bánásmódban része­sülnek. Most valamennyiünk számára a legfontosabb, hogy olyan módon harcoljunk a háborús propaganda el­len, hogy minden ember Önhöz hason­ló elszántsággal vegyen részt ebben a harcban." Quinn: „Teljesen egyetértek önnel. Harcolnunk kell a faji megkülönböz­tetés és a gyűlölet ellen." Farge: „Vallomásában ön megneve­zett 21 tisztet, katonát, és polgári sze­mélyt, akik — önhöz hasonlóan — tudomással bírtak a baktériumháború előkészítéséről és többen közülük részt is vettek baktériumtámadásokban, A legmélyebb komolysággal állítja ön, hogy az ön által említett nevek pon­tosak, hogy ezek az emberek valóban léteznek, hogy az ön bajtársai vol­tak?" Quinn: „Ezek az emberek valóban léteznek és bajtársaim voltak. A ne­vek, amelyeket említettem, legjobb tudomásom szerint mind pontosak." Farge: ,,Magától értetődik, hogy mindazok, kiket ön említett, nem fed­hetik fel szabadon az igazságot. Fel­tételezhető, hogy sok amerikainak van tudomása ugyanarról, amit ön tud. Hajlandó lenile ön felhívni ezeket az amerikaiakat, hogy vegyék ki részü­ket az emberiséget fenyegető veszély elhárításából?" Quinn: „Nemcsak ezekhez az embe­rükhöz fordulok felhívással, hanem mindenkihez, aki segíteni tud abban, hogy a bakteriológiai hadviselést egy szersmindekorra törvényen kívül he­lyezzük. Még sohasem hallottam olyan vallásról, amely a polgári lakosság tömeges pusztítására legalkalmasabb fegyver használatát szorgalmazná.“1 Farge: „ön vallásos ember?" Quinn: „Igen. katolikus vagyok“. Fürge: „Van tudomása arról, hoay sok katolikus hívő, pap és szerzetes tagja a békemozgalomnak?" Quinn: „Igen, de csak fogságba- esésem után szereztem erről tudo­mást." Farge: „Szívesen venné ön, ha ma, gammal vinném levelét és Európából feleségéhez továbbítanám, ha megír­nám neki, hogy beszéltem önnel és jó egészségben találtam?" Quinn: „Igen, nagyon örülnék en­nek'1. Farge: „John Quinn, a békeharc nagy bátorságot követel. Mindannyi­unknak mindent meg heti tennünk a baktériumháború és az azt elködösítő hazugságok leleplezésére, ön nagy szolgálatokat tett a világ népeinek és mindenekelőtt az Amerikai Egye­sült Államok népének." A párbeszédről magnetofon felvétel készült. A török „börtön-demokrácia“ Menderesz török miniszterelnök nemrég párját ritkító nyilatkozó' tot tett a török „demokráciáról.“ Kijelentette, hogy a török „demo­krácia" olyan demokrácia, amely „ragyogásával elvakítja az egész világot.“ Ez a cifra kijelentés május 9-én hangzott el a török képvíselő- házbau Utána Menderesz elhatározta, hogy bebizonyítja: a török kar-, mánykörök szavai nem különböznek tetteiktől. Még egy hét sem telt el Menderesz képviselőházi felszólalása után, amikor a „Dzstim- huriet" című lap közölte, hogy a kormány tízéves tervet focgadott elv a börtönök építésébe egész Törökországban... : A dolog lényege az, hogy a meglévő börtönök, amelyeket ez « „ragyogó demokrácia" a szultáni Törökországtól örökölt, régóta zsú» folásig tele varrnak. Külföldi sajtójelentések szerint a törők börtönökj ben 39.000 politikai fogoly sínylődik. Az országban „börtönválsáé keletkezett: nincs hova zárni az embereket. Az avatatlan olvasóban csodálkozást kelthet a törökországi börtön ház. De,hát a „ragyogó török demokráciának" annyi ellensége van! Itt van például Abedin Díno, az ismert művész, aki ellen az ügyészség vizsgálatot indíttatott. A tapasztalt rendőrkopók ugyanis felfedezték, hogy Díno kerámián van valami, ami a sarlóra és a ka­lapácsra emlékeztet. A török munkások ugyan kalapáccsal dolgoz­nak, a török parasztasszonyok pedig sarlóval aratnak, mégis a kerá­miákon talált rajzok alapján a művész ellen vádat emeltek „kommu­nista propaganda" miatt... De mit is akarunk a művész Dinotól, amikor a török „demo­kráciának" olyan „ellenségei" vannak, mint négy 12 esztendős fiú, akiket ez év márciusában börtönöztek be! Ezek a fiúk „veszélyeseb­bek", mint Dino: Nazim Hikmet verseit terjesztették Isztambulban! Vagy itt vannak az izmiri utcaseprők, akik május elején sztrájkba- léptek. Munkabéremelést követellek. Őket természetesen ugyanúgy börtönbe zárták, mint Kizmazli falu parasztjait, akik földet kértek, hogy vethessenek. Végül itt vannak az Atatürk nevét viselő líceum diákjai, akik demokratikus jelszavakat írtak az iskola falaira. Őket egyelőre még nem vetették börtönbe: a rendőrségi szakértők most ta­nulmányozzák az intézet diákjainak írását, hogy megállapítsák, kik írták a falakra a jelszavakat és azután letartóztathassák a tetteseket A „ragyogó demokráca" vezetői tízéves tervet készítettek bőr* tönök építésére. Úgy látszik, nem akarják megérteni ezt az egyszerű igazságot: építhetnek Törökországban annyi börtönt, amennyit csak akarnak, mindig lesznek az országban olyan munkások, akik harcol­nak jogaikért, parasztok, akik földet követelnek, diákok, akik a béke mellett szállnak síkra, gyermekek, akik Nazim Hikmet verseit olvas­sák. Számuk napról-napra nagyobb lesz, mert nem lehet építeni olyan börtönt, ahová az egész népet be lehetne zárni. Max Reimann leleplezi Fette ú Düsseldorf (ADN): Max Reimann, a lémet Kommunista Párt elnöke a •rcies Voilk.ban cikket írt a Fette s Adenauer között létrejött megállta, »odásról, amelyben a többi között le- aögezi: Fette megígérte Adenau ennek, hogy em harcol a reakciós üzemi szia- ilyzat törvény élőén. Adenauer ép­en ért akarta, mert nyugalomra van ükségie, hogy a háborús különszer. ádést a legnagyobb csendben rátá­ké Itathassa. Adenauer úgy véli, ha i háborús különszerződést ratiíikál- jk, további népellenes intézkedése- ' et hozhat. A munkásság már eleve felismerte z összefüggést a7 üzemi szabályzat *rvón-y és a háborús különszerződés űzött és a munkásoknak teljesen gazuk van amikor azt mondják, logy az üzemi szabályzattörvény nem giyéb, mint a különszerződés végre- laj’tásia az üzemekben. Adenauer és a háborús politikusok z üzemi szabályzattörvénnyel el .karják. venni a munkásosztály harci zszközeit, az üzemi bizottságokat és a szakszervezeti szervezeteket. A Német Szakszervezeti Szövetség vezetősége, élén Féltével beleegyezett abba, hogy gazdasági tanácsot alakít, sanak, amelynek az lesz a feladata, hogy biztosítsa a zavartalan átállítást a fegyverkezési termelésre és a hábo, rús gazdálkodásra. A gazdasági ta­nács a szakszervezeteket a háborús politika szolgálatába akarja állítani. A szakszervezeti tagok azonban nem tűrhetik — állapítja meg a továbbiak­ban Max Reih&ann, — hogy néhány vezető a legdurvább an megsértse ér­dekeiket. Sürgősebb, mint valaha, hogy a szociáldemokraták,, kommunisták, ke. resztények és pártonkívüliek rész­vételével megteremtsük a munkások egységes harci frontját. Nem szabad abbahagynunk a sztrájkokat, tünte­téseket, hanem szélesítenünk és erő­sítenünk kell azokat. Az üzemekben folytatandó harc a háborús különszer­ződés élten, szorosan összefügg az jabb árulását üzemi szabályzattörvény elleni har. cai és a munkásoknak a gazdasági követeléseikért vívott küzdelmével. Válság a bonni kormánykoalíción belül Berlin (MTI): A nyugatnémetorszá gii polgári sajtó közleményei mind­inkább atzt mutatják, hog.y a külön­szerződés és az úgynevezett európai védelmi 'egyezmény aláírása nem­csak a lakosság egyöntetű éllenál’.á. sát váltotta ki Adenauer nemzetáruló politikájával szemben, hanem súlyos válságot idézett elő a bonni koalíción, sőt ae Adenauer-ko rmányon bélül is. A Düsseldorfban megjelenő Welt am Sonnabend megállapítja, hogy Adenauer politikája súlyos válságba jutott. Adenauert megfontolásra kell, hogy késztesse az a körülmény, hogy a kormánypártok képviselői, sőt a kormány tagjai között is bőven akad­nak olyan-ok, akik helytelenítik a kan­cellár kü> és belpolitikáját. Patinaud kommunista képviselő nyilatkozata a nemzetgyűlésben Jacques Duclos interpellációs kérelméről Párás (MTI): A francia nemzetgyű. ás kedd esti ülésén Marius Patinaud •í Kommunista Párt nevében nyilat- ozato-t tett Jacques Duclos in tér p el _ ációs kérelmével kapcsolatban. Rámutatott, milyen veszélyes a pol­gári szabadságjogok szempontjából a emzetgyülési képviselő csoportok .nőkéinek határozata, amely Jacques )ualos interpellációs kérelmét „elfo- adhatatlannak" minősítette és nem 'ette fél a napirendre. A közvélemény ’elhábojodotlan elítéli azt a tényt, tögy a kormány börtönbe vetette a Szófia (MTI): A Rabotnicscszko Öel), a Bolgár Kommunista Párt köz. Dönti lapja a Tilo-banda újabb pro vakációjával foglalkozik A lap töb bek között ezeket írja: Még a burzsoá lapok is kénytelenek elismerni, hogy Párisban évek óla •tem vo'tak olyan tiltakozó tünteté. lek, mint most. A Pinay-kormány tokezer rendőrt mozgósított, sok tűn letőt letartóztattak. Mindezekről, a francia nép nagy 'ittakozó gyűléseiről, a sokszázezres tztrájkoló tömegről a belgrádi laká- ok a Borba című lapban azt írják, tőgy „néhány tüntető csoport meg '■Jsérelte, hogy áthaladjon a téren, de i rendőrség visszaszorította őket. 'A tüntetőcsoportokból sok revolver. övést adtak le.‘‘ Titóék nyíltan és Iqlrcérlhcletlenüt i tegnapelőtti náci.együltműküdő Pi baloldali ellenzék vezérét, Franciaor. szag első pártjának titkárát és meg­tagadja tőle azt a jogot, hogy a nem. zetgyűlés előtt bebizonyítsa az ellene emelt vádak hazug voltát. A kor­mány attól fél, hogy Duclos az egész francia nép előtt bebizonyítja a inai' kormánypolitika nemzetellenes jelle­gét. Marius Patinaud végül kijelentette: követeljük, hogy a Duclos.üggye) kapcsolatos vitát megtartsák és azt is követeljük, hogy ez a vita Jacques Duclos részvételével történjék meg. nay oldalára állnak, aki ma az ameri­kaiak bábja. Azt írják, hogy sem a május 28 i tüntetés, sem az általános sztrájkja való felhívás nem tartalmazott sem. milé'e olyan gazdasági követelést, vagy legalább egy olyan társadalmi problémát, amely a francia munkás- osztály létérdekeit érinti. Titóék számára az olyan fogaltnak, mint becsület, nemzeti függetlenség, vagy béke, már régen értéküket vesztették Titóék lakáj és áruló lel­ke újból megmutatkozott a Francia Kommunista Párt és c francia nép hős harcával szemben tanúsított ma­gatartásukban. Titóék ismét b' bizonyíjfttták. hog az amerikai háborús gyújtogatok piszkos ügyének védelmében mindig a legreakciósabb tasiszta elemekkel j éreznek együtt, minden országban.! minden alkalommal. Eddig több, mint 303 község teljesítette Jélévi begyűjtési tervét A hizottserlésbegyüjtésben a hét első felében a legjobb eredményt Ba_ Tanya megye érte el. Javult Hajdú megye napi begyűjtési átlaga is. Ered menyesen dolgozott Somogy és Tolna megye is. A baiomfibegyüjtés újabb jó ered­ményeket hozott a hét első napjaiban, de nem javult eléggé a munka a ba- romfibegyüjtésbcn hátulkullogó Báes, Veszprém és Fejér megyében. A tojásbegyüjtést különösen Hajdú, Báes és Pest megyéknek kel! fokoz­nia. Egyre hevesebb a járások versenye. A mátészalkai, orosházi és egri járás haladnak továbbra is az élen, de a 7. helyért egyenlő eséllyel, fej-fej mellett küzd a soproni, gödöllői, gyöngyösi és hatvani járás. A községek versenyében az élen, haladó Gyűrtelek, Alsógöd, Gyálarót és Kereosend mögött az előretört Göueruazka foglalta el az 5. helyet. Editig több, mint 300 község telje­sítette első félévi begyűjtési tervét. Több'záz azoknak a községeknek a száma, amelyek négy cikkből már ele­get tettek félévi beadásuknak és egy- egy cikkből még néhány százalék van hátra, hogy teljesítsék egcsz félévi bp. adási tervüket. Indiai küldöttség a Kínai Népköztársaságb n Delhi (TASZSZ): A Blitz című in­diai folyóirat jeleníti: A Kínai Nép. köztársaságban járt Indiai kultúrkül- döttség tagjai meggyőződlek arról, hogv az amerikai csapatok baktérium- bombákat dobtak le Koreában és Ki nában A küldöttség tagjai kijelentették, hogy az indiai ludósoknak részt kell venniük a baktériumfegyver a kalma zásának kivizsgálásában. A Tito-klikk újabb provokációja „Dicsöségönyv“-ben örökíti meg a DISZ az élenjáró fiatalok kiváló teljesítményeit A Dolgozó Ifjúság Szövetsége meg­alakulásának kétéves évfordulója al­kalmából a DISZ központi vezetősége „Dicsőség Könyv"-ct alapított, amely, be évröl-évre a termelésben, a tanu­lásban, a szocializmus építésében, a béke védelmében kiváló teljesítménye­ket elért fiatalok neve kerül feljegy­Alexander London (MTI): Alexander tábornagy, angol hadügyminiszter látogatást tett Kocsedo szigetén. Mint az AFP je­lenti. Boatner tábornok, a kocsedoi hadifogolytábor parancsnoka, „tájé. kozhatta" aa angol hadügyminisztert és megemlítette, hogy a táborban feb­ruár 1 óiia százhúsz hadifoglyot ölitek tn&g és többszázat megsebesítettek. Alexandernek és kíséretének láto­gatása alatt a szomszédos tábor ha­ragjaiba zárt hadifoglyok — mint az AFP megjegyzi, — „kommunista da­lokat énekeltek." Az angol békebizottság nyilatkozata Az angol bék-eblzottság nyi-atkoza. tot adott ki, amely hangsúlyozza: élénken' rávilágít a jelenlegi veszedel­mes helyzetre -lord Alexander had­ügyminiszter Kocsedon tett kijelenté­se, amely szerint „A koreai háború kitűnő gyakorlat a szövetségesek közti együttműködésre, harmadik vi­lágháború esetére." Alexander kijelentése megmutatja, milyen köziéi vagyunk a katasztrófa, hoz. De még meg tudjuk akadályoz­ni a háború kiterjedését es fegyver- szünetet tudunk teremteni Koreában, zésre. Azoknak a fiataloknak, akik- nek kiváló eredményei elsőnek' ke­rülnek feljegyzésre a „Dicsőség Könyviben, kedden délután a DISZ székházában ünnepélye« keretek kö­zött nyújtotta át Dénes István, * DISZ főtitkára, a „Dicsőség Könvv“- be való feljegyzést igazoló emléklapot. Kocsedon ha elszántan és egységesen küzdünk ezért. Dél-Korea lakossága harcot az éhínség ellen Peking (Uj Kína): A koreai mun­káspárt lapjának jelentése szerint Szöulban Puazanban, Tegubam és más délkoreai városokban nap, mint nap, többszázan pusztulnak el éhínség és járványos megbetegedések következ­tében. A délikoreaiak fokozzák harcukat a * elnyomás és az éheatetés élen. Ez év februárjában és mAraiu®á. ban amikor a rizs ára mérhetetle­nül felszökött, — Műkpoban a nők ezrei tiltakoztak « liszimnanisfa pol­gármesternél és rizs kiutalását köve­telték. Haoipjong megyében (Dél-CsoüLa tart tömény) április végén többezer pa­raszt követelt élelmiszereket a liszin. manista hatóságoktól. Április 30-án Csocsivonban (Dél. Csungcson tartomány) több, mint kétezer paraszt megrohamozta a ü' hzinmanista városházát. A felháboro­dott parasztok hangos kiáltásokkal követelték: „Adjátok vissza elrablóit élelmiszereinket!“ Nyugatnémet kereskedelmi körök tárgyalni akarnak a Berlinben tartózkodó kínai kereskedelmi küldöttséggel Bonn (ADN) A nyugatnémet ipari ós kereskedelmi körök nem- rég Bonnban megnyílt keleti ke­reskedelmi irodája rövidesen tár­gyalásokat kezd a Berlin demo­kratikus övezetében tartózkodó kínai kereskedelmi küldöttséggel- A kereskedelmi iroda egyik szó­vivője kijelentette, hogy máris határozott elgondolások vannak a tervezett árucsere terjedelméről és kicserélendő árufajtákról. Hatalmas összegeket fordítanak a moszkvai levegő megtisztítására Moszkva (TASZSZ) Moszkvában az ipari vállalatokban tökéletes légtisz- titóberendezéseket állítottak fel, ame­lyek a távozó szennyezett levegőből kivonják a gázokat és más anyago­kat. Ez igen nagy összegbe kerül, Vz egyik moszkvai villamoserömtí 'ló'<r- tisztító berendezésére például 17 mf}. Hó rubelt fordítottak. A szovjet fő- városban 1949—1950-ben 165 és 1951- ben 142 légtisztifóberendezést helyez­tek üzembe. A berendezések nyomán a levegő portartalma Moszkvába« 1600-ben az 1940. évihez képest 08 százalékkal csökkent. A levegő ti#*' futásával jelentősen növekedett a nap' eülós ereje.

Next

/
Thumbnails
Contents