Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-15 / 139. szám
4 »ÄPtO 1952 JUNIUS 15 É P Ü L A KOMMUNIZMUS A cimljanszkájai vizierőközpont a számok tükrében] A kommunizmus újabb hata más lépést tett a megvalósulás felé. Má jus 31.én egyesült a Volga és a Don vize. Június 6-ára pedig elkészült a cimljanszkájai vizieróközporvt. Az első gőzösök elindultak a zsilipeken keresztül a két fo yó közt fekvő új tengerből és eliórték a Don alsó folyását. V. A Barabanov, a cimljanszkájai vizierőközpont építkezésének vezető je a munkálatok befejeztével a követ, kezőket mondta: — A cimljamsakájai vizieröközpont_ nők óriási népgazdasági jelentősége van. Kollektívánk 13.5 kilométer hosszú földgátat épített, amely a vasbeton bukógAtto.. együtt felemelte a Don vízszintjét és víztárolót képezett. Ezt a víztárolót a szovjet nép oimljansz kájai tengernek nevezte ei. E tenger már most több, mint 1700 négyzet kilométer területet foglal el. elegendő mennyiségű vize van a normális ha. józáshoz és a Donon túli aszályos vidék öntözéséhez. A cimljanszkájad víztáro 6 bonyolult vízgazdálkodási rendszer szive. Ebbe a rendszerbe tartozik a hajózható Volga.Don csatorna, az önlözöcsator nák, valamint a 160 000 kilowatt lel jesítniényű vizierőmü. A vízitároló építményei közé tartozik a hatalmas cimljanszkájai kikötő, a doni főcsator na zsiliipfője és a gépesített fatelep. A cimljanszkájai vizierőköepom építése során 80 millió köbméter fő det emeltünk ki. Nagyszerűen bevál tak az új földkotrógépek. Az építők a napi földkiemelésnél, alámosásnál ex talaj mozgatásnál 314.000 köbméteres csúcseredményt értek el. Gépke zeíőiulk a kramatorszki gépgyárban készült lépkedő exkavátorokkal majd. nem kétszeresen túlszárnyalták a tér vezett teljesítőképességet. Még jobb eredményeket értek el az „Uralec“ ti. pusú exkavátorokkal, amelyek napon la 5.500 köbméter földet mozgattak meg. Ez az eredmény is több mint kétszeresével szárnyalta túl a terv. szerinti teljesítőképességet. Ezenkívül óriási munkát végeztek a földgyaluk, tatajnyírók. porláldaruk és az egyéb építő gépezetek. Az elkészült alkotások szilárdságáról és hos.-zú élettartamáról meggyőzően besziélinek a vasbe’ionmunkáik méretei. Kilercvenhatezer tonna fémet szereltünk be az építmények vasbeton szerkezetébe. Ha egymás meíé len nénk a beépített armatúra vasakat, akkor 14 500 kilométer hoxszú vona. lat kapnánk. A lémen kívül 1,870.000 köbméter betont használtunk lel. Sztahanovista betonozóink kiemelkedő termelési sikeréket értek el, túlszárnyaltak minden eddigi világcsúcs- eredményt. A betonrakás napi telje sítményét 8.975 köbméterre emelték. Ezek a sikerek az összes építőfo. lyamat átfogó gépesítésének eredményei. Jótor mán kizárólag földkotrógépek végezték az óriási mennyiségű földmunkát, önműködő gyárak készi tették a betont, amelyet motoros von. tatokkal, nagy szállítószalagokkal és billenő gépkocsikkal szállítottak a munkahé yekre. A vizierőközpont nagyszabású mére tett igen jól jellemzi egy érdekes számadat.: különböző létesítményekhez 338.000 vagon építőanyagra és felszerelésre volt szükség. Gyakran előfordult, hogy naponta több. mint 1000 vagont kellet kirakni. Az építkezések történetében párái tanul álló óriási teherforgalom bonyo. ‘ódott itt le. Körülbelül ezer nagy- vállalat látta el munkánkat gépekkel, felszereléssel és anyagokkal. A gép. kocsik az ország legkülönbözőbb ré' szeiből; Moszkvából Gorkijbó’, Jaro- szlávból és Minszkből érkeztek. Elküldte számunkra nagyszerű gyártmányait Leningrád is A vízturbina kát, generátorokat, transzformátorokat és a vizierőmü, valamint a zsilipek egész felszerelését e hős város dolgozói készítették. Ragyogó siker koronázta a segítséget, amelyet az egész nép nyújtott építkezésünknek. Határidő előtt üzem belielyeztűk a cimljanszkájai vizierőm íívet. Az első gépcsoport a Rosztovenergo áramrendszer hálózatának szolgáltai ipari áramot. Sztálin e.vlárshoz intézett levelük ben büszkén jelentettük: a cimljamsz. tájai víztároló rövid idő alatt elké szüli. Minden fontos építési és szere, iésii munkát két év alatt elvégeztünk. A vízműépité.s gyakorlata ilyen gyors ütemű munkát még nem ismert sehol a világion. Csak a szovjet nép volt képes megbirkózni ilyen ütemű mun kával lángeszű vezérének, Sztálin elvlársnak irányításával. Az építészek és szobrászok a Volga. Don csatorna építészeti díszítéseiben kifejezték a szovjet nép munka■ és hadisikereit, a sztálini természetátalakítási terv nagyságát. Igein erede ti elgondo ásua'k a cimljanszkájai víz. mű művészi díszítései is. A vízgyűjtő magas partján, a földgét folytatásában gigantikus ob-eíiszik emelkedik. Talpazatánál szoborcsoportok ábrázol, ják a vizierőközpont építőinek ön. feláldozó munkáját. A vizierőmü homlokzatán öt hatalmas íva'akú fanyílás van. A bukógát vasbeton pi téréit fémből készült Mombormüveik díszítik. Mindegyik súlya meghaladja a 6 tonnát Az autóutat, földgátat, vasút; átjá rőt, zsilipeket és egyéb építményeket esle lámpák ezreinek ragyogó fénye világítja meg — fejezte be ismer tetősét V. A. Barabanov elvtárs. Előkészületek a gabonabetakarítás teljes gépesítésére a krasznotlari határvidéken ’ és szó v hozok dolgo- utézelt leveliikben vállalták, hogy az elkövetkezendő két-három évben az őszibúza hektáronkiníi terméshozamát nem kevesebb mint 26 mázsára, a rizs terméshozamát 40 mázsára és a napraforgóét 20 mázsára emelik. Ahhoz, i.' Uy sikeresen teljesíthessék vállalásit/. it, nagyban hozzájárul a betakarítási munkálatok széleskörű gépesítése. A szovjet kormány mind több és főbb előosztályú géppel látja el a mezőgazdaságot. A krasznodári határvidék gépállomásai csupán az utóbbi három év alatt 4192 tizenöt lóerős traktorral, 2670 kombájnnal és több mint 7500 egyéb mezőgazdasági géppel és felszereléssel gazdagodtak. A kubáni kolhozokban nagy. mértékben gépesítették a legnehezebb mezőgazdasági munkákat. A határvidék gépállomásain inár serényen folynak az előkészületek az aratásra és a termés betakarítására. Javítják a gépeket, terveket készítenek, rendbehozzák a cséplőgépeket és a magtisztító berendezéseket. Már szerelik a oillanyerőoel működő rostálógépeket, a kazalrakó szállítószalagokat, az önműködő mérlegeket. A kubáni kolhozparasztok megszervezik a terménybetakarítás teljes gépesítését. Az aratással egyidőben elvégzik a csépJést, a magtisztítást, megtisztítják a földeket, elvégzik a tarlóhántást és megteszik az előkészületeket az őszi vetésre. hoztagök munkáját, hanem 5-6-szoro. sával megrövidíti a munkára fordított időt és csökkenti az önköltséget. A kur- ganyini-kerület ben az elmúlt évben a magtisztítás, a szárítás, a behordás és az asztagrukás gépesítése eredményeképpen több mint 28.000 munkaegységet takarítottak meg. A gépesített szérűben mindössze 6—7 kolhoz- paraszt végzi a munkát, míg azelőtt, a kézierővel végzett munka idején 40 kolhozparaszt is dolgozott egy szérűn. A krasznodari határvidéken a múlt évben 700 szérűt gépesítettek s így körülbelül másfélmillió munkaegységet takarítottak meg. A határvidék kolhozai idén 1.900 szérűt gépesítenek. A szükséges gépek és szerkezetek nagyrészét csaknem kizárólag helyi nyersanyagból készítik. Az elmúlt évben a beszkorb- nyenszki gépállomás vezette be először széleskörűen a gabona betakarítás futószalag-rendszerét. A gabona betakarításán kívül teljesen gépesítették a magtisztítási, a szárítási, az összes szállítási munkákat, úgyszintén a szalma és a pelyva összegyűjtését és kazalba, illetve kupacba rakását. A teljes gépesítéssel hat-nyolcszorosával csökkentették a munka- fordítást. teljes gépe______________________sítése biztosítékot nyújt arra, hogy a kubáni kolhozparasztok teljesíteni tudjáik Sztálin elvtársnak tett ígéretüket. A k ubáni ho'bozok zói Sztálin elvtárshoz i | A te mésbetaherbáa Vahtang Ananvnn ormány író ,.Kgy vadász elbeszéléseiből" című könyvéből. mull esmtendöben a kara- bahljári erdőbe mentünk vadászatra. Hz az erdő híres vad gyümölcseiről: almájáról és körtéjéről, naspolyájává! és somjáról. Tölgyfája is sok oan. Az almát és körtét a medvék, a makkot pedig a vaddisznók szeretik. így az erdő sötét sűrűjében medvékkel és vaddisznókkal is találkozhatunk. Az öreg erdőben más oadállat is bőven akad. Járjuk az erdőt és fülelünk. Hol rendít rá egy madárka, hol zörgeti a sündisznó a száraz avart? Vagy valahol, a távolban súlyos léptekkel, gallyakat tördelve közeledik a medve. A dombhajlat alól hirtelen vékonyka, halk röfögés hatolt hozzám. Óvatosan, hogy zajt ne üssek, a szakadék szélére léptem <:x lekémleltem. Vadászszivem viharosan vert: ott, u kicsiny tisztáson, sötétbarna, hátukon fekete csíkokkal tarkázott vaddisznó malacok hancuroztak vidáman. Egész fészekalja!... I.élegzetfojtva, a szakadék fölé kihajló vastag törzs mögé rejtőztem. malacok természetesen, nem magukban voltak. Valahol itt kellett rejtőzniük az üregeknek is. Puskámat markolva várakoztam ... Hirtelen felpillantottam es váratlanul megláttam egy medvét. Majdnem fölöttem, a domb egy kiugrásán állott. Ha lelőném, egyenesen a fejemre potty anna a mackó! Engem nem vett észre. Egész figyelmét lekötötték a mélyben játszadozó malacok. Rejtekhelyemről jól láttam, hogy a medve kis ideig tétovázott, óvatosan ellepett a szakadék szélétől. Ez számomra kedvező volt: most lőhettem, nem kellett félnem, hogy lehömpö- lyödik a mélybe. De nem sikerült kézbekapnom a puskámat, mert a mackó kétlúbra állott, mint az ember és bement az erdő mélyébe. ßgy izére muhva újra megjelent. A yalúbjában kisebb száraz törzset cipelt. „Hát az mi? Mire készül ez? — gondoltam és elfelejtettem lőni. A magaslaton, ahol a medve rendezkedett, egy öreg fa állott. Tömzsi tuskó ja a földből bizonyos magasságban kettéágazott, az ég felé tört két hatalmas, terebélyes törzse. /I •»•eh» gerendáját a fához húr. coltn és hozzátiunux/totta. Az alsó végét a földre, a felsőt a törzs két trillája közé fektette. Valami létra, vagy fel járat-féle lett belőle. Növekvő érdeklődéssel figyeltem a munkáját. Az oszlop, ahogy láttam, tényleg a létra szerepét volt hivatva eljátszani. A mackó megtaszította egyszer, kétszer, kipróbálta a biztosságát. Aztán óvatosan egyensúlyozva felment a létráján a villáig. Í'issza felé nem u gerendáján jött, hanem nehézkesen, esetlenül leugrott. «*( hatni a mxakadeh Jelé a magaslat szélére lépett és ig!J sikeresen megbirkózott a fatörzs- zsel. Igen, a gerenda biztosan, szilárdan állott, nem dőlt el... De a medve, úgy látszik, még mindig nem volt megelégedve építményével. Felszaladt a törzsre még egyszer, másodszor is. Még most is talált hibát. Még néhányszor megismételte gyakorlatát, mint az újoncok tcrnagyakorlalaikat a laktanya udvarán. Csodálkozással néztem rejtekhelyemről és sehogysem tudtam kitalálni: mindezt miért csinálja?... Most újra nekiiramodott, felugrott a törzsre, de lecsúszott, elterült a földön. Haragosan dörmögött■ Majdnem hangosan elnevettem magam. A tréning nem egészen sikerült, de 11 ó'.V látszik az ismétléshez nem volt ideje. Ismét elrohant valahová és egy hatalmas kődarabbal a mancsai közúti, tért vissza. DRÁMA AZ ERDŐBEN A ji'rgenyi vízválasztó A Volga-Don csatorna út.iában állt a jergenyi vízválasztó. Ez a magaslat a Volgánál 88 in literrel, a Donnál pedig 44 méterrel magasabban fekszik. Az építők zsilipekkel emelték fel a víz szintjét. A hajók beúsznak a zsiíVp kinyitott kapuján, majd a kapu becsukódik és a hajók niinteg.y Ifi méterrel magasabbra emelkednek. A zsilip másik kapuján nigir 1U méterrel magasabb szinten folytatja a hajó az útját. Ilyen módon jutnak el a baljók a Volga-Don csatornán a jer" genyi vízválasztó magasságáig, ahonnan ugyanilyen zsilipeken ereszkednek lefelé megfelelő mélységre. A zsilipeken ugyanis ket irányú közlekedés folyik, aszerint, hogy a hajó magasabbra vagy mélyebb szintre halad át. Képünk a jergenyi vízválasztói vidékét a Volga-Don csatorna legmagasabban fekvő szakaszát jnutatja be. Indulás előtt Hatalmas aranyié táblákon hullámzik már a búzatenger a Szovjetunió különböző vidékein. Közeledik az aratás. A szovhozok és kolhozok alaposan felkészültek, hogy a termés gépesített betakarítása gyors ütemben,_ szemveszteség nélkül történjék meg. Indulásra késvon állnak már a kombájnok, hogy a learassák a gazdag termést. Képünk a szaratovi terület „Indmiztrialnyij“ szovhoz kont bájnvezetőinek egy csoportját mutatja be, amint a nagy munka előtt alaposan átvizsgálja a gépeket. Uj módszerek a Turk mén főcsatorna építésénél Moszkva. (MTI): A sztálini korszak nagy műveinek »íogviuósiítá sállá J fon. fos szerepük van az újlípusú földszi. vagyuknak. A szovjet technika e re. mekművei nélkül elképzelhetetlen lenn rövid néhány év alatt megvalósítani a komimul izmus hatalmas építkezéseit. A szakadék szélére helyezte, a , mélybe tekintett yneggyözödött, hogy , a malacok még mindig ott vannak. Ekkor kétlábra állt, mellső mancsai- megragadta a követ és teljes erővel tt mélységbe dobta. Nem tudom érte-e a kő a malacokat? Nem volt időm a megfigyelés, hnz. A szakadék alól, mint a viJ. lám, előrohant az óriási, feldühödött, oérbenforgó szemű vadkan. Mint egy kis tank, vad didivel száguldott a dombtetőre. Törte, tiporta a bokrokat. A medve egy pillanat alatt megfordult és „létrájához“ rohant. Íme, ezért építettel De a félelem, ami elfogta, nagy volt, nagyon nagy... Nem iudott megkapaszkodni, lebuk. fencetett a magasból. Feltiípúszkodni nem volt ideje... A kan mór megérkezett. Hosszú, éles agyaraival, mint a késsel, egy metszéssel Jelhasította a hasát.., T clőíVeltem volna a hant. Ellen- sépsi teteme fölött állott dühösen, szilajjon tombolva, forró vad lángokkal’- a szemében. Vadászaton sikerült not na, kétszeresen sikerült volna. De most nem egy egyszerű vadkan úTL dt előttem, hanem a ha. túrtalan dühében jogosan ítélkező, megsértett Oifya. Nem lőttem rá... Oroszból fordította: TÓTH KÁLMÁN ■i 303-as szűnni fötdszivattyú például a cimljanszki vizicröműnél rövid idS nl'ilt több mint egymilló köbméter földet mozgott meg. A turkmén főcsatorna építésénél mind nagyobb szerephez jutnak a föld- szivattyúk. A sztyeppeken új, gyors módsezrok alkalmazása vált lehetővé. Ezckinllc az új, gyors módsezreknek !>z a nagy előnyük, hogy az Amu-Darjd folyó partjaitól a Karakum sivatag felé haladó földszivattyúkkal egyidőben nyomul előre a víz is. Hogy minél több föktszrvattyú dolgozhasson egyidőben- nagyobb, úgynevezett ,,úttörő árkot“ húznak a főcsatorna nyomvonatám. A cimljanszki vizierőmü üzemibahc- lyczésével feiszaibadnilt íüldsziveltlyúk melleit újtípusú gépek is érkeztek már az építkezésekhez, melyek rövidesen megkezdik az úttörő árkok kimosásátA „Krasznoje Szormovo'* gyár dolgozói porvédőkkel ellátott, nagy tclje- sttőképsiségű gépeket szállíttottai, gondoskodtak a szokatlan körülmények között dolgozó hidTomechanizááorok lehető legnagyobb kényelméről is. Á „Krasznoje Szormovo“ dolgozói kényelmes. párnázott bútorokkal rendezték be a ffíldszivattyú-haját. A fémko- tasszuson visszaverődő sztyeppéi nap melegének csökkentésére az c^jcsz hajót fehérre festették. A földszivattyú.hajók óránként 15®® köbméter földet mozgatnak majd meg- A gépeket különleges hűlő és szellőztető berendezések tartják megfelelő hőfokou.
