Dunántúli Napló, 1952. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-15 / 139. szám
1952 JUNIUS 15 NAPLÓ 5 PÁ RT ÉS PÁ RT ÉP IT ÉS » A fel§őkáderoktatás tapasztalatairól A begyűjtési minisztérium jelentése Pártunk Politikai Bizottsága 1951 tavaszán hozott határozatot a pártoktatás szervezeti átépítéséről cs színvonalának emeléséről. Ennek a PB.-határozatnak nyomán indultak meg a szakosított tanulási formák a káderoktatásban. 1951 őszén, amelyről meg kell állapítani, hogy jelentős eredményeket értek el, kádereink fejlődését nagyban előre vitték. Ez mesráUaDÍtható általánosságban a parttörténeti s/.a kon a fel- sőkádcrképző négyes számú konferenciájának hallgatóiról is. Valamennyi elvtársnak az. a megállapítása, hogy munkájához nagy segítséget adott a Bolsevik Párt sajtójának példája, az az elmélet, amelyet a tanult anyagokon keresztül ismert és értett meg alaposabban. Az elvtársak túlnyomó része kezdi megérteni és helyesen értékelni a nemzetközi eseményeket, azok összefüggéseit, a testvér- pártok harcainak jelentőségét és lényegét, az elnyomott népek mozgalmainak igazi értelmét. A tanulás eredménye érzik a mindennapi gyakorlati munkák során is, amint ezt az. elvtársak ugyancsak megú lapítják. Az év folyamán legjobban használták fel 'a tanulás nyújtotta le-, hetőségckcl és a legnagyobb fejlődést érték cl a konferencián belül Nagy Sándornó elvtársnő, Lén árt, Pataki és Kabar elvtársak. Közülük Kabar elytárs az első pedagógus napon kiváló tanítói kitüntetésben is részesült. Az eredményekhez - azonkívül. ho"y az elvtársak komoly harci feladatnak fogták fel a tanulást és kommunista kötelességtudassal teljesítették feladatukat, az se&itett elsősorban hozzá, hogy magasabb pártszerveink alapos segítséget adtak. A kiadott központi útmutató vázlatai nagyban megkönnyítették az anyag átvételét, rendszerezését és megértését. A megadott irodalom ugyancsak jó volt. A megyei párt- bizottság oktatási alosztálya segítségével a Pártoktatás Háza a legtöbb anyaghoz megszervezte a kisegítő előadásokat, bár ez sokszor igen nagy nehézségek árán sikerült. Rendszeresek voltak az idén a tanulókörök is. Az elért eredmények tehát kétségtelenül jelentősek, de korántsem kielégítőek és nem olyanok, mint amilyenek lehetnének. Mi ennek az oka? Az egész évben nem fordult elő, hogy bármelyik elvtárs lebecsül illeg beszélt volna a tanulásról, mégis a konferenciákon túl gyakran volt tapasztalható a késziilet- lenség. Még a legjobb eredményeket elért elvtársaktól Kabar, Pataki elvtársaktól is hallottuk, „nem volt időnk tanulni“. Az pk természetesen mindig a sok munka, a nag' elfoglaltság volt. Pedig aki sokat dolgozik, annak kiilönösen_ nagy szüksége van az elmélet ismeretére, mert anélkül hibát hibára ha'moz és munkája a hibák miatt előbb-utóbb károssá válik. A negyedik fejezet, a filozófiai rész igen nehezen ment, mert az elvtársak nagy része megijedt tőle. Több elvtárs, köztük Nagy és S/.efcsik elvtársitok, Pataki elvtárs is a filozófiát olyan anyagnak látták, amelyet nem lehet a gyakorlati élethez kapcsolni és így megtanulni is túlzottan nehéz. Az ötödik fejezetet viszont túl könnyen vette jóllétlány elvtárs, mert a nemzeti kérdéssel — mint aliogv mondták — már sokszor foglalkoztak. Az anyagnak ez a könnyen ve- vése, ugyanazt eredményezte, mint a másik eset. A konferencián bizonytalanság, tapogatózás, vontatóttság volt érezhető az élénk gyakorlati vita helyett. Én. mint a konferencia vezetője is követtem el hibát. Keveset foglalkoztam a hallgatókkal egyénileg. Azt a hibás nézetet vallottam, hogy ilyen tanulási fokon, külön már nem kell segíteni. Ha valamelyik elvtársnak proolemája van, az majd szól, és akkor segítek. Ezt a nézetet még a tankörvezetőkre is kiterjesztettem és a tankör előkészítőn kívül egyáltalán nem fordítottam gondot a tankörvezetőkre. Pedig az egyéni foglalkozással könnyen el lehetett volna kerülni a negyedik és ötödik fejezet három konferenciájánál előforduló hibákat. Igen keveset alkalmaztam szemléltető eszközöket az anyag mellett megjelent grafikonokat, térképeket stb. Keveset néztem meg az elvtársak jegyzeteit, így természetszerűen keveset segítettem a jó jegyzetkészítés elsajátításánál is, ami pedig az anyag rendszerezésének és megértésének egyik fontos eszköze. Ezek voltak főként azok a hibák, amelyek miatt nem értük el azt az eredményt, amit lehetett volna. Az évvégi összefoglaló konferenciák előtt a hibák egy része még kijavítható, ami az eredményeket is előreviszi. Az összefoglalók sikerének az elősegítése érdekében még a konzultációkon kívül a tan- k":ök e’őtt legalább egy megbeszélést fogunk tartani. Ennek a megbeszélésnek az a célja egyrészt, hogy az egész évi anyagot módszertani szempontból hogyan lebet az idő legjobb kihasználásával átvenni, másrészt pedig az. hogy megállapítjuk melyik elvtársnál melyik az az anvag. amelyikből leggyengébbnek érzi magát. Ennek az anyagnak alaposabb megtanuláséhoz igyekszünk megadni minden segítséget. Sz. Nagy Sándor felsőkáder-konferencia vezetője. A mátészalkai, orosházi és az egri járás már teljes egészében eleget tett félévi kötelezettségének. Az elmúlt héten a legjobb begyűjtési eredményt Győr megye érte el. Hízottsertésből 7.3, vágómarhából 1.8, tojásból 3.6, baromfiból 5.6, tejből 0.5 százalékkal emelte teljesítését. Másodiknak Hajdú megye érte el a héten a legjobb eredményt. A harmadik legjobb megye a héten Borsod, amelynek különösen kiugró a tejbeadási tcrvteljesítésc. A legrosszabb a heti eredménye Somogv megyének. Alig valamivel jobb Csongrád cs Bács-Kiskún megye. A megyék versenyének állása az összesített értékelés alapján: 1. Szabolcs, 2. Békés, 3. Heves, 4. Győr, 5. Csongrád, 6. Vas, 7. Szolnok, 8. Veszprém, 9. Tolna, tO. Pest 11. Fejér, 12. Baranya, 13. Hajdú, 14. Borsod, 15. Komárom, 16. Zala, 17. Somogy, 18. Nógrád, 19. Bács-Kiskun. A megvék versenyének állása a félévi előirányzathoz viszonyítva: Hfzottsertés: 1. Heves, 2. Szabolcs, 3. Békés, 4. Hajdú, 5. Pest, 6. Vas, 7. Győr, 8. Csongrád. 9. Komárom. 10. Veszprém, 11. Fejér, 12. Szolnok, 13. Tolna, 14. Baranya, 15. Nógrád, 16. Borsod, 17. Zala, 18. Bács-Kiskun, 19. Somogy. Tojás: 1. Békés, 2. Győr, 3. Csongrád, 4. Zala, 5. Somogy, 6. Szolnok, 7. Vas, 8. Szabolcs, 9. Veszprém. 10. Heves, 11. Tolna, 12. Borsod, 13, Nógrád, 14. Baranya, 15. Komárom, 16. Fejér, 17. Pest, 18. Bács-Kiskun, 19. Hajdú. Baromfi: 1. Szabolcs, 2. Békés, 3. Somorv, 4. Csongrád, 5 Heves. 6. Szolnok, 7. Zala, 8. lolna, 9. Gvőr, 10. Borsod. 14. Baranya, 1i Nógrád, 13. Vas, 14. Hajdú, 15. Komárom. Iß- Pest. 17. Fejér, 18. Veszprém^, 19. Bács-Kiskun. Tej: 1. Szabó’cs, 2. Borsod, 3. Fejér, 4. Veszprém, 5. Győr, 6. Csöng rá-d, 7. Szolnok, 8. Tolna, 9. Heves, 10. Pest, 11. Vas, 12. Komárom, 13. Békés, 14. Nógrád, 15. Zala, 16. So. mogy, 17. Hajdú, 18. Baranya, 19. Bács-Kiskun. A járások versenyében továbbra is a mátészalkai vezet. Az orosházi járás visszahódította a második helyet az egiriektől. A gödöllői járás a negyedik helyre jött előre, míg a mohácsi járást a zalaszentgróti kiszorította az öt legjobb járás közül. A községiek élén vél tozaitltamrl Győriéek halad, 2. Alsógöd 3. Kere. csend, 4. Gyáiarét, a7 ötödik helyet Benczurfalva szerezte meg, miután hízottsertésbeadásd tervét 160 százalékra teljesítette, míg versenytárs« Bedegkér 130 százalékot ért el. Megyerikben a járások közötti begyűjtési versenyállás a legutóbbi kiértékelés szerint a következőképpen alakult. Az összetett versenyben még mindig a mohácsi járás tartja az első- helyet, 2. siklósi járás, 3. sellyei, 4. pécsi, 5. szigetvári, 6. pécsváradi, 7. sásdi, 8. villányi járás. Hizottaertésbegyüjtésben a siklósi járás tartja az első helyet, 2. mohácsi járás, 3. pécsi, 4. szigetvári, 5. sellyei, 6. sásdi, 7. villányi, 8. pécsváradi járás. V úgomarhabegyüjtésben a pécsi járás érte el a legszebb eredményt, 2. sellyei járás, 3. siklósi, 4. villányi, 5. pécsváradi, 6. mohácsi, 7. szigetvári. 8. sásdi járás. Barom fibegyüjtésben első a mohácsi járás, 2. szigetvári, 3. sellyei, 4. siklósi, 5. pécsi, 6. sásdi, 7. pécsváradi, utolsó peuig a villányi járás. Tojásbegyüjtésben első a sellyei járás, 2. sásdi, 3. mohácsi, 4, pécsváradi, 5. siklósi. 6. szigetvári, 7. pécsi, 8. ugyancsak a villányi járás. A tejbegyúitési verseny állás a kő. vetkező: 1. ivécsvánadi járás, 2. villányi, 3. mohácsi, 4. pécsi, 5. sásdi, 6. sellyei, 7. siklósi, utolsó helyen pedig a szigetvári járás kullog. A földművelésügyi minisztérium jelentése a növényápolásról *5 MÉG KUKORICAKENYÉR IS SZŰKÖSÉN JUT TITO JUGOSZLÁVIÁJÁBAN UNOKÁIMNAK“ „Béketábor“ tszcs — olvashatjuk a nagydobszoi egyes típusú tszcs kapuján. Hogy hogyan lett a csoport neve „Béketábor“, azt legjobban id. Horváth Viktor, a csoport egyik legidősebb tagja tudja elmondani. Hajlotthátú, munkában megtört, hófehér hajú ember id. Horváth Viktor. A csoportlagok valamennyien nagyon szeretik, nemcsak azért, mert ő tud legszebben beszélni arról, milyen volt az életük a múltban és milyenné válik most munkájuk eredményeképpen, hanem azért is, mert annak ellenére, hogy öt veri éve mindig dolgozott, most is élenjár a munkában, öt hold földdel lépett be a csoportba és így beszél életéről, a csoport megalakulásának idejéről: A felszabadulás előtt a Ilorthy-rendszerben nem volt nyugodt az életünk. Nem volt földünk, a család nagy volt, a sok gyerek enni kért. Nem volt más választás, a nagy parasztokhoz szegődtem el cselédnek és azoknak dolgoztunk mindnyájan az egész család, mégsem mentünk semmire. Ez az élet azonban végétért. Most már boldogan él a család. De nem minden gyermekem élete nyugodt és gondtalan. A lányom és anyósom Jugoszláviában laknak. Azt írta a lányom levelében, hogy visszakapták ott a nagy parasztok földjeiket. Az is visszakapta, akinek mi hosszú évekig műveltük a földjét. Ezekszerint annak megint annyi a földje, hogy nem tudja maga megművelni, így újból a lányomék dolgoznak a nagyparasztoknak és nem maguknak. Azt írják, amióta I ito uralkodik a jugoszláv nép felett, nagyon rossz az életük. De kívánhat-e valaki rosszabb életet annál, mint a kuláknak dolgozni? Hiszen az csuk hajtja az embert, de fizetni azt már nem szeret. Arról is írnak, hogy mindent elvisznek tőlük; pedig a kis viskóban és annak környékén nem sokat találnak, mert ott éppen olyan az élet, mint nálunk, a Horthy rezsimben volt. Három kis holdjuk van a lányoméknak és az után a kis föld után három hízó beadását követelik rajtuk. Úgy, hogy ezek szerint ők fizetik a kulákok földje után is az adót. Mert arról is írtak egy levelükben, hogy a kulákoknt nem számoltatják el, de még a negyvenholdnsoktól sem kérnek annyi odót, mint attól, akinek csak néhány holdja van. De be kell adniok mindent, különben kényszermunkára viszik őket. Meg a kukorica kenyér is szűkösen jut a lányom gyermekeinek. Ezt telte velük Tito. Visszaállította azt a rendszert, amely a kulákoknak jó. Olyan ételük van mint nekünk a felszabadulás előtt. Kizárta a dolgozókat az élet örömeiből. Amikor a csoport alakításakor felvetődött a kérdés, mi tegyen a csoport neve, a zsebemben volt az a levél, amit legutóbb kaptunk a lányomtól Jugoszláviából. A szomszédok meg egyre csuk kérdezgették, mi r>an velem, miért vagyok olyan szófián, még tréfálkoztak is, hogy jobb kedvre derítsenek. Nem tudtam megállni, elmondtam nekik mi bűnt. Elővettem a levelet és felolvastam: — Bárcsak segíthetnénk rajtuk — hallatszott innen is onnan is. Erre felállt Jakab János, a szomszédom és megmondta, hogy igenis segíthetünk. Segíthetünk, mégpedig úgy, hogy jól dolozunk a csoportban. Így erősítjük a békeszerető emberek táborát, íy erősítjük a jugoszláv dolgozók harcát is. Íme, ezért adtuk csoportunknak a *Béketábor“ nevet. Azóta is érkeznek levelek Jugoszláviából és ezek meg jobb munkára serkentik a nagydobszai dolgozókat. Azóta, hogy megtudta id. Horváth Viktor, hogy jó munkájával erősíti a béketábort, még jobban dolgozik. Id. Horváth Viktor és családja élen halad a „Béketábor“ rso/fort tagjai között a békéért folyó munkában. Mar az aratásra is felkészült. Úgy igyekezett a növényápolás munkájával is, hogy az aratás idején ne legyen olyan növény, amilyet háromszor meg ne kapált bolna. Most a szőlőt kapálja feleségével és úgy távozik, hogy az aratást két nap alatt befejezik a három holdon, majd segítségére sietnek a többi cso/xirt- tágnak, hogy a békearatásban első legyen a Bcketábor tagsága. A szélesedő versenytnozgalom és a gépállomások fokozott támogatása eredményekén országosan harminc százalékkal jobb eredményt értünk el növényápolási munkákban az elmúlt év hasonló időszakához képest. A növényápolási munkában Tolna megye az első, közvetlenül nyomában jár Csongrád, Békés és Vas megye is. Az utolsó helyen áll. Veszprém megye. Országosan befejeződött a vöröshere kaszálás. Továbbra is lemaradás van a rétek, utak, árokpartok, szénatermelésének betakarításában. Június 10-i értékelés szerint a növényápolási és takarmánybetakarítási hiunkákban legjobb eredményt értek el: Cukorrépa harmadik kapálásánál: Tolna, Csongrád, Békés, Hajdú, Vas. Kukorica harmadik kapálásánál: Tolna, Baranya, Csongrád, Vas. Békés. Napraforgó harmadik kapálásánál: Tolna, Csongrád, Vas, Hajdú, Szolnok. Burgonya második töltögeiésénél: Csongrád, Békés, Hajdú, Nógrád, Tolna. A növényápolásban és takar- mánybetakarításban lemaradt megyék: Cukorrépa harmadik kapálásánál: Bács, Zala, Heves. Somogy. Kukorica harmadik kapálásánál: Veszprém. Borsod, Budapest, Heves, Szabolcs. Napraforgó harmadik kapálásánál: Veszprém, Borsod, Zala, Komárom, Budapest. Burgonya második töltögetésénél: Veszprém, Komárom, Borsod, Zala, Heves. A legfontosabb feladat az aratás megkezdéséig a harmadik kapálás és a gyapot soron következő munkáinak az elvégzése. A szénabetakarítás befejezése érdekében a helyi tanácsoknak minden erőt meg kell mozgatni. Hogyan arassunk? Már több hete készülnek termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink és a dolgozó parasztok az. aratásra. Kijavították a gépeket, a fűkaszálókat, hogy minél előbb befejezhessék szemveszteség nélkjil az aratást. Szentlőrincen mar megkezdődött a nagy munka. Az egyénileg dolgozó parasztok többsége kézi erővel végzi az aratást. Amint észrevettem munkájukat, komoly munkaerőpazarlás- sal végzik. Pedig ezt az erőpazar, lást jórészt el lehet kerülni. A dolgozó parasztok egy része úgy arat> hogy végigmegy a tábla hosszán és utána viss/.agyalogol a tábla másik végére újra. Pedig az a helyes megoldás, ha kőrise kaszáljuk a táblát a kézi aratásnál is. Akkor, amikor a dolgozó a tábla egyik végétől a másikig munka nélkül gyalogol, leginkább a gyaloglásban fárad el. De amikor körbe kaszálja a táblát, nem fárad annyit, nagyobb a teljesítmenyet így kézi kaszálásnál is azonnal meg lehet szántani a tarlót akár fogattal, akár géppel. A tarlóhántást nyolc centi mélyen végezzük. Utána azonnal haladjon a fogas és a korai gabonafélék után vetőgép. így azonnal végzünk a má- sodvetéssel is. Mivel a gabona a talaj tápanyagtartalmát nagymértékben elhasználta, a tarlóhántás előtt gyorsanható műtrágyát szórjunk ki, hogy a másodnövénv megfelelő tápanyaghoz jusson. Minden dolgozó parasztnak érdeke, hogy minél előbb betakarítsa a gabonáját, nemcsak azért, mert akkor nem lesz szemvesztesége, hanem azért is, mert ha időben elvégzi a másodvetést, az szép termést hoz, tehát a földjét kétszere- sen kihasználja. Lovász Jenő Szentlőrinc Állattenyésztési Technikum. Élenjáró fiafalok a Sopianából A pécsi Sopiana Gépgyárban — ahol a múltban darálókat, szecskavágókat, kisebb mezőgazdasági gépeket állítottak elő, 125 ifjúmunkás harcol tapasztalt, idősebb társaival a nagyobb feladatok teljesítéséért: különleges géptípusok, jelenleg a kábelszövő gepek hibátlan elkészítéséért. Az esztergaműhelyben három fiatal: Kalmár György, Rack István és Mókus Béla versenyez egymással: melyikük készít több vezetőlapot és egyéb alkatrészt a kábelszövőhöz. Azt vállalták, hogy második negyedévi tervüket — jó minőségi munkával — 15 nappal előbb befejezik. Június 12-én reggel már mindhárman a vállalás túlteljesítéséről számolhattak be. Kalmár György ezen a napon kezdett hozzá július 15-i, Mókus Béla augusztus 16-i, Rack István pedig 1953. január 12-i tervéhez. Levél Jugoszláviából
